A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra
|
|
- Katalin Kissné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra 1 BREUER Hajnalka, 1 ÁCS Ferenc, 2 RAJKAI Kálmán és 3 HORVÁTH ÁKOS 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Meteorológiai Tanszék, Budapest, 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI), Budapest és 3 Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz), Siófoki Obszervatórium, Siófok Bevezetés A talaj hidraulikus tulajdonságainak a konvektív csapadékra gyakorolt hatását kevés tanulmányban elemezték. OSBORNE és munkatársai (2004) a trópusi övezetben vizsgálták a konvektív csapadék talajadatbázisokra való érzékenységét. Az időjárás előrejelzésben általánosan használt USA és egy globális talajadatbázis talajparaméter-értékeivel adott konvektív csapadék becslése jelentősen eltért a megfigyelt értékektől. A különbség ellenére a szimulált csapadékmezők közötti eltérések habár észrevehetőek mégsem bizonyultak nagynak. GAO és munkatársai (2008) a júniusi csapadékösszegnek a domborzatra, a földhasználatra és a talaj szemcseösszetételére való érzékenységét elemezték nagy felbontású, helyi érvényességű talajadatbázison. A hidraulikus talajparaméter-értékeket COSBY és munkatársai (1984) szerint számították; a talaj szemcseösszetételére való érzékenység részletesebb elemzése azonban elmaradt. Mindkét tanulmány klimatológiai szempontból elemezte a talaj és a konvektív csapadék kapcsolatrendszerét. Mezoléptékben HORVÁTH és munkatársai (2007, 2009) valamint ÁCS és munkatársai (2008, 2010a,b) elemezték a konvektív csapadék és a talajparaméterek összefüggését. E tanulmányok az ELTE, az OMSz és az MTA TAKI együttműködésével készültek. A témakör tanulmányozását az ELTE kezdeményezte és vezette; a mezoléptékű modellt és futtatásait az OMSz, míg a talajadatbázist és a vele kapcsolatos releváns információkat az MTA TAKI biztosította. HORVÁTH és munkatársai (2007) tanulmánya leíró jelleggel, összehasonlító ábrákon állapította meg a CAPE (convective available potential energy), azaz a rendelkezésre álló konvektív potenciális energia, a felhőn belüli vertikális sebességek 925 hpa-on és a csapadékmező talajadatbázis alapján megadott talajparaméter-értékektől függő érzékenységét. ÁCS és munkatársai (2008) tanulmánya is leíró jellegű, de az előzőek mellett nyomatékosították a szabadföldi vízkapacitás parametrizálásának, valamint a talajnedvesség-tartalom területi változatosságának a fontosságát. Vizsgálataik csupán a csapadékmezőre szorítkoztak. Az érzékenységi vizsgálatok első mennyiségi becsléseit Postai cím: BREUER HAJNALKA, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. breuer.hajni@gmail.com
2 310 B R E U E R e t a l. HORVÁTH és munkatársai (2009), valamint ÁCS és munkatársai (2010a,b) végezték. Az ún. TSS (True Skill Statistic) verifikációs indexet használták. Az indexszel a szimulált csapadékmezők közötti különbségek szignifikáns voltát ÁCS és munkatársai (2010a,b) mutatták ki. Tanulmányukban az Egyesült Államokban elfogadott Cosby-féle (COSBY et al., 1984) (US adatbázis) és a Magyarországon használt HUNSODA (VÁRALLYAY, 1973; NEMES, 2002; FODOR & RAJKAI, 2005) (HU adatbázis) talajadatbázisokat alkalmazták. A numerikus vizsgálatokra az NCAR- PSU (National Center for Atmospheric Research Pennsylvania State University) fejlesztésű MM5 modell 3. verzióját használták (DUDHIA, 1993) összesen hat napot elemezve. Jelen tanulmány célja a talaj hidraulikus tulajdonságainak a konvektív csapadék képződésére gyakorolt hatásának az elemzése. A modellérzékenységet a talajparaméter-értékek megadására használt talajadatbázisra (US és HU), a szabadföldi vízkapacitás (θ f ) és a hervadáspont (θ w ) értékekre, valamint a talajnedvesség-tartalom (θ) területi eloszlására vizsgáltuk. ÁCS és munkatársai (2008) elemzését egy elemmel kibővítettük, a napok számát, pedig kettőről nyolcra növeltük. A napok száma miatt a szignifikancia vizsgálat az ÁCS és munkatársai (2010b) közleményéhez hasonlóan hangsúlyos, de a szignifikancia vizsgálatokban a jelen munkában feldolgozott esetek száma nagyobb. A numerikus vizsgálatokat szintén az MM5 modellel végeztük. Az MM5 légköri modell Anyag és módszer A numerikus szimulációkat az NCAR MM5 Version 3 (DUDHIA, 1993) modelljével végeztük 6 6 km-es felbontást alkalmazva. A modellrendszer a megválasztott parametrizációktól függetlenül a hidro-termodinamikai egyenletrendszer (GÖTZ & RÁKÓCZI, 1981) alapján előrejelzi a nyomási perturbációt, a szélsebesség térbeli (háromdimenziós) komponenseit, a hőmérsékletet, a specifikus nedvességet és a különböző halmazállapotú felhőelemek keverési arányát. Az MM5 időjárás előrejelző modellben öt folyamatrendszer jellemezhető tapasztalati úton, ún. parametrizációs sémákkal. A sugárzás átviteli, a cumulus konvekció, a felhőkben zajló mikrofizikai, a planetáris határréteg és a felszín légkör kölcsönhatási folyamatrendszerek esetében 2 3 séma is rendelkezésre áll; ezek közül akármelyik szabadon választható. Jelen munkában a sugárzási folyamatokhoz az RRTM (Rapid Radiative Transfer Model) sémát (MLAWER et al., 1997), míg a cumulus konvekció parametrizálására a Grell-féle sémát (GRELL et al., 1994) használtuk. A felhőkben zajló mikrofizikai folyamatok leírását a Reisner-féle séma (REISNER et al., 1998) alapján végeztük. E parametrizáció 5 különböző felhő víz, felhő jég, eső, hó és hódara hidrometeort jelez előre. A planetáris határréteg (PHR) folyamatainak leírására a lokális Eta PBL sémát választottuk (JANJIC, 1990, 1994). A séma abban az értelemben lokális, hogy csak az egymással határos levegőrétegek között van átkeveredés.
3 A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra 311 A Noah LSM részmodul Az MM5-ben a felszín légkör kölcsönhatási folyamatok leírására legújabban a Noah LSM (Land Surface Model) részmodell használatos. A séma az OSU (Oregon State University) LSM séma továbbfejlesztett változata. A modell többrétegű talaj- (MAHRT & PAN, 1984), egyrétegű hó- (CHEN & DUDHIA, 2001) és egyrétegű növényállomány-modellből (PAN & MAHRT, 1987) áll. A talaj növény rendszer párolgása a növényzet transzspirációjának és a talaj evaporációjának összege. Mind a transzspiráció, mind pedig az evaporáció a Θ s, a Θ f és a Θ w talajparaméterek függvénye. Az evapotranszspiráció számításában a talajnedvesség modell-rácson belüli területi eloszlása normális. A normális eloszlást a Θ f és Θ w paraméterek értékein keresztül fejezik ki (CHEN & DUDHIA, 2001). A víz transzportja a talajban függ a talaj vízvezető képességétől (K [ms -1 ]), az aktuális talajnedvesség-potenciáltól (Ψ [m vízoszlop]). E hidraulikus függvényeket CAMPBELL (1974) módszere szerint parametrizáltuk. Eszerint a Ψ és a K függ a b-től (pórus eloszlási index) és a Θ S -től (telítési talajnedvesség-tartalom [m 3 m -3 ]), valamint a Ψ S -től (telítési talajnedvesség potenciál) és a K S -től (telítési vízvezető képesség, m s -1 ). Verifikációs indexek Az időjárás előrejelző modellek érvényesítését (verifikálását) az ún. verifikációs indexekkel végzik (NURMI, 2003). A verifikációs indexek többsége a bináris kontingencia táblázaton alapszik (1. táblázat). 1. táblázat A meteorológiában alkalmazott kontingencia táblázat (3) Megfigyelt (4) Nem megfigyelt (1) Előrejelzett a b (2) Nem előrejelzett c d Megjegyzés: a: helyes találat, b: hibás riasztás, c: elvetés, d: helyes elvetés A mérések és a szimulációk szempontjából vizsgált esemény (pl. csapadékhullás, hőmérsékleti küszöbérték elérése) típusa lehet helyes találat (a), helyes elvetés (d), elvetés (c), és hibás riasztás (b). Ezek alapján különböző verifikációs indexek definiálhatók. Bizonyos gyakran használt indexekben az események ún. klimatológiai gyakorisága is szerepet játszhat, amely gyakoriság az adott nap jellemző éghajlati átlagának felel meg. A klimatológiai gyakoriság hibás előrejelzéssel is elérhető, hiszen a véletlen találatok összege az átlag felé konvergál. Az előbbi hatás érvényesülését jelentősen csökkenti az ETS (Equitable Threat Score) vagy más néven Gilbert Skill Score (GSS) index (NURMI, 2003), ezért ezt az indexet használjuk a szimulált csapadékmező verifikálására. Mindezek alapján ETS = (a random helyes találat)/(a + b + c random helyes találat) (1)
4 312 B R E U E R e t a l. Az ETS a helyes találatok számát a helyes találatok véletlenszerű előfordulásának figyelembe vételével módosítja: random helyes találat = (a + c)(a + b)/(a + b + c + d) (2) Az ETS értéke -1/3 és 1 között változhat. Amikor 1, az előrejelzés tökéletes, amikor pedig 0, az a klimatológiai becslés. Egyes változók esetén, mint pl. a csapadék, a kontingencia táblázat kiegészíthető a csapadék megjelenésének illetve meg nem jelenésének tényén túl a csapadék mennyiségével (EBERT & MCBRIDE, 1997) is. Statisztikai módszerek A csapadék mért és szimulált értékeinek összehasonlíthatósága érdekében az ország kb. 570 csapadékmérő állomásának (1. ábra) mért értékeit az MM5 modell rácspontjaira interpoláltuk. Az interpolálást km-es rácsra végeztük, hogy egy rácselemben legalább egy mérőállomás legyen. Az interpolált értékeket az optimális kriging módszerrel számítottuk. A módszer a megfigyelések távolság arányos súlyozásával számítja a rácselemre jellemző mennyiséget. A súlyozási faktorok statisztikailag optimális meghatározását területi autokorrelációs függvényeket tartalmazó lineáris egyenletrendszer megoldásával kaptuk (RUBEL & HANTEL, 2001; RUBEL & BRUGGER, 2009). Az autokorrelációs függvényeket mind a mérésekre, mind a szimulált értékekre külön-külön állítottuk elő. A módszerrel az interpolálási hibák is becsülhetők. Az MM5-tel szimulált 6 km-es felbontású csapadékadatok esetében a modell rácsközéppontjaira értelmezett csapadékösszeg-ből határoztuk meg az autokorrelációs függvény együtthatóit, majd interpoláltuk azokat a km-es rácsra. A mért és szimulált csapadékmezők közötti egyezést a Spearman-féle rendezett korrelációval (SPEARMAN, 1904) is vizsgáltuk. Ez a becslés nem-parametrikus, így 1. ábra A csapadékmérő állomásokon regisztrált 24 órás csapadékösszegek területi eloszlása augusztus 1-jén
5 A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra 313 a minták eloszlása a becslést nem befolyásolja. A Pearson-korreláció esetében pedig feltételezzük, hogy a minták eloszlása normális. A null hipotézisünk szerint a minták nem különböznek szignifikánsan. Az eredmények taglalásakor a szignifikancia azt a valószínűséget mutatja, amelyre a null hipotézist elfogadjuk. A korrelációs együtthatók közötti különbségek szignifikancia vizsgálatában a Fisher-féle (FISHER, 1915; 1921) r-ből z-be transzformációt használtuk. A transzformációval normáltuk a Spearman együtthatókat, hogy a nem normális eloszlású minták korreláció értéke úgy módosuljon, mintha azt normális eloszlású mintákból becsültük volna. Eredményül a z értékét kaptuk. A szignifikancia szintet a z-értékből határoztuk meg a normális eloszlásra vonatkozó szignifikancia vizsgálat segítségével (ZELEN & SEVERO, 1972). A légköri modell kezdeti és peremfeltételei Az MM5 modell futtatásához szükséges kezdeti- és peremfeltételeket az ECMWF MARS (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts s Meteorological Archive and Retrieval System) adatbázisból vettük, melyeket az OMSz bocsátott rendelkezésünkre. Az adatbázisban található adatmezők az ECMWF globális modellje által számított adatokat tartalmazza, melyekbe a különböző meteorológiai szolgálatok által mért adatok asszimilálása már megtörtént. A változók, pl. a geopotenciális magasság, a potenciális örvényesség, a specifikus nedvesség, a hőmérséklet, a szél horizontális és vertikális komponensei 20 magasságon. A szél komponensek 1000-től 100 hpa-ig 50 hpa-ként tartalmazták a kezdeti feltételeket is. Ezen kívül bemenő adatként szerepelt még a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma 4 mélységben, a 2 m-es relatív nedvesség és hőmérséklet, a 10 m-es szél és a felszíni hőmérséklet (skin temperature). Az adatmezők lévén modellből származó adatok rácsra számított értékek, amely rács horizontális felbontása 13,75 km. Talajadatok A talajadatokat a Noah LSM séma használja. A talaj fizikai féleség területi eloszlása határozza meg a talaj hidrofizikai tulajdonságainak területi eloszlását. A FAO (Food and Agriculture Organization) szerint az általunk vizsgált modellterületen 6 talaj fizikai féleség kategória fordul elő, melyek területi megoszlása a 2. ábrán látható. Magyarországon a FAO felosztás szerint többnyire agyagos vályog és agyag szemcseméretű talajok vannak. Az MM5 modellben használt hidrofizikai paraméterek: a Θ S, a Θ f, a Θ w, a Ψ S, a b és a K S értéke az Egyesült Államok talaj fizikai féleségeire (1 12 szemcseméret kategória) (COSBY et al., 1984) alapján megadható. A magyarországi talajokra érvényes talajparaméter-értéket a K S kivételével a HUNSODA adatbázis alapján számítottuk. A K S -értékét a FODOR és RAJKAI (2005) által használt módszerrel becsültük. A HUNSODA talajminták talaj fizikai féleség besorolását FILEP és FERENCZ (1999) szerint végeztük. A hidrofizikai paraméterértékeket pedig CAMPBELL (1974) módszerével becsültük grafikusan. A Noah LSM-ben használt
6 314 B R E U E R e t a l. 2. ábra A talaj fizikai féleség területi eloszlása az MM5 modellterületén a FAO szerint talajparaméter-értékeket a HU adatbázis, valamint az US adatbázis alapján a 2. táblázat tartalmazza. A K(Ψ)-függvény hatványkitevője a b porozitási index. b a vízmozgás modellszámításaiban játszik jelentős szerepet, ugyanis a Ψ- és a K-függvényekben hatványkitevő. Értéke folyamatosan növekszik a homok fizikai féleségtől haladva az agyagos felé. Növekedésének mértéke nagyobb az US-, mint a HU-adatbázisban. A K S értéke a vályogos homok kategóriát kivéve minden kategória esetén kisebb a HU, mint az US adatbázisban. Az 1 m-es talajszelvények telítési vízkészlet értékei mm-rel nagyobbak a HU, mint az US talajok esetén. Látható az is, hogy a hasznos vízkészlet (Θ f Θ w ), átlagosan 45 mm-rel kisebb az US talajokra becsültnél. Ebből következően azonos kezdeti talajvízkészletek esetén a magyarországi talajok aszály-érzékenyebbek az US-talajoknál. A hasznos vízkészlet függvényében számított evapotranszspiráció-értékek ebből következően jelentősen eltérhetnek. A 2. táblázatban a Θ f és Θ w értékét úgy számítottuk, hogy a Θ területi eloszlását normális eloszlásúnak (ÁCS, 2003) vettük. Ha a Θ rácsfelszínen belüli területi eloszlására homogén eloszlást vennénk, akkor a Θ f és a Θ w értéke jelentősen eltérne a normális eloszlásra vonatkozó értékektől. A homogén területi eloszlásra vonatkozó Θ f hom és Θ w hom értékek különböző fizikai féleség kategóriák esetén a 2. táblázatban találhatók. A Θ homogén (Θ f hom és Θ w hom ), illetve inhomogén (Θ f és Θ w ) területi eloszlására kapott értékek kapcsolatát ÁCS és munkatársai (2010b) munkája tárgyalja.
7 A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra táblázat A talaj hidrofizikai paraméterértékei a HU-, illetve az US-adatbázis (COSBY et al., 1984) szerint (1) Fizikai féleség b Θ s Θ f Θ f hom (m 3 m -3 ) Θ w Θ w hom Ψ s (m) K s (m s -1 ) A. HU-adatbázis szerint a) homok 3,02 0,507 0,325 0,234 0,029 0,058 0,060 3, b) vályogos homok 3,90 0,598 0,479 0,419 0,080 0,016 0,126 2, c) homokos vályog 3,99 0,476 0,379 0,330 0,064 0,128 0,143 1, d) vályog 4,20 0,468 0,406 0,375 0,088 0,176 0,224 4, e) homokos agyagos vályog 4,21 0,439 0,354 0,312 0,061 0,122 0,132 7, f) agyagos vályog 4,74 0,580 0,479 0,429 0,139 0,278 0,207 3, g) agyag 6,21 0,541 0,489 0,463 0,147 0,294 0,228 8, B. US-adatbázis szerint a) homok 2,79 0,339 0,236 0,010 0,069 1, b) vályogos homok 4,26 0,421 0,383 0,028 0,036 1, c) homokos vályog 4,74 0,434 0,383 0,047 0,141 5, d) vályog 5,25 0,439 0,329 0,066 0,355 3, e) homokos agyagos vályog 6,66 0,404 0,314 0,067 0,135 4, f) agyagos vályog 8,17 0,465 0,382 0,103 0,263 2, g) agyag 11,55 0,468 0,412 0,138 0,468 9, Megjegyzés: b: porozitási index; Θ s : telítési talajnedvesség-tartalom; Θ f : szabadföldi vízkapacitás; Θ w : hervadáspont; Ψ s : telítési talajnedvesség-potenciál; K s : telítési vízvezető képesség; Θ f hom és Θ w hom : a homogén területi eloszlásra vonatkozó értékek Csapadékadatok A szimulált csapadékmezőket mért napi csapadékmennyiség alapján verifikáltuk. A mért napi adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat és a környező országok csapadékmérő hálózatának automata (29 szinoptikus- és 68 klímaállomás) és hagyományos (560 mérőállomás) csapadékmérései. A mért csapadékértékeket az OMSz INDA (Interactive Network Database Access) adatbázisából vettük át. A mérések hibája 0 10%. A cseppfolyós halmazállapotú csapadék mennyisége alábecsült. Az alábecslés fő oka a szél, pl. a szél által felerősített párolgás a mérőedényből. A hiba nagysága függ a szélsebességtől, és csökkenthető, mint ahogy ezt RUBEL és HANTEL (1999) megmutatta. A csapadékmérés hibáját nem vettük figyelembe, mert a mért és a szimulált csapadék különbsége lényegesen nagyobb, mint a mérési hiba. MM5-alkalmazások, numerikus vizsgálatok Az MM5-öt érzékenységi vizsgálatokra használtuk, ezért a modellfuttatások során nem alkalmaztunk adatasszimilációt. A modellt a kezdeti feltételek mellett csak
8 316 B R E U E R e t a l. a 3 óránként megadott peremfeltételek szabályozták. A modellt minden esetben 00 UTC-kor indítottuk és 30 óra időtartamra futtattuk. Ezt két okból tettük. Egyrészt szükséges néhány órás felfutás, hogy a felhőzet kellő mértékben megjelenjen, és a talaj hatása érvényesülhessen. Másrészt a csapadékmérések különösen a hagyományos állomásokon az előző nap 06 UTC-től az adott nap 06 UTC-ig terjedő időszakra vonatkoznak. Ezért a modellt is a következő nap 06 UTC időszakig futtattuk. A modell horizontális felbontása 6 6 km. Ez a felbontás megengedi a cumulus konvekció parametrizációjának a használatát, ami jelentősen meggyorsítja a számításokat és a talaj hatása is érvényre jut. A modell szimulációkat nyolc napra végeztük: , , , , , , , A vizsgálatban szereplő napok kiválasztásakor figyelembe vettük egyrészt, hogy az MM5 kezdeti- és peremfeltételeit biztosító ECMWF modell felszíni modellje változatlan legyen, másrészt, hogy a csapadék a nyári időszakban megjelenő konvektív típusú csapadék legyen. Ekkor ugyanis igen nagy mennyiségű csapadék hullik. A modellfuttatások beállításai a 3. táblázatban láthatók. A talajadatbázisra való érzékenység az A és a B szimulációk összehasonlításával (A/B) állapítható meg. A 8 nap szimulációs adatait összesítettük, hogy nagyobb mintahalmazt értékeljünk. Érzékenységi vizsgálatra a mért érték és a szimulációs eredmények ETS indexeit használtuk. Az érzékenységet a referenciafuttatáshoz viszonyított változásokkal vizsgáltuk. Az (ETS szim A ETS szim B )/ETS szim A értéke a talajparaméter-értékek becslésére használt talajadatbázis hatását kifejező relatív ETS-érték. Az érzékenységet a szimulált konvektív csapadékmezők összehasonlításával kapott ETS indexekkel is elemezhetjük. Ekkor a szimulált csapadékmezőket a referenciafuttatásáéhoz (A) viszonyítjuk. A Θ f és a Θ w paraméterek értékére való érzékenység az A és a C (A/C), valamint az A és az E szimulációk (A/E) összehasonlításával szemlélhető. Végül, az A és a D szimulációk (A/D) alapján a Θ területi változatosságának hatását vizsgáltuk. Ez összesen 8 4 = 32 db szimuláció, ami összesen 640 perc számítási időt jelentett az OMSZ SGI Altix 3700b nevű szuperszámítógépén. (1) Futtatás (2) Fizikai féleség eloszlás 3. táblázat A modell szimulációkban használt feltételek (3) Adatbázis Θ f Θ w (4) Talajnedvesség területi eloszlása A HU 1 pf=2,3 3 pf=4,2 a) inhomogén B US K=0,5 mm nap -1 3 pf=4,2 a) inhomogén FAO C K=0,5 mm nap -1 3 pf=4,2 a) inhomogén D HU 1 pf=2,3 3 pf=4,2 b) homogén E 1 pf=2,3 4 5 ρ hy a) inhomogén Megjegyzés: 1,3 VÁRALLYAY (1973); 2,3 CHEN & DUDHIA (2001); 4 STEFANOVITS et al. (1999); Θ f és Θ w : lásd 2. táblázat
9 A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra 317 Eredmények Verifikáció A referenciafuttatás (A) ETS értékeit a 3. ábrán tüntettük fel. Az ETS értékek eloszlását a kumulatív csapadékösszeg függvényében ábrázoljuk a 8 modellezett napra. Látható, hogy a modell leginkább a 3 13 mm-es csapadékintenzitás tarto mányban adta a mért értékekkel legjobban egyező eredményeket. A 20 mm csapadékösszeg feletti tartományban a modell találati aránya jelentősen lecsökkent. Az arány részben az esetszám miatt csökken, részben pedig amiatt, hogy az ilyen nagy csapadékösszegű területek a zivatarok gócpontjaira jellemzők, amelyeket a modell a használt felbontásban nem megfelelő pontossággal helyez el ETS ábra Az A szimuláció talajparaméter-értékei alapján számított ETS-értékek csapadékintenzitás szerinti eloszlása a 8 modellezett napon. Vízszintes tengely: Csapadékösszeg (mm 24óra -1 ) Érzékenységi vizsgálatok A modell talajparaméterekre való érzékenysége nem mutatható ki a szimulált csapadékmezők különbsége alapján. A különbség-térképeken (nem ábrázoljuk) a szimulált csapadéksávokkal párhuzamosan a pozitív különbségek mellett, eltolódva, az esetek legnagyobb részében negatív anomália is húzódik, melyből a csapadékrendszer eltolódására következtethetünk. Ugyanakkor a területi anomáliák nem minden esetben egészítik ki egymást. Az eltolódások kb. 50 km nagyságúak (kiterjedésűek), a csapadékintenzitásbeli különbségek pedig ± 20 mm nap -1 közöttiek. Ezért a modellfuttatások kiértékelése több és körültekintőbb statisztikai vizsgálatot igényel, mert a nem egységes különbségeket mutató modelleredmények-hez egy verifikációs index elemzése nem elegendő (EBERT & MCBRIDE, 1997). A fentiekben vázolt hatásokhoz tartozó ETS relatív értékek 1 illetve 5 mm-nél nagyobb napi csapadékösszegre a 4. ábrán láthatók. A nagy ETS különbség feltehetően szignifikáns, ám ennek igazolására szignifikancia teszt nem alkalmazható. A
10 318 B R E U E R e t a l. A/B A/C A/D 1 mm/nap 5 mm/nap A/E Relatív ETS különbség 4. ábra A vizsgált 8 nap 1 és 5 mm-nél nagyobb csapadékösszegű rácspontjainak relatív ETSkülönbségei [pl. (ETS szim A ETS szim B )/ETS szim A ] az A E modellfuttatásokban legnagyobb relatív ETS különbségek (13 és 12%) a talajparaméterek eltérő adatbázisból adott becsléséből (A/B), illetve a Θ w parametrizációk (A/E) összehasonlításakor adódtak. E különbséget követi az A/D (7%), a legkisebb érzékenységet pedig a Θ f parametrizálása (A/C) mutatta. Ha az 5 mm-nél nagyobb csapadékösszeget vizsgáljuk (3. ábra) amelyre a modell a legpontosabb, akkor ismét az A/B és A/E összehasonlítás tér el leginkább, azaz 27% és 22%-nyi. Annak ellenére, hogy 1 mm-re a talajnedvesség területi eloszlásából adódó különbség igen kicsi (2%), az 5 mm-es csapadékra már 12% a relatív különbség, ami nagyobb, mint az A/C esetében. Az érzékenységet a szimulált konvektív csapadékmezők összehasonlításával kapott ETS indexekkel is elemeztük. Az 5. ábrán a csapadékmezők különbségét mutató ETS-értékeket, az érzékenységi vizsgálatok eredményét és csapadékintervallumok szerinti eloszlásukat szemléltetjük. Az intervallumok a csapadékmennyiségek minimumát jelölik, mert a felső határ kijelölésére kevés szimulált adat van. Az ETS index -1/3 és +1 között változik. A kisebb ETS-érték a konvektív csapadékmennyiségnek az adott hatótényezőre való nagyobb érzékenységét jelenti. Az ábrából egyértelmű, hogy a lehullott csapadék mennyisége a talajadatbázisokra (A/B) a legérzékenyebb. A modell érzékenysége a Θ w paraméterre (A/E) jelentősen kisebb, mint a talajdatbázisra való érzékenység (A/B), míg a Θ f -re való érzékenység (A/C) a legkisebb. A mért és a modellezett csapadékmennyiségek Spearman-korrelációs együtthatóinak szignifikancia vizsgálata is igazolta (6. ábra) az előbbi eredményeket. Azaz, a talajadatbázisra való érzékenység a legnagyobb, míg a Θ f -re való érzékenység a legkisebb. A talajadatbázisra (A/B) kapott különbség 2%-os szinten szignifikáns. A talajnedvesség-tartalom területi eloszlásának hatására (A/D) a szignifikancia szint 10%-on belüli, míg a Θ w -nek hatására (A/E) a szignifikancia szint 12% körüli.
11 A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra ETS A/B A/C A/D A/E ábra Az ETS index alakulása az érzékenységi vizsgálatok típusa és a csapadék intervallumok függvényében. Az ETS értékek 8 napra vonatkoznak. Vízszintes tengely: Csapadékösszeg (mm 24óra -1 ) A/B A/C A/D A/E Szignifikancia szint 6. ábra A vizsgált 8 nap szimulációs eredményeinek Spearman korrelációs különbségeinek szignifikancia szintje Eredmények kiértékelése A szimulációs eredmények alapján egyértelmű, hogy a konvektív csapadék mennyisége erősen függ a talajadatbázistól talajadatbázisig változó talajparaméterértékektől. Ezen esetben megmutattuk, hogy egy hazai és egy külföldi adatbázisból származtatott talajparaméter-értékek között a különbségek nemcsak talajfizikai, hanem meteorológiai szempontból is jelentősek lehetnek. A konvektív csapadék szimulációjában a talajtulajdonságok a párolgáson, vagyis a látens hőáramon keresztül hatnak. A látens hőáram megváltozásával módosul a felszín energiaegyenlege is, amely módosítja a felszín és a szabad légkör közötti planetáris határréteg (PHR) állapotát, többek között a magasságát. Mivel a modell bemenő adatai azono-
12 320 B R E U E R e t a l. sak, a szimulációkban az US-talajokénál nagyobb hasznos vízkészletű HU-talajok azoknál szárazabbak (2. táblázat). E talajnedvesség-különbség miatt a PHR magasságok is nagyobbak a HU-, mint az US-esetben (LAZA, 2010). A PHR magasságbeli különbség megfelelő időjárási körülmények között a konvekciót is jelentősen módosíthatja (HOHENEGGER et al., 2009). A lehullott csapadékmennyiségre a megváltozott konvekció hatását az ETS indexszel vizsgáltuk (4. ábra). Megállapítottuk, hogy a HU és az US adatbázisokból meghatározott talajparaméterek jelentősen befolyásolják a lehulló csapadékmennyiség területi változékonyságát. Ez egyértelműen megállapítható a szimulációk és a mérések összevetése alapján. Vizsgáltuk továbbá a konvektív csapadéknak a Θ f és a Θ w értékeire, valamint a talajnedvesség rácson belüli eloszlására való érzékenységét. A három hatás közül a Θ w hatása bizonyult a legerősebbnek, míg a Θ f hatása a leggyengébbnek (5. ábra). Ezeket az eredményeket a Spearman korrelációs vizsgálatok is igazolták (6. ábra). Összefoglalás A talaj hidrofizikai paraméterértékeinek a szimulált csapadékmennyiségre és annak területi eloszlására gyakorolt hatását vizsgáltuk. Vizsgálatunkban két különböző talajadatbázisból az USDA és a HUNSODA adott hidraulikus talajparaméter-értékre kapott csapadékeloszlást vetettük össze. Elemeztük továbbá a szimulált csapadékmezőnek a szabadföldi vízkapacitás és a hervadáspont parametrizálására, valamint a talajnedvesség rácson belüli területi eloszlására való érzékenységét. A szimulációkat 8 napra végeztük a Noah felszínmodellel csatolt MM5 időjárás előrejelző rendszerrel. A szimulált csapadékeloszlást mért csapadékmennyiségekkel hasonlítottuk össze. A szimulált és a mért csapadékadatok interpolált értékei km-es rácsra vonatkoznak. A különböző adatbázisokból becsült talajparaméter-értékek különbözősége nem eredményezett rendezett mintázatbeli különbségeket a konvektív csapadék területi eloszlásában. A teljes modellterületre lehulló csapadékmennyiség jelentéktelen mértékben tért el a különböző szimulációk során A csapadékrendszerek vonulásának szimulációiban a különbségeket sokszor a szimulált csapadéksávok kb. 50 kmes eltolódásai okozzák. Ez lokálisan akár ± 30 mm nap -1 csapadékkülönbséget jelent. A talajadatbázisok különbözőségéből eredő talajparaméter-érték különbségek akár 25%-os különbséget is adnak a csapadék ETS verifikációs indexében. A Spearman korreláció alapján a szimulált csapadékmezők különbsége pedig a p = 0,02 szinten szignifikáns. A Θ w parametrizálása szintén fontosnak bizonyult. Ekkor az ETS kb. 20%-kal változott meg, a mért és a modellezett csapadék pedig a p = 0,11 szinten különbözött szignifikánsan. A konvektív csapadék a Θ f paraméter értékére volt a legkevésbé érzékeny. E tanulmány az NKFP /2005 és OTKA K számú pályázatok, valamint az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR ).
13 A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra 321 Kulcsszavak: konvektív csapadék, talajadatbázis, talaj hidrofizikai paraméterek, időjárási modell, érzékenységi vizsgálat Irodalom ÁCS, F., On the relationship between the spatial variability of soil properties and transpiration. Időjárás ÁCS F., HORVÁTH Á. & BREUER H., A talaj szerepe az időjárás alakulásában. Agrokémia és Talajtan ÁCS, F. et al., 2010a. Sensitivity of local convective precipitation to parameterization of the field capacity and wilting point soil moisture contents. Időjárás ÁCS, F. et al., 2010b. Effect of soil hydraulic parameters on the local convective precipitation. Meteorol. Z CAMPBELL, G. S., A simple method for determining unsaturated conductivity from moisture retention data. Soil Sci CHEN, F. & DUDHIA, J., Coupling and Advanced Land Surface-Hydrology Model with the Penn State-NCAR MM5 Modeling System. Part I. Model implementation and sensitivity. Mon. Wea. Rev COSBY, B. J. et al., A statistical exploration of the relationships of soil moisture characteristics to the physical properties of soils. Water Resour. Res DUDHIA, J., A non-hydrostatic version of the Penn State-NCAR Mesoscale Model: Validation tests and simulation of an Atlantic cyclone and cold front. Mon. Wea. Rev EBERT, E. E. & MCBRIDE, J. L., Methods for verifying quantitative precipitation forecast: application to the BMRC LAPS model 24-hour precipitation forecast. BMRC Techniques Development Report No. 2. Melbourne, Australia. FILEP GY. & FERENCZ G., Javaslat a magyarországi talajok szemcseösszetétel szerinti osztályozásának pontosítására. Agrokémia és Talajtan FISHER, R. A., Frequency distribution of the values of the correlation coefficient in samples of an indefinitely large population. Biometrika FISHER, R. A., On the probable error of a coefficient of correlation deduced from a small sample. Metron FODOR, N. & RAJKAI, K., Estimation of physical soil properties and their use in models. Agrokémia és Talajtan GAO, Y. et al., Enhacement of land surface information and its impact on atmospheric modeling in the Heihe River Basin, northwest China. J. Geophys. Res (D20S90), doi: /2008jd GÖTZ G. & RÁKÓCZI F., A dinamikus meteorológia alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest. GRELL, G., DUDHIA, J. & STAUFFER, D., A description of the fifth generation Penn State/NCAR Mesoscale Model. NCAR Tech. Note NCAR/TN-398+STR. HOHENEGGER, C. et al., The soil moisture precipitation feedback in simulations with explicit and parameterized convection. J. Climate HORVÁTH, Á., ÁCS, F. & BREUER, H., On the relationship between soil, vegetation and severe convective storms: Hungarian case studies. Atmos. Res
14 322 B R E U E R e t a l. HORVÁTH, Á., ÁCS, F. & GERESDI, I., Sensitivity of severe convective storms to soil hydrophysical characteristics: A case study for April 18, Időjárás JANJIC, Z. J., The step-mountain coordinate physical package. Mon. Wea. Rev JANJIC, Z. J., The step-mountain Eta coordinate model. Further developments of the convection, viscous sublayer and turbulent closure schemes. Mon. Wea. Rev LAZA B., A planetáris határréteg és a talaj hidrofizikai tulajdonságai közötti kapcsolat vizsgálata az MM5 modellel. BSc szakdolgozat. Budapest. MAHRT, L. & PAN, H. L., A two-layer model of soil hydrology. Bound.-Layer Meteorol MLAWER, E. J. et al., Radiative transfer for inhomogeneous atmosphere: RRTM, a validated correlated-k model for the longwave. J. Geophys. Res (D14) NEMES, A., Unsaturated soil hydraulic database of Hungary: HUNSODA. Agrokémia és Talajtan NURMI, P., Recommendations on the Verification of Local Weather Forecasts. ECMWF Tech. Memo No Reading, England. OSBORNE, T. M. et al., Influence of vegetation on the local climate and hydrology in the tropics: sensitivity to soil parameters. Clim. Dyn PAN, H. L. & MAHRT, L., Interaction between soil hydrology and boundary-layer development. Bound.-Layer Meteorol REISNER, J., RASMUSSEN, R. M. & BRUINTJES, R. T., Explicit forecasting of supercooled liquid water in winter storms using the MM5 mesoscale model. Quart. J. Roy. Meteor. Soc RUBEL, F. & BRUGGER, K., hourly quantitative precipitation estimation over Central and Northern Europe from rain gauge and radar data. Atmos. Res RUBEL, F. & HANTEL, M., Correction of daily rain gauge measurements in the Baltic Sea drainage basin. Nord. Hydrol RUBEL, F. & HANTEL, M., BALTEX 1/6-degree daily precipitation climatology Meteor. Atmos. Phys SPEARMAN, C., The proof and measurement of association between two things. Amer. J. Psychol STEFANOVITS P., FILEP GY. & FÜLEKY GY., Talajtan. 4. kiadás. Mezőgazda Kiadó. Budapest. VÁRALLYAY GY., A talaj nedvességpotenciálja és új berendezés annak meghatározására az alacsony (atmoszféra alatti) tenziotartományban. Agrokémia és Talajtan ZELEN, M. & SEVERO, N. C., Probability functions. In: Handbook of Mathematical Functions. (Eds.: ABRAMOWITZ, M. & STEGUN, I. A.) Dover Publications Inc. New York. Érkezett: szeptember 19.
15 A talaj hidrofizikai tulajdonságainak hatása a konvektív csapadékra 323 Effect of soil hydrophysical properties on convective precipitation 1 H. BREUER, 1 F. ÁCS, 2 K. RAJKAI and 3 Á. HORVÁTH 1 Department of Meteorology, Eötvös Loránd University (ELTE), Budapest, 2 Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest and 3 Siófok Observatory of the National Meteorological Service, Siófok (Hungary) Summary The aim of the present study was to analyze the effect of soil hydrophysical parameters on the simulated spatial distribution of convective precipitation. The hydrophysical parameters were derived from two different soil databases: USDA and HUNSODA. Three other soil effects were also considered: the effect of the parameterization of field capacity and wilting point, and the effect of the spatial distribution of soil moisture content in a grid cell. Simulations of eight heavy precipitation events were carried out with the MM5 numerical weather prediction system, coupled with the Noah land-surface model. The simulated precipitation distributions were compared with interpolated rain-gauge measurements. There was no systematic pattern in the simulated precipitation fields with respect to different soil effects. The precipitation amounts obtained for different simulations changed only insignificantly when summed over the whole model domain. Nevertheless, on the meso-scale a shift in the precipitation fields of the order of 50 km was common, which caused a precipitation difference of up to ± 30 mm/day locally. Soil database differences had the greatest effect on convective precipitation. In this case, differences in ETS (Equitable Threat Score) skill scores reached 25%, while according to the Spearman correlation method the simulations were significant at the p = 0.02 level. Among the other effects, the wilting point parameterization effect was the strongest. In this case, the ETS differences were about 20%, while the difference between the measured and simulated precipitation field was significant at the p = 0.11 level. The weakest sensitivity was obtained for the effect of field capacity parameterization. Table 1. Contingency table applied in meteorology. (1) Forecast. (2) Not forecast. (3) Observed. (4) Not observed. Remark: a: Hit; b: False alarm; c: Miss; d: Correct non-event. Table 2. Soil hydrophysical parameters according to the Hungarian (HU: A) and US (B) databases (COSBY et al., 1984). (1) Soil texture. a) Sand; b) loamy sand; c) sandy loam; d) loam; e) sandy clay loam; f) clay loam; g) clay. Remark: b: Pore distribution index; Θ f : Field water capacity; Θ w : Wilting point; Ψ s : Saturated soil moisture potential; K s : Saturated hydraulic conductivity; Θ f hom and Θ w hom : Values referring to homogeneous areal distribution. Table 3. Conditions applied in the model simulations. (1) Run. (2) Soil texture distribution. (3) Database. (4) Areal distribution of soil moisture. Fig. 1. Areal distribution of 24-h precipitation sums recorded at precipitation measurement stations on 1 August 2006.
16 324 B R E U E R e t a l. Fig. 2. Areal distribution of soil texture over the MM5 model area according to FAO. Legend (from left to right): loamy sand; sandy loam; loam; sandy clay loam; clay loam; clay; water. Fig. 3. Distribution of ETS values calculated from the soil parameters in Simulation A according to the rainfall intensity on the eight modelled days. Horizontal axis: Precipitation sum (mm 24 h -1 ). Fig. 4. Relative ETS differences [e.g. (ETS sima ETS simb )/ETS sima ] at lattice points for precipitation sums greater than 1 and 5 mm in model runs A E. Fig. 5. Changes in the ETS index as a function of the type of sensitivity analysis and the precipitation intervals. ETS values are for eight days. Horizontal axis: Precipitation sum (mm 24 h -1 ). Fig. 6. Significance levels of differences in Spearman correlation coefficients for the simulation results of the eight days analyzed.
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenA felszín szerepe a Pannonmedence. keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában
A felszín szerepe a Pannonmedence térségében a keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában Ács 1 F., Mona T. 2, Salavec P. 3 és Weidinger T. 1 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 MTA-CsFK
RészletesebbenBreuer Hajnalka. Publikációs lista 2014. október
Breuer Hajnalka Publikációs lista 2014. október Publikációk összesített impakt faktor: 10,4 Szakmai folyóiratban megjelent referált cikkek: 19 Konferencia kiadványokban megjelent teljes közlemények: 16
RészletesebbenA talaj szerepe az időjárás alakulásában
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 57 (2008) 2 225 238 A talaj szerepe az időjárás alakulásában 1 ÁCS FERENC, 2 HORVÁTH ÁKOS és 1 BREUER HAJNALKA 1 ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest és 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
RészletesebbenA jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella
A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Hungarian Meteorological Service KRITéR
RészletesebbenA TALAJ ÉS A KLÍMA KAPCSOLATA THORNTHWAITE SZEMPONTJÁBÓL BEVEZETÉS
A TALAJ ÉS A KLÍMA KAPCSOLATA THORNTHWAITE SZEMPONTJÁBÓL ÁCS FERENC 2 BREUER HAJNALKA RELATIONSHIP BETWEEN SOIL AND CLIMATE ACCORDING TO THORNTHWAITE Abstract: Using a Thornthwaite-based biogeochemical
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenA talajvízmérleg klímaérzékenységének vizsgálata mészlepedékes csernozjom talajokon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 197 214 A talajvízmérleg klímaérzékenységének vizsgálata mészlepedékes csernozjom talajokon 1,2 FARKAS CSILLA, 3 HERNÁDI HILDA, 3 MAKÓ ANDRÁS és 3 MÁTÉ FERENC 1 MTA Talajtani
RészletesebbenANALYSIS OF THE RELATIONSHIP BETWEEN THE PLANETARY BOUNDARY LAYER HEIGHT AND SOIL TEXTURES
L É G K Ö R 56. évfolyam (2011) 103 A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG-MAGASSÁG ÉS A TALAJTEXTÚRÁK KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA ANALYSIS OF THE RELATIONSHIP BETWEEN THE PLANETARY BOUNDARY LAYER HEIGHT AND SOIL TEXTURES
RészletesebbenMeteorológiai Tudományos Napok 2013 november 21-22.
Meteorológiai Tudományos Napok 2013 november 21-22. Horváth Gyula, Putsay Mária, Sebők István, Németh Péter, Steib Roland, Varga Bálint, Rózsa Szabolcs Veszélyjelzés Numerikus modellezés Megfigyelés A
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenA Meteorológiai Tudományos Bizottság (MTB) beszámolója a 2012. évről
A Meteorológiai Tudományos Bizottság (MTB) beszámolója a 2012. évről 1. A tudományos bizottság 2012. évi tevékenysége: A Meteorológiai Tudományos Bizottság alapvető feladata a meteorológia nemzetközi és
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenA klímamodellek alkalmazásának tapasztalatai a magyarországi gabona félék hozam előrejelzéseiben
Hatásvizsgálói konzultációs workshop Országos Meteorológiai Szolgálat A klímamodellek alkalmazásának tapasztalatai a magyarországi gabona félék hozam előrejelzéseiben Kemény Gábor, Fogarasi József, Molnár
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenTermészetes felszínek áramlásmódosító hatásának becslése
HUDM 06 06. november. Dr. Radics Kornélia 1, Dr. Bartholy Judit 1 MH Meteorológiai zolgálat, 115 Budapest, Lehel u. -5. (tel.: +6-1-6-57) LT Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány s. 1/A. (tel.:
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Correlation & Linear Regression in SPSS Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise 1 - Correlation File / Open
RészletesebbenTALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)
TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,
RészletesebbenAdatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz
Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Nonparametric Tests
Nonparametric Tests Petra Petrovics Hypothesis Testing Parametric Tests Mean of a population Population proportion Population Standard Deviation Nonparametric Tests Test for Independence Analysis of Variance
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK A REGCM KLÍMAMODELLEL A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE. Beszámoló jelentés
ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK A REGCM KLÍMAMODELLEL A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE Beszámoló jelentés Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Pieczka Ildikó, André Karolina, Bogárdi István Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenA TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK
RészletesebbenMeteorológiai ensemble elırejelzések hidrológiai célú alkalmazásai
Meteorológiai ensemble elırejelzések hidrológiai célú alkalmazásai Országos Vízjelzı Szolgálat CSÍK András Országos Vízjelzı Szolgálat Budapest, 214. február 27. Ensemble elırejelzések elınye Determinisztikus
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.
Correlation & Linear Regression in SPSS Petra Petrovics PhD Student Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise
RészletesebbenÚJ LEHETŐSÉGEK A FELHŐFIZIKAI MODELLEZÉSBEN BIN MODELL. Sarkadi Noémi (1), Geresdi István (2)
ÚJ LEHETŐSÉGEK A FELHŐFIZIKAI MODELLEZÉSBEN BIN MODELL Sarkadi Noémi (1), Geresdi István (2) (1) PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. (2) PTE Földrajzi Intézet, Földtani és
RészletesebbenVÍZTARTALOM HATÁSA A KŐZETEK SZILÁRDSÁGÁRA
Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2006 VÍZTARTALOM HATÁSA A KŐZETEK SZILÁRDSÁGÁRA Vásárhelyi Balázs BME, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tsz., vasarhelyib@freemail.hu Ván Péter KFKI, Budapest, vpet@eik.bme.hu
RészletesebbenA KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Horváth Szilvia Makra László Mika János 1
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A KLÍMA ÉS A TERÜLETHASZNOSÍTÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI A TISZA MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Horváth Szilvia Makra László Mika János 1 Bevezető Az éghajlat
RészletesebbenIZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL
IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL Kompár László 1, Szűcs Péter 2, Palcsu László 3, Braun Mihály 4 tudományos segédmunkatárs 1 DSc, tanszékvezető, egyetemi
RészletesebbenFirst experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.
First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this
RészletesebbenA KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KEDVEZ KÖRÜLMÉNYEKET HOZHAT ALMATERMESZTÉSÜNKNEK? ERDÉLYI É.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KEDVEZ KÖRÜLMÉNYEKET HOZHAT ALMATERMESZTÉSÜNKNEK? ERDÉLYI É. Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. A termesztett növények
RészletesebbenA talaj hidraulikus tulajdonságainak és a planetáris határréteg magasságának kapcsolata
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) 1 9 28 A talaj hidraulikus tulajdonságainak és a planetáris határréteg magasságának kapcsolata 1 BREUER Hajnalka, 1 ÁCS Ferenc, 1 LAZA Borbála, 1 MATYASOVSZKY István, 2
RészletesebbenA SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Cell-free GFP simulations Cell-free simulations of degfp production were consistent with experimental measurements (Fig. S1). Dual emmission GFP was produced under a P70a promoter
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Nonparametric Tests. Petra Petrovics.
Nonparametric Tests Petra Petrovics PhD Student Hypothesis Testing Parametric Tests Mean o a population Population proportion Population Standard Deviation Nonparametric Tests Test or Independence Analysis
RészletesebbenHasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)
Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control
RészletesebbenProdukció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag
RészletesebbenEsetelemzések az SPSS használatával
Esetelemzések az SPSS használatával 1. Tekintsük az spearman.sav állományt, amely egy harminc tehenet számláló állomány etetés- és fejéskori nyugtalansági sorrendjét tartalmazza. Vizsgáljuk meg, hogy van-e
RészletesebbenAz aridifikáció fogalmának értelmezése
Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996.1-2. füzei, pp. 5-9. Az aridifikáció fogalmának értelmezése KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés A globális változások (global changc) kutatása az utóbbi évtized egyik legfontosabb
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN
1. évfolyam 1. szám 2011 17 28 oldal A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSAN Führer Ernô, Marosi György, Jagodics Anikó és Juhász István Erdészeti Tudományos Intézet Kivonat Az elôre
RészletesebbenCsapadék Atmospheric precipitation. Növényzeten keresztül a felszínre hulló csapadék Precipitation reaching ground surface via vegetation
Földrajzi Értesítõ 2005 LIV évf 1 2 füzet, pp 16 13 A szántóföldi beszivárgás-lefolyás modellezése BARTA KÁROLY 1 Abstract Modeling runoff and infiltration on arable lands The erosional investigations
RészletesebbenSzívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása
Szívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása Összefoglalás A szívkatéter egy olyan intravaszkuláris katéter, amelyet a szívbe vezetnek, ültetnek be diagnosztikus vagy terápiás célból. A katéterek felvezetés/eltávolítás
RészletesebbenStatistical Inference
Petra Petrovics Statistical Inference 1 st lecture Descriptive Statistics Inferential - it is concerned only with collecting and describing data Population - it is used when tentative conclusions about
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenIdőjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára
Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenFELÜLETI JEGESEDÉST OKOZÓ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK STATISZTIKAI VIZSGÁLATA ÉS A JÉGAKKRÉCIÓ BECSLÉSE PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐESZKÖZÖK (UAVs) ESETÉBEN 3
Dr. Bottyán Zsolt 1 Tuba Zoltán 2 FELÜLETI JEGESEDÉST OKOZÓ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK STATISZTIKAI VIZSGÁLATA ÉS A JÉGAKKRÉCIÓ BECSLÉSE PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐESZKÖZÖK (UAVs) ESETÉBEN 3 A pilóta nélküli repülőeszközök
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76.
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76. A KARSZTTELÍTETTSÉG VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI-KARSZTVIDÉK ÉVI MINIMÁLIS FORRÁSHOZAM ÉRTÉKEI ALAPJÁN MAUCHA LÁSZLÓ VITUKI KHT. 1095. Budapest,
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenPLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 371 379. PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING
RészletesebbenA szimulált planetáris határréteg magasság érzékenysége a HUNSODA és MARTHA talajadatbázisok használatára
Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék A szimulált planetáris határréteg magasság érzékenysége a HUNSODA és MARTHA talaadatbázisok használatára Készítette: Laza Borbála Meteorológus MSc, éghalatkutatói
RészletesebbenAZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK TÁJVÉDELMI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE
Tájökológiai Lapok 10 (1): 139 152. (2012) 139 AZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK TÁJVÉDELMI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE TÓTH Szilvia 1, SZIJÁRTÓ Ágnes 2, KISS Gábor 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita
A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/a. E-mail:
RészletesebbenSkills Development at the National University of Public Service
Skills Development at the National University of Public Service Presented by Ágnes Jenei National University of Public Service Faculty of Public Administration Public Ethics and Communication 13. 12. 2013
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
RészletesebbenXIII. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
XIII. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2008. március 14-15. Abstract NÉHÁNY GONDOLAT A BIOCHANIKÁRÓL A TÉRDIZÜLT KAPCSÁN. Csizmadia Béla Since the biomechanics is a new field of science,
RészletesebbenA ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN
1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenMORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS
MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN
RészletesebbenAz Ipoly árvízi előrejelző rendszer
Az Ipoly árvízi előrejelző rendszer Papanek László Katonáné Kozák Edit Pálfi Gergely Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Vándorgyűlés 2015.06.02. A feladat közös, integrált, valós idejű hidrológiai előrejelző
RészletesebbenFÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN
Földrajz angol nyelven középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Paper
RészletesebbenÉrettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ
Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Hypothesis Testing. Petra Petrovics.
Hypothesis Testing Petra Petrovics PhD Student Inference from the Sample to the Population Estimation Hypothesis Testing Estimation: how can we determine the value of an unknown parameter of a population
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work
RészletesebbenKarbantartási játék. Dr. Kovács Zoltán, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kovács Viktor, PhD hallgató, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Karbantartási játék Dr. Kovács Zoltán, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kovács Viktor, PhD hallgató, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1. Bevezetés A játékoknak komoly szerepük van az oktatásban.
RészletesebbenA talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése
A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás
RészletesebbenEróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában
Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában Kitka Gergely Dr. Farsang Andrea Dr. Barta Károly 1. Bevezetés Napjaink egyik igen fontos problémájává nőtte ki magát a talajerózió következtében fellépő
RészletesebbenGabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben c. PhD értekezés Készítette:
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis
Factor Analysis Factor analysis is a multiple statistical method, which analyzes the correlation relation between data, and it is for data reduction, dimension reduction and to explore the structure. Aim
RészletesebbenMEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI
Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,
RészletesebbenENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION
Gradus Vol 3, No 1 (2016) 245-251. ISSN 2064-8014 ENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION Hoyk Edit 1*, Kovács András
RészletesebbenA doktori (PhD) értekezés tézisei BREUER HAJNALKA. FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Gábris Gyula egyetemi tanár
A TALAJ HIDROFIZIKAI TULAJDONSÁGAINAK HATÁSA A KONVEKTÍV CSAPADÉKRA ÉS A VÍZMÉRLEG EGYES ÖSSZETEVİIRE: METEOROLÓGIAI ÉS KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON A doktori (PhD) értekezés tézisei BREUER
Részletesebbena felszíni vízlefolyás hatására
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia
RészletesebbenGyártott és beépített aszfaltkeverékek merevségingadozása
Gyártott és beépített aszfaltkeverékek merevségingadozása Tóth Csaba 2013. május 9. Kivonat The article studies the stiffness variation of the different manufactured and built-in asphalt mixtures. In the
RészletesebbenIgnácz Ferenc*. Bell Márton** **IbB Hungary Mérnöki Szakértıi Iroda, Budapest, H-1163. Hungary (Tel: +36(1)403 1040; e-mail: ignacz@ibbhungary.hu).
Számítógépes jármőmodellek kiegészítése két- és háromdimenziós látótér modellekkel valamint ezek validálása láthatósági kísérletekkel, tekintettel a 2007/38/EK irányelv követelményeire Ignácz Ferenc*.
RészletesebbenA TALAJVÍZSZINT SZTOCHASZTIKUS SZIMULÁCIÓJA EGY TISZAI ÖVZÁTONY PÉLDÁJÁN. Mucsi László 1 Geiger János 2
BEVEZETÉS A TALAJVÍZSZINT SZTOCHASZTIKUS SZIMULÁCIÓJA EGY TISZAI ÖVZÁTONY PÉLDÁJÁN Mucsi László 1 Geiger János 2 A talajban lejátszódó térbeli folyamatok elemzéséhez a kutatók egyre többet használják a
RészletesebbenA TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204
RészletesebbenVIACALCOVAL KEZELT TALAJOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA. Dr. Szendefy János
VIACALCOVAL KEZELT TALAJOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA Dr. Szendefy János Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki kar, Geotechnikai Tanszék KULCSSZAVAK/KEYWORDS talajkezelés, talajstabilizáció,
RészletesebbenVálasztási modellek 3
Választási modellek 3 Prileszky István Doktori Iskola 2018 http://www.sze.hu/~prile Forrás: A Self Instructing Course in Mode Choice Modeling: Multinomial and Nested Logit Models Prepared For U.S. Department
RészletesebbenPokorádi László TARTALOMJEGYZÉK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI VIZSGÁLATOK A CSAPADÉKBÓL TÖRTÉN TERMÉSZETES UTÁNPÓTLÓDÁS MODELLEZÉSÉRE INVESTIGATION OF GROUNDWATER HYDRAULICS FOR MODELING OF THE NATURAL RECHARGE
RészletesebbenInformatikai alapképzésben vizsgázó hallgatók eredményei a kreativitás tükrében
Informatikai alapképzésben vizsgázó hallgatók eredményei a kreativitás tükrében VARGA Andrea Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Pécs andyka92@gamma.ttk.pte.hu Felmérésem célkitűzése, hogy több
RészletesebbenMikroelektromechanikai szerkezetek szilárdsági és megbízhatósági vizsgálata
OTKA nyilvántartási szám: T 049848 Mikroelektromechanikai szerkezetek szilárdsági és megbízhatósági vizsgálata Témavezetı: Dr. Kovács Ádám egyetemi docens, BME Mőszaki Mechanikai Tanszék Kutatási beszámoló:
RészletesebbenMŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010
MŰSZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 2010 KONFERENCIA ELŐADÁSAI Nyíregyháza, 2010. május 19. Szerkesztette: Edited by Pokorádi László Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság Műszaki Szakbizottsága
RészletesebbenNYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2003. március 21-22. RÉSZECSKE ELRENDEZŐDÉS JELLEMZÉSE AL/SIC KOMPOZITBAN Kovács Jenő - Gácsi Zoltán Abstract The mechanical properties of the ceramic particle-reinforced
RészletesebbenTÁMOPͲ4.2.2.AͲ11/1/KONVͲ2012Ͳ0029
AUTOTECH Jármipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatás az alakíthatóság, hkezelés és hegeszthetség témaköreiben TÁMOP4.2.2.A11/1/KONV20120029 www.autotech.unimiskolc.hu ANYAGSZERKEZETTANI ÉS ANYAGTECHNOLÓGIAI
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenSZABADOS György, tudományos munkatárs 1 LOVAS Máté, MSC gépészmérnök hallgató 2
Gázolaj és biodízel tüzelőanyagok Diesel-motorban történő égési folyamatának szimulációja az AVL FIRE CFD szoftver segítségével Combustion Simulation of Diesel Fuel and Biofuel by the Help of AVL FIRE
RészletesebbenA fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései
Pályázati azonosító: FAENERGH (REG-ND-09-2009-0023) A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései VARGA Mihály 1, NÉMETH Gábor 1, KOCSIS Zoltán 1, BAKKI-NAGY Imre
RészletesebbenA tényleges párolgás és a talaj vízkészlet becslése tenyészidőszakban
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 56 (2007) 217 236 A tényleges párolgás és a talaj vízkészlet becslése tenyészidőszakban 1 ÁCS FERENC, 1 BREUER HAJNALKA és 2 SZÁSZ GÁBOR 1 ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest és
RészletesebbenI. A pályázatban vállalt feladatok (vastag kisbetűvel szedve) és teljesülésük:
0. Összefoglalók A pályázat ideje alatt a 4M modellen olyan fejlesztéseket hajtottam végre, amelyek által a szoftver biztonságosabban, szélesebb körben és könnyebben használható lett. Az új fejlesztéseket
Részletesebben2011/1-2. PXI mintavevő egység.
VIZSGÁLATTECHNIKA TEST TECHNICS AKUSZTIKUS EMISSZIÓS VIZSGÁLATOK ACÉLOK SZAKÍTÁSA ALATT ACOUSTIC EMISSION STUDY OF TENSILE TEST ON STEELS PÓR GÁBOR, DOBJÁN TIBOR, DOSZPOD LÁSZLÓ Kulcsszavak: akusztikus
Részletesebben