Az akcióterv neve. KDOP Regionális turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az akcióterv neve. KDOP Regionális turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma"

Átírás

1 Az akcióterv neve KDOP Regionális turizmusfejlesztés Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KDOP_Turi_V_4

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása Az akcióterv a Közép-Dunántúli Operatív Program Regionális turizmusfejlesztés 2. prioritásának fejlesztési terveit mutatja be. Az akciótervben leírtak a régió igen hangsúlyos fejlesztési irányai, ez már az OP-ban is megfogalmazódik Ennek megfelelően az akciótervben kifejtett 3 konstrukció mindegyike jól illeszkedik a magyarországi fejlesztés-, és környezetpolitikákhoz. A konstrukciók szorosan kapcsolódnak a szálláshely-, szolgáltatásfejlesztésekkel, a turisztikai vonzerők piacra jutását segítő elemekkel, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program turizmust érintő kérdéseivel is. Az akcióterv nagyrészt figyelembe veszi a KDOP SKV-jában javasolt változtatásokat, beépítette a konstrukciókba az elvárt környezeti szempontokat. Az OP-ban többszöri utalás történik arra, hogy az akciótervek szintjén kell kidolgozni az alternatív energiaforrások felhasználásának, a környezetvédelmi célcsoportokkal való kommunikációnak, a természetvédelmi monitorozási rendszer kialakításának lehetőségeit. Sajnos ezen lehetőségek közül csak az alternatív energiaforrások kérdését érintette az AT, így javasoljuk, hogy a többi OP-SKV-ban tett javaslatot is vizsgálják meg, különösen az 1. és 2. konstrukció esetében. Az OP SKV néhány indikátor pótlását javasolja, amelyek az 1. táblázatban megtekinthetők, valamint az akciótervben ezen indikátorok további finomítását indítványozza. 2 Regionális turizmusfejlesztés a) ökoturizmus szállásférőhely kapacitása (ágyak száma, db) b) ökoturizmus által befizetett IFA növekedése c) támogatott turizmus infrastruktúra 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése d) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a turisztikai szektor támogatásban részesített szereplői között Az akcióterv 3 konstrukcióban fogalmazza meg a régió turizmus fejlesztését: 1. Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása A konstrukció az akciótervben belül egyetlen lehetőségként összefogóan, komplexen, a régió összes meglévő és potenciális vonzerejének fejlesztésére nyújt lehetőséget, mind tematikus, mind területi kitekintéssel. A turizmus a régió gazdasági bázisának egyre jelentősebb forrását nyújtja, húzóágazatnak tekinthető. Megerősödtek a hagyományos turisztikai térségek, azok nagyobb, önállóbb szerepköröket kaptak. Ugyanakkor a régió turisztikai imázsában a Balaton és a Velencei-tó, mint vízparti üdülőhely kivételével nincs markánsan megjelenő turisztikai fogadóterület, termék, vagy rendezvény. Szükség van a területileg és tematikusan is egyoldalúan Balaton, illetve hagyományos vízparti üdülés súlypontjának oldására. 2. Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése A konstrukció az akciótervben belül egyetlen lehetőségként összefogóan, komplexen, a régió összes szálláshelyének és kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztésére nyújt lehetőséget, mind tematikus, mind területi kitekintéssel. A turisztikai élménykínálat fejlesztése világos kapcsolódási pontokat kínál a szálláshely és egyéb szolgáltatók számára. Egyrészt a nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvények, programok megfelelő szolgáltatási háttér nélkül csak rövidebb tartózkodásra ösztönöznek. Másrészt a szegényes vagy idejétmúlt szolgáltatás-kínálattal rendelkező szálláshelyeken nehezebben érhető el a fenntartható működést lehetővé tevő kapacitás-kihasználtság. 3. Térségi és helyi turisztikai együttműködési rendszerek az információs rendszerek és a marketing fejlesztése A turisták által igénybe vett szolgáltatások az esetek túlnyomó többségében nem alkotnak egy egységes, színvonalában homogenizált csomagot sokkal jellemzőbb, hogy a látogatók utazásuk során különféle szolgáltatókkal kerülnek kapcsolatba részint előre eltervezett, részint spontán alapon. Az adott térséghez fűződő élményeiket, vele kapcsolatos elégedettségüket ezért számos tényező befolyásolja, melyek közül kiemelendők az információk elérhetősége és helytállósága, az egyes szolgáltatások szakmai színvonala, valamint a teljes igénybevett szolgáltatáshalmaz összetevői közötti minőségi különbségek. A turisztikai attrakciók, szolgáltatások igénybevételét, felkeresését minden esetben megelőzi a megfelelő mennyiségű és tartalmú információgyűjtés. A régióban kiemelt helyet foglaló Balaton esetében is hiányzik az egységes, akár egy kiindulási alappal rendelkező információs rendszer. A megfelelő információs csatornák kiépítése és üzemeltetése mellett különös figyelmet kívánatos fordítani a termékek,

3 szolgáltatások eladhatóságára, azaz a megfelelő PR és marketing tevékenységek, akciók kidolgozására és használatára. A hagyományosan igénybe vett a vendégek elégedettségéből fakadó ajánlás módszerén kívül a modern világ számára fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű hírverés, ahhoz, hogy az egyedi vonzerővel bíró attrakció a helyszínre csábítsa a megcélzott turistakört. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A régió táji-természeti adottságai, nagy történelmi és kulturális múlttal bíró tájegységei és városai kiemelkedők. Területén a Dunántúli-középhegység mészkő- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltésessel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés kitűnő területei, míg az előbbiek az ásványkincsekben való gazdagság alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bővelkednek. A régió vízfolyásainak fő vízgyűjtője a Duna, kisebb vízgyűjtői a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuha-patak rendszerei. A Duna 130 km-en, Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (592km 2 ) mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó. Mindezek és a Bakony hegység kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. A természeti változatosságból is következik, hogy a Közép-Dunántúl tájtípusokban a leginkább bővelkedő régió Magyarországon, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcaimedence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak. A régió vízellátása megoldott, az ivóvíz Fejér és Komárom-Esztergom megyében 100%-ban, míg Veszprém megyében 87%-ban felszín alatti vízkészletből kerül kitermelésre. Felszíni vízkészlet hasznosítására a Balaton üdülőkörzetben kerül sor. A legjobb minőségű ivóvíz a dunántúli karsztos területek vízadóiból nyerhető. A régió igazi környezeti sajátossága a karsztvíz kincs, mely egyedülálló minőségi ivóvízbázis, hegyi források és patakok, barlangi vízfolyások formájában fontos tájérték, egyben sérülékeny környezeti elem. A régió vízellátását nagyobbrészt a felszín alatti vízkészlet biztosítja, mely vízbázisok jelentős része sérülékeny. Az egészséges ivóvízkészlet megóvását szolgálja a hosszú távú biztonságos ivóvízellátást alapkövetelményének tekintő vízbázis védelem. A levegő minőségét általában a nagyvárosok térségében rontja számos kötött és mozgó szennyező forrás. A régióban alapvetően problémát jelent az erőművi kibocsátás és egyes városok fűtőművei, a közlekedés problémái. A környezet terhelése növekedett a közúti forgalom radikális felfutása és a még meglévő közműolló nyitottsága miatt. Új negatív jelenség a beépített területek robbanásszerű növekedése, az összefüggő természetes környezetek feltöredezése. A környezet állapotára negatívan hatnak a régióban felhagyott bányák. Az elmaradt rekultiváció eredményezte gondozatlan tájsebek problémát kiemelkedően az egyes iparvidékeken jelentenek. A szennyvízelhelyezés szempontjából rendkívül fontos a régió településeinek érzékenységi besorolása. A Középdunántúli Régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva jelentős szennyeződésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal, vízminőség-védelmi szempontból kiemelten védendő tavakkal és kis vízhozamú vízfolyásokkal rendelkezik. A települések 55,1 %- a érzékeny, míg 43,89 %-a fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. Az ivóvízbázisok védelme, a magas talajvíz a felszíni vízfolyások és tavak védelme a régióban egyik legfontosabb feladatnak tekinti a településeken keletkező szennyvíz kezelésének megoldását. Fejlesztésekre elsősorban az érzékeny területeken, az üzemelő sérülékeny vízbázisok területén, valamint a tavak, elsősorban a Balaton vízminőség védelmének megóvása érdekében a partközeli településeken kerül sor. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 10 év alatt 41,8%-ról 69,2%-ra emelkedett. A régióban 98 db szennyvíztisztító telep üzemel, melyek hidraulikai kapacitása elmarad a tervezettől, a rendelkezésre álló kapacitás nem kihasznált. A régióban szennyvíztisztításra átvett szennyvízmennyiség mennyiségének közel 100%-a mechanikai és biológiai tisztítást követően kerül elvezetésre a befogadókba. A nem veszélyes települési szilárd hulladék gyűjtése a régióban teljes egészében megoldottnak mondható. A Középdunántúli Régióban korszerű hulladékkezelő rendszerek igen csekély számban épültek ki, illetve nincs olyan hulladékégető berendezés, amelyben a jelentős fűtőértékkel rendelkező hulladékok a hő hasznosítása mellett az előírásoknak megfelelően ártalmatlaníthatóak lennének. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkező hulladék mennyiségéhez képest kevés. A hulladéklerakók befogadó kapacitása nem kielégítő. A régióra vonatkozó speciális beavatkozási terület, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében hulladéklerakó építésére nincs lehetőség. Energiahatékonyság terén az épületek hőszigetelési-, és fűtési rendszerei elavultak, a tömegközlekedés gazdaságos üzemeltetése környezetvédelmi szempontból szükséges. A régióban a megújuló energiaforrások kihasználása növekedőben van. Mind környezetvédelmi szempontból, mind energiahatékonyság terén növelni kell a megújuló energiaforrásokkal előállított hő- vagy villamosenergia termelést. Jelentős szerepet kaphat a régióban a biomassza, a nap-, víz- és szélenergia, valamint a geotermikus energia is. Jelenleg a biomassza rendelkezik a legnagyobb energiaforrás-potenciállal, de ez napjainkban nagyrészt tűzifát jelent. A bio-üzemanyagok előállítása és a biogáz telepek kialakítása is számos lehetőséget hordoz. A biomassza mellett a napenergia kedvezőbb hasznosításában vannak komolyabb lehetőségek a régióban.

4 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi előirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelő szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlődés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetővé teszi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Az EU ezen fenntartható fejlődési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlődést a környezet lehető legkisebb terhelésével érje el. A lehető legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levő változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélőbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erőforrásokat körültekintően kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezőkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezően figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplő fejlesztésnek maximálisan szem előtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Közép-dunántúli OP átfogó célja: A jövőkép elérését szolgáló stratégiai fejlesztési cél, hogy a Közép-dunántúli régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét megőrizze. Ezen prioritások környezettudatos szempontú megvalósításához szem előtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetően 4 nagy témakörbe csoportosítva -különböző egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elő a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhető technikát (BAT (Best Available Technology)). Minimalizálják, illetve a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehető legkörnyezetkímélőbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a legfontosabb konkrét intézkedéseket a 94/62/EK irányelv (a csomagolási hulladékokról), a 99/31/EK irányelv (a hulladékok biológiailag lebontható tartalmának csökkentéséről), Magyarországon a évi XLII. Törvény (a hulladékgazdálkodásról), és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a hulladékgyűjtési hálózatok és a szelektív gyűjtésről) tartalmazza. Ezen előírások figyelembevételével az akciótervben szereplő fejlesztések során a lehető legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelő tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven gyűjthető legyen, lehetőségek szerint a keletkező szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a 2000/60/EK Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. A magyarországi törvényi szabályozásban ezen elveket az 1995.évi LIII. (a környezet védelmének általános szabályairól), és a LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. A felsoroltak értelmében az akciótervben szereplő fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkező szennyvíz megfelelő kezeléséről (pl.: szennyvízgyűjtő hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelméről szóló előírásokat. A fejlesztési célkitűzések megvalósítása során fegyelembe kell venni a évi CXII Balaton törvényt, a 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozatokat, azon területeken, ahol azok érintenék a jogszabályok ide vonatkozó részeit. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvető feltétele az emberi igényeket kielégítő környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelően védeni kell a káros emberi behatásoktól. Konkrét

5 célokat fogalmaz meg e témában a NATURA 2000 program. Magyarországon a konkrét természetvédelmi célokat az 1996.évi LIII. (a természet védelméről szóló) törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NAT) tartalmazza. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megőrzésére, illetve a tevékenységet a lehető legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb előírásokat és elérendő határértékeket ezen a területen írta elő. Egyértelmű cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tűzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EU-csatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növeléséről (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotoiegyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növeléséről is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetőség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élővilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínűsíthető hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelmagyarázat 1 : L létező, az akciótervben megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható vagy kialakítandó, eddig feltáratlan vagy az akciótervben ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erős pozitív kapcsolat + pozitív kapcsolat -- erős negatív kapcsolat - negatív kapcsolat A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg, melyek tételesen a következők: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Az említett szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényező esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitűzések racionalizálása érdekében az NKP II. első két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyező hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása megnevezésű prioritás értelmében az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott.

6 A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése A felszíni vizek minőségének javítása A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme A vizek kártétele elleni védelem Talajvédelem Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme Erdők természetvédelme Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása Földtani értékek megóvása Természeti erőforrások fenntartható használata Kémiai kockázat csökkentése Egészségmegőrzés Az élelmiszerbiztonság növelése A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése Települési környezetminőség javítása Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúrafejlesztések támogatása Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése Térségi és helyi turisztikai együttműködési rendszerek az információs rendszerek és a marketing fejlesztése L+ L L- L- K+ L+ K++ L 0 K+ K++ L+ L+ 0 K+ L+ L L K+ K+ K+ K+ K+ L L- K+ K++ L+ L++ 0 K+ L K+ K+ K+ 0 K+ K+ 0 L+ 0 K+ L+ 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhető alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsősorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerűen megjelenő kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenők (attól függően, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegű hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükből fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentősebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelően, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erősítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyező fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának a gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezők azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása A légszennyezés és a globális légszennyező hatások csökkentését az AT intézkedései több aspektusban is növelik. A fejlesztendő területeken előzetes környezeti hatásvizsgálat után kialakított kerékpárutak egyrészt csökkenthetik a járműforgalmat, így különösen természetvédelmi területeken tervezett fejlesztések során előnyös ennek az utazási

7 formának a preferálása. Lehetőség szerint a fejlesztések során törekedjenek a minél nagyobb zöld felületek kialakítására, hiszen ezzel közvetetten csökkentik a légszennyező anyagokat, másrészt a turisztika egyik legfontosabb feladatát, az emberi egészségmegőrzést is növelhetik. A fürdővizek maradékenergiájának felhasználása épületek fejlesztésekor különösen indokolt, hiszen így nem csak energiatakarékos alternatív energiaforrást alkalmaznak, hanem közvetetten a felszíni és felszín alatti vizek környezeti terhelését is csökkenthetik. Javasoljuk, hogy a pályázatok közül az alternatív energiaforrásokat leginkább felhasználót preferálják, hiszen a fejlesztési területen mind a szél-, mind a nap-, mind a geotermikus energia jó feltételekkel alkalmazható. Különösen indokolt az alternatív energiaforrások fejlesztése, hiszen már a KDOP SKVjában is megfogalmazódott ez az elvárás az AT-vel szemben. A felszíni vizek minőségét az AT-ben megfogalmazott fejlesztések, jellegüknél fogva, jelentősen biztosan nem javítják. A fejlesztések célja (különösen az érzékeny karsztok területén) a megfelelő csatornázottság és a szennyvízkezelés kialakításával a felszíni vizek minőségi állapotának legalább szinten tartása. A konstrukcióban a fürdőfejlesztésekkel még több felszín alatti vizet fognak kitermelni, így a felszínalatti (különösen a közép-dunántúli nagy területű, és érzékeny karszt) vízbázisok védelmét sem a minőségi, sem a mennyiségi szempontból nem tudják megvalósítani. Azonban a megfelelően átgondolt termálvíz-maradékhő hasznosítással, a felhasznált víz kezelésével és vízadó rétegbe való visszasajtolásával minimálisra csökkenthető a terhelés. A vízparti területek turisztikai fejlesztésével a vizek kártétele elleni védelem szempontjából szintén negatív környezeti hatás váltható ki. Ebben az esetben a vízparti épületek szennyvízhálózatba kapcsolásával és a szennyvíztisztítással lehet minimálisra csökkenteni a terhelést. A természetes és természet-közeli vízpartok fürdőzési hasznosítását nem, vagy csak rendkívül körültekintő környezeti hatásvizsgálat elvégzése után lehet elvégezni. Az infrastrukturális fejlesztéseknél célszerű a beruházás előtt talajmentést végezni, ezzel megőrizhető és zöld területek kialakításakor felhasználható a talaj termőrétege. A zöld területek (erdők, ligetek) kialakítása szintén növeli a talaj védelmét. Természet-, és környezetvédelmi szempontból a konstrukció igen kedvező, hiszen az épített műemlékek és környezetük megóvásával, környezeti gondolkodású fejlesztésével országos jelentőségű területek hozhatóak létre. Javasoljuk, hogy a fejlesztések esetén őshonos növényfajokkal növeljék a területek értékét. Ugyanakkor rendkívül körültekintően, a természetes zöld felületek (erdők, ligetek) maximális megóvásával kell a létesítmények felújítását elvégezni. Az építkezéshez szükséges anyagok bányászatakor különös figyelemmel kell lenni az érzékeny karsztos területek, mint földtani értékek megóvására. A természetes erőforrások fenntartható használatát az alternatív energiaforrások (napelem, geotermikus energia) alkalmazása jelentősen növeli. A konstrukció fejlesztései a kémiai kockázatot csökkentik. Az egészségmegőrzést a konstrukció fejlesztései jelentősen erősíthetik, különböző, kiegészítő sportolási lehetőségek kialakításával ez tovább növelhető. Az AT fejlesztései az élelmiszerbiztonság növelése szempontjából nem relevánsak. A különböző rendezvények, rendezvényházak esetében a helyi környezetvédelmi szervezetek bevonása (mint ahogy azt a KDOP SKV-ja is javasolja) és környezet-, és természetvédelmi szemléletű programok kialakítása jelentősen növelheti a környezetbarát életvitel elterjedését. A települési környezetminőséget a tervezett beruházások mindenképp emelik. 2. Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése A konstrukció egyik fő fejlesztési iránya, az új szálló-, és rendezvény helyek létrehozása jelentős környezeti kockázattal járhat. Különösen fontos az előzetes környezeti hatástanulmányok elvégzése ezen beruházások elvégzése előtt. Az új építmények körül a várható, megnövekedett forgalom tovább emeli a légszennyező anyagok mennyiségét. Ezért javasoljuk, hogy vizsgálják meg a kerékpárutak, zöld felületek, zajfogó falak minél nagyobb arányú kialakításának lehetőségét, és a környezetbe illeszkedő kivitelezési tervek elfogadását. Különösen az újonnan létrehozott épületek esetében előzetes költséghatékonysági számolások után alkalmazzanak minél nagyobb arányban alternatív energiaforrásokat (a KDOP SKV-ban javasolt a megújuló energiaforrások arányának növekedése a turisztikai szektor támogatásban részesített szereplői között indikátor alkalmazását), gyógyfürdőkhöz közeli területeken vizsgálják meg a gyógyvíz maradék-hőjének fűtésként való felhasználásának lehetőségét. A felszíni vizek állapotát a fejlesztések az épületek szennyvízhálózatba való kapcsolásával, megfelelően (a szélsőséges csapadékhullás lehetőségét is figyelembe véve) kialakított csapadékvíz gyűjtő rendszer kiépítésével is csak maximálisan szinten tudják tartani, javítani nem. A fürdőkben használt felszínalatti vizek tisztítás utáni visszapréselésével a felszín alatti vízbázis állapota szinten tartható. A rendezvényhelyszínek, szálláshelyek állóvizektől való megfelelő távolságban építésével a vizek kártétele megakadályozható. A szálláshelyek, rendezvény helyszínek megfelelő parkosításával, természetes környezetükbe való integrálásával

8 őshonos fajok telepítésével nemcsak a természet-közeli területek aránya nő, hanem az egészségmegőrzést és a turisztikai szolgáltatások minőségét is jelentősen növeli. Javasoljuk az újonnan kialakított zöld felületek mennyiségének növekedését környezeti indikátorként. Maximálisan figyelembe kell venni a pályázatok elbírálásakor a természetes területek, földtani értékek megóvását. Az alternatív energiaforrások felhasználásával a természeti erőforrások fenntartható használata biztosított. A konstrukció az egészségmegőrzést, és a települési környezetminőséget jelentősen növeli. A rendezvényhelyszínek természetes környezetbe integrálásával a rendezvényeken a környezettudatos életvitelt hangsúlyozó programokkal, a helyi környezetvédő civil szervezetek bevonásával a konstrukció jelentősen hozzájárulhat a környezetbarát életvitel elterjesztéséhez és a települési környezet javításához. 3. Térségi és helyi turisztikai együttműködési rendszerek az információs rendszerek és a marketing fejlesztése A konstrukcióban tervezett fejlesztéseknek konkrét értelemben nincs jelentős környezeti hatásuk. Közvetetten azonban a kiadványok környezeti szemlélettel való megalkotásával, a régió természeti vagy épített értékeire való fókuszálásával környezeti fejlődés érhető el. A marketing folyamatok során, vagy a régióról az idelátogatni készülő vendégek számára készült prospektusokban komplex természeti szemléletű szórakozási, sportolási lehetőségek kínálatával tovább növelhető a régió természeti területeinek, földtani értékeinek megőrzése, és a környezettudatos viselkedés erősítése. Az alapvetően marketing célú konstrukció növeli az egészségmegőrzést és a települési környezet javulását. Indikátorként javasoljuk a reklám-, és tájékoztató programokban szereplő turizmus a természetben elvű kínálatok számának növekedését. Ezen felül azonban, véleményünk szerint nincs olyan indikátor, amely jól jellemezné a konstrukció fejlesztései során a környezeti változásokat, így a következő fejezetben sem határozunk meg ilyen mutatókat. 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv időszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerűsített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetők. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérőszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv konstrukciói szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelően túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérőszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintű felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO2) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Az akcióterv neve. NYDOP turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. NYDOP turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve NYDOP turizmusfejlesztés Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám NYDOP_Turi_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben