1-17/2006. J e g y z ő k ö n y v Zalakomár Község Önkormányzata Képviselő-testületének december 12.-én 17 órakor tartott rendkívüli üléséről

Átírás

1 1-17/2006. J e g y z ő k ö n y v Zalakomár Község Önkormányzata Képviselő-testületének december 12.-én 17 órakor tartott rendkívüli üléséről Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme (Tavasz u. 13. ) Jelen vannak: Varga Miklós polgármester, Fodor Ernő alpolgármester, Csárdi János, Csizmadia László, Hatos Tibor, Hegedüs László, Lakner Lajos, Marton Józsefné Nagy Gábor és Dr. Niklesz Tibor helyi képviselők. (Marton Józsefné helyi képv17,15-kor érkezett.) (Távol van: Druskóczi Ferenc, és Szi-Márton János helyi képviselő) Tanácskozási joggal van jelen: Vörösné Joó Zsuzsanna jegyző, valamint Csöndör Lászlóné jegyzőkönyvvezető. A lakosság részéről nincs jelen érdeklődő. A polgármester köszöntötte a megjelenteket, és a képviselő-testületi ülést megnyitotta. Megállapította, hogy az ülés határozatképes, jelen van 9 fő települési képviselő a megválasztott 12 főből. Jegyzőkönyv hitelesítőnek felkéri Lakner Lajos és Hegedüs László képviselőket, akik vállalták a hitelesítést. A képviselő-testület 7 igen szavazattal és 2 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Ezután a polgármester a kiküldött napirendet: 1.) Zalakomár község közbiztonsági helyzete, kiemelt tekintettel a fiatalkorú bűnözésre Más javaslat nem volt, a képviselő-testület egyhangúlag, 9 igen szavazattal egyetértett az ismertetett napirenddel. Ezt követően a polgármester javasolta, hogy a napirendet zárt ülés keretében tárgyalják. A képviselő-testület egyhangúlag, 9 igen szavazattal egyetértett a javaslattal. 1.) Zalakomár község közbiztonsági helyzete, kiemelt tekintettel a fiatalkorú bűnözésre (Előterjesztés a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Varga Miklós: Az elmúlt ülésen már szóba került a Hunyadi utcai lakók beadványa. Több jelzés érkezett, hogy megszaporodott a lopások, garázdálkodások száma, és néhány kiskorú elkövetőt megneveztek. Emiatt kértem a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat beszámolóját a tett intézkedésekről. A faluban mintegy 130 család részesül lakásfenntartási támogatásban, és kb. 90 család tagjai kapnak rendszeres szociális segélyt, amelynek összege személyenként 3000 Ft-tól akár Ft-ig terjedhet. Ami a törvény szerint jár, azt ki kell fizetni, de sokszor úgy néz ki, hogy a szabályok csak ezekre az egyénekre vannak kitalálva. A képviselő-testület esküt tett, hogy betartja a jogszabályokat, és minden igyekezetével Zalakomár javát szolgálja. Ez azt is jelenti, hogy mindent el kell követni, amit a jogszabály megenged, hogy a falu helyzete javuljon. Vannak olyan szociális ellátásban részesülők, akik tartoznak az önkormányzat felé, vagyis nem teljesítik a kötelezettségüket. A Hivatal köztisztviselőit is eskü kötelezi a jogszabályok

2 2 betartására, és hogy Zalakomár javát szolgálják. Ha itt akarunk élni, akkor van feladatunk, javítani kell a helyzeten. Úgy látszik, hogy a gyermekkorú bűnözők szinte következmények nélkül követhetnek el bűncselekményeket. A gyermekvédelmi törvény tartalmazza a gyermekek, illetve a szülők jogait és kötelezettségeit. Az előterjesztésben le vannak írva a lehetőségek, de nem érzem, hogy egyes családok biztosítják a gyermekek egészséges erkölcsi és értelmi fejlődésének feltételeit. Az igaz, hogy a rendőrség a gyermekkorú bűnözők esetében eljárást megszüntető határozatot hoz, amit a gyámhatóságnak, vagy a gyermekjóléti szolgálatnak megküld. A problémás családok gyermekei már 2003-ban alapellátásban voltak, majd 2005-től védelembe vették őket. Egy év múlva, 2006-ban nem változott a helyzet, és még mindig csak védelemben vannak, nem történt következő lépés. Ezt követően Gerő Sándor az előterjesztést kiegészíti azzal, hogy az összegzésben elírás történt: az iskola jelzett 24 esetben és a Hivatal 4 esetben. A gyermekek további nevelésével kapcsolatos javaslatokat a jelzések alapján, illetve a családlátogatások alapján teszik meg. A jelzőrendszer működtetése kötelező, és ha jelzés érkezik valamelyik rendszerben részt vevőtől, azonnal intézkedni kell, vagy ha a gyermekjóléti szolgálat olyat tapasztal a családlátogatás során, ami ezt indokolttá teszi. Ezt követően, 17,15-kor megérkezett Marton Józsefné képviselő, így a testület létszáma 10 fő lett. Hozzászólások: Varga Miklós: Nem értem, hogy a háziorvosoktól, illetve a védőnőtől miért nem érkezett írásbeli jelzés. Martonné: Amit a magunk hatáskörében meg tudtunk oldani, amiatt nem jeleztünk, csak ha már nem tudtuk megoldani a helyzetet. Varga Miklós: Egy bizonyos Hunyadi utcai család több gyermeke folyamatosan lop, rabol a faluban. Martonné: A hozzám tartozó kisgyerekekkel nekem nem volt gondom, a nagyobbak dolgairól pletyka szinten értesültem. Erre azonban nem lehet alapozni, ha valamit nem látok, azt nem írhatom le. Varga Miklós: A családlátogatások során mit tapasztalt ott a családgondozó? Gerő Sándor: A környező lakók több esetben szóltak, hogy mi történt, de leírni senki sem volt hajlandó. Én leírtam, amit hallottam, és továbbítottam a rendőrségnek. Annál a bizonyos családnál az esetek többségében az apa nem volt otthon 10 alkalomból 9-szer. A gyermekek otthon szoktak lenni, sokszor hiányos öltözékben. A lakás és környékes koszos, rendetlen, elhanyagolt. Előfordult, hogy amikor ott jártam, elkezdtek rendet tenni, de később abbahagyták. Varga Miklós: Biztosított-e ebben a családban a gyermekek egészséges fejlődése? Gerő Sándor: Már nem, ezért jelzést is tettem az összes gyermekre vonatkozóan.

3 3 Varga Miklós: 2005-ben is volt jelzés ezekre a gyermekekre vonatkozóan, és 2006-ban sem változott a helyzet. Nem kellett volna már a felülvizsgálatkor javaslatot tenni a családból való kiemelésre? Gerő Sándor: Az akkor rendelkezésre álló adatok alapján még nem lehetett javaslatot tenni. Varga Miklós: A rendőrségi megszüntető határozatok hogyan kerülnek az alapszolgáltatási központhoz? Gerő Sándor: Megküldik nekünk is a határozatot. Mindössze 4 határozatot kaptunk, de biztos, hogy több ilyen eset is volt, csak nem jeleztek. A rendőrségnek megvan a jogköre, hogy ideiglenes nevelésbe vetesse a gyermeket. Varga Miklós: Volt olyan eset 2006-ban, hogy a gyámügy szeptemberben kapott egy magszüntető határozatot, de az alapszolgáltatási központhoz októberben került. Miért 1 hónappal később kapták meg? Gerő Sándor: Ha a rendőrség nem küldi meg a határozatot, akkor a gyámügytől kérek információt. Ebben az esetben is így történt. Péterné: Két alkalommal is a gyámhatóság kapta meg a megszüntető határozatot, és jeleztem a rendőrség felé, hogy azok a gyermekek már védelemben vannak. A polgármester úr által említett alkalommal megkérdeztem Gerő Sándortól, hogy kapott-e határozatot, és mivel nem kapott, lemásoltam neki. Varga Miklós: Valójában nem történt intézkedés, pedig a bűnözés tovább folytatódott. Péterné: Megírtam a rendőrségnek, hogy a gyermekek védelemben vannak. Varga Miklós: Az nem intézkedés, hogy tájékoztatom a rendőrséget! Péterné: Az eljárás szabályos volt, hiszen már védelemben voltak a gyerekek. Varga Miklós: Ha már védelemben voltak, és ismét bűncselekményt követett el, akkor a hatóságnak kötelessége tovább lépni, ha az előző intézkedés nem vezetett eredményre. Péterné: Ha már a rendőrségnél van az ügy, és megtette az intézkedést a gyámhivatal is, akkor az ügyészséghez kerül, akkor mi már nem léphetünk, más hatáskörébe tartozik. Varga Miklós: Ezt így nem fogadhatjuk el. Vörösné: A gyámügy elsőfokú jegyzői hatáskör, nem képviselő-testületi. A megyei Közigazgatási Hivatal vizsgálta a szociális és gyámügyi munkát, és nem állapított meg semmilyen szabálytalanságot. A gyermekjóléti szolgálat felettes szervei is vizsgálták a tett intézkedéseket, és nem találtak szabálytatanságot. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a feladatokat elvégezzük. A képviselő-testületnek az a feladata, hogy beszámoltassa a Hivatalt a gyámügyi és gyermekjóléti munkáról, - ennek a beszámolónak is megvan a formája -, de betekintési joga az ügyiratokba nincs. Ilyen témában ülést sem lehetne tartani, nem hangozhatna így el, hogy milyen problémák vannak az egyes családokban. A Hivatal együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, segítik egymás munkáját.

4 4 Varga Miklós: A képviselő-testület, mint munkáltató megteheti, hogy vizsgálja a Hivatal munkáját. Ha már egy eljárás nem vezetett eredményre ugyanazon ügyben, akkor tovább kellett volna lépni! Martonné: Akiket korábban kiemeltek a családokból, 3 nap múlva, vagy még előtt hazajött. Ennek így nincs értelme, mert nincsenek olyan intézetek, ahol ott tudnák tartani az ilyen gyerekeket. Vörösné: Ha szökésben van a gyerek, körözést adnak ki, mert még a gyámja sem tudja, hol van. Péterné: A rendőrségi vizsgálat után is megszöknek, nem tudják őket benntartani. Az ilyen gyerekeknek speciális intézetben lenne a helyük, de kevés a férőhely. Többször kerültek ilyen ügyek a Megyei gyámhivatalba, talán ők többet tudnak tenni. Martonné: Volt egy kiskorú terhes, aki meg is szökött, és a végén olyan gyámot jelöltek ki neki, aki pszichiátriai kezelés alatt áll. Hiába jeleztem ezt, az illetékesek nem vették figyelembe. Varga Miklós: Ilyen esetekről miért nem tud a képviselő-testület? Ha tudomása van róla, esetleg segíthetne, a megfelelő helyre fordulhatna. Ezek miért nincsenek leírva az előterjesztésbe? Péterné: Mindent megteszünk, hogy a problémákat megfelelően orvosoljuk. Lakner Lajos: A probléma megközelítésével, a hozzáállással van gond. A megelőzésre kellene nagyobb gondot fordítani, még mielőtt bűncselekmény történne től kezdődően példás a gyermekjóléti szolgálat és az iskola kapcsolata, minden problémát megbeszélünk. A hivatali vizsgálattal kapcsolatban: azt állapították meg, hogy jogszerűen járt el a jegyző, de az eredményt már nem vizsgálták. Volt-e eredménye a tett intézkedésnek, a család megtette-e a kötelességét, stb. A fokozatok betartása lenne fontos, a további intézkedések megtétele. Sajnos, valóban visszajönnek a gyerekek az intézetből, megszöknek. A képviselő-testületnek joga van tudni, hogy miért állnak meg az ügyek bizonyos helyeken, mi a gond, milyen intézkedésnek kellett volna történni. Mindezt természetesen személyes adatok nélkül. Sajnos, a magyar bíróságok és ügyészségek sem állnak olyan fokon, hogy ezeket a problémákat megoldják. Abban kellene előrelépni, hogy ha hoztunk egy döntést, meg kell vizsgálni, van-e eredménye. Ha nincs, akkor további intézkedéseket kell tenni. Csak akkor végezzük jól a munkánkat. Azt a lehetőséget is megvizsgálhatjuk, hogy ha Zalában nincs hely az átmeneti intézményekben, esetleg más megyében lenne-e. Talán ott nincs annyi problémás gyerek. Vörösné: Ezt a gyámhivatal teheti meg, de a kapcsolattartást itt is előírják, mert a szülőnek joga van látogatni a gyermekét. Lakner Lajos: Az nem lehet akadály, hogy távolabbra kell utaznia. Varga Miklós: A gyermekjóléti feladatokat a képviselő-testület látja el az intézményei útján, tehát joga van tudni, ha problémák vannak. Martonné: Arra is volt példa, hogy alkoholista szülők gyermekét nem javasoltuk hazaadni, és ennek ellenére hazaadták, nem vették figyelembe az orvos és a védőnő véleményét.

5 5 Lakner Lajos: Ezek után újra kezdeményezni kellett volna az átmeneti nevelésbe vételt. Csizmadia László: Aki a gyámügyi ellenőrzést végezte, tudta-e, hogy a védelembe vett gyermek ismét bűncselekményt követett el? Lakner Lajos: Ők csak iratokat tudnak ellenőrizni, a bűncselekményről nem tudnak. Varga Miklós: Két személy vizsgálta az iratokat. Kizárt dolog, hogy 1-2 óra alatt megfelelően le tudták ellenőrizni az ügyeket. Lakner Lajos: Jó, hogy a megtett intézkedések jogszerűek voltak, de meg kellett volna nézni, hogy ezeknek volt-e eredményük, és ha nem, akkor milyen lépéseket kell tenni. Péterné: Egyéni gondozási tervet kell készíteni minden egyes gyermekre vonatkozóan, amely a következő felülvizsgálatig szól. A felülvizsgálat után új tervet kell készíteni. Ha az alapszolgáltatási központ nem tesz javaslatot, én nem tehetek semmit. Varga Miklós: Ezt így nem lehet megoldani. A gyámhatóság magasabb szerv, mint a gyermekjóléti szolgálat, és kell, hogy legyen joga arra, hogy megnézze a gondozott családokat. Ezt semmi sem tiltja. Péterné: Nem bírálhatom felül a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Martonné: Mindenkinek megvan a maga feladat- és hatásköre, nem szólhatunk bele egymás munkájába. Vörösné: A gyámügy nem fogja megoldani a kiskorú bűnözés problémáját. Varga Miklós: Pedig meg tudná oldani. Nagy Gábor: Nem hiszem, hogy nekünk ezzel a helyzettel együtt kell élni. Ha valamelyik gyerek megszökik az intézetből, vissza kell vitetni! Következetesnek kell lenni. Csizmadia László: Ha javaslatot tett a helyi hatóság a gyermek elhelyezésére, és nem történt intézkedés, azt leírták-e valahol, jelezték-e valahova? Martonné: Hova jelezzük, nincs értelme. Varga Miklós: Ha nem tudunk valamiről, akkor esély sincs rá, hogy megoldhassuk. Vörösné: Mi hiába teszünk meg mindent, ha a többi fórum nem teszi meg, amit kell. Hegedüs László: Az a nagy gond, hogy magát az államot sem érdekli, hogy mi történik azokkal a gyermekekkel, akik már kiskoruk óta bűnöznek. Lakner Lajos, Mindenkinek van felettese, oda kell fordulni. Ha itt helyben megteszik az intézkedéseket, de a következő szervnél elakad az ügy, akkor tovább kell lépni. Meg lehet keresni a megyei rendőr főkapitányságot is, hogy vizsgálják ki ezeket. Vörösné: Jeleztük a megyei gyámhivatal felé is a problémákat, de még nem kaptunk választ. Varga Miklós: Amik most elhangzottak, miért nem lettek leírva az előterjesztésben?

6 6 Péterné: December 7.-e után történtek intézkedések, ezért nem szerepelnek az anyagban. Hegedüs László: Igenis, magasabb fórumhoz kell fordulni, és le kell írni, hogy mik történtek, és kérni az intézkedésüket! Csárdi János: Mindig van felettes, ahova fordulni lehet, és majd csak lesz eredménye. Martonné: Nem hiszem, hogy a jegyző nem ismeri kellően a jogszabályokat, és nem tesz meg mindent, amit a törvény előír. Varga Miklós: Az a kérdés, hogy jó-e nekünk így, ahogy van, vagy pedig akarunk ellene tenni. Ha nem tudjuk megoldani, akkor fel kell állni a helyünkről. Hegedüs László: Már a 24. órában vagyunk, most kell lépni, mert holnap már késő lesz. A sajtó is elég nagy hatalom, dokumentálni kellene a helyzetet, talán lesz valami hatása. Erre már volt példa. Varga Miklós: A következő ülésre le kellene írni, hogy hol akadnak el a dolgok, milyen gátló tényezők vannak, mely hivatal intézkedéseit nem tartják megfelelőnek. Természetesen a személyi adatok nélküli tényeket. Martonné: Igazából a jéghegy csúcsát ragadtuk ki, a legproblémásabb családot. Azért vannak jó példák is. Gerő Sándor: 2005-ben 5 gyermek lett kiemelve a családokból, és most azon dolgozom, hogyan lehetne őket benntartani az intézetben. A gyermekvédelmi szolgálat minden apró pozitív változást értékel. Martonné: Több esetben is hiába érveltem a TEGYESZ, vagy a gyámhivatal intézkedései ellen. Lakner Lajos: Ha nem ért egyet a döntéssel, meg kell fellebbezni. Nem igaz, hogy arra nem reagálnának. Gerő Sándor: Úgy tűnik, a fiatalkorúak ügyésze sem áll a helyzet magaslatán. Péterné: Meg kellene hívni a megyei gyámhivatal, a TEGYESZ képviselőt, a pártfogókat, koordinátorokat, és meghallgatni a véleményüket. Lakner Lajos: Teljesen felesleges, mindenki elmondja a jogszabályokat, és hogy jogszerűen intézkedett. Hegedüs László: Az is probléma, hogy a helyi szakemberek véleményét nem veszik figyelembe. Varga Miklós: Az elhangzottak alapján dönthetünk arról, hogy felsőbb fórumhoz szándékozunk fordulni ezekkel az ügyekkel, és kérjük leírni a gyámügy és a gyermekjóléti szolgálat részéről a problémákat a következő ülésre. Más hozzászólás nem volt, a képviselő-testület 10 igen szavazattal, egyhangúlag egyetértett a polgármester javaslatával.

7 7 Egyéb észrevétel, vélemény nem volt, a polgármester megköszönte a résztvevők munkáját, és a zárt ülést 18 óra 30 perckor bezárta. Kmf. Varga Miklós Vörösné Joó Zsuzsanna polgármester jegyző Lakner Lajos Hegedüs László hitelesítő hitelesítő