93/2011. (XI. 17.) AB határozat. Indokolás
|
|
- Adrián Orsós
- 1 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 93/2011. (XI. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján - dr. Stumpf István, dr. Pokol Béla és dr. Dienes-Oehm Egon k különvéleményével - meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 50/2009. (II. 18.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. Magánszemély országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon a lakossági ivóvíz szolgáltatás alapdíjának országgyűlés általi megszüntetésével a szolgáltatás rendelkezésre-állásának költségeit a fogyasztott vízmennyiség arányában kelljen megfizetni?. Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért az 50/2009. (II. 18.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) annak mintapéldányát hitelesítette. A Magyar Víziközmű Szövetség a választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 77. (1) bekezdése, valamint a alapján kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az OVBh. ellen, kérve megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását. A határozat a Magyar Közlöny évi 19. számában, február 18-án jelent meg. A kifogást március 5-én, vagyis törvényes határidőben terjesztették elő az OVB-nél. Az indítványozó álláspontja szerint a kérdés hitelesítése ellentétes az Alkotmány 28/B. (1) bekezdésével, amely szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A vízdíjak meghatározása az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. (1) bekezdése értelmében az Ártv. mellékletében feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat jogosult. Ebből az következik, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés esetében a lakossági ivóvíz szolgáltatás díjának megállapítása nem az Országgyűlés, hanem a helyi önkormányzat, vagy a miniszter jogalkotási hatáskörébe tartozik, így e kérdésben népszavazásra nem kerülhet sor. A kifogást tevő szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a diszkrimináció tilalmába is ütközik, indokolatlanul különbözteti meg ugyanis az időszakos fogyasztókat (például a nyaralótulajdonosokat) az állandó jelleggel a településen tartózkodóktól. A rendelkezésre állási díj azon fogyasztók érdekeit sérti elsősorban, akik üdülőterületen lévő ingatlanukban időszakosan tartózkodnak, és idényjelleggel veszik igénybe a szolgáltatást. Az idényfogyasztókat szolgáló ivóvíz rendszer fenntartása nemcsak az üdülési szezonban, hanem az azon kívüli időszakban is költséget eredményez. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés arra irányul, hogy e fogyasztói körnek kizárólag fogyasztása arányában kelljen díjat fizetnie, amivel a többi fogyasztót terhelné a rendszer fenntartási költségeinek jelentős része. A kifogást tevő véleménye szerint a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. -ában megfogalmazott egyértelműség követelményének sem. Hivatkozik a 26/2007. (IV. 25.) AB határozatra, amely szerint minden népszavazásra feltenni kívánt kérdés, amely valamely szolgáltatás kötelező ingyenességére irányul, csak akkor felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének, ha megjelöli, hogy a fogyasztó helyett ki lenne a gazdasági teher viselője. Megjegyzi, hogy a jelen kérdés a szolgáltatás vonatkozásában nem a teljes ingyenességet kéri, hanem a fogyasztás arányában kívánja
2 megfizettetni a szolgáltatás rendelkezésre állásával kapcsolatos költségeket. Ez viszont azt eredményezné, hogy egyes fogyasztók a fenntartási költségek egy részét nem térítenék meg. A kifogást tevő hivatkozik az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv (Víz Keretirányelv) 9. cikkére, amely rendelkezés szerint a tagállamoknak úgy kell meghatározniuk a díjakat, hogy a vízszolgáltató rendszerek fenntartásához elegendő bevétel képződjön. A fenntartási költség összege nem függ a fogyasztott víz mennyiségétől, a fogyasztókat egyenlő mértékben terheli, és e tehernek a megállapított díjban egyenlő arányban érvényesülnie kell. Ezen kívül a kifogást tevő több sági határozatra hivatkozva kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság a kéttényezős díjképzési formát nem találta alkotmányellenesnek. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az Alkotmány, a választási eljárásról szóló évi C. törvény, (a továbbiakban: Ve.) és az Nsztv. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg: Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései: 28/B. (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései: 10. Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...) c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, (...) 13. (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. (2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani. A Ve. alkalmazott rendelkezései: 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja. III. A kifogás az alábbiak szerint megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény 1. h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve a határozza meg. Az Alkotmánybíróság kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, amelynek során az Alkotmánybíróság - alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban - azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. (2) bekezdése a)-c) pontjaiban, valamint a 130. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogás megfelel a törvényi feltételeknek, ezért azt a Ve (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az ivóvíz szolgáltatásért fizetendő alapdíj eltörlésére irányuló népszavazási kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak tekintendő-e. Az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvíz díjának meghatározását az Ártv. 7. (1) bekezdése, valamint ugyanezen törvény Melléklete Hatósági áras termékek címen, I. Legmagasabb ár pontjának B) Szolgáltatások fejezete a települési önkormányzat - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testületének, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszternek a hatáskörébe utalja. A díjat a képviselőtestület, illetve a miniszter rendeletben állapítja meg.
3 Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a Kormány és a Kormány tagjainak jogalkotási jogkörével kapcsolatban megállapította, hogy az Országgyűlés Alkotmányban biztosított jogalkotói hatásköre teljes, és mind a Kormány, mind a Kormány tagjai irányába nyitott [53/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 414, 417.; 46/2006. (X. 5.) AB határozat, ABH 2006, 567, 571.]. Mindezekre figyelemmel az, hogy az ivóvíz szolgáltatási díjról szóló, népszavazásra bocsátandó kérdés tárgya jelenleg részben törvényi, részben önkormányzati, illetve miniszteri rendeleti szinten van szabályozva, nem zárja ki - legalábbis azon az alapon, hogy a feltenni kívánt kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe [Alkotmány 28/B. (1) bekezdés] -, hogy a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén e tárgyban népszavazásra kerülhessen sor. 3. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében rögzített diszkrimináció tilalmába ütközik-e a népszavazásra feltenni kívánt kérdés. Az Alkotmánybíróság 14/2007. (III. 9.) AB határozatban már rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság kizárólag akkor mondhatja ki, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés népszavazásra nem bocsátható, ha az alapján a törvényalkotó valamely alapjogot nyilvánvaló módon súlyosan sértő vagy tömeges egyéni jogsérelmet okozó jogszabály megalkotására volna köteles (ABH 2007, 251, 255.). A hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogrendszer egészét átható alkotmányos alapelv. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor valósulhat meg, ha a jogszabályok egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. E megkülönböztetés csak akkor alkotmányellenes, ha alapjogsérelmet okoz, illetve az alanyi jogok tekintetében, az egyenlő méltóság követelményét sérti. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a diszkriminációnak az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében írt tilalma azonban nem jelenti minden megkülönböztetés tilalmát. [1441/B/1990. AB határozat, ABH 1991, ] A fentebb vázoltak alapján az ivóvíz szolgáltatás ellátása közüzemi szerződés keretében történik. E szerződés egyik lényeges sajátossága, hogy a szolgáltatás díját nem a felek határozzák meg. Az ivóvíz szolgáltatási díj megállapításáról szóló rendeletek megalkotása során a képviselő-testület, valamint a miniszter csak az Ártv. keretei között élhet jogosultságaival. Az önkormányzat képviselő testülete az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott önkormányzati tulajdonosi jogokat is csak a törvény keretei közt gyakorolhatja. Az Ártv. 8. (1) és (3) bekezdései alapján - összhangban a Víz Keretirányelv 9. cikkével - a legmagasabb árat (...) úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is (...) a legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is. A hatósági ár megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy a szolgáltató ne tanúsíthasson tisztességtelen piaci magatartást és gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, ugyanakkor figyelemmel kell lennie a szolgáltatást végző szervezet gazdaságos működésének biztosítására is. Ezért a diszkrimináció tilalmáról szóló alkotmányi rendelkezés és a népszavazásra feltett kérdés között nincs alkotmányjogi összefüggés, így ez nem is zárja ki a kérdésről népszavazás tartását. 4. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, megfelel-e a kérdés az Nsztv a szerint megkívánt egyértelműségi mércéjének. Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt a népszavazásra feltenni kívánt kérdésekkel szemben támasztott egyértelműség követelményével [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 362.; 26/2007. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2007, 332, 342.]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata az egyértelműség követelményét a népszavazáshoz való jog érvényesülése alkotmányos garanciájaként értelmezi. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igen -nel vagy nem -mel kell tudnia válaszolni. Ebből következően a túl bonyolult, érthetetlen, félreérthető vagy félrevezető kérdés nem tekinthető egyértelműnek. A választópolgári egyértelműség része, hogy a választópolgárok egyértelműen lássák a népszavazásra bocsátott kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit. A fogyasztó által fizetendő ivóvíz szolgáltatási díj szolgáltatás ellenértéke, amelynek meghatározása során az Ártv. értelmében számtalan tényezőt kell figyelembe venni; ezek különböznek is, aszerint, hogy önkormányzati tulajdonú, vagy állami tulajdonú víziközmű-e a szolgáltató. A fogyasztástól független alapdíj - a kérdés ennek eltörlését kívánja elérni - csak egyik tényezője a szolgáltatás árának. Megállapítható, hogy a hitelesítésre benyújtott kérdés alapján a választópolgárok nem állapíthatnák meg egyértelműen, hogy a fogyasztók díjfizetési kötelezettségét az alapdíj eltörlése hogyan befolyásolná.
4 A kérdés ezért félrevezető, és ebben az értelemben nem elégíti ki az Nsztv a szerinti egyértelműség követelményét, a kérdésre igennel válaszoló választópolgárok gondolhatnák pusztán a kérdés alapján, hogy az alapdíj, vagyis a tényleges ivóvízfogyasztástól független díjtétel eltörlésével csökkenne az ivóvíz ára. Ezzel szemben valójában az érvényes és eredményes népszavazás esetén sem csökkennének az ivóvíz szolgáltatási díjak, hiszen a karbantartási, előállítási, szállítási, valamint az átadással összefüggésben keletkező költségek (ráfordítások) ellenértékét valamilyen módon a jövőben is meg kellene fizetniük. A kérdésben népszavazás így csak az árképzés módjáról szólhatna. Az Alkotmánybíróság 26/2007. (IV. 25.) AB határozatában megállapította, hogy a jogalkotói egyértelműséggel szorosan összefüggő választópolgári egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Következésképpen az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a választópolgárokat félrevezető, félreérthető kérdések nem felelnek meg az egyértelműség követelményének [ABH 2007, 332, 336.]. A választópolgároknak a kérdés alapján úgy kellene döntésüket meghozni, hogy nem lenne egyértelmű számukra a kezdeményezés sikere esetén kinek és milyen mértékben kellene megtérítenie az ivóvíz szolgáltatási alapdíjat; döntésük meghozatalakor nem lehetnének tisztában azzal, miről döntenek. A fent kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt választópolgári egyértelműség követelményének. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az 50/2009. (II. 18.) OVB határozatot - a Ve (3) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva - megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, november 15. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Pokol Béla s. k., Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott dr. Szalay Péter helyett Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Balsai István s. k., Dr. Bragyova András s. k., előadó Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., Dr. Stumpf István s. k., Dr. Szívós Mária s. k., Dr. Stumpf István különvéleménye Nem értek egyet a határozat rendelkező részével és részben az indokolásával. 1. A többségi határozat indokolása az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő OVB határozat megsemmisítését - a kifogásban megfogalmazott több ok közül - kizárólag az választópolgári egyértelműség hiányára alapította,
5 lényegében a következő indokolással: [a] választópolgároknak a kérdés alapján úgy kellene döntésüket meghozni, hogy nem lenne egyértelmű számukra a kezdeményezés sikere esetén kinek és milyen mértékben kellene megtérítenie az ivóvíz szolgáltatási alapdíjat; döntésük meghozatalakor nem lehetnének tisztában azzal, miről döntenek. A fenti megállapítás alátámasztásaként az indokolás hivatkozik a 26/2007. (IV. 25.) AB határozatra (ún. ingyen sör-ügy, a továbbiakban: ABh.) is, amelyben az Alkotmánybíróság megfogalmazta, hogy a jogalkotói egyértelműséggel szorosan összefüggő választópolgári egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Következésképpen az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a választópolgárokat félrevezető, félreérthető kérdések nem felelnek meg az egyértelműség követelményének [ABH 2007, 332, 336.]. Véleményem szerint a párhuzam az ABh.-val nem áll fenn, a népszavazásra szánt kérdés egyértelműségét pedig a többségi határozat indokolásának érvei nem cáfolják meggyőzően. 2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. (1) bekezdése szerint [a] népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság következetesen alkalmazott ésszerű gyakorlatot alakított ki: Az Alkotmánybíróság több határozatában értelmezte az Nsztv. 13. (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lenni. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek az Alkotmány 19. (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének - Alkotmányban szabályozott - korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés - az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint - el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). [...] [először: 51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.]. [20/2008. (III. 12.) AB határozat] A jelen határozat többségi indokolása ehhez képest az ABh.-ra hivatkozik, amely tulajdonképpen egy fordított (de helyes) logikát alkalmazott, amikor kimondta, hogy a választópolgári egyértelműség és a jogalkotói egyértelműség között fennáll egy olyan összefüggés, hogy ha a kérdés a jogalkotó szempontjából nem egyértelmű, akkor nem tekinthető a választópolgár számára sem egyértelműnek (ti. hogy milyen jogalkotási kötelezettség következne az eredményes népszavazásból a jogalkotóra nézve): A jogalkotói egyértelműséggel szorosan összefüggő választópolgári egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Következésképpen az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a választópolgárokat félrevezető, félreérthető kérdések nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. A választópolgároknak jelen esetben a kérdés alapján úgy kellene döntésüket meghozni, hogy nem lenne egyértelmű számukra: a kezdeményezés sikere esetén kinek kellene megtérítenie a vendéglátó üzletekben a vendégek által ingyenesen elfogyasztott sör ellenértékét, továbbá azt sem tudhatnák, a sört nem fogyasztókat terhelné-e többletkötelezettség a vendéglátó üzletek vendégei által elfogyasztott sör ellenértékének fedezésével kapcsolatban. A választópolgárok tehát döntésük meghozatalakor a kérdés alapján nem lehetnének tisztában azzal, miről döntenek. [ABH 2007, 332, 336.] Az ingyen sör-ügyben éppen az okozta az értelmezési problémát, hogy a sör előállításának, beszerzésének stb. költségeit valakinek nyilvánvalóan fedeznie kell, az nem tud általában ingyenessé válni úgy, hogy ez valaki más számára ne jelentsen egyben többletterhet. A hitelesítésre benyújtott kérdés erre az el nem hanyagolható összefüggésre nem nyújtott választ, ezért nem bizonyult egyértelműnek. 3. Az ABh.-tól eltérően ítélendő meg a jelen ügybeli kérdés. A népszavazási kérdést, azaz, hogy [e]gyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon a lakossági ivóvíz szolgáltatás alapdíjának országgyűlés általi megszüntetésével a szolgáltatás rendelkezésre-állásának költségeit a fogyasztott vízmennyiség arányában kelljen megfizetni?, a többségi indokolás azért tekinti a választópolgári egyértelműséget sértőnek, mert nem lenne egyértelmű számukra a kezdeményezés sikere esetén kinek és milyen mértékben kellene megtérítenie az ivóvíz szolgáltatási alapdíjat. Véleményem szerint a kérdés az említett mindkét felvetésre választ ad. Ebben az esetben ugyanis - az ingyen sör-ügytől eltérően - nem válik bizonytalanná, hogy ki a költségviselő, kinek kellene megtérítenie : az a tényleges fogyasztói kör lenne (mivel a fogyasztott vízmennyiség arányában kell
6 fizetni, aki tehát semmit nem fogyaszt, arra arányosan semennyi díj nem jut). Az is egyértelmű továbbá, hogy az előbbieknek milyen mértékben kellene megtérítenie az ivóvíz szolgáltatási alapdíjat: azt nyilvánvalóan be kellene építeni a víz árába, és - ahogy a kérdésben is szerepel - a fogyasztott vízmennyiség arányában kellene a fogyasztókra telepíteni. Ez mind a jogalkotó, mind a választópolgárok szempontjából világosnak és félreérthetetlennek tűnik; a többségi indokolás nem hozott fel olyan ellenérvet, amely a kérdés egyértelműségét meggyőzően cáfolná. 4. Az egyértelműség problémájától különálló kérdés, hogy a kezdeményezéssel elérni kívánt vízszolgáltatási modell szakpolitikai, szolgáltatói szempontból előnyös-e, illetve, hogy az adott területen időszakosan tartózkodó és a szolgáltatást idényjelleggel igénybe vevő fogyasztók, avagy az állandó lakos fogyasztók érdekeit részesítse-e inkább előnyben a szabályozás. Ezeket a szempontokat azonban az Alkotmánybíróságnak nem kell és nem is lehet figyelembe vennie a döntés meghozatalakor. Véleményem szerint az esetlegesen célszerűtlennek tartott népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtési kampányaitól és társadalmi vitájától nem sági aktivizmussal kell megóvni az állampolgárokat és a politikai pártokat. Mindezek alapján - a határozat rendelkező részében foglalt megsemmisítő és az OVB-t új eljárásra utasító döntés helyett - az Alkotmánybíróságnak az érintett OVB határozatot helyben kellett volna hagynia. Budapest, november 15. Dr. Stumpf István s. k., A különvéleményhez csatlakozom. Dr. Pokol Béla s. k., A különvéleményhez csatlakozom. Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás
76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról. h a t á r o z a t o t:
VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló
alkotmanybirosag.hu 2
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
h a t á r o z a t o t:
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG VI/2241/2012. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt
TARTALOM. XIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA: 3020 Ft 2010. április
XIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA: 3020 Ft 2010. április TARTALOM Szám Tárgy Oldal 41/2010. (IV. 22.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 99/2008. (II. 29.) OVB határozatának megsemmisítésérõl és az
20/2008. (III. 12.) AB határozat. Indokolás
20/2008. (III. 12.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások
99/2007. (XII. 6.) AB határozat. Indokolás
99/2007. (XII. 6.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának,
45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás
45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
TARTALOM. 155/2010. (IX. 8.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 359/2009. (IX. 10.) OVB határozatának
XIX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ÁRA: 3020 Ft 2010. szeptember TARTALOM Szám Tárgy Oldal 155/2010. (IX. 8.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 359/2009. (IX. 10.) OVB határozatának helybenhagyásáról...
103/2007. (XII. 12.) AB határozat. Indokolás II.
103/2007. (XII. 12.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
VI/2235/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság 6/2012. (I. 16.) OVB határozata vizsgálatáról
VI/2235/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság 6/2012. (I. 16.) OVB határozata vizsgálatáról Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő
KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
TARTALOM. 179/2010. (X. 15.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 372/2009. (IX. 3.) OVB határozatának
XIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ÁRA: 3020 Ft 2010. október TARTALOM Szám Tárgy Oldal Közlemény Alkotmánybírói megbízatás megszûnésérõl... 1140 2/2010. (X. 11.) Tü. határozat Az állandó bizottságok összetételérõl...
MAGYAR KÖZLÖNY. 146. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. szeptember 15., szerda. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 146. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. szeptember 15., szerda Tartalomjegyzék 162/2010. (IX. 15.) AB 163/2010. (IX. 15.) AB 164/2010. (IX. 15.) AB 165/2010. (IX. 15.) AB 166/2010.
ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV MINTAPÉLDÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉLJÁBÓL. 129/2002. (VII. 11.) OVB határozat
ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV MINTAPÉLDÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉLJÁBÓL 129/2002. (VII. 11.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C.
KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria az Országos Választási Bizottság 118/2013. (VII. 17.) OVB határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt L. A., a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete elnöke indítványozónak az Országos Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán
TARTALOM. XIX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 3020 Ft június
XIX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 3020 Ft 2010. június TARTALOM Szám Tárgy Oldal 88/2010. (VI. 2.) AB határozat A szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló, az Országgyûlés 2010. február
TARTALOM. 125/2010. (VII. 8.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 309/2009. (VI. 30.) OVB határozatának
XIX. ÉVFOLYAM, 7 8. SZÁM ÁRA: 6040 Ft 2010. július augusztus TARTALOM Szám Tárgy Oldal 1/2010. (VIII. 30.) Tü. határozat A háromtagú tanácsok összetételérõl... 838 123/2010. (VII. 8.) AB határozat Mulasztásban
MAGYAR KÖZLÖNY. 82. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA május 19., szerda. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. május 19., szerda 82. szám Tartalomjegyzék 38/2010. (V. 19.) IRM rendelet 17/2010. (V. 19.) KvVM rendelet 1126/2010. (V. 19.) Korm. 376/2010. (V.
TARTALOM. XVIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. szeptember
XVIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. szeptember TARTALOM Szám Tárgy Oldal 83/2009. (IX. 3.) AB határozat A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 14. (3) bekezdése alkotmányellenességének
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 63/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.389/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 63/2015.
KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.458/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
MAGYAR KÖZLÖNY 89. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 89. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. június 4., kedd Tartalomjegyzék 178/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról 54274 1301/2013. (VI. 4.) Korm.
TARTALOM. XVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA: 2100 Ft december
XVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA: 2100 Ft 2008. december FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az Alkotmánybíróság határozatai utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési
Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata
Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott
SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE
SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE KORREFERÁTUM DEZSŐ MÁRTA BRAGYOVA ANDRÁS: AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS MAGYARORSZÁGON CÍMŰ ELŐADÁSÁHOZ A népszavazások, illetve népszavazási kezdeményezések
1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
48/2008. (IV. 22.) AB határozat. Indokolás
48/2008. (IV. 22.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának
MAGYAR KÖZLÖNY. 13. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA február 3., péntek. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. február 3., péntek 13. szám Tartalomjegyzék 3/2012. ( 3.) NFM rendelet 14/2012. ( 3.) ME 15/2012. ( 3.) OVB 16/2012. ( 3.) OVB 17/2012. ( 3.) OVB 18/2012.
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 59/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 59/2015. számú határozata felülvizsgálata
MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA június 23., szerda. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 107. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 23., szerda Tartalomjegyzék 2010. évi LVI. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 21518 200/2010.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! h a t á r o z a t o t:
624/H/2008. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés országos népszavazás elrendeléséről szóló határozata ellen benyújtott kifogások tárgyában dr. Paczolay Péter és
33/2007. (VI. 6.) AB határozat. Indokolás
33/2007. (VI. 6.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését megtagadó határozat ellen benyújtott kifogás
T/9894. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9894. számú törvényjavaslat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA július 8., csütörtök. Tartalomjegyzék. 5/2010. (VII. 8.
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. július 8., csütörtök 116. szám Tartalomjegyzék 5/2010. (VII. 8.) NFM rendelet 123/2010. (VII. 8.) AB határozat 124/2010. (VII. 8.) AB határozat
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.356/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a dr. Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság által országos
14/2007. (III. 9.) AB határozat. Indokolás II.
14/2007. (III. 9.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.
32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2014. január 24. 2014. 2. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1/2014. (I. 21.) AB határozat a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése és az Országos Választási
Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 11. szám 3547 VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 6/2011. (II. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály
AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5065/2015/4. határozata
A Magyar Közlöny 2016/66. számában (2016. május 10.) jelent meg az itt közzétételre kerülő, a Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata. A határozat ugyan a Fővárosi Közgyűlés rendeletével kapcsolatos
2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
193/2010. (XII. 8.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 185. számában AB közlöny: XIX. évf. 12. szám 868/B/2007 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
KISTOLMÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (XII.20.) számú rendelete a vízdíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről
KISTOLMÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2006. (XII.20.) számú rendelete a vízdíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről (módosítással egységes szerkezetben) Kistolmács Község Önkormányzatának
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság v é g z é s e
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság v é g z é s e Az ügy száma: Knk.IV.37.132/2016/4. szám A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt
MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA október 1., péntek. Tartalomjegyzék. 20/2010. (X. 1.
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. október 1., péntek 153. szám Tartalomjegyzék 20/2010. (X. 1.) VM rendelet 1200/2010. (X. 1.) Korm. 631/2010. (X. 1.) OVB 632/2010. (X. 1.) OVB
Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG X/704/2013. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 9
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 9 ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV MINTAPÉLDÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉLJÁBÓL... 11 129/2002. (VII. 11.) OVB határozat... 11 Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 125/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 125/2015. számú határozata felülvizsgálata
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 55/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.360/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)
28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Sárvár város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége
BAKONYSZENTKIRÁLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 2/2003. (I.31.) Ökt. sz. RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Az ügy száma: A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Kalas Tibor bíró, előadó Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmező:... (cím) A kérelmező képviselője:
Általános rendelkezések 1..
Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzat 12 /2001. ( IV.23. ) sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2014. március 3. 2014. 6. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 6/2014. (II. 26.) AB határozat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,
TARTALOM. XIX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA: 3020 Ft november
XIX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA: 3020 Ft 2010. november TARTALOM Szám Tárgy Oldal 3/2010. (XI. 16.) Tü. határozat Az Alkotmánybíróság fõtitkárának megválasztásáról... 1243 186/2010. (XI. 12.) AB határozat
KÚRIA. v é g z é s t :
KÚRIA A Kúria a dr. Czeglédy Csaba ügyvéd (Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda) által képviselt kérelmezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív hitelesítése kapcsán meghozott 140/2015.
Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl
LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA szeptember 9., péntek. Tartalomjegyzék. 185/2011. (IX. 9.) Korm.
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. szeptember 9., péntek 104. szám Tartalomjegyzék 185/2011. (IX. 9.) Korm. rendelet 29/2011. (IX. 9.) BM rendelet 34/2011. (IX. 9.) NGM rendelet
KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 49/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. T. Cs. ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott
Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
1. oldal, összesen: 10 oldal
1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225
1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének
I. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. DECEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 50.
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 136/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria dr. K. I. szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 136/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban,
MAGYAR KÖZLÖNY. 5. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA január 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 2/2012. (I. 16.) KIM rendelet
MAGYAR KÖZLÖNY 5. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. január 16., hétfõ Tartalomjegyzék 2/2012. (I. 16.) KIM rendelet 23/2012. (I. 16.) KE 4/2012. (I. 16.) ME 1/2012. (I. 16.) OVB 2/2012. (I. 16.)
VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések
VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
E L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati tulajdonú
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról
MAGYAR KÖZLÖNY. 148. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. szeptember 21., kedd. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. szeptember 21., kedd Tartalomjegyzék 2010. évi XCI. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a közös
Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1
Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(III.29.)Kt. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 A rendelet hiteléül: Maglód, 2009. január 20. Margruber János jegyző
ELŐTERJESZTÉSE. (2) A közszolgáltatónak rendelkeznie kell a tevékenységéhez szükséges hatósági engedélyekkel.
Kunfehértó Község Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE A Képviselő-testület 2016. november 30-i ülésére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló önkormányzati
Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)
10/2016. (VI. 28.) IM rendelet. a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról
Magyar joganyagok - 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet - a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskö1. oldal 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet a népszavazás kezdeményezése során a választási
I. Országos népszavazási kezdeményezések elbírálása
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. ÁPRILIS 21-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2010. (XII. 9.) önkormányzati rendelete
Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010. (XII. 9.) önkormányzati rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért-, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról,
SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság V É G Z É S. Dr. Tóth Kincső előadó bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság V É G Z É S Az ügy száma: A tanács tagjai: A kérelmező: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Tóth Kincső előadó bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró Kérelmező (cím)
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban:
Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete. 9/1995. (VII.28.) számú. Önkormányzati rendelete
Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/1995. (VII.28.) számú Önkormányzati rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezés helyi szabályairól. Papkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
v é g z é s t : I n d o k o l á s :
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÁROMTAGÚ TANÁCSÁNAK HATÁROZATA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÁROMTAGÚ TANÁCSÁNAK HATÁROZATA 915/B/1998. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány
JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2010.(XII. 13.) rendelete
JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2010.(XII. 13.) rendelete az önkormányzati tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvíz díjának, és az önkormányzati tulajdonú vízi közüzemű által biztosított
Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete
Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 81/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.457/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a dr. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság által országos
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI
944 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3152/2016. (VII. 22.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés
ÁLTALÁNOS RERNDELKEZÉSEK 1..
TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2002..((II.. 311..)) KT.. SSZ.. RENDELETE A HELYII NÉPSSZAVAZÁSSRÓL ÉSS NÉPII KEZDEMÉNYEZÉSSRÖL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény