Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
|
|
- Kornélia Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót 2010
2 gyobb veszélyt a gyep feltörése, a löszkitermelés, a szemét lerakása, a cserjésedés és az akácosodás jelenti. Az avarégetést hagyományosan alkalmazzák a gyepek fenntartása érdekében, de az eddigi megfigyelések szerint az égetésnek negatív hatása van a rovarokra (mint pl. a fokozottan védett magyar tarsza) (Purger és Vadkerti 2004). Az égetett területeken terjednek az inváziós növények, mint pl. a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios). A legeltetés visszaszoríthatja a spontán beerdősülés folyamatát, de ha túl intenzív ez a hatás, akkor az a gyep leromlását is előidézheti (a karakterfajok eltűnnek, a gyomok elszaporodnak, a gyepstruktúra egyszerűbbé válik). Baranyában több helyen találunk felhagyott, egykor túllegeltetett gyepeket. A legeltetés megszűnése azonban még súlyosabb következménnyekkel jár. A cserjésedés miatt a gyep rövid idő (15 20 év) alatt eltűnik. A térségben a legtöbb legelő becserjésedik, és néha legelésre alkalmatlan állapotban van. Alapos cserjeirtást végeztek 2004-ben a máriakéméndi dombokon, de ez a zavarástűrő gyomok elszaporodásának kedvezett. Hogyan lehet egy felhagyott szántón viszonylag fajgazdag gyepet fenntartani? Egy szilágyi gazda mutatta meg, aki hagyományos módon, a lankás domboldalakat mérsékelten legelteti, és utána ún. tisztítási kaszálást végez. Mindezt azért teszi, mert gyepekkel sokkal szebb a táj. Ajánlott irodalom Horvát A. O. (1942): A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete. A Ciszterci rend kiadása, Pécs. Horvát A. O. ( ): Pótlások A Mecsekhegység és környékének flórájá -hoz (1941). >Bot. Közlem. 40(1-2): , A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 2: , 17-18: 15 32, 19: 37 55, Dunántúli dolgozatok 10: Kevey B. ( ): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez I-VII. Bot. Közlem. Kevey B. (1988): Útmutató a TTSZ őrök részére a Dél-dunántúli OKTH Felügyelőség működési területén elterjedt veszélyeztetett, védett, fokozottan védett növényeiről. Dél-Dunántúli OKTH, Pécs. Kevey B. és Horvát A. O. (2000): Pótlások és kiegészítések A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete ismeretéhez ( ). Folia Comloensis 9: Purger D. (2002a): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. PTE, Pécs, pp: Purger D. (2002b): Törpe mandula (Prunus tenella Batsch, syn.: Amygdalus nana L.) a Baranyai-dombságon. Kitaibelia 7(2): 282. Purger D. és Vadkerti E. (2004): A Mecsek és a Baranyai-dombság másodlagos jellegtelen gyepjei, mint tarszafajok (Orthoptera, Isophya) élőhelyei. Természetvédelmi Közlemények 11: Tóth I. Zs. ( ): A Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetben és közvetlen környékén megfigyelt védet növények I-III, Folia Comloensis 7, 8, 11. III. MÉTA-túra október A Nagytarcsai-völgyrendszer, Küdői-hegy növényzetének florisztikai, cönológiai és vegetációdinamikai jellemzése Virágh Klára, Kun András és Aszalós Réka A Gödöllői-dombvidék antropogén hatások által erősen befolyásolt, viszonylag nagy erdősültségű kultúrtáj, amelyben a természetes tájképi elemek és a természetközeli vegetáció állományai már csak különálló, szétszórt fragmentumok formájában, gyakran erősen izolált körülmények között maradtak meg. Különösen igaz ez az ősi erdő-erdőssztyepp mozaikokra és löszgyepekre, amelyek csupán kicsi területen, néhány hektáros foltokban, meredek oldalú völgyekben fordulnak elő, szántókkal, telepített erdőkkel határoltan, így sebezhetőségük igen nagy. A fragmentáltság és izoláltság hoszszabb távon genetikai és ökológiai diverzitásuk csökkenéséhez vezet. E folyamatot tovább erősítik az emberi beavatkozások, amelyek a fragmentáltság további fokozása és a helytelen területhasználat művelés révén az erdőssztyepp-maradványok és löszgyepek végleges pusztulását vagy fokozódó elszegényedését, degradáltságát okozzák. Mindezek következtében a Gödöllői-dombvidék máig 281
3 fennmaradt természetközeli állapotú erdőssztyepp-töredékeit és löszgyepeit a degradált származéktípusaival együtt, a bennük előforduló védett fajok számától vagy mennyiségétől függetlenül is, vegetációtörténeti jelentőségük miatt a terület legértékesebb és legveszélyeztetettebb vegetációtípusainak kell tekintenünk. Természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú a Nagytarcsai-völgyrendszer, a Küdőihegy növényzete is, amely bár erősen magán viseli a korábbi katonai és más emberi beavatkozások hatását, a cserjések tisztásain fennmaradt magas diverzitású (erdei és erdőssztyeppfajokban gazdag) gyepek őrzik az egykori nyílt erdők, erdőssztyepp-vegetáció változatosságát. A Nagytarcsai-völgy a Gödöllői-dombvidék középső részén, Isaszeg és Nagytarcsa község között helyezkedik el. Az alapkőzet főként pleisztocén lösz, de még inkább lösszel kevert meszes homok. Az eredeti száraz molyhos tölgyesnek, ill. tatárjuharos lösztölgyesnek csak a maradványai találhatóak meg. A fajgazdag Brachypodium pinnatum erdőssztyepprétek és Festuca rupicola sztyepprétek környezetét a legelőként hasznosított kiterjedt degradált gyepállományok és szántóföldek jelentik. Az erdőfragmentum lombkoronaszintjében megtaláljuk pl. a Quercus cerris, Qu. pubescens és Qu. robur fajokat, az alacsonyabb lombkorona- és cserjeszintben képviselt az Acer tataricum, Pyrus pyraster, Euonymus europeus, Euonymus verrucosus, Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Cerasus fruticosa és Prunus spinosa. Említésre méltó a területen előforduló 5 rózsafaj, a Rosa canina, R. gallica, R. spinosissima, R. micrantha és R. rubiginosa. A lágyszárú növényzetben keverednek az erdőssztyeppelemek, főként a száraz tölgyesek és tatárjuharos tölgyesek fajaival. Tömegesek az erdőssztyepprét és a száraz sztyepprétek elemei. Mindezen okok miatt a terület védetté nyilvánítása föltétlen javasolt. A korábbi intenzív emberi tevékenység jelentős csökkenése, ill. megszűnése eddig is minden beavatkozás nélkül lehetővé tette a változatos gyeptípusok regenerálódását. A későbbi természetvédelmi kezelések ezért minden bizonynyal a vegetáció állapotának további, nagymértékű javulását idézhetnék elő. A területen az utóbbi évek terepbejárásai során készített fajlista a lágyszárú szintben 244, összesen pedig 263 taxont tartalmaz. A térképezett terület (ld. térkép) a völgyben mintegy 680 m hosszúságban húzódó, 240 m átlagos szélességű változatos növényzetű terület. A vegetációtérképen 24 foltot különítettünk el. A vegetációs egységek főbb jellemzőit és természetvédelmi értékelését a következőkben folttípusonként mutatjuk be. 282
4 1. folt. Kétszikűekben gazdag Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét, nyugat felé lejtő, 25%- os meredekségű völgyoldalban. Az alapkőzet lösz, a talaj vastag humuszrétegű barna erdőtalaj. Az állományalkotó fűfaj a Brachypodium pinnatum (borítása itt 50-60%), de mellette tömeges lehet a Festuca rupicola (borítás30%) és a Dactylis glomerata (borítás50%). A kétszikű fajok közül gyakori és nagy borítású a Chamaecytisus austriacus, Filipendula vulgaris, valamint kisebb tömegességgel a Teucrium chamaedrys, Euphorbia glareosa és a Centaurea sadleriana. Előfordul néhány tővel a Scabiosa canescens és számos egyeddel a Thlaspi jankae. 2. folt. Sűrű Crataegus cserjés. 3. folt. Enyhén cserjésedett, kétszikűekben gazdag magasfüvű Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét állomány. Fiziognómiájában és fajgazdagságában hasonló az 1. folthoz, de ez a bolygatások, tiprások és állati zavarások miatt zavart állapotú. A növényzet mikrofoltos, s megjelenik a Solidago canadensis. Korábban legeltethették ezt a területet, a völgy alján lokális tápanyag feldúsulás hatására néhány faj, pl. a Dactylis glomerata vagy a Salvia nemorosa szaporodik el. 4. folt. Erősen cserjésedett, galagonyacserjések és degradálódott gyepek mozaikja. Gyepképző fajok a Festuca rupicola és helyenként a Chrysopogon gryllus. Sok a Chamaecytisus austriacus. A vaddisznó túrásokon tömegesek a gyomfajok, így a Datura stramonium, Lactuca serriola és pl. a Setaria viridis. 4.a folt. Mozaikos, zavart terület. Itt található a Pulsatilla grandis ssp. nigricans közel 100 tövet számláló populációja. 5. folt. A nagyobb kiterjedésű DNy-i kitettségű dombháton a cserjék védelmében többféle gyeptípus található. Fajgazdag, nagy területű uniform állománya fordul elő itt a cserjésedő magasfüvű Festuca rupicola sztyepprétnek amelyben a gyepképző Festuca rupicola mellett gyakori és helyenként tömeges fűfaj a Dactylis glomerata, Phleum phleoides, Carex humilis, Bromus erectus, Avenula pubescens, valamint a Chrysopogon gryllus. A kétszikű fajok száma igen magas, közöttük sok a löszgyep karakterfaj (Filipendula vulgaris, Teucrium chamaedrys, Salvia nemorosa, Centaurea sadleriana, Galium verum, Seseli varium, Asperula cynanchica, Rapistrum perenne, Isatis tinctoria) és az erdőssztyepprétek, erdőszegélyek fajai (Chamaecytisus austriacus, Astragalus glycyphyllos, Betonica officinalis, Rosa gallica). Szép kisebb állományai vannak itt a Chrysopogon gryllus-carex humilis, a Stipa tirsa dominanciájú száraz sztyepprétnek és a kisebb mértékben degradálódott Stipa capillata gyeptípusnak. E folt sztyepprétjei gazdagok védett fajokban, előfordul itt többek között az Adonis vernalis, Allium sphaerocephalon, Centaurea sadleriana, Diantus giganteiformis, Echium maculatum, Festuca wagneri, Isatis tinctoria, Peucedanum arenarium, Stipa tirsa, Taraxacum serotinum és a Thlaspi jankae. A becserjésedés ma még nem veszélyezteti ezen értékes gyepeket, de a jövőben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy megakadályozzuk a cserjés záródását, és hogy a vadak okozta zavarásokat minél kisebb mértékűre csökkentsük. 6. folt. Az előző folttól éles határral elváló degradált Bothriochloa ischaemum dominanciájú (borítás 70%) gyep. Korábban katonai terület volt, amelyre a lövészteknők ma is utalnak. A talaj itt sekély, humuszban szegény, többnyire homokos. Felszaporodik benne a Festuca pseudovina (borítás 15%) és számos zavarástűrő faj, pl. az Ononis spinosa, Odontites lutea, Eryngium campestre, Agrimonia eupatoria, megjelenik a Solidago canadensis és felnő az Eleagnus angustifolia. E két utóbbi faj irtása mindenképpen kívánatos lenne a szépen regenerálódó gyepfoltban. Itt nagyon sok Globularia punctata egyed is megtalálható. 6a. folt. Az előzőhöz hasonló, de erősebben cserjésedett. 7. folt. Sűrű, zárt Crataegus cserjés nagyobb állománya. 8. folt. A völgyaljban, az út közelében található degradált, zavart sztyepprét. A fajok száma elég magas, de a fajkészlet nagyon vegyes, a múltbeli intenzív legeltetés hatására. Tartalmazza a lösz (Chamaecytisus austriacus, Dianthus collinus, Festuca rupicola, Salvia nemorosa) és a homoki gyepek (Onobrychis arenaria, Gypsophylla arenaria) fajait, de gyakoriak és tömegesek az egyéves és évelő ruderális és szegetális gyomfajok (Ononis spinosa, Conyza canadensis, Solidago canadensis, Stenactis annua, Ambrosia artemisifolia, Lathyrus tuberosus stb.). Domináns a Bothriochloa ischaemum és a Festuca pseudovina. Említésre méltó az Ailanthus altissima és az Asclepias syriaca előfordulása terjedésüket meg kell gátolni. 9. folt. Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét kissé degradált állománya, amelyet régen legeltettek, s időnként felégettek. Magasfüvű, többszintű, struktúrált gyep. Gazdag fajkészlete miatt igen értékes terület. Gyepképző fűfaj a Brachypodium pinnatum és sok helyen domináns a Festuca rupicola. Tömeges a Chamaecytisus austriacus, ill. másutt az Euphorbia glareosa. Számos erdei és erdőssztyepprét fajt (Vincetoxicum hirundinaria, Tanacetum corymbosum, Vinca herbacea, Viola hirta) őriz, ugyan- 283
5 akkor sok a száraz sztyepprét faj (Anthericum ramosum, Helianthemum ovatum, Scabiosa canescens) is. A korábbi használat következtében megjelenő, ill elszaporodó zavarástűrő fajok pl. a Solanum dulcamara, Agrimonia eupatoria és jellemző a Crataegus magoncok nagy száma. 10. foltok. Az É É-ÉNyi kitettségű, kb. 20%-os oldalvölgy (9. folt) összefüggő Brachypodium erdőssztyepprétjében a lejtő felső harmadában 2 db kisebb-nagyobb kiterjedésű természetes állapotú Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét állományt különítettünk el. E két vegetációfolt zárt, magasnövésű (összborítás: % között), fajgazdag gyep, amely rezisztens a gyomfajokkal szemben. A terület legértékesebb erdőssztyepprét foltjainak tekinthetők. 11. folt. Közel az úthoz és egy nagy kiterjedésű degradált Bothriochloa ischaemum gyep határában található zavart Festuca rupicola sztyepprét. Sok a gyurgyalag fészek. Kiemelendő az erózió erőteljes hatása, amelynek következtében elszaporodott az Asclepias syriaca, amely ugyanakkor jelzi a jelenleg is fokozódó bolygatás káros következményeit. A zavaró hatások csökkentése mellett a gyep viszonylagos fajgazdagsága és a közeli lösznövényzet propagulumforrása lehetőséget nyújthat e gyepállomány sikeres regenerációjához, amelynek elérése természetvédelmi beavatkozásokkal megoldandó feladat a jövőben. 12. folt. A platón a legeltetés és a közeli korábbi szántóföldi művelés miatt létrejött Bothriochloa ischaemum dominanciájú, leromlott, nagy kiterjedésű, összefüggő gyepállomány. 13. és 14. folt. Idősebb és fiatalabb akácosok közé ékelten galagonyacserjések és degradálódott gyepállományok mozaikja. A cserjék alatt Brachypodium sylvaticum, Polygonatum latifolium és Melica transsylvanica. A gyepek főként Bothriochloa ischaemum dominanciájúak, de helyenként más széleslevelű fűfaj vagy számos széleslevelű kétszikű faj tömeges, ill. kis foltokban uralkodó a Stipa joannis. A felhagyott szántó felől itt is terjed az Asclepias syriaca. 15. folt. Itt a talaj már homokos sárga lösz. Bothriochloa dominanciájú és Festuca pseudovina uralta zavart sztyepprét. A gyep gyengén cserjésedik, benne kevés Brachypodium pinnatum. Jellemző a sok Isatis tinctoria és Globularia punctata, valamint a Carex liparicarpos, Sanguisorba minor és a Potentilla arenaria. A folt végén sűrű, alacsony cserjés. 16. folt. Hasonló az előzőhöz, de a gyep magasabb és zártabb. Itt már a Festuca rupicola az uralkodó gyepképző faj. Itt-ott tömeges a Chrysopogon gryllus. Sok a Chamacytisus austriacus és az Adonis vernalis. 17., 20. és 23. folt. Sztyeppesedett, fajgazdag, enyhén zavart Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét foltok. A bolygatást pl. a Calamagrostis epigeios mikrofoltok, s néhány gyomfaj (Ailanthus altissima, Solidago canadensis) jelzik. A 20. és a 21. foltok fokozatosan cserjésednek. Általában elmondható, hogy e gyeptípus magán viseli az emberi tevékenység és az állati zavarások hatásának nyomait, de fajkompozíciójuk és a magas fajdiverzitás miatt föltétlenül védettségre érdemesek. 18a., 18b. és 21. folt. A meredek, 20 15%-os ÉK, ill. ÉNy-i lejtő felső részén viszonylag érintetlen, természeteshez közeli Brachypodium erdőssztyepprét szép állományait találjuk. Itt a Brachypodium pinnatum 50, 60 és 90% borítással képviselt. A gyepben sok az erdei és erdőssztyepp faj (Tanacetum corymbosum, Carex michelii, Vinca herbacea, Betonica officinalis, Trifolium alpestre, Campanula persicifolia, Campanula bononiensis, Dictamnus albus), de számos sztyeppfaj gyakori és közepesen nagy borítású. Ezek pl. a Festuca rupicola, valamint az Euphorbia glareosa, Chamaecytisus austriacus, Filipendula vulgaris, Helianthemum ovatum, Centaurea sadleriana. Ugyanakkor helyenként tömeges az Anthericum ramosum, Peucedanum alsaticum és az Onobrychis arenaria is. Védett fajok: Adonis vernalis, Centaurea sadleriana, Dianthus collinus, Dictamnus albus, Iris variegata, Scabiosa canescens, Thlaspi jankae és a Vinca herbacea. A 21. foltban megtaláljuk a területen ritka Nepeta nuda, Galium glaucum, Cytisus nigricans, Trifolium rubens fajokat is. Ezek az értékes állományok jelenleg jó állapotúak, viszonylagos védettségük, zavartalanságuk megőrizendő. 19. és 22. folt. Heterogén, mikrofoltos állományok. Helyenként nyílt, erősen erodálódott, másutt záródott Bothriochloa ischaemum, Stipa capillata, ill. Festuca rupicola dominanciájú fajszegény degradált gyepek. A terjedő Eleagnus angustifolia a 19. foltban visszaszorítandó. A most leromlott állapotú gyepekben néhány faj jelenléte (Brachypodium pinnatum, Chamaecytisus austriacus, Scabiosa canescens, Dianthus collinus, Dianthus pontederae, Clematis vitalba, Linum hirsutum) és a közeli szép erdőssztyepprétek gazdag fajkészlete ugyanakkor arra is utalhat, hogy az erősebb zavarások megszűnése, ill. megszüntetése után a regeneráció viszonylag gyorsan végbemehet. 24. folt. Nagy kiterjedésű akácos. 284
6 Javasolt természetvédelmi beavatkozások, kezelések A terület magas társulás- és fajdiverzitása miatt védettségre javasolt. Így lehetővé válna a felhagyott szántókon a mezőgazdasági termelés megakadályozása és az antropogén zavarások megszüntetése, amelyek alapvető feltételei a lehetséges gyors spontán regenerációs folyamatok lezajlásának. A sztyepprétek fajgazdagsága és természetes dinamikai állapotuk megőrzése érdekében a területen szükségessé válhat a zárt cserjések kialakulásának meggátolása, ill. a jelenlegi sűrű cserjések óvatos ritkítása. A tájidegen akácültetvényt is jó lenne lecserélni őshonos fajokra. A védett fajok populációin kívül különös védelmet érdemelnek a Brachypodium pinnatum erdőssztyepprétek és a fajgazdag Festuca rupicola sztyepprétek. III. MÉTA-túra október A Gödöllői-dombvidék féltett természetvédelmi értékei: a fajgazdag Brachypodium pinnatum erdőssztyepprétek Virágh Klára Bevezetés A Gödöllői-dombvidék csekély magasságú, nagy részében fiatal korú rétegekkel borított harmadkori dombság, a Magyar Alföld és a Középhegység szegélyzónájában. Felszíni formái változatosak: a lapos vagy gyengén hullámos térszínek enyhe magaslatokkal és mély törésekkel sűrűn váltakoznak. A Dombvidék területén kevés kivétellel a pleisztocén és holocén üledékek találhatók a felszínen. Legnagyobb kiterjedésben a pleisztocén, homokkal különböző mértékben kevert löszök fordulnak elő. A Gödöllői-dombvidék éghajlati viszonyai átmenetiek, az alföldi és középhegységi klímajelleg keveredése figyelhető meg. Az évi középhőmérséklet kevéssel 10 C alatt marad, az évi csapadékmenynyiség átlagosan 600 mm körüli. Ezen tényezők eloszlása alapján (a csapadék május-júniusi fő maximuma után egy gyenge második maximum is megfigyelhető nyár végén) megállapítható, hogy a Dunántúli-középhegység északkeleti feléig jellemző szubmediterrán klímahatás gyengén még itt is jelentkezik. Átmeneti edafikus és klímatikus viszonyainak megfelelően a terület flórája és vegetációja az erdős Középhegység és az erdős-ligetes Alföld eredeti növénytakarójának jellegeit hordozza. A tájegység flórája kimagaslóan gazdag, de vegetációja igen erősen degradálódott, nagyrészt kultúrtáj jellegű az évszázadokon keresztül tartó rendkívüli mértékű tájátalakítás, a folyamatos és intenzív tájhasználat és drasztikus emberi beavatkozások hatására. Ez az oka annak is, hogy sajnos, mára szinte teljesen megsemmisültek a kiemelkedő vegetációtörténeti értéket képviselő, hazánkban unikális, a kontinentális erdőssztyepp-régió erdeivel rokon társulások, a gyertyánelegyes mezei juharos-tölgyes (Aceri campestri-quercetum petraeae-roboris) és a kislevelű hársas-tölgyes (Dictamno-Tilietum cordatae), amelyeknek 1-1 kisebb maradvány jellegű állományát sikerült felfedezni az utóbbi években (pl. Bag, Harminchányás, ill. Domonyvölgy, Feketeerdő). Csaknem egyedül a Szarkaberi-völgy védett erdőgyepfoltjainak mozaikja őrzi a Gödöllői-dombvidéken a molyhos tölgyes erdőssztyepp vegetáció egykori szerkezetét és fajkészletét. Az elmúlt évben rohamos pusztulásra lettek ítélve a fajgazdag homokpusztagyepek, homoki sztyepprétek, löszgyepek, valamint nagyrészt eltűnt a változatos vízi, mocsári és lápi növényzet is. Mindezen okok miatt napjainkban különösen felértékelődött a hajdan kiterjedt erdőssztyepp vegetáció fragmentumainak, a cserjések tisztásain fennmaradt magas fajdiverzitású sztyepprétek és a jó állapotú lösz és homoki gyeptársulások természetvédelmi értéke, és egyre sürgősebbé vált megőrzésük és fenntartásuk stratégiájának kidolgozása. Meglepő, hogy csak az utóbbi 1-2 évtized botanikai 285
Cseres - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon
RészletesebbenErdős sztyepp vegetáció
Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti
RészletesebbenF11 Csanytelek Fajok Borítás (%)
CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenMARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN
Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenFényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok
Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura
Részletesebben2.4 Area covered by Habitat. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében között végzett felmérések kutatási jelentése
CODE: 5130 NAME: Juniperus communis formations on heaths or calcareous grasslands 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenFeketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése
Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,
RészletesebbenA Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi
RészletesebbenH5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess
Zárt száraz- és félszárazgyepek Horváth András, Illyés Eszter, Molnár Csaba, Bölöni János, Fekete Gábor, Varga Zoltán, Nagy József, Kun András, Óvári Miklós H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed
RészletesebbenH2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes
Zárt száraz- és félszárazgyepek fontos veszélyforrás a muflon által okozott taposás, erózió. Az erózió mértéke és az élőhelyfolt kiterjedése, elszigeteltsége határozza meg a regenerálódás lehetőségét,
RészletesebbenBotanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík
Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Budaörs 10357/2 hrsz.-ú önkormányzati terület és környezete 2012. május. 15. Gergely Attila Merkl Ottó Tartalom 1. Botanikai vizsgálatok eredményei...
RészletesebbenHELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás
II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai
RészletesebbenM1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők
sarj eredetű állományok. A feketefenyő maximális elegyaránya 20%, inváziós fafaj nem fordul elő. 4-es: Változatos szerkezetű, de idős, vastag fát nem tartalmazó állományok és a nem változatos szerkezetű,
RészletesebbenH4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows
H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows Natura 2000: 6210 Semi-natural dry
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenMagyarország zonális növényzeti övei
Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök
RészletesebbenH5b Homoki sztyeprétek. H5b Homoki sztyeprétek
jó természetességű legyen, s ez is igen hosszú, gyakran évszázados folyamat. Gyakrabban jönnek létre fajszegény, jellegtelen, gyomos állományok, amelyek ebből az állapotból nehezen tudnak továbblépni.
Részletesebben2.4 Area covered by Habitat. Kevey B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary).. Tilia 14:
CODE: 91H0 NAME: Pannonian woods with Quercus pubescens 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some extrapolation and/or modelling
RészletesebbenA Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin
Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-
RészletesebbenA PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ
A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék
RészletesebbenNÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy
RészletesebbenM4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand
1958, 1960a, 1960b, 1961, Tallós & Tóth 1968, V. Sipos & Varga 1993, Wendelberger 1989, Zólyomi 1957, 1969a, Zólyomi & Tallós 1967 Molnár Zsolt, Bölöni János, Bartha Dénes, Molnár Attila M4 Nyílt homoki
RészletesebbenH3a Köves talajú lejtősztyepek. H3a Köves talajú lejtősztyepek
H3a Köves talajú lejtősztyepek korlátozottabb (lassabban, nehezebben megy végbe), míg túllegeltetés, sűrű erdősítés esetén rossznak tekinthető. Szomszédos felnyíló erdősítésben, nagy kiterjedésű felhagyott
Részletesebbenrestaurációja iparterületen
Pusztai tölgyeshomokpusztagyep mozaik restaurációja iparterületen Halassy Melinda, Csecserits Anikó, Dezsényi Péter, Kövendi-Jakó Anna, Somodi Imelda & Török Katalin Szárazgyepek helyreállítása 20-21 May
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
Részletesebben1. ábra: A Bárányjárás légi felvételen [1]
Hamar Éva e-mail: ehamar92@gmail.com tel.: 06 20/523-60-52 Cím: 2100 Gödöllő, Veres Péter utca 14. Iskola: Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Sokszínűség a bárányok völgyében Felkészítő
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenTémafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit
Összeállította: Dr. Horváth András (MTA ÖBKI) További adatokat szolgáltatók: Csáky Péter (DINP): vácdukai és rádi tátorján termőhely Házi Judit (TvH): vácdukai és rádi tátorján termőhely Kováts László
RészletesebbenA HUDI20013 Csolnoki löszgyepek
A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek
RészletesebbenL4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok
zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenSpontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció
Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenKilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára
Település neve: Sály S 001 - K Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára EOV koordináta: főbb 2.3.1. kilátópont; 2.3.2. egyedi látványkép; 2.1.3. gyep (legelő); 2.2.1.3.3. dombtető, gerinc A Geszti-
RészletesebbenSokszínű élet a Perőc-oldalon
Sokszínű élet a Perőc-oldalon Sok helyen hallani mostanság a biodiverzitásról, és annak védelméről, megőrzéséről. A mai ember sokszor csak elsuhan a természet rejtett szépségei mellett, és nem gondol arra,
RészletesebbenBOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN. 3036-Gyöngyöstarján, István u. 52. birkaporkolt@yahoo.co.uk 2
kanitzia19tıl.qxd 2008.05.11. 18:47 Page 19 KANITZIA Journal of Botany Kanitzia 15: 19-34., Szombathely, 2007 BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN MOLNÁR CSABA 1 - TÜRKE ILDIKÓ JUDIT 2 - CSATHÓ
Részletesebbenüzemterv tanusága szerint - fafajgazdag maradt (12 elegyfaj) és sokféle korosztály volt képviseltetve benne. Erdészeti üzemtervet először 1887-ben kés
A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek tájtörténete 1 Molnár Zsolt, Biró Marianna és Szollát György Félkultúr tájaink vegetációmozaikjai magukon viselik a múltbeli emberi tájhasználat nyomait. A növényzet
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
Részletesebben16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről
16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenMezőségi és széki erdők 1
Mezőségi és széki erdők 1 Szabó Anna, kézirat A Mezőség központi részén az erdők aránylag kis terjedelműek (10 50 ha), egymástól nagy távolságra, elszigetelten terülnek el, de fajkészletük nem különbözik
RészletesebbenA nép néhány orvosi növényéről.
A nép néhány orvosi növényéről. Alig van vidék az országban, a hol valami orvosi fű ne teremne. A nép mindenütt talán minden faluban gyűjt egyes füveket orvosságul s ellátja velők a házat, úgy hogy nélkülözheti
Részletesebben1. feladat: gyeprekonstrukció folytatása az egykori honvédségi sertéshizlalda területén
Beszámoló a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület Tétényi-fennsíkon végzett természetvédelmi kezelési tevékenységéről 2011. január július összeállította: Gergely Attila 2011. július 17. 1. feladat: gyeprekonstrukció
Részletesebben2.4 Area covered by Habitat
CODE: 6210 NAME: Semi-natural dry grasslands and scrubland facies on calcareous substrates (Festuco-Brometalia) (* important orchid 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution
RészletesebbenA HUDI20004 Aszal-völgy
A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a
RészletesebbenMásodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet
Crisicum I. pp. 84-99. Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet Molnár Zsolt Abstract Secondary loess steppe grassland succession on former plough-lands. II. Species
Részletesebben15/1991. (XII. 24.) KTM rendelet a Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület létesítéséről
15/1991. (XII. 24.) KTM rendelet a Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület létesítéséről A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.)
RészletesebbenTalajápolás a szőlőben
Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény
RészletesebbenA Sár-hegy növénytársulásai. KOVÁCS Margit
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr.. Suppl. 1.1985 A Sár-hegy növénytársulásai KOVÁCS Margit A gyöngyösi Sárhegy, amely 1975 óta országos értékű természetvédelmi terület, a Mátra hegység egyik legjobban kikutatott
RészletesebbenA HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat
A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenHajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..
RészletesebbenL2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess
vács 1975a, Kun 2000, Less 1988, Magyar 1933b, Majer 1962, 1968, Michalko et al. 1987, Mucina et al. 1993, Roleček 2005, 2007, Simon 1977, Soó 1960b, Vojtkó 1990, Wendelberger 1989, Zólyomi & Jakucs 1957,
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok
Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak
Részletesebben15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenNövénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenSzőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenNövényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához
Tájökológiai Lapok 10 (1): 25 40. (2012) 25 Növényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához TELEKI Balázs 7150 Bonyhád Fáy ltp. 16.
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenA Mecsek és a Baranyai-dombság másodlagos jellegtelen gyepjei, mint tarszafajok (Orthoptera, Isophya) élőhelyei
Természetvédelmi Közlemények 11, pp. 255 261, 2004 A Mecsek és a Baranyai-dombság másodlagos jellegtelen gyepjei, mint tarszafajok (Orthoptera, Isophya) élőhelyei Purger Dragica 1 és Vadkerti Edit 2 1
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1605/2008. Tervezet a Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 15/1991. (XII. 24.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenA földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.
2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz
RészletesebbenHonvédelem és természetvédelem a Kisalföldön
Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ
A Puszta 2003-1/20. pp. 135-170. ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ TÓTH TAMÁS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG SZARVAS 2003 Jelen cikkemben újabb,
RészletesebbenAzok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.
övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek
Részletesebben7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet
7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenK A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE
K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE MOLNÁR CSABA 1 BÓDIS JUDIT 2 BIRÓ MARIANNA 3 JUHÁSZ MELINDA 3 MOLNÁR ZSOLT 3 1
RészletesebbenA kaszálás szempontjai természetvédő szemmel
A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország
RészletesebbenA Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc
22 Kitaibelia II. évf. pp.: 22 26. Debrecen 1997 A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc Soproni Egyetem, Növénytani Tanszék - Sopron, Ady E. u. 5. 9400 A Szentgáli Tiszafás a Kárpát-medence
RészletesebbenBAGOLY ALMANACH PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR BAGOLY ALMANACH PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI TANSZÉK ALKALMI KIADÓ 2011 A Kiadásért felel a Pannon Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa Szerkesztık:
RészletesebbenURTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2)
URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) SZÁR: - hazánkban lágyszárúak, - tejnedv nélküliek, - gyakoriak a csalánszőrök LEVÉL: - tagolatlan VIRÁG: - négytagú - egy- vagy kétlakiak VIRÁGZAT: - levélhónalji
RészletesebbenFlorisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből
http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 260 266.; 2014 Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből
RészletesebbenKutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Belsőbáránd
1. Tevékenységek: Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI A Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/000117 Kutatási terület: Belsőbáránd A Belsőbárándi völgyrendszerben
RészletesebbenA Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua
Részletesebben3. Talajlakó és gyepszinti fauna dinamikája
Összefoglaló jelentés "Az Aggteleki BR magterületeinek és puffer. területeinek ökológiai vizsgálata c. témáról. Résztémák Ca kutatási szerződés szerint). Töbör-profilok komplex vizsgálata 2. Közösség-típusok
Részletesebben2.4 Area covered by Habitat. Kevey B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary).. Tilia 14:
CODE: 91N0 NAME: Pannonic inland sand dune thicket (Junipero-Populetum albae) 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some extrapolation
RészletesebbenSaxifragales, Rosales, Fabales
Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Saxifragales, Rosales, Fabales Bablevelű varjúháj - Sedum telephium subsp. maximum Fehér varjúháj - Sedum album Borsos varjúháj - Sedum acre Évelő, kúszó hajtású
RészletesebbenKutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Leányvári-völgy
1. Tevékenységek: Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI A Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/000117 Kutatási terület: Leányvári-völgy Ezen a kutatási területen
RészletesebbenNemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése:
Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: - Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) A kijelölt 5 lelőhelyen az NBmR aktuális protokollja szerint
Részletesebben16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet. a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről
16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában és a 85. b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenA HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák
A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenDomb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028,
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
Részletesebben