A válság hatása az államadósság-kezelésre

Átírás

1 A válság hatása az államadósság-kezelésre Szarvas Ferenc Államadósság Kezelı Központ Zrt. vezérigazgató Tartalom I. Nemzetközi folyamatok (Államok finanszírozása a válságban) II. Magyarország helyzete (A válság jelei, okai, következményei) III. Változások az adósságkezelésben (A magyar államadósság-kezelés kilátásai) 2 1

2 I. Fejezet Nemzetközi folyamatok (Államok finanszírozása a válságban) 3 Globális problémák I. A finanszírozás kereslete és kínálata Pénzügyi szféra Válság Reálgazdaság Banki veszteségleírások Gazdasági növekedés visszaesik Kormányzati segítség a bankoknak Növekedést ösztönzı fiskális csomagok Állami szféra Finanszírozó tıke lecsökken Állami finanszírozási igény megnı Forrás: ÁKK 4 2

3 Globális problémák II. A korábbi jelentıs tıkeáttétel leépül A piaci likviditás csökken Tıkeáttétel (Adósság/GDP arány) a vizsgált fejlett országokban (GDP-vel súlyozott átlag, százalékban, 1987=100%) Pénzügyi intézmények Háztartások Nem-pénzügyi vállalatok Állam Forrás: Bank of Japan, Bureau of Economic Analysis, Fed, Office of National Statistics, IMF becslés 5 A válság számokban 4100 milliárd dollár lehet 2010 végéig a pénzügyi szektor vesztesége milliárd dollár fölött a G-20-ak gazdaság élénkítı fiskális csomagjai Forrás: IMF,

4 A válság hatása a fejlett országok államadósságára A fejlett országok államadóssága között százalékponttal emelkedhet Állam adósság és stabiliz ációs költségek Orszá g (a GDP százalék ában) Bruttó állam adósság A stabilizá ció költsé ge i ** Anglia ,1 Fra ncia orszá g ,8 Ja pá n ,7 Ka na da ,4 Ném etország ,1 Ola szorszá g ,9 USA ,7 Forrás : IMF, S&P * Február közepéig bejelentett intézkedések nettó költsége (bruttó támogatás minusz f elszámolási érték) ** százalékpontos változás 7 Európai szuverén állampapírkibocsátás 2009-ben A közép- és hosszú papírok kibocsátása 33%-kal emelkedik A korábban leépült rövid papírok volumene a duplájára emelkedik A finanszírozás 1/3-a rövid papírokkal 8 4

5 Alacsonyabb benchmark szintek magasabb szpredek (flight to quality) A német benchmark csökkent A bund feletti felárak emelkedtek Makrogazdasági feszültségek magasabb szpredek 9 Alacsonyabb benchmark szintek magasabb szpredek (flight to quality) 10 5

6 Régiós CDS-ek és hitelminısítések Magyar Lengyel Cseh Szlovák Régiós CDS-ek és hitelminısítések magyar lengyel cseh szlovák Hitelminısítıi besorolások Moody's S&P Fitch A2 BBB+ BBB Baa1 BBB- BBB A2 A- A A2 A- A A1 A- A A1 A A A1 A A A1 A+ A+ 12 6

7 Merre tovább? Globális GDP-növekedés (%, negyedév/negyedév, évesítve) Forrás: IMF 2009 július 13 II. Fejezet Magyarország helyzete (A válság jelei, okai, következményei) 14 7

8 A válság jelei A forint 2008 közepétıl mintegy 40 %-ot esett. Külföldiek drasztikus tıkekivonásai: Az állampapírpiac feszültségei, külföldiek eladásai: 1200 milliárd Ft A tızsde esése az 50 %-ot is meghaladta. A bankok devizához jutása egyre nehezebben és egyre drágábban történt. A banki hitelezési aktivitás? bp Magyar deviza és forint államkötvények felárai eurókötvény felár 10 éves forintfelár 10 éves forintfelár 5 éves A válság okai Túlköltekezı állam-növekvı államadósság A rövid adósság és a devizatartalék viszonya Belföldi megtakarítás csökken A lakosság és a KKV-k eladósodása devizában 16 8

9 Költségvetési deficit Tartósan magas éves hiányok Választási költségvetések 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% Államháztartási deficit alakulása Választási év Államháztartási hiány/gdp Maastrichti kritérium átlaga Növekvı államadósság Az állam finanszírozási igénye és a finanszírozás terhei is nınek A 2008-as év végi 72,8%-os államadósságból 5,6 százalékpontot az MNB betét tesz ki. 85% Államadósság alakulása 80% 75% Államadósság/GDP Maastrichti kritérium MNB betét 70% MNB betét 65% 60% 55% 50% 45% * Forrás: PM, kivétel 2009 I. negyedév MNB * 2009 becslés ** MNB betét = Lehívott, de adósságfinanszírozásra fel nem használt nemzetközi hitel 18 9

10 Külsı adósság és a devizatartalék aránya A lakossági deviza-eladósodottság is problémát okozhat, ha a külföldi anyabankok nem finanszírozzák hazai leányaikat Bruttó devizaaadósság és jegybanki tartalék (millió EUR) Magánszektor bruttó devizaadóssága Államháztartás és és MNB MNB bruttó bruttó adóssága Jegybanki Jegybanki tartalék tartalékok I III II I III II I III II I III II I III. 19 A deviza megújítási kockázat a következı években alacsony Az államadósság lejárati szerkezet szerinti bontása 20 10

11 Banki devizahitelezés - külföldi forrásból Külföldi devizaforrásokból finanszírozott belföldi forintköltekezést Az ország külsı eladósodásához járult hozzá Külföldi, rövidlejáratú forrásokra való ráutaltság fokozódott Külföldi forrás szerepe a bankszektor mérlegében 35% 30% Külföldi tartozás/összes forrás 25% 20% 15% 10% A válság gazdaságpolitikai következményei Nincs lehetıség fiskális élénkítésre Nincs jelentısen emelkedı költségvetési hiány (2008-ban +0,9%-os GDP arányos elsıdleges egyenleg, 2009-ben az elsıdleges egyenleg a GDP +0,5%-át, a költségvetési hiány a 3,9%-át teheti ki.) Az államadósság 2008-as emelkedését az IMF-EU-VB hitelcsomag egyszeri hatása okozta 22 11

12 Az IMF - Európai Bizottság Világbank hitelcsomag Számos elemzés rosszul számol a hitelcsomaggal, mivel Központi kormányzat adósságrátájának alakulása 2020-ig Adósságállomány a GDP arányában az elemzések nem veszik figyelembe a felvett, de még fel nem használt hitelrész hatását 80% 75% 70% 65% Tartalékokkal csökkentett adósságállomány a GDP arányában 60% Az ÁKK által valószínősített adósságpályák Pesszimista forgatókönyv esetén sem megy 80% fölé az adósságráta 2020-ig A k ö z p o n ti k ö lts é g v e té s a d ó s s á g a / G D P az U B S által b ec s ült adós s ágráta alak ulás a F o r r á s : UB S 24 12

13 III. Fejezet III. Változások az adósságkezelésben (A magyar adósságkezelés kilátásai) 25 A válság hatása az adósságkezelésre, a befektetıi bázis csökken Kötvénykibocsátás az IMF csomag után átmenetileg leállt. Az IMF hitel miatt Magyarország az egyik legstabilabb finanszírozású ország, de A belföldi és külföldi befektetıi bázis problémái Külföldiek forint állampapír állománya Biztosítók és nyugdíjpénztárak állampapírállománya I III I III I III I III I. Forrás: MNB (A biztosítók mintegy 1,4-szeresét teszik ki a nyugdíjpénztáraknak) 26 13

14 Lakosság nettó pozíciója csökken Háztartások nettó pozíciója (eszközök-kötelezettségek) mrd Ft Belföldi megtakarítások nagy része az MNB-nél csapódik le Kéthetes jegybanki kötvény-állomány millió Ft

15 Magánnyugdíj-pénztárak állományának változása A magánnyugdíj-pénztári portfoliók állampapír hányada csökkent Magánnyugdíjpénztárak portfolóösszetétele (2005) Befektetési jegyek 10% Részvények 8% Bankszámla, készpénz 1% Egyéb 6% Kötvények (nem magyar állampapír) 2% Magánnyugdíjpénztárak portfolióösszetétele (2008) Befektetési jegyek 25% Bankszámla, készpénz 3% Egyéb 1% Kötvények (nem magyar állampapír) 5% Magyar állam papír 73% Részvények 14% Magyar állam papír 52% Forrás: PSZÁF 29 Az ÁKK reakciója Az alapvetı benchmarkok egyelıre a válság miatt nem változnak Elsıdleges csapásirány: Rugalmasabb reagálás a piaci igényekre Átmenetileg stratégiai helyett opportunista megközelítés 30 15

16 Technológiai és termékfejlesztések Inflációhoz kötött változó kamatozású kötvény a lakosságnak A piaci igényekre rugalmasan reagáló visszavásárlási aukciók Kötvényaukciók újraindítása áprilistól A jövıben pedig: Csereaukciók Dematerializált lakossági KTJ 31 Az ÁKK hosszú távú célkitőzése A teljes finanszírozás piaci alapúvá tétele Belföldi megtakarítások nagyobb hányadának állampapír-piacra terelése 32 16

17 Köszönöm a figyelmet! 33 17