ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 Előadás áttekintése A fenntarthatóság kapcsolódó kérdései: A fenntarthatóság értelmezése A vidékgazdaság és benne a mezőgazdaság értelmezése Az erőforrások és szerepük a fenntarthatóságban Az erőforrások- a mezőgazdasági termelés és kölcsönhatásuk értelmezése A versenyképesség dimenziói, tényezői és mérőszámai: A versenyképesség fogalmának értelmezése A versenyképességre ható tényezők logikai struktúrája, a piramis modell A területi egységek versenyképességének modellje A versenyképességi modell elemeinek értelmezése A versenyképesség és tényezői vállalati szinten: A versenyképesség komplex értelmezésének modellje Az értéktermelő folyamat, mint a vállalati versenyképesség elsődleges színtere A versenyképesség mérő illetve mutatószámai

3 A FENNTARTHATÓSÁG ÉRTELMEZÉSE PÁLINKÁS (2010) egyik tanulmányában az alábbiakat írja:..amikor A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL BESZÉLÜNK, AKKOR ÚGY GONDOLOM, HOGY NAGYON GYAKRAN ÉS SOKAN ARRA GONDOLUNK, HOGY A FEJLŐDÉS EGYRE INKÁBB EGY EGYENSÚLYI HELYZET KIALAKÍTÁSA FELÉ MOZDUL EL. EGY OLYAN EGYENSÚLYI HELYZET FELÉ, AMELY FENNTARTHATÓ ANÉLKÜL, HOGY TELJES MÉRTÉKBEN KIZSÁKMÁNYOLNÁ A BIOSZFÉRÁT, AMELY AZ EMBERISÉG ÉS MINDEN ÉLŐLÉNY MEGÉLHETÉSÉNEK FELTÉTELE ÉS ALAPJA. A FENTI MEGFOGALMAZÁSBAN BENNE REJLIK A FENNTARTHATÓSÁG LÉNYEGE, AZAZ AZ EGYENSÚLYI HELYZET FENNTARTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE. DE HOGYAN LEHET EZT TARTÓSAN MEGTENNI????? A MEZŐGAZDASÁG ÉS BENNE AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS IS, KÖZVETLENÜL VAGY KÖZVETVE, EMBERI SZÜKSÉGLETEKET KIELÉGÍTÉSÉRE ALKALMAS TERMÉKEKET ÁLLÍT ELŐ. A TERMELÉSHEZ INPUTOKAT, VAGY MÁS NÉVEN ERŐFORRÁSOKAT HASZNÁL FEL, MELY ERŐFORRÁSOK DÖNTŐ HÁNYADA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SAJÁTOSSÁGAI MIATT OLYAN ERŐFORRÁS, AMELY/EK EGYBEN A BIOSZFÉRA ELEMEI IS, ÉS A FENNTARTHATÓSÁGBAN SZEREPÜK MEGHATÁROZÓ.

4 A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZÍNTERE A VIDÉK ÉS A MEZŐGAZDASÁG A VIDÉKGAZDASÁG GAZDASÁGI STRUKTÚRÁJÁNAK MEGHATÁROZÓ ELEME. AZ EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGA ÁLTAL KÉSZÍTETT TANULMÁNY SZERINT A TÉRSÉG, VAGY VIDÉK FOGALMA NEM CSUPÁN FÖLDRAJZI LEHATÁROLÁST JELENT, HANEM AZ EGÉSZ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZERKEZETRE VONATKOZIK. E SZERKEZET KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGEK EGYÜTTESÉT JELENTI., ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZESSÉGE SZÁMÁRA LÉTFONTOSSÁGÚ FUNKCIÓK EGÉSZ SORÁT TÖLTI BE. (THE FUTURE..1988). AZ EURÓPA TANÁCS VIDÉKI TERÜLETEK EURÓPAI ALAPOKMÁNYA (CHARTÁJA) CÍMŰ DOKUMENTUMBAN A VIDÉKI TÉRSÉGEK HÁROM ALAPVETŐ FUNKCIÓJÁT KÜLÖNÍTIK EL. Ezek az alábbiak: 1. GAZDASÁGI FUNKCIÓ (A 4. CIKKELY SZERINT): A TELJES NÉPESSÉG ÉLELMISZERSZÜKSÉGLETÉNEK KIELÉGÍTÉSE A VIDÉKI NÉPESSÉG JÖVEDELEMSZINTJÉT, MEGÉLHETÉSÉT, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZELLEMÉNEK MEGFELELŐ MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FOLYTATÁSA, NYERSANYAGOK BIZTOSÍTÁSA A MEGÚJULÓ ENERGIÁKHOZ KIS- ÉS KÖZEPES CÉGEK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA (MEZŐGAZDASÁGI, KÉZMŰIPAR, KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÁSI, STB. TEVÉKENYSÉGEK), GENETIKAI FORRÁSOK MEGŐRZÉSE.

5 2. ÖKOLÓGIA FUNKCIÓ (AZ 5. CIKKELY SZERINT): FÖLD, VÍZ LEVEGŐ KÖRÜLTEKINTŐ ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁN KERESZTÜL, AZ ÉLET TERMÉSZETES ALAPJAINAK A MEGŐRZÉSE, AZ ÉLŐVILÁG ÉLETTERÉNEK MEGÓVÁSA ÉS BIZTOSÍTÁSA (BIODIVERZITÁS, TÁJ FENNTARTÁSA, ÉLŐHELYEK, ZÖLDTERÜLETEK VÉDELME, STB.) 3. TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS FUNKCIÓ(A 6. CIKKELY SZERINT): TÖLTSE BE A SAJÁT TÁRSADALMI-KULTURÁLIS SZEREPÉT (HAGYOMÁNYŐRZÉS) ANNAK ELLENÉRE, HOGY A KORSZERŰ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ÉS TECHNOLÓGIÁK A VÁROSBAN ÉLŐKÉVEL AZONOS SZINTEN BIZTOSÍTVA VANNAK. A fenti megfogalmazásokból egyértelműen kitűnik és körvonalazható, értelmezhető a mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaságban és a fenntarthatóságban. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS RÉSZBEN KÖZVETLENÜL, A TERMÉK- ELŐÁLLÍTÁS TERMELÉSI FOLYAMATA RÉVÉN, ILLETVE KÖZVETVE, A TAKARMÁNYSZÜKSÉGLETÉT BIZTOSÍTÓ NÖVÉNYTERMESZTÉSEN KERESZTÜL VAN HATÁSSAL KÖRNYEZETÉRE, AZ ÁLTAL, HOGY A VIDÉK SAJÁTOS ERŐFORRÁSAIT HASZNÁLJA FEL A TERMELÉSI FOLYAMATOK SORÁN.

6 AZ ERŐFORRÁSOK ÉS SZEREPÜK A FENNTARTHATÓSÁGBAN AZ ERŐFORRÁSOK FOGALMÁN A VIDÉKHEZ KAPCSOLÓDÓ VAGY OTT MEGTALÁLHATÓ TÉNYEZŐK ÖSSZESSÉGÉT, ÉS E TÉNYEZŐK KÖZÖTTI RELÁCIÓS VISZONYOKAT ÉRTJÜK, AMELYEK TÁRSADALMI SZEMPONTBÓL HASZNOS, GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL RACIONÁLIS, FENNTARTHATÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN EGYARÁNT VÁLTOZÓ CÉLOKAT SZOLGÁLNAK (FEHÉR, 2005). A TÉNYEZŐK ÖSSZESSÉGE FOGALMÁN A VIDÉKGAZDASÁG ÁLTAL HASZNOSÍTHATÓ; - EMBERI - TERMÉSZETI, - PÉNZÜGYI - GAZDASÁGI ÉS - EGYÉB TÉNYEZŐKET ÉRTJÜK.

7 A FENTIEK ALAPJÁN A VIDÉKGAZDASÁG ÉS BENNE A MEZŐGAZDASÁG - ERŐFORRÁSAI AZ ALÁBBIAK SZERINT CSOPORTOSÍTHATÓK: - HUMÁN ERŐFORRÁSOK - TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK - TERMŐFÖLD - TÁJ ÉS TÁJKÉPI ERŐFORRÁSOK - TELEPÜLÉSEK ÉS AZOK STRUKTÚRÁJA - EGYÉB ERŐFORRÁSOK /INFRASTRUKTÚRA/ Humán erőforrások: A dolgozók tudást és szakképzettséget kívánó, manuális munkavégző képessége. Hangsúlyozottan kell megemlíteni, hogy a gazdálkodás feltételrendszerének változásai a humán erőforrásokhoz kapcsolódóan több fontos fogalom értelmezését indokolja, melyek közül alábbiakat tartjuk fontosnak értelmezni: TÁRSADALMI TŐKE: Egyének vagy kisebb csoportoknak az a potenciális erőforrása, amely adott csoporthoz való tartozásukban gyökeredzik Vidéki emberek, vidéki közösségek: A humán erőforrások első szintjét képviselik. A MUNKAERŐ: A humán erőforrás második szintje. A humán erőforrás hierarchiájának harmadik szintjét az időben és térben egyaránt változó tág értelemben vett szükségletek alapvető szükségletek, oktatás, egészségügy stb. - jelentik. Erőforrás jellegük abban keresendő, hogy kielégítésük érdekében meghatározott cselekvés igényeként jelentkeznek. Az egyén szocializációja során alakulnak ki. Az egyénekre és közösségekre egyaránt hatnak. Fontos szempontként kezelendő a szükségletek és kielégítésük feltételeinek megléte.

8 Termőföld, mint a mezőgazdasági termelés alapvető erőforrása a fenntarthatóság szempontból alapvető jelentőséggel bír. Az állattenyésztéshez ahogy erre már utalás történt a takarmányszükséglet biztosításán keresztül kapcsolódóik. Hasznosításának módja, a tulajdonosi struktúra, a földhasználat módja, a kapcsolódó támogatási és szabályozó rendszer problémái szintén fontos tényezői az ágazat stratégiájának, és a fenntarthatóságnak is. Természeti erőforrások, mint adottságok közül alapvető fontosságúak a mezőgazdasági termelés számára a termőföld, víz-, növény- és állatvilág. A mezőgazdasági termelésben betöltött szerepüket a velük való gazdálkodás szempontrendszere más tantárgyak keretében már tárgyalásra került. TÁJ ÉS TÁJKÉPI ERŐFORRÁSOK szerepének felerősödése jól példája az egyes erőforrások jelentősége átértékelődésének. A térség helyzetére pozitívan hathat a z ott fellelhető kedvező tájitermészeti és kulturális értékek turisztikai hasznosítása stb. Települések és azok struktúrája a táj és tájképi erőforrásokhoz hasonlóan turisztikai és lakóhelyi vonzerővel egyaránt rendelkeznek, képesek ilyen hatást kifejteni. Ezen túlmenően azonban a mezőgazdasági termelés folytatása szempontjából is jelentőséggel bírnak. A hazánkban e területeken tapasztalható szerves fejlődés a rendszerváltást követően megszakadt. A globalizáció, az urbanizáció hatásainak nem kívánt mértékű kivédése ma még nem jár sikerrel. A struktúrában jelentős változások következtek be, amely több szempontból sem harmonizál pl. az állattenyésztéssel, illetve annak szükséges feltételrendszerével. EGYÉB ERŐFORRÁSOK közé soroljuk a tőkejellegű pénzügyi forrásokat és a vidéki vállalkozásokat, valamint az intézményrendszert.

9 A VERSENYKÉPESSÉG FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE A VERSENYKÉPESSÉG A PIACI VERSENYZÉSRE VALÓ KÉPESSÉGET JELENTI, AMI A PIACI POZÍCIÓSZERZÉSBEN, ÉS TARTÓS HELYTÁLLÁSBAN JELENIK MEG. AZ ELÉRT HELYZETET ALAPVETŐEN A piaci részesedés mértéke, a jövedelmezőség növelése, az üzleti sikeresség (image) méri, illetve jelzi. A fogalmazásban benne rejlik a versenyképesség értelmezéséhez (megértéséhez) elengedhetetlen három fontos sajátosság, nevezetesen, hogy a versenyképességet nem lehet általánosságban értelmezni, rögzíteni kell (meg kell határozni) tehát a versenyképességhez kötődően az alábbi tényezőket: 1. A versenyképesség dimenzióját (szintjét) 2. A versenyképesség tényezőit 3. A versenyképesség mérőszámait 1. A versenyképesség dimenziója: KÖNNYEN BELÁTHATÓ, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ PIACOK (INPUTOK PIACA, MUNKAERŐPIAC, FOGYASZTÁSI CIKKEK PIACA, STB.), AZOK TÉRBENI HELYZETE, KITERJEDÉSE (HAZAI, REGIONÁLIS, VILÁGPIAC STB.) ELTÉRNEK EGYMÁSTÓL. 2. A VERSENYKÉPESSÉG TÉNYEZŐI (SZAKTUDÁS, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK, STB.) EGYEDI SAJÁTOSSÁGOKKAL BÍRNAK, DE UGYANAKKOR KOMPLEX RENDSZERKÉNT MŰKÖDVE, EGY ADOTT ESETBEN A VERSENYKÉPESSÉGNEK MÁS-MÁS SAJÁTOSSÁGAI LEHETNEK MEGHATÁROZÓAK../.

10 3. A VERSENYKÉPESSÉG MÉRŐSZÁMAI ANNAK A FÜGGVÉNYÉBEN VÁLTOZNAK, HOGY MI A VERSENYKÉPESSÉG DIMENZIÓJA PL. RÉGIÓK ORSZÁGOK, VÁLLALATOK ESETÉBEN A MÉRŐSZÁMOK LEHETNEK; TERMELÉKENYSÉGI MUTATÓK, PL. REGIONÁLIS GDP/LAKÓS ÉS NÖVEKEDÉSI ÜTEM, A RÉGIÓBAN A MUNKATERMELÉKENYSÉG ÉS NÖVEKEDÉSI ÜTEME, A RÉGIÓBAN A FOGLALKOZTATOTTSÁGI RÁTA ÉS VÁLTOZÁSA, A RÉGIÓ NYITOTTSÁGA (EXPORTJA ÉS IMPORTJA). A MÉRŐSZÁM ANNAK IS FÜGGVÉNYE, HOGY MINEK A VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL VAN SZÓ, PL. EGY ADOTT TERMÉK ESETÉBEN A VERSENYKÉPESSÉG MÉRŐSZÁMAI; KÖLTSÉG ÉS ÁR, MINŐSÉG, IDŐ, FLEXIBILITÁS. /E MUTATÓSZÁMOK TÁRGYALÁSÁRA A VÁLLALATI SZINTŰ VERSENYKÉPESSÉG TÁRGYALÁSA SORÁN TÉRÜNK KI A 3.3. ALFEJEZETBEN A VERSENY HAGYOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSE NEM KÉPES MAGYARÁZATOT ADNI SZÁMOS KÉRDÉSRE. NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT, HOGY A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGÉBEN DÖNTŐ; A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, MIVEL IPARÁGAKHOZ, A VERSENYELŐNYÖK TÖBBSÉGE ORSZÁGON BELÜL CSAK NÉHÁNY TÉRSÉGHEZ, VAGY CSAK EGY-EGY RÉGIÓHOZ, ADOTT ESETBEN EGY VÁROSHOZ KAPCSOLÓDIK. A TÁVOLSÁG ÉS A TÉR SZEREPE ÁTALAKULT, A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSÁRA FORMÁLÓDÓ GAZDASÁGOKBAN A LEGMARKÁNSABBAN JELENTKEZŐ FOLYAMAT, A - LOKALIZÁCIÓ (REGIONALIZÁCIÓ) ERŐSÖDÉSE, - A DECENTRALIZÁCIÓ ÉS - A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK ELFOGADÁSA. EZEK A FOLYAMATOK ELSŐSORBAN A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁGHOZ KAPCSOLÓDVA A FEJLETT ORSZÁGOKBAN SZINTE MINDENÜTT MEGFIGYELHETŐK.

11 CÉL ALAPKATEGÓRIÁK /Mérés/ ALAPTÉNYEZŐK /Fejlesztés/ SIKERESSÉGI FAKTOROK /Magyarázó faktorok/ A PIRAMIS MODELL LOGIKAI SZERKEZETE

12 CÉL ÉLETMINŐSÉG ÉLETSZÍNVONAL REGIONÁLIS, TÉRSÉGI ÉS VÁROSI JÖVEDELEM ALAPKATEGÓRIÁK MUNKATERMELÉ- KENYSÉG INFRASTRUKTÚRA ÉS HUMÁN TŐKE K+F INFRASTRUKTÚRA ÉS HUMÁN TŐKE BEFEKTT ŐKE KIS ÉS KKV-ÉK FOGLALKOZ- TATOTTSÁG ALAPTÉNYEZŐK GAZDASÁGI SZERKEZET TÁRSADALMI SZERKEZET INNOVÁCIÓS KULTÚRA DÖNTÉSI KÖZPONTOK REGIONÁLIS ELÉRHETŐSÉG A KÖRNYEZET MINŐSÉGE A MUNKAERŐ FELKÉSZÜLTSÉGE A RÉGIÓ TÁRSADALMI KOHÉZIÓJA SIKERESSÉGI FAKTOROK A területi egységek versenyképességének modellje

13 A versenyképességi modell elemeinek értelmezése ALAPKATEGÓRIÁK: A VERSENYKÉPESSÉG MÉRÉSÉT LEHETŐVÉ TEVŐ MUTATÓK Alaptényezők: a versenyképesség alapkategóriáit közvetlenül meghatározó gazdasági tényezők, amelyek tudatos fejlesztésével javulhat a régió versenyképessége és felgyorsítható a gazdasági fejlődés. Fejlesztésük rövid ávon javítja a régió feltételrendszerét K+F: A VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT JAVÍTJÁK A RÉGIÓBAN MŰKÖDŐ VÁLLALATOK FEJLESZTÉSEI PL. ÚJ TECHNOLÓGIÁK BEVEZETÉSE, TERMKFEJLESZTÉSEK STB. INFRASTRUKTÚRA, HUMÁN TŐKE: - FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA (ÚT, VASÚTHÁLÓZAT, STB.) - A MUNKAERŐ FELKÉSZÜLTSÉG KIS- ÉS KKV-K: A MULTIPLIKÁTOR HATÁS EREDMÉNYEKÉNT FONTOS SZEREPÜK VAN, KIEMELENDŐ A MUNKAHELY TEREMETÉSBEN JÁTSZOTT SZEREPÜK. BEFEKTETŐI TŐKE: (KÍVÜLRŐL JÖVŐ): A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKÉT JELENTI. SZEREPE KETTŐS DIREKT MÓDON MUNKAHELYET TEREMT INDIREKT MÓDON BEDOLGOZÓI (ALVÁLLALKOZÓI) HÁLÓZATKÉNT FOGLALKOZTATOTTSÁG: A TERÜLETI EGYSÉGBEN LÉVŐ INTÉZMÉNYEK, A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE SZINTÉN MEGHATÁROZÓ. KIEMELENDŐ A FIZIKAI JELENLÉTEN TÚLMENŐEN A KÖZTÜK LÉVŐ KAPCSOLATRENDSZER MILYENSÉGE IS. A TÁRSADALMI TŐKE A VÁLLALATOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS JELLEMZŐIRE ÉPÜL. KULTURÁLIS HAGYOMÁNYOK, ATTITŰDÖK, TAPASZTALATOK, MAGATARTÁSMINTÁK, A VÁLLALATI KULTÚRA ELEMEI/

14 Sikeresség faktorok: az alapkategóriákat és alaptényezőket közvetve, áttételesen befolyásoló tényezők, amelyek hosszabb időszakon keresztül módosulnak és hatnak. Sikeresség: Tágabb kategória, mint a versenyképesség, mert a gazdaságon kívüli tényezőket tartalmazza. Kis egységekre nem alkalmazható (pl. város, település). A tényezőket két csoportra osztjuk, Két szintje van a sikerességi faktoroknak..ezeknek szoros kapcsolata van az alaptényezőkkel, mivel alapvetően gazdasági jellegű szempontokat fogalmaznak meg. Gazdasági szerkezet: A foglalkoztatottság szempontjából meghatározó: - szolgáltatás/feldolgozóipar - magas hozzáadott értéket produkáló ágazatok (informatika, pénzügy stb.) - szolgáltató szektor magas a termelékenység csökken a foglalkoztatás. Innovációs kultúra és kapacitás: Regionális elérhetőség Munkaerő felkészültsége: - sikeres régiókban hatékony az innováció diffúziója, - K+F kapacitás nem csak egyetemi, hanem főleg vállalati szférában fontos. - megközelíthetőség, közlekedési infrastruktúra, út, repülőtér, stb. - földrajzi fekvés (hat az utazási, elérhetőségi stb. költségekre) - kommunikációs eszközök- képes enyhíteni a földrajzi determinációt. - magas a kvalifikált munkaerő aránya, - magas a munkakultúra, munkamorál - képes a munkaerő rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz (tréningek,tanfolyamok, átképzés)

15 Az alsó / második/ faktorai a kapcsolódó sajátosságok miatt - hosszabb távon hatnak. Társadalmi szerkezet - a középosztály szerepe meghatározó - a szakmunkásréteg összetétele -szakképzetlen munkaerő csak néhány területen kap lehetőséget (építőipar, közszolgáltatások egy rész Döntési központok - önálló döntési kompetenciával bíró vállalatok jelenléte, ha a központi menedzsment a régióban, ennek előnye, hogy helyben szervezik a képzéseket, átképzéseket, javítják az üzleti környezetet, élénkítik a KKV- s tevékenységet, javítják versenyképességüket - hivatali központok jelenléte szintén kedvező hatással bír. Környezet minősége: - közbiztonság - minőségi szolgáltatások - esztétikus építészeti környezet - jó helyi közlekedés - biztonságos természeti környezet - aktív lakossági szerepvállalás - környezet megóvása A régió társadalmi kohéziója: - konfliktusok kezelése csak a sikeres régiók képesek erre - egyenlőtlenségek mérséklése a települések között, - a települési önkormányzatok konszenzusra törekszenek, - működő információs rendszer, - regionális identitás tudat, - lakópatriotizmus erősödése, - civil szervezetek, non profit szféra aktívak.

16 AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS VÁLLALATI SZINTŰ VERSENYKÉPESSÉGÉRE HATÓ TÉNYEZŐK A TERÜLETEI EGYSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK HELYZETEE /MIKROKÖRNYEZET/ EGY ADOTT ÉRTÉKLÁNC /TERMÉKPÁLYA/ KÜLKERESKEDELEM FOGYASZTÓ NAGYÍKERESKEDELEM KERESKEDELEM KISKERESKEDELEM ÉLELMISZER-FELDOLGOZÓ MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALAT ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSI RENDSZER GLOBÁLIS / MAKRO/ KÖRNYEZET

17 A termelés szükségletek szerinti differenciáltsága a különböző szükségletek kielégítését lehetővé tevő termékeket és szolgáltatásokat előállító termelési folyamatokban ölt testet. A termelési folyamat végterméke általános megfogalmazásban az output, azaz termék vagy szolgáltatás. 1 Kémiai elemek Biológiai elemek 3 Fizikai elemek Műszaki elemek 5 Humán erőforrás A technológia rendszerszemléletű felfogásban nem más, mint a termelési folyamat lefolytatásához szükséges tényezők (elemek) előre meghatározott algoritmusok szerinti összekapcsolását biztosító végrehajtási mód, eljárás. A tejtermelés, mint termék előállítási rendszer elemei és értelmezésük

18 ÁLLAM REÁL FOLYAMATOK PÉNZÜGYI STRATÉGIA 1 2 MARKETING STRATÉGIA 4 3 FELEVEŐ PIAC INPUTOK PIACA PÉNZÜGYI FOLYAMATOK Saját források Idegen források PÉNZPIAC ÉS TŐKEPIAC A vállalati versenyképesség modellje

19 Előadás összefoglalása A fenntarthatóság követelménye végső soron az erőforrásokkal való okszerű gazdálkodást jelenti, de látni kell, hogy nemcsak ezt. A fenntarthatóság biztosítása ugyanis csak megfelelő erőforrás-ellátottság mellett teljesíthető. Gondoljunk csak arra, hogy például a tartás, illetve termesztés technológiák területén milyen fejlődés következett be, hogy az innováció - egyre nagyobb térhódítása a termelésben - alkalmazása milyen követelményeket támaszt a humán erőforrással szemben. A fenntarthatóság tehát a vázolt erőforrásokkal kapcsolatos okszerű gazdálkodást jelenti úgy, hogy a követelményeket kielégítjük. A versenyképesség általánosságban nem értelmezhető fogalom. Mindig meg kell nevezni a a dimenzióját/szintjét/; tényezőit és mérőszámait. A mezőgazdaság versenyképességének értelmezése több kapcsolódó sajátosság miatt is kettős dimenzióban történhet csak, mivel az ágazat szerves része és meghatározó ágazata a vidék gazdasági struktúrájának, ezért az ágazat versenyképességének elemzése csak a vidékgazdaságba ágyazottan történhet. Az adott térség versenyképességének tényezői jelentős befolyással vannak a mezőgazdaság versenyképességére is. másrészt látni kell azt, hogy a mezőgazdaság a termék-előállítási rendszerek, az ellátási láncok adott szakaszának egyik szereplője, és a piacon a termelt termékkel, mint alapanyaggal jelenik meg. A vállalatnak az adott termékek piacán is növénytermesztés, állattenyésztés, stb. - kell versenyeznie. Mindez azt jelenti, hogy az adott mezőgazdasági vállalat versenyképességét az adott termék-előállítási rendszerbe ágyazottan is elemezni kell, versenyképessége csak így értelmezhető. A versenyképesség arra ad választ, hogy a vállalat mennyire eredményes azon versenytársakkal szemben, amelyek ugyanazt a terméket, vagy szolgáltatást kínálják a piacon. A versenyképesség a hatékonyságon és termelékenységen túlmenően, a vállalaton kívüli tényezőkhöz (piaci helyzet, ökológiai tényezők figyelembevétele, versenytársak) való alkalmazkodás képességét is jelenti. E tényezőkhöz való eredményes alkalmazkodást pedig nem más, mint a vállalat stratégiája. A versenyképesség biztosítása csak az adott piacon, azon pozíció megtartásával tartható fenn, amelyben a vállalat versenyelőnnyel rendelkezik, vagy ezt a potenciális versenyelőnyt megvalósítja. A versenyelőnyhöz akkor juthat egy vállalat, ha megkülönböztethető kompetenciákkal rendelkezik. A megkülönböztethető kompetenciák által biztosított versenyelőny birtoklása biztosítja a versenyképességet. E versenyképesség legáltalánosabb dimenziói; Költség és ár, minőség, idő, flexibilitás. A gazdálkodás adott feltételrendszerének keretei között a vállalat versenyképessége alapvetően a termelési folyamatok szintjén határozódik meg, de nem ott fejeződik be, mivel a funkcionális stratégiákkal a menedzsmentnek még van ráhatása a versenyképességre.

20 Előadás ellenőrző kérdései A fenntartható mezőgazdasági termelés értelmezése, tényezői és feltételrendszere. Válasszon egy állattartási ágazatot és értelmezze a fenntarthatóság kapcsolódó kérdéseit az ágazatra vonatkozóan! A versenyképesség fogalmának értelmezése, dimenziói, tényezői és mutatószámai, a piramis modell szerepe. A térségi versenyképesség modellje, elemeinek értelmezése Válasszon egy állattenyésztési ágazatot és foglalja össze, hogyan vizsgálná annak versenyképességét adott vállalati körülmények között?

21 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELŐADÁS CÍME 4.ea: Az állattenyésztés üzemgazdaságossági sajátosságai / Kis- és nagyüzemi állattartó gazdaságok komplex gazdasági kérdései / Vertikális és horizontális integráció az állattenyésztésben Előadás anyagát készítették: Dr. Pupos Tibor Dr. Szücs István