MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA szeptember 9., péntek. Tartalomjegyzék. 185/2011. (IX. 9.) Korm.

Átírás

1 MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA szeptember 9., péntek 104. szám Tartalomjegyzék 185/2011. (IX. 9.) Korm. rendelet 29/2011. (IX. 9.) BM rendelet 34/2011. (IX. 9.) NGM rendelet 142/2011. (IX. 9.) OVB 143/2011. (IX. 9.) OVB 144/2011. (IX. 9.) OVB 145/2011. (IX. 9.) OVB 146/2011. (IX. 9.) OVB 147/2011. (IX. 9.) OVB 148/2011. (IX. 9.) OVB 149/2011. (IX. 9.) OVB 150/2011. (IX. 9.) OVB 151/2011. (IX. 9.) OVB 152/2011. (IX. 9.) OVB 153/2011. (IX. 9.) OVB 154/2011. (IX. 9.) OVB Egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának általános rendjérõl szóló 17/2011. (V. 23.) BM rendelet módosításáról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (V 22.) SZMM rendelet módosításáról Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a 28242

2 28226 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Tartalomjegyzék 155/2011. (IX. 9.) OVB 156/2011. (IX. 9.) OVB 157/2011. (IX. 9.) OVB 158/2011. (IX. 9.) OVB 159/2011. (IX. 9.) OVB 160/2011. (IX. 9.) OVB 161/2011. (IX. 9.) OVB 162/2011. (IX. 9.) OVB 163/2011. (IX. 9.) OVB Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a Az Országos Választási Bizottság a 28251

3 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám I Kormányrendeletek A Kormány 185/2011. (IX. 9.) Korm. rendelete egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló évi CXXX törvény 16. (14) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 12. és 13. tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXI törvény 83. (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. és 15. tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXI törvény 83. (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva ket rendeli el: 1. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló évi CXXX törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (X 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. -a (1b) bekezdéssel egészül ki: (1b) E rendelet alkalmazásában többletkapacitásnak minõsül a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak az elõreláthatólag minõségileg magasabb szintû ellátást eredményezõ szervezeti, illetve funkcionális integrációja, amennyiben annak során nem jön létre az (1) és az (1a) bekezdés szerinti többletkapacitás, és az integráció megvalósítása ideértve annak járulékos költségeit is többletforrás-igénnyel jár. 2. A Kr. 2/A. -a (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az ellátási szerzõdés (4) bekezdés alapján történõ megszûnése esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szerv errõl a megszûnéstõl számított öt napon belül tájékoztatja az OEP-et. 3. A Kr. 8. -a (14) bekezdéssel egészül ki: (14) Nem minõsül az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában többletforrás igénynek a Tv. 7. (3) bekezdése szerinti, rehabilitációs szakmák közötti kapacitás-átcsoportosítás. 4. A Kr. a 11. -át követõen 11/A. -sal és azt megelõzõ alcímmel egészül ki: A többletkapacitás-befogadási eljárások közös szabályai 11/A. Amennyiben a benyújtott pályázat, illetve kérelem olyan többletkapacitás befogadására irányul, amelyre vonatkozóan a korábbiakban a 12 15/A. alapján támogató befogadási döntés született, a pályázat, illetve a kérelem csak a pályázó, illetve a kérelmezõ korábban befogadott kapacitásigényérõl történõ lemondása esetén támogatható. 5. (1) A Kr. 12/C. (3) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (3) A 12. (1) bekezdése szerinti támogatási igény elfogadása esetén az igénnyel összefüggõ fejlesztés támogatási szerzõdésében a beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósítására meghatározott idõpontot követõ 30 napon belül az OEP erre irányuló kérelem esetén az egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerzõdést köt, amennyiben annak jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak. (2) A Kr. 12/C. (6) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (6) Amennyiben a 12. (1) bekezdése szerinti támogatási igénnyel összefüggõ fejlesztés támogatási szerzõdésében a beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósítására meghatározott idõpontot követõ egy éven belül a pályázó nem kezdeményezi a finanszírozási szerzõdés megkötését, vagy annak a pályázatra vonatkozó támogatási szerzõdésben foglaltak szerinti idõpontra történõ halasztását, az OEP az egészségügyért felelõs miniszter egyetértésével a pályázó elõzetes kapacitásbefogadását törli a nyilvántartásból. 6. (1) A Kr. 13. (2) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (2) Az OEP az OTH-val a kapacitás-szükséglet befogadására vonatkozóan a Tv. 4/A. (3) bekezdés c), d), f) és k) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdésben meghatározott szempontok szerint minden év január 31-éig, illetve

4 28228 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám az egészségügyért felelõs miniszter által meghatározott határidõn belül kiegészítõ elemzést készít, és megküldi a Tv. 4. (2) bekezdése szerinti aktuális elemzéssel együtt a szakmai prioritásokra vonatkozó javaslatát az egészségügyért felelõs miniszternek. (2) A Kr. 13. (4) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (4) A beérkezett javaslatok alapján a szakmai prioritásokat figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra az egészségügyért felelõs miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzétett közleményben határozza meg a (2) bekezdés szerinti javaslat kézhezvételétõl számított 60 napon belül. A közleményben meghatározott szakmai prioritások a (4a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével legfeljebb évi prioritásokról szóló közlemény közzétételéig érvényesek. (3) A Kr a (4a) bekezdéssel egészül ki: (4a) A (4) bekezdés alapján a Hivatalos Értesítõben közzétett szakmai prioritásokat az egészségügyért felelõs miniszter figyelemmel a már megjelent pályázati kiírásra módosíthatja a Hivatalos Értesítõben közzétett közleményével. (4) A Kr. 13. (6) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (6) Az OEP a pályázati kiírás vagy kiírások tervezetét a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével elkészíti, és azt az egészségügyért felelõs miniszterhez a szakmai prioritások Hivatalos Értesítõben történõ megjelenésétõl számított 20 napon belül jóváhagyásra felterjeszti. A pályázat vagy pályázatok kiírásáról az egészségügyért felelõs miniszter dönt, a kiírást legalább 20 napos és legfeljebb 40 napos pályázati határidõvel engedélyezheti. (5) A Kr a (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A (7) bekezdés alapján kiírt pályázatot az OEP az egészségügyért felelõs miniszter jóváhagyásával módosíthatja a pályázati határidõ lejártát megelõzõen azzal, hogy a módosított pályázati kiírás pályázati határideje az egészségügyért felelõs miniszter által meghatározott idõvel, de legalább 15 nappal meghosszabbodik, és errõl, valamint a módosításról a módosítást megelõzõen pályázatot benyújtókat értesíteni kell. A módosított pályázati kiírás tekintetében a (7) bekezdésben, valamint a 14. és 15. -ban foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell. 7. A Kr. 15. (11) és (12) bekezdése helyébe rendelkezések lépnek: (11) A befogadási javaslat alapján a pályázatról a TBB befogadási javaslatának felterjesztésétõl számított 35 napon belül az egészségügyért felelõs miniszter dönt a (9) bekezdés a) és b) pontja alapján, valamint az éves pénzügyi kihatások és a rendelkezésre álló források figyelembevételével. (12) Az egészségügyért felelõs miniszter döntése elõtt a TBB általi felterjesztés kézhezvételét követõ 10 napon belül megkéri a befogadáshoz az államháztartásért felelõs miniszter hozzájárulását. Az államháztartásért felelõs miniszter a megküldött befogadási javaslat kézhezvételét követõ 15 napon belül értesíti az egészségügyért felelõs minisztert a befogadáshoz való hozzájárulásáról, illetve annak elutasításáról és az elutasítás indoklásáról. Az egészségügyért felelõs miniszter döntése akkor érvényes, ha ahhoz az államháztartásért felelõs miniszter elõzetesen hozzájárult. 8. (1) A Kr. 15/A. (2) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés szerinti többletkapacitás befogadására vonatkozó, szakmai indoklással ellátott kérelmet az egészségügyi szolgáltatók nyújthatják be a TBB részére. A kérelemhez mellékelni kell: a) a fenntartó nyilatkozatát a befogadási kérelem támogatásáról, b) a szakmai kollégium szakmailag érintett tagozatának véleményét, c) az egészségügyi szolgáltatónak mûködési engedélyt kiadó hatóság nyilatkozatát az ellátás nyújtásához szükséges feltételek fennállásáról, d) a befogadás szükségességének részletes szakmai indoklását, e) a befogadás fenntarthatóságát alátámasztó pénzügyi hatásvizsgálatot, megjelölve a szolgáltatás éves felvállalt mennyiségét, és a szükséges teljesítményvolument. (2) A Kr. 15/A. (3) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (3) A TBB minden év áprilisában és szeptemberében ülésezik, további üléseket szükség szerint tarthat. A TBB az üléséig beérkezett hiánytalan kérelmek alapján javaslatot tesz az egészségügyért felelõs miniszternek az (1) bekezdés szerinti többletkapacitás befogadására. (3) A Kr. 15/A. (5) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (5) Az egészségügyért felelõs miniszter a javaslatról annak beérkezésétõl számított 35 napon belül, az éves pénzügyi kihatások és a rendelkezésre álló források figyelembevételével, a 15. (12) bekezdésében foglaltak alkalmazásával dönt.

5 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám A Kr. a 15/A. -át követõen 15/B. -sal és azt megelõzõ alcímmel egészül ki: Az 1. (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás befogadása 15/B. (1) Az 1. (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás befogadására a ban foglaltakat a (2) (9) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az e szerinti eljárásban nem kell alkalmazni a 13. (1), (2), (4), (4a), (6) és (7) bekezdését, a 14. (3) és (4) bekezdését, valamint a 15. (8) és (10) (12) bekezdését. (2) Az 1. (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás befogadására vonatkozó pályázatot az egészségügyért felelõs miniszter kezdeményezésére és jóváhagyása mellett az OEP a kezdeményezéstõl számított 25 napon belül a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzétett pályázati felhívással írja ki. A pályázati felhívásra pályázatot az integrációban érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartói a 14. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen nyújthatnak be, azzal, hogy a különbözõ fenntartókhoz tartozó ugyanazon integrációban érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartói csak közösen pályázhatnak. (3) A pályázathoz mellékelni kell: a) az egészségügyi szolgáltatónak mûködési engedélyt kiadó hatóság nyilatkozatát arról, hogy az integráció megvalósulását követõen az ellátás nyújtásához szükséges feltételek fennállnak-e, b) a fenntartók vonatkozó döntését és teljesítési garanciavállalását, c) az integráció részletes szakmai indoklását, d) az integrációt alátámasztó pénzügyi hatásvizsgálatot, e) az integráció eredményeként az érintett egészségügyi szolgáltatók által végzett betegellátásban várható minõségi változásokat bemutató hatásvizsgálatot, f) a pályázati felhívásban szereplõ adatlapot és mellékleteit. (4) Az OEP a pályázati határidõt követõ 15 napon belül küldi meg a 14. (6) bekezdése szerinti javaslatát a TBB részére. (5) Az 1. (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás csak abban az esetben fogadható be, ha a (3) bekezdés e) pontja szerinti, a kérelemhez csatolt hatásvizsgálat alapján valószínûsíthetõ, hogy az integráció az érintett egészségügyi szolgáltatók által végzett betegellátás minõségének javulását fogja eredményezni. (6) A TBB a befogadásra javasolt pályázatokat, illetve a befogadás szakmai és finanszírozási feltételeit tartalmazó javaslatát a pályázati kiírásban meghatározott szempontok alapján, a pályázati határidõt követõ 30 napon belül készíti el és küldi meg az egészségügyért felelõs miniszternek. (7) A (6) bekezdés szerinti javaslat az 1. (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás tekintetében tartalmazza a) az eljárás tárgyát képezõ integrációban érintett egészségügyi szolgáltatók megjelölését, b) a befogadásra javasolt többletkapacitás megjelölését, c) a többletkapacitás-befogadás forrásigényét, d) a finanszírozás javasolt kezdési idõpontját. (8) Az egészségügyért felelõs miniszter a (6) bekezdés szerinti javaslatról annak beérkezésétõl számított 30 napon belül, az éves pénzügyi kihatások és a rendelkezésre álló források figyelembevételével dönt, a döntésrõl tájékoztatja az államháztartásért felelõs minisztert. (9) Az (1) (8) bekezdés alapján befogadott többletkapacitás finanszírozása egy alkalommal egy összegben történik. 10. A Kr. a) 1. (2) bekezdésében az (1) bekezdésben szövegrész helyébe az (1) (1b) bekezdésben szöveg, b) 15. (13) bekezdésében és 15/A. (6) bekezdésében az a befogadott többletkapacitásokról közleményt ad ki, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzé kell tenni szövegrész helyébe az a befogadott többletkapacitásokról a döntésrõl való tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzétételre kerülõ közleményt ad ki szöveg, c) 15/A. (4) bekezdés b) pontjában a többletkapacitás mértékét szövegrész helyébe a többletkapacitás megjelölését szöveg lép. 11. A Kr. 17/A. -a (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: (3) A 12/C. -nak az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 185/2011. (IX. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított (6) bekezdését a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. A 13. -nak a Módr2. által megállapított (4a) és (9) bekezdését a Módr2. hatálybalépését megelõzõen közzétett szakmai prioritások, illetve kiírt pályázatok tekintetében is alkalmazni kell. A 15/A. -nak a Módr2. által módosított, illetve megállapított (2) (6) bekezdését azon kérelmek esetében is alkalmazni kell, amelyeket a Módr2. hatálybalépését megelõzõen nyújtottak be, de vonatkozásukban a 15/A. szerinti eljárás még nem indult el.

6 28230 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám (4) Azt az elõzetesen befogadott többletkapacitást, amely többletkapacitás a Módr2. hatálybalépését megelõzõen a 15/A. (6) bekezdése szerinti közleményben befogadott kapacitásként közzétételre került, az egészségügyért felelõs miniszter egyetértésével az OEP törli a 12/C. (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból. 12. Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 139/2011. (V 21.) Korm. rendelet 26. (2) és (3) bekezdésében az október szövegrész helyébe a november szöveg lép. 13. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (I 3.) Korm. rendelet 56. (5) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (5) Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 139/2011. (V 21.) Korm. rendelettel megállapított 31. (1) bekezdése szerint az OEP a gondozóintézeti gondozás nyújtására érvényes finanszírozási szerzõdéssel rendelkezõ egészségügyi szolgáltatók részére november és december hónapra a október 31-én hatályos 31. szerint teljesíti a finanszírozást. 14. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXI törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (X 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 10/F. -a (4a) bekezdéssel egészül ki: (4a) Azon gyógyászati ellátások esetében, amelyek tekintetében az árhoz nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdés szerinti rendeletben még nem került megállapításra, a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson való részvétel feltétele, hogy a szolgáltató rendelkezzen az adott szolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedéllyel, valamint megfeleljen az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehetõ gyógyászati ellátásokról szóló miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek, és az alkalmazott számítások egyidejû bemutatásával nyilatkozzon arról, hogy az általa tett árajánlat kialakítása során figyelembe vette, hogy a fajlagos költségeket és az üzleti kockázatot csökkenti, ha a gyógyászati ellátást támogatással nyújtja. 15. A Vhr. 10/F. (4) bekezdésében az A (3) bekezdés szerinti tárgyaláson szövegrész helyébe a Társadalombiztosítási támogatással igénybe vehetõ gyógyászati ellátások esetében a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson szöveg lép. 16. Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

7 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 29/2011. (IX. 9.) BM rendelete a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának általános rendjérõl szóló 17/2011. (V. 23.) BM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló évi XXXVI törvény 124. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (X 19.) Korm. rendelet pont k) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (V 1.) Korm. rendelet 73. b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben ket rendelem el: 1. (1) A fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának általános rendjérõl szóló 17/2011. (V. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. (2) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (2) Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, e rendelet rendelkezéseit a Közrendvédelmi bírság, a Szolidaritási programok, az Építésügyi célelõirányzat, a Területrendezési feladatok, a Fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása, a Bûncselekmények áldozatainak kárenyhítése, a Katasztrófa elhárítási célelõirányzatok vörösiszap-kiömlés kapcsán felmerült kiadásai tekintetében, az Országos Baleset-megelõzési Bizottság, valamint a Közfoglalkoztatás támogatása elõirányzat vonatkozásában alkalmazni kell. (2) A Rendelet 33/A. alcímmel egészül ki: 33/A. (ÁHT ) Közfoglalkoztatás támogatása Az elõirányzat a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben foglaltak céljára biztosít forrást. Az elõirányzat lebonyolítás céljából, keret-megállapodás alapján átadásra kerül a pályázat vagy egyedi döntés alapján a támogatottal hatósági szerzõdést kötõ fõvárosi és megyei kormányhivatal részére. A keret-megállapodásban rendelkezni kell a pénzügyi lehívás rendjérõl és az elszámolás módjáról. A lebonyolítás céljából átadott elõirányzat felhasználására a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet irányadó. (3) A Rendelet 47. (1) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (1) Az elõirányzat fedezetet nyújt az 1956 elõtti politikai üldözöttek és az 1956-os forradalom és szabadságharcban részt vevõk és sérelmet szenvedettek támogatására; pályázat keretében vissza nem térítendõ pénzügyi támogatás formájában az 1956-os és 1956 elõtti szervezetek támogatására, a Szabadságharcosokért Közalapítvány Alapító Okiratában megjelölt célokkal összefüggõ tevékenység, program, projekt finanszírozására, az 1956-os eseményekkel foglalkozó kéziratok kiadásának, a helyi szinten megvalósuló köztéri alkotások (emlékmûvek, szobrok, emléktáblák) és 1956-os emlékhelyek felújításának finanszírozására, valamint a volt politikai elítéltek részére történõ szociális segélyek, temetési segélyek folyósítására, továbbá a saját mûködési költségei, kiadásai finanszírozására. (4) A Rendelet 76. (1) bekezdése helyébe rendelkezés lép: (1) Az elõirányzat a fejezet irányítása alá tartozó Rendõrség (Országos Rendõr-fõkapitányság és szervei) valamint a katasztrófavédelem (Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság és szervei) Rendõrség esetén 76,5625%, OKF és szervei esetén 23,4375% megoszlásban dolgozóinak lakásépítéséhez, lakásvásárlásához, lakásfelújításához, lakáskorszerûsítéséhez, lakásbõvítéséhez nyújtandó munkáltatói kölcsön forrásául szolgál. (5) A Rendelet 91. -a (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának általános rendjérõl szóló 17/2011. (V. 23.) BM rendelet módosításáról szóló 29/2011. (IX. 9.) BM rendelettel megállapított 47. (1) bekezdést és a 76. (1) bekezdést a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának általános rendjérõl szóló 17/2011. (V. 23.) BM rendelet módosításáról szóló 29/2011. (IX. 9.) BM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

8 28232 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám A nemzetgazdasági miniszter 34/2011. (IX. 9.) NGM rendelete a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (V 22.) SZMM rendelet módosításáról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény 28. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (V 1.) Korm. rendelet 73. n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (V 1.) Korm. rendelet 41. i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti erõforrás miniszterrel egyetértésben ket rendelem el: 1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (V 22.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R.) 39. -sal egészül ki: 39. A december 31-ig fogadott pénzbeli fejlesztési támogatást a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény szeptember 30-ig köteles felhasználni. A támogatás fel nem használt részét a költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény október 31. napjáig köteles az EFK számlára befizetni. 2. Az R sal egészül ki: 40. A évben fejlesztési támogatásban részesített központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény a 17. (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást október 31. napjáig köteles megküldeni az NSZFI részére. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

9 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám IX. Határozatok Tára Az Országos Választási Bizottság 142/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának idõtartama az álláskeresõvé válást megelõzõen folyamatosan munkaviszonyban töltött idõ egyötöde, de legfeljebb 270 nap legyen? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igen -nel vagy nem -mel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottságnak a meghozatala során figyelemmel kell lennie arra is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés a hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles. [51/2001. (XI. 29.) AB, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (V 7.) AB, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (X 13.) AB, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelmûsége annak tükrében dönthetõ el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során számos ban kifejtette, hogy az egyértelmûség követelményének része, hogy választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Az egyértelmûség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelmûség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelmûség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan (ABH 2007, 332, 337.). Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az Alkotmánybíróság 58/2011. (VI. 30.) számú ára tekintettel a választópolgár döntése meghozatalakor nem lenne tisztában azzal, hogy a kérdésre igennel vagy nemmel szavazás esetén döntésének milyen pénzügyi vagy egyéb következményei lennének (ABK február, 101, 103.). A népszavazásra bocsátandó kérdésrõl tehát a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmû, az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna az álláskeresési járadék folyósításának rendszerében, és ennek milyen társadalmi, pénzügyi és egyéb hatásaival kellene számolniuk. A népszavazásra szánt kérdés ezért nem felel meg a választópolgári egyértelmûség követelményének. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmû továbbá azért sem, mivel a hatályos szabályozás értelmében az álláskeresési járadékra nemcsak munkaviszonyban lehet jogosultságot szerezni, hanem egyéb jogviszonyokban is. Azzal, hogy a munkaviszony vonatkozásában az álláskeresési járadék folyósításának idõtartamát 270 napra emeli

10 28234 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám egyrészrõl többletjogosultságot ad, másrészrõl mivel a jogszabályban meghatározott egyéb jogviszonyokra egy eredményes népszavazást követõ jogszabályváltozás nem vonatkozik, ezzel a jogosultak körét szûkíti. Ezáltal a választópolgár számára nem lenne egyértelmû, hogy pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatna aláírásával, illetve, hogy a népszavazás pontosan milyen tartalmú jogszabály megalkotását eredményezné. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. A az Nsztv. 2. -án, 10. c) pontján, 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 143/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék összege a népszavazást követõ naptári év január 1-jétõl ne lehessen alacsonyabb az álláskeresõvé válást megelõzõ 12 havi átlagkereset 80%-ánál? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igen -nel vagy nem -mel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság szerint egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó számára nem egyértelmû, hogy napi vagy havi elszámolás eredményeként kellene megállapítani az álláskeresési járadék összegének maximumát a 12 havi átlagkereset 80%-ában. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmû, hogy a kezdeményezés az álláskeresési járadék meghatározása során a napi vagy havi összeg megváltoztatására irányul-e. A Testület álláspontja szerint nem egyértelmû az sem, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben milyen átlagkeresetrõl van szó, ugyanis a hatályos jogszabály, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 26. (1) bekezdése nem ezt veszi alapul, illetve nem egyértelmû az sem, hogy kinek az átlagkeresetérõl van szó. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.

11 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám A az évi IV. törvény 26. (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. -án, 10. c) pontján, 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 144/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul.

12 28236 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság 145/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidõt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 146/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidõkereten felül végzett munkáért járó bérpótlék mértéke ne lehessen alacsonyabb a személyi alapbér negyvenöt százalékánál?

13 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igen -nel vagy nem -mel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottságnak a meghozatala során figyelemmel kell lennie arra is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés a hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles. [51/2001. (XI. 29.) AB, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (V 7.) AB, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (X 13.) AB, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelmûsége annak tükrében dönthetõ el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmû, mivel a bérpótlék kifizetése vonatkozásában a rendkívüli munkavégzésnek csak egyik, a munkaidõkereten felül végzett munka esetét szabályozza. Nem említi azonban a napi munkaidõt meghaladóan végzett munka esetét. Ezáltal a választópolgár számára nem lenne egyértelmû, hogy a rendkívüli munkavégzés díjazásával kapcsolatban pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogat aláírásával. Nem egyértelmû a kérdés a jogalkotó számára sem, mivel nem állapítható meg pontosan, hogy egy eredményes népszavazást követõen az országgyûlés milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne köteles. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. A az Nsztv. 2. -án, 10. c) pontján, 13. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 147/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidõ-beosztás szerinti pihenõnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenõnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?

14 28238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 148/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. Egyetért-e Ön azzal, hogy a január 1-ig jogszerûen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 70/E. (3) bekezdésének végrehajtása során ne vonja el? A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvénynek (a továbbiakban: Alkotmány) az Alaptörvénnyel összefüggõ egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló évi LXI. törvény 2. -a szerint az Alkotmány 70/E. -a (3) bekezdéssel egészült ki: Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõen folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthetõ és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethetõ. A fentiek alapján Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés ellentétben áll az Alkotmány speciális szabályozási körre vonatkozó rendelkezésével [Alk. 70/E. (3) bekezdése]. A kérdésben megtartásra kerülõ országos népszavazás eredményének az Országgyûlés csak úgy tudna eleget tenni, ha a 70/E. (3) bekezdésében részére biztosított jogalkotási lehetõségek egy részét figyelmen kívül hagyná. Az Alkotmánybíróság több ában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (V 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (X 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB ok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövõbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben kezdeményezett eredményes országos ügydöntõ népszavazás olyan normatív keretben korlátozná a törvényhozó mozgásterét, ahol az Alkotmány lehetõvé teszi az alternatív szabályozást, így a döntés következményeként az alkotmányos szabályozás tartalmát, lehetséges

15 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám értelmezési keretét is szûkíti. Az Országos Választási Bizottság tehát megállapítja, hogy a kérdés megfogalmazása burkolt alkotmánymódosítást foglal magába. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. b) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. A az Alkotmány 24. (3) bekezdésén és a 70/E. (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. -án és a 10. b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 149/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb idõtartama 260 nap legyen? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul.

16 28240 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság 150/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendes felmondást megindokolni? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 151/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendkívüli felmondást megindokolni?

17 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 152/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató mûködésével összefüggõ ok lehessen? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul.

18 28242 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság 153/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idõ továbbra is legalább 30 nap legyen? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 154/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idõ felére a munkáltató a munkavállalót a munkavégzés alól köteles legyen felmenteni?

19 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igen -nel vagy nem -mel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottságnak a meghozatala során figyelemmel kell lennie arra is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés a hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles. [51/2001. (XI. 29.) AB, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (V 7.) AB, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (X 13.) AB, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelmûsége annak tükrében dönthetõ el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XX törvény (továbbiakban: Mt.) 93. (1) bekezdése alapján a munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idõ fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a hatályos jogi szabályozással megegyezõ szabályozás kialakítását célozza. A kérdés az átlagos választópolgárnak azt sugallja, hogy igen szavazatával a fennálló jogszabályi helyzet megváltoztatására szavaz. Valójában azonban a kérdésre adott igen válasszal a mai jogi szabályozást erõsítenék meg, míg a nem válasz értelmetlen lenne. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. A az Nsztv. 2. -án, 10. c) pontján, 13. (1) bekezdésén, az Mt. 93. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 155/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idõ alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?

20 28244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 156/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással továbbra is csak akkor szüntethesse meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentõs mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által beadott aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. A az Nsztv. 2. -án, a Ve (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul.

21 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság 157/2011. (IX. 9.) OVB a Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaviszonyban járó rendes szabadság legalacsonyabb mértéke továbbra se legyen kevesebb húsz napnál? Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igen -nel vagy nem -mel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottságnak a meghozatala során figyelemmel kell lennie arra is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés a hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles. [51/2001. (XI. 29.) AB, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (V 7.) AB, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (X 13.) AB, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelmûsége annak tükrében dönthetõ el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul. A Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XX törvény (továbbiakban: Mt.) 130. (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt (1) bekezdése szerint az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Az Mt. 12. (1) bekezdése értelmében napon ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérõen nem rendelkezik naptári napot kell érteni. Az Országos Választási Bizottság szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmû, mivel azt a téves látszatot kelti, mintha a hatályos szabályozás alapján a munkaviszonyban járó rendes szabadság legalacsonyabb mértéke húsz nap lenne, a húsz munkanap helyett. Továbbá nem egyértelmû azért sem, mert az alapszabadság helyett a rendes szabadság mértékét kívánja szabályozni. Így sem a jogalkotó, sem a választópolgárok számára nem lenne egyértelmû, hogy egy eredményes népszavazás milyen tartalmú jogszabály megalkotására kötelezné az Országgyûlést. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. A az Nsztv. 2. -án, 10. c) pontján, 13. (1) bekezdésén, Mt. 12. (1) bekezdésén, 130. (1) bekezdésén, 131. (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve ának (1) bekezdésén alapul.

22 28246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 104. szám Az Országos Választási Bizottság 158/2011. (IX. 9.) OVB a C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva S. Gy. magánszemély Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. I. A beadványozó augusztus 8-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Egyetért-e Ön azzal, hogy egy népszavazáson elégtelen minõsítést kapott Országgyûlés képviselõje 9 évig kizárható legyen országgyûlési választásokon a választható polgárok körébõl? A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 70. (1) bekezdése szabályozza, hogy az országgyûlési képviselõk választásán minden nagykorú magyar állampolgár választó és választható. Az Alkotmány 70. (5) bekezdése szabályozza, hogy kik nem rendelkeznek választójoggal. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülõ eredményes országos népszavazásnak az Országgyûlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseit módosítaná. Az Alkotmánybíróság több ában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (V 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (X 21.) AB, 50/2001. (XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB ok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására, csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány 24. (3) bekezdés] kerülhet sor. Az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Alkotmánybíróság 56/2004. (X 14.) számú ában kifejtette, hogy az Alkotmány alapján nem szükséges, de nem is lehetséges népszavazással újabb népszavazás kezdeményezése, ez ugyanis ellentétes lenne az Alkotmány 28/C. (2) és (4) bekezdésével, melyek meghatározzák, hogy kik kezdeményezhetnek népszavazást. Az Alkotmánybíróság kifejtette továbbá, hogy az Alkotmány hivatkozott rendelkezései alapján nem népszavazás útján kell, illetve lehet az ügydöntõ népszavazás kötelezõ elrendelését és kiírását kikényszeríteni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés egy újabb népszavazás kezdeményezésére irányul. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igen -nel vagy nem -mel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ íven található kérdésben olyan fogalom is szerepel, amely nem egyértelmû. Nem egyértelmû, hogy beadványozó mit ért az elégtelen minõsítés kifejezés alatt, illetve nem derül ki a kérdés megfogalmazásából az sem, hogy az elégtelen minõsítés az országgyûlési képviselõre vagy az egész Országgyûlésre vonatkozik-e. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. b) és c) pontjai értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.