DDOP Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Átírás

1 Az akcióterv neve DDOP Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DDOP_HKKT_V_4

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása A DDOP átfogó célja A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztés Operatív Program hosszú távú átfogó célja (2020- ig) a Déldunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A felzárkózási folyamat eredményeképpen hosszú távon el kell érni, hogy a Dél-dunántúli régió és az ország fejlett régiói közötti fejlettségi szakadék szűküljön. Az átfogó célt a régió az alábbi specifikus célokkal kívánja elérni 1. Magas környezeti minőségű modell régió kialakítása 2. Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság megteremtése 3. A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása A DDOP SKV legfontosabb megállapításainak összegzése, azon szempontok melyeket az OP SKV az akciótervek vizsgálatának szintjére utalt: A DDOP SKV egyes javaslatait, az akciótervben a SKV által közvetített szemléletben fontos kezelni, mint például a gazdasági fejlesztési céloknál fontos ösztönözni a környezetipari, környezetvédelmi célú vállalkozások fejlődését, a városfejlesztési céloknál az anyag- és energiatakarékos megoldásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását, továbbá a környezetvédelmi fejlesztések esetén a kistelepülések szennyvízkezelése elsődleges fontosságát. Az akcióterv készítése során különösen fontos, hogy a SKV során megfogalmazott javaslatok maximálisan beépítésre kerüljenek. A környezetileg kiemelkedően fontos területeken az akciótervek szintjén vállalják az OP szintjén esetleg nem kezelhető javaslatok beépítését. A horizontális elvek érvényesítése érdekében azok a fejlesztések támogathatók, amelyek elérnek egy minimális környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szintet (minimális fenntarthatósági követelmény), illetve azt meghaladóan megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. A pontos elvárásokat az operatív program akciótervében kell rögzíteni. Szintén az akciótervek során lehet kezelni az NKP II. DDOP-re is vonatkozó szempontjainak való megfelelést, hasonlóképpen az NKP II évi cselekvési terve és a VAHAVA projekt releváns javasolt megoldásai figyelembe vételéhez. Az SKV által prioritásonként javasolt indikátorokat az 1. táblázatban csatoltuk. A fenntarthatóságra való törekvés jegyében ezen megfogalmazott számszerű és minőségi javaslatokat az akcióterv elkészítése során tovább kell finomítani. Az akcióterv és a nagyprojektek esetében kiemelt kockázatcsökkentő szerepe van az előzetes környezeti és fenntarthatósági vizsgálatoknak. A projektek tervezésének legkorábbi fázisában el kell kezdeni a vizsgálatokat, amelyek nyilvánosságát és eredményeinek figyelembevételét biztosítani kell az EU és a hazai előírásoknak megfelelően (Élőhelyvédelmi Irányelv, Aarchusi egyezmény, Natura 2000, Víz Keretirányelv). A Dél-dunántúli Operatív Program szerkezete, részletezettségének szintje nem teszi lehetővé a határon átnyúló hatások vizsgálatát, ezért az akciótervek készítése során javasoljuk ezen hatások vizsgálatát. Az SKV javaslata alapján a részletes értékelési szempontokat és monitoring kialakítását az akciótervekkel egy időben célszerű kidolgozni. Az akciótervek kidolgozása során fontos figyelembe venni az integrált környezeti szempontokat. 1. táblázat Prioritás 1. Versenyképes gazdaság megteremtése Indikátor a) A műveletek eredményeként az egységnyi kibocsátásra jutó alapanyag felhasználás csökkenése, kg, forrás: EMIR b) A műveletek eredményeként létrejött ipari ökoszisztéma alapú

3 2 A turisztikai potenciál erősítése a régióban 3. A humán közszolgáltatások közösségi és településfejlesztés 4. Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés együttműködések száma), db, forrás: EMIR c) A támogatás ellenében környezeti auditot, éves környezeti jelentést, környezetpolitikai fejlesztést, környezeti számvitel / kontrolling bevezetését vagy komplex környezeti vállalatirányítási rendszert bevezető KKV-k száma db, forrás: EMIR d) Energiaintenzitás (Egységnyi GDP-re vetített energiafelhasználás), kgoe/1000 Euro, forrás: EUROSTAT e) A BAT listán szereplő technikák alkalmazásának száma f) revitalizált területek nagysága (ha) a) ökoturizmus szállásférőhely kapacitása (ágyak száma, db) b) ökoturizmus által befizetett IFA növekedése c) revitalizált területek nagysága (ha) d) aktív- és kerékpáros infrastruktúra nagysága e) támogatott turizmus infrastruktúra 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése f) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a turisztikai szektor támogatásban részesített szereplői között a) a támogatásban részesített közszolgáltatásokat ellátó intézmények 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése b) a megújuló energiaforrások alkalmazásának aránya a humán közszolgáltatási intézményrendszerek között c) települési zöldfelületek nagyságának változása a) tömegközlekedést használók számának aránya b) P+R rendszer kapacitásainak nagysága c) intermodális csomópontok kiszolgáló kapacitásának nagysága d) kerékpáros és vízi közlekedést használók számának növekedése e) a támogatással érintett ingatlanok, területek 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése f) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a támogatott projektek körében g) 2000 LEÉ alatti kistelepüléseken a szennyvízkezelési ellátottság bővülése A DDOP 3. prioritása: Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés: Az akcióterv közvetlen célja, hogy a humán szolgáltatások minőségi fejlesztése során komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok jöjjenek létre, különös tekintettel a hátrányos helyzetű területeken található intézmények közösségi és szociális funkcióinak megerősítésével. Az akcióterv hat konstrukciót tartalmaz, a konstrukciókon belül prioritásokkal: 1. Konstrukció: Közszolgálati intézmények akadálymentesítése Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása érdekében. A konstrukció keretein belül konkrét tevékenységként épületek létrehozása, átalakítása, felújítása, valamint eszközbeszerzés és szolgáltatások igénybevétele jelenik meg. 2. Konstrukció: Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése Kiemelt cél, hogy a központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttműködő intézmények a kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedjék és ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetők legyenek. Az infrastrukturális fejlesztéseknek az alábbi specifikus célokat kell szolgálniuk: Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elősegítése, kiemelten a hátrányos helyzetű csoportok és romák által magas számban lakott településeken

4 Az óvodai férőhelyek bővítése; integrált megoldások, óvoda és bölcsőde együttes fejlesztése A konstrukcióhoz épület felújítás, bővítés kapcsolódik, másrészt különféle nevesített tevékenységek tartoznak (udvar- és konyhafelújítás, iskolabusz beszerzést, nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése). 3. Konstrukció: Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése A konstrukció célja a humán közszolgáltatások két területéhez, az egészségügyi és szociális területhez fűződő valós igényeket kielégítő, átgondolt fejlesztések megvalósítása. Három komponens került kialakításra ezen konstrukción belül. A. komponens: Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központok Alternatív családközeli szolgáltatások és a gyermekvédelem fejlesztése Integrált egészségügyi és szociális alapszolgáltatásoknak helyt adó infrastruktúra kiépítése, ahol egy helyen elérhetőek a valós igényeket megjelenítő humán közszolgáltatások A konstrukcióhoz az épületek infrastrukturális átalakítása, tárgyi eszközbeszerzés, az informatikai rendszer és eszközbeszerzés, valamint a szolgáltatást nyújtó személy képzése tartozik. B. komponens: Integrált járóbeteg központok fejlesztése A már meglévő járóbeteg ellátó központok infrastrukturális fejlesztése, a járóbeteg szakellátás elérhetőségének biztosítása Ezen konstrukció keretében a már meglévő járóbeteg központok bővítésére építészeti tervek készítése, szakrendelők felújítása, valamint eszközbeszerzés jelenik meg. C. komponens: Komplex egészségügyi rehabilitációs fejlesztések támogatása Komplex rehabilitációs hálózat kiépítése A konstrukció célja egy átgondolt, valós igényekre színvonalas szolgáltatási szinten reagálni képes kórházi rehabilitációs infrastruktúra kialakításának megkezdése. A rehabilitációs fejlesztések fő célja az egyén kiesett képességeinek helyreállítása, a megmaradt képességek megerősítése és az önálló életvitel segítése, így járulva hozzá az egyén foglalkoztathatóságának javulásához. Megjelenő tevékenység típusok: épület felújítás, bővítés, átalakítás, diagnosztikai és ápolási eszközbeszerzés és informatikai eszközfejlesztés. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének alapfeltétele az akadálymentes megközelíthetőség, amely jelenleg nem általános a régióban található közintézmények körében. Mindez a fogyatékkal élők mellett az egész régió társadalmát sújtja, mivel akadályozza az önálló életvitel feltételeinek megteremtését, az életkörülmények javítását, és a megváltozott munkaképességű emberek számára történő munkahelyteremtést. A dél-dunántúli régióban, különösen az aprófalvas térségekben jelent problémát az óvodák és iskolák megmaradásának, fejlesztésének kérdése, miközben ezen intézmények eszköz- és infrastrukturális ellátottsága alacsony szintű, úgy, hogy az épületek állaga alaposan leromlott, E hiányosságok megnehezítik az oktatás megfelelését a XXI. századi követelményeinek. Mindeközben az oktatási kapacitások megoszlása meglehetősen egyenetlen és az elvárt követelményeknek pedig annál nehezebb megfelelni, minél kisebb településről és iskoláról van szó. Ennek következtében az állami normatíváért vívott harcban a nagyobb települések jobb infrastrukturális és humán feltételrendszerük révén elszívják a tanuló-utánpótlást a kisebb településektől. A diákok minőségi oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférésének elve sérül ezáltal, hiszen a meglévő társadalmi különbségek továbberősödését segíti az, ha a településenként ennyire eltérőek a

5 szocio-kulturális körülmények. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvényben célként fogalmazódik meg az egészségügyi ellátórendszer négyszintű ellátási kultúrába történő felfejlesztése. Mindennek meg kell valósulnia a dél-dunántúli régióban is, azaz a járóbeteg ellátás fejlesztése elengedhetetlen a kórházi infrastruktúra tehermentesítéséhez. Ezáltal biztosítani kell a régió polgárai számára egy modern, a kor és szakma elvárasainak megfelelő, elérhető, minőségi és személyre szabott járóbeteg szolgáltatások körének kialakítását. A többfunkciós intézményekben és közösségi terekben történő intézményfejlesztés összekapcsolja a két humán terület szolgáltatásait, ami célszerű is a források szűkössége, továbbá a hatékony fenntarthatóság miatt is. A jó gyakorlati eredmények elterjesztése szempontjából is fontos egy ilyen komplex ellátórendszer kiépítése, amivel a humánerőforrás igényeknek megfelelő mozgatása is egyszerűbbé válik. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a régió földrajzi, méretbeli, történeti, hátrányokkal induló településeinek lakosai számára biztosítja a korszerű infrastruktúrákhoz, szakmai eredményekhez és szolgáltatáselemekhez történő hozzájutást az integrációnak köszönhetően. A Dél-dunántúli régióban az országos átlagot is meghaladó az alkoholisták száma (férfiak között minden negyedik személy függő) és még több azok száma akik közel állnak a függőség kialakulásához. Indokolt olyan ellátási formák további kialakítása melyek bizonyítottan hatékonyak (pl. Minnesota Modell), így járulva hozzá a függőségben szenvedők gyógyulásához és ezen keresztül a munkaerőpiaci reintegrációjukhoz. Miközben a régió kapacitástöbblettel rendelkezik az aktív fekvőbeteg-ellátás terén, a helyi társadalom elsősorban a nem aktív ellátásokat venné igénybe. Az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi felépítése azonban sem földrajzilag, sem szakterületek szintjén nem követi ezeket az igényeket, arról nem is szólva, hogy a kezelések technikai színvonala messzemenően elavult. A lakosság környezet- és egészségtudatos informáltságának és motiváltságának alacsony szintjét vázolják annak egészségi állapotát, illetve a témával kapcsolatos hozzáállását leíró adatok. Bár a probléma országos szintű mivel sem az oktatásba, sem az egészségügyi és szociális ellátórendszer működésébe nem épülnek be ezek a megoldások azonban csupán regionális szinten lehet közelebb vinni a polgárokhoz ezt az életformát. A Dél-dunántúli Régió változatos élőhely-típusokkal, sokszínű élővilággal és mintegy hektár védett területtel rendelkezik. A Dél-Dunántúlon környezeti kockázatként jelenik meg az ár- és belvíz veszélyeztetettség, amely a domborzati viszonyok miatt az országos átlagnál kisebb mértékben, de potenciális veszélyforrást jelent a régió nagyobb folyóvizei mentén (Duna, Dráva). A belterületi belvíz veszélyeztetettség körében a csapadékelvezető rendszer kiépítetlensége közegészségügyi problémát jelent. Főként a Balaton parti településeken, valamint a Duna mentén jelentenek környezeti kockázatot az omlásveszélyes magaspartok. A Balaton Dél-dunántúli partján mintegy 14,6 km, míg a Duna partján mintegy 37 km omlásveszélyes magaspart található. A régió lakossága körében a környezettudatos magatartásformák napjainkban még kevéssé elterjedtek, alacsony a környezeti nevelési akciók, projektek és az ilyen irányú tevékenységet végző szervezetek száma. A Dél-Dunántúlon évi adatok szerint 164 környezetvédő non-profit szervezet található, melynek többsége települési szintű hatókörrel bír. A megújuló energiaforrások közül a régióban a biomassza típusú primer energiaforrások készletei a legnagyobbak (energiaültetvények, bioetanol és biodízel alapanyagok). Jelentős nagyságú biomassza termelésre alkalmas területek is találhatók a régióban. A Dél-Dunántúlon e mellett kiválóak a geotermikus adottságok, valamint a napenergia (elsősorban napkollektoros rendszerekkel történő) hasznosításának lehetőségei. A régió nem kifejezetten szeles, de egyes területein alkalmasak a feltételek a szélenergia kisebb teljesítményű szélgenerátorokkal történő hasznosítására is. A régió a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik, mindazonáltal a közlekedésből adódó

6 légszennyezettség és a rurális térségek mezőgazdasági eredetű porterhelése megoldásra vár. Környezeti kármentesítést igénylő károsodás elsősorban a bányászati tevékenységekhez kapcsolható területeken, illetve a felhagyott ipari és katonai létesítmények területén jellemző. Míg 1990-ben a régió 455 települése (70,7 %) volt vezetékes ivóvízzel ellátva, 1998-ra már csaknem teljessé vált a települési ellátottság (649; 99,4 %). Az országos átlag felett fordul elő ugyanakkor kifogásolt vízminőség, elsősorban a kémiai komponensek miatt. Az ivóvízkészletek hosszú távú biztosítását szolgálva a régióban a Dráva mentén került kijelölésre a távlati vízbázisok védelmére 11 terület, amelyből 6 biztonságba helyezése megtörtént. A szennyvízkezelés és tisztítás területén a régió jelentős elmaradásban van az európai uniós elvárásokhoz képest. A csatornahálózattal rendelkező települések aránya 2003-ra is csak 20,7 %-ot, míg a csatornázott településeken a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya is csak 54,4 %-ot ért el. A régió kistelepülésein a szennyvízkezelés sajátos probléma, mivel a megvalósítás hazai támogatás rendszere nem kedvez az agglomerációba nem tartozó csatornázatlan kistelepülések (2000 lakos egyenérték alatti) szennyvízkezelési gondjai megoldásának. A kistelepülések esetében fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjanak a gazdasági szempontból (beruházás, üzemeltetés) is kedvező technológiák (természet közeli szennyvíztisztítási technológiák, valamint egyedi kisberendezések). Szennyvízkezelési szempontból különösen hátrányos helyzetben vannak az aprófalvas és egymástól távol elhelyezkedő településekkel jellemezhető, valamint a tagolt domborzatú térségek, így a csurgói-, a barcsi-, a tabi kistérségek, a Zselicség, az Ormánság települései, valamint a Völgység, ill. DK- Baranya települései. A régióban a települési szilárd hulladékok szervezett elszállítása 2003-ban teljes körűvé vált. Lerakás a régióban 34 üzemelő lerakóhelyen történt 2004-es év végi adatok szerint, míg ez a szám 2005 végére 24-re csökkent. A Dél-Dunántúlon jelenleg kiépítés, illetve előkészítés alatt áll három regionális hulladékgazdálkodási projekt: Dél-Balatoni és Sióvölgyi Települési Szilárdhulladék Kezelési Projekt (ISPA támogatásból 3 lerakó, 3 válogatómű, 19 hulladékudvar, 4 átrakó állomás), Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt (Kohéziós Alapból - előkészítés alatt áll -, főbb elemei: 2 lerakó, 3 válogatómű, 21 hulladékudvar, 5 átrakó állomás). A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Projektnek jelenleg a tervelőkészítése folyik, főbb elemei: 1 lerakó, 1 válogatómű, 11 hulladékudvar, 3 átrakó állomás. A régióban 368 felhagyott települési szilárd hulladéklerakó található, melyek megfelelő műszaki védelem nélküli lerakókként működtek, rekultivációjuk csak részben megoldott. A Dél-Dunántúlon 2002 őszén 60 településen folyt szelektív hulladékgyűjtés. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont települések aránya folyamatosan növekszik a közszolgáltatás feltételeinek javításával, a lakosság környezettudatosságának növekedésével (2006 tavaszán 238 települést érintve). A régió városainak többségére jellemző, hogy a közterületeken jelentős beruházáshiány halmozódott fel az elmúlt évtizedek alatt, amely kedvezőtlenül befolyásolja a városok arculatát és a lakókörnyezet minőségét. Kevés és sokszor elhanyagolt állapotban vannak a városi zöldterületek, pihenő-közösségi funkcióikat csak részlegesen tudják betölteni. Általában kevés a közösségi élet gyakorlására alkalmas közösségi tér, a térhasználat szélsőségesen a gépjármű-forgalom kielégítésének irányába tolódott el. Gondot okoz, hogy a jelenlegi műemlékvédelmi szabályozás nem segíti elő a műemlékek hasznosítását, így sokszor a műemléki státusz nem értéknövelő, hanem értékcsökkentő tényezőként jelenik meg. Ez nem segíti elő a műemlékek hosszú távú gazdaságos fenntarthatóságát sem. 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi előirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelő szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását.

7 Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlődés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetővé teszi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Az EU ezen fenntartható fejlődési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlődést a környezet lehető legkisebb terhelésével érje el. A lehető legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levő változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélőbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erőforrásokat körültekintően kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezőkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezően figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplő fejlesztésnek maximálisan szem előtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetően 4 nagy témakörbe csoportosítva -különböző egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elő a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: o A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhető technikát (BAT (Best Available Technology)). Minimalizálják, illetve a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehető legkörnyezetkímélőbb módon ártalmatlanítsák. o Ezen célkitűzéseknek megfelelően a legfontosabb konkrét intézkedéseket a 94/62/EK irányelv (a csomagolási hulladékokról), a 99/31/EK irányelv (a hulladékok biológiailag lebontható tartalmának csökkentéséről), Magyarországon a évi XLII. Törvény (a hulladékgazdálkodásról), és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a hulladékgyűjtési hálózatok és a szelektív gyűjtésről) tartalmazza. o Ezen előírások figyelembevételével az akciótervben szereplő fejlesztések során a lehető legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelő tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven gyűjthető legyen és a veszélyes hulladékok felelős kezelése is megvalósuljon. 2. Vizek védelme: o o o A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a 2000/60/EK Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. A magyarországi törvényi szabályozásban ezen elveket az 1995.évi LIII. (a környezet védelmének általános szabályairól), és a LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. A felsoroltak értelmében az akciótervben szereplő fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkező szennyvíz megfelelő kezeléséről (pl.: szennyvízgyűjtő hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. 4. Energiagazdálkodás: o Az EU a legradikálisabb előírásokat és elérendő határértékeket ezen a területen írta elő. Egyértelmű cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tűzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növeléséről (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotoi-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növeléséről is rendelkezik.

8 o Magyarország EU-csatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetőség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. o A DDOP a legközvetlenebb kapcsolatban a környezetvédelmi szabályozások közül a KEOPal áll. A KEOP I., III., és IV. prioritástengelyeinek célkitűzései jelentősen javíthatják a régió környezeti állapotát. A régió adottságai jó feltételt biztosítanak a sikeres környezeti nevelés megvalósítására, így a fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni az ENSZ-EGB Fenntarthatóságra Oktatás programjában foglaltakat az erdei iskolák létesítése során. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élővilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínűsíthető hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelzések magyarázata: 1 L - létező, a gyakorlatban is megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható v. kialakítandó, eddig feltáratlan v. a gyakorlatban ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erős pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból + pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - - erős negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg, melyek tételesen a következők: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Az említett szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényező esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitűzések racionalizálása érdekében az NKP II. első két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyező hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása megnevezésű prioritás értelmében az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott.

9 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 2. A felszíni vizek minőségének javítása 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 4. A vizek kártétele elleni védelem 5. Talajvédelem 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 8. Erdők természetvédelme 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 10. Földtani értékek megóvása 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 12. Kémiai kockázat csökkentése 13. Egészségmegőrzés 14. Az élelmiszerbiztonság növelése 1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 16. Települési környezetminőség javítása L K L++ 2. Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése L-- K+ L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K++ K+ K++ K+ K++ L+ 3/A Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központok 3/B Integrált járóbeteg központok fejlesztése L- K+ L- K K+ L- K++ K+ K+ L+ L- K+ L- K K+ L- L++ K+ L+ L+ 1: 3/C Komplex egészségügyi rehabilitációs fejlesztések támogatása K+ K- L- K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ K+ L- L+ 0 K+ L+ A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhető alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsősorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerűen megjelenő kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenők (attól függően, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegű hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükből fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentősebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelően, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható.

10 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erősítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyező fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezők azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. konstrukció: Közszolgálati intézmények akadálymentesítése - 1. és 11. környezetvédelmi prioritás: Bár az akadálymentesítés környezeti hatásai marginálisnak tűnhetnek, azonban tervezésük, megvalósításuk és működtetésük során törekedni kell arra, hogy a felhasznált építőanyagok, illetve a meghajtás módja a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet. 2. konstrukció: Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: Problémát jelent, hogy hosszú távon nem létezik olyan fosszilis energiahordozók igénybevételével működő technikai megoldás, amely alkalmazásával biztosítható lenne, hogy a létesítmény nem szennyezi a levegőt. Emellett, a közműolló nagy mértékű nyitottsága miatt kérdésként, megoldandó problémaként merülhet fel az objektum által termelt szennyvíz megfelelő mértékű kezelése és elhelyezése. Ezért javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása során fordítsanak gondot arra, hogy azok további működése elősegítse a természeti erőforrások fenntartható használatát. A megújuló energiaforrások használata mellett elő kell segíteni megfelelő csatornázottság, illetve központi szennyvíztisztító hiányában a szennyvíz autonóm ártalmatlanítását megvalósító megoldások alkalmazását és 15. környezetvédelmi prioritás: Mivel az eljövendő generációk oktatásába beépíthető a természeti és természetközeli értékek védelmének igénye, ezért itt pozitív irányú kapcsolat létrehozását tartjuk célszerűnek, annál is inkább, mivel a fenntartható fejlődés megvalósításához szükség van a társadalmi háttér biztosítására és 15. környezetvédelmi prioritás: Az óvodások és iskolások nevelése során törekedni kell arra, hogy megtanulják, mi módon lesznek képesek létrehozni és fenntartani egy élhetőbb környezetet. Különös tekintettel arra, hogy tudatosuljon bennük a kemikáliák túlzott használatával jelentkező kockázat, illetve annak a táplálkozásra gyakorolt hatása. A fent felsoroltakból következik, hogy az udvar- és konyhafelújítás, nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése során is minél fokozottabban kell elősegíteni a gyermekek körében a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését a környezet- és egészségtudatosabb életvitel elősegítése érdekében (pl. reform konyhák kialakítása). 3. konstrukció: Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése o A komponens: Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központok és 11. környezetvédelmi prioritás: Környezetvédelmi problémát jelent az, hogy a napjainkban rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis üzemű) technológiák nem teszik lehetővé a légszennyezéssel nem járó épületfenntartást és üzemeltetést. Eközben a felhasznált gyógyszerek és egyéb kemikáliák súlyos károkat okozhatnak, ha megfelelő csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszik az ivóvízbázist mindez jelentős probléma, tekintve a dél-dunántúli közműolló mértékét. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd működése során a természeti erőforrások fenntartható használata elsődleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló energiaforrások felhasználásával javítani, másfelől

11 o o a keletkező szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével és 15. környezetvédelmi prioritás: Mivel a lakosság ezen szolgáltatások igénybevételekor a legfogékonyabb az élhetőbb környezet kialakításának megvalósítására, ezért ez úton célszerű lehet terjeszteni azon megoldásokat, amelyek ezt elősegítik. Mindezt elő lehet segíteni passzív módon (brosúrák, ingyenesen elvihető folyóiratok terjesztésével), de az ilyen létesítmények esetében szempont kellene legyen az is, hogy beépítsenek olyan elemeket, melyek javítják a lakosság tájékozottságát, és elkötelezettségét a környezet- és egészségtudatos életmód mellett, pl. előadások és tréningek segítségével, szakemberek további képzésével. B komponens: Integrált járóbeteg központok fejlesztése és 11. környezetvédelmi prioritás: A légszennyezés és a szennyvíz kezelés tekintetében a 2. konstrukció esetében tett javaslatok a 3. konstrukcióra is vonatkoznak. E mellett a létesítmény működése, a betegek ellátása során felhasznált gyógyszerek, és egyéb kemikáliák esetében fennáll annak a lehetősége, hogy azok a szabadba jutva kémiai kockázat létrejöttét eredményezzék a környező térség számára. Ennek megoldása érdekében javaslatunkban szorgalmazzuk az épületek építése vagy felújítása esetén, majd azok további működése során a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítását. E célnak alá kell rendelni a tervezés, az építés és a működtetés folyamatát, ami többlet terhet ró a beruházóra és a fenntartóra. Megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazásával (geotermikus fűtőmű, napkollektoros fűtésrásegítés, biomassza minierőmű) és a szennyvíz autonóm kezelésével (biológiai lebontás, biogáz miniüzem), ha annak elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem megoldott. A kemikáliák szabadba jutását a zárt rendszerű szennyvíztisztítás ugyancsak képes megelőzni és 15. környezetvédelmi prioritás: Bár betegek környezettudatos életmódra történő oktatása közvetlen úton nem megoldható, azonban arról gondoskodni lehet, hogy nevelő célzatú brosúrák útján a lakosság értesüljön az életmód-változtatás előnyeiről, illetve módszereiről. A járóbeteg központok esetében kialakítandó szolgáltatási szempont lehet. C komponens: Komplex egészségügyi rehabilitációs fejlesztések támogatása és 11. környezetvédelmi prioritás: A hévízre alapozott balneoterápiás kezelések során lehetőség nyílik a kitermelt vízvagyon energetikai célú hasznosítására is, ami a létesítmény káros anyag kibocsátását rendkívüli módon képes korlátozni. A kitermelt termálvíz felhasználása során azonban különböző sók válhatnak ki, amelyek elhelyezése problémákat okozhat a fenntartó számára. Ezen szennyező anyagok azonban másodlagosan hasznosíthatóak a szervetlen vegyipar számára. A kitermelt víz elhelyezése ugyancsak problémát jelent, illetve a termálvíz kitermelése adott esetben földrengésveszély kialakulását eredményezheti. Ezen problémák kezelése érdekében az épületek építése, illetve felújítása során mód nyílik arra, hogy azok további működése elősegítse a természeti erőforrások fenntartható használatát. Azonban erre külön oda kell figyelni a tervezés, építés és működtetés során, ezért a kapcsolatot fokozottan kialakíthatónak minősítjük. Modern (például víz-visszasajtolásos) technológiák alkalmazásával lehetséges a felszín alatti vizek fokozottabb védelme, és a járulékos kockázatok is mérsékelhetővé válhatnak és 15. környezetvédelmi prioritás: Egy ilyen létesítmény célcsoportjáról elmondható, hogy sokkal fontosabbnak tartják az egészségük megőrzését, mint az átlag így fogékonyabbak a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások tanai számára. Ezáltal mód nyílik arra, hogy a látogatók mélyebben megismerjék a természeti értékeinket illetve megőrzésük módját.

12 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv időszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerűsített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetők. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérőszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv komponensei szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelően túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérőszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintű felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. konstrukció: Közszolgálati intézmények akadálymentesítése indikátorok 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 2. konstrukció: Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése indikátorok 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízműkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.2 Felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest Alapállapot: Duna-Tisza közi homok-hátság: 3-4 m, Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m, Debrecen: 2-3 m; Célállapot: Az ország 90%-án szűnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10%-án kezdődjön meg a nyomásszint emelkedés

13 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással működők aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál legyen visszatáplálás 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő 3. konstrukció: Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.7 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízműkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 3.2 Felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest Alapállapot: Duna-Tisza közi homok-hátság: 3-4 m, Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m, Debrecen: 2-3 m; Célállapot: Az ország 90%-án szűnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10%-án kezdődjön meg a nyomásszint emelkedés 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással működők aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók

14 100 %-ánál legyen visszatáplálás 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő 7. Közérthető összegzés A DDOP SKV értékelése alapján: - Fontos feladat hogy a lakosság természetvédelmi ismereteit, ökológiai tudatosságát és környezeti kultúráját fejlesszük, mert hosszú távon csak egy széles társadalmi támogatottsággal, elhivatottsággal lehet hatékonyan megőrizni a természeti erőforrásainkat. - A vízbázisvédelmi célkitűzések között kiemelt helyet kell biztosítani a Drávának, mint Európa egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt felszíni folyóvízének. - A szennyvízkezelés és tisztítás területén a régió jelentős elmaradásban van az európai uniós elvárásokhoz képest az ország többi régiójához hasonlóan. A kistelepülések esetében fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjanak a gazdasági szempontból (beruházás, üzemeltetés) is kedvező technológiák (természet közeli szennyvíztisztítási technológiák, valamint egyedi kisberendezések). - A települési szilárd hulladékok szervezett elszállítása gyakorlatilag megoldódott, következő lépésben meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a hulladékok újrahasznosítását és környezeti szempontból biztonságos deponálását, megsemmisítését is. Az akciótervvel kapcsolatosan pedig: - Mérhető hatása lehet továbbá, és jó példát mutatva multiplikatív hatású is lehet a közigazgatás környezettudatos alakításának és a környezeti nevelés támogatásának, ami önkormányzati hatáskörben lévő elemként igényli a helyi megerősítést. - A közigazgatás fejlesztése egyfajta példaként is elfogadható, ha a közszolgáltatások infrastruktúráját a legjobb elérhető technológiák alkalmazásával, demonstrációs funkciókat is felvállalva alakítják ki, így környezeteti tudatosság formálást megvalósítva. A DDOP Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés akcióterv esetében a fenntartható fejlődés szempontjai nem egyedül horizontális síkon értelmezhetőek, hanem magukban hordozzák a környezetfejlesztés elsődleges céljait, biztosítva az elért eredmények mérhetőségét és

15 nyomon-követhetőségét. A környezeti indikátorok alkalmazásával számszerűsíthető és pontos értékek által válnak mérhetővé és értékelhetővé a környezeti szempontok miközben nincs szükség indikátorok áttekinthetetlen halmazára ahhoz, hogy a régió mindenkori helyzetét megismerhessük. Az akcióterv SKV-ja alkalmas arra, hogy további észrevételek alapján az eddig megfogalmazott számszerű és minőségi javaslatokhoz megfelelő minőségű információkat biztosítson, elősegítve a valós környezeti hatás megítélésének folyamatát. Az SKV javaslatok figyelembe vételével az OP akcióterve a Lisszaboni Stratégia mellett teljes mértékben megfelel a Göteborgi Stratégia elvárásainak is. Mivel DDOP Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés Akcióterv finanszírozási forrásainak teljes mértékben támogat építést és beruházást, amelynek során érvényesíthetővé válnak a fenntarthatósághoz kapcsolódó elemek: például az anyag-, és energiatakarékos, természetkímélő, alacsony kibocsátású megoldások előnyben részesítése, lehetőleg a Legjobb Elérhető Technikák (BAT) köréből választva. Fontos még a NATURA 2000 és a Habitat Direktíva által érintett egyéb területek ökológiai szempontjai fokozott figyelembe vétele. A DDOP Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés prioritásához készült akciótervben az OP SKV javaslatai több helyen megjelennek, azonban nem minden esetben helyénvaló módon. Az 1. konstrukció esetében kevéssé helyénvalónak érezzük a hatályos környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőség teljesítését, mint a többinél, ahol nem került sem a jogosultsági feltételek, sem az értékelési szempontok közé. A környezetvédelmi prioritásokból fakadó lehetőségek és kockázatok kapcsán felmerülő javaslataink az alábbiak: - Az egyes beruházások kapcsán a tervezők, kivitelezők és fenntartók vegyék figyelembe a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó energiatakarékossági és megújuló energiákat előtérbe helyező ismérveket. Ennek érdekében a létesítmények fűtése és energiaellátása során élvezzenek elsőbbséget a geotermikus és biomassza alapú megoldások (egyéb alternatív megoldások mellett). - Az ivóvízbázis és a természetes vizes élőhelyek megőrzése érdekében meg kell oldani a keletkező szennyvíz kezelését és ártalmatlanítását. Abban az esetben, ha ennek még nem létezik az infrastrukturális háttere, akkor a létesítmény saját kezelésében kell erre törekedni. - A munkavállalók és a célcsoport környezet- és egészségtudatossággal kapcsolatos ismereteit kell bővíteni, azok elérhetőségétől függően (brosúrák, tréningek, kirándulások, előadások, szaktanácsadás formájában). -