A szószedet használata

Átírás

1 Tisztelt felhasználó Jelen szószedet a teljes fogalomtárnak egy szűkített verziója. Ennek következtében előfordulhatnak olyan utalások, kereszthivatkozások, melyeket ez a változat nem fog tartalmazni. Továbbá figyelmeztetjük a felhasználót, hogy a szószedet egy statikus állapotot tartalmaz, így minden esetben elengedhetetlen az aktuális joganyaggal történő összehasonlítás. Észrevételeit köszönettel veszem és várom a herczeg.ferenc@fomi.hu címen. A szószedet használata Mindenekelőtt felhívnám a Tisztelt olvasó figyelmét, hogy az enciklopédia szószedete a II. félévben hatályos jogszabályokat tartalmazza. Éppen ezért, minden olyan esetben, amikor államigazgatási, vagy más hivatalos eljárásban kívánjuk forrásként felhasználni az enciklopédia hivatkozásait, célszerű és ajánlott az adott joganyag érvényességét, hatályosságát és szövegmódosulását leellenőrizni. A szószedetben a szerkesztéskori hatályos joganyag álló Times New Roman betűstílusban került ismertetésre. Az egyes címszavak utáni dőltbetűs szövegrészek a szerző vagy közreműködők által tett megjegyzéseket tartalmazzák az adott fogalom gyakorlati alkalmazásának magyarázatára. A szerkesztés során a tömörség érdekében többféle rövidítést és jelölést használtunk. A rövidítések célja a többször előforduló és ismétlődő kifejezésekre rövidített alakban történő megjelenítése. A rövidítéseket két csoportra lehet osztani. Az ismétlődő szavak és kifejezések rövidítésére és a joganyag kibocsátójának rövidítésére. Az áttekinthetőség és könnyebb tájékozódás érdekében szövegstílusok és különböző ikonok kerültek alkalmazásra, melyek jelentését az alábbi táblázat tartalmazza. Geodéziai pontok (alappontok) Másolás (földmérési adatok) Földmérési Alappont (elhelyezése) (tulajdonjoga) (használati joga) (védelme) (áthelyezése) (rongálása) Önálló címszó. A címszó utáni zárójelben esetenként annak többes jelentése (szinonimája) található. Az adott önálló címszót követő zárójelben a vonatkozó meghatározás szűkítésére való utalás található Főcímszó. A főcímszót követően legalább kettő vagy több önálló címszó található a főcímszó változataiban. Amikor egy önálló címszóhoz több meghatározás vagy joganyag tartozik, akkor ezek elválasztására és felsorolására alkalmazott számozás. (Inytv) (Inyt vhr) (Fttv) (Fttv vhr) Amikor az önálló címszóhoz tartozó egyes meghatározásokhoz több joganyag is tartozik akkor ezek elválasztására és felsorolására szolgáló jelzés évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 16/1997. (III. 5.) FM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi LXXVI. törvény

2 Földügyi fogalomtár végrehajtásáról (Ket) (Ptk)) évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi LV. törvény a termőföldről évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről Az adott címszóhoz tartozó bővebb információk (jogegységi állásfoglalások, értelmezések) a kötet végén találhatók a mellékletekben /1996. FM DAT1. Szabályzat; A digitális alaptérképek tervezésére, előállítására, felújítására, adatcsere formátumára, dokumentálására, ellenőrzésére, minőségellenőrzésére, hitelesítésére és állami átvételére. Magyar Szabvány MSZ :1997; A digitális alaptérkép fogalmi modellje 46/2010. (IV.27.) FVM rendelet az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről Geodéziai pontok (alappontok) Vízszintes és háromdimenziós alappontok Magassági alappontok Részletpontok Földmérési munka bejelentése Bejelentési kötelezettség 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről évi XXI. t. A területfejlesztésről és a területrendezésről. Amikor egy önálló címszóhoz tartozó magyarázaton vagy joganyagon belül több fogalom, vagy alkalmazási kör is meghatározásra került, akkor ezek kiemelése aláhúzással történik. Ha egy önálló címszó meghatározása másik címszó alatt kerül sor (lásd ott-nak felel meg). A gyakran előforduló forrásanyagokra történő hivatkozások terén a további egyszerűsítés érdekébe úgynevezett index hivatkozásokat alkalmaztunk. Ezek a felsőindexek mindig az idézett forrás elején találhatók meg, és az alábbi forráshelyeket jelentik. 1 3/1999. (FVM É. 8.) FVM utasítás a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó központi és területi közigazgatási szervezetek iratkezelési szabályzatáról évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről. 5 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról. 6 Jogi szótár; Bíró Endre, Dialóg Campus Kiadó, Jogi fogalomtár; Hargitai József, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, /1999. (XII. 22.) FVM r. a földminősítés részletes szabályairól.

3 Közigazgatási szakvizsga tankönyv; Dr. Horváth Zoltán Dr. Bathó Ferenc Dr. Mohay György Horváth Péter; Az Európai Unió szervezete és jogrendszere; Budapest, 2007 Közigazgatási alapvizsga tankönyv; Dr. Andriska Szilvia Dr. Kökényesi József; Budapest, Közigazgatási szakvizsga tankönyv; Dr. Gyergyák Ferenc Dr. Rothermel Erika; Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek; Budapest, /2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 14 Térinformatika; Detrekői Ákos, Szabó György, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, /2002. (IV. 26.) MeHVM irányelv a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról /2001. (IX. 1.) MeHVM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről 1126/2003. (XII. 12.) Korm. Határozat a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról 19 Fogalomtár az új közigazgatási eljárási törvényhez; Dr. Vida Mária, HVG-ORAC Polgári jogi fogalomtár; Dr. Bakó Károly, Dr. Jobbágy Zsuzsanna, Sáriné dr, Simkó Ágnes, Dr. Simon Rita, Dr. Sümegi Péter, Dr. Tass Enikő, HVG-ORAC Rövidítések Adt. Áe. Áfatv. AK Alk. Alkbt. Álvtv. Be. BM Btk. Btké. DAT DAT1 DAT évi XCII. tv. az adózás rendjéről évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól évi LXXIV tv. az általános forgalmi adóról Aranykorona érték évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA évi XXXII. tv az Alkotmánybíróságról évi XXVIII tv. az állatok védelméről és kínzásáról évi XIX tv. a büntető eljárásról Belügyminisztérium évi IV tv. a Büntető Törvénykönyvről évi 5. tvr. a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról Digitális alaptérkép /1996. FM FTF szabályzat: A digitális alaptérképek tervezése, előállítása, felújítása, adatcsere formátuma, dokumentálása, ellenőrzése, minőségellenőrzése, hitelesítése és állami átvétele /1996. FM FTF szabályzat: A földmérési alaptérképek digitális alaptérképpé történő átalakításáról és minőségellenőrzéséről

4 DAT-M1 DAT-M2 DET Eatv. Eb tv EGK Ehtv ELGI EOMA EOTR EOV EOVA Ép.Ért. Eszr ESZTR Étv EU ÉVM Evt Fkbt FM FM vhr. FM-HM vhr. FM-HM-PM e.r. FÖMI FTF Fttv FVM GKM GPS Hegyktv HM Ht IHM IKM Iltv /1996. FM FTF szabályzat: A digitális alaptérkép adatbázisának szerkezete, adattáblázatai, adatcsere-formátuma és kezelési szabályai /1996. FM FTF szabályzat: A digitális alaptérkép jelkulcsai Digitális Erdészeti Térkép évi XXXV. tv. az elektronikus aláírásról évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátás végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.) korm. r. Egyesült Gazdasági Közösség évi C. tv. az elektronokus hírközlésről Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet agységes országos magassági alaphálózat egységes országos térképrendszer egységes országos vetületi rendszer egységes országos vízszintes alaphálózat Épétísügyi Értesítő 218/1999. (XII.28.) Korm.rendelet az egyes szabálysértésekről Erdészeti Szakigazgatási Térinformatikai Rendszer évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Európai Unió Építésüfyi és Városfejlesztési Minisztérium évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról Földművelésügyi Minisztérium Az 50/1999. (V. 26.) FVM rendelettel módosított 16/1997. (III. 5.) FM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi LXXVI. törvény végrehajtására 58/1999. (VI. 18.) FVM-HM és a 95/2000 FVM-HM. (XII. 21.) együttes rendelettel módosított 21/1997. (III. 12.) FM-HM együttes rendelet a földmérési és térképezési tevékenységről szóló évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelete a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról Földmérési és Távérzékelési Intézet Földügyi és Térinformatikai Főosztály A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló1996. évi LXXVI. törvény Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Globális helymeghatározó rendszer, Global Position System évi CII. törvény a hegyközségekről Honvédelmi Minisztérium évi C. tv. a helyi adókról Informatikai és Hirközlési Minisztérium Ipari és Kereskedelmi Minisztérium évi XCIII. tv. az illetékről.

5 Inytv. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló az évi CXIX. és az évi CXXV. törvénnyel módosított évi CXLI. törvény Inytvhr. A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról IpM Ipari Minisztérium IRM Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ISO International Organization for Standartization Itv évi XCIII tv. az illetékről Kbt évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Ket évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól kht. közhasznú társaság korm. r. Kormányrendelet Kotv évi XLVI tv. a konzuli védelemről KöM Környezetvédelmi Minisztérium Kövámt évi CXXVI. tv. a közösségi vámjog végrehajtásáról Közjtv évi XLI törvény a közjegyzőkről KRESZ 1/1975 évi KPM-BM e.r. a közúti közlekedés szabályairól KSH Központi Statisztikai Hivatal KTM Környezetvédelmi és Területfejlesztési minisztérium Ktv évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium LAU Local Administrative Unit LEADER Liaison Entre Actions de Développement de l Economie Rurale; (Akciók közötti kapcsolat a rurális térségek gazdaságfejlesztéséért) Ltv. Levéltári törvény MÁFI Magyar Állami Földtani Intézet MÉM Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium MePAR Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Mér.tv évi XLV. tv. a mérésügyről META Megyei TAKAROS rendszer MK Magyar Közlöny MNV Magyar Nemzeti Vagyonkezelő MSZ Magyar Szabvány MT r. Minisztertanácsi rendelet MVH Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nj. nemzetközi jog NKP Nemzeti Kataszteri Program Nmjtvr évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról OFTH Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal OGPSH országos GPS alapponthálózat OKJ Országos Képzési Jegyzék OMMI Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet OSZK Országos Széchényi Könyvtár OTK Országos Területfejlesztési Koncepcio

6 OVH PHARE PM Pp. Pt. Ptk. r. rendelet SKV sz. Szadt. SZBKI Szja. Szjt. tv., Tv., t. Tao. Tátv. Termvtv. TÉSZ TIM Tvr. Tvt. Tvtv. Országos Vízgazdálkodási Hivatal Pholand-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy Pénzügyminisztérium évi III. tv a Polgári Perrendtartásról évi CI tv. a postáról évi IV. tv. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről Stratégiai Környezeti Vizsgálat szabályzat évi LXVI. tv. a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásáról Szőlészet és Borászati Kutató Intézet évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról évi LXXVI. törvény a szerzői jogról törvény u. utasítás Ütv. vhr évi LXXXI. tv. a társasági adóról és osztalékról évi CXXXIII. tv. a társasházakról évi LIII. tv. a természetvédelemről Térképészeti Szolgálat Tájvédelmi Információs és Monitoring rendszer törvnyerejű rendelet évi LIII. tv. a természetvédelemről évi LV. tv a termőföldről évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről végrehajtási rendelet Adatok és munkarészek szolgáltatása 3. (1) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadatainak felhasználásával készül ő sajátos célú földmérési munkákhoz történ ő adatszolgáltatás elő tt a földmérési munkával érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatainak és attribútumainak egymással való összhangját a földhivatalnak ellenőriznie kell. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az érintett alakzatok ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt mű szaki területei összhangban vannak-e a nyilvántartott területekkel. A vizsgálat szoftveres eljárással végzend ő, az adatszolgáltatás átfutási idején belül. (2) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt, felületszer ű objektumok által meghatározott alakzatok területét műszaki területnek kell tekinteni. (3) Amennyiben a nyilvántartott területi adatok és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható mű szaki területi adatok közötti különbség meghaladja a 20. (1) bekezdésében meghatározottak szerinti megengedett eltérést, a földhivatal az ban foglaltak szerint köteles eljárni. 4. (1) Az átnézeti térképek digitális változatát az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból generalizálással kell elő állítani, az állami térképre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tartalmi és pontossági előírások figyelembevételével.

7 (2) Analóg adathordozón lév ő átnézeti térképek szolgáltatásakor a másolaton fel kell tüntetni a rendelkezésre álló térkép készítésének és az adattartalom utolsó aktualizálásának időpontját. (3) Az (1) bekezdés szerint elkészített digitális átnézeti térkép a földhivatallal elő zetesen egyeztetett formátumban, vagy szelvényenkénti kinyomtatásban szolgáltatható. Adatszolgáltatás (felhasználás) VI. fejezet. Kötelező adatfelhasználás Betekintés az ingatlan-nyilvántartásba; Másolatok kiadásának módja; Személyazonosító adatok használatának korlátozása; Elektronikus adatszolgáltatás a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből; Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból; Adatszolgáltatás hivatalból. Adatszolgáltatás (díjak) 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM e.r. A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi LXXVI. törvény 29. -ának (4) bekezdésében, valamint az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 67. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján. Adatszolgáltatás (ingatlan-nyilvántartás) 111. Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatnak e rendelet rendelkezései szerint különböznie kell a papír alapon kiállított hiteles másolattól, és az elektronikusan hitelesített másolattól. 111/A. (1) A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal - a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelő s miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján. (2) A tulajdoni lapba történ ő betekintés iránti kérelmet - a Ket.-ben meghatározottakon túl a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal - a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelő s miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján Ha a kérelmez ő a tulajdoni lap másolat kiadása iránti kérelmét postai úton terjeszti el ő, a kérelmet legalább teljes bizonyító erej ű magánokiratba kell foglalni Az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából személyes adatot is tartalmazó adatlekérdezés csak egyedi esetekben és a tulajdoni lap formátumnak megfelelően teljesíthet ő. 113/A. Közjegyz ő számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell a közjegyző i kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a közjegyz ő kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a közjegyző i szolgálatát nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt. 113/B. Ügyvéd számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell az ügyvédi kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását az ügyvéd kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a kérelmez ő ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt. 113/C. A közigazgatási szervek kivételével a jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illető leg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyz ő által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot, vagy a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, amely 30 napnál nem lehet régebbi A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet - Ket.-ben meghatározottakon túl az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal - a Földmű velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelő s miniszter rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján A hozzáférési jogosultság felfüggesztésérő l vagy visszavonásáról szóló határozatot a rendszer üzemeltetőjének is meg kell küldeni. 115/A. A naplóból történ ő adatszolgáltatás iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmez ő nevét, születési idejét, lakcímét, valamint személyazonosító jelét (1) Az összesít ő fekvésenként mű velési ágak szerinti részletezéssel, a kataszteri tiszta jövedelem feltüntetésével tartalmazza: a) a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított és a művelés alól kivett területeket, b) a különböz ő tulajdonban (vagyonkezelésben, használatban) álló területeket, c) a bel- és külterületi ingatlanok összesített adatait. (2) A megye és az ország területéről külön összesítő t kell készíteni az (1) bekezdésben megjelölt csoportosításban A mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában (vagyonkezelésében) lév ő területekrő l törzsszám szerint - az ingatlan-nyilvántartásért felelő s miniszter által meghatározott - összesített kimutatást kell készíteni. Ebben településenként fel kell tüntetni a gazdálkodók tulajdonában (vagyonkezelésében) lév ő az

8 ország bármely területén fekv ő földek mű velési ágak szerint részletezett területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait (1) Kérelemre a település egész területére vagy annak egy részére (fekvés) vonatkozó, az ingatlanok (3) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó földkönyv, illetve legalább tíz ingatlanra vonatkozó földkönyvi kivonat készíthet ő. (2) A földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatása számítástechnikai adathordozón vagy kinyomtatott formában történhet. (3) A földkönyv vagy földkönyvi kivonat tartalmazza az ingatlanok címét, helyrajzi számát, és alrészletenkénti bontásban azok területnagyságát, művelési ágát, minő ségi osztályát, valamint aranykorona értékét. (4) A tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza a tulajdonos nevét és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímét. Adatvédelem Az adatvédelem az adatbázishoz vagy a belőle származó adatállományhoz való hozzáférés kötöttségeit, szabadságát és illetékességi viszonyait megfogalmazó rendelkezéseknek és szabályoknak, valamint a tényleges hozzáférések regisztrált adatainak összessége. A DAT két adatvédelmi kategóriát használ. Ezek: műveleti engedélyek és használatkorlátozás. Érvényes az adatbázis minden elemére, de az objektumok, objektumcsoportok, objektumosztályok és a DAT attribútumai között külön adatmezőben nem kell megadni. 18 Az adatvédelem az adatok jogi értelemben vett (törvényekkel, szabályzatokkal való) védelmét jelenti. Aktualitás Az idő első szerepe a DAT adatbázisban az, hogy attribútumként szolgál. Az időpont az objektumok és attribútumaik egyik jellemzője. A felmérés, a hitelessé nyilvánítás és az adatbázisba vitel jellemző adata. Egy objektumról a felméréskor állapítják meg, hogy létrejött, vagy megszűnt, vagy korábbi felméréskor megállapított léte megerősítést nyert. Az idő másik szerepe az, hogy képes kifejezni az adatok aktualitását mint minőségi jellemzőt: az adatbázis felhasználása pillanatában (pl. lekérdezéskor) érvényes-e még az adat, a változások mértéke és a felújítottsági állapot egymással összhangban van-e, a változások átvezetése időben megtörtént-e. Az aktualitás mint adatminőségi jellemző vizsgálatakor két időadat összehasonlítása történik. Az egyik oldalon általában a felmérés időpontja van, a másik oldalon pedig vagy az adatbázis lekérdezésének vagy az adatbázisba vitelnek az időpontja szerepel. Érvényesség. Ha egy objektum vagy attribútuma vagy kapcsolata megváltozik, akkor a változás előtti állapot érvénytelenítésére az objektumot és attribútumait leíró adatrekordokba a megszűnés dátumát be kell írni. Egy új objektum felvétele a DAT-ba egy új adatrekord beírását jelenti, létrejöttének időpontjával együtt. Érvénytelenített adatrekordot az adatbázisból törölni nem szabad, a történeti archiválás része lesz. A történeti archiválás utáni időszakban működtetendő adatbázisban az előző időszak érvénytelenített adatrekordjai már nem szerepelnek, de egykori létezésükre és archiválási címükre utalni szükséges egy, külön erre a célra rendszeresített regiszterben. A történeti archiválást 3 évenként ajánlatos elvégezni. A térképfelújítás végrehajtásának szükségessége (mint minőség iránti igény) a várható változások mértékétől, ez pedig általános esetben a földrajzi térségre jellemző gazdasági élet dinamikájától, s következésképpen a település jellegétől és a fekvéstől függ. Felújítás válhat szükségessé föld- és birtokrendezések kapcsán. Alapadatok hatósági célú felhasználása 7. (4) Hatósági eljárásban csak a 6. (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban: állami alapadatok kezelésére jogosult szervek) által szolgáltatott hiteles állami alapadatok használhatók fel. Alapponthálózat Alapponthálózat a terepen állandó módon megjelölt, egységes rendszerbe foglalt, vízszintes és magassági adatokkal jellemzett pontok összessége, mely alapul szolgál a térképek készítéséhez és további földmérési feladatok végrehajtásához. Alaphálózati pontnak tekintendők az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat I-IV. rendű pontjai, az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat 0-III. rendű pontjai, az Országos GPS Hálózat pontjai, valamint az Országos Gravimetriai Hálózat 0-II. rendű pontjai. Alapponthálózat karbantartása 16. (1) Az alaphálózati pontokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a megyei földhivatalok a szakmai szabályzatok szerint rendszeresen helyszínelik és karbantartják. (2) A kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontokat, illetve a honvédségi területre eső alaphálózati pontokat a honvédség térképész szolgálata helyszíneli és tartja karban. (3) Amennyiben a kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontok rongálódásáról vagy pusztulásáról a földhivatal tudomást szerez, közvetlenül tájékoztatja a honvédség térképész szolgálatát. (4) A helyszínelő és karbantartó szervezet az elvégzett munkáról és az alappontok állapotával kapcsolatos megállapításairól éves beszámoló jelentést küld a FÖMI-nek.

9 (5) Pontpusztulás esetén a megyei földhivatal haladéktalanul értesíti a FÖMI-t, amely szükség szerint intézkedik annak helyreállításáról, pótlásáról, valamint az új pont adatainak a megyei földhivatalhoz történő megküldéséről. 17. (1) Az alapponthálózatok - kivéve a katonai tájékozási hálózat - pontjainak áthelyezésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos engedélyt a) az EOVA I-III. rendű pontjainak, valamint az EOMA I-II. rendű kéregmozgási pontjainak vonatkozásában - a FÖMI megkeresése alapján - a Földművelésügyi Minisztérium, b) az EOVA IV. rendű pontjai, az OGPSH pontjai, az ún. Bendefy-féle magassági alapponthálózat még nyilvántartásban lévő I-II. rendű pontjai és az EOMA I-III. rendű szakaszvégpontjai vonatkozásában a FÖMI előzetes állásfoglalása alapján a megyei földhivatal adja meg. (2) A katonai tájékozási hálózat azon pontjainak áthelyezéséhez vagy megszüntetéséhez, amelyek egyúttal EOVA pontok is, a honvédség térképész szolgálatának és a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Földművelésügyi Minisztérium, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a FÖMI együttes előzetes állásfoglalása szükséges. (3) A kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontok áthelyezéséhez, illetve megszüntetéséhez a honvédség térképész szolgálatának engedélye szükséges. A pontok pótlásáról is ez a szervezet gondoskodik. Alapponthálózat létesítése és fenntartása 8. (1) A FÖMI országos adat- és térképtárat, valamint űrfelvétel- és légifilmtárat létesít és működtet. (2) A FÖMI a 7. (2) bekezdésének i)-j) pontjaiban foglalt, valamint az alappont-hálózatokkal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében távérzékelési központot, illetve kozmikus geodéziai obszervatóriumot üzemeltet. Alappontsűrítés A5. MÉM OFTH Szabályzat a vízszintes alapponthálózat sűrítésére. Állam és szolgálati titok évi LXV. t. Az államtitokról és a szolgálati titokról. Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében az adatok nyilvánosságának a legszükségesebb mértékű korlátozására tekintettel az államtitokról és a szolgálati titokról. Államhatár évi XXXII. t. A határőrizetről és a Határőrségről. Hatályon kívül helyezve! 28. (1) Az államhatár változásával kapcsolatos földmérési munkákat hatósági jogkörében eljárva a FÖMI végzi. (2) A változási vázrajzot és a kapcsolódó munkarészeket a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokat felhasználva a FÖMI készíti el a 7. és 8. mellékletekben megadott minta szerint, melyet vizsgálatra, záradékolásra és átvezetésre az érintett megyei földhivatal útján ad át a földhivatalnak. Államhatár földmérési jelei 18. (1) Az államhatárral kapcsolatos földmérési munkákat a FÖMI végzi, illetve végezteti a vonatkozó nemzetközi szerződések szerint. (2) Azok a háromszögelési pontok és sokszögpontok, amelyek egyben az államhatár megjelölését szolgálják, különleges földmérési jelnek tekintendők. A pontoknak az államhatár felmérésétől eltérő földmérési célú felhasználását nemzetközi szerződések korlátozzák. (3) Az államhatár pontjainak koordinátáit EOV rendszerben is meg kell határozni. (4) Az állami térképeken az államhatárt a FÖMI által szolgáltatott adatoknak megfelelően kell ábrázolni. Állami alapadatok 5. (1) Az állami alapmunkák során keletkezett adatokat és az elkészített térképeket - az állami földmérési alaptérkép tekintetében a 10. (1) bekezdésében foglaltak szerint - azok vizsgálatát, minősítését és állami átvételét követően földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni. (2) A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok és térképek állami átvételi vizsgálat alapján kapott minőségi tanúsítást követően válhatnak állami alapadattá. (3) Az állami alapadatokat, valamint az e törvény végrehajtási jogszabályában megállapított hivatalos földrajzi neveket az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása során, illetve a sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munkák végzése során - a munka jellegétől függően - fel kell használni.

10 Állami alapadatok kezelése 6. (1) Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, űrfelvétel- és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni. (2) Az ország teljes területére kiterjedően a polgári földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok, valamint a hivatalos földrajzi nevek kezelését a térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt központi földmérési szervezet látja el, a katonai földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatokat a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezet kezeli. (3) A helyi vonatkozású állami alapadatokat az ingatlanügyi hatóság kezeli. Állami alapadatok szolgáltatása 7. (1) Az állami alapadatokba, ideértve a hivatalos földrajzi neveket is - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelő szervek az e törvény végrehajtási jogszabályában meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában. (2) Az állami térképek térinformatikai célú felhasználása az adatszolgáltatóval kötött megállapodás alapján - külön díj meghatározásával - történhet. (3) Az állami alapadatok katonai érdekből készült változatának felhasználását jogszabály a Magyar Honvédségre korlátozhatja. (4) Hatósági eljárásban csak a 6. (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban: állami alapadatok kezelésére jogosult szervek) által szolgáltatott hiteles állami alapadatok használhatók fel. (5) Az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező személy tekinthet be és igényelhet másolatot. Ez a jog megilleti a műszaki szakhatóságot, a bíróságot, az ügyészséget, valamint a nyomozó hatóságot is. 4. (1) Állami alapfeladatnak minősül a) az ország állami térképekkel [9. (1) bekezdés] való ellátásának biztosítása, b) a honvédelem térképellátása, c) az állami alapadatok kezelése, tárolása, karbantartása és szolgáltatása, d) nemzetközi kötelezettségből származó feladatok ellátása, e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása és abból adatok szolgáltatása, f) az a)-e) pontokkal kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés. (2) Törvény további alapfeladatokat is meghatározhat. (3) Az állam a térképellátás érdekében gondoskodik az állami alapmunkák végzéséről. Állami alapmunkának minősül a) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítése és folyamatos felújítása, b) az állami topográfiai térképek készítése és folyamatos felújítása, c) az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, valamint d) az államhatár földmérési munkái. Állami alaptérképek 9. (1) Az állam az ország térképellátását az állami földmérési alaptérképek, azok átnézeti térképei és az állami topográfiai térképek (a továbbiakban együtt: állami térképek) készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával, illetve az e térképekről való adatszolgáltatással biztosítja. (2) Az állami térképeknek - a térképkészítés céljától függően - alkalmasaknak kell lenniük: a) a hatósági nyilvántartások, b) térinformatikai rendszerek, c) a honvédelmi és rendvédelmi tevékenység, d) a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges terület-, illetve településfejlesztési és településrendezési, vagyon-nyilvántartási, információs és településirányítási tevékenység, e) a közlekedési, a hírközlési, a vízgazdálkodási tevékenység, f) az infrastruktúra-fejlesztés, g) az agrár- és térségfejlesztési tevékenység, h) a természet- és környezetvédelmi tevékenység, i) a bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek, illetve geológiai nyilvántartások, j) adózási célú nyilvántartások, és k) statisztikai célú feladatok térképi megalapozására. (3) A meglévő térképállományt folyamatosan fel kell újítani, a fel nem újítható térképek helyett újakat kell készíteni. (4) Új állami földmérési alaptérképet számítógépen kezelhető módon, számszerű (numerikus) meghatározással kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni térképfelújítás esetén is.

11 Állami átvételi eljárás és záróminősítés 5.4.(1) Az állami átvételi eljárás célja meggyőződni arról, hogy a felmérő cég elvégezte a szükséges vizsgálatokat és az ehhez kapcsolódó hiánypótlásokat, meghatározta a minőségre jellemző adatokat és kijavította az eközben fellelt hibákat, valamint arról hogy ezt a szabályzatban előírtaknak megfelelően dokumentálta. (2) Az állami átvételt bizottság hajtja végre, amelyet az illetékes megyei földhivatal hív össze. A bizottságban a megrendelő szerv, a felmérő cég, a területileg illetékes önkormányzat és megyei földhivatal képviselője kell, hogy részt vegyen. (3) Az állami átvétel végrehajtásának tényét és eredményeit a Felmérési törzskönyvben be kell jegyezni. (4) El kell készíteni az állami átvételi zárójegyzőkönyvet. (5) Az állami átvételt csak az alábbi szempontok figyelembevétele után lehet tanúsítani: általános elvek betartása, az állami átvételre való alkalmassági nyilatkozathoz a minőségellenőrzés végrehajtása, záróminősítés elkészítése. Állami erdészeti szolgálat 37/1996. (XII. 29.) FM r. Az Állami Erdészeti Szolgálat létrehozásáról és szervezetéről. Hatályon kívül helyezve! Állami földmérési alaptérkép A digitális földmérési alaptérkép (és térképi adatbázisok) bevezetését követően az állami földmérési alaptérképek klasszikus nyomdai sokszorosítása megszűnt. A papír alapú térképek veszítettek a jelentőségükből, mivel az ingatlanügyi hatóságok (földhivatalok) a változások vezetését is ezen digitális térképi felületeken és adatbázisokban végzik. 10. (1) Az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) az egységes országos térképrendszerben készült olyan nagy méretarányú térkép, amely állami alapadatként tartalmazza a közigazgatási határokat, a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait és egyéb azonosítóit, művelési ágait, a művelés alól kivett területeket, a földrészleteken lévő épületeket és a névrajzot. Tartalmazza továbbá a szakmai szabályzatokban foglalt módon a különféle építményeket és létesítményeket. Az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik. (2) Az e törvény hatálybalépése előtt forgalomba adott, nem az egységes országos térképrendszerben készült földmérési alaptérképeket is - az új alaptérkép elkészültéig - állami földmérési alaptérképnek kell tekinteni. (3) Az alaptérképet úgy kell elkészíteni, hogy az ingatlan-nyilvántartás igényeinek teljes körű kielégítése mellett a hatósági feladatok, a nemzetgazdaság, továbbá a honvédelem általános igényeinek is megfeleljen. (4) Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás kötelező alapja. (5) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma kötelező alapul szolgál nagy méretarányú térképekre alapozott közigazgatási és törvény által előírt önkormányzati nyilvántartásokhoz. Az ilyen jellegű térinformatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításához kizárólag a 9. (4) bekezdés szerint készült alaptérképek használhatók. (6) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma hiteles alapul szolgál a nagy méretarányú térképi ábrázolással, az ehhez kötődő földmérési feladattal, a területnagysággal, a helyrajzi számmal vagy egyéb azonosítóval kapcsolatos bírósági vagy más hatósági eljáráshoz. 20. (1) Az alaptérképet a 12. -ban meghatározott egységes országos vetületi rendszer egységes országos térképrendszerében, egységes és összefüggő szelvényrendszerben kell készíteni. (2) Az alaptérkép adatbázisát közigazgatási egységenként (településenként) elkülöníthető módon kell szervezni. (3) Az EOTR méretarány-rendszere: a) az alaptérkép méretaránya belterületen 1:1000 vagy 1:2000, külterületen 1:1000, 1:2000 vagy 1:4000; b) az alaptérkép átnézeti térképének méretaránya - a belterület, illetve a belterület és a külterület együttes ábrázolása esetében - 1:4000 (kivételesen 1:5000), a külterület ábrázolásakor 1: (4) A forgalomba adott digitális alaptérképet - a forgalomba adáskori állapotnak megfelelően - hagyományos adathordozón (papír, fólia) is meg kell jeleníteni, és a továbbiakban a megfelelő számítógépes adathordozóval együtt változatlan tartalommal meg kell őrizni. (5) Az alaptérkép szabványban, illetve szakmai szabályzatokban előírt módon tartalmazza az állami alapadatokat. Az állami alapadatokon túli tartalmat a megrendelő (igénylő) költségére - az állami alapadatoktól elkülöníthető módon - lehet az alaptérképen ábrázolni, és az adatbázisban kezelni. Állami vizek 22/1996. (XI. 29.) KHVM r. Az állam kizárólagos tulajdonában levő vizek és vízilétesítmények jegyzékének közzétételéről. Hatályon kívül helyezve! Alrészlet (kialakítása) 51. (1) A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböz ő művelési ágak területét, továbbá a mű velés alól kivett területet

12 - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m². (2) Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (mű velés alól kivett terület) az (1) bekezdésben meghatározott területi mértéket nem éri el, azt a mellette lev ő nagyobb terület ű művelési ággal (mű velés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani. (3) A külterületen és a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten belül az állandó jelleg ű épületek nyilvántartása: a) a lakó-, illetve üdülő épületet a hozzá tartozó udvarral együtt - az általa elfoglalt terület nagyságától függetlenül - külön alrészletként, a földrészlet ezt meghaladó részét - az (1) bekezdésében meghatározott területi mértékre figyelemmel - a tényleges állapotnak megfelel ő művelési ágban (mű velés alól kivett területként) kell nyilvántartani, b) az állandó jelleg ű egyéb épületet és a hozzá tartozó udvar területét, ha az (1) bekezdésében meghatározott területi mértéket nem éri el, azzal a művelési ággal (mű velés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani, amelynek területéhez az épület tartozik. (4) Az ingatlan-nyilvántartás szempontjából állandó jelleg ű épületnek minő sül a 12 m²-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekbő l összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (k ő, tégla, beton stb.) van (1) A művelési ágak megállapításának, elhatárolásának és ezen alapulva, az alrészletek kialakításának szabályait a mindenkor érvényes ingatlan-nyilvántartási jogszabály tartalmazza. (2) Egy földrészleten belül a különböző művelési ágak területét alrészletekként kell kialakítani. (3) Az alrészlet határát egy egyenes szakaszokból álló, önmagába visszatérő vonallal (határral) kell a digitális alaptérképen ábrázolni. (4) Az alrészleteket az alábbiak figyelembevételével kell kialakítani: Belterületi alrészletek: az 1 ha területet el nem érő földrészletet "művelés alól kivett" minősítésű (kivéve a következő pontban leírt esetet). Nem közterületi földrészlet "épület és udvar" vagy "beépítetlen terület" lehet. a külterületből, különleges külterületből belterületbe csatolt földrészletek megtartják eddigi művelési águkat, míg ezzel ellentétes helyi önkormányzati, vagy földhivatali határozat nem születik. az 1ha-t meghaladó területű földrészleten, ha azon üzemszerű mezőgazdasági művelés folyik, a tényleges művelési ágat kell feltüntetni. alrészletet csak ott szabad kialakítani, ahol a többitől eltérő művelési ág területe a 400 m 2 -t meghaladja. Külterületi alrészletek: azt a földrészletet, amelynek területe a 400 m 2 -t meghaladja, és rajta állandó jellegű lakóépület van, művelés alól kivett területként kell kialakítani egy mezőgazdaságilag művelt földrészleten lévő épület a terület művelési ágát nem változtatja meg, az épületet a környező megművelt területhez kell kapcsolni. Ha az épület(ek) nagysága a 36 m 2 -t meghaladja, a tulajdonos kérheti az épület(ek) és a hozzá tartozó udvar alrészletté való alakítását, és "művelés alól kivett" területté nyilvánítását. egy földrészleten belül a különböző művelési ágakból akkor kell alrészleteket kialakítani, ha azoknak területe egyenként a 400 m 2 -t meghaladja. ha egy földrészleten útnak használt terület is van, melyet nemcsak a tulajdonos, hanem más személyek is rendszeresen, közlekedés céljára használnak, önálló alrészletként kell kialakítani (saját út), akkor is, ha területe nem haladja meg a 400 m 2 -t. ha egy földrészleten lévő művelési ág területe nem haladja meg a 400 m 2 -t, de az a szomszédos földrészlet(ek)en folytatódik, le kell határolni, de a területet a földrészleten belüli szomszédos művelési ág alrészletéhez kell kapcsolni. Árverés 30. (1) Az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét és idő pontját a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni. (2) Az árverés sikertelensége, valamint a nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a bírósági végrehajtó vagy az árverez ő hatóság által megküldött jegyző könyv alapján a körzeti földhivatal törli az árverés, illetve a nyilvános pályázat kitűzésének a tényét. (3) Eredményes árverés vagy nyilvános pályázat esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejű leg az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét törölni kell. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejű leg törölni kell azokat a jogokat is, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerz ő új tulajdonos tulajdonjogát a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény a alapján nem terhelhetik. Átjárás tűrése 167. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.

13 Átlagos minőségű termőföld Az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga. Átnézeti térkép Állami földmérési alaptérképekről az eredeti térkép méretarányánál kisebb méretarányban készített térkép, amely bizonyos tartalmi elemek elhagyásával, nagyobb területek jó áttekinthetőségét szolgálja. Bánya évi XLVIII. t. A bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel. E törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban. Bánya mérés 69/1995. (XII. 26.) IKM r. A bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról 1. (1) A bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó (a továbbiakban: bányavállalkozó) a jelen Bányabiztonsági Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) előírt bányatérképek elkészítéséhez és kiegészítéséhez a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési és térképészeti adatokat is köteles felhasználni. (2) A Szabályzat nem érinti a bányavállalkozó más jogszabályban, valamint más méretarányban és ebből eredő más térképi tartalommal előírt térképezési kötelezettségét. (3) Amennyiben a bányatérkép nem felel meg a térképkészítési előírásoknak, a területileg illetékes bányakapitányság (a továbbiakban: bányakapitányság) kötelezheti a bányavállalkozót a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására, b) ellenőrző mérések elvégzésére, illetve c) új bányatérkép készítésére. 4. (1) A bányamérési tevékenységhez az országos felmérés alapadatait kell felhasználni, vagy ezekből kiindulva vízszintes és magassági alapponthálózatot kell létrehozni. (2) Az alappontok mozdulatlanságáról minden, azokhoz kapcsolódó mérés előtt meg kell győződni. Ha az ellenőrző méréskor a hibahatárt meghaladó eltérés mutatkozik, az elmozdult alappontokat újra kell mérni, valamint vízszintes és magassági koordinátáikat ismét meg kell határozni. A földhivatalnak bejelentett pontok elmozdulásáról a területileg illetékes megyei földhivatalt 8 napon belül írásban értesíteni kell. (3) A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a) a mért adatokat, b) a mérést végző nevét, c) a mérés időpontját és körülményeit, d) az alkalmazott műszer típusát és gyári számát. (4) Az elektronikus adathordozón rögzített mérési eredményeket ki kell nyomtatni és a 7. -ban előírtak szerint kell tárolni. 6. A bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles a) rendszeresen ellenőrizni a bányatérképek készítését és kiegészítését, b) a bányamérőt mindazon adattal ellátni, melyet a bányatérképen haladéktalanul fel kell tüntetni és rendelkezésre bocsátani minden egyéb, nem mérésből származó adatot, melyet a bányatérképen ábrázolni kell. 7. (1) A bányatérképek hagyományos módon mérettartó anyagon vagy digitális technológiával, számítógépen készíthetők. (2) Az alaptérkép eredeti munkarészeit - ideértve a térképszerkesztéshez felhasznált mérési és számítási jegyzőkönyveket is - tűzálló páncélszekrényben, annak hiányában lemezszekrényben kell tárolni. (3) Számítógépes feldolgozás esetén a bányatérkép teljes adatállományát legalább két adathordozón, egymástól távoli, különálló épületben kell tárolni. (4) Digitális mérési, feldolgozási és térképkészítési mód esetén a (3) bekezdés rendelkezését a mérési, a feldolgozási és a térképi adatokra is alkalmazni kell. 8. (1) A bányatérkép megőrzéséről, biztonságos tárolásáról és nyilvántartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni. (2) A 7. (1)-(3) bekezdésében előírtakat, valamint a külszíni és a föld alatti alaphálózati mérések és számítások jegyzőkönyveit nem selejtezhető iratként, hagyományos technológia esetében eredeti formájában, digitális technológia esetében mind kinyomtatva, mind adathordozón, megmásíthatatlanul is meg kell őrizni. Bánya mérő 70/1995. (XII. 26.) IKM r. A hites bányamérőről.

14 2. (1) E rendelet alkalmazásában a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel az rendelkezik, akinek bányamérő, bányaművelő, bánya-, földmérő-, erdő- vagy építőmérnök hazai egyetemi, vagy földmérési, földrendezői, illetve építési szakterületen hazai főiskolai üzemmérnöki, vagy ilyen képesítést nyújtó külföldi, más elnevezésű oklevele van; b) szakmai gyakorlattal az rendelkezik, aki az oklevél megszerzését követően bányavállalatnál, bányaüzemnél vagy bányamérési tevékenységet végző egyéb gazdálkodó szervezetnél legalább négy év bányamérési gyakorlatot szerzett, és ezen belül legalább két évig bányamérési feladatokat önállóan irányított; c) szakmai minősítéssel az rendelkezik, aki a 4. -ban meghatározott szakmai minősítésen megfelelő értékelést kapott. (2) Annak, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettsége mellett ingatlanrendező földmérői minősítéssel is rendelkezik, az (1) bekezdés b) pontjától eltérően csak két év bányamérési gyakorlatot kell igazolnia. (3) Mélyműveléses bányában hites bányamérői tevékenységet az végezhet, aki egyetemi oklevéllel rendelkezik, és az (1) bekezdés b) pont szerinti szakmai gyakorlatot mélyműveléses bányában szerezte. Bánya térkép évi XLVIII. t. A bányászatról. 33. (1) A bányavállalkozó köteles a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérkép) elkészíteni és a változásokkal kiegészíteni. (2) A bányaművelés befejeztével a bányatérkép egy példányát megőrzésre át kell adni a bányafelügyeletnek. 203/1998. (XII. 19.) Korm. r. Az évi XLVIII. t. vhr. 20. (1) A bányatérképen a külszíni alakzatokat, műtárgyakat, a bányászati létesítményeket, a bányaműveleteket, valamint a határvonalakat (bányatelek, védőpillér, kutatási terület, belterület, ásványi nyersanyagtest elhelyezkedést) az erre vonatkozó külön szabályozás szerint szabványos térképi jelekkel kell ábrázolni és hitelesíteni. (2) A bányatérkép hitelesítését hites bányamérő végezheti. A hites bányamérő felügyeli a bányamérést, a bányaműveletekkel, a bányakárokkal és a bányászati tevékenységet követő tájrendezéssel kapcsolatos, a bányavállalkozót terhelő mérési feladatok ellátását. (3) A hites bányamérő szakmai feladatát önállóan, egyéni felelősséggel látja el, tevékenységét a bányakapitányság felügyeli. (4) A bányatérképek egy példányát - a műszaki üzemi terv mellékleteként - át kell adni a bányakapitányságnak. (5) A bányakapitányság - a térkép minősítésének megfelelő előírások megtartásával - köteles az érdekeltek részére a bányatérképekbe történő betekintést lehetővé tenni. (6) A bányatérkép méretére és tartalmára vonatkozó előírásokat, a hites bányamérő képesítésére és szakmai gyakorlatára vonatkozó követelményeket és feltételeit, továbbá a nyilvántartás rendjét külön jogszabály határozza meg. 69/1995. (XII. 26.) IKM r. A bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzatkiadásáról. 1. (1) A bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó (a továbbiakban: bányavállalkozó) a jelen Bányabiztonsági Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) előírt bányatérképek elkészítéséhez és kiegészítéséhez a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési és térképészeti adatokat is köteles felhasználni. (2) A Szabályzat nem érinti a bányavállalkozó más jogszabályban, valamint más méretarányban és ebből eredő más térképi tartalommal előírt térképezési kötelezettségét. (3) Amennyiben a bányatérkép nem felel meg a térképkészítési előírásoknak, a területileg illetékes bányakapitányság (a továbbiakban: bányakapitányság) kötelezheti a bányavállalkozót a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására, b) ellenőrző mérések elvégzésére, illetve c) új bányatérkép készítésére. (4) A bányakapitányság műszaki-biztonsági szempontból szükséges egyéb térképek készítését is elrendelheti. A bányakapitányság által elrendelt térképeket a bányatérkép másolatán kell elkészíteni. 2. (1) Jelen Szabályzat alkalmazásában bányatérkép: a) a kutatási térkép, b) a bányatelek térkép, c) az átnézeti térkép, d) a bányaművelési térkép, e) a tervtérkép, f) a légvezetési térkép, g) a hidrogeológiai térkép, h) a villamos hálózati térkép, i) a fúrólyukas bányászati kitermelés üzemi - üzemi átnézeti - és tervtérképei, j) a kőolaj-, kőolajtermék- és földgázszállítás távvezetéki, távvezetéki átnézeti térképei, k) a környezetvédelmi térkép.

15 (2) A bányatérképek közül bányászati szempontból alaptérkép: a) az (1) bekezdés a)-b), d) és i)-k) pontjaiban felsorolt bányatérkép, a tervtérkép kivételével, b) a mélyműveléses bánya átnézeti térképe. (3) A (2) bekezdésben nem említett bányatérkép az alaptérkép másolatán készült másolati térkép. (4) A bányatérképet hiteles bányamérőnek kell hitelesítenie. 3. (1) A bányatérkép koordinátarendszerének (a méretarány függvényében) azonosnak kell lennie az országos felmérés (földmérési állami alapadat és térkép, polgári és katonai topográfiai térképek) adott helyen alkalmazott koordinátarendszerével. Amennyiben a térképen ábrázolandó területen az országos felmérés több vetületi rendszert alkalmaz, akkor a terület legnagyobb részén alkalmazott vetületi rendszert vagy az Egységes Országos Vetületi Rendszert (a továbbiakban: EOV) kell választani. A bányatérképen fel kell tüntetni az EOV rendszer keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV koordinátahálózat megrajzolható legyen. 5. (1) Minden kinyomtatott vagy másolt bányatérképen fel kell tüntetni a) a bányavállalkozó nevét, székhelyét és a bánya (kutatási terület) helyét, b) a térkép Szabályzat szerinti megnevezését, c) a térkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, az alappontok számát és magasságát, d) a koordinátahálózatot értékeivel, az északi irányt és a méretarányt, e) a térkép készítésének és legutolsó kiegészítésének időpontját, f) a nyilvántartási sorszámot, g) a minősített bánya veszélyességi minősítését, a minősítési fokozattal együtt, h) a meghatározott jelkulcstól eltérő térképi jelek magyarázatát, i) telepenként vagy telepszeletenként készített térkép esetén a telep(ek) vagy szelet(ek) megnevezését, j) a térkép helyességéért felelős hites bányamérő nevét és aláírását, k) a bányavállalkozó cégszerű aláírását. Becslőjárás 8 1. (2) A földminősítési rendszer olyan területi egysége, amelyben a termelési feltételek megközelítően hasonlóak. Az egyes becslőjárásokhoz művelési áganként és minőségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak. (3) Osztályozási vidék: ha a becslőjáráson belül a gazdálkodási vagy talajviszonyok a becslőjárás egész területére nem általánosíthatók, a becslőjárás további területegységekre, osztályozási vidékekre oszlik. Az egyes osztályozási vidékekhez művelési áganként és minőségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak. Beépítés 136. (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. A beépítés fogalma azt jelenti, hogy valaki idegen anyaggal saját tulajdonában, vagy használatában álló földre épít. A saját használatban (és nem tulajdonban) lévő földön történő építkezés esetén a beépítéssel tulajdonjogot csak akkor lehet szerezni, ha az épület tulajdonjoga is megilletheti az építőt a Ptk. 97. (2) bekezdése alapján. A beépítésnél nincs jelentősége, hogy a beépítő jó, vagy rosszhiszemű volt-e, mint ahogy annak sem, hogy a beépített anyag értéke hogyan viszonyul a föld értékéhez. A jogszabályalkotó nem kívánta általánossá tenni, hogy a beépítéssel is közös tulajdon keletkezzék a beépített anyag tulajdonosa és a föld tulajdonosa között, természetesen azonban gondoskodni kell az idegen anyag tulajdonosa érdekeinek védelméről. Mindezekre tekintettel e fő szabályként azt fogalmazza meg, hogy a földtulajdonos szerzi meg az anyag tulajdonjogát, azonban az anyag értékét köteles az anyag tulajdonosának megtéríteni. A joggyakorlat megkívánja a beépítésre vonatkozó szabályok alkalmazásához azt is, hogy az anyag szorosan kapcsolódjon a földhöz, vagyis ne lehessen az építmény megsemmisülése, vagy megrongálódása nélkül a földtől elválasztani. A beépítésnél is alkalmazandó az az elv, hogy nem csak az épület, hanem bármilyen más építmény építésével is lehet a beépítés tényével tulajdonjogot szerezni a beépített anyagon. Beépítési feltételek 33. Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek 1. közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége, 2. a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz), 3. a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése, 4. a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint 5. a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése a 42. -ban előírtak szerint biztosítható.

16 Beépítési mód meghatározása 34. (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani úgy, hogy a) szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül, b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen, c) ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen, d) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen. (2) A helyi építési szabályzat, szabályozási terv építési vonalakat meghatározhat. Helyi építési szabályzat, szabályozási terv hiányában - a kialakult állapotnak megfelelő - az építési vonalat elvi építési engedélyben kell meghatározni. Beépítésre nem szánt terület 4 A település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része. Beépítésre szánt terület 4 A település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. Beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa 25. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit a következő táblázat tartalmazza: Általános használat szerinti terület A településszerkezeti tervben a területfelhasználási egységekre meghatározandó Sajátos használat szerinti terület Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség Megengedett legnagyobb beépítettség (%) Az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó Megengedett legkisebblegnagyobb építménymagasság (m) Legkisebb zöldfelület* (%) lakó nagyvárosias 3, ,5< 10 kisvárosias 1,5 60 <12,5 20 kertvárosias 0,6 30 <7,5 50 falusias 0, vegyes településközpont 2, központi 3,5 a település legnagyobb mértékű lakóterületi beépítettségnél legfeljebb 25%-kal megnövelt érték a be nem épített terület 50%-a gazdasági kereskedelemi, szolgáltató 2, jelentős mértékű zavaró hatású ipari 1, egyéb ipari 1, üdülő üdülőházas 1,0 30 6,0< 40 hétvégiházas 0,2 20 <6,0 60 különleges 2, * Többszintes növényállomány telepítése estén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető. Bejegyezhető jogok Tulajdoni lap részei 16. Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be: a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog, b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

17 c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, d) haszonélvezeti jog és használat joga, e) telki szolgalmi jog, f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok, g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, h) tartási és életjáradéki jog, i) jelzálogjog (önálló zálogjog), j) végrehajtási jog. Bejegyezhető tények Tulajdoni lap részei 17. (1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel: a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése, d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása, e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása, f) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása, g) az ingatlan jogi jellege, h) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása, i) épület létesítése vagy lebontása, j) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése, k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, l) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, m) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, n) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, o) az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása, p) árverés, nyilvános pályázat kitűzése, q) a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, r) tulajdonjog fenntartással történt eladás, s) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás, t) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, u) ranghely megváltoztatása. (2) Az (1) bekezdés a)-k) pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. Az l)-v) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. Bejelentési kötelezettség 27. (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel hatósági nyilvántartásból, különösen a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban. (2) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában - ideértve a művelés alól kivett területet is - és a föld minőségében bekövetkezett változást, b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását. (3) A jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határidőben - köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni. (4) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2)-(3) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.

18 (5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a település igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változásokat az eljáró hatóság jelenti be az ingatlanügyi hatóságnak. 12. (4) A térkép tartalmát érintő változásokat - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a földrészlet tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. A bejelentési kötelezettség az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő térképi változásokra is kiterjed. (5) Ha az ingatlanügyi hatóság olyan változást észlel, amelyet nem jelentettek be, felszólítja a tulajdonost a változást tartalmazó munkarészek benyújtására. Ismételt mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság intézkedik a változás bemérésérő l. Az ingatlanügyi hatóság által elrendelt bemérésért a tulajdonos az e törvény végrehajtási jogszabályában meghatározott díjat köteles fizetni. 16. (2) Az állami alapadatok változását vagy bővítését eredményező sajátos célú földmérési és térképészeti munkát, ha a változás vagy bővítés több mint 30 földrészletet, illetve külterületen több mint 50 hektárt érint - annak megkezdése előtt - az ingatlanügyi hatósághoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározhatja a munka különleges szakmai követelményeit. Belterület 4 A település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része. Belterület elhatárolása Elhatárolás Belterületbe vonás 36. (2) Hatályon kívül helyezve! évi LIII. t. A természetvédelemről. 7. (1) c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület-felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére; (3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. (földvédelmi) 15. (1) A belterületbe vonás esetén a ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak - az érintett földrészletek helyrajzi számait és a területfelhasználási célt tartalmazó - képviselő-testületi döntéssel, valamint a településszerkezeti terv kivonatával kell igazolnia. A kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket az (5) bekezdés szerint kívánja belterületbe vonni. (3) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe. (4) Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől. (5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez. (6) Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe vonás során a (2) bekezdés utolsó mondatát, továbbá a (3)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Betekintés Adatszolgáltatás formái 67. (1) Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában kell megjeleníteni. A betekintést saját számítástechnikai eszközével az ingatlanügyi hatóság kérelemre biztosítja. A betekintés iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A betekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is. 7. (1) Az állami alapadatokba, ideértve a hivatalos földrajzi neveket is - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelő szervek az e törvény végrehajtási jogszabályában meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában.

19 (5) Az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező személy tekinthet be és igényelhet másolatot. Ez a jog megilleti a műszaki szakhatóságot, a bíróságot, az ügyészséget, valamint a nyomozó hatóságot is. Betekintés (tulajdoni lapba) 4. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez A tulajdoni lapba történ ő betekintés iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: 1. a betekint ő természetes személy anyja születési családi- és utónevét, születési helyét, születési idejét; 2. amennyiben a betekint ő jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkez ő egyéb szervezet nevében jár el, akkor a fenti adatokon túl fel kell tüntetni a jogi személy, vagy jogi személyisséggel nem rendelkez ő a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet statisztikai számjelét, bélyegző jének lenyomatát; 3. a betekintéssel érintett ingatlan (ingatlanok) megjelölése: település neve, ingatlan fekvése, ingatlan helyrajzi száma; 4. a kérelem keltének helye és ideje; 5. a kérelmez ő aláírása; 6. személyazonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma; 7. a betekint ő betekintés megtörténtét igazoló aláírása. Bírósági Bírósági eljárás 10. (6) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma hiteles alapul szolgál a nagy méretarányú térképi ábrázolással, az ehhez kötődő földmérési feladattal, a területnagysággal, a helyrajzi számmal vagy egyéb azonosítóval kapcsolatos bírósági vagy más hatósági eljáráshoz. Bírósági felülvizsgálat 27. Bírósági jogorvoslati kérelemre, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági döntés ellen rendkívüli perorvoslatként elő terjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni annak a döntésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a bírósági jogorvoslati kérelmet vagy a felülvizsgálati kérelmet benyújtották. 11 A bírósági felülvizsgálat a fellebbezéshez képest szűkebben vonja meg a jogorvoslati kérelem (a kereset) hivatkozási alapját, a bírósági felülvizsgálat a jogszabálysértésre hivatkozást követeli meg. A keresetlevélben az ügyfélnek kifejezetten jogszabály, jogszabályhely megjelölésével hivatkoznia kell a közigazgatási döntés teljes vagy részben jogellenességére, pontosabban fogalmazva arra, hogy megítélése szerint jogszabálysértés történt. A bírósági felülvizsgálat igénybevételének alapvető előfeltétele, hogy -az ügyfél a közigazgatási eljárás során a fellebbezési jogát kimerítse, vagy -ha az adott közigazgatási ügyfajtában a fellebbezés kizárt. A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányuló keresetlevelet az ügyfél a közigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül nyújthatja be. Törvény ettől eltérő keresetindítási határidőt is megállapíthat (pl. a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellenében tizenöt nap a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő). Ha az ügyfél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, akkor a Pp. szerinti igazolással élhet. A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani. (E kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a keresetlevelet az ügy irataival együtt három napon belül köteles a felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a kézhez vett keresetlevelet és iratokat nyolc napon belül köteles továbbítani az illetékes bírósághoz, s egyúttal mellékelnie kell a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatát (álláspontját) is. A közigazgatási eljárásban az újrafelvételi eljárásnak kizárólag csak közigazgatási hatósági határozat esetében van helye. Az újrafelvételi kérelem benyújtása szempontjából szemben a bírósági felülvizsgálattal érdektelen, hogy az adott ügyben az ügyfél kimerítette-e a fellebbezési jogát.

20 Bírósági jogorvoslat 58. (1) A jogok és tények bejegyzése, illetőleg adatok átvezetése tárgyában hozott fellebbezéssel meg nem támadható ingatlanügyi hatósági határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be az, akinek jogát a határozat sérti, továbbá - jogok és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen - közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő az ügyész. Ha a határozat ellen van helye fellebbezésnek, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv bejegyzés tárgyában hozott döntését felettes szerve nem változtathatja és nem semmisítheti meg. (4) A bejegyzéstől számított egy év elteltével nincs helye igazolásnak. 59. (1) A bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni. Ha az ingatlanügyi hatóságnak a saját hatáskörben történő eljárásra nincs lehetősége, az iratokat a felterjesztéstől számított 8 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. (3) Ha a bírósági jogorvoslati kérelmet közvetlenül a bíróságnál nyújtották be, azt az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése végett a bíróság megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. 60. (1) A bírósági eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Pp. XX. fejezetének szabályai az irányadók. (2) A bíróság a határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, hatályon kívül helyezi és az ingatlanügyi hatóságot új eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasítja. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed. (3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatók. (4) A jogerős bírósági határozatot az első fokú bíróság az ingatlanügyi hatósági eljárás irataival együtt megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. 61. A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsőbb bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot. Bírósági végrehajtás évi LIII. tv. A bírósági végrehajtásról. 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. 2. A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. 3. Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is. Birtok Birtokba adás (kárpótlási) 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 52. (1) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földet az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. (2) A birtokba adás feltétele, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének feltételei fennállnak [37. és 50. (2) bekezdés] és a gazdálkodó szervezet nyilatkozott arról, hogy a termőföldön lévő terményt betakarította. Ilyen nyilatkozat hiányában is legkésőbb annak az évnek december 31. napjáig birtokba kell adni azt a termőföldet, amely évben a gazdálkodó szervezet a földön lévő terményt betakarította vagy betakaríthatta volna. (3) A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben sem állapodott meg. (4) Ha a birtokbaadást a feltételeinek teljesülésétől számított 60 napon belül a földhivatal elvégezni nem tudja, a termőföldet az illetékes földrendező bizottság az árverési jegyzőkönyv és térképvázlat alapján - erre irányuló kérelemre ideiglenes jelleggel - a jogosult használatába adja (előzetes használat). Ha az érintett földrészleten többen szereztek tulajdonjogot, a földrendező bizottság az eljárásáról azokat a tulajdonosokat is értesíti, akik az előzetes használatot nem kérték. (5) Az előzetes használatba adott termőföld területnagysága és határvonala a végleges kitűzés és birtokbaadás során módosulhat. (földcsere) 30. (1) Az érdekeltek kérelmére az ingatlanügyi hatóság az önkéntes földcserével kapcsolatos földmérési munkát díj fizetése ellenében elvégzi, és a kicserélt területeket a tulajdonosok birtokába adja. Birtokháborítás 6 (polgári jog) A birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják. A birtokost birtokháborítás esetén megilleti a birtokvédelem. Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényhez A Ptk (1) bekezdése szerint a jogalap nélküli birtokos köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. Kiadásra irányuló igényt kizárólag a birtokláshoz való jog alapján lehet előterjeszteni. A birtoklásra