Az akcióterv neve. KDOP Regionális turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Átírás

1 Az akcióterv neve KDOP Regionális turizmusfejlesztés Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KDOP_Turi_V_4

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása Az akcióterv a Közép-Dunántúli Operatív Program Regionális turizmusfejlesztés 2. prioritásának fejlesztési terveit mutatja be. Az akciótervben leírtak a régió igen hangsúlyos fejlesztési irányai, ez már az OP-ban is megfogalmazódik Ennek megfelelően az akciótervben kifejtett 3 konstrukció mindegyike jól illeszkedik a magyarországi fejlesztés-, és környezetpolitikákhoz. A konstrukciók szorosan kapcsolódnak a szálláshely-, szolgáltatásfejlesztésekkel, a turisztikai vonzerők piacra jutását segítő elemekkel, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program turizmust érintő kérdéseivel is. Az akcióterv nagyrészt figyelembe veszi a KDOP SKV-jában javasolt változtatásokat, beépítette a konstrukciókba az elvárt környezeti szempontokat. Az OP-ban többszöri utalás történik arra, hogy az akciótervek szintjén kell kidolgozni az alternatív energiaforrások felhasználásának, a környezetvédelmi célcsoportokkal való kommunikációnak, a természetvédelmi monitorozási rendszer kialakításának lehetőségeit. Sajnos ezen lehetőségek közül csak az alternatív energiaforrások kérdését érintette az AT, így javasoljuk, hogy a többi OP-SKV-ban tett javaslatot is vizsgálják meg, különösen az 1. és 2. konstrukció esetében. Az OP SKV néhány indikátor pótlását javasolja, amelyek az 1. táblázatban megtekinthetők, valamint az akciótervben ezen indikátorok további finomítását indítványozza. 2 Regionális turizmusfejlesztés a) ökoturizmus szállásférőhely kapacitása (ágyak száma, db) b) ökoturizmus által befizetett IFA növekedése c) támogatott turizmus infrastruktúra 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése d) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a turisztikai szektor támogatásban részesített szereplői között Az akcióterv 3 konstrukcióban fogalmazza meg a régió turizmus fejlesztését: 1. Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása A konstrukció az akciótervben belül egyetlen lehetőségként összefogóan, komplexen, a régió összes meglévő és potenciális vonzerejének fejlesztésére nyújt lehetőséget, mind tematikus, mind területi kitekintéssel. A turizmus a régió gazdasági bázisának egyre jelentősebb forrását nyújtja, húzóágazatnak tekinthető. Megerősödtek a hagyományos turisztikai térségek, azok nagyobb, önállóbb szerepköröket kaptak. Ugyanakkor a régió turisztikai imázsában a Balaton és a Velencei-tó, mint vízparti üdülőhely kivételével nincs markánsan megjelenő turisztikai fogadóterület, termék, vagy rendezvény. Szükség van a területileg és tematikusan is egyoldalúan Balaton, illetve hagyományos vízparti üdülés súlypontjának oldására. 2. Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése A konstrukció az akciótervben belül egyetlen lehetőségként összefogóan, komplexen, a régió összes szálláshelyének és kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztésére nyújt lehetőséget, mind tematikus, mind területi kitekintéssel. A turisztikai élménykínálat fejlesztése világos kapcsolódási pontokat kínál a szálláshely és egyéb szolgáltatók számára. Egyrészt a nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvények, programok megfelelő szolgáltatási háttér nélkül csak rövidebb tartózkodásra ösztönöznek. Másrészt a szegényes vagy idejétmúlt szolgáltatás-kínálattal rendelkező szálláshelyeken nehezebben érhető el a fenntartható működést lehetővé tevő kapacitás-kihasználtság. 3. Térségi és helyi turisztikai együttműködési rendszerek az információs rendszerek és a marketing fejlesztése A turisták által igénybe vett szolgáltatások az esetek túlnyomó többségében nem alkotnak egy egységes, színvonalában homogenizált csomagot sokkal jellemzőbb, hogy a látogatók utazásuk során különféle szolgáltatókkal kerülnek kapcsolatba részint előre eltervezett, részint spontán alapon. Az adott térséghez fűződő élményeiket, vele kapcsolatos elégedettségüket ezért számos tényező befolyásolja, melyek közül kiemelendők az információk elérhetősége és helytállósága, az egyes szolgáltatások szakmai színvonala, valamint a teljes igénybevett szolgáltatáshalmaz összetevői közötti minőségi különbségek. A turisztikai attrakciók, szolgáltatások igénybevételét, felkeresését minden esetben megelőzi a megfelelő mennyiségű és tartalmú információgyűjtés. A régióban kiemelt helyet foglaló Balaton esetében is hiányzik az egységes, akár egy kiindulási alappal rendelkező információs rendszer. A megfelelő információs csatornák kiépítése és üzemeltetése mellett különös figyelmet kívánatos fordítani a termékek,

3 szolgáltatások eladhatóságára, azaz a megfelelő PR és marketing tevékenységek, akciók kidolgozására és használatára. A hagyományosan igénybe vett a vendégek elégedettségéből fakadó ajánlás módszerén kívül a modern világ számára fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű hírverés, ahhoz, hogy az egyedi vonzerővel bíró attrakció a helyszínre csábítsa a megcélzott turistakört. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A régió táji-természeti adottságai, nagy történelmi és kulturális múlttal bíró tájegységei és városai kiemelkedők. Területén a Dunántúli-középhegység mészkő- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltésessel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés kitűnő területei, míg az előbbiek az ásványkincsekben való gazdagság alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bővelkednek. A régió vízfolyásainak fő vízgyűjtője a Duna, kisebb vízgyűjtői a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuha-patak rendszerei. A Duna 130 km-en, Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (592km 2 ) mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó. Mindezek és a Bakony hegység kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. A természeti változatosságból is következik, hogy a Közép-Dunántúl tájtípusokban a leginkább bővelkedő régió Magyarországon, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcaimedence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak. A régió vízellátása megoldott, az ivóvíz Fejér és Komárom-Esztergom megyében 100%-ban, míg Veszprém megyében 87%-ban felszín alatti vízkészletből kerül kitermelésre. Felszíni vízkészlet hasznosítására a Balaton üdülőkörzetben kerül sor. A legjobb minőségű ivóvíz a dunántúli karsztos területek vízadóiból nyerhető. A régió igazi környezeti sajátossága a karsztvíz kincs, mely egyedülálló minőségi ivóvízbázis, hegyi források és patakok, barlangi vízfolyások formájában fontos tájérték, egyben sérülékeny környezeti elem. A régió vízellátását nagyobbrészt a felszín alatti vízkészlet biztosítja, mely vízbázisok jelentős része sérülékeny. Az egészséges ivóvízkészlet megóvását szolgálja a hosszú távú biztonságos ivóvízellátást alapkövetelményének tekintő vízbázis védelem. A levegő minőségét általában a nagyvárosok térségében rontja számos kötött és mozgó szennyező forrás. A régióban alapvetően problémát jelent az erőművi kibocsátás és egyes városok fűtőművei, a közlekedés problémái. A környezet terhelése növekedett a közúti forgalom radikális felfutása és a még meglévő közműolló nyitottsága miatt. Új negatív jelenség a beépített területek robbanásszerű növekedése, az összefüggő természetes környezetek feltöredezése. A környezet állapotára negatívan hatnak a régióban felhagyott bányák. Az elmaradt rekultiváció eredményezte gondozatlan tájsebek problémát kiemelkedően az egyes iparvidékeken jelentenek. A szennyvízelhelyezés szempontjából rendkívül fontos a régió településeinek érzékenységi besorolása. A Középdunántúli Régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva jelentős szennyeződésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal, vízminőség-védelmi szempontból kiemelten védendő tavakkal és kis vízhozamú vízfolyásokkal rendelkezik. A települések 55,1 %- a érzékeny, míg 43,89 %-a fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. Az ivóvízbázisok védelme, a magas talajvíz a felszíni vízfolyások és tavak védelme a régióban egyik legfontosabb feladatnak tekinti a településeken keletkező szennyvíz kezelésének megoldását. Fejlesztésekre elsősorban az érzékeny területeken, az üzemelő sérülékeny vízbázisok területén, valamint a tavak, elsősorban a Balaton vízminőség védelmének megóvása érdekében a partközeli településeken kerül sor. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 10 év alatt 41,8%-ról 69,2%-ra emelkedett. A régióban 98 db szennyvíztisztító telep üzemel, melyek hidraulikai kapacitása elmarad a tervezettől, a rendelkezésre álló kapacitás nem kihasznált. A régióban szennyvíztisztításra átvett szennyvízmennyiség mennyiségének közel 100%-a mechanikai és biológiai tisztítást követően kerül elvezetésre a befogadókba. A nem veszélyes települési szilárd hulladék gyűjtése a régióban teljes egészében megoldottnak mondható. A Középdunántúli Régióban korszerű hulladékkezelő rendszerek igen csekély számban épültek ki, illetve nincs olyan hulladékégető berendezés, amelyben a jelentős fűtőértékkel rendelkező hulladékok a hő hasznosítása mellett az előírásoknak megfelelően ártalmatlaníthatóak lennének. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkező hulladék mennyiségéhez képest kevés. A hulladéklerakók befogadó kapacitása nem kielégítő. A régióra vonatkozó speciális beavatkozási terület, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében hulladéklerakó építésére nincs lehetőség. Energiahatékonyság terén az épületek hőszigetelési-, és fűtési rendszerei elavultak, a tömegközlekedés gazdaságos üzemeltetése környezetvédelmi szempontból szükséges. A régióban a megújuló energiaforrások kihasználása növekedőben van. Mind környezetvédelmi szempontból, mind energiahatékonyság terén növelni kell a megújuló energiaforrásokkal előállított hő- vagy villamosenergia termelést. Jelentős szerepet kaphat a régióban a biomassza, a nap-, víz- és szélenergia, valamint a geotermikus energia is. Jelenleg a biomassza rendelkezik a legnagyobb energiaforrás-potenciállal, de ez napjainkban nagyrészt tűzifát jelent. A bio-üzemanyagok előállítása és a biogáz telepek kialakítása is számos lehetőséget hordoz. A biomassza mellett a napenergia kedvezőbb hasznosításában vannak komolyabb lehetőségek a régióban.

4 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi előirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelő szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlődés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetővé teszi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Az EU ezen fenntartható fejlődési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlődést a környezet lehető legkisebb terhelésével érje el. A lehető legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levő változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélőbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erőforrásokat körültekintően kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezőkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezően figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplő fejlesztésnek maximálisan szem előtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Közép-dunántúli OP átfogó célja: A jövőkép elérését szolgáló stratégiai fejlesztési cél, hogy a Közép-dunántúli régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét megőrizze. Ezen prioritások környezettudatos szempontú megvalósításához szem előtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetően 4 nagy témakörbe csoportosítva -különböző egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elő a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhető technikát (BAT (Best Available Technology)). Minimalizálják, illetve a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehető legkörnyezetkímélőbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a legfontosabb konkrét intézkedéseket a 94/62/EK irányelv (a csomagolási hulladékokról), a 99/31/EK irányelv (a hulladékok biológiailag lebontható tartalmának csökkentéséről), Magyarországon a évi XLII. Törvény (a hulladékgazdálkodásról), és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a hulladékgyűjtési hálózatok és a szelektív gyűjtésről) tartalmazza. Ezen előírások figyelembevételével az akciótervben szereplő fejlesztések során a lehető legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelő tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven gyűjthető legyen, lehetőségek szerint a keletkező szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a 2000/60/EK Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. A magyarországi törvényi szabályozásban ezen elveket az 1995.évi LIII. (a környezet védelmének általános szabályairól), és a LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. A felsoroltak értelmében az akciótervben szereplő fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkező szennyvíz megfelelő kezeléséről (pl.: szennyvízgyűjtő hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelméről szóló előírásokat. A fejlesztési célkitűzések megvalósítása során fegyelembe kell venni a évi CXII Balaton törvényt, a 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozatokat, azon területeken, ahol azok érintenék a jogszabályok ide vonatkozó részeit. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvető feltétele az emberi igényeket kielégítő környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelően védeni kell a káros emberi behatásoktól. Konkrét

5 célokat fogalmaz meg e témában a NATURA 2000 program. Magyarországon a konkrét természetvédelmi célokat az 1996.évi LIII. (a természet védelméről szóló) törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NAT) tartalmazza. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megőrzésére, illetve a tevékenységet a lehető legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb előírásokat és elérendő határértékeket ezen a területen írta elő. Egyértelmű cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tűzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EU-csatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növeléséről (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotoiegyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növeléséről is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetőség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élővilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínűsíthető hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelmagyarázat 1 : L létező, az akciótervben megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható vagy kialakítandó, eddig feltáratlan vagy az akciótervben ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erős pozitív kapcsolat + pozitív kapcsolat -- erős negatív kapcsolat - negatív kapcsolat A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg, melyek tételesen a következők: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Az említett szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényező esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitűzések racionalizálása érdekében az NKP II. első két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyező hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása megnevezésű prioritás értelmében az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott.

6 A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése A felszíni vizek minőségének javítása A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme A vizek kártétele elleni védelem Talajvédelem Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme Erdők természetvédelme Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása Földtani értékek megóvása Természeti erőforrások fenntartható használata Kémiai kockázat csökkentése Egészségmegőrzés Az élelmiszerbiztonság növelése A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése Települési környezetminőség javítása Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúrafejlesztések támogatása Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése Térségi és helyi turisztikai együttműködési rendszerek az információs rendszerek és a marketing fejlesztése L+ L L- L- K+ L+ K++ L 0 K+ K++ L+ L+ 0 K+ L+ L L K+ K+ K+ K+ K+ L L- K+ K++ L+ L++ 0 K+ L K+ K+ K+ 0 K+ K+ 0 L+ 0 K+ L+ 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhető alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsősorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerűen megjelenő kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenők (attól függően, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegű hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükből fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentősebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelően, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erősítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyező fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának a gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezők azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása A légszennyezés és a globális légszennyező hatások csökkentését az AT intézkedései több aspektusban is növelik. A fejlesztendő területeken előzetes környezeti hatásvizsgálat után kialakított kerékpárutak egyrészt csökkenthetik a járműforgalmat, így különösen természetvédelmi területeken tervezett fejlesztések során előnyös ennek az utazási

7 formának a preferálása. Lehetőség szerint a fejlesztések során törekedjenek a minél nagyobb zöld felületek kialakítására, hiszen ezzel közvetetten csökkentik a légszennyező anyagokat, másrészt a turisztika egyik legfontosabb feladatát, az emberi egészségmegőrzést is növelhetik. A fürdővizek maradékenergiájának felhasználása épületek fejlesztésekor különösen indokolt, hiszen így nem csak energiatakarékos alternatív energiaforrást alkalmaznak, hanem közvetetten a felszíni és felszín alatti vizek környezeti terhelését is csökkenthetik. Javasoljuk, hogy a pályázatok közül az alternatív energiaforrásokat leginkább felhasználót preferálják, hiszen a fejlesztési területen mind a szél-, mind a nap-, mind a geotermikus energia jó feltételekkel alkalmazható. Különösen indokolt az alternatív energiaforrások fejlesztése, hiszen már a KDOP SKVjában is megfogalmazódott ez az elvárás az AT-vel szemben. A felszíni vizek minőségét az AT-ben megfogalmazott fejlesztések, jellegüknél fogva, jelentősen biztosan nem javítják. A fejlesztések célja (különösen az érzékeny karsztok területén) a megfelelő csatornázottság és a szennyvízkezelés kialakításával a felszíni vizek minőségi állapotának legalább szinten tartása. A konstrukcióban a fürdőfejlesztésekkel még több felszín alatti vizet fognak kitermelni, így a felszínalatti (különösen a közép-dunántúli nagy területű, és érzékeny karszt) vízbázisok védelmét sem a minőségi, sem a mennyiségi szempontból nem tudják megvalósítani. Azonban a megfelelően átgondolt termálvíz-maradékhő hasznosítással, a felhasznált víz kezelésével és vízadó rétegbe való visszasajtolásával minimálisra csökkenthető a terhelés. A vízparti területek turisztikai fejlesztésével a vizek kártétele elleni védelem szempontjából szintén negatív környezeti hatás váltható ki. Ebben az esetben a vízparti épületek szennyvízhálózatba kapcsolásával és a szennyvíztisztítással lehet minimálisra csökkenteni a terhelést. A természetes és természet-közeli vízpartok fürdőzési hasznosítását nem, vagy csak rendkívül körültekintő környezeti hatásvizsgálat elvégzése után lehet elvégezni. Az infrastrukturális fejlesztéseknél célszerű a beruházás előtt talajmentést végezni, ezzel megőrizhető és zöld területek kialakításakor felhasználható a talaj termőrétege. A zöld területek (erdők, ligetek) kialakítása szintén növeli a talaj védelmét. Természet-, és környezetvédelmi szempontból a konstrukció igen kedvező, hiszen az épített műemlékek és környezetük megóvásával, környezeti gondolkodású fejlesztésével országos jelentőségű területek hozhatóak létre. Javasoljuk, hogy a fejlesztések esetén őshonos növényfajokkal növeljék a területek értékét. Ugyanakkor rendkívül körültekintően, a természetes zöld felületek (erdők, ligetek) maximális megóvásával kell a létesítmények felújítását elvégezni. Az építkezéshez szükséges anyagok bányászatakor különös figyelemmel kell lenni az érzékeny karsztos területek, mint földtani értékek megóvására. A természetes erőforrások fenntartható használatát az alternatív energiaforrások (napelem, geotermikus energia) alkalmazása jelentősen növeli. A konstrukció fejlesztései a kémiai kockázatot csökkentik. Az egészségmegőrzést a konstrukció fejlesztései jelentősen erősíthetik, különböző, kiegészítő sportolási lehetőségek kialakításával ez tovább növelhető. Az AT fejlesztései az élelmiszerbiztonság növelése szempontjából nem relevánsak. A különböző rendezvények, rendezvényházak esetében a helyi környezetvédelmi szervezetek bevonása (mint ahogy azt a KDOP SKV-ja is javasolja) és környezet-, és természetvédelmi szemléletű programok kialakítása jelentősen növelheti a környezetbarát életvitel elterjedését. A települési környezetminőséget a tervezett beruházások mindenképp emelik. 2. Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése A konstrukció egyik fő fejlesztési iránya, az új szálló-, és rendezvény helyek létrehozása jelentős környezeti kockázattal járhat. Különösen fontos az előzetes környezeti hatástanulmányok elvégzése ezen beruházások elvégzése előtt. Az új építmények körül a várható, megnövekedett forgalom tovább emeli a légszennyező anyagok mennyiségét. Ezért javasoljuk, hogy vizsgálják meg a kerékpárutak, zöld felületek, zajfogó falak minél nagyobb arányú kialakításának lehetőségét, és a környezetbe illeszkedő kivitelezési tervek elfogadását. Különösen az újonnan létrehozott épületek esetében előzetes költséghatékonysági számolások után alkalmazzanak minél nagyobb arányban alternatív energiaforrásokat (a KDOP SKV-ban javasolt a megújuló energiaforrások arányának növekedése a turisztikai szektor támogatásban részesített szereplői között indikátor alkalmazását), gyógyfürdőkhöz közeli területeken vizsgálják meg a gyógyvíz maradék-hőjének fűtésként való felhasználásának lehetőségét. A felszíni vizek állapotát a fejlesztések az épületek szennyvízhálózatba való kapcsolásával, megfelelően (a szélsőséges csapadékhullás lehetőségét is figyelembe véve) kialakított csapadékvíz gyűjtő rendszer kiépítésével is csak maximálisan szinten tudják tartani, javítani nem. A fürdőkben használt felszínalatti vizek tisztítás utáni visszapréselésével a felszín alatti vízbázis állapota szinten tartható. A rendezvényhelyszínek, szálláshelyek állóvizektől való megfelelő távolságban építésével a vizek kártétele megakadályozható. A szálláshelyek, rendezvény helyszínek megfelelő parkosításával, természetes környezetükbe való integrálásával

8 őshonos fajok telepítésével nemcsak a természet-közeli területek aránya nő, hanem az egészségmegőrzést és a turisztikai szolgáltatások minőségét is jelentősen növeli. Javasoljuk az újonnan kialakított zöld felületek mennyiségének növekedését környezeti indikátorként. Maximálisan figyelembe kell venni a pályázatok elbírálásakor a természetes területek, földtani értékek megóvását. Az alternatív energiaforrások felhasználásával a természeti erőforrások fenntartható használata biztosított. A konstrukció az egészségmegőrzést, és a települési környezetminőséget jelentősen növeli. A rendezvényhelyszínek természetes környezetbe integrálásával a rendezvényeken a környezettudatos életvitelt hangsúlyozó programokkal, a helyi környezetvédő civil szervezetek bevonásával a konstrukció jelentősen hozzájárulhat a környezetbarát életvitel elterjesztéséhez és a települési környezet javításához. 3. Térségi és helyi turisztikai együttműködési rendszerek az információs rendszerek és a marketing fejlesztése A konstrukcióban tervezett fejlesztéseknek konkrét értelemben nincs jelentős környezeti hatásuk. Közvetetten azonban a kiadványok környezeti szemlélettel való megalkotásával, a régió természeti vagy épített értékeire való fókuszálásával környezeti fejlődés érhető el. A marketing folyamatok során, vagy a régióról az idelátogatni készülő vendégek számára készült prospektusokban komplex természeti szemléletű szórakozási, sportolási lehetőségek kínálatával tovább növelhető a régió természeti területeinek, földtani értékeinek megőrzése, és a környezettudatos viselkedés erősítése. Az alapvetően marketing célú konstrukció növeli az egészségmegőrzést és a települési környezet javulását. Indikátorként javasoljuk a reklám-, és tájékoztató programokban szereplő turizmus a természetben elvű kínálatok számának növekedését. Ezen felül azonban, véleményünk szerint nincs olyan indikátor, amely jól jellemezné a konstrukció fejlesztései során a környezeti változásokat, így a következő fejezetben sem határozunk meg ilyen mutatókat. 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv időszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerűsített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetők. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérőszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv konstrukciói szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelően túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérőszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintű felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO2) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható

9 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással működők aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.3 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága

10 Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fő; Célállapot: ne legyen érintett (0 fő) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fő; Célállapot: 1,4 millió fő 16.3 a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.4 a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 2. Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással működők aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában)

11 Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 10.2 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fő; Célállapot: ne legyen érintett (0 fő) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fő; Célállapot: 1,4 millió fő 16.3 az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 7. Közérthető összegzés A Közép-Dunántúli Operatív Program 2. Regionális turizmusfejlesztés prioritásának fejlesztési tervei a lényeges környezeti szempontokat tekintve megfelelőek. Néhány esetben azonban környezet-, és természetvédelmi szempontokból szükséges lenne a konstrukciók javítása, kiigazítása. A konstrukciók alapvető fejlesztési irányai jelentősen hozzájárulnak az emberi egészség megőrzését, a települési fejlődést, a környezetbarát életvitel terjesztését célzó környezeti prioritások érvényesüléséhez. Javasoljuk, hogy a beruházásoknál tegyék hangsúlyosabbá a természetben kialakítható sportolási lehetőségeket, az aktív turizmust. Mivel legtöbbször új épületek kialakításáról, vagy már meglévők felújításáról van szó, érdemes lenne jobban megvizsgálni az alternatív energiaforrások használatának lehetőségét, erre már az OP SKV-ban is többször utalnak. A megújuló energiaforrások használata hozzájárul a légszennyező anyagok csökkentéséhez, a természeti erőforrások hosszú távú használatához, a természet védelméhez. A szálláshelyek, rendezvény helyszínek megfelelő parkosításával, természetes környezetükbe való integrálásával

12 őshonos fajok telepítésével nemcsak a természet-közeli területek aránya nő, hanem az egészségmegőrzést is támogatja és a turisztikai szolgáltatások minőségét is jelentősen növeli. Javasoljuk az újonnan kialakított zöld felületek mennyiségének növekedését környezeti indikátorként. Maximálisan figyelembe kell venni a pályázatok elbírálásakor a természetes területek, földtani értékek megóvását. A konstrukciókban a fürdőfejlesztésekkel még több felszín alatti vizet fognak kitermelni, így a felszínalatti (különösen a közép-dunántúli nagy területű, és érzékeny karszt) vízbázisok védelmét sem a minőségi, sem a mennyiségi szempontból nem tudják megvalósítani. Azonban a megfelelően átgondolt termálvíz-maradékhő hasznosítással, a felhasznált víz kezelésével és vízadó rétegbe való visszasajtolásával minimálisra csökkenthető a terhelés. Továbbá javasoljuk, hogy a fejlesztések megvalósítására benyújtott elképzelések közül a költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve a kivitelezéskor a környezetet legkevésbé terhelő (építőanyagok kitermelése, és szállítási útvonala, a természetes területek kímélése, talajmentés, stb.), alternatív energiaforrásokat felhasználni kívánó projekteket részesítsék előnyben.

13 1. Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok Hulladékgazdálkodás: - Európai Parlament és a Tanács többször módosított 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról - A hulladéklerakókról szóló április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelve: a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmát az évi mennyiséghez képest 2013-ra 50%-kal kell csökkenteni. - Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján el kell érni, hogy az ország egészére kiterjedjenek a települési szilárd hulladék kezelőhálózatok. - A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) korm. rendelet módosításáról évi XLII. Törvény a hulladékgazdálkodásról - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályainak szabályairól és egyes feltételeiről - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 50/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről - Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól - 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Szennyvízkezelés - 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program - 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről. - Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X. 25.) kormányrendelet foglalja össze (módosítva: 47/2005 (III. 11.) kormányrendelettel) Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása évi LXVII tv. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről és ennek végrehajtási intézkedései

14 - 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) - 21/2006.(I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról. Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása - A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egészséges környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól - 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról - 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól /2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 21/2001. (II. 114.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról - 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről - 33/2000. Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatokról - 49/2001. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről - 221/2004. Korm. rendelet tartalmazza a környezeti célkitűzéseket, a vizek jó állapotának elérése, illetve fenntartása érdekében teendő intézkedések egységes kereteit - 220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályozás - 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet tartalmazzák a kibocsátásokra vonatkozó határértékeket, illetve a kibocsátás mérésére vonatkozó részletes szabályokat - 31/2004. KvVM rendelet a felszíni vizek állapota jellemzésének, értékelésének előírásait, valamint a terhelések hatásainak nyomon követésére szolgáló, kialakítandó monitoring hálózattal és monitoring programokkal szemben támasztott követelményeket tartalmazza - 219/2004. Korm. rendelet a felszín alatti vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a fenntartható vízhasználatra és a földtani közeg kármentesítésére vonatkozó feladatokat, jogokat és kötelezettségek - 30/2004. KvVM rendelet a felszín alatti víztestek kijelölésére, állapotuk jellemzésére és értékelésére, valamint a kialakítandó monitoring hálózatra és programokra tartalmaz előírásokat évi CXII Balaton törvény

15 - 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat /2004. (XII. 11.) számú Korm. határozat A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról /2003. (IV. 24.) Korm. Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról Környezeti kármentesítés /60/EK számú Víz Keretirányelvvel harmonizáló 219/2004. (VII. 21.) korm. Rendelet értelmében feladat: december 22-ig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területre eső kármentesítési feladatok elvégzése. A fokozottan érzékeny, az érzékeny és a kevésbé érzékeny területeken található felszín alatti vízbázisok elszennyezési kockázatának csökkentése. Vízbázis-védelem /60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (VKI). - 80/778/EGK ivóvíz irányelv nagyon szigorú határértékeket tartalmaz a mezőgazdasági és ipari tevékenységből származó szennyezőanyagok megengedhető koncentrációja tekintetében - 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése - 92/43/EGK számú, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelve (élőhelyvédelmi irányelv) - 79/409/EGK számú irányelvének (madárvédelmi irányelv) Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: 1. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; 2. Berni Egyezmény; 3. Ramsari Egyezmény 4. Bonni Egyezmény. Hazai előírások: évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről

16 - 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) - 92/43/EGK (élőhelyvédelmi) irányelv Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; Berni Egyezmény; Bonni Egyezmény; EU Erdészeti Stratégia (Council Resolution on a forestry strategy for the EU 1999/C 56/01); Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok); Hazai előírások: évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.) - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről - 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól - 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról - 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése - A Cardiff-i folyamat (1998) célja, hogy a környezet védelme az egyes szektorokba integráltan jelenjen meg. - A Zöld Könyv (2000) az energia biztonságról megállapítja, hogy Európa nagyban függ külföldi energiaforrásoktól, ami egy jelentős gazdasági, társadalmi, ökológiai és fizikai kockázatot hordoz magában. Az Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért c. Zöld Könyv (2006) alapján a Közösség számára kiemelt kérdés az energiaszerkezet diverzifikációja, biztonságos, az alacsony szemtartalmú energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés támogatása - A Fehér Könyv: a jövő energiája megújuló energiaforrások című dokumentumban az ellátás biztonsága növelését, az európai vállalatok versenyképességének elősegítését és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét (különösen tekintettel az energia szektor hozzájárulására a klímaváltozáshoz) tűzte ki célul. - Az irányelv a zöld energia támogatásáról a megújulókkal termelt villamos energia részarányát 2010-re az Európai Unió egészére 22,1%-ban határozta meg. Magyarország ezen belül vállalta, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia esetében 3,6%-os részarányt teljesít 2010-ig - Az EU Biomassza Akcióterve a biomassza szerepének megkettőzését tűzi ki célul, a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégia, és a bio-üzemanyagokról szóló irányelv rendelkezik arról, hogy a közlekedési

17 ágazatban a bio-üzemanyagok részarányát közösségi szinten 5,75%-ra kell növelni 2010-ig. Magyarország vállalása a bio-üzemanyagok tekintetében 2010-ig 5,75%. - Az Energiahatékonysági Akcióterv évi 1%-os éves energiafogyasztás csökkenést irányoz elő.