A talaj szerepe az időjárás alakulásában
|
|
- Vilmos Molnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 57 (2008) A talaj szerepe az időjárás alakulásában 1 ÁCS FERENC, 2 HORVÁTH ÁKOS és 1 BREUER HAJNALKA 1 ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest és 2 Országos Meteorológiai Szolgálat, Siófok Az időjárás numerikus előrejelzésének gyakorlati alkalmazásaival kapcsolatos első tanulmány CHARNEY és munkatársai (1950) nevéhez fűződik. Ebben még nem esik szó az általános légkörzést befolyásoló felszíni hatásokról. A felszíni hatások meghatározó szerepét ugyancsak Charney ismerte fel (CHARNEY et al., 1975). Ő a felszíni hatásokat biofizikai mechanizmusoknak nevezte és ez alatt gyakorlatilag a talajjal és a növényzettel kapcsolatos folyamatok összességét értette. Charney a talaj(ok) időjárás alakító szerepére az albedó és a nedvességtartalom közötti kapcsolatrendszer felismerésén keresztül jött rá. E tanulmány ösztönzőleg hatott nemcsak a meteorológiai (DEARDORFF, 1978; SEGAL et al., 1989; RABIN et al., 1990; CHANG & WETZEL, 1991; LI & AVISSAR, 1994; CHEN & AVISSAR, 1994a,b; PIELKE, 2001; GRASSO, 2000; PAN et al., 1996), hanem a talajfizikai (GARDNER, 1958; PARLANGE, 1977; CAMPBELL, 1985; WARRIK et al., 1985; WARRIK, 1995) alkalmazású biofizikai modellezés fejlődésére. A kapcsolatrendszerek megismerése mellett nagy előrelépés történt a folyamatok számszerűsítésében is. A folyamatok közötti kapcsolatrendszereket illetően megállapíthatjuk: az időjárás annál nagyobb mértékben függ a talaj tulajdonságaitól, minél nagyobb a hőmérsékleti és a nedvességi kontraszt a talaj és a talaj közeli levegő között. Tehát a talaj kifejezetten időjárás alakító tényező nyáron, amikor a talaj felszíne forró (napi felmelegedés) és fölötte viszonylag hideg levegő van (advekció). Vagy télen, amikor a talaj fagyos és fölötte viszonylag meleg levegő van. Az előbbi esetben a levegő instabillá válik, azaz intenzív vertikális feláramlások jönnek létre (konvekció), ami végül is zivatar kialakulását eredményezheti. A zivatarokat mindig villámlás és mennydörgés, az esetek nagy-nagy többségében záporeső esetenként jégverés valamint viharos széljárás kíséri. Az utóbbi esetben az időjárás szintén extrém jellegű, annak ellenére, hogy a stabilis légkör és a gyengén emelkedő légmozgások eredményeképpen az időjárás csendes és nyugodt. Ilyenkor alakul ki pl. a fákon a zúzmara, a felszínen pedig az igen sok kellemetlenséget okozó ónos eső. Kiemelendő az is, hogy az időjárás alakulása szempontjából a talaj és a levegő közötti hőmérsékleti kontraszt a meghatározó, ugyanis e hőmérsékleti kontraszt irányítja a konvekciót, a konvekció pedig a csapadékképződést és a töltésszétválasztódást, a Postai cím: ÁCS FERENC, ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a. acs@caesar.elte.hu
2 226 Á C S H O R V Á T H B R E U E R töltésszétválasztódás pedig a villámlást. A talaj és a levegő közötti nedvességi kontraszt olyan szempontból fontos, hogy közvetve hat a hőmérsékleti kontrasztra. E közvetett hatás azonban nem kicsi, hanem igenis számottevő a víz nagy hőkapacitása és párolgási hője miatt. A száraz talaj felmelegedése gyors és aránylag intenzív (nagy amplitúdó) folyamat. Ezzel szemben a nedves talaj felmelegedése a száraz talajéhoz képest sokkal lassúbb és kisebb intenzitású, elsősorban a nedves talaj nagy párolgása és hőkapacitása miatt. E különbség olyan jelentős lehet, hogy az időjárás vonatkozásában is meghatározó. A talaj időjárás alakító szerepének tanulmányozása az ún. nem-hidrosztatikus légköri mezoskálájú modellek megjelenésével vált különösképpen aktuálissá. E modellek a konvekció folyamatát is képesek szimulálni, velük sikeresen modellezhetők a zivatarok is. Manapság már több zivatar-modellt működtető tudományos műhely van. Az egyik ilyen legismertebb mezoskálájú modell az NCAR-ban (National Center of Atmospheric Research) kifejlesztett MM5 (Mesoscale Model Fifth-Generation) modell. A modellt a Magyar Meteorológiai Szolgálat is alkalmazza mind tudományos, mind információszolgáltatási célokra. A tudományos alkalmazások során a modellt a talaj időjárás alakító szerepének vizsgálatára is használtuk. Az első hazai alkalmazások eredményeit HORVÁTH és munkatársai (2007), valamint ÁCS és munkatársai (2007) cikkeiben találhatjuk meg, amelyekben a zivatartevékenység és a talaj egy-egy kiválasztott hidraulikus tulajdonságának kapcsolatával foglalkoztak. Jelen tanulmányban a talaj három hidraulikus tulajdonságának zivatartevékenységre gyakorolt hatását elemezzük. E három hidraulikus tulajdonság a hidrofizikai függvények (a talaj víztartó Ψ(θ) és vízvezető (K(θ)) képessége), a θ területi eloszlása és a szabadföldi vízkapacitás (θ f ). Mindhárom tulajdonság változó. A hidrofizikai függvények függnek a talaj fizikai féleségétől, de az adott talajtextúrán belül is változóak, azaz függnek a földrajzi helyzettől (ÁCS & DRUCZA, 2003; HODNETT & TOMASELLA, 2002) is. A θ területi eloszlását illetően leginkább normális eloszlást tételezünk fel. A légköri modellekben eleinte azonban a θ homogén eloszlású volt. A θ f meghatározása sok-sok bizonytalansággal terhelt (ÁCS, 2005). Emiatt különböző θ f definíciók vannak, ami miatt a θ f -értékek közötti eltérések nagyon nagyok is lehetnek. Munkánk célja e bizonytalanságok zivatartevékenységre kifejtett hatásának vizsgálata és összehasonlító elemzése. A numerikus vizsgálatokat az MM5 modellel, az eredmények megjelenítését a HAWK megjelenítő rendszerrel, míg az eredmények összehasonlítását vizuálisan végeztük. Az elemzett zivatarok a Tiszántúlon alakultak ki augusztus 7-én és július 24-én. Anyag és módszer Az MM5 légköri modell. A numerikus vizsgálatokat az NCAR PSU (National Center of Atmospheric Research Pennsylvania State University) fejlesztésű MM5 modell 3. verziójával végeztük (DUDHIA, 1993). A modell az ún. σ-koordinátarendszer használatával a felszín domborzati hatásait maradéktalanul számításba veszi. A modell nem-hidrosztatikus, így az intenzív vertikális mozgások szimulálá-
3 A talaj szerepe az időjárás alakulásában 227 sára is képes. E tulajdonsága a felhőkben lejátszódó folyamatok részletes leírásával együtt lehetővé teszi a zivatarfelhők fejlődésének elfogadható pontosságú modellezését is. Kísérleteinkben a modell 26 vertikális szinttel és 6 km-es horizontális felbontással rendelkezett. A talaj és a növényzet folyamatainak parametrizálása. A talaj és a növényzet átviteli folyamatait az ún. OSU (Oregon State University) LSM (Land Surface Model) szárazföldi felszíni modellel jellemezzük. E modell egy többrétegű talajmodellt (MAHRT & PAN, 1984) és egy egyrétegű növényállomány-modellt (PAN & MAHRT, 1987) használ a felszín párolgásának (látens hőáram) és melegítő hatásának (szenzibilis hőáram) becslésére. A tényleges evapotranszspiráció a potenciális evapotranszspiráció függvényében változik. A potenciális evapotranszspirációt a vízre vonatkozó Penman-féle közelítéssel (PENMAN, 1948) becsüljük. A növényállomány párolgással szemben kifejtett felszíni ellenállását JARVIS (1976) nagy-levél modelljével, míg a sztómák működését szabályozó hatásfüggvényeket NOILHAN és PLANTON (1989) alapján parametrizáljuk. A talaj növény rendszer hőmérsékletét a rendszerre vonatkozó energiaegyenleg linearizált alakjának felhasználásával becsüljük (SRIDHAR et al., 2002). Az egyenlet megoldásakor iteratív eljárást alkalmaztunk. A talaj hőmérsékletét és nedvességét a hővezetési és vízmozgási egyenletek alapján határoztuk meg (CHEN & DUDHIA, 2001; SRIDHAR et al., 2002). A talaj hidrofizikai függvényeit (a talaj víztartó és vízvezető képességét) CLAPP és HORNBERGER (1978) parametrizációi alapján becsültük. Légköri és földfelszíni adatok. A légkör kezdeti- és határfeltételeit az ECMWF (European Center for Medium-range Weather Forecast) modell analíziseiből (megfigyelések és számítások kombinálása alapján kapott konzisztens és nagy pontosságú mezők) származtattuk. A szimulációkat mindkét esetben UTC közötti időszakban végeztük. A kezdeti feltételek szerint a talaj kifejezetten nedves (2006. augusztus 7-én), és kifejezetten száraz (2007. július 24-én). A terület, ahol a zivatartevékenységet elemeztük, a Tiszántúl ukrán, román és szerb határ közeli része. Az MM5 modell júliusi és augusztusi földhasználati adatai szerint a terület nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll. E vegetációs típus főbb jellemzői: a felszín növényzettel való relatív fedettsége 0,6 0,8, a minimális sztóma ellenállás 40 s m -1, az albedó 0,19 és az érdességi magasság 7,5 cm. A levélfelületi indexet a modell a felszín növényzettel való relatív fedettsége alapján becsüli. A sok egyéb más paraméterrel kapcsolatos leírás CHEN és DUDHIA (2001) munkájában megtalálható. Talaj adatok. Vizsgálatainkban magyarországi (röviden HU talajok) és egyesült államokbeli (röviden US talajok) talajok paramétereit használtuk. Az US talajok hidrofizikai paramétereit CHEN és DUDHIA (2001) munkájából vettük. Ezeket az 1. táblázat szemlélteti. A HU talajok hidrofizikai paramétereit NEMES (2003), FODOR és RAJKAI (2005), valamint VÁRALLYAY (1973a,b) tanulmányai alapján határoztuk meg. A
4 228 Á C S H O R V Á T H B R E U E R 1. táblázat Az MM5 OSU LSM szárazföldi felszíni modell talajparaméterei az US talajok esetében (1) A talaj fizikai félesége θ S, m³ m - ³ Ψ S, m K S, m s -1 b θ f m³ m - ³ θ w m³ m - ³ a) homok 0,339 0,069 4, ,79 0,236 0,01 b) vályogos homok 0,421 0,036 1, ,26 0,283 0,028 c) homokos vályog 0,434 0,141 5, ,74 0,312 0,047 d) iszapos vályog 0,476 0,759 2, ,33 0,36 0,084 e) iszap 0,476 0,759 2, ,33 0,36 0,084 f) vályog 0,439 0,355 3, ,25 0,329 0,066 g) homokos agyagos vályog 0,404 0,135 4, ,66 0,314 0,067 h) iszapos agyagos vályog 0,464 0,617 2, ,72 0,387 0,12 i) agyagos vályog 0,465 0,263 2, ,17 0,382 0,103 j) homokos agyag 0,406 0,098 7, ,73 0,338 0,1 k) iszapos agyag 0,468 0,324 1, ,39 0,404 0,126 l) agyag 0,468 0,468 9, ,55 0,412 0,138 Jelölések: θ S [m³ m - ³]: a telítési talajnedvesség-tartalom; Ψ S [m]: a telítési víztartó képesség; K S [m s -1 ]: a telítési vízvezető képesség; b: a pórusméret eloszlási index; θ f [m³ m - ³]: a szabadföldi vízkapacitás becsült értéke a HILLEL (1980) kritérium alapján; θ w [m³ m - ³]: hervadáspont HU talajok VAN GENUCHTEN (1980) parametrizációjára vonatkozó paraméterértékek NEMES (2003) munkájában találhatóak meg. Az α és az n van Genuchtenféle paramétereknek a Ψ S és a b Clapp-Hornberger-féle paraméterekre való konverzióját BRAUN és SCHÄDLER (2005) munkájában található kapcsolat (Ψ S =1/α és b=1/(n-1)) alapján végeztük el. A K S -értékeket FODOR és RAJKAI (2005) tanulmá- 2. táblázat Az MM5 OSU LSM szárazföldi felszíni modell talajparaméterei a HU talajok esetében (1) A talaj fizikai félesége θ S, m³ m - ³ Ψ S, m K S, m s -1 b θ f 1 m³ m - ³ θ f 2 m³ m - ³ θ w m³ m - ³ a) homok 0,409 0,42 3, ,14 0,189 0,1742 0,001 b) vályogos homok 0,414 0,45 2, ,43 0,233 0,2147 0,017 c) homokos vályog 0,425 0,61 1, ,97 0,283 0,2643 0,099 d) iszapos vályog 0,458 1,01 2, ,33 0,333 0,3092 0,068 e) iszap 0,464 3,19 2, ,54 0,328 0,3013 0,072 f) vályog 0,424 1,53 4, ,06 0,296 0,2762 0,064 g) homokos agyagos vályog 0,43 0,34 7, ,18 0,311 0,2919 0,063 h) iszapos agyagos vályog 0,436 5,68 6, ,18 0,338 0,3125 0,093 i) agyagos vályog 0,43 4,17 3, ,05 0,306 0,2836 0,083 j) homokos agyag 0,5 0,89 4, ,58 0,34 0,3147 0,055 k) iszapos agyag 0,453 11,76 1, ,06 0,34 0,3156 0,113 l) agyag 0,499 14,93 8, ,97 0,378 0,3497 0,13 Jelölések: θ S, Ψ S, K S, b, θ w : lásd 1. táblázat. θ 1 f [m³ m - ³]: a szabadföldi vízkapacitás érték az 1. definíció szerint; θ 2 f [m³ m - ³]: a szabadföldi vízkapacitás érték a 2. definíció szerint
5 A talaj szerepe az időjárás alakulásában nya alapján becsültük. A HU talajok esetében két θ f -értéket használtunk. A θ f oszlopban a θ f -t HILLEL (1980) kritériuma alapján definiáltuk, miszerint θ f a K(θ) = 0,5 mm nap -1 értékhez tartozó θ-érték. A θ 2 f jelölésű oszlopban látható θ f -értékeket a K(θ) = 0,1 mm nap -1 feltételből (LEE & PIELKE, 1992) kaptuk. E paraméterértékeket a 2. táblázatban tüntettük fel. Vizsgálatainkban a talajnedvesség-tartalom (θ) területi eloszlása lehet homogén (a rácsfelszín pontjaiban az értékek ugyanakkorák) és inhomogén (a rácsfelszín pontjaiban az értékek különböznek). Az inhomogén eloszlásnál Gauss-féle eloszlást tételeztünk fel. Numerikus vizsgálatok. Érzékenységi vizsgálataink során a céloknak megfelelően négy futtatást végeztünk. Ezek rövid ismertetését a 3. táblázat szemlélteti. 3. táblázat A numerikus kísérletek során használt feltételek rövid leírása (1) Futtatás 1. futtatás a) magyarországi talaj- (referenciafutt.) paraméterek (HU) 2. futtatás b) egyesült-államokbeli talajparaméterek (US) 3. futtatás a) magyarországi talaj paraméterek (HU) 4. futtatás a) magyarországi talaj paraméterek (HU) (2) A feltételek leírása c) inhomogén θ e) eredeti θ f parametrizáció (K(θ f )=0,5 mm nap -1 ) c) inhomogén θ e) eredeti θ f parametrizáció (K(θ f )=0,5 mm nap -1 ) d) homogén θ e) eredeti θ f parametrizáció (K(θ f )=0,5 mm nap -1 ) c) inhomogén θ f) módosított θ f parametrizáció (K(θ f )=0,1 mm nap -1 ) Az 1. futtatásban (ez a referenciafuttatás) HU talajparamétereket használtunk, a θ területi eloszlása inhomogén, és a θ f -nek az OSU LSM-ben eredetileg használt parametrizációját alkalmaztuk. A 2. futtatás az 1. futtatástól abban különbözik csupán, hogy a HU helyett US talajparaméter-értékek vannak. A 3. futtatás az 1. futtatástól csak abban tér el, hogy a θ területi eloszlása homogén. Végül a 4. futtatás az 1. futtatástól csak a θ f parametrizációjában eltérő. Az 1. és a 2. futtatás összehasonlításával (1. összehasonlítás) a hidrofizikai paraméterekre, az 1. és a 3. futtatás összehasonlításával (2. összehasonlítás) a θ területi eloszlására és az 1. és a 4. futtatás összehasonlításával (3. összehasonlítás) a θ f parametrizálására való érzékenységet elemezhetjük. Modellvizsgálati eredmények Elemzéseinket a szimulált csapadékmezők és vertikális sebességek egymás közötti összehasonlításával mutatjuk be. A csapadékmezők esetében a radar megfigyelésekkel kapott csapadékmezőket is bemutatjuk. Az összehasonlításokat előbb augusztus 7-re (nedves nap), majd július 24-re (száraz nap) végezzük el.
6 230 A Á C S H O R V Á T H B R E U E R B C D 1. ábra Az MM5 modellel szimulált csapadékmezők augusztus 7-én UTC-kor. A. A referenciafuttatás (HU talajparaméterek, inhomogén θ, eredeti θ f parametrizáció). B. A 2. (US talajparaméterek, inhomogén θ, eredeti θ f parametrizáció). C. A 3. (HU talajparaméterek, homogén θ, eredeti θ f parametrizáció). D. A 4. futtatás (HU talajparaméterek, inhomogén θ, módosított θ f parametrizáció) esetén A legnagyobb különbségek (lásd a b értékeket az 1. és a 2. táblázatban) a HU és az US talajok között az agyagos talajok esetében tapasztalhatóak. Az agyagos vályog kitüntetett fontosságú, többek között azért is, mert a Tiszántúl nagy területei ilyenek. A csapadékmezőket az intenzitásuk és a területi eloszlásuk szempontjából szemléljük. Az első észrevehető különbségek a csapadékmező területi eloszlásában 09 UTC-kor jelentkeztek. Az intenzitást illetően a HU talajok esetében 3 (egy északi, egy középső és egy déli), míg az US talajok esetében 2 (egy északi és egy déli) intenzitásmaximum vehető észre. A területi eloszlást illetően a különbségek még nagyobbak. Így pl. a HU talajok esetében a déli intenzitásmaximum körül kialakuló csapadékmező területi eloszlása a magyar román határ mentén húzódik. Az US talajok esetében ez nem tapasztalható. Hasonló különbségek vehetők észre az 1A. és 1C. ábrákon vázolt csapadékmezők között is. Az 1C. ábrán szintén 3 intenzitásmaximum van, de az 1A. és 1C. ábrán levő intenzitásértékek közötti különbségek észrevehetőek. Így pl. az északi és a középső intenzitásmaximum egyértelműen
7 A talaj szerepe az időjárás alakulásában ábra Doppler-radar megfigyelések alapján becsült csapadékmező augusztus 7-én UTC-kor nagyobb a θ homogén, mintsem a θ inhomogén területi eloszlása esetén. A csapadékmezők kb. ugyanilyen mértékben érzékenyek a θ f változásaira. Észrevehető, hogy az 1D. ábrán (kisebb θ f ) a középső intenzitásmaximum nagyobb, mint a referencia ábrán (nagyobb θ f ). A csapadékmezők területi eloszlása közötti különbségek szintén egyértelműen felismerhetőek. E különbségek szembetűnően nagyok a 2 20 km-es léptékben (mezo-γ lépték) (ORLANSKI, 1975). Ha a szimulált csapadékmezőket összevetjük a radar megfigyelések (2. ábra) mezőivel, láthatjuk, hogy a megegyezés ugyan nem mezo-γ léptékben, hanem nagyobb skálán elfogadható pontosságú. Láthatjuk, hogy a magyar román határhoz közeli Körös térségében a szimulált intenzitásmaximumokat a megfigyelések is igazolják. A légelemek emelkedő és süllyedő mozgását egy x z koordinátákkal rendelkező vertikális metszetben szemlélhetjük. A vertikális metszet egy Békéscsabán áthaladó, a magyar román határral párhuzamos, délnyugat északkeleti irányú egyenes mentén készült 18 UTC-kor.
8 232 Á C S H O R V Á T H B R E U E R 3. ábra A vertikális sebességek kétdimenziós változása a HU (fent) és az US talajok (lent) esetén 18 UTC-kor. Megjegyzés: A vékony fekete és folytonos vonalak (pozitív értékek) emelkedő, míg a vastag fekete és szaggatott vonalak tartományai (negatív értékek) süllyedő mozgást szemléltetnek. A használt mértékegység cm s -1. A legnagyobb értékek 100 cm s -1 -t értek el
9 A talaj szerepe az időjárás alakulásában 233 A HU és az US talajok esetén kapott vertikális sebességek közötti különbségek szemmel láthatóan óriásiak. Ez főleg a légkör alsó tartományaira (0 5 km-es magasságban) érvényes. A HU talajok esetében intenzív emelkedés figyelhető meg, míg az US talajok esetében ez nem látható július 24-én a talajnedvesség-tartalom kicsi volt, azaz a napot száraznak vehetjük. A szimulált csapadékmezőket a 4., míg a radar megfigyelésekkel kapott mezőt az 5. ábra szemlélteti. A szimulált csapadékmezők területi eloszlása nagyon hasonló, de az intenzitásmaximumok száma, területi eloszlása és nagysága tekintetében az eltérések főleg a mezo-γ léptékben jelentősek. Így pl. a referencia esetben (HU talajparaméterek) öt, míg az US talajparaméterek használata során négy intenzitásmaximumot láthatunk. Az intenzitásmaximumok területi eloszlása és értékei között jelentős eltérések vannak. E megállapítások akkor is érvényesek, ha a θ területi eloszlása vagy a θ f parametrizációja szempontjából vizsgálódunk. A B C D 4. ábra Az MM5 modellel szimulált csapadékmezők július 24-én UTC-kor. A. A referenciafuttatás (HU talajparaméterek, inhomogén θ, eredeti θ f parametrizáció). B. A 2. (US talajparaméterek, inhomogén θ, eredeti θ f parametrizáció). C. A 3. (HU talajparaméterek, homogén θ, eredeti θ f parametrizáció). D. A 4. futtatás (HU talajparaméterek, inhomogén θ, módosított θ f parametrizáció) esetén
10 234 Á C S H O R V Á T H B R E U E R 5. ábra Doppler-radar megfigyelések alapján becsült csapadékmező július 24-én UTC-kor A radar-megfigyelésekkel kapott csapadékmező valamelyest keletebbre van a szimulált csapadékmezőhöz képest. Ez az eltolódás km, ami nagyobb skálán (pl. mezo-β léptékben ( km)) elfogadható, de mezo-γ léptékben nem. Összefoglalás Tanulmányunkban a talaj időjárás alakító szerepével foglalkoztunk. Vázoltuk a talaj lehetséges időjárás alakító szerepét mind a nyári, mind a téli évszakban. Elemezve a zivatartevékenységnek a talaj hidraulikus tulajdonságaira való érzékenységét megállapítottuk, hogy az időjárást markánsan meghatározó csapadékhullás nagyon érzékeny a talaj hidraulikus tulajdonságainak változásaira mezo-γ (2 20 km) és mikro- (0 2 km) léptékben (ORLANSKI, 1975). E vizsgálatok eredményei a
11 A talaj szerepe az időjárás alakulásában 235 lokális talaj adatbázisok alkalmazásának fontosságára is utalnak. Azt ugyan még nem bizonyítottuk be, hogy a lokális talaj adatbázisok előnyben részesítendők a globális talaj adatbázisokkal szemben, de a munka folyamatban van. A bizonyítási eljárásban nélkülözhetetlen a csapadékmezők geostatisztikai módszerekkel való elemzése minél több numerikus kísérleti eseten. A talaj zivatartevékenységet alakító szerepének vizsgálatában további érzékenységi vizsgálatokat tervezünk, amelyek nemcsak a talaj hidraulikus, hanem a talaj termikus és kémiai vagy biológiai tulajdonságaival kapcsolatosak. E vizsgálatainkban továbbra is a lokális talaj adatbázisokat részesítjük előnyben. E tanulmány a Jedlik Ányos Program 2005 (OM-00103/2005. sz. szerződés) és az OTKA (T számú projekt) támogatásával készült el. Kulcsszavak: zivatar, csapadékmező, a talaj hidrofizikai paraméterei, érzékenység, mezo-γ lépték Irodalom ÁCS, F., On transpiration and soil moisture content sensitivity to soil hydrophysical data. Bound.-Layer Meteorol ÁCS F. & DRUCZA M., Észak-amerikai és magyarországi talajok víztartó képességének összehasonlító vizsgálata. Agrokémia és Talajtan ÁCS F. et al., A mikrometeorológiai és a felhőfizikai folyamatok kapcsolatrendszere. In: Légkörfizika és mikrometeorológia. 32. Meteorológiai Tudományos Napok Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest. BRAUN, F. J. & SCHÄDLER, G., Comparison of soil hydraulic parameterizations for mesoscale meteorological models. J. Appl. Meteorol CAMPBELL, G. S., Soil Physics with Basic Transport Models for Soil Plant System. Developments in Soil Science 14. Elsevier. Amsterdam Oxford New York. CHANG, J. T. & WETZEL, P. J., Effects of spatial variations of soil moisture and vegetation on the evolution of a prestorm environment: A case study. Mon. Wea. Rev CHARNEY, J. G., FJORTOFT, R. & VON NEUMANN, J., Numerical integration of the barotropic vorticity equation. Tellus CHARNEY, J. G., STONE, P. H. QUIRK, J. W., Drought in the Sahara: A biophysical feedback Mechanism. Science CHEN, F. & AVISSAR, R., 1994a. The impact of land-surface wetness heterogeneity on mesoscale heat fluxes. J. Appl. Meteorol CHEN, F. & AVISSAR, R., 1994b. Impact of land-surface moisture variabilities on local shallow convective cumulus and precipitation in large-scale models. J. Appl. Meteorol CHEN, F. & DUDHIA, J., Coupling and advanced Land Surface Hydrology Model with the Penn State-NCAR MM5 Modeling System. Model implementation and sensitivity. Mon. Wea. Rev
12 236 Á C S H O R V Á T H B R E U E R CLAPP, R. B. & HORNBERGER, G. M., Empirical equations for some hydraulic properties. Water Resour. Res DEARDORFF, J., Efficient prediction of ground surface temperature and moisture with inclusion of a layer of vegetation. J. Geophys. Res DUDHIA, J., A non-hydrostatic version of the Penn State NCAR Mesoscale Model: Validation tests and simulation of an Atlantic cyclone and cold front. Mon.Wea. Rev FODOR N. & RAJKAI K., Számítógépes program a talajok fizikai és vízgazdálkodási jellemzőinek egyéb talajjellemzőkből történő számítására. Agrokémia és Talajtan GARDNER, W. R., Some steady state solutions of unsaturated moisture flow equations with application to evaporation from a water table. Soil Sci GRASSO, L. D., The numerical simulation of dryline formation on soil moisture. Mon. Wea. Rev HILLEL, D., Applications of Soil Physics. Academic Press. New York. HODNETT, M. G. & TOMASELLA, J., Marked differences between van-genuchten soil water-retention parameters for temperate and tropical soils: new waterretention pedo-transfer functions developed for tropical soils. Geoderma HORVÁTH, Á., ÁCS, F. & GERESDI, I., Sensitivity of severe convective storms to soil hydrophysical characteristics: A case study for April 18, Időjárás JARVIS, P. G., The Interpretation of the variations in leaf water potential and stomatal conductance found in canopies in the field. Philos. Trans. Roy. Soc. London, Ser. B LEE, T. J. & PIELKE, R. A., Estimating the soil surface specific humidity. J. Appl. Meteorol LI, B. & AVISSAR, R., The impact of spatial variability of land-surface heat fluxes. J. Clim MAHRT, L. & PAN, H. L., A two-layer model of soil hydrology. Boundary-Layer Meteorol NEMES, A., Multi-scale hydraulic pedotransfer functions for Hungarian soils. PhD Dissertation. Wageningen University. The Netherlands. NOILHAN, J. & PLANTON, S., A simple parameterization of land surface processes for meteorological models. Mon. Wea. Rev ORLANSKI, I., A rational subdivision of scales of atmospheric processes. B. Am. Meteorol. Soc PAN, H. L. & MAHRT, L., Interaction between soil hydrology and boundary-layer development. Bound.-Layer Meteorol PAN, Z. et al., Influences of model parameterization schemes on the response of rainfall to soil moisture in the central United States. Mon. Wea. Rev PARLANGE, J. Y., A note on the use of infiltration equations. Soil Sci. Soc. Am. J PENMAN, H. L., Natural evaporation from open water, bare soil and grass. Proc. Roy. Soc. London. A
13 A talaj szerepe az időjárás alakulásában 237 PIELKE, R. A., Influence of the spatial distribution of vegetation and soils on the prediction of cumulus convective rainfall. Rev. Geophys RABIN, R. M. et al., Observed effects of landscape variability on convective clouds. Bull. Am. Meteor. Soc SEGAL, M. et al., The impact of wet soil and canopy temperatures on daytime boundary-layer growth. J. Atmos. Sci SRIDHAR, V. et al., Validation of the NOAH-OSU land surface model using surface flux measurements in Oklahoma. J. Geophys. Res (D20) doi: /2001JD VAN GENUCHTEN, M. TH., A closed-form equation for predicting the hydraulic conductivity of unsaturated soils. Soil Sci. Soc. Am. J VÁRALLYAY GY., 1973a. A talajok nedvességpotenciálja és új berendezés annak meghatározására az alacsony (atmoszféra alatti) tenziótartományban. Agrokémia és Talajtan VÁRALLYAY GY., 1973b. Berendezés bolygatatlan szerkezetű talajoszlopok hidraulikus vezetőképességének meghatározására. Agrokémia és Talajtan WARRICK, A. W., LOMEN, D. O. & YATES, S. R., A generalized solution to infiltration. Soil Sci. Soc. Am. J WARRICK, A. W., Correspondence of hydraulic functions for unsaturated soils. Soil Sci. Soc. Am. J Érkezett: április 22.
14 238 Á C S H O R V Á T H B R E U E R The role of soil in variations of the weather 1 F. ÁCS, 2 Á. HORVÁTH and 1 H. BREUER 1 Department of Meteorology, Eötvös Loránd University, Budapest and 2 National Meteorological Service, Siófok Summary The formation and development of storms depends upon many factors, among others upon heat and water availability of the soil. Many aspects of the storm soil relationship are still unknown. In this study, the sensitivity of precipitation characteristics (areal distribution and intensity) and the vertical velocity of air in the clouds to soil hydraulic properties (hydrophysical parameters, areal distribution of soil moisture content and parameterization of soil moisture content at field capacity) were investigated. Numerical experiments were performed using the MM5 mesoscale model system, while the results were plotted using a HAWK work station. The comparative analysis was performed visually. Two storm events occurring in the Tiszántúl region were analyzed: one on August 7, 2006, the other on July 24, The main conclusion was that storm events are very sensitive to soil hydraulic properties on the meso-γ scale (2 20 km) and on the microscale (0 2 km). The results could be useful in the prevention of storm damage. Table 1. Soil parameters of the MM5 OSU LSM land surface model for US soils. (1) Soil texture. a) sand; b) loamy sand; c) sandy loam; d) silty loam; e) silt; f) loam; g) sandy clay loam; h) silty clay loam; i) clay loam; j) sandy clay; k) silty clay; l) clay. Legend: θ S : saturated soil moisture content; Ψ S : saturated soil water potential; K S : saturated water conductivity; b: pore size distribution index; θ f : estimated value of field water capacity based on the criterion of HILLEL (1980); θ w : wilting point. Table 2. Soil parameters of the MM5 OSU LSM land surface model for Hungarian (HU) soils. (1) and legend: see Table 1. Table 3. Brief description of the conditions applied in the numerical experiments. (1) Run. (2) Description of the conditions. a) Hungarian soil parameters (HU); b) US soil parameters (US); c) inhomogeneous θ; d) homogeneous θ; e) original θ f parametrization; f) modified θ f parametrization. Figs. 1 and 4. Precipitation field simulated with the MM5 model, 1. at UTC on 7 August 2006 and 4. at UTC on 24 July A. A reference run (HU soil parameters, inhomogeneous θ, original θ f parametrization). B. The 2 nd run (US soil parameters, inhomogeneous θ, original θ f parametrization). C. The 3 rd run (HU soil parameters, homogeneous θ, original θ f parametrization). D. The 4 th run (HU soil parameters, inhomogeneous θ, modified θ f parametrization). Figs. 2 and 5. Precipitation field estimated on the basis of Doppler-radar observations, 2. at UTC on 7 August 2006 and 5. at UTC on 24 July Fig. 3. Two-dimensional changes in vertical velocities for HU (top) and US (bottom) soils at 18 UTC. Note: Thin black and solid lines (positive values) illustrate rising movement, while thick black and dotted lines (negative values) illustrate falling movement. The highest value was 100 cm s -1.
A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése
A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás
RészletesebbenA felszín szerepe a Pannonmedence. keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában
A felszín szerepe a Pannonmedence térségében a keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában Ács 1 F., Mona T. 2, Salavec P. 3 és Weidinger T. 1 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 MTA-CsFK
RészletesebbenA felhőfizikai folyamatok mezoskálájú modellezése
A felhőfizikai folyamatok mezoskálájú modellezése A pályázat három kutatási területre osztható. A beszámolóban a kutatási tervben szereplő felosztás alapján külön-külön lesz szó ezekről témákról. Mikrofizikai
RészletesebbenA talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) 2 309 324 A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra 1 BREUER Hajnalka, 1 ÁCS Ferenc, 2 RAJKAI Kálmán és 3 HORVÁTH ÁKOS 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenA doktori (PhD) értekezés tézisei BREUER HAJNALKA. FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Gábris Gyula egyetemi tanár
A TALAJ HIDROFIZIKAI TULAJDONSÁGAINAK HATÁSA A KONVEKTÍV CSAPADÉKRA ÉS A VÍZMÉRLEG EGYES ÖSSZETEVİIRE: METEOROLÓGIAI ÉS KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON A doktori (PhD) értekezés tézisei BREUER
RészletesebbenANALYSIS OF THE RELATIONSHIP BETWEEN THE PLANETARY BOUNDARY LAYER HEIGHT AND SOIL TEXTURES
L É G K Ö R 56. évfolyam (2011) 103 A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG-MAGASSÁG ÉS A TALAJTEXTÚRÁK KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA ANALYSIS OF THE RELATIONSHIP BETWEEN THE PLANETARY BOUNDARY LAYER HEIGHT AND SOIL TEXTURES
RészletesebbenL É G K Ö R 57. évfolyam (2012) 55
L É G K Ö R 57. évfolyam (2012) 55 A CSUPASZ TALAJ FELSZÍNI HŐMÉRSÉKLETÉNEK ÉRZÉKENYSÉGE A TA- LAJ SUGÁRZÁSI ÉS TERMIKUS TULAJDONSÁGAINAK VÁLTOZÁSAIRA THE SENSITIVITY OF THE SURFACE TEMPERATURE OF THE
RészletesebbenA kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnök Kar Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron I. éves doktorandusz Kitaibel
RészletesebbenA tényleges párolgás és a talaj vízkészlet becslése tenyészidőszakban
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 56 (2007) 217 236 A tényleges párolgás és a talaj vízkészlet becslése tenyészidőszakban 1 ÁCS FERENC, 1 BREUER HAJNALKA és 2 SZÁSZ GÁBOR 1 ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest és
RészletesebbenBreuer Hajnalka. Publikációs lista 2014. október
Breuer Hajnalka Publikációs lista 2014. október Publikációk összesített impakt faktor: 10,4 Szakmai folyóiratban megjelent referált cikkek: 19 Konferencia kiadványokban megjelent teljes közlemények: 16
RészletesebbenA jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella
A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Hungarian Meteorological Service KRITéR
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenA felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében
A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2017. november 23.
RészletesebbenA párolgás becslése tenyészidőszakban lokális skálán
A párolgás becslése tenyészidőszakban lokális skálán A T 043695-ös számú OTKA pályázat záró jelentése Témavezető: Dr. Ács Ferenc Budapest, 2007. február A kutatás előrehaladása: Vizsgálataink kezdetén
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
RészletesebbenA talaj hidraulikus tulajdonságainak és a planetáris határréteg magasságának kapcsolata
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) 1 9 28 A talaj hidraulikus tulajdonságainak és a planetáris határréteg magasságának kapcsolata 1 BREUER Hajnalka, 1 ÁCS Ferenc, 1 LAZA Borbála, 1 MATYASOVSZKY István, 2
RészletesebbenA TALAJ ÉS A KLÍMA KAPCSOLATA THORNTHWAITE SZEMPONTJÁBÓL BEVEZETÉS
A TALAJ ÉS A KLÍMA KAPCSOLATA THORNTHWAITE SZEMPONTJÁBÓL ÁCS FERENC 2 BREUER HAJNALKA RELATIONSHIP BETWEEN SOIL AND CLIMATE ACCORDING TO THORNTHWAITE Abstract: Using a Thornthwaite-based biogeochemical
RészletesebbenGeresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos
Veszélyes Időjárási jelenségek előrejelzése NOWCASTING Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat, Pécsi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenA Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai*
A Föld és a növényzet elektromos tulajdonságai* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás a XVI. Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2016 júl. 11-16 Tartalom
RészletesebbenA leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*
A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2013 július
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK
RészletesebbenVárosi meteorológiai folyamatok modellezése WRF időjárás előrejelző modell segítségével
Városi meteorológiai folyamatok modellezése WRF időjárás előrejelző modell segítségével Készítette: Göndöcs Júlia ELTE Földtudományi Doktori Iskola Témavezetők: Dr. Bartholy Judit és dr. Pongrácz Rita
RészletesebbenVeszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai Horváth Ákos OMSZ Balatoni Viharjelző Obszervatórium Alapítva: 1870 Időjárási veszélyekre
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek
A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi
RészletesebbenMeteorológiai Tudományos Napok 2013 november 21-22.
Meteorológiai Tudományos Napok 2013 november 21-22. Horváth Gyula, Putsay Mária, Sebők István, Németh Péter, Steib Roland, Varga Bálint, Rózsa Szabolcs Veszélyjelzés Numerikus modellezés Megfigyelés A
RészletesebbenSzikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai
Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Rajkai Kálmán, 2014 A talajvízforgalom modellezése Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 A szikes talajok szerkezetének jellemzői A talaj
RészletesebbenZivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével
Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével WV képek elemzése potenciális örvényességi mezőkkel Simon André és Putsay Mária OMSZ Műholdképek és zivatarok elemzése Gyorsan fejlődő zivatarok korai felismerése:
RészletesebbenA vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek
A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek 1. rész: Ihász István, Szintai Balázs, Bonta Imre, Mátrai Amarilla 2. rész: Horváth Ákos, Nagy Attila Meteorológiai
RészletesebbenA tényleges párolgás és a talajvíztartalom klimatológiai modellezése Magyarországon
A tényleges párolgás és a talajvíztartalom klimatológiai modellezése Magyarországon Breuer Hajnalka Tudományos Diákköri Dolgozat Témavezetı: Dr. Ács Ferenc Budapest, 2007. január Tartalomjegyzék I. Bevezetés...3
RészletesebbenNagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok
Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok Seres András Tamás, Horváth Ákos, Németh Péter 39. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest, 2013. november 21. Az előadás tartalma A mezoskálájú
RészletesebbenSzórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. 21:00 Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Ihász István Tartalom Néhány gondolat a csapadékról A megfigyelésektől az előrejelzésig A modellezés alapjai
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenA TISZA FOLYÓ MODELLEZÉSE EGYDIMENZIÓS HIDRODINAMIKAI MODELLEL. TISZA-VÖLGYI MŰHELY alapító konferencia
A TISZA FOLYÓ MODELLEZÉSE EGYDIMENZIÓS HIDRODINAMIKAI MODELLEL TISZA-VÖLGYI MŰHELY alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Dr. Kovács Sándor KÖTIKÖVIZIG VÍZÁLLÁSOK PASSAUNÁL Árvízcsúcsok növekedése
RészletesebbenMűholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai
Műholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai Homonnai Viktória II. éves PhD hallgató Témavezető: Dr. Jánosi Imre ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Bevezetés
RészletesebbenA FELSZÍNKÖZELI ÓZON SZÁRAZ ÜLEPEDÉSÉNEK MODELLEZÉSE VÁROSI KÖRNYEZETBEN. Mészáros Róbert, Ludányi Erika, Leelőssy Ádám
A FELSZÍNKÖZELI ÓZON SZÁRAZ ÜLEPEDÉSÉNEK MODELLEZÉSE VÁROSI KÖRNYEZETBEN Mészáros Róbert, Ludányi Erika, Leelőssy Ádám ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A e-mail: mrobi@nimbus.elte.hu
RészletesebbenÚJ LEHETŐSÉGEK A FELHŐFIZIKAI MODELLEZÉSBEN BIN MODELL. Sarkadi Noémi (1), Geresdi István (2)
ÚJ LEHETŐSÉGEK A FELHŐFIZIKAI MODELLEZÉSBEN BIN MODELL Sarkadi Noémi (1), Geresdi István (2) (1) PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (2) PTE Földrajzi Intézet, Földtani és
RészletesebbenNÉHÁNY SZÓ SCIENTOMETRIÁRÓL
NÉHÁNY SZÓ A SCIENTOMETRIÁRÓL Little science, big science by Derek J. de Solla Price Columbia University Press New York, London 1963, 1965, 1969 Kis tudomány- Nagy tudomány Derek de Solla Price Akadémiai
RészletesebbenA BIOFIZIKAI ÉGHAJLAT-OSZTÁLYOZÁSOK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGON. Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Skarbit Nóra, Szelepcsényi Zoltán
A BIOFIZIKAI ÉGHAJLAT-OSZTÁLYOZÁSOK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGON Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Skarbit Nóra, Szelepcsényi Zoltán ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék e-mail: acs@caesar.elte.hu
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és az aszály
Az éghajlatváltozás és az aszály Szalai Sándor, Lakatos Mónika Szalai.sandor@mkk.szie.hu Lakatos.m@met.hu 1 Definíció Komplex jelenség Nincsen általánosan elfogadott definíciója Relatív jelenség A vízzel
RészletesebbenEnsemble előrejelzések
Ensemble előrejelzések Ismétlés Lorenz95 modell és a feladatok Cikkek A témához kapcsolódó célkitűzések Téma felelőse: Szűcs Mihály Miért szükséges ensemble előrejelzést készíteni? A légkör kaotuikus tulajdonságokkal
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenA numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS Országos Meteorológiai Szolgálat 1 TARTALOM A numerikus modellezés alapjai Kategorikus és
RészletesebbenA meteorológiai modellek talajtani megalapozása térinformatikai módszerek segítségével
A meteorológiai modellek talajtani megalapozása térinformatikai módszerek segítségével Tanszéki konzulens: Dr. Jancsó Tamás Külső konzulens: Dr. Geresdi István 2006 Időszerűség A talaj és a légkör közötti
RészletesebbenA talajvízmérleg klímaérzékenységének vizsgálata mészlepedékes csernozjom talajokon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 197 214 A talajvízmérleg klímaérzékenységének vizsgálata mészlepedékes csernozjom talajokon 1,2 FARKAS CSILLA, 3 HERNÁDI HILDA, 3 MAKÓ ANDRÁS és 3 MÁTÉ FERENC 1 MTA Talajtani
RészletesebbenKözösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata
XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata Készítették: André Karolina és Salavec Péter Fizika BSc, Meteorológia
RészletesebbenMeteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László
AZ ALADIN NUMERIKUS ELŐREJELZŐ MODELL A RÖVIDTÁVÚ ELŐREJELZÉS SZOLGÁLATÁBAN Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november 20-21. Kullmann László Tartalom ALADIN modell-család rövid ismertetése Operatív
RészletesebbenSKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK
SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,
RészletesebbenPLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 371 379. PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Cell-free GFP simulations Cell-free simulations of degfp production were consistent with experimental measurements (Fig. S1). Dual emmission GFP was produced under a P70a promoter
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenHÁGEL Edit A doktori értekezés tézisei
Az ALADIN mezoskálájú korlátos tartományú modellen alapuló rövidtávú ensemble el rejelzési technika kifejlesztése és operatív alkalmazhatóságának vizsgálata A doktori értekezés tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RészletesebbenAZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István
AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. e-mail: ihasz.i@met.hu Bevezetés Az Országos Meteorológiai
RészletesebbenA REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Szépszó Gabriella Kutatási és Fejlesztési Főosztály, Numerikus Előrejelző Osztály Meteorológiai Tudományos Napok 2005. november 24-25.
RészletesebbenStatistical Inference
Petra Petrovics Statistical Inference 1 st lecture Descriptive Statistics Inferential - it is concerned only with collecting and describing data Population - it is used when tentative conclusions about
RészletesebbenAnyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére
Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:
RészletesebbenA TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204
RészletesebbenFirst experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.
First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this
RészletesebbenVízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA talaj és az éghajlat közötti kapcsolat modellezése
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 3 4 257 274 A talaj és az éghajlat közötti kapcsolat modellezése ÁCS FERENC, BREUER HAJNALKA, TARCZAY KLÁRA és DRUCZA MIKLÓS ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest Az éghajlat
RészletesebbenÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK A REGCM KLÍMAMODELLEL A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE. Beszámoló jelentés
ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK A REGCM KLÍMAMODELLEL A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE Beszámoló jelentés Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Pieczka Ildikó, André Karolina, Bogárdi István Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenGeokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
Részletesebbena felszíni vízlefolyás hatására
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia
RészletesebbenA szilárd halmazállapotú csapadékelemek olvadásának számítógépes modellezése
Sarkadi Noémi, Geresdi István PTE TTK, Szentágothati Kutatóközpont, Budapest, 2012. november 22-23. 38. Meteorológiai Tudományos Napok A szilárd halmazállapotú csapadékelemek olvadásának számítógépes modellezése
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenKorszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére
MTA VEAB Biológiai Szakbizottság, Vízgazdálkodási Munkabizottsága Előadóülés, 2015. február 10., Győr Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése
RészletesebbenA van Genuchten-függvény paramétereit átnézetes talajtérképi információkból becslő módszerek összehasonlítása és továbbfejlesztésük lehetőségei
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 1 5 22 A van Genuchten-függvény paramétereit átnézetes talajtérképi információkból becslő módszerek összehasonlítása és továbbfejlesztésük lehetőségei 1 TÓTH Brigitta, 1
RészletesebbenVÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ FELSZÍNI ADATBÁZISOK HASZNÁLATÁVAL A WRF IDŐJÁRÁS ELŐREJELZŐ MODELL SEGÍTSÉGÉVEL
VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ FELSZÍNI ADATBÁZISOK HASZNÁLATÁVAL A WRF IDŐJÁRÁS ELŐREJELZŐ MODELL SEGÍTSÉGÉVEL Göndöcs Júlia, Breuer Hajnalka, Bartholy Judit, Pongrácz Rita ELTE Meteorológiai Tanszék,
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenMikroelektromechanikai szerkezetek szilárdsági és megbízhatósági vizsgálata
OTKA nyilvántartási szám: T 049848 Mikroelektromechanikai szerkezetek szilárdsági és megbízhatósági vizsgálata Témavezetı: Dr. Kovács Ádám egyetemi docens, BME Mőszaki Mechanikai Tanszék Kutatási beszámoló:
RészletesebbenA relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden
A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden Sümeghy Zoltán 1 Unger János 1. Bevezetés Már a kisebb méretű települések is képesek a környező légkör fizikai illetve
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenDr. Móczár Balázs 1, Dr. Mahler András 1, Polgár Zsuzsanna 2 1 BME Építőmérnöki Kar, Geotechnikai Tanszék 2 HBM Kft.
TALAJ ÉS SZERKEZET KÖLCSÖNHATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATAI VASBETON LEMEZALAPOZÁSÚ VÁZAS ÉPÜLETEK ESETÉN COMPARITIVE TESTS OF SOIL AND STRUCTURE INTERACTION IN CASE OF FRAMED STRUCTURES WITH RAFT FOUNDATION
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenAGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése
AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems
RészletesebbenÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom
RészletesebbenRESEARCHING THE CONNECTION BETWEEN URBAN OPEN SPACES
A VÁROSI SZABADTEREK ÉS AZ INGATLANÉRTÉKEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA BUDAPEST PÉLDÁJÁN RESEARCHING THE CONNECTION BETWEEN URBAN OPEN SPACES AND PROPERTY VALUES IN THE CASE OF BUDAPEST TAKÁCS DÁNIEL
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenFelszín-légkör kölcsönhatás
Felszín-légkör kölcsönhatás Írta: Dr. Ács Ferenc ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszék, Pázmány Péter sétány 1/A., 1117 Budapest Felszín-légkör kölcsönhatás Célok: a sugárzás fenomenológiájának
RészletesebbenEnsemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34
Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34. Meteorológiai Tudományos Napok Az előadás vázlata
RészletesebbenCsapadék Atmospheric precipitation. Növényzeten keresztül a felszínre hulló csapadék Precipitation reaching ground surface via vegetation
Földrajzi Értesítõ 2005 LIV évf 1 2 füzet, pp 16 13 A szántóföldi beszivárgás-lefolyás modellezése BARTA KÁROLY 1 Abstract Modeling runoff and infiltration on arable lands The erosional investigations
RészletesebbenTeherviselő faszerkezet csavaros kapcsolatának tervezési tapasztalatai az európai előírások szerint
Teherviselő faszerkezet csavaros kapcsolatának tervezési tapasztalatai az európai előírások szerint Joó Balázs Designing olted connections according to European standards The suject of the article is the
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
RészletesebbenVÁROSI KÖRNYEZET MODELLEZÉSE A WRF IDŐJÁRÁS ELŐREJELZŐ MODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL. Göndöcs Júlia, Breuer Hajnalka, Pongrácz Rita, Bartholy Judit
VÁROSI KÖRNYEZET MODELLEZÉSE A WRF IDŐJÁRÁS ELŐREJELZŐ MODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL Göndöcs Júlia, Breuer Hajnalka, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenFATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenA csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:
RészletesebbenMagyarország többrétegű talajmodell alapján becsült vízmérlege a XX. században
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) 1 65 86 Magyarország többrétegű talajmodell alapján becsült vízmérlege a XX. században BREUER Hajnalka és ÁCS Ferenc Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék,
RészletesebbenGYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK NEDVÁRAMLÁSI DINAMIKÁJA
GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK NEDVÁRAMLÁSI DINAMIKÁJA Juhász Ágnes Sepsi Panna Tőkei László Bevezetés Kutatásunkban egyedi, fatörzsön mért nedváramlási adatokra támaszkodva megvizsgáltuk, hogy hogyan változik a
RészletesebbenAdatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz
Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint
Részletesebbenfelhasználása a numerikus
Megfigyelések és mérések felhasználása a numerikus előrejelzésekben Bölöni Gergely, Mile Máté, Roger Randriamampianina, Steib Roland, Tóth Helga, Horváth Ákos, Nagy Attila Motiváció Verifikációs ió analízis
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
Részletesebben