alapok llalattal kapcsolatos fogalmak

Átírás

1 1 /16 Mikroökon konómiai alapok Vállalattal kapcsolatos fogalmak llalattal kapcsolatos fogalmak A vállalat a gazdaság egy olyan szervezeti egysége, amely fogyasztási javakat állít elı a társadalomnak, saját erıforrásaival, saját kockázatára önállóan gazdálkodik, profit szerzése céljából. Típusai (PT: kt, Bt, ft, Rt, közös vállalat) Mőködés: MXCIV. tv Vállalati célok A vállalat környezete Idıtávok a gazdaságban

2 2 /16 YX Néhány mikroökon konómiai alapösszef sszefüggés: Y% dy Y = = = X% dx X % = p% Dp = = (,L) APL = ; MP L L d. dp L p = L % d MP = = = L% dl L AP TC = FC + VC = p pl TC = L + p p. + p dy. dx L L L yx.l X Y Y X. X Y x X Y y % d = = p % dp AP = ; y x 2 2 MP p. x y = % d MP = = = % d AP d MP = = L p = L MRTS dl MP p TC VC FC d TC d VC AC = ; AVC = ; AFC = ; MC = = d d TR() AR = ; MR = d TR() d % = I% I = d. di I Mikroökonómia A termelés termelési függvény: = f(l,a,,e) egyszerősítés: = f(,l)

3 3 /16. AP L = MP L L = L (C) Isoquant és s parciális term-i függvény. Termelési tényezt nyezı felhasználás hosszú távon

4 4 /16 Rövid távt és s a ktgfv-ek. piacfüggetlen Π = TR TC Profitmaximum szerint deriválva, a szükséges feltétel: MΠ = MR MC = 0 MR = MC Az elégséges feltétel: MΠ < 0 Fogyasztói és termelıi többlet Holtteher-veszteség

5 5 /16 Profitmaximalizálás tökéletes verseny. Profitmaximalizálás monopólium Fedezeti pont és üzemszüneti pont

6 6 /16 Piactípusok elválaszt lasztásasa Szempontok: résztvevık száma termék homogenitása informáltság piacra való ki- és belépés szabadsága Értékesítés: termékpiacok (beszerzés: term-i tényezık piacai) tökéletes verseny monopolisztikus verseny oligopólium monopólium ereslet kínálat Marshall-kereszt A piac Mai piacok: monopolisztikus verseny és Jellemzésük: oligopólium - nem írhatók le hagyományos mikroökonómiával (racionalitás, egymástól független szereplık, egyforma vállalatok, stb.) - új megközelítések kellenek

7 7 /16 Industrial Organization alapvetı modellek 1) SCP modell (Structure-Conduct- Performance = piaci szerkezet magatartás-teljesítmény) 2) Versenyellenes stratégiák -egy példa: árrögzítés (kartell) Ugyanazon foglalkozású emberek még mulatság és szórakozás céljából is ritkán jönnek össze anélkül, hogy megbeszéléseik a közösség elleni összeesküvésben vagy az árak emelésére szolgáló megállapodásban ne végzıdjenek (A. Smith) Hírek: március m 30. Akár 50 millió forintot is megérhet egy feljelentés Buktasson le kartellezı cégeket ötvenmillió forintért! Bárki hatalmas díjat kaphat áprilistól kartellezık leleplezéséért 50 milliót is fizethet a GVH a feljelentınek Áprilistól 50 millió forintot is kaphatnak a kartellvadászok Jól csengı "vérdíjat" tőzött ki a kartellek fejére a versenyhivatal: csütörtöktıl (ápr.1.) a kartellezı cégek bírságának 1 százalékát, de legfeljebb 50 millió forintot kaphat az a magánszemély, aki "nélkülözhetetlen bizonyítékot" szolgáltat egy kartellügyrıl

8 artellek és s büntetb ntetések Mobil végzıdtetési díjak millió Strabag és társai kartell millió Autópályaépítési kartell millió Betonút Szolgáltató millió Allianz-Generali - casco és kgfb millió Bankkártyák forgalmi jutaléka millió A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint az utóbbi négy év 20 legnagyobb kartellügylete "alsóhangon számolva" 64 milliárd forint kárt okozott a gazdaságnak - a hatóság kalkulációja szerint ez az összeg beépült az árakba, azaz fejenként 6400 forintot loptak el minden magyar állampolgártól a titkosan lepaktáló cégek. (HVG) IO - piacelmélet let Nem tökéletesen versenyzı piacok elmélete Tipikus kérdések, problémák: Milyen tényezık alakítják ki a piacszerkezeteket? Hogyan írhatók le és elemezhetık a különbözı piaci szerkezetek? Mi a kapcsolat a piaci szerkezet, vállalati magatartás és hatékonyság között? Piacelmélet alkalmazása Vállalat: döntések (ár, termék, piacralépés, fejlesztés stb.) piaci környezet szerepe, alkalmazkodás (stratégiai menedzsment) ormányzat: szükséges-e a piacok mőködésébe való beavatkozás versenypolitika, versenyszabályozás elméleti alapja Módszertani eszközök: Empirikus, statisztikai elemzések, esettanulmányok (SCP modell) 8 /16

9 9 /16 Struktúra ra-magatartás- teljesítm tmény modell (SCP)( A piaci szerkezet hatással van a vállalatok magatartására, amely meghatározza az iparág hatékonyságát. A piaci szerkezet a piac alapvetı jellemzıitıl függ A vállalat magatartása: pl. a vállalat által alkalmazott árak-árképzés, innováció Az iparág hatékonysága: allokációs és termelési hatékonyság Az SCP (vagy SVT) modell kereslet árrugalmasság, helyettesítés vásárlási szokások, gazd.növ alapfeltételek kínálat nyersanyagok,technológia, munkaerı szakképzettség Piaci struktúra Vállalatok száma, mérete, termékek jellege - termék differenciáltság, belépési korlátok Piaci magatartás (viselkedés) Ár-árképzés, +F, marketingtevékenység, beruházás Teljesítmény Hatékonyság (termelési és allokációs), jövedelmezıség, termékminıség, technikai fejlıdés

10 10 /16 Versenyszabályoz lyozás s szerepe az SCP modellben Struktúra Strukturális szabályozás (fúziókontroll) Magatartás Magatartás szabályozás (artell, erıfölény) Verseny szabályozás Teljesítmény cél ideális állapot- verseny (TV) Melyik iparág a legkoncentráltabb? Vállalatok A B C D , , ,3 1, , , , , ,25 9 1, ,25

11 11 /16 A piaci koncentráci ció és s mérésem A piaci struktúra megfigyelhetı dimenziói: a piacon lévı vállalatok száma (n) egyenlıtlenség (a piaci részesedések különbözısége) Mérıszámok: m (m<n) vállalatos koncentrációs ráta CR m : a legnagyobb vállalatok együttes piaci részesedése Herfindahl- Hirschmann index (HHI vagy H): részesedések négyzetösszege A Herfindahl- Hirschmann index 2 számítása: H = s i i = 1 q i 100 ahol s i = vagy s i = n q i nagysága:0 <H < (vagy 1) nagysága függ: vállalatok száma (ha n, akkor H ) egyenlıtlenség (ha az egyenlıtlenség, akkor H )

12 12 /16 A HHI felbontása, értelmezése d i = s i -1/n (az iparági átlagos részaránytól való eltérés) HHI = n i = 1 d 2 + i 1 n egyenlıtlenség vállalatok száma Mobilpiaci koncentráci ció és változása (forrás: NHH) február december Pannon 38% 35% T-Mobile 50% 43% Vodafone 12% 22% HHI

13 Vegyipari ágazatok koncentrálts ltsága (forrás: GVH versenystatisztika 2006.) Vállalatok száma CR3 az értékesítés nettó árbevétele alapján CR5 az értékesítés nettó árbevétele alapján CR10 az értékesítés nettó árbevétele alapján HHI az értékesítés nettó árbevétele alapján Vegyi alapanyag gyártása ,18 82,32 89, Mezıgazdasági vegyi termék gyártása 32 76,73 83,97 92, Festék, bevonóanyag gyártása 50 62,63 71,25 82, Tisztítószer, testápolási cikk gyártása ,23 87,48 91, Egyéb vegyitermék gyártása 91 26,19 39,19 63, Vegyi szál gyártása 5 96,06 100,00 100, CRm n vállalatbv llalatból l m vállalat v piaci részesedr szesedésese Problémák k a koncentráci ció mérésével koncentráci ció és hatékonys konyság A piac megfelelı definiálása szükséges: releváns (érintett) piac Statikus mutató (belépési lehetıségek szerepe) oncentráció és hatékonyság nagyobb koncentráció gazdasági erıfölény, ill. összejátszás valószínősége nı: versenyt, allokációs hatékonyságot gátolja költségelınyök miatt (alacsony hatékonyságú cégek kiszorulnak) koncentrálódik az iparág termelési hatékonyság nagyobb 13 /16

14 14 /16 Piaci teljesítm tmény - hatékonys konyság mérése: index se: Lerner index Piaci hatalom: a vállalat képessége arra, hogy a piaci árat a határköltség (versenyzıi ár) fölé emelje Mérése: Lerner pindex MCi (m i ) mi = i-k vállalat: p i Iparág egészére: M= n = 1 s i m i Piaci kimenet eltérése az ideális (versenyzıi) esettıl a piaci verseny közvetlen mércéje hatékonyság! A piaci hatalom és s a koncentráci ció kapcsolata pl. n szereplı (vállalat) nem kooperatív (Cournot) oligopólium Iparági szinten a piaci hatalom (Lerner index): M= n n s i s m = s = i i i i= i= 1 1 m p MC p HHI s = i i i = kompetitív piac = 0< M <1/ = monopolista piac

15 15 /16 Mitıl l függ f a vállalat v piaci hatalma? A vállalat piaci részesedése (s i =q i /): nagyobb részesedés = nagyobb piaci erı A piaci kereslet árrugalmassága ( ): árrugalmatlanabb kereslet = nagyobb piaci erı adott (és p): kisebb MC i nagyobb s i : pozitív kapcsolat a hatékonyság (költségben mérve) és a piaci részesedés ill. piaci hatalom között Vállalatok magatartása (kölcsönös függés) is befolyásolja a piaci hatalom nagyságát: Stratégiai interakció: nem kooperatív - kooperatív magatartás Összejátszással monopolhelyzet artell-ügyek Magyarországon gon Év Ügyek VH beavatkozás Bírság száma mft , , ,

16 16 /16 artellek viselkedésének egy leírása = JÁTÉELMÉLET Lesz-e összejátszás? s? S 2 p 1 =60 S (koop.) 1 p 1 =60 (koop.) p 2 =50 (nem koop.) 800, , 0 p 2 = 50 (nem koop.) 0, , 750 Ár a döntési változó (Bertrand duopólium): attól vesznek, aki olcsóbban ad (végsı eredmény: P=MC) Piaci kereslet: p=100- öltség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600