Energiatermelés és felhasználás. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energiatermelés és felhasználás. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék"

Átírás

1 Energiatermelés és felhasználás áttekintés Budai Péter Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2011 Elektromos energia (fıbb ismérvek) Elektromos áram felhasználás szemszögébıl a legrugalmasabb energia primer energiaforrásokból, általában jelentıs veszteségekkel átalakított másodlagos energia átlagos hıerımő konverziós hatásfoka: ~40% kombinált hı és elektromosság termelés: ~80-90% szállítása további veszteségekkel (~10%) történik magasfeszültségő távvezetékeken az elektromos árammal mőködtetett használati tárgyak ismét átalakítják az energiát 1

2 Fosszilis energiahordozók a világ energiafelhasználásában 2002-es adatok primer energia felhasználás (total primary energy supply, TPES): ~80% elektromos áram termelés: ~65% szén alapú világgazdaság [%] A világ energiahordozó felhasználása 2002 primer energia áramtermelés egyéb megújuló víz nukleáris földgáz kıolaj szén adatforrás: International Energy Association Fosszilis energiahordozók a világ energiafelhasználásában Országonként jelentıs eltérések tapasztalhatók példa: Magyarország és a világ villamosenergia-termelése Energiahordozók megoszlása a világ áramtermelésében % Energiahordozók megoszlása Magyarország áramtermelésében % 17% 16% 39% szén kıolaj földgáz nukleáris víz 32% 27% 5% kıolaj földgáz nukleáris szén egyéb megújuló megújulók 19% 7% 35% adatforrások: International Energy Association és MVM Rt. 2

3 Primer energia felhasználás az EU országaiban (2008) Primer energia felhasználás források szerint Energia végfelhasználás ágazatok szerint Megújulók 8,3% Nukleáris 13,5% Ipari hulladék 0,1% Áram import-export 0,1% Szén 17,0% Mezıgazdaság Egyéb 1,5% Szolgáltatások 1,0% 7,7% Energiaátalakítás veszteségei 22,0% Háztartások 16,5%!!! Elosztás veszteségei 1,4% Energiatermelés önfelhasználása 5,2% Földgáz 24,5% Kıolaj 36,5% Ipar 17,6% Nem-energetikai felhasználás (pl. vegyipar) 6,3% Közlekedés 20,8% adatforrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Villamosenergia-felhasználás Magyarországon Villamosenergia felhasználás alakulása Magyarországon [TWh] hálózati veszt. ipar háztartások szolgáltatások egyéb hálózati veszt % 18% 15% 13% 10% 8% 5% 3% 0% adatforrás: MVM Rt. 3

4 Energiatermelési technológiák értékelésének szempontjai környezeti hatások szennyezıanyag kibocsátások ( tisztaság ) erıforrásokra, élıhelyekre gyakorolt hatás költségek közvetlen ( látható ) költségek externális ( láthatatlan ) költségek üzembiztosság állandó/változó (irányítható/véletlenszerő) biztonság Energiaátalakítás hatásfoka fosszilis tüzeléső hıerımővekben primer energia elektromos áram termelés η=34% hıtermelés η=90% áram hı veszteségek 100 kombinált hı és áram termelés η=87% áram hı veszteség Kombinált ciklusú erımővek hatékonysága kedvezıbb, de a termelt hıt a közelben kell felhasználni korlátozott! 4

5 Fosszilis tüzelıanyag alapú erımővek - környezeti hatások fosszilis tüzelıanyagok (szén, olaj, földgáz) LEVEGİ CO 2 vízgız SO x, NO x por nedves kiülepedés száraz kiülepedés levegı víz egyéb nyersanyagok Bemenı anyagáramok hı, oldott sók VÍZ oldódás/kicsapódás adszorpció/deszorpció korom, pernye, olaj TALAJ Kimenı (hulladék) anyagáramok Alternatív primer energiaforrások nukleáris (nem-megújuló) geotermikus (feltételesen megújuló) szoláris megújulók napenergia hidrosztatikus energia biomassza szélenergia ár-apály energia hullámenergia tengeri áramlások 5

6 Nukleáris energia kontrollált nukleáris fúzió jelenleg még nem sikerült létrehozni aggályokat kelt ( végtelen energia mellékhatásai ) kontrollált nukleáris fisszió (maghasadás) gyakorlatban mőködik, számottevı hányadát biztosítja napjaink energiaszükségletének normál üzemmenetben minimális szennyezıanyag kibocsátás biztonság: alacsony kockázat, de potenciálisan súlyos károk reaktorok újabb generációi egyre biztonságosabbak radioaktív hulladékok hosszútávú problémaforrás Szoláris megújulók Nap: sugárzása az eredendı energiaforrás (nukleáris fúzió) tengeri áramlatok energiája víz helyzeti energiája hidrológiai körforgás napenergia óceánok hıenergiája hullámenergia szélenergia biomassza termelıdés hımérsékleti egyenlıtlenségek biomassza energia légmozgás 6

7 Nem szoláris megújulók Hold gravitációs vonzereje ár-apály energia geotermikus energia földkéreg alatti kızetolvadék hıje Megújulók jelenlegi helyzete (elektromos áram termelés) Villamosenergia-termelı kapacitás megújuló forrásokból (2005) % víz (nagyléptékő) % egyéb megújuló Installed capacity [GW] % 10% 5% Share from total biomassza szél víz (kisléptékő) nagyléptékő víz részesedése világ fejlıdı EU-25 Kína Németo. Spanyolo. USA Japán országok 0% megújulók részesedése (kiv. nagyléptékő víz) adatforrás: Renewables Global Status Report, 2006 update (http://www.ren21.net) 7

8 Vízerımővek (duzzasztók) a legelterjedtebb megújuló (2010-re 1010 GW) elérhetı és megbízható technológia (energiaátalakítás hatásfoka 90%-ot is elérheti) az erıforrások globális megoszlása egyenletesebb a fosszilis tüzelıanyagokénál gazdaságilag versenyképes ökológiai aggályok vizes élıhelyek átalakítása fontos megkülönböztetni a kis-, ill. nagyléptékő létesítményeket az energiatárolás egyik legkézenfekvıbb módja Vízerımővek (duzzasztók) E = m g h P = Q h g ρ η Francis-Turbina Kaplan-turbina Pelton-turbina Oxford Illustrated Science Encyclopedia 8

9 Kisléptékő vízerımővek 2010-re világszerte 60 GW beépített teljesítmény Auchtertyre (UK) teljesítmény: 0,7 MW Pemberton (CAN) teljesítmény: 33 MW erımő teljesítmény esés vízhozam kihasználtság Tiszalök 12,5 MW 5,0 m 300 m 3 /s 41% Kisköre 28,0 MW 6,3 m 560 m 3 /s 42% Kesznyéten 4,4 MW 13,5 m 40 m 3 /s 61% Ikervár 2,3 MW 7,6 m 36 m 3 /s 72% Felsıdobsza Gibárt 0,5 MW 0,5 MW 4 m 4,4 m 22 m 3 /s 18 m 3 /s 63% 57% Kesznyéten Szélenergia a legdinamikusabban terjedı megújuló érett, megbízható, piacról elérhetı technológia erıforrások globális megoszlása egyenletesebb a fosszilis tüzelıanyagokénál kedvezı körülmények esetén versenyképes költségek környezeti elınyök szennyezıanyag kibocsátás csak a gyártás (acél tornyok, mőanyag kompozit lapátok stb.) során (üzem közben nincs szennyzı kibocsátás) nem zár ki egyéb célú földhasználatot (mezıgazdasági termelés lehetséges) 9

10 Szélenergia Környezeti aggályok tájképi hatás (szubjektív, elhelyezéstıl erısen függ ) madarak (megfelelı elhelyezéssel minimalizálható) zaj, árnyék-vibráció (elhelyezés és csendes turbina típus megválasztása csökkenti a problémát) Technológiai szempontok üzemórák nehezen tervezhetık (energiatárolás?) energiaátalakítás hatásfoka a szélsebességtıl függ leadott teljesítmény idıben változó hálózati integráció nehézségei (nagy szélfarmok) Szélenergia alapok Energia tartalom Szélsebesség és magasság teljesítmény ~konstans π 2 3 P = ρair v szél sebessége r 2 rotor sugár Szélsebesség és felület Topográfia dombok, szorosok felszín feletti magasság növekvı érdesség szélsebesség 10

11 Szélenergia erıforrások globális megoszlása forrás: Wind Force 12 (European Wind Energy Association, 2004) Széltérképek / szélatlaszok USA (durva felbontás) 11

12 Széltérképek / szélatlaszok Nyugat-Európa (durva felbontás) Széltérképek / szélatlaszok Cseh köztársaság (részletes) 12

13 Széltérképek / szélatlaszok Magyarország (durva felbontás) (részletes) Szélturbinák fejlıdése éves élettartam, moduláris felépítés, egyszerő telepítés/bontás korai szélkerekek a nagy szélroham napjainkban kw nagymérető prototípusok (200 kw) kw kis méret 0,6-2,5 MW nagy méret egyedi gyártás sorozatgyártás 1890-es évek 1940-es, 50-es évek 1980-es évek 2000 tıl 13

14 A dán konstrukció manapság a legelterjedtebb típus vízszintes tengelyő széllel szembeforduló három lapát fogaskerékház Alternatív koncepciók többnyire kísérletezés (prototípusok) háztartási szintő energiatermelésre néhányuk erısen utopisztikus Stormblade Loopwing Quiet Revolution 14

15 Szélturbinák energiaátalakítási hatásfoka elméleti maximum: ~59% (Betz törvénye) a gyakorlatban: csúcsérték: ~40-50% átlagosan: ~20% névleges teljesítmény nem egyenlı a gyakorlati átlagos teljesítménnyel (utóbbi a kihasználtság függvénye) ténylegesen megtermelhetı energia: a szélcsendes idıszakok miatt a névleges kapacitás kb. ~20-25%-a fel nem használt szélenergia: ténylegesen veszteség? Egy példa: Enercon-E48 (800 kw) kis szélsebesség esetén hatásfok kevésbé fontos teljesítménytényezı (hatásfok) leadott teljesítmény névleges teljesítmény tartásához hatásfok csökkentés szükséges maximum érték P C p = P ki be 15

16 Zajkibocsátás és zajvédelem zajforrások aerodinamikus (lapátok) fogaskerekek passzív védekezés a kibocsátott zaj távolság függvényében gyorsan csökken aktív védekezés közvetlen meghajtású, többpólusú generátorok lapátok és lapátvégek gondos aerodinamikai tervezése Zajkibocsátás és zajvédelem védıtávolság kijelölése modellezéssel Source: American Wind Energy Association Source: Danish Wind Industry Association 16

17 Madarak és szélturbinák néhány problémás helyszín (rossz helyre telepített öreg szélfarmok) madarak viselkedése fajonként változik dán radaros vizsgálat: a madarak néhány 100 méterrel a turbinák elıtt megváltoztatják az útvonalukat (éjjel is) szélturbinák és más, madárhalálozást kiváltó okok összehasonlítása forrás: Erickson et al., 2002, Summary of Anthropogenic Causes of Bird Mortality Tengeri szélfarmok kihívások kíméletlenebb környezet magasabb beruházási költségek elınyök erısebb szelek kedvezı felületi érdesség kiszámíthatóbb széljárás tájképileg kevésbé zavaró zajprobléma megoldódik 17

18 A szélenergia piac jelene EU: vezetı szerep Dánia: az elsık között kezdte meg a szélenergia felhasználását, jelenleg stagnál (régi turbinák cseréje) Németország és Hollandia: szintén korai belépık, az új szárazföldi telepítések száma csökken, tengeri farmok elıtérben Spain, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Portugália: késıbb kezdték meg szélenergia potenciáljuk kihasználását, jelenleg is növekvı ütemő telepítések zajlanak új tagállamok: csak az utóbbi években kezdték meg a felzárkózást a régi tagokhoz fejlıdı országok : ígéretes irányok India és Kína: intenzív fejlesztés, nagyratörı tervek Szélenergia-felhasználás: globális helyzetkép Hálózatra kapcsolt kapacitás [GW] EU összkapacitás világ összkapacitás éves növekmény (EU) éves növekmény (világ) Éves növekmény [GW] adatforrások: és 18

19 Szélenergia-felhasználás: a tíz vezetı ország Hálózatra kapcsolt kapacitás [GW] Németo. Spanyolo. Dánia Nagy-Britt. Franciao. Olaszo. USA Kanada India Kína világ EU/világ % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EU részesedése a világban adatforrások : és Szélenergia az EU-ban: fajlagos kapacitás (lakosságra) Románia Bulgária Szlovénia Szlovákia Málta Lengyelo. Litvánia Letto. Magyaro. Észto. Cseho. Ciprus Luxemburg Finno. Belgium Ausztria Görögo. Írország Svédo. Hollandia Dánia Portugália Nagy-Britt. Franciao. Olaszo. Spanyolo. Németo Fajlagos szélenergia kapacitás (lakosságra vetítve) EU-27 átlag: kw/1000 fı EU EU szélenergia kvóta limit Magyarországon (2006 óta változatlan ) a magyar villamosenergia rendszer rugalmatlansága engedélyezésre benyújtott tervek Magyarországon (2006-os állapot) szélenergia részesedése az áramtermelésben (2004): - Dánia: 19%; - Spanyolország: 6%; - Németország: 5% forrás: EurObserv ER Wind Energy Barometer

20 A szélenergia szektor fejlıdése Európában EU-15 szélenergia-kapacitás megoszlása (2002) EU-12 szélenergia-kapacitás megoszlása (2002) adatforrás: Németo. Spanyolo. 13% Olaszo. Franciao. Nagy-Britt. Portugália Dánia Hollandia 52% Svédo. Írország Görögo. Ausztria 21% Belgium Finno. Luxemburg EU-15 szélenergia-kapacitás megoszlása (2010) Németo. Spanyolo. 5% Olaszo. Franciao. 34% 5% Nagy-Britt. Portugália Dánia Hollandia 6% Svédo. Írország % Ciprus Cseho. 5% Észto. Magyaro. Letto. Litvánia 43% Lengyelo. Málta Szlovákia Szlovénia 39% Bulgária Románia EU-12 szélenergia-kapacitás megoszlása (2010) 16% 8% Ciprus Cseho. 5% Észto. Magyaro. 10% 13% Letto. Litvánia Lengyelo. Málta 7% Görögo. Ausztria 5% Szlovákia Szlovénia 7% 25% Belgium Luxemburg Finno. 39% Bulgária Románia Szélenergia költségei: globális helyzet helyszínfüggı költségek 5-10 c /kwh (Wind Energy The Facts, 2009) The Cost of Wind Power (Renewable Energy World) Wind Energy The Facts 20

21 Szélenergia költségei: magyarországi helyzet Telepített kapacitás 2010 végéig: 295 MW Románia: csak 2010-ben 448 MW új telepítés! átlagos magyar háztartás áram költsége (ELMŐ) bruttó 48,54 Ft/kWh piaci beszerzési ár: 35% (17 Ft/kWh) kötelezı átvétel + egyetemes szolgáltatók árrése: 12% rendszerhasználati díjak: 32% (15,5 Ft/kWh) ÁFA: 20% (9,7 Ft/kWh) támogatott átvételi ár szélerımővektıl nettó 29,28 Ft/kWh Megtérült beruházások szabad piacon értékesítenek 8-12 Ft/kWh (~Paks) Geotermikus energia geotermikus gradiens világátlag: C/km lokális eltérések az átlagtól felületi hıáramsőrőség átlagosan mw/m 2 között változik felszín T [ C] mélység 21

22 Geotermikus energiaforrások globális megoszlása legkedvezıbb adottságok a tektonikus törésvonalak környékén koncentrált elıfordulás Geotermikus energiaforrások megoszlása az USA 48-ban 22

23 Geotermikus energiaforrások megoszlása Európában legkedvezıbb adottságú területek: - Izland - Olaszország - Törökország - Görögország Magyarország is jó adottságokkal rendelkezik Geotermikus energiaforrások megoszlása Magyarországon 23

24 Geotermikus erımővek (villamosenergia-termelés) geotermikus fluidumok eltérı hımérsékletek magas oldott só tartalom három fı típus szárazgızös expanziós kétkörös expanziós rendelkezésre állás >90% kiegyensúlyozott termelés szárazgız erımő csak nagyon forró, elsıdlegesen gız halmazállapotú fluidumok (ritka) Geotermikus erımővek (villamosenergia-termelés) expanziós erımő kétkörös expanziós erımő a mélybıl feltörı forró víz nyomását csökkentve az gızzé alakul alacsony hıfokú ( C) fluidum hıcserélıben alacsony forráspontú másodlagos fluidumot forral fel pl. izobután 24

25 További lehetıségek Hot Dry Rock (HDR) technológia mesterségesen táplált mélységi víztározó (kızetrepedés rendszer) létrehozása olyan helyeken, ahol nincs jelen fluidum magas költségek Soultz (Elzász, Franciaország) kísérleti projekt (20 év kutatás) 5000 m mély fúrások 200 C-os kızet (gránit) természetes repedések bıvítése 1,5 MW-os, kétkörös rendszer hálózatra kötés: 2011 január 1,5 MW Geotermikus villamosenergiatermelés a világon ország adja a világ termelésének döntı hányadát térben koncentrált erıforrások lassú növekedés (~0,2 GW/év) Villamosenergia-termelı kapacitás [GW] Izland: áramtermelés 25%-a (2010) Fülöp-szigetek: áramtermelés 18%-a (2010) El Salvador Izland Új-Zéland Costa Rica Japán Indonézia Olaszország Mexikó Fülöp-szigetek USA Összesen adatforrás: International Geothermal Association 25

26 Környezeti vonatkozások légköri kibocsátások geotermikus fluidum CO 2, H 2 S, NH 3, CH 4 tartalma (közvetlen szárazgız és expanziós erımővek részben nyitott rendszer) folyékony kibocsátások ahol nincs visszasajtolás sótartalom hıszennyezés toxikus fémek (As, Hg) szilárd kibocsátások oldott sótartalom kiválása a túltelített geotermikus fluidumok hőlése során Légköri kibocsátások (USA adatok alapján) [font/mwh] Fajlagos CO 2 kibocsátások [font/mwh] Fajlagos NO x kibocsátások szénerımő gázturbina szénerımő gázturbina geotermikus (1990 elıtti) (2002 elıtti) (1990 utáni) (2002 utáni) 0 szénerımő (1990 elıtti) gázturbina (2002 elıtti) szénerımő (1990 utáni) gázturbina (2002 utáni) geotermikus [font/mwh] Fajlagos SO 2 kibocsátások geotermikus kibocsátások: szárazgız és expanziós erımővek adatai 0 szénerımő (1990 elıtti) gázturbina (2002 elıtti) szénerımő (1990 utáni) gázturbina geotermikus (2002 utáni) 26

27 Geotermikus villamosenergiaerımővek költségei csökkenı tendencia oroszlánrész a beruházásé kutatás/feltárás fúrás technológiafüggı 4-6 c$/kwh (egykörös) 5-8 c$/kwh (kétkörös) helyszínfüggı Geotermikus energia közvetlen felhasználása alacsony és közepes hıfokú termálvizek ( C) termálfürdık mezıgazdasági felhasználás (melegházak, halastavak) geotermikus távfőtés nagyon alacsony hıfokú felhasználás: hıszivattyúk főtésre és hőtésre is használható berendezések zöld alternatívát nyújtanak a légkondicionálókkal szemben kiaknázott kapacitás (MW) alacsony és közepes világ hımérséklető felhasználás EU geotermikus hıszivattyúk világ EU 4531 EurObserv ER Geothermia Barometer

28 Geotermikus hıszivattyúk Hőtési ciklus Főtési ciklus Geotermikus energia közvetlen felhasználása az EU-ban alacsony és közepes hıfokú termálvizek 2500 Magyarország Franciaország Germany Olaszország Szlovákia EU hıszivattyúk Svédország Németország Franciaország Finnország Hollandia Ausztria EU Hıtermelı kapacitás [MW] Hıtermelı kapacitás [MW] ~100% adatforrás: EurObserv ER Geothermia Barometer 2005, 2006,

29 Geotermikus energia összegzés villamosenergia-termelés és közvetlen felhasználás (főtés) is lehetséges, inkább az utóbbi dominál világviszonylatban 2010-ben 10,7 GW áramtermelı kapacitás, között 3,5%-os átlagos éves növekedés 2010-ben 50,6 GW hıtermelı kapacitás (438 PJ/év termelés), között átlagosan 15%-os éves növekedés Európában (2004-es adatok) áramtermelés csak Olaszországban (0,8 GW) főtés: 2,1 GW + 5,2 GW (hıszivattyú; 2010-ben >12 GW) Magyarországon közvetlen felhasználásra kedvezı adottságok csak részben kihasznált lehetıségek (hıszivattyús főtés?) Biomassza villamosenergia-termelés fa, mezıgazdasági hulladék, külön erre a célra termesztett energianövények eltüzelésével elıny: meglévı hıerımővek átalakíthatók háztartási felhasználás vegyes tüzeléső kazánok gépjármő üzemanyagok biodízel és bioetanol biogáz általában hulladéklerakók depóniagáza vagy szennyvíztisztítók iszaprothasztóiban fejlıdı gáz 29

30 Villamos- és hıenergia biomasszából nyersanyag erdészeti és mezıgazdasági hulladékok energanövények: füvek és fásszárúak rönkfa: környezeti szempontból aggályos! fıbb jellemzık hozam (száraz): t/ha/y (területigény) energiatartalom: J/t (fosszilisnál kisebb) évelı vagy egynyári (mőködtetési költségek) klimatikus igények (termeszthetıség, helyi viszonyok) világviszonylatban (2010) ~62 GW áramtermelı kapacitás (becslés) főtıkapacitás sokkal nagyobb (összes primer energia 13%-a) Villamosenergia biomasszából érvek és ellenérvek nettó nulla CO 2 kibocsátás a többi légszennyezı továbbra is problémás lehet alacsony energiatartalom nyersanyag szállítás nagyobb távra gazdaságtalan ezért csak a helyben történı hasznosítás ésszerő élelem vagy energia? termıföld energetikai célú használata olyan régiókban, ahol élelem elıállítására sem elegendı? mi a helyzet a többi fajjal és a biodiverzitással? nehezen körbejárható téma 30

31 Bioüzemanyagok közvetlen felhasználás a nyersanyagnak csak az anyagi minısége változik (energia befektetés révén) bioetanol magas szénhidrát tartalmú biomassza (pl.: cukornád) fermentációjával állítják elı fosszilis üzemanyaghoz keverve használják (motorfüggı) (pl.: E10 10%; E85 85% bioetanol tartalom) biodízel alkoholok olaj/zsírsavakkal (repce, szója, napraforgó, pálmaolaj, használt növényi olajok stb.) képzett észterei hagyományos dízellel keverve vagy tisztán is használható (motortól függ) Bioüzemanyagok bioetanol világtermelés 88%-át két ország adja (Brazília, USA) Brazíliában az üzemanyag-felhasználás 50%-át adja (2010) biodízel világtermelés 50%-át az EU adja (2010) EU bioüzemanyagfelhasználásának döntı hányadát adja növekedés üteme lassul 2008-ról 2009-re csak 9-10% Source: Renewables Global Status Report,

32 Napenergia Napelemek (fotovoltaikus -PV- rendszerek) közvetlen napfény-elektromos áram átalakítás (η: 9-14%) félvezetık segítségével egyenáramot termel költséges, de az árak meredeken csökkennek 32

33 Napelemes áramtermelés a világon hálózatba kapcsolt 2009-re ~21 GW, 2010-re ~40 GW kapacitás (ebbıl 2010-ben 9,7 GW-ot a 200 kw-nál nagyobb egységek tettek ki) leggyorsabban növekvı megújuló ( között éves átlagban 60%) világkapacitás 75%-a az EU-ban (2010) Csehország: 2008-ról 2010-re 2 GW! autonóm rendszerek 2009-re világszerte ~4 GW GW Napelemes kapacitás 2009 Napelemes kapacitás % 6% 7% 5% 13% 16% 47% Németo. Spanyolo. Japán Olaszo. Egyéb EU USA Egyéb 4% 3% 5% 9% 6% 10% Németo. Spanyolo. Japán 44% Olaszo. Cseho. Franciao. Egyéb EU USA 9% Egyéb 10% adatforrások: Renewables Global Status Report, 2010, 2011 Termikus naperımővek (CSP Concentrating Solar Power) alapelv: napfény pontba vagy vonalra fókuszálása néhány száz C-ra felmelegített munkafolyadék hıcserélı segítségével hagyományos gızturbinát hajt tartós és zavartalan besugárzást igényel világszerte 1,1 GW (2010) további 2,6 GW építés alatt parabolavályúk parabolatányérok tornyos naperımővek legelterjedtebb (~90%) Stirling-motorral is mostanában kezd elterjedni 33

34 Naperımővek a világon USA: 0,5 GW SEGS: Mojave sivatag (Kalifornia), 354 MW naperımő (75%) és gázturbina (25%) kombinációja 400,000 tükör 4 km² területen Spanyolország: 0,6 GW kapacitás döntı része ben épült ki Észak-Afrika több GW tervben (európai exportra) Napkémény alapelv: felmelegített levegı turbinával ellátott kéménybe győjtése aggályok: extrém tájképi hatás megéri? feltaláljuk a spanyolviaszt?! 1982: 50 kw-os prototípus (Manzaneres, Spain) tervezett: 1000 m magas, 200 MW kapacitású torony 34

35 Napenergia közvetlen felhasználása (HMV, főtés) leginkább háztartási melegvíz (HMV) elıállítására, kiegészítı-rásegítı rendszerelemként széles termékpalettából lehet válogatni megtérülési idı változó (besugárzástól, földgáz/áram árától függ) Napenergia közvetlen felhasználása világviszonylatban kb. háromszorosa a geotermikus kapacitásnak legnagyobb kapacitás és legnagyobb piac: Kína (!) 2010-ben ~21%-os növekedés ( GW) 2009 Kína: 105 GW EU: 19 GW Törökország: 7,5 GW adatforrások: Renewables Global Status Report 2010,

36 Óceán energia ár-apály energia torkolatok/tengeröblök lezárása negatív ökológiai hatásokkal jár alacsony kapacitástényezı (20-35%), de tervezhetı termelés korlátozott néhány mőködı erımő La Rance, Franciaország: 240 MW, 1966 ~világ összkapacitása Fundy-öböl, Kanada: 20 MW, 1984 tengeri áramlatok energiája ígéretes technológia, de még gyermekcipıben jár hullámenergia többféle mőködési elv, többségük kísérleti fázisban óceánok hıenergiája sekély és mély vizek hımérséklet-különbségének kihasználása csak kísérleti fázis (Csendes-óceáni szigeteken) Tengeráramlat-erımővek szélturbinákkal analóg mőködési elv tengeri áramlatok jóval kiszámíthatóbbak és energiaintenzitásuk is magasabb (a szélnél) minimális környezeti hatás energiaátalakítás hatásfoka 40% feletti megkezdıdött a piaci hasznosítás 300 kw kapacitású erımő 2003 óta Angliában tesztpéldányként üzemel 1,2 MW kapacitású ikerturbinás erımő 2008 óta Észak-Írországban üzemel futó projektek: 8 MW (Skócia), 10 MW (Wales) 36

37 Pelamis hullámenergia átalakító csuklókkal összekapcsolt hosszúkás bóják a hullám-mozgást hidraulikus generátorok alakítják villamos energiává, ami tengeralatti kábeleken jut a szárazföldre energiaátalakítás hatásfoka <10% (a többi veszteség?) hossz: 140 m; átmérı: 3,5 m; névleges kapacitás: 750 kw kapacitástényezı: kb % piaci hasznosítás 2008 óta, Portugália partjainál 3 egység összesen 2,25 MW kapacitással (egy 20 MW-os projekt elsı lépcsıjeként) Megújuló energiák kulcsfontosságú jellemzıi üvegházhatású gázok és más erımővi szennyezıanyag kibocsátások csökkenése fenntartható(bb) energiatermelés (erıforrás-használat) energiaellátás diverzifikálása (energiabiztonság) decentralizáció helyi erıforrások fontosságának erısödése (helyi energiabiztonság, de felelısség is) alacsony externális, de magas látható költségek jellemzıen változó, sok esetben nem tervezhetı termelés nehézségek az ellátásban (kínálat kereslet) 37

38 Üvegházgáz kibocsátások (teljes életciklus) Villamosenergia-termelés Nyugat-Európai átlag, 2002 erımő közvetlen kibocsátásai közvetett kibocsátások (gyártás, bányászat, szállítás, hulladékok) a vizsgált megújulók egyértelmően jobbak (geotermikus és biomassza nem szerepel) Légszennyezı kibocsátások (teljes életciklus) geotermikus nem szerepel villamosenergiatermelés Source: Alfred Voß (2006). Energy and Sustainability An Outlook 38

39 Megújuló energiák jelenlegi fajlagos költségei átlagos, tipikus értékek: áramtermelés technológia jellemzı egységkapacitások fajlagos költség [USc/kWh] nagyléptékő vízerımővek 10 MW 18,000 MW 3 5 kisléptékő vízerımővek 1 10 MW 5 12 szárazföldi szélelımővek 1,5 3,5 MW (rotorátmérı: m) 5 9 tengeri szélerımővek 1,5 5 MW; (rotorátmérı: m) biomassza erımővek 1 20 MW 5 12 geotermikus erımővek MW 4 7 háztartási léptékő napelemek 2 5 kw csúcskapacitás nagyléptékő napelemtelepek 0,2 100 MW csúcskapacitás termikus naperımővek (CSP) MW (parabolavályús) magyarországi termelıi árak atomerımő: 8-9 Ft/kWh hıerımővek: Ft/kWh főtés technológia jellemzı egységkapacitások fajlagos költség [USc/kWh] biomassza főtés 1 20 MW 1 6 napkollektor (házi) 2-5 m napkollektor (közepes léptékő) m napkollektor (központi főtés) 0,5 2 MW 1 8 geotermikus főtés 1 10 MW 0,5 2 adatforrás: Renewables Global Status Report (2011) Változás szükséges Fejlıdés Fenntarthatóság Klímaváltozás Igazságos jólét? 39

40 Változtatni nehéz az energiaipar reakcióideje nagyon lassú új erımővek általában évtizedekre meghatározzák a szektor arculatát kevés tapasztalat a megújuló energiák terén típusfüggı: víz, szél egyértelmően érett társadalom tájékozottsága: ellenkezés alapja sokszor egyszerő félelem törvényi, pénzügyi ösztönzés segíti a megújulók terjedését drágítja a jelenlegi energiaárakat (?) Sommázás megújulók jelentıs térnyerése még várat magára közvetlen hasznosítás általában megéri (hosszabb távon) napenergia és geotermikus hıhasznosítás villamosenergia-termelés is kezd kifizetıdı lenni szélenergia, napelemek (tovább csökkenı árak esetén) háztartási léptékő alkalmazások egyéni szerepvállalás lehetısége központi rendszerektıl való függés csökkentése jelenleg megújuló energiaforrások túlhasználata elképzelhetı, de csak a távoli jövıben energiaforrás újratermelıdésének és felhasználásának sebessége (pl.: biomassza, geotermikus) 40

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége 2008. május 27. Dr. Grabner Péter osztályvezetı Villamos

Részletesebben

Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon

Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon Pálfy Miklós Solart-System Bevezetés Sugárzási energia Elözmények, mai helyzet, növekedés Napelemes berendezések Potenciál Európai helyzetkép

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban Pálfy Miklós SOLART-SYSTEM Kft. 1. Bevezetés A megújuló energiaforrások, ezen belül a fotovillamos technológiák alkalmazása

Részletesebben

A napenergia fotovillamos hasznositásának helyzete

A napenergia fotovillamos hasznositásának helyzete A napenergia fotovillamos hasznositásának helyzete Pálfy Miklós Solart-System Bevezetés Sugárzás Potenciál Napelemek (mennyiség, ár, költség, hatásfok, gyártás) Alkalmazások Grid paritás Sugárzási energia

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Definíciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH

Definíciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH Definíciók Források: 1996. évi CXVI. törvény //47/2003. ESzCsM// MSz 14344-1 Radioaktív hulladékok: Tovább nem használható, de aktív... Kiégett nukleáris üzemanyag: Reaktorban nem, de azon kívül újrahasznosítható,

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon. Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı

Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon. Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı Tartalom A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév 1. TÉMAKÖR Energetikai alapfogalmak 1.1. Az energiahordozó fogalma, a primer és szekunder energiahordozók definíciója. A megújuló és kimerülı primer

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Hıszivattyús rendszerek:

Hıszivattyús rendszerek: Hıszivattyús rendszerek: kiválasztás, gazdaságosság Hıszivattyú mőködési elve Hıszivattyúk jósági foka (COP) COP (jósági fok) = Leadott energia A folyamat fenntartásához befektetett energia Hatékonyabb

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A napenergia fotovillamos hasznositása

A napenergia fotovillamos hasznositása A napenergia fotovillamos hasznositása Pálfy Miklós Okleveles Villamosmérnök Címzetes egyetemi docens Solart-System Igazgató Magyar Napenergia Társaság Fotovillamos Szakosztály vezetője Magyar Elektrotechnikai

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

A napelemes villamosenergiatermelés hazai és nemzetközi helyzete

A napelemes villamosenergiatermelés hazai és nemzetközi helyzete A napelemes villamosenergiatermelés hazai és nemzetközi helyzete Pálfy Miklós Okleveles Villamosmérnök Címzetes egyetemi docens Solart-System Igazgató Magyar Napenergia Társaság Fotovillamos Szakosztály

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1634/2005 ÜGYINTÉZİ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. MÁRCIUS

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. MÁRCIUS Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok 2011. március 1-étıl benyújthatók! Pályázat

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről

Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről HUSK 1001/1.1.2/0049 Pályázat : Megújuló Energia Tárolási Klaszter Renewable Energy Storage Clusters (RES.Clu) Az okok I. -népességnövekedés

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A megújuló energiaforrásokról általában, a Föld energia fogyasztásának szerkezete, fosszilis és megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrásokról általában, a Föld energia fogyasztásának szerkezete, fosszilis és megújuló energiaforrások Előadás: 2016 június 13. A megújuló energiaforrásokról általában, a Föld energia fogyasztásának szerkezete, fosszilis és megújuló energiaforrások Készítette: Hunyadi Sándor Energiagazdálkodási szakmérnök,

Részletesebben

Fotovillamos helyzetkép

Fotovillamos helyzetkép Fotovillamos helyzetkép Pálfy Miklós Solart-System www.solart-system.hu 1 Bevezetés Sugárzás Potenciál Napelemek (mennyiség, ár, költség, hatásfok, gyártás) Alkalmazások www.solart-system.hu 2 Sugárzási

Részletesebben

A geotermikus energia hasznosításának környezeti vonatkozásai. Reinhardt Anikó ELTE TTK Környezettudomány 2009 Témavezetı: Prof.

A geotermikus energia hasznosításának környezeti vonatkozásai. Reinhardt Anikó ELTE TTK Környezettudomány 2009 Témavezetı: Prof. A geotermikus energia hasznosításának környezeti vonatkozásai Reinhardt Anikó ELTE TTK Környezettudomány 2009 Témavezetı: Prof. Kiss Ádám Bevezetés A földhı eredete A földhı hasznosításának elvi alapjai,

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit. 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12.

Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit. 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12. Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12. 1. szekció: A napenergia szektor helyzete Európában és Magyarországon - jövő, trendek 09:10 Napelemes

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85 MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat pályázaton való részvételre a KEOP-2011-4.9.0 konstrukcióhoz E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei

A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei A szélenergia hasznosítás 2013. évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE az MSZET tiszteletbeli elnöke Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE az MSZET elnöke Nap és szélenergia

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Hidrogén elıállításának és energetikai felhasználásának költségelemzése

Hidrogén elıállításának és energetikai felhasználásának költségelemzése DIPLOMATERV (kivonatolt verzió) Hidrogén elıállításának és energetikai felhasználásának költségelemzése Mayer Zoltán technológiai menedzser szakmérnök hallgató BME, 2009. január 30. Feladat: - a hidrogén

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Zöld Gázvagyon Biogáz-hasznosítás Magyarországon Budapest, 2012. november 27. A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Dr. Molnár László ETE főtitkár Primerenergia fogyasztás a Világban

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18.

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Kihívások, amelyekre

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben