MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI

Átírás

1 K A N I T Z I A J o u r n a l o f B o t a n y Kanitzia 13: Szombathely, 2005 MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Környezettechnológia Tanszék, H-6500 Baja, Bajcsy Zs. u. 14, Hungary; folt@fre .hu Abstract LÁJER K.: The Grey Hair-grasslands of Hungary. Kanitzia 13: The recent status of grasslands on acid sandy soils in Hungary is treated by the Zurich-Montpellier methodology. Constant and subconstant species have turned out to be Corynephorus canescens, Rumex acetosella (V), Cynodon dactylon (IV). By evaluation of the combined table, 5 community units were distinguished (table 1-5). Their differential species are: 1. Jasione montana, Anthoxanthum odoratum, Luzula campestris, Petrorhagia saxifraga, Thymus serpyllum, Sieglingia decumbens (against all), Festuca vaginata subsp. dominii (against 2.,3.,4.), Hypochoeris radicata (against 3.,4.,5.), 2. Filago minima (against all), Veronica verna (against 1.,3.,5.), Ambrosia artemisiifolia (against 3.,4.), 3. Anthemis ruthenica (against 1.,2.) and Hypericum perforatum (against 2.,4.,5.). 4. Poa bulbosa, Centaurea arenaria, Conyza canadensis, Plantago arenaria, Stipa borysthenica (against all), Scleranthus annuus subsp. polycarpos (against 1.,2.,3.), Veronica verna (against 1.,3.,5.), Anthemis ruthenica (against 2.), Euphorbia seguierana, Silene otites subsp. pseudotites (against 1.,2.,5.), 5. Veronica dillenii, Equisetum ramosissimum (against all), Anthemis ruthenica (against 1.,2.), Festuca vaginata subsp. dominii (against 2.,3.,4.), Chondrilla juncea (against 3.,4.), Ambrosia artemisiifolia, Hypochoeris radicata (against 4.). According to the author, one or two associations are enough to describe the main characteristics, further community units can be considered as sub-associations. Key words: Corynephoretalia, phytosociology, differential species, sand, Grey Hair-grass Bevezetés A közép-európai ezüstperjés gyepek mai értelemben vett rendszerezése KLIKA (1931, 1934) nevéhez fűződik. A Koelerio-Corynephoretea Klika in Klika & Novák 1941 osztály ide tartozó rendje a Corynephoretalia canescentis Klika Ezek a pionír jellegű ezüstperjés gyepek laza, általában mésztelen homokon telepednek meg, Közép- Európában különösen a szél által épített homokbuckákon elterjedtek. A rendet négy csoportra osztják, melyek közül a Koelerion albescentis Nyugat-Európa tengerparti dűnéihez kötődik. Bennünket most jobban érdekel a szubatlantikus elterjedésű Corynephorion canescentis Klika 1931, amely az atlanti partoktól Kelet-Közép-Európáig képviselteti magát. Ezek az ezüstperjés gyepek mészben és humuszban szegény homokon, mint első megtelepedők szerepelnek. Az ide tartozó társulások közül a Violo-Corynephoretum (Böch 1941) Westh 1947 a tengerparti dűnéken található. Legfontosabb, központi helyzetű asszociáció a Spergulo morisonii-corynephoretum canescentis Tx (1928) 1955, 29

2 Közép-Európa szubatlantikus területein elterjedt. A hazánkban előforduló állományokat ennek pannóniai variánsainak lehet tekinteni. Ezeket korábban Festuco-Corynephoretum név alatt tárgyalták (SOÓ 1957), amelyet később több regionális asszociációra különítettek el (BORHIDI 1996). Korábbi cönológiai vizsgálatokat ismerünk a Nyírségről (ASZÓD 1936, SOÓ 1938), Nagykőrös környékének mésztelen homokszigetéről (HARGITAI 1940), a Kisalföldről (BORHIDI 1956), Belső-Somogyból (BORHIDI 1958, BORHIDI & JÁRAI- KOMLÓDI 1959, újabban LÁJER 2004). Nem tudunk azonban arról, hogy a felvételeket egy közös nagy táblázatban is kiértékelték volna. Jelen tanulmány célja e táblázatos kiértékelés foganatosítása (DIERSCHKE 1994), továbbá annak vizsgálata, hogy az ismert szüntaxonómiai felosztás miként tükröződik a jelenlegi vegetációból készült felvételekben. A mintavételezés során valamennyi említett térségben, továbbá a Mezőföldön, Bakonyalján, Déli-Bakonyban, Pilisben is készültek cönológiai felvételek, azzal a céllal, hogy jobban megismerjük az ezüstperjés gyepek jelenlegi állapotát és elterjedését. A kérdéskör egyéb aspektusait (ordináció, a szüntaxomómiai rendszer esetleges módosítása) egy további tanulmány fogja tárgyalni. Módszerek A terepi munkálatokat években, májustól novemberig végeztem. A cönológiai felvételeket Braun-Blanquet módszerrel, tipikus, viszonylag homogén vegetációjú élőhelyről készítettem. Az egyes állományokat florisztikai összetételük és fiziognómiájuk, valamint egyéb ökológiai szempontok alapján határoltam körül. A mintaterület nagyságát tapasztalati ajánlások figyelembevételével (DIERSCHKE, 1994), továbbá arra tekintettel határoztam meg, hogy a mintaterület a vegetáció összetétele és szerkezete szempontjából homogén legyen. 10 (2 x 5) m2-es téglalap megfelelőnek bizonyult, ezért valamennyi felvétel ilyen mintaterületen készült. A gyakoriság-borítás (A-D) értékek becslésénél a finomított Braun-Blanquet skálát alkalmaztam. A beillesztett és módosított kategóriák: 1 = borítás < 5%, egyedszám > 50 2 = borítás 5-15%, egyedszám tetszőleges 2 = borítás 15-25%, egyedszám tetszőleges. A felvételeket egy közös táblázatba foglaltam, majd a sorok, illetve oszlopok átrendezésével olyan tömböket igyekeztem kialakítani, amelyek differenciális fajok révén a leginkább elkülönülnek (további részleteket illetően vö. DIERSCHKE 1994). Azokat a vizsgált társulásban legalább közepes konstanciájú fajokat tekintettem differenciálisnak, amelyek adott összehasonlítási viszonylatban legalább két konstancia-fok mértékű eltérést mutatnak. Jelen tanulmány az edényes fajok és mohák figyelembevételével készült. A fajok neveit illetően SIMON (2000), illetve ORBÁN-VAJDA (1983) munkája irányadó. Eredmények és megvitatásuk A legnagyobb összefüggő ezüstperjés gyepek a Nyírségben vannak. Emellett viszonylag kiterjedt állományait találtam a paksi Ürge-mezőn. Az eddig említett 30

3 állományokat általában legeltetik (Paksnál juhokkal, a Nyírségben juhokkal és szarvasmarhákkal). Belső-Somogyban több kisebb foltban maradtak fenn, ezeket rendszerint vadjárás befolyásolja. Elszórtan kerültek még elő kis állományfoltok Fenyőfő, Győrszemere, Hegyesd, Nyirád és Piliscsév környékéről. A felvételek alapján hazai ezüstperjés gyepek konstans és szubkonstans fajai a következők: Corynephorus canescens, Rumex acetosella (V), Cynodon dactylon (IV). A Corynephorus canescens dominanciájú felvételek (1. táblázat) lényegében hasonlóak azokhoz, amelyeket KRIPPEL (1954) tanulmányozott a Morvamezőn, de azoknál többnyire fajgazdagabbak. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy az állományok többnyire kisebb kiterjedésűek (a Nyírség és Mezőföld kivételével bajosan tudtam volna 25 négyzetméteres kvadrátokon homogén felvételeket készíteni, ahogy KRIPPEL tette), így nagyobb valószínűséggel jelennek meg bennük a szomszédos társulások fajai. Ilyen körülmények között a szukcesszió folyamata is gyorsabb. A homoki csenkesz (Festuca vaginata) populációk minden vizsgált esetben (tehát nem csak a Dunántúlon, hanem pl. a Nyírségben is) a röviden szálkás toklászú subsp. dominii-nek bizonyultak. A homoki csenkeszt is tartalmazó állományok a Dunántúlon jól elkülönülnek, mint a szukcessziónak egy viszonylag beálltabb, későbbi stádiuma. A Nyírségben ilyen megkülönböztetés összességében nem tehető, azaz egyetértünk SOÓ (1938) korábbi álláspontjával. Ez összefüggésben lehet azzal a körülménnyel, hogy az itteni állományokat nagyjából egyöntetű módon kezelik (legeltetik). Az egyesített táblázat egyik jellegzetes tömbjét azok a felvételek képezik, amelyek a BORHIDI által leírt Festuco dominii-corynephoretum társulásnak feleltethetők meg (1. táblázat). Differenciális fajai (itt és a továbbiakban konstancia-sorrendben): Jasione montana (minddel szemben), Festuca vaginata subsp. dominii (2.,3.,4.-el szemben), Hypochoeris radicata (3.,4.,5.-el szemben), Anthoxanthum odoratum, Luzula campestris, Petrorhagia saxifraga, Thymus serpyllum, Sieglingia decumbens (minddel szemben). A társulás viszonylag fajgazdag, de pionír jellegű fajokban (mint a Filago minima, Spergula pentandra, Teesdalia nudicaulis, Veronica verna) szegény. Az ide tartozó felvételek Belső-Somogyban és Fenyőfőnél, mésztelen homokon készültek. Megjegyezzük azonban, hogy BORHIDI (2003) faji összetétel szempontjából adott jellemzése csak részben helytálló a vizsgált állományokra. Az általa jellemzőnek és dominánsnak tartott fajok közül a névadók mellett csak a Carex ericetorum, Tortula ruralis és zuzmók fordultak elő ezekben a felvételekben. A Dunántúlon számos fajszegényebb, a szukcesszióban feltehetően korábbi stádiumot képviselő, zavarás által fenntartott ezüstperjés gyep is van, amelyek együttesen nehezen jellemezhetők pozitív értelemben elkülönítő fajokkal (főleg itt fordul elő, de csak helyenként, a Teesdalia nudicaulis.). Azonban elkülöníthetjük két altípusukat, amelyeknek már vannak valódi differenciális fajaik. A 2. táblázatba foglalt felvételek ( Thymo angustifolii-corynephoretum A- variáns) differenciális fajai: Ambrosia artemisiifolia (3.,4.-el szemben), Filago minima (minddel szemben), Veronica verna (1.,3.,5.-el szemben). Lelőhelyeik Belső Somogyban 31

4 és a Déli Bakony szélén (Hegyesd) vadjárta területeken vannak, aljzatuk mésztelen homokos vagy apró kavicsos (Hegyesd). A 3. táblázat felvételei által képviselt társulás ( Thymo angustifolii- Corynephoretum B-variáns) differenciális fajai az Anthemis ruthenica (1.,2.-vel szemben) és a Hypericum perforatum (2.,4.,5.-el szemben). A felvételek Belső-Somogyban, a Kisalföldön (Győrszemere), Bakonyalján (Nyirád) és a Mezőföldön (Paks) homokon és apró kaviccsal kevert homokon készültek. A két altípus ökológiailag feltehetően abban különbözik leginkább, hogy az A- variánsban a zavarás (főként vadjárás) gyakoribb, visszatérő, a B-variánsban ritkább, de akkor meglehetősen erős (pl. anyagnyerés, erdősítési kísérlet). A 4. táblázatba azok a felvételek kerültek, amelyek leginkább a HARGITAI által Nagykőrös környékén tanulmányozott társuláshoz hasonlítanak ( Achilleo ochroleucae- Corynephoretum ). Differenciális fajaik: Poa bulbosa, Centaurea arenaria (minddel szemben), Scleranthus annuus subsp. polycarpos (1.,2.,3.-al szemben), Veronica verna (1.,3.,5.-el szemben), Anthemis ruthenica (2.-vel szemben), Conyza canadensis (minddel szemben), Euphorbia seguierana (1.,2.,5.-el szemben), Plantago arenaria (minddel szemben), Silene otites subsp. pseudotites (1.,2.,5.-el szemben), Stipa borysthenica (minddel szemben). A termőhely mészkerülő jellege ennél a típusnál a legkevésbé kifejezett, ez áll legközelebb a meszes homokpusztagyepekhez. A felvételek a Mezőföldön (Paks), Duna-Tisza közén (Pusztavacs) és a Pilis lábainál (Leányvár-Pilicsév), homokon és apró kaviccsal kevert homokon készültek. Az 5. táblázat (helyhiány miatt két résztáblázatba bontva) a nyírségi homokon készült felvételeket tartalmazza ( Festuco vaginatae-corynephoretum ). Differenciális fajai: Veronica dillenii (minddel szemben), Anthemis ruthenica (1.,2.-vel szemben), Equisetum ramosissimum (minddel szemben), Festuca vaginata subsp. dominii (2.,3.,4.- el szemben), Ambrosia artemisiifolia (4.-el szemben), Chondrilla juncea (3.,4.-el szemben), Hypochoeris radicata (4.-el szemben). Amint látjuk, a Festuco dominii-corynephoretum és Festuco vaginatae- Corynehoretum néven emlegetett társulásokban valójában ugyanaz a Festuca vaginata subsp. dominii (vagy SIMON 2000 szerint Festuca dominii) fordul elő. Egyéb vonatkozásban kétségtelenül felismerhetők közöttük bizonyos különbségek, ezek azonban semmiképpen nem látszanak olyan mértékűnek, hogy indokolnák az asszociáció szint feletti elkülönítésüket, ahogy pl. BORHIDI (2003) teszi. A hazai ezüstperjés gyepek egészét tekintve, egy, esetleg két asszociáció megkülönböztetése látszik célszerűnek, a többi eltérést szubasszociáció szinten lehetne értékelni. BORHIDI (1996, 2003) a Corynephorion canescentis csoportban tárgyal egy további asszociációt (Thymo serpylli-festucetum pseudovinae Borhidi 1958), amellyel itt az ezüstperje hiánya miatt közelebbről nem foglalkozom. Szukcessziós kapcsolata az említett társulásokkal feltételezhető, bár azoktól (pl. a Nyírségben) térszintben, vízellá- 32

5 tottságban is elkülönül, a mélyebben fekvő területeket foglalja el. Zártabb, fajgazdagabb társulás, főként legeléstűrő fajokkal, amelyeket mészkerülő növények (pl. Jasione montana, Sieglingia decumbens, Spergula pentandra, Thymus serpyllum) színeznek. A Nyírségben ilyen gyepekben észleltem a Veronica verna előfordulását (míg az ottani ezüstperjés gyepekben csak a Veronica dillenii került elő). Az említett társulások valamennyi állománya klimatikus szempontból potenciális erdőterület, ezért ezeket a homoki gyepeket másodlagosnak kell tekintenünk. Kialakulásukat és fennmaradásukat erdőirtásoknak, legeltetésnek, vadjárásnak és egyéb bolygatásnak (múltbeli bányászat, közlekedés) köszönhetik. Mint a felsorolásból is látható, ezek a hatások nem csak antropogén jellegűek lehetnek. Ma meglévő állományaik gyakran erdőgazdasági érdekeltségi körbe tartoznak, fennmaradásukat főleg tájidegen fajokkal való erdősítés veszélyezteti. A mondottakból következik az is, hogy hosszú távon magukra hagyva természetes úton beerdősülnek. Természetvédelmi szempontból a vad kizárása, illetve a legeltetés felhagyása az ilyen területeken nem célszerű. 1. táblázat: Festuco dominii-corynephoretum Faj K 11 Corynephorus canescens IV Rumex acetosella V Cynodon dactylon V Jasione montana (1) V Festuca vaginata subsp. dominii V Hypochoeris radicata V Anthoxanthum odoratum IV Luzula campestris IV Petrorhagia saxifraga IV Thymus serpyllum IV Sieglingia decumbens III Ambrosia artemisiifolia III Carex hirta III Euphorbia cyparissias III Achillea pannonica II Anthemis ruthenica II Chondrilla juncea II Hieracium pilosella II Hypericum perforatum II Plantago lanceolata II Potentilla arenaria II Stenactis annua II Tortula ruralis II Veronica verna II 33

6 1. táblázat folytatás Faj K 11 Abietinella abietina I Agrostis tenuis I Apera spica-venti I Bromus mollis I Calamagrostis epigeios I Carex ericetorum I Carex praecox I Centaurea micranthos I Cerastium semidecandrum I Ceratodon purpureus I Chrysopogon gryllus I Conyza canadensis I Dianthus pontederae I Dorycnium herbaceum I Euphorbia seguierana I Filago arvensis I Filago minima I Nardus stricta I Peucedanum oreoselinum I Pinus sylvestris I Plantago media I Poa angustifolia I Poa bulbosa I Potentilla collina I Pulsatilla nigricans I Robinia pseudo-acacia r I Salvia pratensis I Scabiosa ochroleuca I Sedum acre I Sedum sexangulare I Silene otites subsp. pseudotites I Solidago gigantea I Teesdalia nudicaulis I Teucrium chamaedrys I Trifolium arvense I Trifolium campestre I Vicia hirsuta I Vicia lathyroides I Vulpia myuros I 34

7 2. táblázat: Thymo angustifolii-corynephoretum A-variáns Faj K 11 Corynephorus canescens V Rumex acetosella IV Cynodon dactylon III Ambrosia artemisiifolia (2) IV Filago minima IV Veronica verna IV Hypochoeris radicata IV Jasione montana III Tortula ruralis III Cerastium semidecandrum II Ceratodon purpureus II Chondrilla juncea II Luzula campestris II Achillea pannonica I Agrostis tenuis I Anthemis ruthenica I Anthoxanthum odoratum I Brachythecium albicans I Bromus hordaceus I Bromus squarrosus I Carex supina I Centaurea micranthos I Conyza canadensis I Erophila verna I Erysimum diffusum I Hieracium pilosella I Hypericum humifusum I Hypericum perforatum I Pinus sylvestris I Plantago lanceolata I Pleurozium schreberi I Poa bulbosa I Polytrichum juniperinum I Potentilla arenaria I Robinia pseudo-acacia I Scabiosa ochroleuca I Scleranthus polycarpos I Secale sylvestre I 35

8 2. táblázat folytatás Faj K 11 Sedum sexangulare I Sieglingia decumbens I Spergula pentandra I Stenactis annua I Teesdalia nudicaulis I Thymus serpyllum I Vulpia myuros I 3. táblázat: Thymo angustifolii-corynephoretum B-variáns Faj K 8 Corynephorus canescens V Rumex acetosella V Cynodon dactylon III Anthemis ruthenica (3) IV Hypericum perforatum III Hypochoeris radicata III Jasione montana III Ambrosia artemisiifolia II Anthoxanthum odoratum II Artemisia campestris II Carex hirta II Cerastium semidecandrum II Ceratodon purpureus II Euphorbia seguierana II Poa bulbosa II Secale sylvestre II Silene otites subsp. pseudotites II Spergula pentandra II Tortula ruralis II Achillea pannonica I Arabidopsis thaliana I Asparagus officinalis - r I Brachythecium glareosum I Bromus erectus I Bromus mollis I Bromus sterilis I 36

9 3. táblázat folytatás Faj K 8 Carex stenophylla I Carlina vulgaris I Chondrilla juncea I Chrysopogon gryllus I Conyza canadensis I Erophila verna I Eryngium campestre I Euphorbia cyparissias I Festuca pseudovina I Filago arvensis I Hieracium pilosella I Luzula campestris I Muscari comosum I Petrorhagia saxifraga I Phleum phleoides I Pinus sylvestris I Plantago lanceolata I Pleurozium schreberi I Poa angustifolia I Polygonum arenarium I Potentilla arenaria I Robinia pseudo-acacia I Scabiosa ochroleuca I Scleranthus polycarpos I Solidago gigantea I Stenactis annua I Teesdalia nudicaulis I Thymus serpyllum I Tragopogon dubius I Trifolium arvense I Verbascum phlomoides I Veronica verna I Vicia lathyroides I Vicia villosa I Vincetoxicum hirundinaria I Viola arvensis I 37

10 4. táblázat: Achilleo ochroleucae-corynephoretum Faj K 12 Corynephorus canescens V Rumex acetosella IV Cynodon dactylon V Poa bulbosa (4) V Centaurea arenaria IV Scleranthus annuus subsp. polyarpos IV Veronica verna IV Anthemis ruthenica III Conyza canadensis III Euphorbia seguierana III Plantago arenaria III Silene otites subsp. pseudotites III Stipa borysthenica III Alkanna tinctoria II Bromus sterilis II Carex liparicarpos II Cerastium semidecandrum II Erophila verna II Jasione montana II Kochia laniflora II Polygonum arenarium II Secale sylvestre II Tortula ruralis II Tribulus terrestris II Achillea ochroleuca I Alyssum montanum subsp. gmelinii I Arenaria leptoclados I Artemisia campestris I Asclepias syriaca I Brachythecium albicans I Calamagrostis epigeios I Carex praecox I Carex stenophylla I Ceratodon purpureus I Chondrilla juncea I Crepis tectorum I Equisetum ramosissimum I Eryngium campestre I 38

11 4. táblázat folytatás Faj K 12 Erysimum diffusum I Euphorbia cyparissias I Festuca vaginata subsp. dominii I Filago minima I Iris pumila I Koeleria glauca I Linaria genistifolia I Medicago minima I Minuartia verna I Minuartia viscosa I Myosotis stricta I Portulaca oleracea I Potentilla arenaria I Sedum sexangulare I Senecio vernalis I Silene conica I Tragus racemosus I Verbascum phlomoides I Vicia lathyroides I Viola arvensis I 5/a. táblázat: Festuco vaginatae-corynephoretum Faj Corynephorus canescens Rumex acetosella Cynodon dactylon Veronica dillenii (5) Anthemis ruthenica Equisetum ramosissimum Festuca vaginata subsp. dominii Ambrosia artemisiifolia Chondrilla juncea Hypochoeris radicata Jasione montana Scleranthus polycarpos Tortula ruralis Carex hirta Crepis tectorum Equisetum arvense

12 5/a. táblázat folytatás: Festuco vaginatae-corynephoretum Faj Eryngium campestre Erysimum diffusum Euphorbia cyparissias Filago arvensis Hieracium pilosella Minuartia viscosa Poa bulbosa Potentilla argentea Potentilla argentea Spergula pentandra Thymus glabrescens Achillea pannonica Anchusa officinalis Anthoxanthum odoratum Artemisia campestris Brachythecium albicans Bromus sterilis Calamagrostis epigeios Carex praecox Carex stenophylla Centaurea arenaria Cerastium semidecandrum Ceratodon purpureus Conyza canadensis Crataegus monogyna Festuca pseudovina Hypericum perforatum Kochia laniflora Koeleria cristata Leontodon hispidus Luzula campestris Myosotis stricta Onosma arenarium Plantago lanceolata Poa angustifolia Potentilla arenaria Pulsatilla nigricans Rumex acetosa Salsola kali Silene otites subsp. pseudotites Thymus serpyllum Trifolium arvense Trifolium campestre Vicia lathyroides

13 5/b. táblázat Festuco vaginatae-corynephoretum Faj K 33 Corynephorus canescens IV Rumex acetosella V Cynodon dactylon III Veronica dillenii V Anthemis ruthenica IV Equisetum ramosissimum IV Festuca vaginata subsp. dominii IV Ambrosia artemisiifolia III Chondrilla juncea III Hypochoeris radicata III Jasione montana III Scleranthus polycarpos III Tortula ruralis III Carex hirta II Crepis tectorum II Equisetum arvense II Eryngium campestre II Erysimum diffusum II Euphorbia cyparissias II Filago arvensis II Hieracium pilosella II Minuartia viscosa II Poa bulbosa II Potentilla argentea II Potentilla argentea II Spergula pentandra II Thymus glabrescens II Achillea pannonica I Anchusa officinalis I Anthoxanthum odoratum I Artemisia campestris I Brachythecium albicans I Bromus sterilis I Calamagrostis epigeios I Carex praecox I Carex stenophylla I Centaurea arenaria I Cerastium semidecandrum I Ceratodon purpureus I Conyza canadensis I Crataegus monogyna I Festuca pseudovina I Hypericum perforatum I 41

14 5/b. táblázat folytatás Faj K 33 Kochia laniflora I Koeleria cristata I Leontodon hispidus I Luzula campestris I Myosotis stricta I Onosma arenarium I Plantago lanceolata I Poa angustifolia I Potentilla arenaria I Pulsatilla nigricans I Rumex acetosa I Salsola kali I Silene otites subsp. pseudotites I Thymus serpyllum I Trifolium arvense I Trifolium campestre I Vicia lathyroides I Felvételek helye és éve: 1-2: Bolhás (2000), 3-4: Kőkút (2005), 5-6: Nagybajom (2005), 7: Nagybajom (2002). 8-11: Bolhás (2000), 12: Kőkút (2001), 13: Nagybajom (2002), 14: Fenyőfő (2004) 15-16: Darány, tanösvény (2005), 17-18: Darány, Púpos-d. (2005), 19: Győrszemere, felhagyott homokbánya mellett (2005), 20-22: Pat (2005), 23: Lábod (2005), 24: Nyirád (2005), 25-27: Mike (2005), 28: Inke (2005), 29: Leányvár-Piliscsév (2005), 30-31: Paks (2004), 32-38: Paks (2005), 39-41: Pusztavacs (Strázsa-d., 2004), 42: Hegyesd (2002), 43-45: Nyírábrány (2004), 46-49: Vámospércs (2005), 50-55: Vámospércs-Nyírábrány (2005), 56-61: Vámospércs-Nyíracsád (2005), 62-66: Hajdúsámson (2005), 67-68: Újléta-Létavértes (2005), 69-75: Bagamér. IRODALOM ASZÓD L.1936: Adatok a nyírségi homok ökológiájához és szociológiájához. Acta Geobot. Hung. 1: BORHIDI A. 1956: Die Steppen und Wiesen im Sandgebiet der Kleinen Ungarischen Tiefebene. Acta Bot. Acad. Scient. Hung. 2: BORHIDI A. 1958: Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja. MTA Biol. Csop. Közl. 1: BORHIDI A. 1958: Die Sandpflanzengesellschaften Süd-Transdanubiens. Biológiai Évkönyv (Annal. Univ. Budapest, Sect. Biol.) 2:

15 BORHIDI A. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities, I.The nonforest vegetation. In: Borhidi A. (ed.): Critical Revision of the Hungarian Plant Communities. JPTE Pécs, pp BORHIDI A. & JÁRAI-KOMLÓDI M. 1959: Die Vegetation des Naturschutzgebietes des Baláta-Sees. Acta Bot. 5(3-4): DIERSCHKE, H. 1994: Pflanzensoziologie. Grundlagen und Methoden. Eugen Ulmer, Stuttgart. HARGITAI Z. 1940: Nagykőrös növényvilága. Bot. Közlem. 37(5-6): KLIKA J. 1931: Die Pflanzengesellschaften und ihre Sukzession auf den entblößten Sandböden in dem mittleren Elbetal. Skorn. CS. Akad. Zemed. 6A: Praha. KLIKA J. 1934: Studien über die xerotherme Vegetation Mitteleuropas. III. Die Pflanzengesellschaften des Marchfeldes in der Slowakei. Beih. Bot. Centralbl. 52B: Dresden. KRIPPEL E. 1954: Die Pflanzengesellschaften auf Flugsandböden des slowakischen Teiles des Marchfeldes. Festschrift für Erwin Aichinger I: LÁJER K. 2004: A rejtőke (Teesdalia nudicaulis) előfordulása és a belső-somogyi ezüstperjés gyepek mai állapota. - Somogyi múzeumok közleményei 16: ORBÁN S. VAJDA L. 1983: Magyarország mohaflórájának kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. SIMON, T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SOÓ R. 1938: Homokpusztai és sziki növényszövetkezetek a Nyírségen.Bot. Közlem SOÓ R. 1957: Conspectus des groupments végétaux dans les Bassins Carpathiques. II. Les associations psammophiles et leur génétique. Acta Bot. Acad. Scient. Hung. 3: TÜXEN R. 1955: Das System der nordwestdeutschen Pflanzengesellschaften. Mitteilungen der Floristisch-soziologischen Arbeitsgemeinschaft, N.F..5: WESTHOFF, V. 1947: The vegetation of dunes and salt marshes on the Dutch islands of Terschelling, Vlieland and Texel. These, Univ. Utrecht, 131 pp. 43