3. Talajlakó és gyepszinti fauna dinamikája

Átírás

1 Összefoglaló jelentés "Az Aggteleki BR magterületeinek és puffer. területeinek ökológiai vizsgálata c. témáról. Résztémák Ca kutatási szerződés szerint). Töbör-profilok komplex vizsgálata 2. Közösség-típusok elterjedésének vizsgálata 3. Talajlakó és gyepszinti fauna dinamikája 4. Biogeográfiai színezőelemek elterjedése ill. változtatásai Az egyes résztémák az alábbi konkrét kutatási feladatokat foglalták magukban... A fennsík azonos magasságban fekvő közel azonos méretű, erdőtlen és erdős töbreinek összehasonlítása mikroklíma, növényzet és talajfelszíni ízeltlábú fauna szempontjából ( ).2. Egy kiválasztott fennsík töbör részletes talajfizikai, mikroklimatikus, növény-cönológiai és faunisztikai felmérése ( ).3. A részletesen vizsgált fennsíki töbör fent említett sajátságainak összehasonlítása a Lófej-völgy elején kijelölt mintaterületek megfelelő sajátosságaival (987-88).4. A fennsíki töbrökben végbemenő, természetvédelmi szempontból jelentős folyamatok, változások jelzése 2.. A magterületek és a puffer. övezet gyepeinek ~lemzése növénytársulástani és természetvédelmi szempontból ( ) 2.2. A rétek és gyepek változásai a kaszálás felhagyása következtében ( ).

2 A parlagföldeken kialakult szekunder gyepek jellemzése, kompozíció, fitostruktúra és szukcessziós állapot szempontjából (986-88) 2.4. A gyepek néhány fontosabb indikátor-rovarcsoportjának faji összetétele és mennyiségi viszonyai (986-88) 3.. A talajszint néhány rovarcsoportjának mennyiségi összetétele és szezonális dinamikája különböző erdőtípusokban (986) 3.2. A gyepek jellegzetes Orthoptera-fajainak helyhezkötöttsége, kapcsolódása a fitostruktúrához ill. belső dinamikája, ( ) 3.3. Pollinátor Lepidoptera-k szezonális és napi dinamikája, tápnövény-kapcsolatai ( ) 3.4. Néhány védett nappali lepke faj populáci6bio6giai vizsgálata ( ) 3.5. Koprofág fajok rajzásdinamikájának vizsgálata fénycsapdával ( ) 3.6. Lombfogyasztó és lágyszárúakon élő Lepidoptera-k rajzásdinamikai vizsgálata fénycsapdával ( ) 4.. Védett növényfajok állományfelvétele a magterületeken és a puffer -benj egyes fajok állományának mesterséges megerősítése ( ) 4.2. Védett és vörös könyves rovarfajok elterjedésének és állománynagyságának vizsgálata a magterületeken és a puffer -ben ( ) 4.3. A terület rovar-faunájában fellelhető állatföldrajzi színezőelemek elterjedés-térképezése, elterjedési és gyakorisági változásaik nyomonkövetése ( ) 4.4. Foto-dokumentáció készítése fontos védett fajokról és színezőelemekről ( )

3 Anyagok és módszerek./. Egész tenyészidőszakban, folyamatosan végzett vizsgálatok, megfigyelések.. Fénycsapda üzemeltetése a puffer r. külső határán, a 3.5, 3.6 és 4.3. feladatokhoz adatok gyűjtése céljából.2. A fénycsapdával azonos helyen meteorológiai adatok folyamatos gyűjtése (hőmérséklet, légnyomás, relatív nedvesség, napfény tartam, csapadék mennyisége és ph-ja).3. Talajcsapdák üzemeltetése a puffer övezetben az.. és 3.l.-hez adatgyűjtés céljából../2. dőszakosan, szakaszosan végzett vizsgálatok, megfigyelések 2.. Tartós mintavételi pontokon ill. kvadrátokban végzett vizsgálatok 2... Mikroklíma-mérések 3 fennsíki töbör és a Lófej-völgy elejének kijelölt mérőpontjain (hőmérséklet: -0 cm, - 2 cm, O cm, 0 cm, 00 cm, 50 cm; relatív páratartalom: 0 cm, 00 cm, 50 cm, egyes időszakokban 2 óránként, máskor 4 óránként) Talaj-szemcseeloszlás-vizsgálatok egy fennsíki töbör és a Lófej-völgy elejének kijelölt mérőpontjain Tartós kvadrátokon és transzekteken a növényzet összetételének és dominanciájának Vizsgálata Tartós mintavételi területeken jelzés-visszafogás vizsgálatok Orthoptera és Lepidoptera-fajokon 2..5 Kísérleti parcelán Dracocphalum austriacum magról szaporítása

4 Rendszeres időközökben kijelölt mintavételi területeken végzett vizsgálatok A tenyészidőszak három periódusában (május-junius fordulója, július eleje, augusztus eleje/vége) fitocönológiai felvételeket készítettünk Ctársulás-típusonként egy-egy alkalommal legalább 5-öt) a Lófej-völgy elején, a Haragistyán a Mogyor6s-bérci töbröknél, a 20-as határkő meletti töbörnél és a Nagyoldaltól É-ra lévő terület dolomitgyepeiben, valamint 990-ben a jósvafői Szőlőhegyen is. E felvételek 2 x 2 m-es kvadrátokon történtek, az A-D értéket empirikus skálából %-ra számítva át meghatároztuk a fajdiverzitást és egyenletességet, a csoportrészesedést, életforma-megoszlást és -diverzi tást A Tohonya-völgyben, a Lófej-völgyben és a 20-as töbörnél lévő álland6 mintaterületeken között szabályos időközökben végzett mérésekkel követtük nyomon kijelölt fajok (Brachypodium pinnatum, Dorycnium austriacum, nula ensifolia, Geranium sanguineum, Teucrium chamaedrys) Ugyanezen területeken szabályos időközökben ismételt mintavételekkel követtük nyomon a vaddiszn6túrások "pionir" szukcesszióját Az 987. évi tűzeset helyén (Tohonya-tető) ben rendszeres mintavétel ekkel kísértük nyomon a növényzet regenerá6dását Ugyanezen mintataterületeken, a 2. és 3. mintavételi id~ontban vizsgáltuk az Orthoptera-együttesek faji összetételét és mennyiségi arányait fűhálózásos, egyeléses és tálcsapdás módszerrel Transzekt módszerrel vizsgáltuk a fenti mintaterületeken a nappali aktivitású Lepidoptera-k gyakorisági eloszlását, évi 5 alkalommal (987-89).

5 A Tohonya-völgyi mintaterületen évi három alkalommal vizsgáltuk a legfontosabb pollinátor nappali lepkefajok viráglátogatásának jellegzetességeit, a nektárforrás jellege szerinti megoszlásban (989) A terület egészére kiterjed5, rendszeres évi kiszállásokon végzett vizsgálatok, felmérések Elkészítettük 34 természetvédelmi szempontb6l jelentős faj elterjedési ponttérképét Extenzív florisztikai és faunisztikai megfigyelések, a védett fajok elterjedésének a természetvédelmi informáci6rendszer szerinti rögzítése. A vizsgálatok eredményei. A fennsík töbrök jellemzése.. A Haragistya és anagyoldal fennsíkjának töbrei zömmel m közti magasságban vannak, a Fertős-tetőn m között is. E töbrök eredetileg (egyes sziklás, horszt-szerű, gyakran dolomitosodott töbörközti gerincektől eltekintve) teljesen be lehettek erdősödve. A Fertős-tető és anagyoldal É-i lejtőjének egyes töbreiben jellegzetes z6na-inverzi6 van, a töbör-lejtőkön felül gyertyános-tölgyes, alatta szubmontán bükkös. Az alacsonyabb részek töbreiben a töbör alján (ph 5 körüli) rezgényáras foltok vannak. A töbrök D-i oldalaira és a töbörközti sziklás hátakra ritkás melegkedvelő tölgyesek jellemzőek (Corno-Quercetum), amelyek tipikus "vadlegelő"-erdők, hézagos lombkoronaszinttel (sok Sorbus!), dús erdőssztyep-elemekben gazdag gyepszinttel (Brachypodietum pinnati-jellegű!) és változatos, de vadrágta cserjeszinttel. Hőmérsékleti rétegződés ilyen töbrökben is van, a h6- olvadásban, ill. a geofiták virágzásának kezdetében 8-0 nap késés állapítható meg a töbör alján. A hőmérséklet napi menetét és átlagait egy bükkös aljú töbörben az. táblázat mutatja be, 986.V.3-5. közti időszakban.

6 / ( Ol- :000. ábra Talaj-és mikroklíma vizsgálati mérőpontok a 20. határkőnél levő töbörben

7 ) /,~ w,4- ji J J mr' VQS& ~ ba, " ",,-.J /,. -,,- 6 : ábra Talaj- és mikroklíma vizsgálati mérőpontok a Lófej-völgy torkolatában

8 Az erdőirtással ill. kaszálással gyepessé váló töbörben a szélsőségek markánsabbá válnak, a töbör alján fagyzúg alakul ki és erőteljesebbé válik a harmatképződés. Amikroklíma kontinentálisabb" jelleget ölt. A 2. táblázatból leolvasható főbb összefüggések: A legalacsonyabb átlaghőmérsékletű minden mérési szintben a töbör alja. Ez augusztus közepén még markánsabban jelentkezik, mint július elején. A hőingadozás - nyilván az erős inszoláció miatt - a déli kitettségű töbörperemen a legnagyobb, valamivel kisebb a töbör alján, legkiegyenlítettebb az északi kitettségű töbörperemen. A fenti összefüggések alapvetően statisztikaiak, eltérések lehetésgesek. A maximális napi hőingás a déli töböroldalon talajfelszínen megközelítheti a 40 C-t (száraz, anticiklonális helyzetben), 0 cm magasságban meghaladhatja a 25 0 C-t. A 20 körüli napi hőingás a töbör bármely részén rendszeres. A relatív páratartalom a töbör alján átlagban a legnagyobb; harmatpont alatti hőmérséklet derült napokon 8-9 óra hosszatt is lehet. Ennél kisebb az északi töböroldalé, legszárazabb a D-i kitettségű töbörperem. - A legmagasabb átlaghőmérsékeltet mil.,5 m magasan, 0 cm- en és a talajban -0 cm mélyen egyaránt a töbör D-i peremén van. A talajfelszínen és -2 cm mélyen viszont a déli kitettségű lejtő (felső l/j-a) a legmelegebb (. J. táblázat). - A fennsíki töbörben mért (. ábra 4,0,2,J, pontok) mikroklíma-adatokat összehasonlítottuk a Lófej-völgy elején felvett keresztszelvény (2. ábra,2,3,5,6. pontok) adataival (4. táblázat). A legfőbb eltérés - a tengerszint - feletti magasság különbségéből adódó hőmérsékleti eltérés mellett - az, hogy az átlagos hőingadozás a Lófej-völgyi mintaterületen nagyobb, de az abszolut legnagyobb ingadozás elmarad a töbörben mértekhez képest. A paradoxon oka: a talajfelszín hőingadozása

9 . táblázat: erdős töbör hőmérsékletmenete. mérőpont: É-í kítettségű töbörperem (gyertyános-tölgyes, Querco-Carpínetum waldsteíníetosum) Oc V/J V/4 V/5 Mér-és 24/ 24/0 24/ magasság OL~ átlag - 2 cm 8,4 9,2,6 5,9 4,6 2,7 9,6 0,8 2,9 7, 6,2 4,3 0,9,6 2,8 5,7 4,8 3, 2,03 O cm 7,6 9,5 4,9 8, 5, 2,2 8,3 0,9 5,4 9,0 6,8 3,9 8, 2, 5,4 8,6 5, 2,9 3,55 0 cm 5,9 2, 7,2 9,3 6, 2,7 6,8 3,7 8,5 20,3 7,7 6,4 7,2 4, 7,2 9,8 8,3 5,9 3,06 00 cm 6,7,7 5,4 8,4 5,7 3,0 7, 2,4 6,8 9, 6,7 6, 7,8 2,7 6,3 8,7 7,9 5,2 3,3 Talaj ph 5 ponton: 6,8; 7,2; 6,3; 5,9; 6,7 Átlag: 6,58 2. mérőpont: töböralj (extrazonálís bükkös, Melíco.Fagetum subnudum) Mérés magasság - 2cm 7,9 8,5 0,9 3,2 2,8 0, 8,3 9,,4 4, 3,2,2 8, 0,0 2,4 4,3 3,7 0,9 0,6 O cm 5,7 9,,4 5,9 4, 9.7 6, 9,8 2, 6,2 3,9 8,9 5,9 2,0 3, 6, 3,9 9.8,32 0 cm 4,8 5,7 2,8 4,6 3,7 8,2 5,6 7, 3,4 5,9 3,2 8,5 5,8 9,4 2,7 6,8 3, 8,7,04 00 cm Talaj ph 5 ponton: 5,4; 5,7; 6,; 5,4: 5,9 Átlag: 5,7 3. mérőpont: D-í kítettségű töbörperem (szíklaerdő - gyertyános tölgyes átmenet, Tílío-Fraxínetum Querco-Carpínetum transitus) - 2 cm 7,9 9,4 0, 4,2 5,,2 9,8,2 2,3 6,9 6, 5,2 9,8 2, 4, 6, 5, 3,8 2,80 o cm 6,8 0, 5,3 9,6 6,0,7 8,6,9 5,6 8,3 6,9 4,3 9,3 3,2 6,3 8,7 6,0 2,5 3,8S 0 cm 6,4 4,2 7,9 8,8 7,2 2,8 5,9 4, 9,7 20,2 6,3 5,5 6,7 4, 6,7 9,3 8, 6, 4,05 00 cm 6,7 2,3 6,8 8,6 6,4 3,0 6,2 3,6 7, 8,6 7,2 5,9 7,7 2,9 7, 8,5 7,7 5,7 3,62 Talaj ph 5 ponton: 7,; 7,3; 6,9; 6,6; 5,8 Átlag: 6,74

10 2. táblázat: A 20-as határkőnél levő töbör mikroklímaadatai,. még 3-5. ábra (részlet a júliusi periódusból). mérőpont: É-i expozíciójú töbörperem, magasfüvű kaszáló-jellegű gyep Oc Mérés V/3 V/4 V/5 magasság / / /0 átlag - 2 cm 7,5 8,4 5,7 8,2 6, 2,7 8,9 9,5 4,9 6,5 5,8 2,5 8, 9,3 5, 6,3 5,8 3,7 3,06 O cm 5, 6,9 6,3 2,2 8,7 2,8 7,,4 8, 22,0 8,3 3, 7,7 8,6 7,2 9,8 8, 4,2 4,26 0 cm 4,9 8, 5,9 8,9 6,8 3,2 5,7 9,7 6, 9, 7,4 5,0 6,9 0,4 5,7 8,4 6,9 3,5 3,47 00 cm 5,8 0, 4,7 7,6 5,7 2, 6,9 0,6 6,8 8,3 5,9 4,2 9,3 0,9 6, 7,9 5,7 3,2 3,43 2. mérőpont: töböralj, dús mezofil gyep - 2 cm 6,9 7,2,8 6,4 3,2,7 7,2 8,0 3,7 6,2 4,5 2,8 7,4 8, 2,8 5,9 4,6 2,5,7 cm 4,8 5,7 0,8 8,6 4,7 0,9 5, 7,3 2,5 20, 3,9,2 5,2 9,,9 8,6 4,2 2,, Lj-8 0 cm 3,5 9,3 3,7 5,6 4,2 9,7 4,2 0,5 4,7 8,2 5,7 0,8 4,5 0,8 4, 8,3 6, 2,7 2,03 00 cm 4,9 8,7 2, , 0,5 5,3 9,6 3,5 7,9 5,2 0,9 6, 9,4 3,8 6,9 4,9,,68 3. mérőpont: D-i expozíciójú töbörperem, rövidfüvű sztyeprét (Carici montanae - Brachypodietum) - 2 cm 7,3 8,5 6, 7,9 5,8 2, 8,7 0, 5,9 6,6 5,7 2,2 7,9,2 6, 7,2 6,4 4, 3,32 cm 5,2 7,4 8, 22,7 9, 3,4 6,2,2 9,8 22,6 8, 5, 6,3 9,7 8,4 2, 5,9 2,3 4,59 0 cm 5, 0,6 7, 9, 7,4 4, 5,3 0,6 8,2 20,4 7,5 4,8 6, 0,3 6,6 9,8 7,2 4, 4,3 00 cm 5,6 0,7 26,0 7,6 6,3 3,9 6,7,8 7,9 8,6 6, 4, 8,8, 5,8 8,9 6, 3,2 3,82 Talaj ph, 5-5 mérés. mérőpont körül: 6,6; 6,3; 7,3; 6,8; 6,6 Átlag: 6,72 2. " " : 5,5; 6,; 6,7; 5,4; 5,8 Átlag: 5,9 3. " " : 7,2; 6,9; 7,3; 7,8; 6, Átlag: 7,06

11 3. ábra Napi átlagok, minimumok és maximumok a határtöbör. mér5helyén (~-i exp. perem) JS o cm Je 25 ;::,'L ~ ~ t- - 2 cm l t ~ f f f ~ f f f ~ f f i f 5 '0 - ~ -' i { í ~ i t i t ~ t L ~,~ ~ Á i l ' ~------J tt,) V '!:lo V Vl \J \.;( Vll ') ~ / c: ;../ ~ ;..,. h V \.tll Vli V' Vt! G t'l;) ill '';5" HD V vi ~O J Vll V \J ti ~ :; h ~ ---~---~, 7"" Vll vu ~Jlt' Vll Vlfl Vl!! 5" G "':) Jit ls" ~~

12 f 4. ábra Napi átlagok, minimumok és maximumok a határtöbör 3. mérőhelyén (töböralj) O cm 30 J 30 OA. - 2 cm t f f t t,~, , - f " :r t f f t t,, f A f f 5.Jt ~, t t t t t { { ~ 0 l' i * i 't { t t r í t ~ ' /, Jl U\! Uli lj \ Uli UL Ult VU, Vili Vlr Vili ~O - ~ L. S- C ':J fl. Lb" ~~ _ ' , " \.)l \)t UH \Jlt Ul Uu Uu UU VU \Jl \)lll ~O A 2.. ~, s- G J':> St ~ t"

13 5. ábra Napi átlagok, minimumok és maximumok a határtöbör 6.mérőhelyén (D-i exp. perem) 35 ol 35 t r 4,5 t 37,8,r O! JO - 2 cm f 'r if f f 'i ~ f f ~ 20 t l 30,~ f A f ~ 20 j l ~ ~ f5 ~ * ~ t 0 ~ 0 W * ~' ~ \~ 5... J j ~ t t ~ tf ~ t }, f.~ ~', j,.., ) \ \Ju.!, V VH! \Jtt \J :Jl~ Vll \) Vu. \hll Ut Vlt VLl V( Vu Vit \J Vili Vlll UHl ~() 2.. L :; Lt!5" c l~ l~ A5 l~ ~O 2., A :;, h.. 'Í Vili " :' l~ AS" Hö

14 - 7 - a töbörben nagyobb, az összes többi magasságban viszont a völgyben nagyobb. A relatív páratartalom a L6fej-völgy elején kb 20 %-kal kisebb, az erdő kiegyenlítő hatása itt már nem érvényesül. A fennsíki átlaghőmérséklet egyébként,5 OC-kal alacsonyabb a L6fej-völgyi értéknél... j. Egy-egy fennsíki erdős és gyepes töbör talaj felszíni faunáját - az idő rövidsége miatt - úgy hasonlítottuk össze, hogy mindegyikben két éves időtartamra 5-5 (3 csapdáb6l álló) csapdacsoportot helyeztünk el és a gyűjtött anyagot domináns ízeltlábú-csoportokra (Diplopoda, Chilopoda, Araneida, Coleoptera: Carabidae, Geotrupinae, egyéb Coeloptera) különítettük szét. A csapdákat április 5-től október 30-ig kéthetenként űrítettük. Az eredményeket az 29.táblázat tartalmazza. Összeségében az "erdős" töbörben lévő csapdák jelentősen több ízeltlábú egyedet fogtak, csak két csoportból (Araneida, Geotrupinae ) volt a gyepe s" töbörben több példány. Az egyes csapdacsoportok közti eltérés mértéke a gyepes töbörben volt nagyobb. A legkevesebb állatot a gyepes töbör alján és északi lejtőjén elhelyezett csapdák fogták. Ezeket az eredményeket csak előzetes, tájékoztató értékűeknek tartjuk. A továbbiakban hason6 jellegű vizsgálatokat 5-5 has on6 jell egű t ob.ö rbe n végzünk.. 4. Többszempontú, részletes vizsgálatokat végeztünk a 20-as határkőnél levő töbörben. A mikroklíma sajátságait már a 2. táblázatban összefoglaltuk. tt a mikroklímának két fő sajátosságát emeljük ki (3-5. ábra). A radáci6s minimum a töbör alján csak a 30 Oc fölötti maximális hőmérsékletű napokon haladja meg a O c-t. A legalacsonyabb radációs minimum július hó elején -2,5 oc, augusztus elején pedig -5 Oc körül volt. Július elején, hidegfront utáni száraz, derült időben a töbör alján,5 m magasságban is mértünk -,5 Oc értéket.

15 6. ábra KOZETLlSZT HOMOK KAVCS AGYAG finom durva f nom i - ~~koz~ sz. durva o pr o durva V / cm :...;:~ -- :~.i- - t- :-: ~~:- - ~ ~-!-:~ -L~ -!-: :~~ - -: ~ r:-::-:-- t- -..:..:>- - ~~- --~~~L- ~...,.., \~- --.~: ~--:*:~: -:.- -;...:.. -~---...;. ',' -. :r- -..:...: ~.- - f-:...;,..: ;~-' ~' : ~...:.. -)-.-.!-. -.'. : ,./,:: '. ' :~----o r:'~' ~>- -::.-~ :-.:;.....:..;, - ~ -- -:-:..:.-- ~ :- ~:~ :--:...: ~ - :--,-:!:-.:..::-::::-:-- _:"';'--;"-:-')---:-~r: ;~::-- 20 ~ -.; : : - :- -' :-'-. ~ ) ~: -- - r- ~. - :-7": ~ f- :- -:- - -:- ;--:~ --:-;- """'~ ~: '-: : -, f-i ~:.;- - r- :-; ~.~ ---- o 8',,l "S8t,,''',''H, )" "K o.ool , OM O.l ru., ' ~,ji T SQ,, Ú!,O ",." /a/: /b/ : 62 ;-; 34 ;~ ~OO~~~~-'~~~~~--r-~rTTr~---r-r~rnTM---'~~TTrn.--' t-':'" -- ~:~ ~:~ - -;-i :~~ - -:-.;.~:.:...;.;- - -:-;-f-!:-'-:: ~.;... f-~:-:~::':--rft-'-:~ ~.:-~:~:---:-: :~:: ~O :..7-.:...: :...:-; ~:- :...;.:- -- t-;.. :~ :. -:;,É '-- -- t- ;...~ ~; :-;,;",::~ - t- ~ :- T'';'':': -- : /.::..... '.'..... ', r-: '-':- - -:~: ~'- - ~ ~ ~:~ ; 7- ~:...;.: --...:..-:- ::;.;- - f-:~:~- V-:~;~:~ -t--~: '.;' -~~- ~~::--r-;~~~:~r-: ~- ~ ~:...;..::~ - -:-.:...;..:..; - r-~: f-::"';':- - - :~:-- fo-- :-'!-:-n:- - o,",," S/lTa9, " ~",ag, ' t,e89,," t,"89,, t\doo, O.ocn 0-0\ 0-02 O.~ 0. 0.' 0.5 to 2.0 ~O lo.o 2M rrm v /7 la/: 0-0 cm 6 cr? ;0 b/: 32 % 'üc sok Lyuj; 5 m la/: 55 % b/: 27 % --!. ~ -.- T-:~:;...t.;:- - ~ : ~.~ i- - - i-:-.~.- - -: -.;.;.:-- - O ", "t 0789,,S ~,8'09, 3 LG789, \) '.JA'709, o.ooor O.Ol 0.0 a~ , to 2.0 w f()..o ZQOrnm lal a 0,0 mm alatti frakció leiszapoható részi bl a 0,002 mm alatti frakció /agyagfrakci6/

16 7. ábra AGYAG KbzETLlSZT HOMOK KAVCS í in orn durva f nom i-,~~koz~ sz. durva opro ldurva H v /9 0-0 cm o ~:- --- :~::- - ~S -- : ~.- - -;--: ~ ;"7;: - - r::":' - v.'~:~~-- -:~r-:~r ; ~ :~:- - -:-. ~ ;.-?- - r";";~ -.-:~ :...::.;",; - r- ~ l '" r et..' t, S 'T3Q , 0:00 0: ;..:;..; ~,. T 59, Ú 5.0 «io 20.0".." /a/: 55 % b/: 20 xr,u ~O r..~.'. :.:- -:~- J.; ~:... ~: :...; :;,.: -: r- ~ ~ ~~: - - /.-:....'.',." ~:" 0'0.. ',, ~ ~:- - ~ ~:~':~ ta - -:~:;'-- -;...;.. ~:~:- - ~.;...~:.;. O.'" 5 T.9, ".' "g. o.ooor O.OCH O.D0 0:04 (ún r-- :-' r::..;.;:- -, 0 'bo, f-; ~:~- - -;~:~:- -...:. -;. -::~ - - ~ ;-...;:~: - -:-:- :-t:;';'" - _:,;..;.:.;..-.~-:..:..:.:.;:~-_:...:...;.i--i--.:...-:~._-r--...,; "-:.;-:..~- ~:..;.:..- "0,,,0, '~, 2.0 ~ 0.0 2Q.Q'Y' v / cm la/: b/: 65 % -3~' :) ;'0 00", r-' ~: fl :-,...: -. ''-< -. -!- : ~ ;... ;...0.:;";'.- 00 :..... : '" f-: ~:- - -7' ~ ~:~ - -:~ ~~ - "-:-: -7:~ f-; ~::- - -: ~ :"7-:;'':- - r- 'T- :~: - -;"7- ~:~ - r- -:- :L..:;"",,- :..'.:: &0 r:~ - i- ~:; :-:-::-_.r...;..~:-:- f- ~ :~:.:-- -:-:- "7:~:-- r-... :. r- ~..:...;.;..~....~...<:- r- :...: - :~.~ -...! ~ ;...:.:~ ~ :.~.'.:~._-_-? ~.: ~.:::~'....:.._~ = 7'" ~._~ ~ _,..._:: ':: 40 ~:;..;... - : :....._~--"-- r-:-..;.;..:- -'-:...:...A.--~~~:-:---...,..-~---~....; o -:-r :-.:.-r-..-' ~:~:- -./...--:-. ::-::- -";"'':'"'' :--:-T' - -~ r-.. - =, ~ ;...-:-: ~ - r- ~::- ~:: ~. t.: :::.=-- -:- -..~ '-t : ~ - r- ~:~: H-t:- r- -;- :"';"';;"'i- - -;... -.,..;' r- - ~ - - O.el,, "r8789,,s "."09,,3" 078'i, lit 8789, necee 0.00 MOl 0.0 (l0 o.~ Q.~ to l.ű ~O roo zno """ V / cm la/: b/: 44% 9 %

17 8. ábra AGYAG KOZE'TLlSZT HOMOK KAVCS iinom durva fi nom - fp-~koz~ sz. durva Qprbj durva 00"..... :~:~ - -'-: -:--: ~:- - -: ~ ~ ~ "" :- ~:~ - ~..;...~:~ go ',: ".,--,.', f-;-:-;;t- - ~ :-:-:- ~:~ -., ';- ~ ~: ~ - - -:-: ;;..;: i- - - :-: r: :-:-::-- f-!~:- - ~ ~:--:~-f. >"-::- - -:..:. r:-:~:- r-~: :-:-::~ ~O 40 ) f-;;..<- - -; ~ :7.--;.: - - -: "'7 -:-: ~ :... : 0;- - -:-: ro: :~::...:.. - r;:-- - -: -:.; ;...:;.;.-: - ~ -:--: :~ :- - - :- : ~:;... - ~!-;- : ".'.'. '...",.. ~ :-:~'":-: ,--!...:..:~ :...; t-'i ~:.;... - r-:.--; :.;..,:.; o, 8,,3" 5 O,. st. 3 t, e739,. 3 4," ' \ ru oj to ) ~,e T 59,, Ú ~O 0.0 2ű.Ornt'l'l T 0-0 cm la/: 55 % b/: 26 -rr ío 'O r-''--':---'-..::7.''r~- ~...r::~ ;,:""...;.. -.:...: :..,;.:- - - ~;- :...; f-: -:-: ~ - f-- ~ :-- :~ - 7:- -:-::.;. - ~ ~ ~:~:- - -: 7- ~ ~ - :~:-:-/~':"'~;~;.:--- --':"":'r-;7-'f-- - -:-..:..~:;.<-:-- -:-: ~~::...- ::..;...-.,...;.-:- ~.- :-i-::'; :.:: :." ". '", :.:', f-:~:~ - ~ :J..:..:":"';:~ --~: :~: -f- ~- :7:.:... -r-','-: r-:~.:;,-- ".. '". 30 ~~:~ --.,;.~::~,-..:~',~ ~. ~:~...:...:_ ':~: 20 r...:~:-- -";'~':~- ~:...=-7;7 -f-~ r-:~:-- -f-:-';"::~to f-: ~:;...- -:-;.. ~ :.;..;:- - ~..;...;...;:..; :-' ~:-T-i:- -- t-' ~::~- O,",,3.50T,9,.' _"n9, J na9, 3,"89,, OJ)oor O.ocn. o.ot 0.02 O,~ 0. 0: z:o ~O ro.o 20.0".." Tücsöklyuk 30 ill la/: b/: 55 ~ 26 % V 8 la/: b/: 0-20 cm 6 % 30 % ~:~:: t : ~ - f- ;.-:~: i-h:- - -;... ;..;..;~fo- - - ~:- : ~ : ~ - - ;....:... ~ - - O,",.' t J07m,,.S., '89,,;) U9,.) ft,h,t89,, ~ ao!f O ' to 2.0 ~ fq./) 0.0"""

18 9. ábra AGYAG iinom durva opr o durva V /8 0-0 cm /a/: /0/ : 29 % 60 ~'o, &,,3 t, or",,) t ' OD '.08 o:. :.;...:~-- lit, T!g. Ú ~O UO 20.0 lm'\ - ~'.~~- : ': 0'07, _...;~.:..:_L _~....,"L-.'.. ' '..:... :....:...: ~:- - - :...:- ~.:..: :,;".'.:.:-...:... ;.; L ;...:'"...;~,...;. '-~ :- '- ~ ;...: T/7 0-0 cm /a/: /b/: 56 % 26 % o,,,'4 5 9.' ~,' 7tQ, O,DOO. o.w O.DCn 0: O.~ :-' r;-.;.;: ~::7- - J ~,.raq, 0.: 0.5 co 3," ag,, 2:0 sc rrrn 0 GO 60, :- :~>--!..'.:: -:.. :.:..,.-!- -:..;,...~:.J - --:...~::.. ~:"".:, :... ' : :.:: ~/. ~ r..::..;..::-- -j..;...:...;...l --:--: "';"';..;.--fo- ~:-...;;...:..:-.... '" Y:7 '"... :~::-- - :~.'.~~.' - -;.~. i-.'.:~- - to 0 - : ~ - - ~:~: H-t:- - -:- :~~ :;...-:~ :.: ; O _:...- : ~:-- '-T::':" - - '. o" -i-.:...:.;.;.: - -.0', " 4,e89,,S,79, 3" 0789,.) ",}!T&9,, 0J)Q0f " , ul 2.0 w f().o zco Mm T/9 0-0 cm fal: 50 % /b/: 5 %

19 A töbrök alsó 23-ban erős a harmatképződés. Ez egyúttal fontos vegetáci6határ is: e fölött vannak a Brachypodium pinnatum-ok erdőssztyep-jellegű gyepek, alatta különféle magasfüvű gyepek helyezkednek el. A határ a déli és az északi lejtőn némileg eltérő magasságban van. A töbör als6 2/3-ában a hőmérséklet csökkenés már 2 h körül eléri a harmatpontot (hőségnapokon 23 h körül) és a töbör alján csak 0- h között szárad fel teljesen. Ennek nagy jelentősége van egyes nedvességigényes fajok e6fordulásában..5. A talajfizikai vizsgálatok meglehetősen egyenletes eredményeket hoztak. A talajok szemcseeloszlásában (6-9. ábra) nagyfokú hasonlóság tapasztalható, vályog ill. agyagos vályog (átmeneti) típusúak, erősen kötöttek. Ugyanakkor viszonylag kedvező porozitásúak ess-65 % összporozitás). A nagy holt-víztartalom miatt a hasznosítható vízkészlet csupán 7,55-2,70 térfogatszázalék. Ez a körülmény a rétek és gyepek újraerdősödését gátl6 tényezóként értékelhető (5-6. táblázat). A talajképződési folyamatokban az alapkőzet vörös agyaggal va6 borítottsága meghatároz6 jelentőségű. A töbrök alján áthalmozott vörös agyag van, így a bükki töbrökre jellemző töböralji kisavanyodás itt kevésbé jelentkezik (nincs töbör alji Nardetum, helyette egy nedves Molinietum van a mélyebb, nedvesebb ti::ib rökben!). A töbrök közti gerinceken és töböroldalakon nincs vörös agyag, itt a termőréteg változó vastagságú. - A déli oldal hóolvadék lecsorgásos sávjaiban kilúgozódás (ph 5,4-5,7) tapasztalható, ezt indikátor növények is jelzik. Az itt kialaku6 Carici montanae - Brachypodietum adatai a cluster-diagramban igen szorosan hasonló csoportot képeznek (T5 és T8) mintavételi helyek.

20 A talajkémiai adatok bizonyos mikroheterogenitásra utalnak. Ez pl. talaj-ph-ban és humusztartalomban jelentős lehet, ám az erdős és az erdőtlen mintavételi helyek jellegeiben nincs egyértelmű különbség ( 0. ábra). A humusztartalom viszonylag alacsony,6-4,60 %). - A Lófej-völgyi mintaterület talajfizikai és kémiai adatai nem térnek el alapvetően a fennsíki adatoktól. Még a Lófej völgy alján sincs réti talaj, hanem csak egy alig átalakult lejtőhordalék. ( Ez magyarázza pl. hogy bizonyos sztyepplakó fajok, pl. Adonis vernalis a völgy talpi réteken is megvannak.). 6, A fennsíki töbrök növényzetének jellemzése a 20. határkőnél levő töbör ( ábra) részletes vizsgálata alapján. A töbörben egy É-D irányú hossz-szelvényt vettünk fel. Több hasonló jellegű töbörrel egybevetve egy idealizált hossz-szelvényt készítettünk, amelyen az alábbi vegetációs egységeket különítettünk el (.. ábra).. Melegkedvelő tölgyes - Corno-Quercetum petreae pubescentis 2. Gyertyánostölgyes-Querco-Carpinetum waldsteinietosum 3. Erdőssztyepp-szegély - Trifolio-Geranietum etc. 4. Szegélycserjés -Rosa, Crataegus monogyna, Primus spinosa 5. Rövidfüvű, félig nyílt gyep - Carici montanae-brachypodietum 6. Zárt, sztyeprétjellegű - Polygalo maioris-brachypodietum 7. Mezofil rét-arrhenaterum, Dactylis, Festuca pratensis 8. Nedves rét - Molinietum coeruleae 9. Soványabb hegyi rét ~Mesobrometum típusú 0. Magasfüvű rét -Calamagrostis arudinacea, erdőssztyeppelemekkel. Mogyorócserjés

21 0. ábra A CLUSTER-analizis eredménye ;;; F::(! ;;ci i..(;~~, :'i il':j :'i!ii'l ;~,/i i'l(; >: 'LJf'l , ! , _ _ _.. _ -j, !...! ;..... _.._.. _..- f "._.._- ~ _--_.~_._-_._--_.~ j._ j ( _._..._----j -- -! ( ( TDBCiRJ. TCJ8OF::7 TJ.80F:6 VOLGYl F'LrHCi -.._--..._..,!----_._.._~ i _..._...._..._---j :._-_.._-_..--j _.. _- _.. _ _._._...._----_.._--_.-{ [ : _.._-_.... _ _ --.. i"'"'''' --_..._.---j f BF(~lZ0L(~'~::; i"\j'lur'l~ ct '(:lx'u' ::: i ~.. i

22 o co

23 7. táblázat Brometum Polygalo Carici Arr. TP erecti Brachyp. Brachyp. (töböralj) (cserjés) Agropyron caninum - 2 ll Agrostis stolonifera agg. - 2 V. Anthoxanthum odoratum - 2 ll. Arrhenaterum elatius - 2 V J V. -. Brachypodium pinnatum - 2 V. 2-3 V. - 2 V V. Briza media - V. - V. V. -. V. Bromus erectus - 3 V. - 2 V B. mollis. Calamagrostis arundinacea Dactylis glomerata agg ll. --. Festuca rubra ll. -. F. rupicola - 2 V. - 2 V. - V. - 2 ll. F. vallesiaca Helictotrichon pubescens Koeleria cristata.. Molinia coerulea - 2. Phleum phleoides Poa pratensis. - 2 V. Trisetum flaveseens Carex flava.. C. leporina -. C. montana V V. Luzula campestris -. Anthericum ramosum - V. - V. V. V. Dactylorrhiza sambucina. Gymnadenia conopaea.. Muscari comosum... Muscari botryoides agg.. Orchis purpurea. - O. ustulata.. Achillea millefolium Adonis vernalis Agrimonia eupatoria. Alyssum brymii - V. Anemone sylvestris V. knthyllis vulneraria - V. - V... Arenaria serpyllifolia. Asperula cynanchica -. - ll. ll.. A. glauca... Aster amellus. -.. A. linosyris... Betonica officinalis - V. - V Campanula glomerata... C. persicifolia.. C. rapunculoides. C. sibirica. V. Carlina acaulis. ll. ll.. C. vulgaris.. Centaurea oxylepis. C. scabiosa. - V. l.. - V. C. triumfetti.. ll.. Chrysanthemum cor)t.bosum.. -e-.l - V. Ch. leucanthemum - V..... Clematis recta. T..L Cynanchum vincetoxicum..,_. V.

24 7. táblázat folytatása C yt í.eus albus.. - V. C. austriacus T...L.. C. nigricans. - ll. C. procumbens. V. - V.. Dia rchus del toides. D. pontederae - V. V. V. V. Digitalis grandiflora... ~. - V. Euphorbia cyparissias V..... E. poly, c hroma.. - V. E. virgata.. Ftlipendula vulgaris V. V.... Fragaria collina. V.. - V. Galium cruciatum agg. V. V... V. G. mollugo.. V. G. ve rum... Genista elata agg.. - V. Gentiana cruciata... Genteanella ciliata... G. livonica.. - ll. Geranium pusillum. G. sanguineum.. - V. Globularia aphyllantes.. - V. Helianthemum ovatum ll. V. V. ll. - V. Heraceum sphondyleum.. Hieracium pilosella agg.. - V. H. umbellatum.. Hierochloe maculata.. Hippocrepis comosa ll. - ll. - V. Hypericum elegans.. H. perforatum... nula germanica.. hirta. - V.. ensifolia -. - nl. Jurinea mollis.. Knautia arvensis.... Lathyrus latifolius - V... ll. L. pisiformis.. L. pannonicus. L. pratensis - ll. Linum hirsutum. L. flavum. Linum catharticum. - V. Leontodon hispidus... Lotus corniculatus... Libanotis pyrenaica. -. Lysimachia vulgaris - ll.. Peucedanum cervaria.. - V. Pimpinella major. "- Poly gaa comosa.. Potentilla arenaria. P. alba.. - V. P. recta ll. Prunella laciciata. ll.. P. vulgaris.... Pulmonaria officinalis.. Ranunculus acer. R. polyt;anthemos... - R. repens -.

25 7. táblázat folytatása Rumex acetosa. R. acetosella. Salvia pratensis V. V.... S. vertichlata. V... Sanguisorba minor.. - D. Scabiosa ochroleuca.... ll. Selinum carvifolia.. Serratula tinctoria. - D... - D. Silene cucubalus. S. otites.. S. mutans. V. Solidago virga-aurea.. - V. Succisa pratensis - V. Taraxacum officinale... Teuerium chamaedrys. - ll. - D.. T. montanum - ll. - Thesium linophyllum V. Trifolium alpestre. V.. - V. T. incarnatum.. Trifolium ochroleucum... T. pannoni cum. T. pratense.... T. repens. T. rubens.. -. Tragopogon orientalis. Tunica prolifera. Thymus marschallianus -. - D. - V. -. Urtica dioica - V. Veronica chamaedrys - ll. - V. V. prostrata -. V. teucrium V. Vicia angustifolia - 2 V. - V V. cassubica. V. tetrasperma. Valeriana officinalis. -.. Carpinus betulus. Cornus mas. Corylus avellana -. Crataegus monogyna. Crataegus oxacantha. Ligustrum vulgare -. Prunus spinosa - ll. Rosa can ina. R. pendulina. Quercus petraea -. Q. pubescens. Sorbus aria. Viburnum lantana.

26 8. táblázat Carici montanae - Brachypodietum, Stipa pennata konszociáció Verő-tető, törmelékes dolomit-rendzinán ( Verőtető) 2 J K Agropyron repens Brachypodium pinnatum V. Briza media V. Bromus erectus. Bromus mollis. Calamagrostis epigeios -2. Festuca rupicola J V. F. valesiaca - -. Helictotrichon pubescens - -. Koeleria cristata - -. Phleum phleoides -. Stipa pennata 2 2-J -2 2-J -2 V. Carex caryophylla. C. humilis -. C. montana J V. Anthericum ramosum ll. Asparagus officinalis. Anacamptis pyramidalis - - V. Muscari botryoides agg.. Orchis ustulata. Arenaria serpyllifolia -. Adonis vernalis - V. Alyssum brymii - - V. Anemone sylvestris -. Anthyllis vulneraria - - ll. Asperula cynanchica V. A. glauca. Aster amellus ll. A. linosyris -. Campanula rotundifolia. C. sibirica - ll. Carlina acaulis -. Centaurea scabiosa. C. triumfetti. Chrysanthemum corymb osum -. Ch. leucanthemum - Cynanchum vincetoxicum -. Cytisus albus -. C. procumbens - - V. Dianthus pontederae - V. Digitalis grandiflora. Euphorbia cyparissias. E. polychroma. Filipendula hexapetala. Fragaria collina ll. Galium mollugo -. Gentianella ciliata ll. Geranium sanguineum - ll.

27 8. táblázat folytatása K Globularia aphyllantes V. Helianthemum ovatum V. Hieracium pilosella agg V. Hippocrepis comosa V. nula ensifolia. Jurinea mollis. Knautia arvensis. Lathyrus pannonicus --. Linum flavum. L. catharticum V. Libanotis pyrenaica --. Origanum vulgare. Peucedanum cernaria. Pimpinella major. Polygala comosa. Polygala major V. Pulsatia grandis ll. Rumex acetosella. Salvia veticillata --. Sanguisorba minor -- V. Scabiosa ochroleuca. Silene cucubalus. S. otites --. Siaum peucedanoidy. Solidago virga-aurea -- ll. Taraxacum laevigatum. Trifolium montanum ll. T. alpestre --. Teucrium chamaedrys -- V. T. montanum --. Thymus marschallianus -- V. Veronica chamaedrys --. V. teucrium. V. prostrata. C..eEjék/:lj~l~t_ Carpinus betulus. Cornus mas. Corylus avellana. Cratagus monogyna. Ligustrum vulgare. Pinus silvestris (cut.). Prunus spinosa. Quercus pubescens. Q. petraea --. Q. virgiliana. Rosa canina. Sorbus aria agg..

28 9. táblázat 20-as kőnél levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrát). Töbörperem, cserjés, D-i ex ozíció Cornus mas Corylus avellana - - Crataegus monogyna Ligustrum vulgare Prunus spinosa Quercus petraea Rosa canina - Arrhenaterum elatius - Brachypodium pinnatum Briza media - Dactylis glomerata Festuca rupicola Helictotrichon pubescens Poa angustifolia Achillea millefolium Betonica officinalis - - Carnpanula persicifolia Carlina acaulis - C. vulgaris Chrysanthemum corymbosum Clematis recta - Cynanchum vincetoxicum - Cytisus albus C. nigricans Dianthus pontederae Euphorbia cyparissias Euphorbia polychroma - Filipendula hexapetala - Fragaria collina - Genista elata Geranium sanguineum Helianthemum ovatum - Heraeleum sphondyleum - Hypericum perforatum - nula hirta - - Latyrus pratensis L. latifolius - Libanotis pyrenaica Lotus corniculatus Peucedanum cervaria - Pinpinella saxifraga Potentila alba Plantago media Prunella laciniata Pulmonaria officinalis - Sal via verticillata Selinum carvifolia Serratula tinctoria

29 9. táblázat folytatása Symphitum tuberosum Trifolium pannonicum Veronica teucrium - Vicia angustifolia Megjegyzés: a felvételek mindig június végén készültek!

30 0. táblázat 20-as kőnél levő töbör. hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tart6s kvadrátok) 2. Polygalo Brachypodiet 2,m-re az D-l ex. előző helytől, Agropyron intermedium Arrhenaterum elatius Brachypodium pinnatum Bromus erectus Briza media Festuca rupicola Carex mont ana Achillea millefolium Adonis vernalis Anthyllis vulneraria Asperula cynanchia Betonica officinalis Campanula sibirica Centaurea scabiosa Chrysanthemum oorymbos. Ch. leucanthemum Clematis recta Coronilla varia Cytisus albus C. austriacus C. procumbens Dianthus pontederae Dorycnium german~um Euphorbia cyparissias Fragaria collina Filupendula hexapetala Genista elata Gentiana cruciata Helianthemum ovatum Hieracium pilosella Hippocrepis comosa nula hirta Knautia arvensis Lathyrus latifolius Libanotis pyrenaica Peucedanum cervaria Pimpinella saxifraga Plantago media Plygala comosa P. major Potentilla alba Prunella laciniata P. vulgaris Pulsatilla grandis Sal via pratensis S. verticillata Teucrium chamaedrys Thesium linophyllum Trifoilum alpestre T. parmonicum Vicia angustifolia

31 . táblázat }. Carici montanae-brachypod. kopárosod6, D-i exp. a 3-tó 2 m-re Agropyron intermedium Arrhenaterum elatius Brachypodium pinnatum Briza media Bromus erectus Festuca rupicola F. vallesiaca Phleum phleoides Carex montana Adonis vernalis Anemone sylvestris Anthericum ramosum Anthyllis vulneraria Asperul~ cynanchica Alyssum brymii Betonica officinalis Campanula sibirica Centaurea scabiosa C. triumfetti Chrysanthemum leucanthem. Cytisus austriacus C. procumbens Dianthus pontederae Dorycnium gernarium Euphorbia cyparissias Filipendula hexapetala Genista elata Hieracium pilosella Hippocrepis comosa Helianthemum ovatum nula ensifolia. hirta Knautia arvensis Lathyrus pannonicus Peucedanum cervaria Polygaa major Prunella laciniata Pulsatilla grandis Rumex acetosa Salvia pratensis Salvia verticillata Serratula tinctoria Stachys arvensis Trifolium alpestre Thesium linophyllum Vicia angustifolia 20-a' kőnél levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrát)

32 2. tábláza~ O--as k ő n é levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 r.j-es tart6s \rvadrát) ~ '. Carici montanae-brachypod kopárosod6, D-i exp., a ]-t6l 2 r.j-re Arrhenaterurr: elatius Brachypodium' pinnatum Briza media - - Bromus erectus - Festuca rupicola Carex mont ana Adonis vernalis Alyssum brymii Anemone. sylvestris Asperula cynanchica Asfer amelus Anthericum ramosum Campanula sibirica Chrysanthemum leucanthem Centaurea scabicosa C. triumfetti Dianthus pontoderae Dorycnium germanicum Euphorbia cyparissias Globularia aphyllanthes - - Helianthemum ovatum Hippocrepis comosa - - Hieracium pilosella Juniperus communis Lathyrus pannonicus Linum catharticum Orchis ustulata Pimpinella saxifraga Potentila arenaria Polygala major Prunella laciniata - - Pulsatilla grandis Salvia versicillata Sanguisorba minor - Scorzonera purpurea Serratula tinctoria Solidago virga-aurea Trifolium alpestre T. montanum Teucrium chamaedrys T. montanum Thesium linosphyllum Thymus marschallianus

33 /J : 3. táblázat 20-as kőnél levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrát) 5. Carici montanae-brachypod ' kopárosodó, DNy-i exp. Brachypodium pinnatum Briza media Festuca rupicola Phleum phleoides Carex morrtana Adonis vernalis Anthyllis vulneraria Anthericum ramosum Asperula cynanchia - - Alyssum brymii Campanula sibirica - - Chrysanthemum leucanth. - Centaurea triumfetti Cytisus procumbens - - Dianthus pontederae Dorycnium germanicum - 2 Globularia _aphyllantes Euphorbia cyparissias - 2 Helianthemum ovatum Hieracium pilosella Hippocrepis cornosa Linum catharticum Potentilla arenaria - Polygalo cornosa P. major Pulsatilla grandis Sanguis orba minor Scabiosa ochroleuca Silaum peusedanoides Solidago virga-aurea Trifolium montanum Thesium linophyllum - - Teucrium chamaedrys Thalictrum minus Thymus marschallianus - 2

34 4. táblázat ; 20-as kőnél levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrátok) 6. Polygalo-Brachypodieium a 4-5 alatt 2 m-re D. ex,e Arrhenaterum elatius Brachypodium pinnatum Briza media Bromus erect:ls Festuca rupicola - - F. vallesiaca Helictotrichon pubescens Carex montana Adonis vernalis Anthericum ramosum Anthyllis vulneraria Asperula cynanchia - - A. gl auca Betonica officinalis - - Carlina acaulis Centaurea scabiosa C. triumfetti Chrysanthemum leucanth. - - Cruciata pedemontana Cytisus proc:l~bens - Diantus pontederae - Dorycnium germanicum Euphorbia cyparissias Fragaria collina Filipendula hexapetala Helianthemum ovatum Hippocrepis comosa - - nula ensifolia Knautia arvensis Lathyrus lapifolius Pl ant ag o media Polygaa major Prunella laciniata Salvia pratensis S. verticillata Thesium linophyllum Trifolium pannonicum T. alpestre T. montanum Veronica chamaedrys - - v. spicata Vicia angustifolia

35 5. táblázat 20-as kőnél levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrátok) \' 7. Pol~galo-Brachypodietwn az 5. alatt DNy-i exp Brachypodium pirrnatum Briza media - - Bromus erectus Dactylis glomerata Festuca rupicola Phleum phleoides Care x mont ana - 2 Achillea millefolium Adonis vernalis Agrimonia eupatoria Anthyllis vulneraria - - Asperula cynanchica Betonica officinalis Carlina acaulis Centaurea scabiosa - - Chrysanthemum corymb. Ch. leucanthem. Campanula glomerata Dianthus pontedera~ - - Galium verum Geranium pusillium G. sanguine um - Hippocrepis comosa Helianthemum ovatum nula hirta - Lathyrus latifolius - - L. pratensis Pimpinella saxifraga Prunella.Lac iru at.a P. vulgaris Polygala major Silene cucubalus Sal via pratensis Solidago virga-aurea Trifolium alpestre T. pratense Thesium linophyllum - Thymus marschallianus Veronica teucrium Vicia angustifolia

36 6. táblázat 20-as kőnél l~vő töbör, hossz-szelvény (-4. 2 x 2 m-es tartós kvadrát) t".'/, it." 8. Polygalo-Brachypodietum, az 5. alatt 4 m-re, D-i exp Brachypodium pinnatum Briza media Bromus erectus Festuca rupicola Phelum phleoides Carex monrana Achillea millefolium Adonis vernalis Allium montanum Anthericum ramosum Anthyllis vulnerarica Anemone sylvestris Aster amellus Betonica officinalis Carlina acaulis Campanula glomerata C. sibirica Centaurea scabiosa C. triumfetti Chrysanthernum corymbosum Coronilla varia Dianthus pontederae Digitalis grandiflora Elhiurn vulgare Filipendula hexapetala Galiurn verurn Genista elata Helianthemurn ovaturn Hippocrepis comosa Hypericum perforaturn nula hirta. ensifolia Knautia arvensis Pulmonaria officinalis Polygaa major Potentilla alba Prunella laciniata P. vulgaris Serratula tinctoria Salvia pratensis S. verticillata Trifolium montanurn T. pannonicurn Thymus marschallianus Vicia angustifolia

37 7. táblázat 20-as kőnél levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrát) -:.~ t t ( 9. Töböralj, mezofil rét Arrhenaterum elatius Brachypodium pinnatum Briza media Dactylis glomerata Festuca pratensis - - F. rubra Helictrotrichon pubescens Phleum phleoides - - Poa angustifolia - Carex leporina - 2 Achillea millefolium Agrimonia eupatoria - - Asperula cynanchica Betonica officinalis Centaurea oxylepis - Colchicum autumnale Cruciata pedemontana - Filipendula hexapetala Fragaria collina - - Galium schultesii - - G. verum Geranium sanguineum - Genista elata - - Helianthemum ovatum - - Hieracium Hypericum perforatum nula salicina - Knautia arvensis Lathyrus latifolius L. pratensis - - Plantago media - Potentilla alba Rosa canina Salvia pratensis S. verticillata Serratula tinctoria Sanguisorba officinalis Trifolium pannonicum - Tragopogon floecosus - - Verbascum austriacum - - Veronica teucrium V. spicata Vicia angustifolia Valeriana officinalis - 2

38 8. táblázat /, / 20-as kénél levő többr, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadr?.t) O. Töböralj legmélyebb pontja Arrhenaterum elatius Brachypodium pinnatum ') Dactylis glomerata 2 - ~ Festuca pratensis Molinia coerulea Carex leporina Achillea millefolium Agrimonia eupatoria BetOnica officinalis Centaurea oxylepis - Chrysanthemum leucanth. - Dactylorrhiza sambucina Filipendula hexapetala Galium verum Gentiana cruciata - Gentianella livonica - Hieracium sp. Hypericum perforatum Lathyrus pratensis - Potentilla alba - - Rumex acetosa Ranunculus repens R. cassubicus - Stellaria graminea Salvia pratensis S. verticillata Serratula tinctoria Veronica chamaedrys Valeriana officinalis Vicia angustifolia 2-2

39 9. táblázat 20-as kőnél levő 'jbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrát) 7...,. É-i kitettségű töbör alján Arrhenaterurn elatius Briza media - - Bromus erectus - - Calamagrostis arundinacea Dactylis glomerata Fe stuca pratensis Molinia coerulea Phleurn phleoides - Luzula campestris Agrimonia eupatoria - Betonica officinalis Campanula persicifolia Cruciata pedemontana - - Centaurea oxylepis Chrysanthemurn leucanth. - - Ch. corymbosurn Fragaria collina - Gentiana cruciata Gentianella livonica - Helianthemurn ovaturn - Heracleurn sphondyleurn Hypericurn perforaturn Knautia arvensis - Lathyrus pratensis L. latifolius Leontodon hispidus totus corniculatus Peucedurn cervaria - Potentilla alba Pulmonaria officinalis Sal via pratensis Serratula tinctoria Trifoliurn alpestre - T. pannonicurn Tragopogon floceosus - - Veronica chamaedrys

40 20. táblázat 20-as kőnél levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrát),pi' 2. É-i lejtő alsó /3-a, a töböraljtól 8-0 m-re Agrostis gigantea Anthoxantum odoratum Arrhenaterum elatius Briza media - - Calamagrostis arundinacea Dactylis geomerata Festuca pratensis Molinia coerulea - - Luzula campestris - - Carex montana Adonis vernalis Asperula cynanchia Betonica officinalis - - Campanula glomerata C. persicifolia Centaurea oxylepis C. sp. Chrysanth. corymb C. leucanthemum Cruciata pedemontana Dianthus pontederae - Filipendula hexapetala Fragaria collina Geni sta elat.a Helianthemum ovatum - Hieracium sp. Hippocrepis comosa - Hypochoeris maculata Leontodon hispidus Lotus corniculatus Orchis ustulata Plantago media Polygaa major Potentilla alba - - Salvia pratensis S. verticillata Sanguisorba officinalis Serratula tinctoria Succisa pratensis - Taraxacum officinale Thesium linophyllum Tragopogon floceosus Trifolium alpestre Veronica chamaedrys

41 2. táblázat 20-as kőnél levő touör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrát) ]. É-i lejtő felső harmada, magasfüvű gyep, mozaikos Agrostis alba gigantea Anthoxanthum odoratum - - Arrhenaterum elatius Briza media Bromus erectus J Calamagrostis arundin Festuca rupicola ] 2 2 Poa angustifolia Carex mont ana - -2 Anthyllis vulneraria Betonica officinalis Carlina acaulis Campanula sibirica Centaurea sp. C. triumfetti Chrysanthemum corymb. - Ch. leucanth. - - Digitalis grandiflora Euphorbia polychroma Filipendula hexapetala - - Galium verum - - Geranium sanguineum - Genista elata Gentianella livonica - - Helianthemum ovatum Hieracium sp. Hypericum perforatum Hypochoeris maculata Knautia arvensis - Lathyrus pratensis - - Leontodon hispidus - - Lotus corniculatus Peucedanum cervaria Plantago media Polygaa major Potentilla alba Prunella vulgaris - Ranunculus polyanthemos - Salvia verticillata - - Serratula tinctoria -2 - Trifolium alpestre - T. pannoni cum T. montanum - -

42 22. táblázat 20-as kőnél levő töbör, hossz-szelvény (-4. 2x2 m-es tartós kvadrát) É-i kitettségű töbörperem 4- mogyorócserjés előterében Agropyron repens Arrhenaterurn elatius Brachypodiurn pinnaturn Briza media -2 Bromus erectus Festuca rupicola Helictotrichon pubescens Carex mont ana Adonis vernalis Anthericum ramosum Anthyllis vulneraria Anemone sylvestris - -- Betonica officinalis Campanila persicifolia C. sibirica Centaurea scabiosa - C. triumfetti Chrysanthemurn corymb Cruciata pedemontana Dianthus pontederae -- Digitalis grandiflora -- Fragaria collina - -- Galium schultesii G. verum G. mollugo Geranium sanguineum Hypericum perforatum nula ensifolia hirta salvicina Knautia arvensis Libanotis pyrenaica Peucedanum cervaria Polygaa major Prunella laciniata P. vulgaris -- - Salvia verticillata Selinurn carvifolia - Serratula tinctoria Trifolium alpestre Veronica tucrium - Verbascurn phoeniceurn Vicia angustifolia Cornus mas -2 Corylus avellana Crataeugs monogyna - -- Prunus spinosa Quercus petraea -- Rosa canina - - Sorbus aria

43 - 0 - A fenti hossz-szelvény nyomonkövetése érdekében 4 felvételből álló sorozatot készítettünk a hossz-szelvényben egyenletes távolságra elhelyezett 2x2 m-es tartós kvadrátokon. A felvételeket 985-től kezdődően minden évben megismételtük (június végi-július eleji időpontban, mivel ez a hegyi rétek legjobb időszaka). E felvételeknek a "nyers" összesített táblázatát közöljük, amiből még nagyon sok további információ is "kitermelhető". Az egyes növény társulások részletesebb jellemzése érdekében az alábbi egységekből nagyobb számú 2x2 m-es kvadrátot vizsgál tunk: - Brometum erecti ("Mesobrometum") - töbrök közötti sík részeken, főleg a Nyilasokon, 8 felvétel; - Carici montanae-brachypodietum - a fennsík több helyén (. térképvázlat), 30 felvétel; - Polygalo-Brachypodietum - mint az előbbinél, 28 felvétel; - töböralji mezofil rét (Arrhenateretum-Molinietum mozaik), 8 felvétel; - Trifolio-Geranietum (erdóssztep-szegélytársulás), 6 felvétel V ö 7.tábláz at. E felvételsorozatot, amely között készült ( a szelvénynyel párhuzamosan) az idén a Carici-Brachypodietum Stipa-s konszociációjának tabellájával egészítettük ki (8 ~ táblázat).7. _. Polycormon-szukcesszi6 vizsgálata a töbrök peremén és a kaszálatlan gyepekben. A töbör-peremi erdőssztyep-jellegű társulások nagyobb konstanciájú fajai a következők (K=-V.) Brachypodium pinnatum, Briza media, Bromus erectus, Festuca rupicola, Helictotrichon pubescens, Carex montana, Anthericum ramosum, Anemone sylvestris, Centaurea scabiosa, Chrysanthemum corymbosum, Cynanchum vincetoxicum, Cytisus albus, Digitalis grandiflora, Euphorbia polychroma, Galium cruciatum, G. mollugo G. verum, Geranium sanguineum, Helianthemum ovatum, nula hirta, r. ensifolia, Potentila alba, Peucedanum cervaria, Serratula tinctoria, Trifolium alpestre, Veronica chamaedrys, stb. Vö. 9-J.táblázat.

44 - - A töbörperemek cserjései nyilvánvaló módon azért nem záródhatnak, mert a cserjéket a vad rendszeresen visszarágja. A túl - tartott szarvasállomány rágása különösen jól látszik a Carpinus betulus, Cornus mas, Corylus avellana, Crataegus monogyna, Sorbus aria és S. torminalis cserjéken ill. csemetéken. A polycormonképző lágyszárúakat mérgező voltuk, illóolajtartalmuk vagy szőrözöttségük miatt a vad kevésbé legeli. Ezért becserjésedés-beerdősödés helyett un. "elszegélyesedés" lép fel amely a vizsgált töbörben helyenként terjedő tendenciájú (az É-i expozíciójú oldalon ez gyorsabb, a D-i oldalon vadfekvő-kérődző és legelőhely miatt inkább taposás általi kopárosodás mutatkozik)..8. Természetvédelmi szempontból lényeges változások a fennsíki töbrökben Terjedelmi okok miatt itt csak összegző megállapításokat tehetünk. - A korábban kaszált gyepek és rétek beerdősödése igen lassú. Ennek részben talaj fizikai okai lehetnek, de fontos ható tényező a túltartott szarvasállomány visszarágó tevékenysége is. - Helyileg megállapítható a gyertyán és a rezgőnyár terjedése, főleg hűvös (É-ÉNy-Ny) expozíciójú erdőszéleken, völgyaljakban. A boróka helyenként terjed (pl. volt legelőkön Szín és Tornakápolna körül), másutt inkább pusztul (Haragistya). - A töbrök peremén és a töbörközti gerinceken a polycormon-képző szegélynövények (főleg a szárazság- és taposástűrők) terjedőben vannak, un. "elszegélyesedés" (Versaumung) figyelhető meg. A kaszálatlan gyepekben főleg a Brachypodium pinnatum hatalmasodik el, amely a térheterogenitás és a diverzitás csökkenését okozza (kétszíkűek visszaszorulása). - A töbrök alján kiszáradás figyelhető meg, helyenként tölgypusztulás is. Az, hogy ez a tartós szárazság okozta időszakos jelenség-e, vagy az általános karsztvízszint-süllyedés eredménye-e, jelen adatainkból még nem derül ki.