Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt"

Átírás

1 Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót 2010

2 gyobb veszélyt a gyep feltörése, a löszkitermelés, a szemét lerakása, a cserjésedés és az akácosodás jelenti. Az avarégetést hagyományosan alkalmazzák a gyepek fenntartása érdekében, de az eddigi megfigyelések szerint az égetésnek negatív hatása van a rovarokra (mint pl. a fokozottan védett magyar tarsza) (Purger és Vadkerti 2004). Az égetett területeken terjednek az inváziós növények, mint pl. a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios). A legeltetés visszaszoríthatja a spontán beerdősülés folyamatát, de ha túl intenzív ez a hatás, akkor az a gyep leromlását is előidézheti (a karakterfajok eltűnnek, a gyomok elszaporodnak, a gyepstruktúra egyszerűbbé válik). Baranyában több helyen találunk felhagyott, egykor túllegeltetett gyepeket. A legeltetés megszűnése azonban még súlyosabb következménnyekkel jár. A cserjésedés miatt a gyep rövid idő (15 20 év) alatt eltűnik. A térségben a legtöbb legelő becserjésedik, és néha legelésre alkalmatlan állapotban van. Alapos cserjeirtást végeztek 2004-ben a máriakéméndi dombokon, de ez a zavarástűrő gyomok elszaporodásának kedvezett. Hogyan lehet egy felhagyott szántón viszonylag fajgazdag gyepet fenntartani? Egy szilágyi gazda mutatta meg, aki hagyományos módon, a lankás domboldalakat mérsékelten legelteti, és utána ún. tisztítási kaszálást végez. Mindezt azért teszi, mert gyepekkel sokkal szebb a táj. Ajánlott irodalom Horvát A. O. (1942): A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete. A Ciszterci rend kiadása, Pécs. Horvát A. O. ( ): Pótlások A Mecsekhegység és környékének flórájá -hoz (1941). >Bot. Közlem. 40(1-2): , A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 2: , 17-18: 15 32, 19: 37 55, Dunántúli dolgozatok 10: Kevey B. ( ): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez I-VII. Bot. Közlem. Kevey B. (1988): Útmutató a TTSZ őrök részére a Dél-dunántúli OKTH Felügyelőség működési területén elterjedt veszélyeztetett, védett, fokozottan védett növényeiről. Dél-Dunántúli OKTH, Pécs. Kevey B. és Horvát A. O. (2000): Pótlások és kiegészítések A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete ismeretéhez ( ). Folia Comloensis 9: Purger D. (2002a): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. PTE, Pécs, pp: Purger D. (2002b): Törpe mandula (Prunus tenella Batsch, syn.: Amygdalus nana L.) a Baranyai-dombságon. Kitaibelia 7(2): 282. Purger D. és Vadkerti E. (2004): A Mecsek és a Baranyai-dombság másodlagos jellegtelen gyepjei, mint tarszafajok (Orthoptera, Isophya) élőhelyei. Természetvédelmi Közlemények 11: Tóth I. Zs. ( ): A Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetben és közvetlen környékén megfigyelt védet növények I-III, Folia Comloensis 7, 8, 11. III. MÉTA-túra október A Nagytarcsai-völgyrendszer, Küdői-hegy növényzetének florisztikai, cönológiai és vegetációdinamikai jellemzése Virágh Klára, Kun András és Aszalós Réka A Gödöllői-dombvidék antropogén hatások által erősen befolyásolt, viszonylag nagy erdősültségű kultúrtáj, amelyben a természetes tájképi elemek és a természetközeli vegetáció állományai már csak különálló, szétszórt fragmentumok formájában, gyakran erősen izolált körülmények között maradtak meg. Különösen igaz ez az ősi erdő-erdőssztyepp mozaikokra és löszgyepekre, amelyek csupán kicsi területen, néhány hektáros foltokban, meredek oldalú völgyekben fordulnak elő, szántókkal, telepített erdőkkel határoltan, így sebezhetőségük igen nagy. A fragmentáltság és izoláltság hoszszabb távon genetikai és ökológiai diverzitásuk csökkenéséhez vezet. E folyamatot tovább erősítik az emberi beavatkozások, amelyek a fragmentáltság további fokozása és a helytelen területhasználat művelés révén az erdőssztyepp-maradványok és löszgyepek végleges pusztulását vagy fokozódó elszegényedését, degradáltságát okozzák. Mindezek következtében a Gödöllői-dombvidék máig 281

3 fennmaradt természetközeli állapotú erdőssztyepp-töredékeit és löszgyepeit a degradált származéktípusaival együtt, a bennük előforduló védett fajok számától vagy mennyiségétől függetlenül is, vegetációtörténeti jelentőségük miatt a terület legértékesebb és legveszélyeztetettebb vegetációtípusainak kell tekintenünk. Természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú a Nagytarcsai-völgyrendszer, a Küdőihegy növényzete is, amely bár erősen magán viseli a korábbi katonai és más emberi beavatkozások hatását, a cserjések tisztásain fennmaradt magas diverzitású (erdei és erdőssztyeppfajokban gazdag) gyepek őrzik az egykori nyílt erdők, erdőssztyepp-vegetáció változatosságát. A Nagytarcsai-völgy a Gödöllői-dombvidék középső részén, Isaszeg és Nagytarcsa község között helyezkedik el. Az alapkőzet főként pleisztocén lösz, de még inkább lösszel kevert meszes homok. Az eredeti száraz molyhos tölgyesnek, ill. tatárjuharos lösztölgyesnek csak a maradványai találhatóak meg. A fajgazdag Brachypodium pinnatum erdőssztyepprétek és Festuca rupicola sztyepprétek környezetét a legelőként hasznosított kiterjedt degradált gyepállományok és szántóföldek jelentik. Az erdőfragmentum lombkoronaszintjében megtaláljuk pl. a Quercus cerris, Qu. pubescens és Qu. robur fajokat, az alacsonyabb lombkorona- és cserjeszintben képviselt az Acer tataricum, Pyrus pyraster, Euonymus europeus, Euonymus verrucosus, Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Cerasus fruticosa és Prunus spinosa. Említésre méltó a területen előforduló 5 rózsafaj, a Rosa canina, R. gallica, R. spinosissima, R. micrantha és R. rubiginosa. A lágyszárú növényzetben keverednek az erdőssztyeppelemek, főként a száraz tölgyesek és tatárjuharos tölgyesek fajaival. Tömegesek az erdőssztyepprét és a száraz sztyepprétek elemei. Mindezen okok miatt a terület védetté nyilvánítása föltétlen javasolt. A korábbi intenzív emberi tevékenység jelentős csökkenése, ill. megszűnése eddig is minden beavatkozás nélkül lehetővé tette a változatos gyeptípusok regenerálódását. A későbbi természetvédelmi kezelések ezért minden bizonynyal a vegetáció állapotának további, nagymértékű javulását idézhetnék elő. A területen az utóbbi évek terepbejárásai során készített fajlista a lágyszárú szintben 244, összesen pedig 263 taxont tartalmaz. A térképezett terület (ld. térkép) a völgyben mintegy 680 m hosszúságban húzódó, 240 m átlagos szélességű változatos növényzetű terület. A vegetációtérképen 24 foltot különítettünk el. A vegetációs egységek főbb jellemzőit és természetvédelmi értékelését a következőkben folttípusonként mutatjuk be. 282

4 1. folt. Kétszikűekben gazdag Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét, nyugat felé lejtő, 25%- os meredekségű völgyoldalban. Az alapkőzet lösz, a talaj vastag humuszrétegű barna erdőtalaj. Az állományalkotó fűfaj a Brachypodium pinnatum (borítása itt 50-60%), de mellette tömeges lehet a Festuca rupicola (borítás30%) és a Dactylis glomerata (borítás50%). A kétszikű fajok közül gyakori és nagy borítású a Chamaecytisus austriacus, Filipendula vulgaris, valamint kisebb tömegességgel a Teucrium chamaedrys, Euphorbia glareosa és a Centaurea sadleriana. Előfordul néhány tővel a Scabiosa canescens és számos egyeddel a Thlaspi jankae. 2. folt. Sűrű Crataegus cserjés. 3. folt. Enyhén cserjésedett, kétszikűekben gazdag magasfüvű Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét állomány. Fiziognómiájában és fajgazdagságában hasonló az 1. folthoz, de ez a bolygatások, tiprások és állati zavarások miatt zavart állapotú. A növényzet mikrofoltos, s megjelenik a Solidago canadensis. Korábban legeltethették ezt a területet, a völgy alján lokális tápanyag feldúsulás hatására néhány faj, pl. a Dactylis glomerata vagy a Salvia nemorosa szaporodik el. 4. folt. Erősen cserjésedett, galagonyacserjések és degradálódott gyepek mozaikja. Gyepképző fajok a Festuca rupicola és helyenként a Chrysopogon gryllus. Sok a Chamaecytisus austriacus. A vaddisznó túrásokon tömegesek a gyomfajok, így a Datura stramonium, Lactuca serriola és pl. a Setaria viridis. 4.a folt. Mozaikos, zavart terület. Itt található a Pulsatilla grandis ssp. nigricans közel 100 tövet számláló populációja. 5. folt. A nagyobb kiterjedésű DNy-i kitettségű dombháton a cserjék védelmében többféle gyeptípus található. Fajgazdag, nagy területű uniform állománya fordul elő itt a cserjésedő magasfüvű Festuca rupicola sztyepprétnek amelyben a gyepképző Festuca rupicola mellett gyakori és helyenként tömeges fűfaj a Dactylis glomerata, Phleum phleoides, Carex humilis, Bromus erectus, Avenula pubescens, valamint a Chrysopogon gryllus. A kétszikű fajok száma igen magas, közöttük sok a löszgyep karakterfaj (Filipendula vulgaris, Teucrium chamaedrys, Salvia nemorosa, Centaurea sadleriana, Galium verum, Seseli varium, Asperula cynanchica, Rapistrum perenne, Isatis tinctoria) és az erdőssztyepprétek, erdőszegélyek fajai (Chamaecytisus austriacus, Astragalus glycyphyllos, Betonica officinalis, Rosa gallica). Szép kisebb állományai vannak itt a Chrysopogon gryllus-carex humilis, a Stipa tirsa dominanciájú száraz sztyepprétnek és a kisebb mértékben degradálódott Stipa capillata gyeptípusnak. E folt sztyepprétjei gazdagok védett fajokban, előfordul itt többek között az Adonis vernalis, Allium sphaerocephalon, Centaurea sadleriana, Diantus giganteiformis, Echium maculatum, Festuca wagneri, Isatis tinctoria, Peucedanum arenarium, Stipa tirsa, Taraxacum serotinum és a Thlaspi jankae. A becserjésedés ma még nem veszélyezteti ezen értékes gyepeket, de a jövőben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy megakadályozzuk a cserjés záródását, és hogy a vadak okozta zavarásokat minél kisebb mértékűre csökkentsük. 6. folt. Az előző folttól éles határral elváló degradált Bothriochloa ischaemum dominanciájú (borítás 70%) gyep. Korábban katonai terület volt, amelyre a lövészteknők ma is utalnak. A talaj itt sekély, humuszban szegény, többnyire homokos. Felszaporodik benne a Festuca pseudovina (borítás 15%) és számos zavarástűrő faj, pl. az Ononis spinosa, Odontites lutea, Eryngium campestre, Agrimonia eupatoria, megjelenik a Solidago canadensis és felnő az Eleagnus angustifolia. E két utóbbi faj irtása mindenképpen kívánatos lenne a szépen regenerálódó gyepfoltban. Itt nagyon sok Globularia punctata egyed is megtalálható. 6a. folt. Az előzőhöz hasonló, de erősebben cserjésedett. 7. folt. Sűrű, zárt Crataegus cserjés nagyobb állománya. 8. folt. A völgyaljban, az út közelében található degradált, zavart sztyepprét. A fajok száma elég magas, de a fajkészlet nagyon vegyes, a múltbeli intenzív legeltetés hatására. Tartalmazza a lösz (Chamaecytisus austriacus, Dianthus collinus, Festuca rupicola, Salvia nemorosa) és a homoki gyepek (Onobrychis arenaria, Gypsophylla arenaria) fajait, de gyakoriak és tömegesek az egyéves és évelő ruderális és szegetális gyomfajok (Ononis spinosa, Conyza canadensis, Solidago canadensis, Stenactis annua, Ambrosia artemisifolia, Lathyrus tuberosus stb.). Domináns a Bothriochloa ischaemum és a Festuca pseudovina. Említésre méltó az Ailanthus altissima és az Asclepias syriaca előfordulása terjedésüket meg kell gátolni. 9. folt. Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét kissé degradált állománya, amelyet régen legeltettek, s időnként felégettek. Magasfüvű, többszintű, struktúrált gyep. Gazdag fajkészlete miatt igen értékes terület. Gyepképző fűfaj a Brachypodium pinnatum és sok helyen domináns a Festuca rupicola. Tömeges a Chamaecytisus austriacus, ill. másutt az Euphorbia glareosa. Számos erdei és erdőssztyepprét fajt (Vincetoxicum hirundinaria, Tanacetum corymbosum, Vinca herbacea, Viola hirta) őriz, ugyan- 283

5 akkor sok a száraz sztyepprét faj (Anthericum ramosum, Helianthemum ovatum, Scabiosa canescens) is. A korábbi használat következtében megjelenő, ill elszaporodó zavarástűrő fajok pl. a Solanum dulcamara, Agrimonia eupatoria és jellemző a Crataegus magoncok nagy száma. 10. foltok. Az É É-ÉNyi kitettségű, kb. 20%-os oldalvölgy (9. folt) összefüggő Brachypodium erdőssztyepprétjében a lejtő felső harmadában 2 db kisebb-nagyobb kiterjedésű természetes állapotú Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét állományt különítettünk el. E két vegetációfolt zárt, magasnövésű (összborítás: % között), fajgazdag gyep, amely rezisztens a gyomfajokkal szemben. A terület legértékesebb erdőssztyepprét foltjainak tekinthetők. 11. folt. Közel az úthoz és egy nagy kiterjedésű degradált Bothriochloa ischaemum gyep határában található zavart Festuca rupicola sztyepprét. Sok a gyurgyalag fészek. Kiemelendő az erózió erőteljes hatása, amelynek következtében elszaporodott az Asclepias syriaca, amely ugyanakkor jelzi a jelenleg is fokozódó bolygatás káros következményeit. A zavaró hatások csökkentése mellett a gyep viszonylagos fajgazdagsága és a közeli lösznövényzet propagulumforrása lehetőséget nyújthat e gyepállomány sikeres regenerációjához, amelynek elérése természetvédelmi beavatkozásokkal megoldandó feladat a jövőben. 12. folt. A platón a legeltetés és a közeli korábbi szántóföldi művelés miatt létrejött Bothriochloa ischaemum dominanciájú, leromlott, nagy kiterjedésű, összefüggő gyepállomány. 13. és 14. folt. Idősebb és fiatalabb akácosok közé ékelten galagonyacserjések és degradálódott gyepállományok mozaikja. A cserjék alatt Brachypodium sylvaticum, Polygonatum latifolium és Melica transsylvanica. A gyepek főként Bothriochloa ischaemum dominanciájúak, de helyenként más széleslevelű fűfaj vagy számos széleslevelű kétszikű faj tömeges, ill. kis foltokban uralkodó a Stipa joannis. A felhagyott szántó felől itt is terjed az Asclepias syriaca. 15. folt. Itt a talaj már homokos sárga lösz. Bothriochloa dominanciájú és Festuca pseudovina uralta zavart sztyepprét. A gyep gyengén cserjésedik, benne kevés Brachypodium pinnatum. Jellemző a sok Isatis tinctoria és Globularia punctata, valamint a Carex liparicarpos, Sanguisorba minor és a Potentilla arenaria. A folt végén sűrű, alacsony cserjés. 16. folt. Hasonló az előzőhöz, de a gyep magasabb és zártabb. Itt már a Festuca rupicola az uralkodó gyepképző faj. Itt-ott tömeges a Chrysopogon gryllus. Sok a Chamacytisus austriacus és az Adonis vernalis. 17., 20. és 23. folt. Sztyeppesedett, fajgazdag, enyhén zavart Brachypodium pinnatum erdőssztyepprét foltok. A bolygatást pl. a Calamagrostis epigeios mikrofoltok, s néhány gyomfaj (Ailanthus altissima, Solidago canadensis) jelzik. A 20. és a 21. foltok fokozatosan cserjésednek. Általában elmondható, hogy e gyeptípus magán viseli az emberi tevékenység és az állati zavarások hatásának nyomait, de fajkompozíciójuk és a magas fajdiverzitás miatt föltétlenül védettségre érdemesek. 18a., 18b. és 21. folt. A meredek, 20 15%-os ÉK, ill. ÉNy-i lejtő felső részén viszonylag érintetlen, természeteshez közeli Brachypodium erdőssztyepprét szép állományait találjuk. Itt a Brachypodium pinnatum 50, 60 és 90% borítással képviselt. A gyepben sok az erdei és erdőssztyepp faj (Tanacetum corymbosum, Carex michelii, Vinca herbacea, Betonica officinalis, Trifolium alpestre, Campanula persicifolia, Campanula bononiensis, Dictamnus albus), de számos sztyeppfaj gyakori és közepesen nagy borítású. Ezek pl. a Festuca rupicola, valamint az Euphorbia glareosa, Chamaecytisus austriacus, Filipendula vulgaris, Helianthemum ovatum, Centaurea sadleriana. Ugyanakkor helyenként tömeges az Anthericum ramosum, Peucedanum alsaticum és az Onobrychis arenaria is. Védett fajok: Adonis vernalis, Centaurea sadleriana, Dianthus collinus, Dictamnus albus, Iris variegata, Scabiosa canescens, Thlaspi jankae és a Vinca herbacea. A 21. foltban megtaláljuk a területen ritka Nepeta nuda, Galium glaucum, Cytisus nigricans, Trifolium rubens fajokat is. Ezek az értékes állományok jelenleg jó állapotúak, viszonylagos védettségük, zavartalanságuk megőrizendő. 19. és 22. folt. Heterogén, mikrofoltos állományok. Helyenként nyílt, erősen erodálódott, másutt záródott Bothriochloa ischaemum, Stipa capillata, ill. Festuca rupicola dominanciájú fajszegény degradált gyepek. A terjedő Eleagnus angustifolia a 19. foltban visszaszorítandó. A most leromlott állapotú gyepekben néhány faj jelenléte (Brachypodium pinnatum, Chamaecytisus austriacus, Scabiosa canescens, Dianthus collinus, Dianthus pontederae, Clematis vitalba, Linum hirsutum) és a közeli szép erdőssztyepprétek gazdag fajkészlete ugyanakkor arra is utalhat, hogy az erősebb zavarások megszűnése, ill. megszüntetése után a regeneráció viszonylag gyorsan végbemehet. 24. folt. Nagy kiterjedésű akácos. 284

6 Javasolt természetvédelmi beavatkozások, kezelések A terület magas társulás- és fajdiverzitása miatt védettségre javasolt. Így lehetővé válna a felhagyott szántókon a mezőgazdasági termelés megakadályozása és az antropogén zavarások megszüntetése, amelyek alapvető feltételei a lehetséges gyors spontán regenerációs folyamatok lezajlásának. A sztyepprétek fajgazdagsága és természetes dinamikai állapotuk megőrzése érdekében a területen szükségessé válhat a zárt cserjések kialakulásának meggátolása, ill. a jelenlegi sűrű cserjések óvatos ritkítása. A tájidegen akácültetvényt is jó lenne lecserélni őshonos fajokra. A védett fajok populációin kívül különös védelmet érdemelnek a Brachypodium pinnatum erdőssztyepprétek és a fajgazdag Festuca rupicola sztyepprétek. III. MÉTA-túra október A Gödöllői-dombvidék féltett természetvédelmi értékei: a fajgazdag Brachypodium pinnatum erdőssztyepprétek Virágh Klára Bevezetés A Gödöllői-dombvidék csekély magasságú, nagy részében fiatal korú rétegekkel borított harmadkori dombság, a Magyar Alföld és a Középhegység szegélyzónájában. Felszíni formái változatosak: a lapos vagy gyengén hullámos térszínek enyhe magaslatokkal és mély törésekkel sűrűn váltakoznak. A Dombvidék területén kevés kivétellel a pleisztocén és holocén üledékek találhatók a felszínen. Legnagyobb kiterjedésben a pleisztocén, homokkal különböző mértékben kevert löszök fordulnak elő. A Gödöllői-dombvidék éghajlati viszonyai átmenetiek, az alföldi és középhegységi klímajelleg keveredése figyelhető meg. Az évi középhőmérséklet kevéssel 10 C alatt marad, az évi csapadékmenynyiség átlagosan 600 mm körüli. Ezen tényezők eloszlása alapján (a csapadék május-júniusi fő maximuma után egy gyenge második maximum is megfigyelhető nyár végén) megállapítható, hogy a Dunántúli-középhegység északkeleti feléig jellemző szubmediterrán klímahatás gyengén még itt is jelentkezik. Átmeneti edafikus és klímatikus viszonyainak megfelelően a terület flórája és vegetációja az erdős Középhegység és az erdős-ligetes Alföld eredeti növénytakarójának jellegeit hordozza. A tájegység flórája kimagaslóan gazdag, de vegetációja igen erősen degradálódott, nagyrészt kultúrtáj jellegű az évszázadokon keresztül tartó rendkívüli mértékű tájátalakítás, a folyamatos és intenzív tájhasználat és drasztikus emberi beavatkozások hatására. Ez az oka annak is, hogy sajnos, mára szinte teljesen megsemmisültek a kiemelkedő vegetációtörténeti értéket képviselő, hazánkban unikális, a kontinentális erdőssztyepp-régió erdeivel rokon társulások, a gyertyánelegyes mezei juharos-tölgyes (Aceri campestri-quercetum petraeae-roboris) és a kislevelű hársas-tölgyes (Dictamno-Tilietum cordatae), amelyeknek 1-1 kisebb maradvány jellegű állományát sikerült felfedezni az utóbbi években (pl. Bag, Harminchányás, ill. Domonyvölgy, Feketeerdő). Csaknem egyedül a Szarkaberi-völgy védett erdőgyepfoltjainak mozaikja őrzi a Gödöllői-dombvidéken a molyhos tölgyes erdőssztyepp vegetáció egykori szerkezetét és fajkészletét. Az elmúlt évben rohamos pusztulásra lettek ítélve a fajgazdag homokpusztagyepek, homoki sztyepprétek, löszgyepek, valamint nagyrészt eltűnt a változatos vízi, mocsári és lápi növényzet is. Mindezen okok miatt napjainkban különösen felértékelődött a hajdan kiterjedt erdőssztyepp vegetáció fragmentumainak, a cserjések tisztásain fennmaradt magas fajdiverzitású sztyepprétek és a jó állapotú lösz és homoki gyeptársulások természetvédelmi értéke, és egyre sürgősebbé vált megőrzésük és fenntartásuk stratégiájának kidolgozása. Meglepő, hogy csak az utóbbi 1-2 évtized botanikai 285

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

Erdős sztyepp vegetáció

Erdős sztyepp vegetáció Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

2.4 Area covered by Habitat. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében között végzett felmérések kutatási jelentése

2.4 Area covered by Habitat. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében között végzett felmérések kutatási jelentése CODE: 5130 NAME: Juniperus communis formations on heaths or calcareous grasslands 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess Zárt száraz- és félszárazgyepek Horváth András, Illyés Eszter, Molnár Csaba, Bölöni János, Fekete Gábor, Varga Zoltán, Nagy József, Kun András, Óvári Miklós H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők sarj eredetű állományok. A feketefenyő maximális elegyaránya 20%, inváziós fafaj nem fordul elő. 4-es: Változatos szerkezetű, de idős, vastag fát nem tartalmazó állományok és a nem változatos szerkezetű,

Részletesebben

H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes

H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes Zárt száraz- és félszárazgyepek fontos veszélyforrás a muflon által okozott taposás, erózió. Az erózió mértéke és az élőhelyfolt kiterjedése, elszigeteltsége határozza meg a regenerálódás lehetőségét,

Részletesebben

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Budaörs 10357/2 hrsz.-ú önkormányzati terület és környezete 2012. május. 15. Gergely Attila Merkl Ottó Tartalom 1. Botanikai vizsgálatok eredményei...

Részletesebben

H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows

H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows Natura 2000: 6210 Semi-natural dry

Részletesebben

Magyarország zonális növényzeti övei

Magyarország zonális növényzeti övei Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-

Részletesebben

restaurációja iparterületen

restaurációja iparterületen Pusztai tölgyeshomokpusztagyep mozaik restaurációja iparterületen Halassy Melinda, Csecserits Anikó, Dezsényi Péter, Kövendi-Jakó Anna, Somodi Imelda & Török Katalin Szárazgyepek helyreállítása 20-21 May

Részletesebben

M4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand

M4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand 1958, 1960a, 1960b, 1961, Tallós & Tóth 1968, V. Sipos & Varga 1993, Wendelberger 1989, Zólyomi 1957, 1969a, Zólyomi & Tallós 1967 Molnár Zsolt, Bölöni János, Bartha Dénes, Molnár Attila M4 Nyílt homoki

Részletesebben

H3a Köves talajú lejtősztyepek. H3a Köves talajú lejtősztyepek

H3a Köves talajú lejtősztyepek. H3a Köves talajú lejtősztyepek H3a Köves talajú lejtősztyepek korlátozottabb (lassabban, nehezebben megy végbe), míg túllegeltetés, sűrű erdősítés esetén rossznak tekinthető. Szomszédos felnyíló erdősítésben, nagy kiterjedésű felhagyott

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

1. ábra: A Bárányjárás légi felvételen [1]

1. ábra: A Bárányjárás légi felvételen [1] Hamar Éva e-mail: ehamar92@gmail.com tel.: 06 20/523-60-52 Cím: 2100 Gödöllő, Veres Péter utca 14. Iskola: Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Sokszínűség a bárányok völgyében Felkészítő

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

Témafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit

Témafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit Összeállította: Dr. Horváth András (MTA ÖBKI) További adatokat szolgáltatók: Csáky Péter (DINP): vácdukai és rádi tátorján termőhely Házi Judit (TvH): vácdukai és rádi tátorján termőhely Kováts László

Részletesebben

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Sokszínű élet a Perőc-oldalon

Sokszínű élet a Perőc-oldalon Sokszínű élet a Perőc-oldalon Sok helyen hallani mostanság a biodiverzitásról, és annak védelméről, megőrzéséről. A mai ember sokszor csak elsuhan a természet rejtett szépségei mellett, és nem gondol arra,

Részletesebben

Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára

Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára Település neve: Sály S 001 - K Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára EOV koordináta: főbb 2.3.1. kilátópont; 2.3.2. egyedi látványkép; 2.1.3. gyep (legelő); 2.2.1.3.3. dombtető, gerinc A Geszti-

Részletesebben

üzemterv tanusága szerint - fafajgazdag maradt (12 elegyfaj) és sokféle korosztály volt képviseltetve benne. Erdészeti üzemtervet először 1887-ben kés

üzemterv tanusága szerint - fafajgazdag maradt (12 elegyfaj) és sokféle korosztály volt képviseltetve benne. Erdészeti üzemtervet először 1887-ben kés A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek tájtörténete 1 Molnár Zsolt, Biró Marianna és Szollát György Félkultúr tájaink vegetációmozaikjai magukon viselik a múltbeli emberi tájhasználat nyomait. A növényzet

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN. 3036-Gyöngyöstarján, István u. 52. birkaporkolt@yahoo.co.uk 2

BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN. 3036-Gyöngyöstarján, István u. 52. birkaporkolt@yahoo.co.uk 2 kanitzia19tıl.qxd 2008.05.11. 18:47 Page 19 KANITZIA Journal of Botany Kanitzia 15: 19-34., Szombathely, 2007 BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN MOLNÁR CSABA 1 - TÜRKE ILDIKÓ JUDIT 2 - CSATHÓ

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A nép néhány orvosi növényéről.

A nép néhány orvosi növényéről. A nép néhány orvosi növényéről. Alig van vidék az országban, a hol valami orvosi fű ne teremne. A nép mindenütt talán minden faluban gyűjt egyes füveket orvosságul s ellátja velők a házat, úgy hogy nélkülözheti

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

1. feladat: gyeprekonstrukció folytatása az egykori honvédségi sertéshizlalda területén

1. feladat: gyeprekonstrukció folytatása az egykori honvédségi sertéshizlalda területén Beszámoló a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület Tétényi-fennsíkon végzett természetvédelmi kezelési tevékenységéről 2011. január július összeállította: Gergely Attila 2011. július 17. 1. feladat: gyeprekonstrukció

Részletesebben

A HUDI20004 Aszal-völgy

A HUDI20004 Aszal-völgy A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a

Részletesebben

Talajápolás a szőlőben

Talajápolás a szőlőben Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Mezőségi és széki erdők 1

Mezőségi és széki erdők 1 Mezőségi és széki erdők 1 Szabó Anna, kézirat A Mezőség központi részén az erdők aránylag kis terjedelműek (10 50 ha), egymástól nagy távolságra, elszigetelten terülnek el, de fajkészletük nem különbözik

Részletesebben

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet Crisicum I. pp. 84-99. Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet Molnár Zsolt Abstract Secondary loess steppe grassland succession on former plough-lands. II. Species

Részletesebben

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess vács 1975a, Kun 2000, Less 1988, Magyar 1933b, Majer 1962, 1968, Michalko et al. 1987, Mucina et al. 1993, Roleček 2005, 2007, Simon 1977, Soó 1960b, Vojtkó 1990, Wendelberger 1989, Zólyomi & Jakucs 1957,

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ

ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ A Puszta 2003-1/20. pp. 135-170. ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ TÓTH TAMÁS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG SZARVAS 2003 Jelen cikkemben újabb,

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Növényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához

Növényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához Tájökológiai Lapok 10 (1): 25 40. (2012) 25 Növényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához TELEKI Balázs 7150 Bonyhád Fáy ltp. 16.

Részletesebben

Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens

Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Belsőbáránd

Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Belsőbáránd 1. Tevékenységek: Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI A Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/000117 Kutatási terület: Belsőbáránd A Belsőbárándi völgyrendszerben

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE MOLNÁR CSABA 1 BÓDIS JUDIT 2 BIRÓ MARIANNA 3 JUHÁSZ MELINDA 3 MOLNÁR ZSOLT 3 1

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc

A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc 22 Kitaibelia II. évf. pp.: 22 26. Debrecen 1997 A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc Soproni Egyetem, Növénytani Tanszék - Sopron, Ady E. u. 5. 9400 A Szentgáli Tiszafás a Kárpát-medence

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

BAGOLY ALMANACH PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR

BAGOLY ALMANACH PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR BAGOLY ALMANACH PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI TANSZÉK ALKALMI KIADÓ 2011 A Kiadásért felel a Pannon Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa Szerkesztık:

Részletesebben

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek

Részletesebben

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának

Részletesebben

Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Leányvári-völgy

Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Leányvári-völgy 1. Tevékenységek: Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI A Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/000117 Kutatási terület: Leányvári-völgy Ezen a kutatási területen

Részletesebben

Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből

Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 260 266.; 2014 Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből

Részletesebben

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2)

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) SZÁR: - hazánkban lágyszárúak, - tejnedv nélküliek, - gyakoriak a csalánszőrök LEVÉL: - tagolatlan VIRÁG: - négytagú - egy- vagy kétlakiak VIRÁGZAT: - levélhónalji

Részletesebben

3. Talajlakó és gyepszinti fauna dinamikája

3. Talajlakó és gyepszinti fauna dinamikája Összefoglaló jelentés "Az Aggteleki BR magterületeinek és puffer. területeinek ökológiai vizsgálata c. témáról. Résztémák Ca kutatási szerződés szerint). Töbör-profilok komplex vizsgálata 2. Közösség-típusok

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

Saxifragales, Rosales, Fabales

Saxifragales, Rosales, Fabales Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Saxifragales, Rosales, Fabales Bablevelű varjúháj - Sedum telephium subsp. maximum Fehér varjúháj - Sedum album Borsos varjúháj - Sedum acre Évelő, kúszó hajtású

Részletesebben

2.4 Area covered by Habitat. Kevey B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary).. Tilia 14:

2.4 Area covered by Habitat. Kevey B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary).. Tilia 14: CODE: 91N0 NAME: Pannonic inland sand dune thicket (Junipero-Populetum albae) 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some extrapolation

Részletesebben

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése:

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: - Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) A kijelölt 5 lelőhelyen az NBmR aktuális protokollja szerint

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása

Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 57 66 Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása CSONTOS PÉTER ABSTRACT: Vegetation

Részletesebben

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfairtás a Fóti Somlyó Természetvédelmi Területen (1996-2006) Ronkayné Tóth Mária Biológus toth.maria@gmail.com A fóti Somlyó-hegy

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐK STR/FNK MONITOROZÁSA V3.0 Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐS ÉLŐHELYEK STRUKTÚRA és FUNKCIÓ

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése

A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése Synbiologia Hungarica 5, 2002 A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése Horváth András Scientia Kiadó, Budapest Synbiologia Hungarica Vol. 5 (2002) A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése

Részletesebben

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása

Részletesebben

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes Növényrendszertan 10. elıadás Dr. Bartha Dénes 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak - Gentianales 2 termılevélbıl alakult

Részletesebben

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8 lelőhely azonosító szám név HRSZ 1. függelék /2016.( ) önkormányzati rendelethez 0149/7, 0149/6, 0149/8, 0155/2, 0148/3, 0148/4, 0146, 0145, 0149/2, 0148/2, 0155/8 27454 1 Hajóállomás 27455 2 Veránka 0168,

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE - Kertész Éva - A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület általános jellemzése Bevezetés A vizsgált terület

Részletesebben

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr ALMÁDI László Keszthely, Agrártudományi Egyetem

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr ALMÁDI László Keszthely, Agrártudományi Egyetem Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 10. 1985. Adatok az Észak-Jászság flórájához ALMÁDI László Keszthely, Agrártudományi Egyetem ABSTRACT: Data to the flora of Northern Jászság /Jazyga/ In the course of reciting

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz

Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz 1 Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz A projekt célkitűzései A magyar

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI

MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI K A N I T Z I A J o u r n a l o f B o t a n y Kanitzia 13: 29-43. Szombathely, 2005 MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Környezettechnológia Tanszék,

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben