A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA"

Átírás

1 A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA VOJTKÓ ANDRÁS Eszterházy Károly Fõiskola Növénytani Tanszék 3301 Eger, Pf. 43. Elfogadva: január 15. Bot. Közlem. 89. kötet 1 2. füzet Kulcsszavak: Középdunai flóraválasztó, sziklagyepek, félszáraz gyepek, dolomit növényzet Összefoglalás: A Cserhát tájegységének növényföldrajzi szempontból egyik központi pontja a Naszály. Mészkõés dolomitflórája, és vegetációjának gazdagsága kiemelkedõ. Geobotanikai helyzete következtében fontos szerepe van a Középdunai flóraválasztó sávjának jellemzésében és pontos értékelésében. Változatos földtani felépítése miatt alkalmas a vegetáció és a flóra kõzetpreferenciáinak megállapítására is. Viszonylagosan kis kiterjedése ellenére is geobotanikai kulcshelyzetben van. A déli meleg dolomit lejtõk sziklagyepe az endemikus Seseli leucospermi-festucetum pallentis Zólyomi (1936) 1958, mely legészakibb pontja a társulás elterjedésének. Szintén a dolomit lejtõk társulása a Dunántúli-középhegységben általánosan elterjedt és a valamivel zártabb sziklafüves lejtõ a Chrysopogono-Caricetum humilis Zólyomi (1950) Mindkettõ szubmediterránpannon karekterû társulás. A hegyvonulat keleti szárnyának mészkövén, északias expozícióban fordul elõ a Budai-hegység endemikus fûfajának társulása a Seslerietum sadlerianae Zólyomi A hegyláb erdõirtás nyomán kialakult félszáraz gyeptársulása a Polygalo-Brachypodietum pinnati Wagner Fajkészletében keverednek a dolomitról származó elemek és a löszön megtalálható erdõssztyepp fajok a Cirsio-Brachypodion Hadac Klika 1944 csoport tagjaival. Bevezetés A váci Naszály hegy tájföldrajzilag az Északi-középhegység nyugati feléhez (Nyugati-Cserhát), növényföldrajzi értelemben a Dunán átnyúló flóraválasztó vonal következtében (ZÓLYOMI 1942), a Pannonicum flóratartomány Bakonyicum flóravidékének Visegradense flórajárásába tartozik a Szentmihály-heggyel és a Szentendre-Visegrádi heggyel együtt (HORÁNSZKY 1960). Flórája eltér az Északi-középhegységétõl és sok hasonlóságot mutat a Dunántúli-középhegység, legszorosabban a Pilis mészkõ- és dolomit területének növényzetével, mely tényre ZÓLYOMI BÁLINT mutatott rá elõször. Ennek következtében közvetlenül találkozik a kontinentális, az atlanti és a szubmediterrán flóra és vegetáció. Délnyugat felõl itt éri el néhány szubmediterrán, szubatlanti, közép-európai flóraelem elterjedésének északi határát. A hegy északkeleti részén egykét pontusi, pontusi-szubmediterrán (Anchusa barrelieri, Allium moschatum), dacikus (Helleborus purpurascens), balkán (Sempervivum marmoreum, Achillea critmifolia), kontinentális elem (Spiraea media, Waldsteinia geoides, Crepis pannonica) nyugati határa itt található. A Naszály számos endemikus faj otthona is, úgy mint Astragalus vesicarius subsp. albidus, Erysimum pallidiflorum, Poa pannonica subsp. scabra, Seseli leucospermum, Sesleria sadleriana, Thlaspi jankae (ZÓLYOMI 1942, KÁRPÁTI 1952, VOJTKÓ 1995). A területrõl a legelsõ adatok az orvosbotanikus VESZELSZKI ANTALtól származnak, aki Fûszeres könyvében az Athyrium filix-femina, Inula helenium, Polypodium vulgare, 161

2 Vojtkó A. Viola arvensis, Marchantia polymorpha itteni elõfordulását említi (VESZELSZKI 1789, GOMBOCZ 1936). KITAIBEL PÁL figyelmét is felkeltette a terület, sok más magyarországi területhez hasonlóan. Útinaplója szerint június 8-án botanizált a Naszályon, de járt a környezõ vidékeken is, mint a Szanda-váron, Rétságon és Romhányban is (GOMBOCZ 1945). A XIX. század további nagy botanikusai, így SADLER JÓZSEF és BORBÁS VINCE, sõt KERNER ANTAL is járt a Naszályon, mint arról meg is emlékeztek. SADLER (1840) Pest megye flórájában örökítette meg a növényzetet, KERNER (1857) két részletben közölte florisztikai eredményeit, majd összegzésében az addig született adatokat foglalta össze (KERNER 1867). A nógrádi születésû BORBÁS VINCE is kiegészítette az addigi ismereteket, legfõképpen- a Budapest területét jellemzõ monográfiájában (BORBÁS 1874, 1879). A századfordulón jelent meg TÕKÉS LAJOS gimnáziumi tanár flóramûve, Vác városáról és környékérõl közölve adatokat (TÕKÉS 1899). Ezekbõl a korai mûvekbõl válogatva, megemlíthetõ az Aconitum vulparia, Amygdalus nana, Anchusa barrelieri, Astragalus vesicarius, Carduus glaucus, Carex brevicollis, Cirsium pannonicum, Geranium lucidum, Gymnadenia conopea, Helleborus purpurascens, Inula germanica, Limodorum abortivum, Nepeta pannonica, Orchis pallens, Paronychia cephalotes, Ranunculus illyricus, Seseli leucospermum, Spiraea media, Waldsteinia geoides említése a Naszályról. A XX. század elsõ felében ZÓLYOMI BÁLINT egyik kedvenc hivatkozási területe volt a Naszály, de inkább növényföldrajzi és társulástani aszpektusból értelmezve a mészkõ-dolomit növényzetet. Florisztikai témájú dolgozat legközelebb HORVÁTH KÁROLYtól született, aki terepi munkái alapján végezte el az összehasonlítást a korábbi mûvekkel (HORVÁTH 1987). VOJTKÓ ANDRÁS a hegy vegetációtérképezése közben észlelt növényelõfordulásokat és VIDA GÁBOR Egerben található herbáriumát dolgozta fel (VOJTKÓ 1995). Érdekes fordulat, hogy BÁNKUTI KÁROLY a Mátra Múzeum anyagának feldolgozása során publikálta GOTTHÁRD DÉNES addig kevéssé ismert herbáriumát (BÁNKUTI , 2000). Ebbõl számos adat nyerhetõ, a 1970-es és as évek elõfordulási adatainak megerõsítéseként. A publikált herbáriumi példányok közül néhány faj mindenképpen kiemelendõ: Alopecurus aequalis, Carex flacca, Carex spicata, Cephalanthera rubra, Eriophorum latifolium (Gyadai-rét), Gagea pusilla, Gagea villosa, Koeleria majoriflora, Orchis pallens, Thalictrum foetidum (1982-bõl!). A legújabb eredmények a térségben dolgozó PINTÉR BALÁZS és HÁZI JUDIT nevéhez fûzõdnek, akik az eddigi gazdag listához az Actaea spicata, Asplenium scolopendrium, Botrychium lunaria, Dryopteris carthusiana fajokat tették hozzá kiegészítésként (PINTÉR és HÁZI 2002). Növényföldrajzi szempontból a múlt század elsõ felében, ZÓLYOMI BÁLINT hívta fel a figyelmet a Naszályra. Korábban sziklagyep tanulmányaival emelte ki (ZÓLYOMI 1936), majd a Középdunai flóraválasztó fogalmának bevezetésével a középpontjába helyezte e klimatikai geobotanikai térségnek. Ez alapján a Köppen-féle C melegebb kevésbé szélsõséges és D hidegebb szélsõségesebb éghajlati zóna ÉNY DK-i választóvonalát azonosnak találta középdunai flóraválasztóval és ezt a Naszály hegyen húzta keresztül (ZÓLYOMI 1942). Továbbá késõbb kimutatta azt is, hogy az atlanti-szubmediterrán csapadékjárási-típus 20%-os gyakorisági határa is a terület szélét érinti (ZÓLYOMI et al. 1992). Táblázatban összegezte az Õsmátra délnyugati és az északkeleti felének növényelõfordulásait. A dolomit, mint alapkõzet azóta is kedvelt téma az aljzat-növény relációban gondolkodó vegetációkutatók számára. Ezt követõen többen is, mint flóraválasztót jellemezték a térséget, így KÁRPÁTI (1952) növényföldrajzi áttekintése, 162

3 A váci Naszály sziklagyepei vagy BOROS (1953) pilisi összefoglalásához is felhasználta alapmûként. ZÓLYOMI (1958) késõbbi Budapestet és környékét érintõ monográfiájában több ponton is kifejti növényföldrajzi és cönológiai szempontjait. HORÁNSZKY (1960) dolgozta ki a Naszály növényföldrajzi hovatartozását, azóta a Visegradense flórajáráshoz soroljuk. Újabban KUN (1996, 2000), KUN et al. 2000) tanulmányai jelentenek újdonságot a Középdunai flóraválasztó környékén. A Cserhát területérõl a Naszályhoz közeli Csõvári-rög és a Nézsa területén szilárd mészkõ és dolomit alapkõzet sziklagyepjeit jellemzi, majd egy másik cikkében a Kelet-Cserhátból a puhább lajtamészkõn kialakult lágyszárú vegetációt írja le szemléletesen (KUN et al. 2000). A Naszály nyílt dolomit sziklagyepeinek elsõ leírását ZÓLYOMI (1936) alapozó tanulmányában találjuk. Ebben a dolgozatban említi elõször a Seseli leucospermum által jellemzett sziklagyepet, mint a Bakony, Budai-hegység és a Naszály dolomitjának sziklagyepjét. A társulás részletes értékelõ jellemzését egy késõbbi dolgozatában (ZÓLYOMI 1958) jelenteti meg. Vizsgálva kiterjedését, arra az eredményre jutott, hogy a Keszthelyi-hegységtõl a Naszályig, kizárólag a déli dolomitlejtõk társulása. Ezen finomított KUN és ITTZÉS (1995) felfedezése, mikor szarmata mészkõrõl közölték a Seseli leucospermi-festucetum társulást. A Budai-hegységben az Odvas-kõrõl ismerjük DOBOLYI et al. (1991) publikációjából. KUN (1996, 1998) késõbbi dolgozataiban is szerepel a dolomit sziklagyepje, nevezetesen az Érd-Tétényi-fennsíkról. PODANI (1998) a Budai Sas-hegy társulásainak numerikus vizsgálata során hasonlítja össze az ott élõ sziklagyepeket, konkrétan a Seseli leucospermi-festucetum-ot, a Chrysopogono- Caricetum humilis-t, a Festuco-Brometum pannonicum-ot és a Seslerietum sadlerianae-t. A dolomit sziklafüves lejtõje Chrysopogono-Caricetum humilis elsõ jellemzése szintén ZÓLYOMI (1958) érdeme, de nincs ez másként a budai nyúlfarkfüves sziklagyeppel sem (ZÓLYOMI 1936). A sziklafüves lejtõ alapvetõ irodalmának tekinthetõ a flóraválasztó környékérõl ZÓLYOMI (1958) tanulmánya, a Dunántúli-középhegység területérõl DEBRECZY (1966), PENKSZA et al. (1995) feldolgozása. A Dunántúl területérõl újonnan PENKSZA et al. (2002) az Artemisia alba fajjal jellemzett sziklagyepeket el is különítik. A negyedikként vizsgált félszáraz gyep elsõ említése a hegyrõl VOJTKÓ (1993) dolgozatában szerepel. Ebben a vegetációtérképezett társulások felsorolása között találjuk, a Polygalo-Brachypodietum-ot legjellemzõbb fajai felsorolásával. A társuláscsoport és az asszociációk leírását részletesen megtalálhatjuk VARGA ZOLTÁN munkáiban és VOJTKÓ összegzésében (VARGA-SIPOS és VARGA 1996, VARGA 2001, VOJTKÓ 1998). Mindamellett, hogy a Középdunai flóraválasztó, valamint a dolomit-mészkõ sziklagyepek és sziklafüves lejtõk igen gazdag növényföldrajzi, cönológiai szakirodalommal rendelkeznek, nem találunk önálló feldolgozást a Naszály ilyen társulásairól. Anyag és módszer A Naszály hegy keleti, bányászattól megkímélt részén, négy mintavételi helyet választottam ki, közülük kettõt dolomit, egyet mészkõ és egyet agyagmárga alapkõzeten. A dolomit alapú mintavételi helyeket a Látóhegyen vettem fel a csúcshoz közel, az agyagmárgán elõfordulót a hegy lábánál lankásabb területen. A mészkövön lévõ mintavételi helyet a Szarvas-hegy keleti gerincén jelöltem ki (1. ábra). A dolomiton felvett mintavételi helyek különbözõ sziklagyep típusokba tartoznak: nyílt és záródó jellegûek (Seseli leucospermi- Festucetum pallentis és Chrysopogono-Caricetum humilis). A mészkõ alapkõzet sziklagyepje a budai hegyekbõl is ismert Seslerietum sadlerianae. A hegyláb irtáseredetû, vagyis másodlagos gyepje pedig a Polygalo- 163

4 Vojtkó A. Brachypodietum pinnati. Megemlítendõ a dolomit északias áthajlású oldalain a zárt dolomit gyep (Festuco- Brometum pannonici), mely nem teljes kifejlõdésû csupán fragmentális jellegû állomány. Ehhez hasonlóan töredékes megjelenésû a Stipo-Festucetum pallentis is a déli lejtõkön. A felvételezésnél a gyakorlatnak megfelelõen, a nyílt dolomit és a mészkõ sziklagyepekben 2x2 m-es, a zárt dolomit sziklagyep és félszáraz gyep állományaiban 4x4 m-es mintanégyzetekkel dolgoztam. A jellemzéseket összesen 25 cönológiai felvétel alapján mutatom be, amelyek 1990 és 1993 között készültek. A társulások értékelésénél egységesen a csoporttömeg részesedéssel számoltam. A fajokhoz tartozó jellemzõket korábbi szakirodalomból, így ZÓLYOMI (1958) és JAKUCS (1961) mûveibõl vettem. A Festuca fajok határozásakor figyelembe vettem PENKSZA (2000) útmutatóját. A fajok nevezéktana SIMON (1992), a társulások nomenklaturája BORHIDI és SÁNTHA (1999) szerint található. Eredmények Seseli leucospermi-festucetum pallentis ZÓLYOMI (1936) 1958 A nyílt dolomit sziklagyep a Látó-hegy hegy kúpján található szép kifejlõdésben. A déli oldal bokorerdõ tisztásain, a mozgó dolomitmurva helyenként összesodródik, ahol inkább Stipa pulcherrima dominálta foltok képzõdnek. Ennek ellenére a sziklagyep nem veszélyeztetett helyzetû, fajkészlete tipikusnak, fiziognómiája is megfelelõnek mutatkozik. Dominál a magyar gurgolya (Seseli leucospermum V±2), a naprózsa (Fumana procumbens V±2) és az ágas homokliliom (Anthericum ramosum V±1). Gyakori a Minuartia setacea (V+), Sedum album (V+), Carex humilis (IV+), Festuca ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése Figure 1. Map of the study area.

5 A váci Naszály sziklagyepei pallens (IV+), Scorzonera austriaca (IV+). Foltokban jelentkezik a Teucrium montanum (II±2). Cönológiai fajcsoportok közül a Festucetalia valesiacae elemek dominálnak (27%), de jelentõs a Bromion-Brometalia fajok részesedése is (15%). A flóraelem spektrumból az eurázsiai-kontinentális fajok részesednek a legnagyobb arányban (22%) és jelentõs a pontusi elemcsoport is (18%). A dolomitlejtõ déli lejtésébõl és a Naszály helyzetébõl fakadóan a szubmediterrán fajoknak is magas az aránya (16%). A pannon flóraelemeket pedig az endemikus növények száma adja (13%). Chrysopogono-Caricetum humilis ZÓLYOMI (1950) 1958 A dolomit sziklafüves lejtõ a Látó-hegyen és még a vele szomszédos, szintén délies oldalakon található. A molyhos tölgyes foltok alá részben behúzódva, azok fajkészletével kissé keveredve, fajgazdag állományokat alkot. Gyepalkotó a Carex humilis (V2 5), néhol a Carex liparicarpos (V±3). Az elõzõ társuláshoz hasonlóan itt is konstans a Fumana procumbens (V±3) és az Anthericum ramosum (V±2). Szubkonstans a Chrysopogon gryllus (IV±3), Sanguisorba minor (IV+), Inula ensifolia (IV±1) és a Potentilla arenaria (IV±2). Kisebb foltokat képez a Teucrium montanum (III±2) és a Pulsatilla grandis (II±1). A társulás jellegét kevésbé, de színességét jobban befolyásoló jelentõsebb akcesszórikus fajok között említhetõ a Bromus pannonicus, Helianthemum canum, Limodorum abortivum, Orchis tridentata, Paronychia cephalotes, Seseli leucospermum. Cönológiai fajcsoportok közül magas a Festucetalia valesiacae (27%) és a Festuco-Brometea (21%) társaság. Az elõzõhöz viszonyítva csökken a sziklagyepekre jellemzõ fajok aránya, így a Seslerio és Asplenio-Festucion pallentis 9-rõl 6%-ra, a Bromion és Brometalia 15-rõl 13%-ra. A flóraelemek közül még itt is magas a szubmediterrán fajok aránya (15%) és csökkent a pontusi elemek (14%) részesedése az eurázsiaiak (29%) javára. Seslerietum sadlerianae ZÓLYOMI 1936 A Szarvas-hegy keleti irányban elnyúló mészkõ gerincének peremén az északi lejtõn húzódik a nyúlfarkfüves sziklagyep. A Pilis-Budai-hegységben dolomit alapkõzeten találjuk fõként, ahol a dolomitflóra jellemzõ, nem úgy mint a Naszály mészkövén. E miatt némiképp különbözik az összetétele, amire ZÓLYOMI (1958) és PODANI (1978, 1979) is utaltak korábban: saxifragetosum szubasszociációként különítve el a Duna vonalától keletre esõ mészkõ sziklagyepet. Ugyanakkor megemlítendõ, hogy igen nagyfokú a fiziognómiai és leginkább a faj- és nemzetségbeli hasonlóság a Matricum más területein elõforduló zárt Sesleria-s sziklagyepekkel. Például a tornai Esztramos északi oldalán, és a Bükkben is (Szarvaskõ Vár-hegy) hasonló fajok fordulnak elõ és a fajok részesedése is meglepõen egyezik. Ehhez hozzájárul még a mohaszint részbeni azonossága is. (Sesleria sadleriana - heufleriana keleten, Saxifraga paniculata, Ceterach javorkaeanum, Viola tricolor, Helianthemum ovatum, Seseli osseum, Thalictrum foetidum, Campanula rotundifolia és a Quercetea fajok: Rhytidiadelphus triquetrus, Hylocomnium splendens, Ctenidium molluscum.) A Naszályon a konstans fajok a Sesleria sadleriana (2 5), Saxifraga paniculata (±4), Potentilla arenaria (±2), Sedum album (±1), Allium flavum (+), Seseli osseum (+), Thymus praecox (+). A társulás ritka, 165

6 Vojtkó A. de értékes faja az Erysimum pallidiflorum (II+), Spiraea media (II1 3), Jovibarba hirta (II+), Laser trilobum (I+). Cönológiai spektrumában kiemelkedõ a Seslerio és Asplenio- Festucion fajok aránya (24%), a Quercetea és Querco-Fagetea elemek részesedése (19% és 6%). Ez utóbbiak a társulás hûvös, párás klímájával is összefüggésben vannak. A flóraelemek közül az eurázsiai (36%) és európai (22%) a két legjelentõsebb csoport, ezekkel szemben teljesen lecsökken a szubmediterrán elemek aránya (9%), a dolomit sziklagyepekhez képest. Polygalo-Brachypodietum pinnati WAGNER 1941 A dolomit kõzet déli határán agyagréteg borítja a hegylábat. Erre helyenként lösz rakódik, aminek a növényzetben megmutatkozó hatását is tapasztalhatjuk. Az eredeti xerotherm tölgyes helyén gyümölcsösök, telepített feketefenyvesek és helyenként fajgazdag félszáraz gyepek díszlenek. A hegylábra felhúzódó lösz erdõssztyepp növényzetével és a Látó-hegyrõl leereszkedõ dolomit fajokkal keveredik a félszáraz gyepekre jellemzõ fajkészlet. Konstans faja a Brachypodium pinnatum (3 5) és a Festuca rupicola (±1). Szubkonstans a társulásban a Dorycnium germanicum (±2), Stipa joannis (±1), a Centaurea sadleriana (+), Inula ensifolia (±2), Seseli osseum (±1), Lathyrus latifolius (±1), Peucedanum cervaria (1 2), Dianthus pontederae (+). Ritka és kiemelendõ fajok még az Anacamptis pyramidalis (II+), Jurinea mollis (II+), Cerasus fruticosa (I1 2), Aster amellus (I+), Colutea arborescens (I+), Dictamnus albus (I+), felvételen kívül a Limodorum abortivum, Orchis tridentata, Orchis purpurea. Cönológiai elemcsoportjai között a Festucetalia (25%) és a Festuco-Brometea (25%) fajok túlsúlya szembetünõ. Ezeket követik az erdei fajok tömegessége, még mindig magas arányban (Quercetea 17%). A flóraelemek összetételét az eurázsiai fajok határozzák meg (41%) és jelentõs a pontusi elterjedésû növények aránya is (12%). Ezzel párhuzamosan tovább csökken a szubmediterrán (11%), és közép-európai hatás (5%). 166 A vizsgált társulások cönológiai és ökológiai paraméterei alapján történõ összehasonlítása Cönológia fajcsoportok szerinti megoszlás A társulások feldolgozása során, a cönológiai fajcsoportok összehasonlítása jó képet nyújt az egyes sziklagyepek jellegérõl. Kiemelhetõ, a Festucetum vaginatae csoport jelentõs részesedése a két dolomit gyep esetében. Itt tulajdonképpen a dolomit és homok alapkõzetek közös fajairól van szó, az Õsmátra elmélettel összefüggésben. Az Asplenio és Seslerio-Festucion fajok aránya a Seslerietum sadlerianae-ban jóval magasabb, mint a dolomit sziklagyepekben, és ugyanakkor itt a legtöbb az erdei faj is (2. ábra). A társulások összehasonlítása a Zólyomi- féle W és R mutatóik alapján Az egyes cönológiai felvételek átlagából szerkesztett ökológiai spektrum a különbözõ társulások fajainak igényét rajzolja ki. Ez alapján a négy társulás elválik a W R értékeik alapján szerkesztett koordináta rendszerben. A sziklagyepek (dolomit és mészkõ) elkülönülnek a félszáraz Polygalo-Brachypodietum gyeptípustól. A társulások fajai így

7 A váci Naszály sziklagyepei az egyébként mezofil Sesleria-s gyepek is jórészt a száraz tartományban találhatók (W1.3 W2.8), jelezve az élõhely szélsõséges és mérsékelten kiegyenlített jellegét is (3. ábra). 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Egyéb Querco-Fagetea Arrhenath. Fest-Brom. Festcetalia Fest vaginatae Fest rupi. Bromion Asp&Ses-Fest. 0% Seseli Chrysopogono- Polygalo- Seslerietum leucospermi- Caricetum Brachy- sadlerianae Festucetum podietum 2. ábra. A társulások cönológiai fajcsoportjainak megoszlása Figure 2. Coenological groups of the associations. 3. ábra. A társulások W és R értékeinek összehasonlítása Figure 3. Comparison of the ecological values according to ZÓLYOMI. I: Seseli leucosperi-festucetum pallentis, II: Chrysopogono-Caricetum humilis, III: Seslerietum sadlerianae, IV: Polygalo-Brachypodietum pinnati. 167

8 Vojtkó A. IRODALOM REFERENCES BÁNKUTI K : A Mátra Múzeum herbáriuma a Gotthárd-gyûjtemény I. (Pteridophyta, Gymnospermatophyta, Monocotyledonopsida). Folia Hist.-nat. Mus. Matraensis 23: BÁNKUTI K. 2000: A Mátra Múzeum herbáriuma a Gotthárd-gyûjtemény II. (Dicotyledonopsida: Berberidaceae Fabaceae). Folia Hist.-nat. Mus. Matraensis 23: BORBÁS V. 1874: Zur Flora von Mittel-Ungarn. Oest. Bot. Zeitschrift 24: BORBÁS V. 1879: A fõváros és környékének növényzete. Budapest. BORHIDI A., SÁNTHA A. 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. A KöM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 6. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. BOROS Á. 1953: A Pilis hegység növényföldrajza. Földrajzi értesítõ : DEBRECZY ZS. 1966: Die xerothermen Rasen der Péter- und Tamás-Berge bei Balatonarács. Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 58: DOBOLYI K., KOVÁTS D., SZERDAHELYI T., SZOLLÁT GY. 1991: Vegetation studies on the rocky grasslands of Odvas Hill (Budaörs, Hungary). Ann. Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 83: GOMBOCZ E. 1936: A magyar botanika története. MTA, Budapest. GOMBOCZ E. 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. HORÁNSZKY A. 1960: Über das Problem der Bewaldung im Andesitgebirge. (Ein neuer Florendistrikt im Ungarischen Mittelgebirge) Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis 3: HORVÁTH K. 1987: TÕKÉS LAJOS flóramûve és az elmúlt 85 év változásai Vác és környéke növényzetében. Váci Könyvek 3: Vak Bottyán Múzeum, Vác. JAKUCS P. 1961: Die phytozönologishen Verhaltnisse der Flaumeichen- Buschwalder Südostmitteleuropas. Akadémiai Kiadó Budapest. KÁRPÁTI Z. 1952: Az Északi hegyvidék nyugati részének növényföldrajzi áttekintése. Földrajzi Értesítõ pp KERNER A. 1857: Der Nagy Szál. Österreichisches Botanisches Wochenblatt. 7: , KERNER A. 1867: Vegetationverhaltnisse des mittleren und östl. Ungarns. KUN A. 1996: Sziklagyepek és lejtõsztyeppek a Középdunai flóraválasztó környékén I. Bot. Közlem. 83: KUN A. 1998: Sziklai növénytársulások az Érd-Tétényi-fennsíkon. Kitaibelia 3: KUN A. 2000: Összehasonlító vizsgálatok a hárshegyi homokkõ növénytakaróján. Tilia 9: KUN A., ITTZÉS P. 1995: A Seseli leucospermum W. et K. és a nyílt dolomitsziklagyep (Seseli leucospero- Festucetum pallentis) elõfordulása szarmata mészkövön. Bot. Közlem. 82: KUN A., ITTZÉS P., FACSAR G., HÖHN M. 2000: Sziklagyepek és lejtõsztyeppek a Középdunai Flóraválasztó környékén II. Mészkõ- és dolomitvegetáció a Cserhátban. Kitaibelia 5: PENKSZA K. 2000: A Festuca javorkae Májovsky és a Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt jellemzése és a Festuca ovina - csoport határozókulcsa. Kitaibelia 5: PENKSZA K., BENYOVSZKY B. M., ÖTVÖS E., ASZTALOS J. 1995: Phytosociological studies of the Cliff Fehérszirt, near Kesztölc, Hungary. Acta. Bot. Hung. 38: PENKSZA K., KÁDER F., SÜLE SZ. 2002: Kiegészítések a Festuca-fajok és az Artemisia alba gyeptársulásokban betöltött betöltött szerepének ismeretéhez. Kanitzia 9: PINTÉR B, HÁZI J. 2002: Újabb florisztikai adatok a Visegradense és a Neogradense flórajárás területére. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében V. Összefoglalók, pp PODANI J. 1978: A method for clustering of binary (floristical) data in vegetation research. Acta. Bot. Hung. 24: PODANI J. 1979: Association-analysis based on the use of mutual information. Acta. Bot. Hung. 25: PODANI J. 1998: Numerikus cönológiai vizsgálatok a Sas-hegy (Budai-hg.) dolomit sziklagyepjeiben. In: CSONTOS P. (Szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp SADLER J. 1840: Flora comitatus Pesthiensis. SIMON T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp. TÕKÉS L. 1899: Vácz és környékének edényes növényzete. A Váci Katholikus Fõgymnázium Értesítõje, pp VARGA Z. 2001: Félszáraz és szekunder gyepek ökológiai és cönológiai viszonyai az Aggteleki-karszton. In: BORHIDI A., BOTTA-DUKÁT Z. (Szerk.): Ökológia az ezredfordulón II. MTA, Budapest, pp VARGA-SIPOS J., VARGA Z. 1996: Phytocenology of semi-dry grasslands in the Aggtelek karst area (N. Hungary). In: Research in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve (Eds.: TÓTH E., HORVÁTH R.), pp

9 A váci Naszály sziklagyepei VOJTKÓ A. 1993: A váci Naszály vegetációtérképe. Bot. Közlem. 80: VOJTKÓ A. 1995: A Naszály hegy flórája. Acta Acad. Agr. 21: VOJTKÓ A. 1998: A Bükk hegység sziklagyepjeinek és sztyeprétjeinek jellemzése. In: Sziklagyepek szünbotanikai kutatása (Szerk.: CSONTOS P.). Scientia Kiadó, Budapest, pp ZÓLYOMI B. 1936: A pannóniai flóratartomány és az északnyugatnak határos területek sziklanövényzetének áttekintése. Annales Mus. Nat. Hung. 30: ZÓLYOMI B. 1942: A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Bot. Közlem. 39: ZÓLYOMI B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In PÉCSI M. (Szerk.) Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp ZÓLYOMI B., KÉRI M., HORVÁTH F. 1992: A szubmediterrán éghajlati hatások jelentõsége a Kárpát-medence klímazonális növénytársulásainak összetételére. Hegyfoky Kabos születésének 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülés elõadásai. Debrecen Túrkeve, június 8 9., pp COENOLOGICAL STUDIES ON ROCKY GRASSLAND COMMUNITIES OF THE NASZÁLY HILL A. Vojtkó Department of Botany, Eszterházy Károly College, Eger, P.O.B. 43, H 3301, Hungary Accepted: 15 January 2003 Keywords: Middle-Danubian Flora Boundary, Rocky grassland, Semi-dry grassland, Dolomite vegetation. The author describes the rocky grasslands of the southern and northern slopes of the Naszály hill and the secondary grassland on the foot of hill. One can find an endemic community [Seseli leucospermi-festucetum pallentis Zólyomi (1936) 1958] on the southern dolomite sides. This is the northernmost occurrence of this community. The Chrysopogono-Caricetum humilis Zólyomi (1950) 1958 which is common in the Transdanubian Middle Range is also a community of the southern dolomite slopes. The Seslerietum sadlerianae Zólyomi 1936 community occurs in nothern exposition on limestone basic rock. This community is also endemic and beside the Budai hill, it only occurs in the Naszály hill. The secondary grassland on the foot of hill is the Polygalo-Brachypodietum pinnati Wagner The flora of this community consist of dolomite species, forest steppe elements from loess and members of the Cirsio-Brachypodion group. The characterizations are given on the basis of 25 coenological tables. 169

10 Vojtkó A. 1. táblázat Seseli leucospermi-festucetum palentis ZÓLYOMI (1936) 1958 Table 1 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D Seslerio- & Asplenio-Festucion pallentis fajok cirk K H Asplenium ruta-muraria + + II + pann end V TH H Erysimum pallidiflorum + + II + K-alp-kárp-balk V Ch Jovibarba hirta + + II + köz-eu K Ch Thymus praecox + + II + köz-eu V H Poa badensis + I + Bromion & Brometalia & Bromo-Festucion fajok pann end V H Seseli leucospermum ±1 1 + ±1 1-2 V ±2 D-euá E H Chrysopogon gryllus + ±1 + III ±1 eu-(med) K H Sanguisorba minor + + II + atl-med K Ch Helianthemum canum ±1 I ±1 pann-ill E H Bromus pannonicus + I + szubm K H Globularia punctata + I + pont-med-köz-eu K H Linum tenuifolium + + I + pont-pann-balk V Ch Paronychia cephalotes + I + Festucion rupicolae fajok pont-balk V H Astragallus vesicarius subsp. albidus + + II + eua V H Stipa pennata + + II + Festucion vaginatae fajok (Festucetalia valesiacae-val közös fajok) szmed-(köz-eu) V N Fumana procumbens ±1 V ±2 pont-pann-balk K H Ch Minuartia setacea V + med-d-euá-(pont) K G Allium flavum + + II + pont-med E G Carex liparicarpos + + II + euá-(med) K H Euphorbia seguieriana + I + pann-balk-(köz-eu) V H Onosma arenarium + I + euá K H Silene otites + I + Festucetalia valesiacae fajok euá E H Carex humilis IV + DK-eu-(K-med) V H Festuca pallens IV + 170

11 A váci Naszály sziklagyepei 1. táblázat folytatása Seseli leucospermi-festucetum palentis ZÓLYOMI (1936) 1958 contd. Table 1 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D euá-(med) K H Scorzonera austriaca IV + szmed-(köz-eu) K H Teucrium montanum II ±2 szmed-köz-eu K H Melica ciliata + ±1 II ±1 eu-med K Ch Alyssum montanum + + II + pont-pann V G Iris pumila + + II + pont-pann K H Inula ensifolia ±1 I ±1 kont K H Anthyllis polyphylla + I + pont-med-(köz-á) TP Th Crupina vulgaris + I + pann-balk K H Jurinea mollis + I + szmed-(köz-eu) TZ Th Orlaya grandiflora + I + pann szend K H Seseli osseum + I + Festuco-Brometea fajok köz-eu-(szmed) K G Anthericum ramosum ±1 + V ±1 szmed-eá-(köz-eu) K Ch Sedum album V + köz-eu-(szarm) K H Potentilla arenaria III ±1 eu TP Th-TH Acinos arvensis III + euá-kont TZ H Scabiosa ochroleuca + + II + kozm K H Koeleria cristata + I + Egyéb fajok euá-(med) GY H Euphorbia cyparissias IV + köz-eu-(med) K H Coronilla varia + I + cirk-(med) K H Galium mollugo + I + euá-(med) K G Polygonatum odoratum + I + 1. felvétel: VII. 2. DDNY-i exp., 40º, 40%, 2 x 2 m 2. felvétel: VII. 2. D-i exp., 50º, 45%, 2 x 2 m 3. felvétel: VII. 2. D-i exp., 55º, 38%, 2 x 2 m 4. felvétel: VI. 30. DDK-i exp., 45º, 35%, 2 x 2 m 5. felvétel: VI. 30. D-i exp., 38º, 40%, 2 x 2 m 171

12 Vojtkó A. 2. táblázat Chrysopogono-Caricetum humilis ZÓLYOMI (1950) 1958 Table 2 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D Seslerio- & Asplenio-Festucion pallentis fajok köz-eu K Ch Thymus praecox ± ±1 IV ±2 cirk K H Asplenium ruta-muraria + + II + pann end- V TH H Erysimum pallidiflorum + + II + K-alp-kárp-balk V Ch Jovibarba hirta + + II + köz-eu V H Poa badensis + I + Bromion & Brometalia & Bromo-Festucion fajok D-euá E H Chrysopogon gryllus ± ±1 IV ±3 eu-(med) K H Sanguisorba minor IV + szubm K H Globularia punctata ±1 + + III ±1 pont-med-köz-eu K H Linum tenuifolium + ±1 + III ±1 atl-med K Ch Helianthemum canum II ±2 pann end V H Seseli leucospermum + ±1 II ±1 szmed E G Cleistogenes serotina ±1 I ±1 pann-ill E H Bromus pannonicus + I + szmed-köz-eu V G Orchis tridentata + I + pont-pann-balk V Ch Paronichia cephalotes + I + eu-(med) K H Ch Polygala amara + I + Festucion rupicolae fajok eua V H Stipa pennata + ±1 + III ±1 pont-balk V H Astragalus vesicarius subsp. albidus + + II + pont-pann K H Asyneuma canescens + + II + Festucion vaginatae fajok (Festucetalia valesiacae-val közös fajok) pont-med E G Carex liparicarpos ±1 + 2 V ±3 szmed-(köz-eu) V N Fumana procumbens 1 ± V ±3 pont-pann-balk K H Ch Minuartia setacea ±1 + + III ±1 köz-eu K Ch H Helianthemum ovatum III + 172

13 A váci Naszály sziklagyepei 2. táblázat folytatása Chrysopogono-Caricetum humilis ZÓLYOMI (1950) 1958 contd. Table 2 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D med-d-euá-(pont) K G Allium flavum + + II + eu-(med) TZ TH H Centaurea micranthos + + II + euá-(med) K H Euphorbia seguieriana + + II + pann-balk-(köz-eu) V H Onosma arenarium + + II + euá K H Silene otites + + II + szmed-d-euá-(köz-eu) K G Allium sphaerocephalon + I + euá-(med) TP Th Arenaria serpyllifolia + I + Festucetalia valesiacae fajok euá E H Carex humilis V 2-5 pont-pann K H Inula ensifolia ±1 IV ±1 szmed-(köz-eu) K H Teucrium montanum ±1 ±1 1-2 III ±2 euá-(szmed) K G Allium montanum + + ±1 III ±1 DK-eu-(K-med) V H Festuca pallens ±1 + + III ±1 pann-balk K H Jurinea mollis III + pann-szend K H Seseli osseum III + szmed-köz-eu K H Melica ciliata + ±1 II ±1 euá-kont V H Adonis vernalis + + II + kont K H Anthyllis polyphylla + + II + eu K H Galium erectum + + II + pont-pann V G Iris pumila + + II + szmed-(köz-eu) TZ Th Orlaya grandiflora + + II + pont-med K H Stachys recta + + II + euá-med-kont K H Astragalus onobrychis + I + pann end KV H Centaurea sadleriana + I + pont-med-(köz-á) TP Th Crupina vulgaris + I + köz-eu-(szmed) K H Ch Dorycnium herbaceum + I + köz-dk-eu K Th H Erysimum odoratum + I + euá E H Festuca rupicola + I + pont-med V H Polygala major + I + 173

14 Vojtkó A. 2. táblázat folytatása Chrysopogono-Caricetum humilis ZÓLYOMI (1950) 1958 contd. Table 2 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D euá-(med) K H Scorzonera austriaca + I + D-euá TP Th Sideritis montana + I + euá K H Stipa capillata + I + DK-eu-(med) K H Veronica austriaca + I + Festuco-Brometea fajok (! Quercetea pubescenti-petraeae-vel közös faj) köz-eu-(szmed) K G Anthericum ramosum ±1 + ±1 V ±2 köz-eu-(szarm) K H Potentilla arenaria ±1 ± IV ±2 D-euá TZ H Botriochloa ischaemum ±1 ±1 2-3 III ±3 szmed-eá-(köz-eu) K Ch Sedum album + ±1 + III ±1 pann-(pont) V H Pulsatilla grandis ±1 + II ±1 köz-eu K G H Thesium linophyllon + ±1 II ±1 euá-(med) K H Campanula glomerata + + II + eu-szmed-(kont) K H 5 2 5!Geranium sanguineum + + II + eu-(med) K H Hieracium pilosella + + II + euá K H Linaria genistifolia + + II + euá-kont TZ H Scabiosa ochroleuca + + II + szmed-pont-(köz-eu) K H Asperula cynanchica + I + köz-k-eu K H Aster linosyris + I + kont TZ H Eryngium campestre I + euá-(med) TZ H Medicago falcata + I + kozm TZ H Poa compressa + I + eu-(med) K H Salvia pratensis + I + szmed-(köz-eu) K Ch Teucrium chamaedrys + I + Quecetea pubesceni-petraeae fajok euá-(med) K G Polygonatum odoratum ±1 III ±2 köz DK-eu K N M Cytisus nigricans + ±1 II ±1 köz-eu K N Cytisus hirsutus ±1 I ±1 eu K H Peucedanum cervaria ±1 I ±1 D-köz-eu K H Aconitum anthora + I + 174

15 A váci Naszály sziklagyepei 2. táblázat folytatása Chrysopogono-Caricetum humilis ZÓLYOMI (1950) 1958 contd. Table 2 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D pont-pann-(balk) K N Cytisus austriacus 1 I 1 cirk K H Hieracium umbellatum + I + euá K H Primula veris + I + euá-(med) K H G Sedum maximum + I + euá-(med) TZ H Ch Veronica chamaedrys + I + eu-(med) TZ H Vincetoxicum hirundinaria + I + Egyéb fajok euá-(med) GY H Euphorbia cyparissias IV + köz-eu-(med) K H Coronilla varia + I + euá TP TH Echium vulgare + + I + köz-dk-eu-(med) TZ TH Verbascum phlomoides + I + 1. felvétel: VI m, D-i exp., 30º, 78%, 4 x 4 m 2. felvétel: VI m, DDK-i exp., 25º, 80%, 4 x 4 m 3. felvétel: VI m, DK-i exp., 28º, 75%, 4 x 4 m 4. felvétel: VI m, D-i exp., 25º, 85%, 4 x 4 m 5. felvétel: VI m, DDK-i exp., 30º, 70%, 4 x 4 m 175

16 Vojtkó A. 3. táblázat Chrysopogono-Caricetum humilis ZÓLYOMI (1950) 1958 Table 3 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D Seslerio- & Asplenio-Festucion pallentis fajok K-alp-kárp V H Sesleria sadleriana V cirk K Ch Saxifraga paniculata 2 ± ±1 + + V 10 ±4 köz-eu K Ch Thymus praecox V 9 + atl-med-d-euá V H Ceterach officinarum + + ±1 + ±1 ±1 + IV 7 ±1 euá K Th-H Viola tricolor IV 7 + kozm K H Asplenium trichomanes III 5 + pann end V TH-H Erysimum pallidiflorum II 4 + K-alp-kárp-balk V Ch Jovibarba hirta II 4 + cirk E G Polypodium vulgare 1 I 1 1 Festucetalia valesiacae fajok med-d-euá-(pont) K G Allium flavum V 10 + pann-szend K H Seseli osseum V 9 + euá-(szmed) K G Allium montanum ±1 ±1 + + IV 7 ±1 DK-eu-(K-med) V H Festuca pallens ± III 6 ±2 kont-(j-dk-eu) K H Anthyllis polyphylla ±1 + + ±1 II 4 ±1 köz-eu K Ch-H Helianthemum ovatum + ±1 ±1 + II 4 ±1 pont-pann-balk K H-Ch Minuartia setacea ± II 4 ±1 pont-pann V G Iris pumila II 4 + pont-med K H Stachys recta II 4 + DK-eu-(med) K H Veronica austriaca II 4 + euá E H Festuca rupicola II 3 + euá-kont V H Adonis vernalis + + I 2 + cirk K H Campanula rotundifolia + + I 2 + Festuco-Brometea fajok (!Quercetea pubescenti-petraeae-vel közös faj) köz-eu-(szarm) K H Potentilla arenaria V 9 ±2 szmed-eá-(köz-eu) K Ch Sedum album V 9 ±1 cirk-(med) K TH-H Arabis hirsuta III 5 + szmed-(köz-eu) K Ch 6 2 4!Teucrium chamaedrys + + ±1 + 1 III

17 A váci Naszály sziklagyepei 3. táblázat folytatása Chrysopogono-Caricetum humilis ZÓLYOMI (1950) 1958 contd. Table 3 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D pann szend K H Dianthus pontederae + ±1 1 1 II 4 ±1 eu-szmed-(kont) K H 5 2 5!Geranium sanguineum ±1 + II 4 ±2 szmed-pont K H Asperula cynanchica II 3 + eu-(med) K Ch Sedum acre II 3 + köz-dk-eu-(med) K Ch Sedum sexangulare + ±1 I 2 ±1 euá-(med) TZ H Hypericum perforatum + I 1 + euá-kont TZ H Scabiosa ochroleuca + I 1 + euá-(med) K H Ch Veronica orchidea + I 1 + Quecetea pubesceni-petraeae fajok euá-(med) K G Polygonatum odoratum III 6 + eu-(med) TZ H Vincetoxicum hirundinaria III 6 + K-med-DK-eu E MM Fraxinus ornus ± ±1 1 2 III 5 ±2 euá-(med) K H-G Sedum maximum III 5 + köz-eu K M Cotoneaster matrensis II 4 ±2 euá-med K H(Ch) Silene vulgaris II 4 + euá-(euszib) E M Spiraea media II kárp-balk-kauk K H Waldsteinia geoides II 3 + szmed-(köz-eu) E MM M Quercus pubescens I D-köz-eu K H Aconitum anthora ±1 + I 2 ±1 euá-(med) K H Digitalis grandiflora + + I 2 + DK-eu-kont K H Laser trilobum + + I 2 + eu-(med) K TH Campanula persicifolia + I 1 + Querco-Fagetea fajok (! Quercetea pubescenti-petraeae faj is) euá K H Festuca gigantea II 4 ±2 kozm K H Cystopteris fragilis + + I 2 + cirk-(med) K H 5 2 4!Galium mollugo + + I 2 + köz-eu-med K H G 5 4 4!Melica uniflora + + I 2 + euá K H Primula veris + + I 2 + kozm K Th Geranium robertianum + I

18 Vojtkó A. 3. táblázat folytatása Chrysopogono-Caricetum humilis ZÓLYOMI (1950) 1958 contd. Table 3 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D Egyéb fajok euá-(med) GY H Euphorbia cyparissias II 4 ±1 euá TP TH Echium vulgare + I felvétel: VI m, É-i exp., 40º, 80%, 2 x 2 m 2. felvétel: VI m, ÉÉK-i exp., 40º, 85%, 2 x 2 m 3. felvétel: VI m, ÉK-i exp., 40º, 90%, 2 x 2 m 4. felvétel: VI m, ÉÉK-i exp., 45º, 85%, 2 x 2 m 5. felvétel: VI m, ÉÉK-i exp., 40º, 95%, 2 x 2 m 6. felvétel: VI m, KÉK-i exp., 45º, 95%, 2 x 2 m 7. felvétel: VI m, ÉK-i exp., 40º, 95%, 2 x 2 m 8. felvétel: VI m, ÉÉK-i exp., 45º, 90%, 2 x 2 m 9. felvétel: VI m, ÉÉK-i exp., 35º, 95%, 2 x 2 m 10. felvétel: VI m, ÉK-i exp., 40º, 90%, 2x2m 178

19 A váci Naszály sziklagyepei 4. táblázat Polygalo-Brachypodietum pinnati WAGNER 1941 Table 4 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D Bromion & Brometalia & Bromo-Festucion fajok alp-balk K Ch Dorycnium germanicum ±1 ±1 IV ±2 eu-(med) K H Sanguisorba minor + ±1 + III ±1 pont-med-köz-eu K H Linum tenuifolium III + szmed-köz-eu V G Anacamptis pyramidalis + + II + med-pont TP Th Arabis auriculata + I + szubm K H Globularia punctata + I + Festucion rupicolae fajok eua V H Stipa pennata + ±1 + + IV ±1 eu V H Aster amellus + I + pont-pann TZ H Salvia austriaca + I + Festucion vaginatae fajok (Festucetalia valesiacae-val közös fajok) euá-(med) K H Euphorbia segueriana III + eu-(med) TZ TH H Centaurea micranthos + I + pont-pann-balk K H Linum hirsutum + I + Festucetalia valesiacae fajok (!Quercetea faj is) euá E H Festuca rupicola ± V ±1 pont-pann K H Inula ensifolia 1 ± IV ±2 pann szend K H Seseli osseum ±1 IV ±1 pann end KV H Centaurea sadleirana IV + pont-med K H Stachys recta IV + kont-(pont-pann-b) V H Linum flavum III + pont-med V H Polygala major III + euá-kont V H Adonis vernalis + II + D-euá-(med) K H Anthemis tinctoria + + II + kont K H Anthyllis polyphylla + + II + pann-balk K H Jurinea mollis + + II + szmed-köz-eu K H Melica ciliata + + II + 179

20 Vojtkó A. 4. táblázat folytatása Polygalo-Brachypodietum pinnati WAGNER 1941 contd. Table 4 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D euá-(med) K H Achillea nobilis I + euá-med-kont K H Astragalus onobrychis + I + pont-pann-(balk) V G 6 2 5!Iris variegata + I + Festuco-Brometea fajok (! Quercetea pubescenti-petraeae-vel közös faj) euá-med K H Galium verum ±1 IV ±1 pann szend K H Dianthus pontederae IV + köz-eu K G H Thesium linophyllon IV + euá-(med) A H Onobrychis viciifolia III ±2 eu-(med) K H Salvia pratensis ±1 + + III ±1 eu-szmed-(kont) K H Geranium sanguineum III + cirk E H Poa angustifolia II 1 2 cirk K H Bromus inermis ±1 ±1 II ±1 euá-(med) TZ TH H Carlina vulgaris + + II + euá-(med) K H Filipendula vulgaris + + II + kozm K H Koeleria cristata + + II + K-DK-eu K H Salvia nemorosa + + II + euá-(med) K H Ch Veronica spicata + + II + euá-(med) K H Salvia verticillata + I + euá-(med) K H Ch Veronica orchidea + I + Arrhenatheretea fajok kozm TZ H Dactylis glomerata IV 1 2 köz-eu-(med) K H Coronilla varia + + ±1 + IV ±1 eu-köz-á TZ H Arrhenatherum elatius + + II + kozm K H Briza media + + II + DK-eu Z H Centaurea pannonica + I + euá-(med) TZ H Trifolium montanum + I + Quecetea pubesceni-petraeae fajok euá-med E H(Ch) Brachypodium pinnatum V

21 A váci Naszály sziklagyepei 4. táblázat folytatása Polygalo-Brachypodietum pinnati WAGNER 1941 contd. Table 4 Flóraelem TVK forma T W R Név K A D eu K H Peucedanum cervaria IV 1 2 szmed K H Lathyrus latifolius + ±1 ±1 ±1 IV ±1 pont-pann(-balk) K N Chamaecytisus austriacus III 1 3 cirk K H Hieracium umbellatum + ±1 II ±1 euá K M Cerasus fruticosa 1 2 I 1 2 köz-eu K H Peucedanum alsaticum ±1 I ±1 szmed-(köz-eu) K M Rosa gallica ±1 I ±1 szmed-(köz-eu) K M Colutea arborescens + I + köz-euá-(med) V H Dictamnus albus + I + euá K H Thalictrum minus + I + eu-(med) TZ H Vincetoxicum hirundinaria + I + Egyéb fajok euá-med TZ H Calamagrostis epigeios II 1 2 euá-(med) K H G Lathyrus pannonicus 1 + II ±1 Linum usitatissimum + + II + euá K Th(H) Antennaria dioica + I + euá TP TH Echium vulgare + I + 1. felvétel: VI m, 85%, 4 x 4 m 2. felvétel: VI m, 87%, 4 x 4 m 3. felvétel: VI m, 85%, 4 x 4 m 4. felvétel: VI m, 90%, 4 x 4 m 5. felvétel: VI m, 90%, 4 x 4 m 181

H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes

H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes Zárt száraz- és félszárazgyepek fontos veszélyforrás a muflon által okozott taposás, erózió. Az erózió mértéke és az élőhelyfolt kiterjedése, elszigeteltsége határozza meg a regenerálódás lehetőségét,

Részletesebben

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek. G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek. G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek regenerálódás során szinte semmit sem tudunk, pedig esetleg fontos sebességet meghatározó tényezők lehetnek. A homoki tájban meglévő eredeti erdőfoltok szegélye fontos

Részletesebben

Erdős sztyepp vegetáció

Erdős sztyepp vegetáció Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

2.4 Area covered by Habitat. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében között végzett felmérések kutatási jelentése

2.4 Area covered by Habitat. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében között végzett felmérések kutatási jelentése CODE: 5130 NAME: Juniperus communis formations on heaths or calcareous grasslands 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései. A száraz sziklagyepek általános jellemzői Hegységeink

Részletesebben

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Budaörs 10357/2 hrsz.-ú önkormányzati terület és környezete 2012. május. 15. Gergely Attila Merkl Ottó Tartalom 1. Botanikai vizsgálatok eredményei...

Részletesebben

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet Crisicum I. pp. 84-99. Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet Molnár Zsolt Abstract Secondary loess steppe grassland succession on former plough-lands. II. Species

Részletesebben

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők sarj eredetű állományok. A feketefenyő maximális elegyaránya 20%, inváziós fafaj nem fordul elő. 4-es: Változatos szerkezetű, de idős, vastag fát nem tartalmazó állományok és a nem változatos szerkezetű,

Részletesebben

A BALATON-FELVIDÉKI PÉTER-HEGY ÉS KÖRNYÉKE CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA

A BALATON-FELVIDÉKI PÉTER-HEGY ÉS KÖRNYÉKE CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA A BALATON-FELVIDÉKI PÉTER-HEGY ÉS KÖRNYÉKE CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA Dolgozatom célja a Balaton-felvidék egy viszonylag eredeti állapotban fennmaradt vegetáció jú hegycsoportjának növényföldrajzi ismertetése.

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN. 3036-Gyöngyöstarján, István u. 52. birkaporkolt@yahoo.co.uk 2

BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN. 3036-Gyöngyöstarján, István u. 52. birkaporkolt@yahoo.co.uk 2 kanitzia19tıl.qxd 2008.05.11. 18:47 Page 19 KANITZIA Journal of Botany Kanitzia 15: 19-34., Szombathely, 2007 BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN MOLNÁR CSABA 1 - TÜRKE ILDIKÓ JUDIT 2 - CSATHÓ

Részletesebben

A nép néhány orvosi növényéről.

A nép néhány orvosi növényéről. A nép néhány orvosi növényéről. Alig van vidék az országban, a hol valami orvosi fű ne teremne. A nép mindenütt talán minden faluban gyűjt egyes füveket orvosságul s ellátja velők a házat, úgy hogy nélkülözheti

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből

Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 260 266.; 2014 Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből

Részletesebben

A BAJI LÁBAS-HEGY ÉS KECSKE-HEGY FLÓRÁJA, CONVOLVULUS CANTABRICA L. A GERECSÉBEN

A BAJI LÁBAS-HEGY ÉS KECSKE-HEGY FLÓRÁJA, CONVOLVULUS CANTABRICA L. A GERECSÉBEN Bot. Közlem. 94(1 2): 57 73, 2007. A BAJI LÁBAS-HEGY ÉS KECSKE-HEGY FLÓRÁJA, CONVOLVULUS CANTABRICA L. A GERECSÉBEN MATUS GÁBOR 1 és BARINA ZOLTÁN 2 1 Debreceni Egyetem TEK, Növénytani Tanszék 4010 Debrecen,

Részletesebben

H3a Köves talajú lejtősztyepek. H3a Köves talajú lejtősztyepek

H3a Köves talajú lejtősztyepek. H3a Köves talajú lejtősztyepek H3a Köves talajú lejtősztyepek korlátozottabb (lassabban, nehezebben megy végbe), míg túllegeltetés, sűrű erdősítés esetén rossznak tekinthető. Szomszédos felnyíló erdősítésben, nagy kiterjedésű felhagyott

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI

MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI K A N I T Z I A J o u r n a l o f B o t a n y Kanitzia 13: 29-43. Szombathely, 2005 MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Környezettechnológia Tanszék,

Részletesebben

A KIS-BAKONY HEGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK BOTANIKAI ÉRTÉKEI

A KIS-BAKONY HEGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK BOTANIKAI ÉRTÉKEI K A N I T Z I A Journal of Botany Kanitzia 16: 59 92., Szombathely, 2008 2009 A KIS-BAKONY HEGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK BOTANIKAI ÉRTÉKEI KOVÁCS J. ATTILA Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ,

Részletesebben

KITAIBELIA VII. évf. 2. szám pp.: 163-167. Debrecen 2002. RIEZING Norbert. H-2851 Környe, Bem J. u 33.

KITAIBELIA VII. évf. 2. szám pp.: 163-167. Debrecen 2002. RIEZING Norbert. H-2851 Környe, Bem J. u 33. Adatok a Dunántúl északi részének flórájához RIEZING Norbert H-2851 Környe, Bem J. u 33. Bevezetõ Írásomban az 1992-2001 között a Dunántúl északi részén összegyûjtött adataim közül ismertetek 57 különbözõ

Részletesebben

Kárpáti mészkősziklagyep (Campanulo-Festucetum pallentis) FVJ

Kárpáti mészkősziklagyep (Campanulo-Festucetum pallentis) FVJ Mészkősziklagyepek Elsősorban a kémiai mállásra (híg szénsavas víz gyengén oldja) hajlamos mészkő alapkőzeten kifejlődő sziklagyepek, amelyek fajkészletére a kontinentális klímahatás, illetve a tengerszint

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc

A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc 22 Kitaibelia II. évf. pp.: 22 26. Debrecen 1997 A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc Soproni Egyetem, Növénytani Tanszék - Sopron, Ady E. u. 5. 9400 A Szentgáli Tiszafás a Kárpát-medence

Részletesebben

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐK STR/FNK MONITOROZÁSA V3.0 Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐS ÉLŐHELYEK STRUKTÚRA és FUNKCIÓ

Részletesebben

ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ

ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ K A N I T Z I A Journal of Botany Kanitzia 14: 95-108., Szombathely, 2006 ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ SZOLLÁT GYÖRGY Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár 1476 Budapest,

Részletesebben

BAGOLY ALMANACH PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR

BAGOLY ALMANACH PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR BAGOLY ALMANACH PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI TANSZÉK ALKALMI KIADÓ 2011 A Kiadásért felel a Pannon Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa Szerkesztık:

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

2.4 Area covered by Habitat

2.4 Area covered by Habitat CODE: 6210 NAME: Semi-natural dry grasslands and scrubland facies on calcareous substrates (Festuco-Brometalia) (* important orchid 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution

Részletesebben

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA)

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) Tájökológiai Lapok 1 (1): 87 96. (2003) 87 KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) JOÓ KATALIN Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1.

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess Zárt száraz- és félszárazgyepek Horváth András, Illyés Eszter, Molnár Csaba, Bölöni János, Fekete Gábor, Varga Zoltán, Nagy József, Kun András, Óvári Miklós H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE - Kertész Éva - A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület általános jellemzése Bevezetés A vizsgált terület

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben

H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows

H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows Natura 2000: 6210 Semi-natural dry

Részletesebben

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez

Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez KITAIBELIA IV. évf. 1. szám pp.: 43 50. Debrecen 1999 Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez BAUER Norbert 1 MÉSZÁROS András 2 SIMON Pál 2 1 BDTF Növénytani Tanszék, H-9701 Szombathely, pf. 170.

Részletesebben

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk

Részletesebben

Research Report 2008 András Horváth MTA ÖBKI. Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary. Project number: LIFE 05NAT/HU/000117

Research Report 2008 András Horváth MTA ÖBKI. Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary. Project number: LIFE 05NAT/HU/000117 1. Activities: Research Report 2008 András Horváth MTA ÖBKI Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary Project number: LIFE 05NAT/HU/000117 Name of project area: Belsőbáránd Three types

Részletesebben

Adatok a Villányi-hegység flórájának ismeretéhez

Adatok a Villányi-hegység flórájának ismeretéhez Bot. Közlem. 97(1 2): 97 112, 2010. Adatok a Villányi-hegység flórájának ismeretéhez Erdős László 1,2, Dénes Andrea 3, Kovács Györgyi 4, Tóth Viktória 5, Pál Róbert 1,6 1 Pécsi Tudományegyetem, Biológiai

Részletesebben

Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Belsőbáránd

Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Belsőbáránd 1. Tevékenységek: Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI A Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/000117 Kutatási terület: Belsőbáránd A Belsőbárándi völgyrendszerben

Részletesebben

3. Talajlakó és gyepszinti fauna dinamikája

3. Talajlakó és gyepszinti fauna dinamikája Összefoglaló jelentés "Az Aggteleki BR magterületeinek és puffer. területeinek ökológiai vizsgálata c. témáról. Résztémák Ca kutatási szerződés szerint). Töbör-profilok komplex vizsgálata 2. Közösség-típusok

Részletesebben

Adatok az Eperjes Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából

Adatok az Eperjes Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából 108 KITAIBELIA XII. évf. 1. szám pp.: 108-115. Debrecen 2007 Adatok az Eperjes Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából MOLNÁR Csaba 1 TÜRKE Ildikó Judit 2 (1) H-3036, Gyöngyöstarján, István utca 52.

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Crisicum 3. pp.73-78. A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Penksza Károly Abstract New taxa of Körös-Maros National Park (Hungary) and Transylvania (Romania). This

Részletesebben

GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL

GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL lk1a1ószám: 16911-6/2015 Ügy intéző : Dr. Kiss Viktória Hiv. szám: Melléklet: tagegyesole1ek aktuál is lis1ája Tárgy: Magyar Hegy-és Sportmászó Szövetség-

Részletesebben

Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása

Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 57 66 Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása CSONTOS PÉTER ABSTRACT: Vegetation

Részletesebben

A PHLOMIS TUBEROSA L. ÁLLOMÁNYAINAK

A PHLOMIS TUBEROSA L. ÁLLOMÁNYAINAK A Puszta 1998. 1/15, pp. 210-236. A PHLOMIS TUBEROSA L. ÁLLOMÁNYAINAK TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A CSERHÁTALJÁN HARMOS KRISZTIÁN, PALOTÁS MACSKAHERE TERMÉSZETVÉDELMI KÖR 1998 1. BEVEZETÉS Minthogy

Részletesebben

6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A

6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A 6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A TÉRSÉGBEN (FEHÉR UTÁN 2001) Boglárkafélék családja - Ranunculaceae Erdei szellırózsa - Anemone sylvestris: Mészkedvelı faj, mészkedvelı

Részletesebben

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfairtás a Fóti Somlyó Természetvédelmi Területen (1996-2006) Ronkayné Tóth Mária Biológus toth.maria@gmail.com A fóti Somlyó-hegy

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és

Részletesebben

Magyarország zonális növényzeti övei

Magyarország zonális növényzeti övei Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök

Részletesebben

M4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand

M4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand 1958, 1960a, 1960b, 1961, Tallós & Tóth 1968, V. Sipos & Varga 1993, Wendelberger 1989, Zólyomi 1957, 1969a, Zólyomi & Tallós 1967 Molnár Zsolt, Bölöni János, Bartha Dénes, Molnár Attila M4 Nyílt homoki

Részletesebben

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. Jelentés. a LIFE08 NAT/H/ pályázat keretében végzett A.1 és E.3 akcióhoz

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. Jelentés. a LIFE08 NAT/H/ pályázat keretében végzett A.1 és E.3 akcióhoz FertőHanság Nemzeti Park Igazgatóság Jelentés a LIFE8 NAT/H/89 pályázat keretében végzett A. és E. akcióhoz Alapállapot felmérés és monitoring () Sarród Pályázat azonosítója LIFE8 NAT/H/89 Pályázat címe

Részletesebben

A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése

A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése Synbiologia Hungarica 5, 2002 A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése Horváth András Scientia Kiadó, Budapest Synbiologia Hungarica Vol. 5 (2002) A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése

Részletesebben

restaurációja iparterületen

restaurációja iparterületen Pusztai tölgyeshomokpusztagyep mozaik restaurációja iparterületen Halassy Melinda, Csecserits Anikó, Dezsényi Péter, Kövendi-Jakó Anna, Somodi Imelda & Török Katalin Szárazgyepek helyreállítása 20-21 May

Részletesebben

MEXIKÓ-VÖLGYI KŐSZÁL-OLDAL Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV

MEXIKÓ-VÖLGYI KŐSZÁL-OLDAL Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV MEXIKÓ-VÖLGYI KŐSZÁL-OLDAL Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV 2006 Mexikó-völgyi Kőszál-oldal Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló Természetvédelmi kezelési terv Készítette: Hudák

Részletesebben

nyilvántartási_szám HUSEED Acer campestre L. HUSEED Acer campestre L. HUSEED Acer platanoides L. HUSEED Acer platanoides L.

nyilvántartási_szám HUSEED Acer campestre L. HUSEED Acer campestre L. HUSEED Acer platanoides L. HUSEED Acer platanoides L. nyilvántartási_szám úmf_név HUSEED000172 Acer campestre L. HUSEED000188 Acer campestre L. HUSEED000190 Acer platanoides L. HUSEED000267 Acer platanoides L. HUSEED000485 Acer tataricum L. HUSEED000454 HUSEED000589

Részletesebben

Botanikai kutatások a Visegrádi-hegységben

Botanikai kutatások a Visegrádi-hegységben 9 KITAIBELIA XII. évf. 1. szám pp.: 9-25. Debrecen 2007 Botanikai kutatások a Visegrádi-hegységben BARINA Zoltán 1 PIFKÓ Dániel 2 MTM Növénytár 1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 40.; 1476 Pf. 222 1 barina@bot.nhmus.hu;

Részletesebben

Adatok a Székelyföld (Románia) flórájának ismeretéhez I.

Adatok a Székelyföld (Románia) flórájának ismeretéhez I. 125 135 Flora Pannonica Journal of Phytogeography & Taxonomy Adatok a Székelyföld (Románia) flórájának ismeretéhez I. JAKAB Gusztáv 1 CSERGŐ Anna-Mária 2 AMBRUS László 3 Abstract: New data to the flora

Részletesebben

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás

Részletesebben

BEKES MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI

BEKES MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 1996 BEKES MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 16 A millecentenárium évében Békéscsaba 1996 A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. Publications of the Museums of the County

Részletesebben

Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. NAGY József

Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. NAGY József 27 Kitaibelia II. évf. pp.: 27 32. Debrecen 1997 Adatok a Börzsöny-hegység flórájához NAGY József Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növénytani Tanszék - Budapest, Ménesi út 44. 1118. A Börzsöny-hegység

Részletesebben

üzemterv tanusága szerint - fafajgazdag maradt (12 elegyfaj) és sokféle korosztály volt képviseltetve benne. Erdészeti üzemtervet először 1887-ben kés

üzemterv tanusága szerint - fafajgazdag maradt (12 elegyfaj) és sokféle korosztály volt képviseltetve benne. Erdészeti üzemtervet először 1887-ben kés A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek tájtörténete 1 Molnár Zsolt, Biró Marianna és Szollát György Félkultúr tájaink vegetációmozaikjai magukon viselik a múltbeli emberi tájhasználat nyomait. A növényzet

Részletesebben

Talajápolás a szőlőben

Talajápolás a szőlőben Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény

Részletesebben

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes Növényrendszertan 10. elıadás Dr. Bartha Dénes 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak - Gentianales 2 termılevélbıl alakult

Részletesebben

Témafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit

Témafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit Összeállította: Dr. Horváth András (MTA ÖBKI) További adatokat szolgáltatók: Csáky Péter (DINP): vácdukai és rádi tátorján termőhely Házi Judit (TvH): vácdukai és rádi tátorján termőhely Kováts László

Részletesebben

Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Leányvári-völgy

Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI. Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/ Kutatási terület: Leányvári-völgy 1. Tevékenységek: Kutatási Jelentés 2008 Horváth András MTA ÖBKI A Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon Projekt száma: LIFE 05NAT/HU/000117 Kutatási terület: Leányvári-völgy Ezen a kutatási területen

Részletesebben

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE MOLNÁR CSABA 1 BÓDIS JUDIT 2 BIRÓ MARIANNA 3 JUHÁSZ MELINDA 3 MOLNÁR ZSOLT 3 1

Részletesebben

LY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes

LY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes károsodott: a specialisták eltűntek (vagy látványosan visszaszorultak), az erdei gyomok nagyobb mértékben elszaporodtak (pl. tömegesen lép fel a Parietaria officinalis, Urtica dioica, Impatiens parviflora).

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

A szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon

A szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon Crisicum 6. pp. 117-121. A szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon Sallainé Kapocsi Judit Abstract Discovery of Astragalus exscapus L. in South-Eastern Part of the Great

Részletesebben

Saxifraga adscendens L. új lelőhelye a Bükk hegységben

Saxifraga adscendens L. új lelőhelye a Bükk hegységben KITAIBELIA XV. évf. 1 2. szám pp.: 145 150. Debrecen (2010) 2011 Saxifraga adscendens L. új lelőhelye a Bükk hegységben SULYOK József Bükki Nemzeti Park Igazgatóság H-3300 Eger, Sánc út.6., sulyokj@freemail.hu

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FAJOK TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETÉBEN VÁRHATÓ KEDVEZŐTLEN HATÁSOK BECSÜLT MÉRTÉKE... 16

TARTALOMJEGYZÉK FAJOK TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETÉBEN VÁRHATÓ KEDVEZŐTLEN HATÁSOK BECSÜLT MÉRTÉKE... 16 MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. ISO 9001 H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu http:// www.melyepterv.hu Tanúsított

Részletesebben

Javaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására

Javaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására Javaslat a Tétényi-fennsík országos jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítására A Tétényi-fennsík a Budai-hegység előterében elhelyezkedő, környezetéből mintegy 100-150m magasan kiemelkedő, nagyrészt

Részletesebben

A Rosa scabriuscula Sm. em. H. Br. taxonómiai

A Rosa scabriuscula Sm. em. H. Br. taxonómiai Bot. Közlem. 100(1 2): 135 146, 2013. A Rosa scabriuscula Sm. em. H. Br. taxonómiai revíziója a Börzsöny hegységben Kerényi-Nagy Viktor 1 és Nagy József 2 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar,

Részletesebben

Crisicum 2. pp.35-49. Elek növényvilága. Kertész Éva. Abstract

Crisicum 2. pp.35-49. Elek növényvilága. Kertész Éva. Abstract Crisicum 2. pp.35-49. Elek növényvilága Kertész Éva Abstract Flora of Elek: Since the 18th century the grasslands of Elek city have been cultivated. In the 19th century the periphery of the city was mostly

Részletesebben

Borbás Vince emlékezete halálának századik évfordulóján IN MEMORIAM BORBÁS VINCE

Borbás Vince emlékezete halálának századik évfordulóján IN MEMORIAM BORBÁS VINCE K A N I T Z I A J o u r n a l o f B o t a n y Kanitzia 13: Szombathely, 2005 Borbás Vince emlékezete halálának századik évfordulóján IN MEMORIAM BORBÁS VINCE BORBÁS VINCE (1844-1905) A növényrendszertan

Részletesebben

FOLIA MÜSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS (2002)

FOLIA MÜSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS (2002) FOLIA MÜSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS 19-2000 (2002) A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei Zirc, 2002 Szerkesztő / Editor: H. dr. Harmat Beáta A kötet lektorai / Manuscript read by: ÁBRAHÁM

Részletesebben

PULTON INNEN Évelők, nyáron is

PULTON INNEN Évelők, nyáron is PULTON INNEN Évelők, nyáron is Az évelők iránti kereslet jelentős növekedéséről számolnak be évek óta a nyugat európai kereskedők és az utóbbi években a hazai kertészeti árudák is. Az évelők eladásával

Részletesebben

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A. Szerkeszti: BARTHA DÉNES. Vol. XI.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A. Szerkeszti: BARTHA DÉNES. Vol. XI. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A Szerkeszti: BARTHA DÉNES Vol. XI. MESTERHÁZY ATTILA BAUER NORBERT KULCSÁR LÁSZLÓ A KISALFÖLDI BAZALT TANÚHEGYEK EDÉNYES FLÓRÁJA

Részletesebben

Adatok a Baranyai-dombság flórájához

Adatok a Baranyai-dombság flórájához 17 Adatok a Baranyai-dombság flórájához PURGER Dragica Pécsi Tudományegyetem, TTK, Biológiai Intézet, Állatökológia Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. dragica@ttk.pte.hu Bevezetés A Mecseken és környékén

Részletesebben

Saxifragales, Rosales, Fabales

Saxifragales, Rosales, Fabales Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Saxifragales, Rosales, Fabales Bablevelű varjúháj - Sedum telephium subsp. maximum Fehér varjúháj - Sedum album Borsos varjúháj - Sedum acre Évelő, kúszó hajtású

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ

ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ A Puszta 2003-1/20. pp. 135-170. ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ TÓTH TAMÁS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG SZARVAS 2003 Jelen cikkemben újabb,

Részletesebben

Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról

Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról BÁTORI Zoltán 1 BOCK Csilla 2 ERDŐS László 1 (1) Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, H-6726 Szeged, Közép fasor 52., zbatory@gmail.com, Erdos.Laszlo@bio.u-szeged.hu

Részletesebben

FLORISZTIKAI ADATOK A NAGYKÕRÖSI NAGYERDÕ ÉS KÖRNYÉKÉRÕL

FLORISZTIKAI ADATOK A NAGYKÕRÖSI NAGYERDÕ ÉS KÖRNYÉKÉRÕL FLORISZTIKAI ADATOK A NAGYKÕRÖSI NAGYERDÕ ÉS KÖRNYÉKÉRÕL TAR TEODÓRA SzIE KTK, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 35 43. Elfogadva: 2002. július 17. Bot. Közlem. 89.

Részletesebben

Adatok Miskolc és a Bükk hegység flórájának ismeretéhez

Adatok Miskolc és a Bükk hegység flórájának ismeretéhez http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 267 274.; 2014 Adatok Miskolc és a Bükk hegység flórájának

Részletesebben

Az Aster linosyris (L.) BERNH., mint őshonos évelő faj botanikája és termesztésbe vonása

Az Aster linosyris (L.) BERNH., mint őshonos évelő faj botanikája és termesztésbe vonása Budapesti Corvinus Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Az Aster linosyris (L.) BERNH., mint őshonos évelő faj botanikája és termesztésbe vonása Doktori értekezés Tar Teodóra Budapest,

Részletesebben

Kiegészítések és újabb adatok a magyar flóra és vegetáció ismeretéhez. KUN András

Kiegészítések és újabb adatok a magyar flóra és vegetáció ismeretéhez. KUN András 26 KITAIBELIA 1996., I.: 26-33. KITAIBELIA I. évf. pp.: 26 33. Debrecen 1996. május Kiegészítések és újabb adatok a magyar flóra és vegetáció ismeretéhez KUN András Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem

Részletesebben

Gyep vegetáció monitorozása

Gyep vegetáció monitorozása Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2010. november 25. Gyep vegetáció monitorozása Az eredeti protokollt készítette: Török Katalin TIR átdolgozás: Bata Kinga Varga Ildikó Takács

Részletesebben