A MAI MAGYAR SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA. 1) A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAI MAGYAR SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA. 1) A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint"

Átírás

1 A MAI MAGYAR SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA A szókészlet nem puszta szóhalmaz, hanem több szempontból rendszert alkot: bizonyos szavak csoportjai rétegekbe, kategóriákba tömörülnek. E rétegek, kategóriák azonban nincsenek egymástól élesen elhatárolva, kevésbé zártak, mint a nyelvtani rendszer kategóriái. A nyelvtudomány a következő szempontból kategorizálhatja a szavakat: 1) társadalmi fontosságuk, 2) az egyes nyelvváltozatokhoz való viszonyuk, 3) élőnyelvi felhasználásuk, 4) eredetük, 5) a használó egyénhez való viszonyuk szerint, 6) stilisztikai szempontból és 7) egyéb szempontok szerint. A felsorolt szempontok alapján elkülönülő kategóriák azonban mint említettük nem merevek, lezártak, mert a szókészlet állandó mozgásban, változásban van. Kihalnak belőle szavak: isa bizony, rér, süv sógor, jó folyó, szád nyílás stb. Új szavak keletkeznek: kenőpénz, magánosítás stb. Egyik rétegből átkerülnek szavak a másikba, például a szaknyelvből a köznyelvbe: kombájn, rakéta, űrhajó, vitamin stb.; a nyelvjárásból a köznyelvbe: betyár, szobor stb. A stilisztikai rétegekben is történhetnek elmozdulások. Például a tudomány műszavait felhasználhatja a publicisztikai, szónoki stílus is (például: azonos hullámhosszon). Ha a szavakat nem a szokásos körükben alkalmazzuk, stilisztikai értékük megváltozik, stilisztikum keletkezik. Egészen más például a kéz szó stílusértéke a köznapi beszédben, mint a sors keze metaforában. Mennél nagyobb a különbség a szó szokásos és új felhasználási helye és köre között, annál nagyobb a stílushatás. 1) A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint Egy nyelv teljes szókészlete minden létező szót magában foglal, de a szavak társadalmi fontossága nem azonos. Ilyen alapon elkülöníthető egymástól az alap- és kiegészítő szókészlet vagy peremszókincs. Az alapszókészlet a teljes szókészlet magva, törzsállománya. Az ide sorolható szavakra a következők jellemzők: Fontosak: nélkülük a nyelvi kommunikáció nem mehet végbe, hiszen olyan dolgokat, minőségeket, cselekvéseket stb. neveznek meg, amelyek nélkül az élet elképzelhetetlen: kenyér, lámpa, zöld, sok, jár stb. Össznépi jellegűek, vagyis a társadalom minden tagja ismeri és használja őket: kés, iszik, sárga stb. Régi tagjai a szókészletnek: az ide tartozó finnugor eredetű szók (fül, haj, úszik, megy, három stb.) több ezer éve, az alapszókészletbeli jövevényszók (bika, szőlő, asszony, polgár, piac stb.) több évszázad óta élnek nyelvünkben. Nagy a szócsaládjuk, azaz számos képzett szó alakult belőlük, illetve összetett szó velük: fej: fejes, (le)fejez, fejű; fejfedő, fejvadász, búzafej, lábfej stb. Az ide tartozó szók jórészt többjelentésűek: ad, jár, megy stb. Az alapszókészlet szavai között vannak tőszavak (ég, fut, nyár, tíz stb.), származékszók (asztalos, vízi stb.), összetételek (szemüveg, egymást stb.).

2 A kiegészítő szókészlet jellemző vonásai a következők: Kevésbé fontos elemei a nyelvnek, mert a társadalom egésze számára maga a szó jelölte dolog is kevésbé lényeges: lovag, lőcs, fogmeder, kékfestő stb. Nem össznépi jellegűek, azaz nem mindenki használja őket, csak kisebb-nagyobb közösségek: bordásfal, diszpécser, habarcs, lombik, lopótök, lornyon stb. Rövid ideje vannak a nyelvben: képernyő, szélesvásznú, űrkabin, stb., vagy csak rövid ideig voltak használatban: éleny ( oxigén ), gépely (>gép), kinemaszkóp, újdondász ( újságíró ) stb. Társtalan szavak, azaz nincs, vagy alig van szócsaládjuk. Például abbé, evakuál, zebu stb. Megfigyelhető, hogy az alapszókészletbe tartozó szavak származékai vagy a velük alakult szóösszetételek nemegyszer a peremszókészletbe kerülnek: hiba (a) meghibásodás (p), magán (a) magánosítás (p), név (a) nevesít(és) (p), pont (a) pontosít (p), por (a) porított (p), had, ügy (a) hadügy (p), vak, ablak (a) vakablak (p) stb. Az alap- és kiegészítő szókészletet nem lehet élesen elválasztani egymástól. Állandó az áramlás, vándorlás közöttük. Minden új szó a szókészlet külső rétegeiben kezdi az életét, s a tőle jelölt dolog fontosságától függően gyorsabban vagy lassabban kerül egyre közelebb a szókészlet magjához. Így például ma már az alapszókészlethez számíthatjuk a benzin, beton, rádió, telefon szót, jóllehet viszonylag nem rég használatosak nyelvünkben, néhány évtizeddel ezelőtt még peremszókészletbeli szavak voltak. Természetesen az ellenkező folyamat is lejátszódhat. Az egykor alapszókészletbe tartozó íj, patyolat stb. szó ma már a szókészlet peremén helyezkedik el, valamikor széles körben használt szók háttérbe szorulnak újabbakkal szemben: a literatúrá-t, poétá-t kiszorította az irodalom, költő stb. A szóállomány mennyisége és a szavak forgalmi értéke szempontjából az alap- és peremszókészlet fordított arányban áll egymással. Az előbbi a nyelv viszonylag kis számú szavát foglalja magában nagy forgalmi értékkel, az utóbbi a szókészlet nagyobb hányadát öleli fel, de ezeknek a szavaknak kisebb, néha egészen jelentéktelen a forgalmi értéke. 2) A szókészlet nyelvváltozatonkénti rétegződése A nyelv használatában él. Az élő nyelvhasználat sohasem egységes. Egy magyar nyelv van ugyan, de használata változatokat eredményez. Ezeket újabban nyelvi rétegeknek nevezik. Vizsgálatuk nyelvszociológiai szempontok alkalmazását igényli. A nyelvváltozatok egymástól alapvetően szó- és kifejezéskészletükben különböznek, a nyelvtani szabályok és a hangzás különbségei nem jellemeznek szükségszerűen minden nyelvváltozatot. A magyar nyelvváltozatok összessége a magyar (nemzeti) nyelv. Ennek belső tagolódása az alábbi képet mutatja: A) Normatív nyelvváltozatok: a) irodalmi nyelv (főleg írott változat): ide tartozik a szépirodalmi nyelv, esszényelv, az értekező próza nyelve, sajtónyelv stb. b) köznyelv (főleg beszélt változat): ilyen például a színpadi nyelv, a szónokok spontán pódiumnyelve, a tanárok katedranyelve, az utcai nyelv stb. 11

3 B) Területi nyelvváltozatok: a népnyelv (szinte kizárólag szóbeli változat): a) nyelvjárástípusok; b) helyi nyelvjárások. C) Társadalmi nyelvváltozatok: a) csoportnyelvek, szociolektusok (írott és beszélt változatok): szaktudományos, szakmai és műhelynyelvek; kismesterségek, munkálatok nyelve, a hivatal, a mozgalom nyelve stb. b) hobbinyelvek (szabadidőben űzött foglalatosságok, szórakozások szerint: sportnyelvek, játékok nyelve, vadásznyelv, horgásznyelv stb.) c) életkori nyelvváltozatok (a szocializációs folyamat szakaszainak átmeneti nyelve: gyermeknyelv, dajkanyelv, diáknyelv, katonanyelv stb.). d) argó (tolvajnyelv, jassznyelv, szleng). A) Normatív nyelvváltozatok a) Az irodalmi nyelv szavai Valamennyi nyelvváltozat közül az irodalmi nyelv a legfontosabb, hiszen egységes, normatív jellegénél és stilisztikai differenciáltságánál fogva ez az uralkodó nyelvhasználati forma. Ezt használják a művelt emberek, ezt alkalmazzák az iskolában, a sajtóban, a rádióban, televízióban. Az irodalmi nyelvnek két megjelenési formája van: az írott és a beszélt változat. Ez utóbbit köznyelvnek is szokás nevezni. A közöttük lévő különbség elsősorban stilisztikai természetű, ez az írás és beszéd egymástól sokban eltérő sajátosságaival függ össze. Az írott változat gondosabb, csiszoltabb, mint a beszélt nyelv. Ez utóbbi fesztelenebb, kevésbé kötött formákat is megtűr. Az írott változatra az is jellemző, hogy szóállományának nagyobb a belső tagoltsága, mint a beszélt nyelvé, hiszen több stílusneme van, s ezekben többé-kevésbé eltérő szóhasználat figyelhető meg. Az írott változat stílusnemei közé a tudományos, a hivatalos, a publicisztikai és a szépirodalmi stílust soroljuk. A beszélt nyelvnek két fontosabb stílusneme ismeretes: a szónoki és a társalgási stílus. A tudományos stílus szókincsére főként a tudományszakonként váltakozó műszavak és műkifejezések (terminus technicusok) nagyszámú előfordulása jellemző. Az irodalomtudományban például ilyen műszavak és műkifejezések használatosak: cselekmény, líra, elváráshorizont; a nyelvtudományban: hangtörvény, mondatstruktúra, szófajváltás; a matematikában: binom két tag összegéből álló matematikai kifejezés (a+b), halmaz, racionális szám; az anatómiában: felszálló idegpályák, szürkeállomány stb. Továbbá jellemző a tudományos stílus szókészletére az, hogy még egy tudományszakon belül is meglehetősen differenciált, valamint az, hogy szóállományból hiányoznak a festői erejű szavak, kifejezések, szólások, a tájszavak, az archaizmusok, a zsargonszavak. 12

4 A hivatalos stílus szókészletében szintén találunk sajátos szavakat, szóértékű kifejezéseket, olyanokat, amelyek csak a hivatalos ügyintézések nyelvében honosak: akta, iktat, felhatalmazás alapján, hatályon kívül helyez, megerősítést igényel, perrendtartás, ügyfél stb. A publicisztikai stílus, a sajtó szóhasználatában szintén megfigyelhetők sajátos vonások. A publicisztikának az a feladata, hogy tájékoztassa az olvasókat a politikai, társadalmi, gazdasági, művelődési élet aktuális eseményeiről, hogy ezeket kommentálja és mozgósítsa olvasóit. Ezért a közíró főleg azokat a szavakat meg kifejezéseket részesíti előnyben, amelyekkel hatásosan tudja kifejezni mondanivalóját. Számos frissen ható szót és átvitt értelmű, képes kifejezést használ, s ezzel dinamikus jelleget kölcsönöz stílusának. Például a cenzúra sírból kinyújtott keze, a közös véráldozat parancsa, a szabadság elemi aritmetikája. Mondatpéldában: A föld energiaéhsége kezd elviselhetetlenné válni. A jövő felé rohanásban az emberiség tarkóján érzi a hőerőművek ziháló leheletét stb. Mivel a publicisztikai írások az élet valamennyi területét átfogják, ezért természetes, hogy valamennyi tudományszak, művészeti ág, szakma sajátos szava előfordul bennük. Például: alkotmánytervezet, kormányrendelet, tanügyi törvény (jogi műszó / kifejezés), gazdasági hatékonyság, gazdasági mutató, rentabilitás (közgazdasági műszó / kifejezés), pályakiigazítás, űrprogram (űrrepülési szakszó), fóliaház, talaj-előkészítés, ültetőpálca (mezőgazdasági szakszó), furnírnemesítő eljárás, hidraulikus emelődaru (műszaki terminus technicus) stb. A sajtó nyelve nem egyöntetű. Szókincsének is szinte rovatonként sajátos jegyei figyelhetők meg. Vannak azonban a publicisztika szókincsének általános jellemzői is. Ide tartozik a többi között a helyet, időt, ismert személyeket megnevező szavak nagy száma, valamint a címekben a hatásos szókapcsolatok szerepeltetése: Kinek az erdejét vágják? Három kérdés, melyekre nem várok választ. Megint rossz lóra tettünk? Mi lesz veled, Főtér? Naprakorgó stb. A szépirodalmi stílus szókészlete az irodalmi nyelv írott változatának stílusnemei közül a leggazdagabb, legváltozatosabb, legtagoltabb. Benne bármelyik nyelvhasználati terület sajátos szava előfordulhat. Nagyon gazdag peremszókészletbeli szavakban. A legszembetűnőbb e szókészletben a képes értelmű és árnyalt hangulatú szavak és szókapcsolatok nagy változatossága. A szépirodalmi stílusban igen sok egyéni szóalkotás, szokatlan képzettársításon alapuló kifejezés szerepel. Például: Erős, bántó, ködös volt Május, / E fagybabotló, léha hónap / S rossz lelkü pötty-városi uccán / Sárban hordtam a lobogómat, (Ady: A visszahozott zászló). Fürkészve körbe guggoltak a bokrok / a város peremén (József Attila: Levegőt!). a csilló könnyűség lebeg! (Uő.: Eszmélet). A hegyről hűvös éj csorog (Radnóti: Május). És virágzik tovább a csend (Tamási). A szépirodalmi nyelv szókészlete rendkívül differenciált, magába olvasztja a szókészlet vidékenként, foglalkozási ágak, társadalmi rétegek vagy stilisztikai értékek szerint rétegződő elemeit. Tájszavakat: (A macska) Keservesen szemlélődött, s közben-közben a tonka ( pisze ) orrát fintorgatva szagolta az avart (Tamási: Ábel a rengetegben); tudományos és szakmai műszavakat: Egy kis mirigy lóg az agy alsó lapján pontosan középen, az agyfüggelék (Karinthy: Utazás a koponyám körül); Miért csak stroncium-veszélyt jeleznek a finom műszerek? (Kányádi: Másolat); argotikus kifejezéseket: olykor pedig bandzsítva azt az italospolcot nézegette, melyet a góré ( vendéglős ) lepucolt az éjszaka (Bálint Tibor: Zokogó majom); idegen szavakat: Timéa elbámult a víz alatt lakók játékain, olyan volt az, mint egy amfitheátrum madártávlatból (Jókai: Az arany ember); archaizmusokat: Ott udvaroltak az urak a fejedelemnek a napszállat hűsében, s a deák félt, hogy nagy nevetség lesz abból, ha rajtakapják, hogy ő zágoni fenyőlevél-tobákkal veszejti meg a török muskotályt (Móra Ferenc: Bujdosók). 13

5 b) A köznyelv szavai Az irodalmi nyelv beszélt változatának, a köznyelvnek két stílusnemét különítjük el, a szónoki és a társalgási stílust. A szónoki stílus szerepe nem egy tekintetben hasonlít a publicisztikai stíluséhoz, ezért nehéz a határt megvonni közöttük. A szónok valamely ügy, eszme érdekében vagy más-más természetű közéleti eseményekkel kapcsolatban arra törekszik, hogy a hallgatóságot meggyőzze és állásfoglalásra késztesse. Ezt a szándékát a nyelvi elemek közül főleg az expresszív hatású szavak és kifejezések találó megválogatásával éri el. Így a szónoki stílusnak a szépirodalmi nyelvvel is sok közös vonása van. Ebben a klasszikus retorikák szabályait alkalmazó stílusnemben a szóhasználat valóságos művészi prózává teszi a közlést. Idézzünk ennek bizonyítására egy részletet Móricznak az Ady ravatalánál elmondott beszédéből és néhány mondatot Márton Áron egyik szentbeszédéből: Emlékezzetek: az emberiség még nemrégen néma nyomorban hevert, Ady már akkor a szabadságot zengte. A szívek gyáván és mindenbe beletörődve, korbács előtt meghunyászkodva gubbasztottak: Ady Endre mint egy fiatal Isten szállott ki a magasba, s az egekig dobta az új igazságok lángoló igéit. A lelkekben még siket és vak ködök gomolyogtak: az Ady Endre lelkében már tisztán égett a felszabadulás örök fénye. A Márton Árontól vett szövegrész így hangzik: Krisztusban szeretett híveim! / A felolvasott evangéliumi szakasz a történelem legizgatóbb jelenetét idézi fel. / Bírói kihallgatás folyik. Krisztus áll Pilátus előtt. Ellenségei vádlottként és megbilincselve hozták ide. / Pilátus meg van győződve az előtte álló Krisztus ártatlanságáról, de a rikácsoló, handabandázó, kórusban fenyegetőző csőcselék előtt megtorpan, és kiesik a tárgyilagos bíró szerepéből. Félt, hogy a mindenre elszánt vezetők a császárhoz mehetnek panaszra. És ezt nem merte megkockáztatni. A császár kegyéhez és az előkelő, jól jövedelmező álláshoz jobban ragaszkodott, mint az igazsághoz. Megalkuszik tehát a helyzettel, s hozzájárul, hogy keresztre feszítsék azt, akiben semmi hibát nem talált. Majdnem kétezer esztendő pergett le azóta az idő homokóráján. A századokat jelentő homokrétegek népeket és a történelem sok hangos szereplőjét temették maguk alá. De Pilátus gyászos alakja változatlan és kísérteties életszerűséggel ott sötétlik a fénylő kereszt drámai hátterében, hogy az árulás gyalázatával figyelmeztessen az igazság legyőzhetetlen erejére és félelem nélküli szolgálatára minden kort és minden nemzedéket az idők végéig. A szónoki stílus az élőszó közvetlen erejével hat, és azonnali állásfoglalásra ösztönzi a hallgatóságot. Ezért nincsenek benne megértést gátló szavak: például csak szűk körben ismert tájszavak, szakszavak és archaizmusok. A szónokok ugyanakkor szívesen élnek olyan szinonimákkal, amelyek az értelmi és hangulati nyomósítást szolgálják, hatásos szólásokkal meg szállóigékkel. Vannak olyan szónoklatok is, amelyek spontánul hangzanak el. Ezeknek a szóhasználata kevésbé gazdag, változatos. A köznyelv másik stílusneme a társalgási stílus, köznapi beszédnek is lehetne nevezni. Az ebben előforduló szavak nagyon változatosak, mivel az e stílusnemhez tartozó közlések a mindennapi élet legkülönbözőbb területein hangzanak el. Közöttük pozitív és negatív hangulatú szavak egyaránt találhatók. Ezek lehetnek választékos kifejezések: Szabad kérnem, fáradjon el hozzám, bocsánat a zavarásért, kérném megmondani stb.; familiáris színezetű vagy dajka-, gyermeknyelvi elemek: anyuci, baba, alukál, tütü, autó; víz stb.; alantas, vulgáris színezetű 14

6 szavak, szólások: barom, pofázik, duma habbal stb. Ugyanakkor a társalgási stílusban számos tréfás, humoros hatású szó, kifejezés is előfordul, különösen az ifjúság, diákság nyelvhasználatában: döci-döci táncdélután, házibuli, hábé házimulatság, lelombozódik vmi miatt elkeseredik, rögi rögtönzés, ritka szép haja van kopaszodó stb. A szóbeliségben a magyar nyelvterület jelentős részén ma a köznyelvnek egy nyelvjárási színekkel is átszőtt változata, az ún. regionális köznyelv járja inkább, mintsem a viszonylag nagyobb fokú egységességet feltételező tiszta köznyelv. A regionális köznyelvben jelentkező nyelvjárási sajátosságok lehetnek hangtaniak, nyelvtaniak, de szókészletbeliek is. Természetesen bennünket most közelebbről ez utóbbiak érdekelnek. A Magyarország határain kívüli magyarság köznyelvében/köznyelveiben a helyi magyar nyelvjárásokból származó tájszavakon kívül olyan szavak is jelentkeznek, amelyek a (magyar román, ukrán, szlovák, szerb, német) kétnyelvűséggel és kevertnyelvűséggel összefüggésben az államszervező (román, ukrán, szlovák, szerb, osztrák) nép nyelvéből vagy ennek közvetítésével, ennek hatására kerültek át a romániai, kárpátukrajnai, szlovákiai, a volt jugoszláviai, ausztriai magyarság nyelvhasználatába, regionális köznyelvébe. A romániai magyarság nyelvében például ezek a szavak regionális köznyelvi szókészleti elemnek számítanak: aragáz 1. (palackozott) propán-bután gáz; 2. propán-bután gáztűzhely; 3. propán-bután gázresó, árdé zöldpaprika (Székelyföld), borvíz ásványvíz (uo.), buletin személyazonossági igazolvány, doszár 1. irattartó (mappa), iratgyűjtő, iratrendező; 2. iratcsomó, döblec sütőtök, ejsze talán (Székelyföld), fuszulyka ~ paszuly bab, gogosár paradicsompaprika, hencser dívány, kap talál, kirbáj búcsú a sváb templomban (Szatmár és vidéke), klobec báránybőrsapka (Bánság), kotárka kukoricagóré (uo.), majorság baromfi, málé kukorica, muló szerencsétlen, ügyetlen (Szatmár és vidéke), mutuj ua., pityóka burgonya, pix golyóstoll, prefix hívószám, pulya gyerek (Szatmár és vidéke), rendruha (ünneplő) öltöny (Székelyföld), törökbúza (Székelyföld), világít halottak estéjén a temetőben gyertyát gyújt, vinetta törökparadicsom, padlizsán. B) Területi nyelvváltozatok A nyelvjárások sajátos szavai (a tájszók) A szóhasználat vidékenként is eltérést mutat. A nyelvjárásokra jellemző sajátos szók a tájszók, a nyelv szókészletének azok az elemei, amelyek csak valamely kisebb vagy nagyobb területen használatosak, az irodalmi és köznyelvből hiányoznak, illetőleg az irodalmi és köznyelvi szótól alak vagy jelentés tekintetében különböznek. A tájszók ennek megfelelően három csoportba oszthatók: a) A valódi tájszó vagy olyan tárgyat, dolgot, fogalmat nevez meg, amelyet a köznyelvben más szóval jelölünk, vagy pedig olyat, amelyre a köznyelvben nincs külön szó. Az első esetre példa a banyó nagyanya, bapó nagyapa (Kalotaszeg), a cáp bakkecske (Kalotaszeg, Mezőség), éhezedik ~ ihezedik alkonyodik (Gyergyó), hetevény fiastyúk (székely és csángó nyelvjárás), kozsok bunda, suba (Kalotaszeg, Mezőség). A második esetre a következő példákat említhetjük: kurugla kemencéből a parázs kihúzására szolgáló eszköz, kópic vesszőből font öblös tároló edény, csetresz mosatlan edény, csihatag az a hajtás, amely a gyökérből nő fel (a példák a Dunántúlról valók). 15

7 b) Az alak szerinti tájszók a nyelvjárásoknak olyan szavai, amelyek megvannak ugyan az irodalmi és köznyelvben, de némileg eltérő hangalakban. Például bihaj bivaly, sósnya sóska (Kalotaszeg), bingózik ~ bingyózik bimbózik, bojzafa ~ borzafa bodzafa, csipor csupor (Székelyföld). c) A jelentés szerinti tájszók olyan nyelvjárási szók, amelyek hangalaki tekintetben megegyeznek az irodalmi és köznyelvi szavakkal, de jelentésükben eltérnek tőlük. Például cseléd gyermek (Bihar), harisnya a férfiak fehér gyapjúnadrágja (Székelyföld), torzsa ádámcsutka (Kalotaszeg). A tájnyelvi szókészlet az irodalmi nyelvnek mindenkor frissítő és gazdagító forrása volt. Főleg a szépirodalmi stílus áll eleven kapcsolatban a szókészletnek ezzel a rétegével. Az idők folyamán azonban az írók és költők más-más célzattal és más-más mértékben használták fel a tájszavakat műveikben. A nyelvújítás korában például az irodalmi nyelv szókészletének a gazdagítása volt a cél. Így lett az irodalmi és köznyelv szava az ábrándozik, ácsorog, cimbora, fenyő, hempereg, kajla, nyüzsög, rengeteg stb. A XX. század modern irodalmában viszont már inkább stilisztikai célzatú a tájszavak szerepeltetése. A tájszavakat használva, ezeket a népi figurák szájába adva az író mintegy nyelvi arcképet fest róluk. A tájszavak szerepeltetésével azonban semmiképp sem válhat érthetetlenné az illető írásmű megfelelő része. Erről az író többféleképp gondoskodhat. Megmagyarázhatja értelmét köznyelvi szóval: cigarettát kezdett sodorni, vagyis»siríteni«, ahogy mi mondjuk (Tamási). Teheti a tájszót úgy mondatba, hogy a szövegösszefüggésből derül ki az értelme: leginkább az utat ügyeltem, nehogy elbolonduljak valamerre (uő.). Ma legtöbben úgy tartják, hogy csak stilisztikailag indokolt tájszónak van helye a szépirodalomban, ha a népi észjárás, gondolkodásmód, a népi környezet hiteles ábrázolásának eszköze, tehát a jellemzésben nem puszta külsőség. C) Társadalmi nyelvváltozatok: csoportnyelvek Csoportnyelveken az azonos foglalkozásúak, kedvtelésűek, életmódúak körében létrejött kisebb-nagyobb közösségek sajátos beszédmódját értjük. A csoportnyelvek nem választhatók el élesen sem egymástól, sem a köz- és irodalmi nyelvtől, sem pedig a nyelvjárástól. a) A szakszókészletek A szakszók olyan fogalmakat jelölnek, amelyek egyes szakmákban, tudományágakban, tevékenységi területeken általánosak, nélkülözhetetlenek. Szakszókészlet (terminológia) annyiféle van, ahány fajta szakma, tudományág, tevékenységi terület. A terminológia elemei, a terminus technicusok lehetnek szakszók és szakkifejezések is: hűtőmaszk, kapcsolótengely, vezérműtengely, illetőleg autogén hegesztő, klinikai halál, préselt lemez stb. Más példák a szakszókra és szakkifejezésekre: fékhenger, kardántengely, kúpkerék, olajcsere, perselyez (autószerelés), bankli, dikics, kaptafa (cipészmesterség), balos zár, hullámos furnír, serlag (fafeldolgozás), bála, kita, orsó (fonóipar), boksa, ölfa, szelemen (szénégetés), állszíj, cigányzabla, heveder, trieszti nád (szíjgyártás), csap, gyalogművelés, hajtás, oltvány, szálvessző (szőlészet), kiütés, koleszterin, mellékvese, műt (orvostudomány) stb. 16

8 Itt tárgyalható az egyes vallások szókészlete is, a hitre, az egyházi hierarchiára, szertartásokra stb. vonatkozó szóanyag: elkárhozás, kinyilatkoztatás, konfirmáció, korán, kurátor, mennyország, mise, passió, pokol, predestináció, próféta, reverzális, sátoros ünnep, stáció, szerpap, szuperintendens, tisztítótűz, úrvacsora, utolsó kenet, üdvösség, zsoltár stb. Az egyes szakszókészletek is sokszor belső tagolódást mutatnak. Így például a műbútorasztalosságnak vannak olyan szakszavai, amelyek az épület-asztalosság szakszókészletéből hiányoznak, vagy a katonai szakszókészleten belül sajátos szavai vannak az egyes fegyvernemeknek. A szaknyelvi szavak között megfigyelhetünk egy réteget, amelyet több szakmában is használnak. Így például az esztergál, esztergályoz, fúró, gyalu, kábel, véső, vetít több foglalkozási ág szóanyagában is előfordul. De vannak olyan szavak és kifejezések is, amelyek csak egyetlen foglalkozási ághoz, tudományághoz, tevékenységi területhez kapcsolódnak, az ide tartozó sajátos tárgyakat, fogalmakat, jelenségeket, tulajdonságokat nevezik meg. Az ilyen szakszavak és szókapcsolatok összességét nómenklatúrának nevezzük. A kémiai szakszókészletnek például az ilyen elemei tartoznak a nómenklatúrába: karbonil-klorid, kinizarin, kiafenin, vagy az orvosi nómenklatúrának ilyen szavai, kifejezései vannak: antiszeptikus, essentialis haematuria, reflexkalapács, vesekőcsipesz stb. A szakszókészletbeli elemeket a köznyelvi szavakhoz való viszonyuk szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: 1) a szakmában szakszóként használt köznyelvi szók: óra, asztal, szék, gyalu, betű, dinamit stb. A felsorolt szavak közül az asztal, gyalu, szék az asztalos-, a dinamit a bányász-, az óra az órás-, a betű a nyomdászmesterség szakszava. 2) Vannak olyan köznyelvi szavak, amelyeknek sajátos szakmai jelentésárnyalatuk alakult ki: lencse (optikai, orvosi szaknyelv), csatár, kosár, szöglet (a sport szakszókészlete) stb. 3) Olyan szakszavak amelyek bekerültek a köznyelvbe, de itt megőrizték szakmai jelentésüket: dinamó, gyorsvágás, kombájn, mélyszántás, traktor stb. 4) A köznyelvben nem használt szakszók: szalu vésőszerű szerszám (ácsmesterség), fánc a bádog éle (bádogosság), furdancs fúrófajta (ács-, asztalos- stb. mesterség), szívólappancs (kovácsmesterség), fuga (kőművesség) stb. A szakszókészleteken belül elkülönül egyrészt az írott és beszélt változat, másrészt a szaktudományos nyelv, a szakmai köznyelv és az iparosnyelv (műhelyzsargon). Például normális merőleges vinkliben van, illetőleg betonadalék betonkavics sóder. A népi mesterségek terminológiájában nemegyszer tájszó szerepel szakszóként. Például a fazekasság szókincsében a göngyő agyagcsomó vagy a kótics agyagverő fakalapács, punguráca fejőcsupor, rezsnyice mázőrlőkő, véska a mázőrlőkő fakerete. A szakszavak az írott nyelvben is előfordulnak: tudományos szakmunkákban, ismeretközlő, tudománynépszerűsítő szövegekben, publicisztikai írásokban, de a szépirodalomban szintén jelentkeznek. Például Télen a jól fűtött bonctermekben késő estig eldolgozgattam (Csáth Géza orvosi szakszó). A buba kerek, toronyforma földoszlop a gödör közepén, amit a gödör ásásakor, egy helyben hagynak, s annak magasságából számítják ki munka végeztével a kihordott földet kubik szerint (Tömörkény kubikosság). (A festményt) ugyanabban az árban 17

9 engedtem át önnek, mint amelyet a csendéletre nézve állapított meg (Ambrus Zoltán festészet). Hajtás után vadászok és hajtók a Nagy Olló feletti tisztásra rövid időre összegyűltek (Kemény János vadászat). Háromszor kaptam fel a fejem, csak a negyedik vonatnál jöttem rá, hogy hallucinálok. Erősebb hallucinációm soha nem volt, érthető, hogy az elsőt nem ismertem fel rögtön (Karinthy lélektani, orvosi szakszó). Bizonyos értelemben szintén csoportnyelvi alakulat volt a mozgalmi nyelv/zsargon is. Szókészlete a munkásmozgalomban és (kommunista) pártéletben alkalmazott sajátos szavakat és kifejezéseket tartalmazta: béketábor, központi bizottság, pártmunkás, proletár nemzetköziség, röpgyűlés, testvérpárt stb. Azért tekinthető zsargonnak, mivel használóit elkülönítette a társadalom egészétől, szavai és kifejezései ugyanis csak a mozgalmon belül, az állampárt berkeiben fordultak elő, egyébként nevetségessé váltak. Például kritikát gyakorol a felesége felé, vagy (az a gyerek, aki rossz fát tett a tűzre) számolja fel hiányosságait. Nem természetes, nem őszinte, merev, szürke jellegét jól tükrözi a fanyelv megjelölés. b) A hobbinyelvek szókészlete A nem foglalkozásszerűen, hanem szórakozásból, kedvtelésből űzött foglalatosságoknak (a kártyajátékoknak, a sakknak, az amatőr sportolásnak, galambászatnak, barlangászatnak, méhészkedésnek stb.) is van sajátos szókészletük. Például kártyásnyelvi szavak a következők: ász, bub, dzsóker, pász, skíz, talon, treff. A méhészkedés körében tartozó szavak: anya (= anyaméh), anyabölcső, kaptár, kas, sonkoly. A hobbinyelvi szavaknak azonban megvan a szaknyelvi megfelelőjük is. Például az amatőr sakkozó azt mondja, hogy paraszt, ló, bástya, királynő, e szavak megfelelői a profi sakkjáték szókészletében: gyalog, huszár, torony, vezér. Hasonló kettősségre példa a pingpong asztalitenisz, szervál adogat, labdarúgásban: tacsdobás partdobás, ofszájd les, korner szöglet. c) Az életkori nyelvváltozatok szókészlete Ez a téma szorosan kapcsolódik ahhoz a tárgykörhöz, amelyet a szociolingvisztika a nyelvi szocializáció címszó alatt tárgyal. A nyelvi szocializáció együtt jár a társadalomba való beilleszkedés folyamatával. Ennek több szakasza van: gyermekkor, ifjúkor, katonakor, felnőtt-, öregkor. Minden életkori szakasznak és csoportnak megvan a maga sajátos szókincse. A gyermek nyelvhasználatában például a gyermek- és dajkanyelvi szavak vannak jelen. Ezek egy része olyan elem, amelyet a felnőtt ad a gyerek szájába, hogy tudja kiejteni, más részét a gyerek a felnőttek szájáról lesi el. Itt nagyon sok az egyéni lehetőség. A gyermeknyelvi szókincs összetétele szinte családonként eltér. Néhány példa a gyermek- és dajkanyelvi szavakra: boci, coca, dádá, paci, maci, bibi, tente, locspocs, vauvau. Az életkori nyelvváltozatok közül a továbbiakban az ifjúság szóhasználatával foglalkozunk. Az ifjúsági nyelvnek napjainkban az egyik fő megjelenési formája a diáknyelv. A diáknyelv vizsgálói kiemelik e nyelvváltozat kedvező vonásait, erényeit, de negatív sajátosságait, hibáit is. Erényei közé tartozik a szinonimagazdagság, a játékos szóalkotás, a szemléletes kifejezések, tréfás szólások, kifogyhatatlan találékonyság a becézésben, a ragadványnevek létrehozásában, az intézmények és helyek megnevezésében. termékeny eredetiség, a nyelvet tápláló újszerű ötlet, a szemléletességnek üde, elhasználatlan, szinte gyermeki vagy 18

10 költői frissessége lüktet a fiatalok beszédében írja erre vonatkozólag Kovalovszky Miklós. Hibái közül kiemelhető az argó és a tolvajnyelv szavainak nagyszámú kölcsönzése, az ízléstelenségek, a durvaságok, a túlzó jelzők és a mindenes szók uralma. Mindezek szemléltetésére felsorolunk néhány szinonimasort Kardos Tamás diáknyelvi szótárából, illetőleg egy olyan első fokozati dolgozat anyagából, amely a kolozsvári diáknyelvet vizsgálja 1975-ös és 1995-ös gyűjtés alapján. Íme a szinonimasorok: megbukik : elhasal, elkapál, elkapar, magasra tartották neki a lécet, megfekszik, meghasal, nyári egyetemre jár, repetázik, szaltózik; matematika : gyöktan, logosz, maci, maki, matek, matemóka, matéz, matézis, matika, matyi, matyusz; iskola : börtön, fogda, gettó, isi, skol, sulaj, suli, sulej, sulesz, sulka, sulkó, suló, sutyó; álti, cérnaegyetem, trágyaegyetem, fősuli, gimi, gimcsi, gyogyó, szaki, szakmuki, szaksuli, teki; kol, kolcsi, koles, kolesz, kolostor, kóter; tanár/tanárnő : okoska, tácsi, tangász, tanci, tanbá, tancsali, tancsi, tancsiné, tancsó, tanesz, tannéni, tanó, tannő, tanító, tau; szigorú tanár : halálosztó, hóhér, inkvizitor, rabszolgatartó, smasszer, tatár, terminátor, vérbíró; szigorú tanárnő : boszorkány, vaslédi; fizikatanár : Atom Anti, Newton; kémiatanárnő : Cián anyó, ciántyúk, Klór anyó, lombikbébi, molekula; buta : agyilag zokni (rövidnadrág), agyilag (szellemileg) gyengén bútorozott, agymen, baj van az emeleten, balfácán, balfék, béna, bunkó, dinka, dinnye, egysejtű, elmentek otthonról, észlény, észkombájn, fafej(ű), gagyi, gyík, gyíkmen, gyógyegér, gyök kettő, hájfej(ű), hígagyú, homály, homályzóna, ketyós, köcsög, lökött, lüke, madár, nyomott, Ödön(ke), süsü, tapló, tökfej, zümzüm, illetőleg kolozsvári gyűjtésből: cigaretta : alma, bűzrúd, cigi, keksz; fej : dinnye, híg tojás, hordó, káposzta, kocka, tökfej; osztály : cella, kamra, kunyhó, ól; sovány : csontkollekció, csontváz, gebe, szklepci. E nyelvhasználatnak legfőbb jellemzője a gyors változás, a szinonimasorok gyors növekedése. Erre vonatkozólag írja Bachát László: Gondoljunk csak arra, alig jelent meg a televízió reklámműsorában a felmutatott hüvelykujj, jelezve azt, hogy első osztályú áru a trapper nadrág, egy pár nap elteltével szinte minden iskolában új szó jelent meg az elégtelen osztályzatra: a trapper szó Az Egy úr az űrből című tévéjáték első része után általános köszönési mód lett a nanu-nanu. A diáknyelvi szókészlet változása nemcsak a szóanyag gazdagodását, bővülését jelenti, hanem azt is, hogy bizonyos szavak kihullanak belőle. Így például az említett 1975-ös kolozsvári gyűjtés anyagában még szerepelt az abroncs hajpánt, kényszerzubbony, rabruha egyenruha, rabszám karszám, ugyanezek az 1995-ös gyűjtés adatai között nem fordulnak elő, hiszen az 1989-es fordulat óta megszűnt az iskolában az egyenruha, a karszám és a hajpánt viselésének kötelezettsége. Jelentkezik azonban itt néhány új szó is. Például a kompjuter jó fejű, okos diák, a xerox puska, xeroxoz puskázik. d) A tolvajnyelv szókészlete A csoportnyelvek között sajátos helyet foglal el a tolvajnyelv, amelynek szókészletére jellemző a titkosság; a tolvajnyelv használói arra törekszenek, hogy szavaik, kifejezéseik csak a szakmához tartozók (tolvajok, orgazdák stb.) előtt legyenek érthetők. Ez az elkülönülési szándék a tolvajnyelvet a zsargonhoz kapcsolja. Kétféle tolvajnyelvről beszélhetünk: néma tolvajnyelvről, jelbeszédről, illetve a tulajdonképpeni tolvajnyelvről. 19

11 A néma beszéd eszközei voltak a kéz, a láb, az ujjak, a kopogtatás, a horkolás, a köhögés, az éneklés, sőt az imádság is. A tolvajok írott vagy rajzolt jelei is a beavatottak tájékoztatását szolgálták. Ilyen jelek voltak például a nyíl, a kulcs, a lánc, a madár. A sarló nyele jelezte az orgazda lakását, a hegedű rajza azt jelölte a ház falán, hogy ide érdemes betörni, a szuronyos puska vagy kard a rendőr közellétét jelentette. A néma tolvajnyelv írott jeleivel ma már ritkábban találkozunk, helyüket átvették a tulajdonképpeni tolvajnyelv szavai, kifejezései. Ezek két nagy csoportba sorolhatók: 1) A tolvajnyelvi szavak nagyobb része alak és jelentés tekintetében egyaránt ismeretlen a köznyelvben. Ezek a tulajdonképpeni tolvajnyelvi szavak: matér pénz, brüjge haragos, makaj rejtekhely stb. 2) A tolvajnyelvi szavak kisebb része megvan a köznyelvben is, de a tolvajnyelvi jelentésük eltér a köznyelvitől: deák ász, dohány, guba, leves pénz, illem nép stb. A mai tolvajnyelv szókészlete eredet szerint egyrészt belső keletkezésű, másrészt idegen eredetű elemekből áll. A belső keletkezésű szavak e szókészletnek mintegy egyharmadát teszik ki. Gyakran találkozunk jelentésváltozással (jelentésbővüléssel, hasonlóságon alapuló névátvitellel): bakter börtönőr, bedolgozó betörő, tolvaj, bekúszó bemászó tolvaj, bura fej, fakabát rendőr, ikrek járőrök, kaptár börtön, kobra szemüveges ember, pacsirta áruló, besúgó, szemétfogó razzia, varjú fegyőr, zongoráztat ujjlenyomatot vesz stb. A tolvajnyelvben is előfordul a tulajdonnevek köznévvé válása, akárcsak a diáknyelvben és a bizalmas nyelvhasználatban. Ezek általában negatív jelentésűek, kellemetlen dolgot, sok esetben személyt jelölnek. Például egon gyengeelméjű, malvin buta, ostoba, simon nincs. Tulajdonnévből alakult még a dezső dollár, józsi nagykabát, zsozsó fizetés stb. A tolvajnyelv szavainak egy része játszi szóképzéssel jött létre, az ilyen alakulatok száma azonban lényegesen kisebb, mint a diáknyelvben. Kicsinyítő képzős szavak például a hebi hebegős, dadogós, maki német márka, sitiruci rabruha, illetve játszi szóképzéssel lett a begzi a betegállomány-ból, a rabó rabszállító autó a rabomobil-ból rövidült stb. A tolvajnyelvben is számos állandósult szókapcsolat található, ezek sokszor szellemes és szemléletes kifejezések: barna mackó ötvenforintos, bekapja a horgot elhisz valamit, bonts vitorlát menj innen, emeletes zsaru lovasrendőr, fekvő nyolcast kapott életfogytiglanra ítélték, felakad a hálón elfogják a razzián, felültette a felhő szélére megölte stb. A tolvajnyelvi szókészlet nagyobb részét kitevő idegen eredetű szavak tekintélyes hányada német alapra vezethető vissza: angéhol megpróbál, svári nehéz, sré ing. Szép számmal szerepelnek benne cigány elemek: basavál zenél, luvnya nő. Jiddis eredetű például az ajser gazdag, a hirig verekedés, a jatt kéz. Szláv nyelvekből való átvételek a bratyi pajtás, a krapek férfi ; az oroszból származik a gyengi pénz stb. Az angolból való a jard rendőrség és a mani pénz. 20

12 Gyakran találkozunk tükörszavakkal is, amelyek idegen elemek szószerinti fordítása révén jöttek létre. Így lett a német Englisch fordításával az angol szónak a tolvajnyelvben kirakat jelentése, a káposztázik szónak a német Kraute fordításával fut, menekül értelme stb. Néha jelentkezik a népetimológia is. A ruha, ruház verés, verekedés, megver a cigány nyelvi ruhi értelmessé tételéből keletkezett, a siker részeg pedig a hasonló hangzású jiddis szóból magyarosodott. E nyelvváltozat megjelölésére forgalomban van a szakirodalomban ha a tolvajnyelv-vel nem is teljesen azonos jelentésben az argó, a szleng, ritkán a jassznyelv meg a vagánynyelv is. Az argó és a szleng műszó azonban inkább a bizalmas társalgási stílusnak a tolvajnyelvvel érintkező válfaját jelöli, főleg a nagyvárosi emberek, de közöttük is inkább a fiatalság nyelvhasználatát. A szleng csoportjellegű, használata azonban nem annyira az elkülönülés szándékából ered, mint inkább az együvé tartozás nyelvi-nyelvhasználatbeli igényének a kifejezéséből. Ha egy fiatal bekerül egy szlenget beszélő társaságba, akkor nagyon sok múlik azon, hogy ő maga szintén szlenget beszél-e vagy nem. Ha igen, akkor a társaság nyomban befogadja, ha viszont nem, akkor a csoport tagjai ezt úgy értelmezhetik, hogy az illető nem egészen közéjük való. Néhány példa a szleng szótárából: srác, csaj, haver, dumál, melózik, melós, lelécel, lelombozódik elkedvetlenedik, bezsong megőrül, átver, átráz, átejt rászed, becsap, klassz, vagány, marha jó, állati, buli ügy, eset, vállalkozás stb. Van, aki a diáknyelvet is szlengnek tekinti. Tolvajnyelvi szavak, argotikus kifejezések a szépirodalomban is fel-feltünedeznek. Használatuk itt természetesen csak akkor indokolt, ha a nyelvi jellemzés célját szolgálják. Például: Nem illik! kiáltott Závoczki. Hiába csaltam, elnyerted az összes pénzemet, mind a három hacimat. Játsszál tovább! (Molnár Ferenc). Most az én szezonom jön, Böske! mondotta, és szembetűnően bandzsalított. Négy levelet is kaptam, hogy szegődjem le főpincérnek Szovátán De Tusnádon is meg van vetve az ágyam Vagy az Aranykakasba állok be, vagy a Három huszárba Ahol többet égetnek, nem igaz? Ha legombolják a három lepedőt napjára, megyek, ha nem : nuku szerződés (Bálint Tibor). Most pedig spulizzon, nehogy a tulaj beállítson a portékáért! (Uő.) Az előzőek során már kiemeltük a tolvajnyelv zsargonjellegét. Zsargonon olyan szóhasználatot értünk, amelynek célja a zsargont beszélő egyedeknek a társadalom többi tagjaitól való elkülönítése. Ezért minősíthető a tolvajnyelv teljes egészében zsargonnak. Ide sorolhatjuk még az ún. szalonnyelvet is, amelyről ma már inkább csak múlt időben beszélünk. A szalonnyelveket a néptől elkülönülő felső társadalmi rétegek és az őket utánzó kispolgári rétegek fejlesztették ki, és használták. Jellemző volt rá az idegen szavak hivalkodó használata: a szalonbeli fiatalember snájdig volt, meg hercig (nem ám jóvágású vagy csinos), a hölgyek pedig charmante-ok, és a fejfájástól sohasem szenvedtek: mindig csak migréntől, lehetőleg raccsolt r-rel ejtve írja Szilágyi N. Sándor. Ilyen szalonnyelvi szó volt még a cuki, dekoltált, flört, nett, sikkes stb. Mint említettük, a szókészleti rétegek vizsgálata, illetőleg egymástól való elhatárólása elképzelhetetlen szociolingvisztikai szempontok alkalmazása nélkül. A szociolingvisztika főleg a stílusok és regiszterek címszó alatt tárgyalja ezt a kérdést. 21

13 Abból indul ki, hogy a beszélők különböző beszédstílusokat alakalmaznak. Beszélhet az ember nagyon formálisan vagy nagyon informálisan, s hogy mit választ, azt a körülmények határozzák meg. Wardthaugh szerint az ünnepélyes alkalmak szinte kivétel nélkül nagyon formális beszédet kívánnak, a nyilvános előadások valamivel kevésbé formálisat, az alkalmi társalgások egészen informálisat, ha pedig szoros kapcsolatban lévő személyek lényegtelen dolgokról beszélnek, a stílus lehet rendkívül lezser és nemtörődöm. Azt, hogy ilyen különbségek léteznek, észrevesszük, amikor észleljük a Mit kíván, felség? stilisztikai helyénvalóságát szemben a Mire szottyant kedve, nagyfőnök? nem helyénvaló voltával. A másik fogalom, amelyet szóba hoztunk, a regiszter. A regiszterek olyan szótári egységekből álló kollekciók, amelyeket különböző foglalkozási vagy társadalmi csoportokkal kapcsolunk össze. (Tárgyaltuk például a szaknyelveket, a hobbinyelveket.) A sebészek, a pilóták, a bankmenedzserek, a könyvelők, a dzsesszrajongók és a stricik szókincse eltérő. Természetesen ugyanaz a személy is tudhat egyszerre számos regisztert: lehet valaki tőzsdeügynök és régész, vagy alpinista és közgazdász. 3) A szavak megoszlása az élőnyelvi használathoz viszonyítva Van a szókészletnek egy olyan rétege (a legtöbb szó ide tartozik), amelyet a mai nyelvben használatos nem mindig közismert szavak alkotnak: hajó, kép, radar, repülőgép, tengeralattjáró, acetilén, foszfor, pipetta stb. Ehhez a ma használatos élőnyelvi szókészlethez viszonyítva természetesen nem élesen elkülönítve tőle a szavaknak két másik rétegét különböztethetjük meg: az elavult szavakat (archaizmusokat) és az új keletű szavakat (neologizmusokat). Az archaizmusok A szókészletnek elavulóban/kipusztulóban lévő, elavult/kipusztult elemeit archaizmusoknak nevezzük. Az archaizmusoknak négy típusuk van: a kiavult szavak azok, amelyeknek jelöltjük ma is megvan, de a jelölő más, mint régen: isa bizony, kaszab mészáros, rér sógor stb.; a fogalmi archaizmusok (historizmusok) olyan szavak, amelyek a velük jelölt fogalommal együtt koptak ki a használatból, ezek a megelőző korszakok társadalmi, műszaki, tudományos fogalmainak hagyományos elnevezései: dézsma, fringia, királyi tábla, kopja, számszeríj, szolgabíró stb.; a jelentésbeli archaizmusok olyan szavak, amelyeket ma elhomályosult, régi jelentésben használunk: marha kincs, vagyontárgy, rengő bársonnyal bevont karos pad, tárgy ostromfedél stb.; a formai archaizmusok olyan szavak, amelyeket ma elavult, régies alakban használunk: brátim, elhunytanak, hittenek, král, ültenek stb. Ilyen formai archaizmus például Arany Tetemre hívás -ában az állata: Állata őrzeni négy alabárdost vagy Ady Krónikás ének 1918-ból című versében az olvasandják és az elképűlnek: Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek. Az archaizmusok közül a mai nyelvben főként a fogalmi archaizmusokat alkalmazzuk, amikor régi korokról beszélve, írva történettudományi szakmunkákban, történelmi regényekben, elbeszélésekben néha szükségszerű ilyen szavakkal élni, mint dervis, janicsár, keresztes lovag, szakállas ágyú stb. Ezek közömbös stílusértékűek, természetes archaizmusok. A szónoki, a társalgási, a publicisztikai, de főleg a szépirodalmi szövegekben az archaizmusok 22

14 bármelyik fajtája stíluselemként szerepelhet, alkalmazásukkal az író régi korok eseményeinek, szokásainak, hangulatának hiteles felidézését éri el. Ilyen célzatú felhasználásukat művészi régiesítésnek, archaizálásnak nevezzük. Magukat az illető szavakat pedig stilisztikai vagy művészi archaizmusoknak hívjuk. A művészi archaizálásnak sokféle módja és számos változata van: a régiség tárgyi és szellemi világát felidéző hívószavak elszórt alkalmazásától régi korok nyelvének, stílusának többé-kevésbé teljes rekonstruálásáig. Ez utóbbira példát szolgáltat Kodolányi János történelmi regénye, a Julianus barát. A főhős Magna Hungaria-élményét az állítólagos ősgeszta idézésével kívánja íróilag hitelesíteni: mondanac hiruth mogheriac rola s mogheriac fogadac urume vele ewuith. Ebben a megoldásban hitelesen régi elemek sajátosan vegyülnek anakronisztikusokkal. Az anakronizmus (időtévesztés) abban áll, hogy az író történeti jellegű írásában olyan szavakat használ fel, amelyek a műbeli történések idején még nem voltak meg a nyelvben. Kodolányi például idézett regényében a XIII. századi magyarok beszédébe beleszövi a négyszáz évvel később keletkezett tan szót a szövegbe illő tudomány helyett: e bölcstelen filozófust el kéne vinnünk Esztrigánba, Fejérvárra ott hirdetné szernyő tanait. Ez az idő- vagy kortévesztés tárgyi, fogalmi esete. Ennél sokkal gyakoribb és kísértőbb a nyelvi, stílusbeli anakronizmusnak a veszélye. Az archaizálásnak hasznos eszköze lehet a szóhasználat, a szójelentés, a frazeológia és a nyelvtani alak vagy szerkezet, de ugyanezeknek a nyelvi és stíluselemeknek helytelen, a korba nem illő alkalmazásával időtévesztést, anakronizmust is könnyen elkövethetünk. Például a macskajaj ( másnapos állapottal járó rossz közérzet ) szó furcsán hatna egy Mátyás korában lejátszódó regényben (a szó új keletű német mintájú tükörszó), generális helyett tábornok szó egy kuruckori regényben. Különös óvatosságot igényel a nyelvújítási szók alkalmazása. A gyönyör, iszony, visszfény stb. kirína egy középkori tárgyú mű szereplőjének beszédéből, az ügynök kevésbé illenék egy római korban játszódó ifjúsági regénybe, mint az ágens, megbízott, egy Dózsa-regényben sem stílusos a boltos vagy kereskedő az árus, kalmár helyett, korszerűtlenség a középkori céhek iparcikkeiről beszélni. A billikom ( nagyobb serleg ) azonban XVI. századi német jövevényszó kétségtelen, de stílusos anakronizmus a Buda halálában, mert e szó alkalmazásával elkövetett időtévesztés ellenére is az Arany-mű tárgyához, cselekményének korához jól illő régies hangulatot áraszt. A mai átlagolvasó számára talán nem zavaró, de voltaképpen nyelvi kortévesztés, ha az ural igét uralkodik jelentésben használja az író egy történelmi regényben eredeti urának tekint, vall, elismer, uraként tisztel valakit értelme helyett. Meghökkentő a bizalmas vagy modoros köznyelvi elemeknek a távoli múltba visszavetített alkalmazása: elszelel, a frász töri, hékás, ipse, kicsinál stb. Ügyelni kell a nevek, megszólítási és köszönési formák stílusos használatára. Pl. leányra nem mondták a régen, hogy kisasszony őkegyelme; elképzelhetetlen egy ókori római szenátor szájából Alászolgája, szenátor úr. A görög, római, egyiptomi stb. tárgyú történelmi regények stílusos nyelvhasználata és művészi archaizálása különös gondot és szaktudást is kíván. Van fordított anakronizmus is. Ilyennel főleg a mai tárgyú írásokban találkozunk. Lényege, hogy az író kirívóan régies nyelvi alakokat használ humoros céllal. A humoreszkeknek, szatirikus írásoknak kedvelt fogásuk ez. Például: Közben erős nyelvi füttyentés hallszott, és a hajó megindult (Karinthy). Igazolom, Igazgató Úr nagybecsű levelét, melyet imént szerény szobámba az asztalon lelék (Ludas Matyi). 23

15 A neologizmusok A szókészlet új keletű elemeit neologizmusoknak nevezzük. Neologizmus volt például az első bibliafordításokban a szent szellet szentlélek kifejezés, Sylvester János grammatikájában a tulajdonnév és köznév műszó, Gyöngyösi István költészetében a hon főnévi használata, Dugonics matematikakönyvében a henger és a kör mértani megnevezés. Hasonló újításként jelent meg a dancs ronda, szurtos tájszó Adynál, utóbb a kivagyi önhitt, kivagyiság önhittség Veres Péter műveiben. És ilyen a csörte asszó is a vívás, a partdobás taccsdobás a labdarúgás modern, megmagyarosított műszói között. A neologizmusok egyrészt amiatt jönnek létre, mert a megismerés fejlődik: a megismert új fogalmakat, dolgokat meg kell nevezni, másrészt a kifejezést szüntelenül megújítani igyekvő költői lelemény hívja életre őket. Egyesek közülük széles körben elterjedtek, másoknak viszont szűk a használati körük (a költői nyelvben vagy csak valamely nyelvváltozatban fordulnak elő). Mai nyelvünk is tele van neologizmusokkal. A teljesen friss szókészleti elemek közül nem egy még nem került be a szótári nyilvántartásba. A neologizmusoknak szintén négy típusuk van: az új szavak azok, amelyeknek fogalmi tartalmát régebben más szó jelölte: ipari tanuló (inas), hűtőszekrény (frizsider, jégszekrény), hőpalack (termosz), államtalanít (privatizál), hőstelenítés (deheroizálás); a fogalmi neologizmusok az új tárgyak, fogalmak nevei: adórendőrség, árnyékgazdaság, bányászjárás, betűreklám, bőrbank, faluturizmus, honlap, kommunikációelmélet, műhold, számítástechnika stb.; a jelentésbeli neologizmusok olyan szavak, amelyeknek jelentésük változott meg: érett középkorú, hajrá finis, poloska lehallgató készülék, vírus kórokozó a számítógépben stb.; a formai neologizmusok azok a szavak, amelyeknek alakján történik módosulás: például a diáknyelvi diri, matek, tesó. Mivel a szókészlet igen érzékenyen reagál mindennemű gazdasági, politikai változásra, napjainkban szem- és fültanúi lehetünk számos újabb neologizmus feltűnésének, nemegyszer olyanokénak is, amelyek a közelmúltban még archaizmusnak minősültek volna: honatya, számvevőszék, táblabíróság stb. A csak egyetlen helyen előforduló új szónak hapax legomenon (egyszeri olvasat) a neve. A költői nyelvből számos ilyen típusú neologizmus említhető: lángsóhajtás, tengervészes (Vörösmarty), lángsugarú (Petőfi), folyam-róka, köd-guba, rőzse-dalok (Ady), csevegdél (Kosztolányi), komondor-éjszaka (Kányádi). 4) A szavak eredet szerinti megoszlása A magyar nyelv szavait eredetük szerint két nagy csoportba oszthatjuk: az eredeti és más nyelvekből átvett szavak csoportjába. Az eredeti szavak rétegébe az ősi, alapnyelvi szavak és a belső fejlemények tartoznak. Az ősi, alapnyelvi szavak az uráli, finnugor és az ugor együttélés korából öröklődtek. Számuk mindössze 1200 körül mozog, de a használati arányuk jóval nagyobb. Ez azzal magyarázható, hogy az ősi örökségből hatalmas szócsaládok sarjadtak ki (például a hát főnévből hátra, hátrafelé, hátrál, hátralék, hátul, hátulsó, hátas, hátitáska, hátlap, hátság, hátvéd, dombhát, hegyhát stb.). Az ősi szavak a mindennapi élet legalapvetőbb fogalmait jelölik: fej, fog, 24

16 mell, szem, szív (testrészek), apa, feleség, meny, nő, ős (rokonsági kapcsolatok), ég, éj, esik, ősz, világ (természeti jelenségek), eb, fecske, hal, lepke, lúd (állatvilág), ág, fa, fenyő, fű, fűz (növényvilág), falu, háló, kés, köt, lakik, szíj, varr (lakás részei, eszközök, ruházat), alszik, eszik, iszik, jön, szül; én, ő, mi, ez, maga, ennyi (elemi cselekvések, névmások), egy, kettő, három, négy, öt, hat, húsz, harminc, száz, első, második (számnevek) stb. A belső fejlemények a magyar nyelv külön életében szóteremtéssel és -alkotással létrejött szavak. (Ezekről a továbbiak során külön fejezetben lesz szó.) A más nyelvekből átvett szavak attól függően, hogy milyen mértékben honosodtak meg, mennyire illeszkedtek bele a magyar nyelvbe hangtani, alaktani, szókészlettani és jelentéstani szempontból, lehetnek jövevényszavak és idegen szavak. A jövevényszavak közé azokat a szavakat soroljuk, amelyek már régen évszázadokkal ezelőtt bekerültek szókészletünkbe, s hangtanilag, alaktanilag, szókészlettanilag, jelentéstanilag annyira hozzáidomultak nyelvünkhöz, hogy a felsorolt szempontok szerint nem is különböznek az ősi, alapnyelvi szavak rétegébe tartozó elemektől. Ilyen jövevényszó például az iráni eredetű tehén, vaj, a török eredetű bika, kecske, ökör, a szláv gomba, mezsgye, ugar, a latin kápolna, oltár, templom; juss, lajstrom, uzsora; iskola, kollégium, kréta, tábla, a német céh, erszény, kalmár stb. A jövevényszavak nagy száma ellenére is anyanyelvünk mai szókészletének alapját változatlanul az ősi szavak és a belső fejlemények képezik. Statisztikai számítások szerint a közönséges beszédben a magyar szavak aránya 75 százalék fölé ugrik, sőt egyes (főleg szépirodalmi) szövegekben a százalékot is elérheti. Más az arány, ha azt nézzük, hány magyar és hány jövevényszó szerepel a lexémák (a szótári címszavak) között. Az Értelmező Szótár 6078 vitathatatlanul tőszói lexémája közül azt a 3459-et alapul véve, amely a Bárczi Géza-féle Magyar szófejtő szótárban is megvan 614 finnugor eredetű (10,10%), 497 belső keletkezésű (8,18%), 279 török (4,59%), 569 szláv (9,36%), 330 német (5,43%), 180 latin és görög (2,96%), 889 pedig bizonytalan, ismeretlen eredetű (14,69%). Az idegen szavakra az jellemző, hogy még nem illeszkedtek bele a magyarba a fenti szempontok szerint olyan mértékben, hogy a beszélőközösség tagjai ne éreznék rajtuk az idegen eredetet. Például balkon, biológia, ciklon, dedikáció, dialógus, enciklopédia, garázs, holding, hotdog, intellektus, karakterisztikus, kombájn, lobbi, nejlon, parkett, pluralizmus, rádió, szörf, szpíker, szponzor, technika, telefon. Régebben az idegen szavak átvétele közvetlen népi érintkezésen alapult. Később a tudomány és technika eredményeivel együtt is terjedtek idegen szavak, újabban pedig a tudományok, az ipari technikák és technológiák nyelvi hatásain túl már nemcsak irodalmi, művészeti alkotások, hanem a könnyű műfaj, a szórakoztató és vendéglátóipar, sőt kereskedelem is szaporítja az idegen szók számát. Az idegen szavaknak van olyan csoportja, amelynek tagjai számos nyelvben elterjedtek, hasonló hangalakban: alumínium, benzin, film, keksz, konzerv, norma, rakéta, stressz, vitamin stb. Ezek a nemzetközi szók. A legtöbb nemzetközi szó végső soron görög-latin eredetű. Napjainkban számos angol eredetű vagy közvetítésű nemzetközi szó is használatos: fundamentalista, 25

17 populista, stressz stb. Számos olyan nemzetközi szó van, amely egy-egy nép történelmével, szokásaival vagy földrajzi környezetével kapcsolatos ún. műveltségszó: gondola, láma, mecset, pagoda, piramis, szamovár, számum, szauna, tájfun, tajga, trojka stb. A szókészlet idegen eredetű és nemzetközi jellegű elemeihez nemcsak puszta szavak sorolhatók, hanem két vagy több szóból álló szókapcsolatok, frazeológiai egységek is. Az idegen eredetű állandósult szókapcsolatok eleinte főleg a latinból kerültek a magyarba, majd a német és francia eredetűek terjedtek el. Más nyelvekből viszonylag kevés kifejezésformát vettünk át, újabban azonban az angol nyelv jelentékeny hatásának eredményeképpen nem egy angol frazeológiai egység szintén jelentkezik beszédünkben, írásunkban. Latin eredetű frazéma az ab ovo eleve, kezdettől fogva, summa summárum összesen, egészében véve, vice versa fordítva, viszont stb. Német eredetű kifejezések: für alle Fälle mindenesetre, a biztonság kedvéért, sag schon mondd már! hát aztán!, schwarz auf weiss fekete fehéren, félreérthetetlenül, egyértelműen stb. A franciából való a c est la vie ez már így van, így szokott lenni, az olaszból a salto mortale 1. halálugrás; 2. kétségbeesett helyzetből fakadó, nagy kockázatú lépés stb. Az angolból származik a happy end szerencsés vég, jó befejezés és a szexepil nemi vonzóerő stb. Az idegen szókincsbeli hatásnak az az esete ugyancsak ismeretes, amikor nem egy-egy szó (tehát hangalak- és jelentésegyüttes) kerül át egyik nyelvből a másikba, hanem az idegen nyelv az átvevő nyelv bizonyos szavainak jelentését befolyásolja, illetőleg az idegen nyelvi szerkezetek minden elemének szószerinti lefordítása megy végbe. Az ilyen jelentésmódosulásos szavakat, az így létrejött szerkezeteket tükörszavaknak, illetőleg tükörkifejezéseknek, tükörfordításoknak nevezi a nyelvtudomány. Tükörszavaink között vannak igen régiek, ezek több évszázaddal ezelőtt keletkeztek nyelvünkben. Ilyenek például azok a tükörszavak, amelyek a szláv egyházi terminológia bizonyos kifejezéseinek magyar elemekre való áttételével alakultak ki: húsvét (szláv megfelelője a mesovuzem összetett szó, ennek előtagja a hús jelentésű meso), húshagyó (a szlávban mesopust, szintén tartalmazza az említett meso szót), nagyhét (szláv mintája a velika sveta, a velika nagy, a sveta hét jelentésű), hasonlóan gyümölcsoltó, virágvasárnap stb. Latinból vett tükörszavaink általában újabb alkotások. A latin status áttételéből jött létre az állam (a latin status a stare áll ige származéka, az áll ige az alapszava a magyar állam-nak is), a latin materia volt az alapja anyag szavunknak. E szó töve ugyanúgy az anya, mint a latin materiá-nak a mater. Összetett szavaink között is nem egy tekinthető latinból való tükörfordításnak. Például az ellenállás a resistentiá-nak, a mindenható az omnipotens-nek a tükörfordítása. Tükörszavaink többsége német minták után igazodott, s az utóbbi két-három évszázadban alakult ki nyelvünkben. Első nagyobb hullámuk a nyelvújítás hőskorában észlelhető, német tükörszavaink között sok a nyelvújítási alkotás. Német mintájú tükörszavaink legnagyobb része szóösszetétel. Összetett főnevek: álláspont (a németben Standpunkt), tetszhalál (a németben Scheintod), pásztoróra (a németben Schäferstunde), szárnysegéd (német Flügeladjutant) stb. Összetett melléknevek: vérszegény (blutarm), vámmentes (zollfrei) stb. Igekötős alakok: felvág henceg (aufschneiden), kiértékel (auswerten), kimondottan (ausgesprochen) stb. Német mintára egyszerű tükörszavak szintén keletkeztek a magyarban. Ilyen például a pincér a vele összevethető német szó a Kellner (ez a pince jelentésű Keller származéka), az udvarias német alapja a höflich (ez a Hof udvar képzett alakja). 26

18 Újabban angolra visszavezethető tükörszavak szintén használatosak a magyarban. Közülük most két példát említünk. Az első a fekete doboz mint a repülőgép egyik tartozékának elnevezése, annak, amely rögzíti mindazt az eseményt, amely a repülőgéppel történik a repülés ideje alatt. (De talán a mozdonyoknak meg a Forma 1-es versenyeken résztvevő gépkocsiknak is van fekete dobozuk.) A fekete doboz szintagma az angol black-box-ra megy vissza. Második példánk a zöld, zöldek környezetvédő(k) jelentésben. Az angol minta a the greens. Mint ahogy a kölcsönszavak esetében megkülönböztetünk nemzetközi és vándorszavakat olyanokat, amelyek több nyelvben is élnek, ugyanúgy a tükörszavak között is találunk nemzetközi, illetőleg vándor jellegűeket. Ezek egyik nyelvből a másikba átsugározódva a nyelvek egész sorában érvényesülnek. Például a görög grammatikusok ptíszisz műszava nyelvtani eset jelentésben a latinban casus-szá lett (ez a lat. cadere esik ige származéka), a latin casus lett a német Fall mintája (a Fall az esik jelentésű fallen igével függ össze), a magyarban pedig eset formát öltött. Az eset az es(ik) ige származéka. E több nyelvben azonos jelleggel való tükröződés következtében vannak olyan tükörszavak, amelyeknek kialakulását több nyelv megfelelő szava együttesen is elősegíthette. Például a magyar benyomás létrejöttében szerepe volt a latin impressio-nak és a német Eindruck-nak; a magyar előszeretet idegen nyelvi ihletőjeként mind a latin praedilectio, mind a német Vorliebe számításba veendő. Az idegen szókincsbeli hatásról szólva a jövevényszavak, idegen szavak, illetőleg tükörszavak/kifejezések mellett meg kell említenünk az ún. hibridszavakat, hibridkifejezéseket, más szóval részfordításokat is. Ezek olyan összetett szavak vagy szószerkezetek, szintagmák, amelyeknek egyik tagja azonos az átadó nyelvbeli szóval, másik tagja viszont az idegen nyelvbeli szó lefordítása. Például az ámokfutó a németben Amokläufer-nek hangzik. A villámzár, húzózár jelentésű cipzár német és angol mintára alkotott részfordítás; az angol zip-festener, illetőleg az ausztriai német Zippverschluß szóval vethető össze. A boxbőr létrejötte magyarázható a német Boxleder, de az angol amerikai boxcalf alapján is. A nyelvművelésnek még napjainkban is legtöbbet vitatott kérdése az idegen eredetű szavak használata. A vita nemcsak egy-egy szó helyességéről vagy helytelenségéről folyik: az elvi állásfoglalás is igen különböző, olykor merőben ellentétes velük kapcsolatban. Vannak, akik minden idegen szóban nyelvünk romlását látják (a puristák), sőt a már meggyökeresedett kölcsönszavakat is kiirtanák, mások a liberalisták az idegen szavak elleni küzdelmet egészében károsnak, nyelvszegényítésnek tekintik. Ők az idegen szavak átvételében a nyelv gazdagodását látják, és azt szeretnék, ha kritikátlanul tágra nyitnánk az idegen szavak előtt a kaput, minél nagyobb számban, szinte korlátlanul fogadva be az idegen szókat. A szélsőséges purizmus azért elfogadhatatlan, mert a más nyelvből való kölcsönszó nélküli tiszta nyelv képtelenség, az erre való törekvés, a már meghonosodott idegen szavaknak, a jövevényszavaknak az üldözése nemcsak hiábavaló, hanem káros is. 27

19 Jövevényszó és idegen szó között nem mindig tudunk pontos határt vonni. Esetenként vitás lehet, hogy egy-egy szót már meghonosodott jövevényszónak vagy még idegen szónak tekintsünk-e. A régen átvett szavakat a műveltek közül is csak kevés ember tudja megkülönböztetni nyelvünk ősi elemeitől, nem érez ilyen szempontból különbséget például a török eredetű bika, borjú, ökör, a szláv jövevény csuka, medve, rák, a latinból vett fülemüle, páva, vipera és az ősi szókészlethez tartozó daru, fecske, kígyó között. A nyelvtörténetben tájékozatlan ember számára például a sógor ugyanolyan jó magyar szó, mint a testvér, de az újabb kántor, miniszter vagy a garázs és rádió sem tűnik neki idegennek. Az átvétel időpontja írja Lőrincze Lajos önmagában nem határozza meg, hogy még idegennek tartunk-e egy szót vagy sem. A kaftán régebbi átvétel, mint a kakaó, s ez is idősebb nyelvünkben, mint például a 18. században átvett kel (kelkáposzta). Mégis: az utóbbit semmiképpen sem sorolnánk fel idegen szavaink között; ma már esetleg arról is vitáznánk, hogy a kakaó az idegen szavak szótárába való-e (minthogy népélelmezési cikké vált termék neve, s így mindennapos, közismert szavunk lett). A negyedfél százada ismert kaftán viszont többé-kevésbé idegen szó maradt, szókincsünk peremén foglal helyet. Hasonlóképpen a két évszázados kioszk is: idegenebbnek érezzük, mint a csak évtizedeket számláló rádió szót. Régiségén kívül tehát az a döntő az átvétel besorolása, minősítése dolgában, hogy a szó milyen fontos fogalmat jelöl, van-e állandó szükség rá, milyen széles körben s milyen gyakran használjuk, továbbá hogy hangalakjában mennyire tudott beilleszkedni nyelvünkbe. Ezek a feltételek nem függetlenek egymástól. A meggyökeresedett, mindenki által ismert és használt idegen szavak ellen, amelyek hangzásban is jól beilleszkedtek a nyelvbe, fölösleges, sőt káros harcolnunk. Az ilyen szavak és kifejezések már hasznos és szerves részei nyelvünknek. Milyen következménnyel járna teszi fel a kérdést Lőrincze, ha egy régebbi nyelvművelő könyvünk szerint a latin eredetű forma szót felcserélnénk alak szavunkkal? Ha csak az ilyen kifejezésekre gondolunk, mint tetszetős formája van, milyen formájú stb., akkor egyszerűnek is látszik a feladat, mert a tetszetős alakja van, milyen alakú pontosan kifejezi ugyanezt. De már a jó formája van és jó alakja van kifejezés használati értéke nem azonos. És mit csinálunk a forma származékaival, képzett alakjaival, összetételeivel? A -formán utótagú összetételek egész sora gazdagítja már köznyelvünket, irodalmi nyelvünket, sőt tájnyelvünket is: gondolomformán, ilyenformán, jóformán, féligformán stb. Maga a forma meg jóval gyakoribb az összetételekben, mint az alak: államforma, egyforma, életforma, kormányforma, létforma, versforma; formabontás, formaérzék, formanyelv, formaruha, formatervezet stb. Jelentős számú újabb névszó is keletkezett forma szavunkból: formás, formátlan, formaság. Továbbá élünk olykor a forma alapszónak idegen képzésű származékaival is: formális, formalista, formalitás stb. E származékok és összetételek többségét már igen régóta használjuk, s használták legjobb íróink is. Az ilyen meggyökeresedett szavak nem fekélyek, kinövések (mint a szélsőséges purizmus képviselői állítják), kiirtásukkal a nyelv testének szöveteibe, idegeibe is mélyen bele kellene vágnunk. Nem kifogásolható az idegen szó használata akkor sem, ha jelentéskülönbség van az idegen szó és a helyette ajánlott magyar megfelelő között. Például a drapp helyett a mogyorószínű-t, világosbarná-t ajánlották. A helyettesítés azért nem jó, mert e két utóbbi szó se azonos jelentésű, s mindkettőtől különbözik a drapp, amelynek jelentése: halvány sárgásbarna, olyan, amilyen a 28

20 száraz homok színe. Ha ezeket a jelentéseket az egyik szó kiiktatásával egybemossuk, akkor tulajdonképpen a valóságról, a világról való ismeretünk is szegényebb lesz: a más-más fogalmi árnyalatokat a megnevezés híján nem tudjuk szétválasztani, elkülöníteni. Sokszor azért nem lehet az újabban felbukkanó idegen eredetű szót magyar rokon értelmű szóval kifejezni, mert az idegen szónak sajátos hangulata, stílus-, illetőleg jelentésárnyalata van. Nem azonos például a virtus az erény-nyel, lelkierő-vel. Hol több, hol kevesebb emennél. Az ámbitus ünnepélyesebb, választékosabb, népiesebb, mint a megszokott folyosó, tornác. Esetenként az idegen szónak sajátos rosszalló, pejoratív jelentésárnyalata, hangulata fejlődik ki. Például a prókátor, a piktor, a perszóna éppen ezért nem cserélhető fel a fogalmilag megfelelő ügyvéd, festő, személy szóval. Az orvosi nyelvben pedig az a szerepük az idegen szavaknak és kifejezéseknek, hogy egy kissé eltakarják, elködösítsék a magyar kifejezés szókimondó egyértelműségét. A tumor malignus talán nem hangzik olyan kíméletlenül, mint a rosszindulatú daganat vagy a rák. A demencia is írja Lőrincze az idegen szó homályával, tudományos tartózkodásával enyhíti a valóságot, s ezért sokkal tapintatosabb, mint az elmegyengeség, az elhülyülés vagy az észbeli gyarlóságnak több tucat köznyelvi és tájnyelvi kifejezése. Elnézőnek kell lennünk a tudományos szakszókincsek idegen elemei iránt. E szavak és kifejezések használatának hagyománya van a magyar és a nemzetközi szakirodalomban, a szakemberek számára általában egyértelműek, tehát a gondolatközlést pontosan és jól szolgálják. Persze jobban megfelelnének a célnak a találó, kifejező, szemléletes magyar műszók, mert nyelvünk ismert elemeihez kapcsolódnak, könnyen megjegyezhetők és közérthetőbbek. Különösen az ismeretközlő, tudománynépszerűsítő munkákban, írásokban jobb ilyenek alkalmazása az idegen elemek helyett. Igen sokszor azonban fölösleges, sőt káros az idegen szavak használata. Az idegen szavak fölösleges, öncélú használatának oka gyakran nem a szükség, hanem a kényelemszeretet, a divatosság vagy a szakmai tudálékoskodás. Kényelemszeretet írja Lőrincze, amikor például a politikai, gazdasági élet vagy a művészetek nemzetközi kifejezéseivel élünk, s nem keressük a velük azonos értékű magyar szavakat. Divatozás, amikor jó magyar szavak helyett az újonnan felkapott idegen szót használják minduntalan, beszédben, írásban, mert az mutatósabbnak tetszik, s a jól értesültség látszatát kelti. Szakmai tudákoskodásból pedig sokan erőltetik, halmozzák az idegen szók használatát, még akkor is, ha a megfelelő magyar műszóknak hagyományuk van. Ennek oka nemcsak a beavatottság fitogtatása, a modernkedő tudományossággal való tetszelgés, hanem a szakzsargon kötelezőnek vélt túlhajtása is. Ennek az a következménye, hogy az idegen szavakat kevésbé ismerő hallgatónak, olvasónak homályos, félreérthető vagy érthetetlen lesz a mondanivalónk. Különösen félrevezető lehet egy-egy olyan szónak újabb értelemben való használata, amelynek már régebben kialakult és általánossá vált egy jelentése; például a manipulál korábban főleg azt jelentette, hogy ügyeskedik, de újabban a közvéleményt burkolt módon befolyásolja jelentésben is mind gyakoribb. A drámává átdolgoz, párbeszédesít jelentésű dramatizál-nak sem tesz jót, hogy eseményt, helyzetet a valóságosabbnál súlyosabbnak tüntet fel értelemben is használjuk. A híres amerikai Billy Grahamet annak idején a hírközlő szervek evangelista-ként emlegették, holott csak négy evangelista van. Helyesen: evangéliumhirdető. 29

A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE

A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ZSEMLYEI JÁNOS A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE II. rész Kolozsvár, 2009 Részletek a szerző A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzetéből, (Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2002)

Részletesebben

A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE

A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ZSEMLYEI JÁNOS A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE I. rész Kolozsvár, 2009 1 Részletek a szerző A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzetéből, (Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2002)

Részletesebben

NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN

NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN UGYANÚGY SZÓLALNAK-E MEG a Dunántúlon? az Alföldön? a jogászok? a tanárok? a diákok? az emberek a hétköznapokban? az emberek egy SMS-ben? NEM! KÜLÖNBÖZŐ MÓDOKON A

Részletesebben

2. Melyik évben lesz Móricz nagybátyja, Pallagi Gyula a kisújszállási gimnázium igazgatója?

2. Melyik évben lesz Móricz nagybátyja, Pallagi Gyula a kisújszállási gimnázium igazgatója? 1. feladat Irodalmi TOTO Móricz Zsigmondról (karikázzátok be a helyes megoldás betűjelét!) 1. Miért kerül Móricz a kisújszállási gimnáziumba? a) előző iskolájában lopással gyanúsították b) árospatakon

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka?

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Feladatok a meséhez 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! 2. Válaszolj! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Milyen munkaeszközökkel találkozott? Milyen munkahelyekre

Részletesebben

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály 3. osztály Gyűjtsétek össze a lehető legtöbb (de legalább hat) szót vagy kifejezést, amely a kicsi szóval rokon értelmű! (Ugyanannak a szónak -ka / -ke képzős változata nem számít újabb szónak.) A keresztrejtvények

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Óravázlat 1. Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály. Módszer:

Óravázlat 1. Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály. Módszer: Óravázlat 1. Tantárgy: kommunikáció-magyar (szakiskola) Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály Témakör: Az óra anyaga: Szóbeli és írásbeli kommunikáció anyanyelvi játékok Az óra típusa:

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban A nyelvtörténet mindig történik. Ebben a tételben nemcsak az fejeződik ki, hogy bármely élő, használatában eleven nyelv csak megszakíthatatlan

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Tanmenet a 9. évfolyamok számára

Tanmenet a 9. évfolyamok számára Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.

Részletesebben

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve

Részletesebben

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk!

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam Név: Osztály: Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! 1. Tedd ki a megfelelő ékezeteket a szavakra! futotest, fozokanal, kultura, szulofold, szololevel

Részletesebben

3. A SZÓTAN. 3. 1. A szókészlet és a szókincs. Fogalomértelmezés

3. A SZÓTAN. 3. 1. A szókészlet és a szókincs. Fogalomértelmezés 3. A SZÓTAN Tömör és kifejtésre váró meghatározás szerint, a szavakkal foglalkozó leíró nyelvtani tudományág. A pontosítás a szó fogalmának az árnyalt értelmezése miatt szükséges. Eszerint három elkülöníthető,

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

1. A stílusréteg fogalma

1. A stílusréteg fogalma 1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam 2015/2016 TARTALOMJEGYZÉK 1. Irodalom és művészetek... 3 2. Anyanyelv és kommunikáció... 4 3. Történelem és társadalomismeret... 5 4. Idegen nyelv... 6 5. Matematika...

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különböző szövegtípusokban

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Diákszleng a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskolában

Diákszleng a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskolában Diákszleng a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskolában Szakdolgozat 2008, Debrecen Témavezető: Dr. Kis Tamás egyetemi docens Készítette: Sallainé Topor Rita III. évf., magyar szak, kiegészítő, levelező

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd III. SZÖVEGTAN 2. A SZÖVEG SZINTAKTIKAI KAPCSOLÓELEMEI Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd össze, szövegösszetartó elemekre van szükség. Amikor szöveget alkotsz, szinte önkéntelenül

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM 13. E (2016.)

MAGYAR IRODALOM 13. E (2016.) MAGYAR IRODALOM 13. E (2016.) 1. Az apostol Petőfi eszméinek szótára. (Illyés Gyula) Tétel: Petőfi Sándor: Az apostol 2. Nálam a kompozícióban van a poétika. (Arany János) Tétel: Arany János kései balladái

Részletesebben

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály

Részletesebben

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály IV. osztály 1. feladat. Ha leejtünk egy labdát, akkor az feleakkora magasságra pattan fel, mint ahonnan leejtettük. Milyen magasról ejtettük le a labdát, ha ötödször 10 cm magasra pattant fel? 2. feladat.

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között. a vaku meg a film mellett

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között. a vaku meg a film mellett Harmadik lecke - Hol a koffer? -A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. -Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő. Zokni,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Nyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont

Nyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont Nyelvtörténet A nyelv szinkrón és diakrón változásai A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont a) szinkrónia: a nyelv időbeli egysége, egy bizonyos időpontban

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek Látnak-e még csillagot utódaink? Kolláth Zoltán Száz évvel ezelőtt a címben feltett kérdés értelmét nem igazán értették volna eleink. Pedig akkor már elindult az a folyamat, amely az éjszakai égbolt folytonos

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől

specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Magyar alapképzési szak ügyvitel kiadványszerkesztő specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Tantárgy neve Tantárgy oktató neve KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ALAPOZÓ ISMERETEK A KÖZÖS ISMERETEKET

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,

Részletesebben

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak

Részletesebben

Kérdések és feladatok. 1. Kihez szól a költő a vers első négy szakaszában? Egészítsd ki!

Kérdések és feladatok. 1. Kihez szól a költő a vers első négy szakaszában? Egészítsd ki! Kérdések és feladatok 1. Kihez szól a költő a vers első négy szakaszában? Egészítsd ki! A költő a szobában látott szól. 2. Hogyan nevezzük azt, ha a versben a költő emberi tulajdonságokkal ruház fel állatokat?

Részletesebben

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte?

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? 1 Tisztázzunk valamit: Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? Még mielőtt belevágnánk a nagy munkánkba, röviden nézzük is meg, milyen is ez a német nyelv. A NÉMET nyelvről röviden: Azonnal fel fog tűnni

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból

Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A magyar nyelv és irodalom szakközépiskolában és szakiskolában egy tantárgynak

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

1. téma Egy kortárs regény nyelvi rétegeinek bemutatása: Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz

1. téma Egy kortárs regény nyelvi rétegeinek bemutatása: Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz Kedves Versenyzők! Felhívjuk a figyelmet mindegyik témával kapcsolatban a következőkre: - Az ajánlások valóban ajánlások, azaz segítséget igyekszünk adni a választásban és tájékozódásban, de ez nem jelenti

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

NYELVTÖRTÉNET - ÖSSZEFOGLALÁS

NYELVTÖRTÉNET - ÖSSZEFOGLALÁS NYELVTÖRTÉNET - ÖSSZEFOGLALÁS TÉMAKÖRÖK Alapfogalmak Nyelvrokonság Nyelvemlékek Nyelvtörténeti korszakok Nyelvújítás Szókészlettörténet - jövevényszavak ALAPFOGALMAK Nyelv = változó rendszer Változás okai:

Részletesebben

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése - 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

ELŐSZÓ Sokszínű szókincsünk

ELŐSZÓ Sokszínű szókincsünk ELŐSZÓ Sokszínű szókincsünk Minden élő nyelv változataiban és változásban él. Ez utóbbi elsősorban a szókincsben jelentkezik. A szavak kikopnak, mert szükségtelenné válnak, mivel eltűnnek azok a tárgyak

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak. Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Ének-zene középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. ZENEFELISMERÉS A feladatsor

Részletesebben

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ Az opcionális/választható tantárgy neve: Napsugár-böngésző Műveltségi terület: Nyelv és

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Mészáros Ágnes TANULMÁNYOK

Mészáros Ágnes TANULMÁNYOK Mészáros Ágnes Az egészségbiztosítás pénzügyi tevékenységét kifejező szakszókincs eredete II. rész. A járulékok és a pénzbeni juttatások összegének megállapítását kifejező szakszókincs kialakulása A PÉNZBENI

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga

Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga ELŐSZÓ Kedves szülők! Gyermekeik, mint egykor önök is, szeretik a meséket. Reméljük, hogy könyvünk tetszeni fog nekik. De önöknek elárulunk egy titkot: ez a könyv nem csak mese. Azt szeretnénk, ha gyermekeik,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben