Összefoglalás a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetéről

Átírás

1 A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Összefoglalás a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetéről A rendezvény háttere Magyar Természetvédők Szövetsége Fauna Egyesület Általános (Európai Uniós) helyzet Élelem és mezőgazdaság akcióhét október Az Európai Unió élelmiszertermelése és mezőgazdasága megérett a változtatásra: a jelenlegi mezőgazdasági és élelmezési politikák nem biztosítják az egészséges táplálékkal való ellátást. A talaj, a levegő, a vizek elszennyeződtek az intenzív mezőgazdasági termelés következtében. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) eredeti célja a gazdák és a minőségi élelmiszertermelés támogatása volt, azonban jelenleg mégsem ez történik. Az EU által a Közös Agrárpolitikára elköltött évi 40 Mrd euró jelentős része a mezőgazdaság iparosítását és a környezetszennyezést segíti elő. A pénz nagy részéből a nagyobb gazdálkodók és mezőgazdasági cégek részesülnek: a CAP támogatások 70%- át a gazdák 20%-a kapja. A CAP-ból támogatott export pedig sérti a fejlődő országok érdekeit, mivel a helyi termelőket kiszorítja a piacról. Magyarországi helyzet Napjainkban már mindannyiunk számára világos, hogy a környezetvédelmi problémákat csak az ágazati politikába integrálva lehet kezelni. Ezért hozott határozatot már 1997-ben az Országgyűlés a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról, amelyben megfogalmazásra kerültek többek között az agrárágazatra vonatkozó környezetvédelmi feladatok. Ezek a feladatok az EU csatlakozás következtében, az EU Kö-

2 zös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikájának figyelembevételével még időszerűbbek lettek. Ezek közül a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program az egyik legjelentősebb, és ezekre a kihívásokra kíván megfelelő válaszokat adni. Az agrár-környezetvédelem mindenekelőtt a természeti erőforrások védelmére (talaj, felszín és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj), valamint a fogyasztásra, illetve felhasználásra kerülő termékek minőségbiztosítására, szennyező anyagoktól való mentességére és az élelmiszer-biztonság fokozására irányul. Magas értékű, kiváló minőségű és egészséges élelmiszerek előállítását segíti elő. A magyar kormány a 2253/1999. (X. 7.) számú határozatával elfogadta a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot. A program támogatja az ökológiai gazdálkodást (mind a még átállás alatti, mind a már átállt területeken), az integrált zöldség-, szőlő-, illetve gyümölcstermesztést, valamint a különféle gyepterületek és vizes élőhelyek, érzékeny természeti területek környezetkímélő hasznosítását felvállalókat. A program szerint a támogatás fedezi a felvállalt intézkedések miatt bekövetkező jövedelemkiesést, és tartalmazza a jövedelemkiesés mértékének 20%-át kitevő ösztönzési támogatást, annak érdekében, hogy a célprogramokat vonzóvá tegye a gazdálkodók számára. A fenti környezetkímélő technológiák közül az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható, változatos, kiegyenlített, környezetvédő mezőgazdasági rendszerek létrehozására törekszik, amelyek értékes élelmiszereket állítanak elő. Az ökológiai gazdálkodás nem egyszerű élelmiszertermelés, joggal tekintjük alkalmazott környezetvédelemnek. Az ökológiai gazdálkodás rendszere a termelés minden fázisát ellenőrzi, a termék előállítása, a termékkel kapcsolatban végzett valamennyi művelet, a termőföldtől a fogyasztóig nyomon követett. (Európai Uniós csatlakozási szándékunkra figyelemmel az EU ökológiai gazdálkodást szabályozó 2092/91/EGK tanácsi rendeletét a magyarországi jogrendszerbe illeszkedő szabályozás alapjának tekintettük. E rendelet és ehhez kapcsolódó rendeletek alapján dolgoztuk ki, és vezettük be a mezőgazdasági termékek ökológiai termelési rendszerben történő előállítását, és annak jelölését szabályozó magyarországi jogszabályokat, így a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendeletet, valamint a részletes szabályozást tartalmazó 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendeletet.) A szabályozás egyértelműen meghatározza az ökológiai gazdálkodás fogalmát. Erre nagy szükség is volt, mert e téren a fogalmak jelenté-

3 se, tartalma a nagyközönség körében különösen nem egyértelmű, de elmondható, hogy még a szakmai berkekben sem. Az ökológiai gazdálkodásból származó terméknek mindenben meg kell felelnie az előzőekben említett rendeletek előírásainak. Ezekből kiemelve a legfontosabbakat: Az ökológiai gazdálkodásról szóló jogszabály tartalmazza azon természetes anyagok listáját, amelyek a kémiai eredetű szennyezések elkerülése érdekében növényvédelem és tápanyag-utánpótlás céljára felhasználhatók. Az ökológiai gazdálkodás csak olyan területen folytatható, ahol a talajvizsgálat igazolja a talaj szennyező anyagoktól való mentességét. A talajvizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. A termelők nem válhatnak egyik napról a másikra ökológiai gazdálkodókká, terményeik szántóföldi növénytermesztés esetén legalább két év, ültetvények esetén pedig három év átállási idő letelte után kaphatnak először ökológiai termék tanúsítványt, ezen időszak alatt is betartva a szabályokat. A termelőknek dokumentálni kell a területen végzett összes műveletet, fel kell jegyezni, hogy milyen szaporító anyagokat használt igazolnia kell, hogy azok genetikailag nem módosítottak, mikor milyen anyagokat, szereket alkalmazott tápanyag-visszapótlásra, növényvédelemre. Az eljáráshoz szigorú ellenőrzés kapcsolódik, amely a szabályok megszegőit, a szabálytalanság súlyosságától függően vagy kizárja az ökológiai gazdálkodási rendszerből, vagy előírja az átállás elölről történő kezdését. A jogszabály meghatározza továbbá azokat az előírásokat is, amelyek alapján az így előállított termékek feldolgozása történhet. Ennek lényege, hogy ezen alapanyagok feldolgozása csak elkülönítetten folyhat, és csak természetes eredetű adalékanyagok és kiegészítők használhatók fel a feldolgozás során. A feldolgozás elkülönítése térbeli és időbeni elkülönítés lehet. Rendkívül fontos, hogy a tanúsított terméken, mint kötelező jelölés, fel kell tüntetni az ellenőrzést végző, a minisztérium által elismert ellenőrző, tanúsító szervezet nevét és kódszámát. Magyarországon jelenleg két elismert ellenőrző szervezet van, az egyik a Biokontroll Hungária Kht, a másik pedig a Hungária Öko Garancia. Tehát a terméken a fogyasztóknak ezt a jelölést kell keresniük. Az ökológia gazdálkodásra történő átállás elősegítését a földművelésügyi tárca 1997-től az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásán belül, külön fejezetben biztosította. A támogatás rendszere azonban évtől lényegesen megváltozott és az EU-s támgoatásoknak megfelelő normatív alapú lett.

4 Magyarországon a világ más országaihoz hasonlóan az elmúlt években, de különösen 2002-ben dinamikusan nőtt az ökológiai gazdálkodásba vont terület, és az ilyen módon gazdálkodó szervezeti egységek száma 2002-ben már 103 ezer hektáron (a mezőgazdasági terület 1,75%-án), 1117 gazdaságban folytatott ellenőrzött ökológiai gazdálkodást. Jelenleg már mintegy 130 ezer hektáron folyik ellenőrzött gazdálkodás. A nagyarányú növekedés a sikeresen bevezetett Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program eredménye. A támogatási rendszerben bekövetkezett változást jól szemlélteti az a tény, hogy míg az évekre biztosított 500 M forintos támogatási keret összegből 350 M forint a ténylegesen kifizetett összeg, addig a évi NAKP keretében kifizetett összeg 525 M forint, azaz jóval meghaladja az előző öt évben együttesen kifizetettet. Fentiek alapján látható, hogy részben saját jól felfogott érdekünk, másrészt jövendő EU-tagságunk is indokolja, hogy az egészséges élelmiszer előállításában támogatásokon keresztül érdekeltté tegyük a gazdasági szereplőket. Mint az előzőekben elmondottakból kitűnik az ökológiai gazdálkodásba vont területek, illetve az itt termelt termékek mennyiségének a növekedése dinamikus, azonban megtermelt, minősített termékek jelentős része, mintegy 85 90%-a exportra kerül és csak a kisebb, 10 15% marad hazai fogyasztásra. A magas exportarányt az magyarázza, hogy az európai piac szinte korlátlan felvevőhely a jó, minőségi termékekre. Megjegyzendő azonban, hogy az ökológiai élelmiszerek a teljes élelmiszerforgalomhoz viszonyított aránya az e területen élenjáró európai országokban (Dánia, Németország, Ausztria, Svájc stb.) is csupán mintegy 3%-os arányt képvisel. Nálunk ez az arány nem éri el a 0,1%-ot. A hazai ökotermék skálán a nyers növényi termékek mellett az utóbbi időben megjelentek a feldolgozott zöldség-, gyümölcstermékek, pékáruk, valamint ha nem is nagy választékban, de kaphatók már a különféle állati termékek is. Nagyon érdekes képet mutat az elmúlt évben az AMV (Agrármarketing Centrum Kht.) által, a fogyasztók körében az ökológiai termékekkel kapcsolatban készített felmérés. A legmeglepőbb, hogy a megkérdezettek mintegy 20%-a nem is hallotta az öko(bio)termékekről, kb. 50%-a ugyan hallott róla, de nem érdekli, mindössze a megkérdezettek 13%-a ismeri, és néha vásárol is, és csupán 3% aki ismeri és rendszeresen fogyasztja. A fogyasztó számára nem kontrollálható kategóriába tartozik a termék öko voltának bizonyossága, ezért megbízható igazolást kell kapnia arról, hogy a termék valóban ökológiai feltételek előírásai szerint lett elő-

5 állítva, feldolgozva. Ezért a fogyasztó bizalmát az ellenőrzési rendszer bemutatásával, az ellenőrzést tanúsító jelölés megismertetésével lehet megszerezni. A fogyasztókat az ökotermékek választásánál az alábbi tényezők movitálják: a termékek természetes módon, a környezeti ártalmak elkerülésével készülnek, így a fogyasztó számára megbízható, ellenőrzött, káros anyagoktól mentes táplálkozást biztosít; a termékek tartalmazzák azokat a szükséges ásványi anyagokat, amelyeket a táplálékkal be kell vinnünk a szervezetünkbe, segítenek az egészség megőrzésében; bizonyos fokú társadalmi tudatosság és elkötelezettség, amely a természeti környezet megőrzésére, a vidéki élet, a paraszti gazdálkodás értékeinek megóvására, a helyi, történelmi távlatokban hagyományosnak tekinthető tradíciók megtartására irányul; az elmúlt évek nagy élelmiszerbotrányai miatt a figyelem egyre inkább a biztonságos élelmiszer előállítására terelődött. Ezek a nagy port felkavaró botrányok (BSE, dioxin, nitrofenol, antibiotikumok, hormonok alkalmazása) legtöbb esetben takarmányokra vezethetők vissza; idegenkedés a genetikailag módosított élelmiszerekkel szemben. Hazánkban reálisan kitűzhető cél, hogy növekedjék a hazai ökotermékek fogyasztása, a megtermelt termékek nagyobb hányada belföldön kerüljön értékesítésre. A belföldi fogyasztás legyen a következő öt évben a hazai élelmiszerpiac 1%-a, ami a jelenlegi fogyasztás szorosát jelenti. A növekedés forrásai a termékek mennyiségi emelése, illetve a feldolgozott termékek arányának a növekedése, valamint új értékesítési formák bevezetése. Az EU-s csatlakozásunk során a belső piac védelme is egyik kiemelt tennivalónk lesz, amely a hazai fogyasztók felvilágosításán, meggyőzésén kell, hogy alapuljon. El kell érni, hogy a hazai fogyasztó, az egyes EU-s tagországok fogyasztóihoz hasonlóan részesítse előnyben a hazai termékeket, tudja és érezze át, hogy a magyar élelmiszer választásával segíti a hazai vidéki lakosság megélhetését, a környezetkímélő termékek, így különösen az ökológiai élelmiszer választásával védi a természeti környezetet és saját egészségét. Tudatosítani kell a vásárlókban, hogy a hazai termék fogyasztásával a legkisebb ráfordítással előállított terméket választotta. A helyben készült termékek helyben történő elfogyasztásával kiiktathatjuk, illetve mérsékelhetjük a legnagyobb környeze-

6 ti ártalmat jelentő szállítást a folyamatból. Ez a tudatformálás hatásosan a közösségi agrármarketing szervezettel együttműködve érhető el. Az ökológiai gazdálkodás ellenőrző és tanúsító szervezete A Biokontroll Hungária Közhasznú Társaságot a Biokultúra Egyesület 1996-ben alapította, az ökológiai gazdálkodás ellenőrzésére. A 100%- ban magyar tulajdonú Kht-t, amely az EU és Svájc által elismert egyetlen magyar ellenőrző szervezet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a jogszabályoknak megfelelően HU-ÖKO-01 kódszámon nyilvántartásba vett. Alapvető céljai: az ökológiai gazdálkodás nemzetközi előírásokat is figyelembe vevő feltételeinek megfelelően gazdálkodó szervezetek ellenőrzése és tanúsítása; a piaci verseny tisztaságának biztosítása; a termelők és a fogyasztók kölcsönös kapcsolatában a bizalom erősítése. Az ökológiai gazdálkodásban szintetikus vegyszerek, műtrágyák nélkül, a természeti környezet sokszínűségét és talaj természetes tevékenységét kihasználva és hosszú távon fenntartva, mérsékeltebb hozamokkal, viszont magasabb biológiai értékkel termelnek. Magyarországon az ökológiai gazdálkodásban termelt termékek mintegy 95%-a exportra kerül. A haza fogyasztás fellendítésén a Biokultúra Egyesült fáradozik. Magyarországon 2002-ben ha volt az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásba vont terület nagysága. Ellenőrzés során azt vizsgálják, hogy ügyfelük gazdálkodása milyen mértékben felel meg a 140/1999 kormányrendelet, a 2/2000 FVM-KöM rendelet, és a Biokontroll Hungária Kht. alap-feltételrendszerének. Az ellenőrzések elvégzésére egységes eljárási szabályokat dolgoztak ki, így biztosítva az objektivitást. A partnerek külön kérésére a BioSuisse, a Naturland és öt területen a Soil Association feltételrendszere szerint is ellenőriznek. A vállalkozások ellenőrzését a következő területeken végzik: mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, gombatermesztés, állattenyésztés, tógazdasági haltermelés); vadon termő növények gyűjtése, feldolgozása; méhészet; vadtartás;

7 élelmiszerek előállítása; termékek exportja és importja, belföldi kis- és nagykereskedelme. Ellenőrzött vállalkozások száma 1. táblázat Vállalkozások tevékenysége Mezőgazdasági termelők Méhészek Vadon termő növények begyűjtői Feldolgozók, csomagolók Kereskedelmi egységek Importőrök Vállalkozások száma Összesen: táblázat Ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők adata Ellenőrzött terület (ha): Vállalkozások száma ugar 3,14% zöldség 0,97% egyéb 8,24% gyep 41,13% szántó 44,24% gyümölcs 1,44% gyógy- és fűszernövény 0,84% 1. ábra Az ellenőrzött területek hasznosítás szerinti megoszlása

8 A Biokontroll Hungárai Kht. a feltételrendszernek való megfelelést tanúsítvánnyal igazolja. A minősítő bizonyítvány azt igazolja, hogy a termelő tevékenysége megfelel az ökológiai gazdálkodás követelményeinek. A terméktanúsítvány azt igazolja, hogy a tanúsítványon megnevezett minőségű és mennyiségű árut (terméket), az ökológiai gazdálkodás szabályait betartva állították elő. Ezt a tanúsítványt a beküldött tanúsítvány kiadásának kérelme alapján állítják ki, szerepeltetve rajta a vevő nevét, címét is. Biotermék Mi a biotermék? Egy élelmiszer akkor tekinthető bioterméknek, ha szigorú szakmai előírások betartása mellett és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert ellenőrző szervezet ellenőrzési rendszerben állítják elő. A biotermék és az ökológiai termék szinoním elnevezések. Mely termékek jelölésében használható az ökológiai termelésre való utalás? Aszerint, hogy egy élelmiszer milyen arányban tartalmaz ökológiai gazdálkodásból származó összetevőket, a következő csoportok különböztethetők meg: az ökológiai összetevők aránya % biotermék; az ökológiai összetevők aránya 70 94% rá lehet írni a termékre, hogy hány százaléka származik biotermelésből; átállási termék növényi termék, amely még nem biotermék, de már egy éve ellenőrzött területről származik. Hogyan ismerhető fel a biotermék? A biokontroll által ellenőrzött terméken a következőknek kell szerepelniük: Elllenőrzött ökológiai gazdálkodásból, Ellenőrizte: Biokontroll Hungária Kht, HU-ÖKO-01. Mi biztosítja a biotermék hitelességét? Az ökológiai gazdálkodást kizárólag objektív, pártatlan ellenőrzési és tanúsítási rendszer felügyelete alatt lehet végezni. A bioterméket az

9 ellenőrzés a fogyasztási lánc egészén végig kíséri a termőföldtől a boltokban való elhelyezésig. Magyarországon a biotermék előállítók közel 100%-át a Biokontroll Hungária Kht. ellenőrzi és tanúsítja. Milyen előnyt jelent a biotermékek fogyasztása? A biotermék fogyasztója a következő két dologban biztos lehet: 1. Védi saját maga és családja egészségét. 2. Termékválasztásával olyan fenntartható gazdálkodási formát támogat, amely a környezet védelmét és gyermekeink számára történő megőrzését szolgálja. Miért egészségesek a biotermékek? Előállításuk során tilos műtrágyát, gyomirtó szert, szintetikus növényvédő szert, génmódosított szervezeteket és azok származékait felhasználni. Nem tartalmaznak az egészségre ártalmas adalék- és segédanyagokat. Magas a tápanyag-, ásványianyag- és vitamintartalmuk, ízanyagokban gazdagok, mivel a nagy hozamok helyett a magasabb táplálkozási értékű termékek előállítása a cél. Az állattartásban a lehető legkisebb antibiotikum- és hormonfelhasználása törekednek. Miért jó a környezetnek a biogazdálkodás? A genetikailag módosított szervezetek tilalmán keresztül az ökológiai gazdálkodás a fajok sokszínűségének fennmaradását szolgálja mind a gazdaságon belül, mind annak környezetében. A természeti környezetet benne az állat- és növényvilágot nem rombolja, mivel tiltja a toxikus anyagok felhasználását. Segít a legfontosabb kincsünk, a talaj és a vizeink megőrzésében. Az állatjólét elvének figyelembevételével a haszonállatokat úgy kell tartani, hogy azok jól érezzék magukat. A fenntartható mezőgazdaságért Az Európai Unió élelmiszertermelése és mezőgazdasága megérett a változtatásra: a jelenlegi mezőgazdasági és élelmezési politikák nem

10 biztosítják az egészséges táplálékkal való ellátást. A talajt, a levegőt, a vizeket elszennyezte az intenzív mezőgazdaság. Az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikájának (CAP) eredeti célja a gazdák és a minőségi élelmiszer-termelés támogatása. Mégsem ez történik. Az EU által a Közös Mezőgazdasági Politikára elköltött évi 40 Mrd euró jelentős része a mezőgazdaság iparosítását és a környezetszenynyezést segíti elő. A pénz nagy részéből a nagyobb gazdálkodók és mezőgazdasági cégek részesülnek: a CAP támogatások 70%-át a gazdák 20%-a kapja. A CAP-ból támogatott export pedig sérti a fejlődő országokat, mivel a helyi termelőket kiszorítja a piacról. Hústermékek Az intenzív hús-, baromfi- és tojástermelés nem fenntartható. A nagyüzemi állattartó telepeken túl sok állatot zsúfolnak össze. A nitrátot és baktériumokat is tartalmazó állati hulladék elszennyezi a vizeket. A nagyüzemi állattenyésztés emellett az éghajlatváltozást, az ózonréteg csökkenését és a savas esőket is okozó gázok kibocsátásnak forrása. Az intenzív hústermelés hatásfoka nagyon alacsony. Egy kg birkahús előállításához 5 kg nagy fehérjetartalmú takarmány szükséges. Az Európai Unió évente 55 M t takarmányt importál Brazíliából, Thaiföldről és más déli országokból, olyan földterületeket foglalva le ezáltal, amelyen sokkal hatékonyabban lehetne közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas élelmet termelni. Az állatok takarmányába kevert növekedést serkentő antibiotikumok csökkenthetik az alapvető fontosságú emberi gyógyszerek hatékonyságát. A Közös Mezőgazdasági Politika a nagyüzemi gazdálkodást támogatja a birkákra vonatkozó fejkvótán vagy a sertésre, birkára és baromfiakra vonatkozó exporttámogatáson keresztül. A fejkvóták intenzív termelésre ösztönzik a gazdákat, ezért az állatállomány támogatását inkább a gazdaságok méretéhez kellene kötni, ezáltal biztosítva azt, hogy ne terheljék túl a talajt állati trágyával! A vegyes állatállományt gondozó farmokat kell támogatni. Az élő állatok nagy távolságokra történő szállítása szenvedéssel jár számukra. Ennek a Közös Mezőgazdasági Politika is előidézője az élő állatok exportjára adott támogatásokon keresztül. Ehelyett elsősorban inkább a túltermelést kellene visszafogni!

11 Gyümölcs és zöldség Az üzletekben kapható gyümölcs és zöldség mintegy fele mérhető mennyiségű vegyszermaradványt tartalmaz. A friss gyümölcs és zöldség alapvető alkotóeleme az egészséges étrendnek, ami még egészségesebb lenne vegyszermaradványok nélkül. A vegyszermaradványok egészségkárosító hatásainak eredményeként viselkedési rendellenességek léphetnek fel, gyengül az immunrendszer, sérül a hormonháztartás vagy rák is kialakulhat. Az EU évente 2 Mrd eurót költ a gyümölcs- és zöldségtermesztés támogatására. Miért nem költik ezt a pénzt a vegyszerhasználat minimalizálására és egészséges élelem előállítására? Ehelyett az EU megszállottan szabványosította a gyümölcságazatot a helyi, hagyományos fajták kárára. Az Európában létező több mint 2300 almafajtából mennyi kapható az üzletekben? 1990-ben egy olyan EU-határozat lépett hatályba, amely szerint az 55 mm-nél kisebb átmérőjű almát nem lehet többé almaként eladni. Ennek eredményeképpen almák tonnáit pusztítják el, továbbá hatalmas mennyiségű vegyszert és műtrágyát használnak fel, hogy az EU számára kívánatos felfújt, foltmentes almát állítsák elő. Franciaországban hektáronként 5216 euró CAP-támogatást fognak arra fordítani, hogy több ezer hektár gyümölcsöst megsemmisítsenek. Az EU azt állítja, hogy erre szükség van a francia termékek minőségének megőrzéséhez, illetve a megtermelt gyümölcsök mennyiségének csökkentéséhez. Dohány A dohány nem táplálék, mégis nagyobb hektáronkénti támogatást kap ennek termelése a CAP-ból, mint bármely más termény (megközelítőleg 7000 eurót). A gyenge minőségű dohány többségét exportálják EUn kívüli országokba, miközben az EU határain belül egyre többet fordítanak a dohány elleni küzdelemre. A dohánytermesztéshez komoly környezeti problémák kapcsolódnak, beleértve az erdőirtást, az ezáltal okozott eróziót és sivatagosodást, valamint a hatalmas mennyiségű vegyszerfelhasználást. Miként kell megváltoztatni a mezőgazdasági és élelmiszerpolitikát? Ökológiai feltételekhez kötni minden CAP kifizetést A CAP-támogatások kifizetését környezeti követelmények teljesítéséhez kell kötni! A jelenlegi terület- és kvótaalapú kifizetéseket

12 egy olyan jutalékkal kell felváltani, amelyet minden fenntartható módon kezelt mezőgazdasági terület után kifizetnek! A lokalizáció bátorítása a globalizáció helyett Az új Közös Mezőgazdasági Politikának nem lehet célja a világpiaci verseny támogatása, ehelyett a helyi és regionális kereskedelmet kell előnyben részesítenie. Az exporttámogatásokat meg kell szüntetni! Több forrást a vidékfejlesztésre A Közös Mezőgazdasági Politika költségvetésének nagyobb részét a vidéki környezet és megélhetés védelmére kell költeni! Ez azt jelenti, hogy támogatni kell a biogazdálkodást, a természetes gazdálkodást, a biológiai sokféleség védelmét, a helyi fajtákat, továbbá újra kell éleszteni a helyi feldolgozó létesítményeket és a helyi terjesztés eszközeit! Előnyben kell részesíteni a kicsi és fenntartható gazdaságokat A nagy gazdaságoknak juttatott támogatásokat jelentős mértékben csökkenteni kell, és előnyben kell részesíteni a kis- és fenntartható gazdaságokat! Zöld adóreform A zöld adóreformnak fel kell számolnia a munkaerőre nehezedő adóterheket, illetve be kell vezetnie, és fokozatosan növelnie kell a közlekedésre és a vegyi alapanyagokra kivetetteket (ökoadózás)! Ellenőrzés alá kell vonni az agrokémiai és az élelmiszeripart A jelenlegi élelmezési rendszert néhány kereskedő, valamint élelmiszertermelő és elosztólánc növekvő uralma jellemzi, aki képesek saját érdekeiket a társadalomra kényszeríteni. Ennek következtében a fogyasztók egyre szabványosítottabb termékek közül választhatnak, amelyeket a világ minden részéről szállítanak az üzletekbe. Ennek a helyi fajták sokfélesége és a helyi termelők látják a kárát. Az EU-nak olyan politikát kell kidolgozni, amely kikényszerítheti a vállalati elszámoltathatóságot, továbbá megelőzi a piaci egyeduralmat!