Az akcióterv neve. KDOP integrált városfejlesztés a Közép-Dunántúlon. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az akcióterv neve. KDOP integrált városfejlesztés a Közép-Dunántúlon. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma"

Átírás

1 Az akcióterv neve KDOP integrált városfejlesztés a Közép-Dunántúlon Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KDOP_intvárosf_V_4

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása A KDOP átfogó célja, hogy a régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét megőrizze. A programban megfogalmazott céloknak illeszkedniük kell a vonatkozó Európai Uniós stratégiai dokumentumokhoz. Ezek közül a legjelentősebb és legátfogóbb dokumentum a Közösségi stratégiai iránymutatások a növekedésért és a foglalkoztatásért (CSG), melynek célja a növekedés és a foglalkoztatás bővítéséhez, valamint az Európai Unió és térségei versenyképességének javításához való hozzájárulás. A 4.1. iránymutatáshoz, mely szerint Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóvá kell tenni, leginkább a környezeti állapot javítását és a megújuló energiaforrások növelését, mint a növekedés környezeti fenntarthatóságát elősegítő beavatkozások kapcsolódnak. A 4.2. iránymutatást, melynek alapja a növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése, elsősorban a regionális gazdaságfejlesztés prioritás beavatkozásai segítik, azon belül is leginkább a gazdasági integrációkat ösztönző, valamint az innováció kínálati oldalának fejlesztő beavatkozások. A 4.3. iránymutatáshoz (Több és jobb munkahely) ugyancsak több ROP-beavatkozás kapcsolható. Ezek közül a munkahelyteremtést közvetlenül segítik a vonzó regionális gazdasági környezet kialakítására, a turisztikai kínálat és fogadókészség minőségi fejlesztésére irányuló beavatkozások. A kohéziós politika területi dimenzióját erősítik az OP olyan komplex beavatkozásai, mint az integrált városfejlesztés. Szintén ezt szolgálják a közlekedési fejlesztéseket, a települési funkciók és a helyi intézmények infrastrukturális korszerűsítését, szolgáltatásainak bővítését elősegítő beavatkozások. Az illeszkedés terén a legfontosabb, a hazai Új Magyarország Fejlesztési Tervvel való összhang, ami biztosítja a hazai célok egy irányban tartását. Az ÚMFT-nek két fő célkitűzése a növekedés ösztönzése és a foglalkoztatás bővítése. Az OP SKV javaslatait is figyelembe véve az akciótervben a környezeti értékek helyenként már területi vonatkozásban is megjelennek, a program egészében érződik, hogy az ország egyik legértékesebb természeti területének fejlesztéseit tartalmazza. A régióban található kisfalvak sorsa nem meghatározó az AT-ben, támogathatóságuk is csökkent. A feltárás során továbbra is fontos lenne az ipar, mint önálló és a régióban meghatározó hatótényező környezeti elemekre gyakorolt hatásainak, azok megjelenési helyeinek beazonosítása, a környezeti szempontok azonban kellő súllyal vannak kezelve. A környezeti infrastruktúra, a megújuló energiaforrások, hulladékkezelés NATURA 2000 területek kapcsán átvezetésre kerültek az SKV észrevételei. Az épített örökséggel a történelmi jelentőségű műemlékek kapcsán különösen, emellett a lakóingatlanokkal is részletesen foglalkozik, valamint a városrehabilitáció alapját képező, városi szinten esetlegesen koncentrálódó épített örökség is megjelenik az akciótervben. A programban szereplő kistelepülési szennyvízkezelés és karsztvíz bázis védelme mellett a hulladékkezelés, illetve a megújuló energiaforrások célzott támogatásának hiánya a környezeti szempontok súlyának csökkenésével, s így a program környezeti hatásainak várható romlásával járhat. A program céljaiban kis mértékben megerősödött a negatív környezeti hatások minimalizálására, a környezetállapot javítására irányuló törekvés, amely az élhető és fenntartható fejlődést megvalósító régió kialakulását tűzi ki célul. A környezeti szempont a specifikus célok és egyes prioritások szintjén megfelelő mértékben szerepel. Az OP SKV néhány indikátor pótlását javasolja, amelyek az 1. táblázatban megtekinthetők, valamint az akciótervben ezen indikátorok további finomítását indítványozza. 3 Integrált városfejlesztés a Közép- Dunántúlon a) a meglévő indikátorok megtartása b) a támogatással érintett ingatlanok, területek 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése c) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a támogatott projektek körében d) zöldfelületek területének növekedése e) revitalizált területek nagysága (ha) Az akciótervben megjelenő, az operatív program végrehajtását szolgáló konstrukciók A Közép-dunántúli Operatív Program integrált városfejlesztés a Közép-Dunántúlon című prioritásában három konstrukció fogalmazódik meg: 1. Város- és városrészközpontok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja 2. Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja 3. A hiányzó kapcsolódó vagy megalapozó városfejlesztési programok elkészítésének támogatása

3 Az egyes konstrukciók az alábbi átfogó célokat igyekeznek megvalósítani: 1. A régió városközpontjainak/városrészközpontjainak gazdasági és közösségi célú megújítása, valamint a térségi központi szerepét betölteni nem alkalmas, funkcióhiányos városok esetén városközpont kialakítása a fizikai beavatkozások mellett az egyedi problémák kezelésével, a feltárt gazdasági, turisztikai, kulturális lehetőségek kihasználása érdekében. A konstrukció nem csak város(rész)központok vonzerejének növelését, gazdasági és társadalmi funkcióinak bővítését célozza meg, hanem kitér a környezetvédelemre, a városi barnamezős területek funkcióváltással történő újrahasznosítására, a város működésébe való bekapcsolására is. 2. A régió leromlott, leszakadó, vagy leromlással veszélyeztetett városainak/városrészeinek megújítása a fizikai beavatkozások mellett szociális problémák kezelésével, a társadalom megújítása révén. A konstrukció nem csak a lakóházak és a fizikai környezet, közterületek felújítását célozza meg, hanem kitér a bűnmegelőzésre, a szociálpolitikára és a környezetvédelemre, a barnamezős területek funkcióváltással történő újrahasznosítására, a város működésébe való bekapcsolására is. 3. A városok integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztési programjainak kialakítása a városok - szociális szempontokat is figyelembe vevő - gazdasági és közösségi célú fizikai és funkcionális megújítása érdekében. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A régió táji-természeti adottságai, nagy történelmi és kulturális múlttal bíró tájegységei és városai kiemelkedők. Területén a Dunántúli-középhegység mészkő- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltésessel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés kitűnő területei, míg az előbbiek az ásványkincsekben való gazdagság alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bővelkednek. A régió vízfolyásainak fő vízgyűjtője a Duna, kisebb vízgyűjtői a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuha-patak rendszerei. A Duna 130 km-en, Közép- Európa legnagyobb tava, a Balaton (592km 2 ) mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó. Mindezek és a Bakony hegység kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. A természeti változatosságból is következik, hogy a Közép-Dunántúl tájtípusokban a leginkább bővelkedő régió Magyarországon, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcai-medence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak. A régió vízellátása megoldott, az ivóvíz Fejér és Komárom-Esztergom megyében 100%-ban, míg Veszprém megyében 87%-ban felszín alatti vízkészletből kerül kitermelésre. Felszíni vízkészlet hasznosítására a Balaton üdülőkörzetben kerül sor. A legjobb minőségű ivóvíz a dunántúli karsztos területek vízadóiból nyerhető. A régió igazi környezeti sajátossága a karsztvíz kincs, mely egyedülálló minőségi ivóvízbázis, hegyi források és patakok, barlangi vízfolyások formájában fontos tájérték, egyben sérülékeny környezeti elem. A régió vízellátását nagyobbrészt a felszín alatti vízkészlet biztosítja, mely vízbázisok jelentős része sérülékeny. Az egészséges ivóvízkészlet megóvását szolgálja a hosszú távú biztonságos ivóvízellátást alapkövetelményének tekintő vízbázis védelem. A levegő minőségét általában a nagyvárosok térségében rontja számos kötött és mozgó szennyező forrás. A régióban alapvetően problémát jelent az erőművi kibocsátás és egyes városok fűtőművei, a közlekedés problémái. A környezet terhelése növekedett a közúti forgalom radikális felfutása és a még meglévő közműolló nyitottsága miatt. Új negatív jelenség a beépített területek robbanásszerű növekedése, az összefüggő természetes környezetek feltöredezése. A környezet állapotára negatívan hatnak a régióban felhagyott bányák. Az elmaradt rekultiváció eredményezte gondozatlan tájsebek problémát kiemelkedően az egyes iparvidékeken jelentenek. A szennyvízelhelyezés szempontjából rendkívül fontos a régió településeinek érzékenységi besorolása. A Közép-dunántúli Régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva jelentős szennyeződésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal, vízminőség-védelmi szempontból kiemelten védendő tavakkal és kis vízhozamú vízfolyásokkal rendelkezik. A települések 55,1 %- a érzékeny, míg 43,89 %-a fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. Az ivóvízbázisok védelme, a magas talajvíz a felszíni vízfolyások és tavak védelme a régióban egyik legfontosabb feladatnak tekinti a településeken keletkező szennyvíz kezelésének megoldását. Fejlesztésekre elsősorban az érzékeny területeken, az üzemelő sérülékeny vízbázisok területén, valamint a tavak, elsősorban a Balaton vízminőség védelmének megóvása érdekében a partközeli településeken kerül sor. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 10 év alatt 41,8%-ról 69,2%-ra emelkedett. A régióban 98 db szennyvíztisztító telep üzemel, melyek hidraulikai kapacitása elmarad a tervezettől, a rendelkezésre álló

4 kapacitás nem kihasznált. A régióban szennyvíztisztításra átvett szennyvízmennyiség mennyiségének közel 100%-a mechanikai és biológiai tisztítást követően kerül elvezetésre a befogadókba. A nem veszélyes települési szilárd hulladék gyűjtése a régióban teljes egészében megoldottnak mondható. A Közép-dunántúli Régióban korszerű hulladékkezelő rendszerek igen csekély számban épültek ki, illetve nincs olyan hulladékégető berendezés, amelyben a jelentős fűtőértékkel rendelkező hulladékok a hő hasznosítása mellett az előírásoknak megfelelően ártalmatlaníthatóak lennének. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkező hulladék mennyiségéhez képest kevés. A hulladéklerakók befogadó kapacitása nem kielégítő. A régióra vonatkozó speciális beavatkozási terület, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében hulladéklerakó építésére nincs lehetőség. Energiahatékonyság terén az épületek hőszigetelési-, és fűtési rendszerei elavultak, a tömegközlekedés gazdaságos üzemeltetése környezetvédelmi szempontból szükséges. A régióban a megújuló energiaforrások kihasználása növekedőben van. Mind környezetvédelmi szempontból, mind energiahatékonyság terén növelni kell a megújuló energiaforrásokkal előállított hő- vagy villamosenergia termelést. Jelentős szerepet kaphat a régióban a biomassza, a nap-, víz- és szélenergia, valamint a geotermikus energia is. Jelenleg a biomassza rendelkezik a legnagyobb energiaforrás-potenciállal, de ez napjainkban nagyrészt tűzifát jelent. A bioüzemanyagok előállítása és a biogáz telepek kialakítása is számos lehetőséget hordoz. A biomassza mellett a napenergia kedvezőbb hasznosításában vannak komolyabb lehetőségek a régióban. 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi előirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelő szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlődés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetővé teszi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Az EU ezen fenntartható fejlődési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlődést a környezet lehető legkisebb terhelésével érje el. A lehető legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levő változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélőbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erőforrásokat körültekintően kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezőkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezően figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplő fejlesztésnek maximálisan szem előtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Közép-dunántúli OP átfogó célja: A jövőkép elérését szolgáló stratégiai fejlesztési cél, hogy a Közép-dunántúli régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét megőrizze. Ezen prioritások környezettudatos szempontú megvalósításához szem előtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetően 4 nagy témakörbe csoportosítva -különböző egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elő a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhető technikát (BAT (Best Available Technology)). Minimalizálják, illetve a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehető legkörnyezetkímélőbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a legfontosabb konkrét intézkedéseket a 94/62/EK irányelv (a csomagolási hulladékokról), a 99/31/EK irányelv (a hulladékok biológiailag lebontható tartalmának csökkentéséről), Magyarországon a évi XLII. Törvény (a hulladékgazdálkodásról), és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a hulladékgyűjtési hálózatok és a

5 szelektív gyűjtésről) tartalmazza. Ezen előírások figyelembevételével az akciótervben szereplő fejlesztések során a lehető legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelő tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven gyűjthető legyen, lehetőségek szerint a keletkező szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a 2000/60/EK Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. A magyarországi törvényi szabályozásban ezen elveket az 1995.évi LIII. (a környezet védelmének általános szabályairól), és a LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. A felsoroltak értelmében az akciótervben szereplő fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkező szennyvíz megfelelő kezeléséről (pl.: szennyvízgyűjtő hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelméről szóló előírásokat. A fejlesztési célkitűzések megvalósítása során fegyelembe kell venni a évi CXII Balaton törvényt, a 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozatokat, azon területeken, ahol azok érintenék a jogszabályok ide vonatkozó részeit. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvető feltétele az emberi igényeket kielégítő környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelően védeni kell a káros emberi behatásoktól. Konkrét célokat fogalmaz meg e témában a NATURA 2000 program. Magyarországon a konkrét természetvédelmi célokat az 1996.évi LIII. (a természet védelméről szóló) törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NAT) tartalmazza. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megőrzésére, illetve a tevékenységet a lehető legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb előírásokat és elérendő határértékeket ezen a területen írta elő. Egyértelmű cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tűzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EUcsatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növeléséről (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotoi-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növeléséről is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetőség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élővilágára, klímájára, népességére, talajár vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínűsíthető hatáso és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelzések magyarázata: 1 L - létező, a gyakorlatban is megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható v. kialakítandó, eddig feltáratlan v. a gyakorlatban ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat erős pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - - erős negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg, melyek tételesen a következők: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a

6 fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Az említett szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényező esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitűzések racionalizálása érdekében az NKP II. első két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyező hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása megnevezésű prioritás értelmében az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott.

7 A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése A felszíni vizek minőségének javítása A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme A vizek kártétele elleni védelem Talajvédelem Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme Erdők természetvédelme Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása Földtani értékek megóvása Természeti erőforrások fenntartható használata Kémiai kockázat csökkentése Egészségmegőrzés Az élelmiszerbiztonság növelése A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése Települési környezetminőség javítása Város- és városrészközpontok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja A hiányzó kapcsolódó vagy megalapozó városfejlesztési programok elkészítésének támogatása K K L L K K L L L L K K K K K L K L L K L K K K L L L L K K K K K L L K L L K 0 K L 0 K L K K K 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhető alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsősorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerűen megjelenő kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenők (attól függően, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegű hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükből fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentősebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelően, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható. 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erősítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyező fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezők azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása.

8 I. Város- és városrészközpontok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja A légszennyezés csökkentéséhez, valamint a városi levegő minőségi javuláshoz jelentősen hozzájárul a zöldterületek kialakítása és bővítése, a belterületi fásítási programok kidolgozása és véghezvitele. Az ülepedő és szálló por koncentrációja csökken a belterületi utak pormentesítése és burkolattal való ellátása révén (1). A belvárosi részek légszennyezetségi mutatóinak javítása érdekében javasolt a központ jármű forgalmát korlátozni időszakos lezárásokkal, környezetbarát üzemanyaggal működő tömegközlekedési eszközök elterjesztését indítványozni, továbbá a város tehermentesítése érdekében elkerülő utakat tervezni. Javasolt a városi kerékpársáv hálózatok bővítése, fejlesztése, mely ugyancsak pozitív hatást gyakorol a levegő minőségének javulására (1). Célszerű az intézmények, épületek felújításánál, fűtésrendszerének átalakításánál figyelembe venni az alternatív energiaforrások elsősorban biomassza, nap-, víz- és szélenergia, valamint geotermikus energia adta lehetőségeket, és energiatakarékos korszerű lakásgépészeti rendszerek alkalmazását előnyben részesíteni. Egyaránt növelni kell a megújuló energiaforrások által előállított hő- és villamos energiatermelést. A megújuló energiahordozók részarányának növekedése mind a légszennyező hatások csökkentését (1), mind a természeti erőforrások fenntarthatóságát (11) szolgálja. A felszíni és felszín alatti vizek minőségi állapotát a megfelelően végiggondolt és kivitelezett csapadékvíz elvezető hálózat negatív módon nem befolyásolja (pl. szennyezésnek kitett felületekről összegyűlő csapadékvizet nem szabad közvetlen élővízbe vezetni), bizonyos esetekben a mennyiségi védelmet javítja (2,3). Ennek értelmében a mélyebben fekvő, magas talajvízjárású városrészek esetén érdemes zárt csapadékcsatornahálózatot, vízelvezető drénrendszert kialakítani, ahol zárt főgyűjtők nyílt vízfolyásokkal való csatlakozásaihoz feltétlenül hordalékfogó műtárgyakat kell biztosítani. Alacsonyabb talajvízállás esetén érdemes nyílt rendszert használni az utánpótlódás érdekében (3). A város területén elhelyezkedő folyók és tavak vizét és medrét folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani, közvetlen környezetüket lehetőleg ápolni és óvni a negatív antropogén hatásoktól javasolt a járműforgalom mérséklése az adott térségekben. A régióra jellemző, sérülékeny karsztos vízbázisok védelmét erősíti a barnamezős, főként felhagyott ipari területek fejlesztése és kármentesítése (3). A vizek kártétele ellen nagyfokú biztonságot nyújtanak az utakat kísérő víznyelők és csapadék elvezetők (4). A csapadékvíz elvezetés kiépítése pozitívan hat a talaj állapotára is, hiszen ellenkező esetben a teherviselő talajréteg túlzott átázása megváltoztatja annak mechanikai tulajdonságait, romlik az átszellőző képesség, növekedhet a sótartalom. Az útépítések során a talaj felső szintjéből kiemelt humuszt célszerű a barnamezős területek újjáépítésénél felhasználni (5). A városi zöldfelületek, parkok kialakításánál és bővítésénél, belterületi fásítás elvégzésénél figyelmet kell fordítani az őshonos fafajok és növénypopulációk megőrzésére és védelmére (7). Az erdőtársulások és bennük lévő biológiai sokféleség, természetes élőhelytípusok és országos jelentőségű védett természeti területek megőrzésére (6, 8, 9) közvetett pozitív hatással van a fejlesztésekből adódó városi légszennyettség javulása, felszíni és felszín alatti vizek minőségének javulása, valamint talaj állapot romlásának megelőzése. A földtani értékek, mint például a gazdag karsztos formakincs védelmére ugyancsak pozitívan hat a könnyen sebezhető felszín alatti vizek szennyező-forrásainak visszaszorítása a településeken (10). A kémiai kockázat csökkenése irányába hat a városrészek támogatható tevékenységeivel járó csatornázottság kiépítése, miszerint mérséklődik a belvíz által talajból kivont szennyezők aránya (12). A lakóépületek azbeszt anyagú szigetelés rendszerének eltávolítása, a városi zöldterületek revitalizációja és bővítése, valamint a belterületi fásítás és az infrastrukturális hálózat korszerűsítése mind a lakosság egészségének javulását eredményezi (13). A város- és városrészközpontok rehabilitációja és az ezen a téren támogatható tevékenységek alapvetően nem befolyásolják az élelmiszerbiztonság (14) kérdéskörét. A közterületek rehabilitációja, városi környezet fejlesztése során javasoljuk a hulladék szelektív gyűjtését lehetővé tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek számának növelését az egyes városrészekben (15). A város környezetminősége nagymértékben javul mind az infrastrukturális hálózat javításának az utak burkolattal való ellátása, a tehermentesítés és forgalomcsillapítás mélygarázsok építésével csökkenti a környezetszennyezést és a zajterhelést, a barnamezős területek fejlesztésének, a kulturális örökségek felújításának, mind pedig a tájértéki elemek rehabilitációjának és zöldterületek revitalizációjának köszönhetően (16). II. Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja Ezen konstrukció támogatható tevékenységei részben megegyeznek az előző konstrukció prioritásaival, ily módon a szóba jövő és már ismertetett fejlesztések környezeti hatásaira, valamint megfogalmazott javaslatokra részletesebben nem térünk ki. A korábban említett tevékenységek mellett a konstrukció tervei között megjelenő sport és szabadidős létesítmények felújítása és bővítése, illetve egyéb zöldterületek és rekreációs célú parkok létrehozása ugyancsak a levegő minőségi állapotának javulása irányába hat. A bontásra szánt lakóépületek helyét célszerű lenne újabb

9 épületekkel nem terhelni, hanem inkább további zöldterületek, parkok kiépítését fontolóra venni (1). A barnamezős területek újrahasznosítása és kármentesítése, az egykori ipari tevékenységek eredményeként létrejött tájsebek megszüntetése csökkenti a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésének esélyét. A csapadékvíz elevezetési fejlesztések további biztonságot adhatnak a különböző víztestek védelmében (ld. I/2, 3), valamint csökkentik a víz okozta kártételek, belvíz kialakulásának lehetőségét (4). A talaj állapotát ugyancsak javítják az infrastrukturális hálózat fejlesztéséhez kapcsolódó vízelvezetési munkálatok, valamint a kiemelt humuszréteg újrahasznosítása a leromlott ipartelepek, épületek új környezetének kialakításakor (5). Az országos jelentőségű védett természeti területek, erdők természetvédelme és érzékeny természeti területek kialakítása közvetett módon érintett az előző konstrukcióban már ismertetett tevékenységek által (I/6, 8, 9). Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme esetén javasoljuk, hogy a tervezett zöldterületek és rekreációs célú parkok esetén őrizzék meg az őshonos növénypopulációk együtteseit (7). A földtani értékek minőségi állapota hosszabb távon megőrizhető az előző konstrukciónál tárgyalt intézkedések hatására (10). A régió megújuló energiaforrásokban való gazdagsága indokolja, hogy a lehető legtöbb lakossági épület és közösségi intézmény felújítása során építsenek be biomassza tüzelésű, napenergiával működő, illetve ahol ez adott, geotermikus energiát használó fűtőrendszereket (11). Az egészségkárosodás kockázata, illetve a potenciális szennyeződések táplálékláncba jutásának lehetősége mérséklődik az első konstrukciónál már említett tevékenységek hatására (12). A lakóépületek azbesztmentesítése nagymértékben javítja az ott élők egészségét, továbbá csökkenti a rákos megbetegedések kockázatát. A sport és szabadidős létesítmények felújítása és bővítése, a rekreációs célú parkok és zöldterületek létrehozása ugyancsak az egészségmegőrzés fontos feltételei a városi lakosság számára. Azonban az ilyen jellegű területeken különösebb odafigyelést kell fordítani az allergén hatású gyomnövények (fűfélék, üröm, parlagfű), valamint a megtelepülő invázív fajok irtására (13). A leromlott épületek elbontásával, zöldterületek és parkok növelésével csökken a városi hősziget nagysága, melynek káros hatásai is vannak az emberi szervezetre, különösen nyáron, mivel túlmelegedést okozhat. Ennek következtében a zöld területek és a kis vízfelszínek arányát a városokban növelni kell (13). A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése érdekében célszerű gondoskodni a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásáról és körülményeinek biztosításáról az adott városrészek rehabilitációja során (15). Javasoljuk továbbá, hogy a rehabilitáció céljait elősegítő közösségi programok felhívják a figyelmet a környezetszennyezés problémáira, valamint olyan szemléletmódot mutassanak, mely a lakosság környezethez való viszonyát pozitív módon befolyásolja (15). A város környezetminőségét egyértelműen javítják a korábban említett intézkedések (I/16), valamint a kulturális, sport és szabadidős létesítmények bővítésével további javulás érhető el, beleértve a lakosság életminőségének magas szinten tartását is (16). III. A hiányzó kapcsolódó vagy megalapozó városfejlesztési programok elkészítésének támogatása Javasoljuk, hogy a városok integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztési programjainak kialakítása után azokról minden esetben készüljön stratégiai környezeti vizsgálat, melynek távlati célja a környezetileg pozitív hatású környezettudatos viselkedésformák és döntési mechanizmusok elterjesztése. Széleskörű partnerség kialakítása szükséges mind a fejlesztés, mind a megvalósítás folyamatában, az érintett lakosság, civil szervezetek, gazdasági szereplők és intézmények bevonásával. Már a megalapozó tervek kidolgozásakor szükséges erősíteni a városok lokálpatrióta szemléletének elmélyítését, a lehetséges fejlesztések környezetvédelmi prioritásokkal szembeni kialakítandó és pozitív kapcsolatát, a település értékeinek védelmét, támogatni az ezzel kapcsolatban jelentkező lakossági igényeket és felkarolni a civil szerveződések kezdeményezéseit, tevékenységeit.

10 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv időszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerűsített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetők. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérőszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv konstrukciói szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelően túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérőszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintű felsorolásuk lehetett volt célunk. Az I. és II. konstrukció esetében az alább felsorolt környezeti indikátorok használata javasolt: 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest Célállapot: Az ország 90%-án szűnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10%-án kezdődjön meg a nyomásszint emelkedés 3.2 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással működők aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha

11 6.3 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 10.2 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fő; Célállapot: ne legyen érintett (0 fő) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fő; Célállapot: 1,4 millió fő 16.3 az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése

12 Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) A III. konstrukció célkitűzései és azok hatásai csak többszörösen közvetett kapcsolatban állnak a környezet minőségi állapotának változásával, ezért a fentebb szereplő indikátorok nem alkalmasak környezeti hatások mérésére és nyomon követésére. 7. Közérthető összegzés A Közép-dunántúli operatív program ra szóló akciótervében megfogalmazott konstrukciók komponensei, illetve támogatható tevékenységei és azok hatásai részben létező, részben kialakítandó pozitív kapcsolatot mutatnak a vizsgált környezetvédelmi prioritásrendszer egyes elemeivel. A tervben meg nem jelenő, de a konkrét pályázati kiírásokban általunk szerepeltetni szándékozott javaslatok között kiemelendő a városközpontok járműforgalmának korlátozása időszakos lezárásokkal, a várost elkerülő utak kialakítása, környezetbarát üzemanyaggal működő tömegközlekedési eszközök elterjesztésének indítványozása, valamint kerékpársáv hálózatok bővítése, fejlesztése. Mindezek, továbbá az alternatív energiaforrások adta lehetőségek kiaknázása és energiatakarékos korszerű lakásgépészeti rendszerek alkalmazása a légszennyezés okozta problémákat mérsékelné. A megújuló energiahordozók részarányának növekedése egyben a természeti erőforrások fenntarthatóságát is szolgálja. A vizek védelme érdekében, és kártétele ellen tett javaslatok alapján, az infrastrukturális hálózat kapcsán érdemes zárt csapadékvíz csatorna-hálózatot, vízelvezető drénrendszert kialakítani, valamint zárt főgyűjtők nyílt vízfolyásokkal való csatlakozásaihoz feltétlenül hordalékfogó műtárgyakat biztosítani, ugyanakkor ezekben az esetekben (pl. a Duna esetén) határon túli hatással is kell számolni. (HA) Az útépítések során a talaj felső szintjéből kiemelt humuszt célszerű a leromlott ipartelepek, épületek új környezetének kialakításakor felhasználni és beépíteni, növelve ezzel a talaj minőségi állapotát. A városi zöldfelületek, parkok kialakításánál és bővítésénél, belterületi fásítás elvégzésénél figyelmet kell fordítani az őshonos fafajok és növénypopulációk megőrzésére és védelmére. Javasoljuk továbbá a városi környezet fejlesztése során a hulladék szelektív gyűjtését lehetővé tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek számának növelését az egyes városrészekben. A kémiai kockázat csökkenésének eléréséhez különösebb odafigyelést kell fordítani az allergén hatású gyomnövények (fűfélék, üröm, parlagfű), valamint a megtelepülő invázív fajok irtására, illetve a zöld területek és a kis vízfelszínek arányát a városokban növelni kell. A városfejlesztési programoknak fel kell hívni a figyelmet a környezetszennyezés problémáira, valamint olyan szemléletmódot kell mutassanak, mely a lakosság környezethez való viszonyát pozitív módon befolyásolja, kiegészítve mindezt a civil szerveződések bevonásával, kezdeményezéseik és tevékenységeik támogatásával.

13 1. Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok Hulladékgazdálkodás: - Európai Parlament és a Tanács többször módosított 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról - A hulladéklerakókról szóló április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelve: a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmát az évi mennyiséghez képest 2013-ra 50%-kal kell csökkenteni. - Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján el kell érni, hogy az ország egészére kiterjedjenek a települési szilárd hulladék kezelőhálózatok. - A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) korm. rendelet módosításáról évi XLII. Törvény a hulladékgazdálkodásról - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályainak szabályairól és egyes feltételeiről - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 50/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről - Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól - 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Szennyvízkezelés - 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program - 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről. - Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X. 25.) kormányrendelet foglalja össze (módosítva: 47/2005 (III. 11.) kormányrendelettel) Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása évi LXVII tv. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről és ennek végrehajtási intézkedései

14 - 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) - 21/2006.(I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról. Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása - A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egészséges környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól - 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról - 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól /2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 21/2001. (II. 114.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról - 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről - 33/2000. Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatokról - 49/2001. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről - 221/2004. Korm. rendelet tartalmazza a környezeti célkitűzéseket, a vizek jó állapotának elérése, illetve fenntartása érdekében teendő intézkedések egységes kereteit - 220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályozás - 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet tartalmazzák a kibocsátásokra vonatkozó határértékeket, illetve a kibocsátás mérésére vonatkozó részletes szabályokat - 31/2004. KvVM rendelet a felszíni vizek állapota jellemzésének, értékelésének előírásait, valamint a terhelések hatásainak nyomon követésére szolgáló, kialakítandó monitoring hálózattal és monitoring programokkal szemben támasztott követelményeket tartalmazza - 219/2004. Korm. rendelet a felszín alatti vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a fenntartható vízhasználatra és a földtani közeg kármentesítésére vonatkozó feladatokat, jogokat és kötelezettségek - 30/2004. KvVM rendelet a felszín alatti víztestek kijelölésére, állapotuk jellemzésére és értékelésére, valamint a kialakítandó monitoring hálózatra és programokra tartalmaz előírásokat évi CXII Balaton törvény

15 - 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat /2004. (XII. 11.) számú Korm. határozat A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról /2003. (IV. 24.) Korm. Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról Környezeti kármentesítés /60/EK számú Víz Keretirányelvvel harmonizáló 219/2004. (VII. 21.) korm. Rendelet értelmében feladat: december 22-ig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területre eső kármentesítési feladatok elvégzése. A fokozottan érzékeny, az érzékeny és a kevésbé érzékeny területeken található felszín alatti vízbázisok elszennyezési kockázatának csökkentése. Vízbázis-védelem /60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (VKI). - 80/778/EGK ivóvíz irányelv nagyon szigorú határértékeket tartalmaz a mezőgazdasági és ipari tevékenységből származó szennyezőanyagok megengedhető koncentrációja tekintetében - 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése - 92/43/EGK számú, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelve (élőhelyvédelmi irányelv) - 79/409/EGK számú irányelvének (madárvédelmi irányelv) Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: 1. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; 2. Berni Egyezmény; 3. Ramsari Egyezmény 4. Bonni Egyezmény. Hazai előírások: évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Az akcióterv neve. KDOP Regionális turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KDOP Regionális turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KDOP Regionális turizmusfejlesztés Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KDOP_Turi_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Az akcióterv neve. DAOP Turisztikai célú fejlesztések. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. DAOP Turisztikai célú fejlesztések. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Turisztikai célú fejlesztések Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_Turi_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Az akcióterv neve. NYDOP turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. NYDOP turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve NYDOP turizmusfejlesztés Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám NYDOP_Turi_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben Baksa Tamás térségfejlesztési referens Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztéséért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

DDOP Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DDOP Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DDOP Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DDOP_HKKT_V_4 1. Az akcióterv ismertetése

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN Németh Tamás Fejlesztési tanácsadó Tartalom TOP 1. körös felhívások összegzése 2016. II. félévben megjelenő Felhívások Terület- és Településfejlesztési

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben