Integrált vad- és élőhelygazdálkodás. Apróvadgazdálkodás. Fácán. Fácán. Fácán. Gazdálkodás a fácánnal
|
|
- Tibor Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Integrált vad- és élőhelygazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a fácánnal Fácán Fácán Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fácán (Phasianus colchicus) Felismerés kakas: cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak, tömege kg; a sokféle telepített változat miatt színezete különböző; tyúk: cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb, tömege kg Elterjedés - állományhelyzet a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész Európában; Mo.-on gyakori költő, nem vonul; törzsállománya 1990-ben 1 millió pld. körül, 1.8 millió pld.bocsájtottak ki Legnagyobb létszámú apróvad Teríték: ezer pld ben Kibocsátás: ezer pld ben Becslés: ezer pld ben Fácán ázsiai faj hat géncentrumban összesen 31 alfaja ismert Európába, Észak-Amerikába (1730), Új-Zélandra (1842), Ausztráliába (1864) is betelepítették. A legendák szerint Európába először Krisztus előtt 1300 évvel az ókori Görögországba telepítették A Római Birodalomban számos helyre telepítették Magyarországon -vadászfácán Közönséges fácán örv nélküli Kínai örvösfácán éles, fehér gyűrű a nyakon, amely a toroknál kissé megszakad Mongol fácán széles örv a nyakon ami határozottan megszakad Japán fácán fémes-zöld, sötét alapszín Angol fácán barna alapszín, nyakörv nincs Törökfácán félalbínó Fehér fácán albínó 1
2 Fácán Az országban mindenütt megtalálható az állomány 2/3-3/4-e az Alföldön él Mezőgazdasági térségekhez köthető a mezgazdasági területeket erdőkkel ligetes, bozótos erdőket kedveli Nádas és bozótos területek Fácán - becslés Fácán Élőhelye Nem pusztai madár Táplálék és búvóhely együtt kell, hogy meglegyen Búvóhely: erdő, nádas bozótos jelleg Táplálék: mg. terület A fácán a szegélyeket kedveli Az erdős szegélyből max métert használ Táplálkozása Gyommagvak, termesztett növények magjai Pillangósok és más növények levelei, hajtásai esetenként mezgazdasági kárt okozhat (magok kiszedése) Rovarok (főleg csibekorban fontos) mindenféle állat, amit le tud nyelni 2
3 A fácánállomány csökkenésének okai A fácánállomány csökkenésének okai Nevelt fácánok kihelyezése Természetes állomány szaporodási képességének tönkretétele Túlhasznosítás A megtérülést a természetes állomány biztosítja Tyúkok lövése Ragadozók A kibocsátott fácán vonzza a ragadozókat A feldúsult ragadozó mennyiség a vad fácánokra is több/nagyobb veszélyt jelent A fácánállomány csökkenésének okai Fácán Mezőgazdasági változások Szegélyek felszámolása (biztonság, költôhelyek) Táplálékok Herbicidek használata (tápláléklánc megszakítása) Kétszikű gyomok Rovartáplálék a csibenevelés kezdetén Inszekticidek és fungicidek Táplálékrovarok létszámcsökkenése Nem csak a fácán, hanem a hasonló igény más madárfajok létszáma (fogoly és védettek) csökkent! A fácánnak végzett élőhelyfejlesztés a hasonló igény madarak számára is kedvező Táplálkozás csibék első hónapban: állati eredetű táplálék (ízeltlábúak) adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű) Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%, termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %, kétszikűek: 2-8% --- kevés energia dús természetes magtáplálék --- etetés A fácánállomány csökkenésének okai Fácán Ragadozók Minden ragadozó madárfaj védett A fészekrablók részben védettek, a vadászatuk alacsony szintű Az emlős ragadozók apasztása alacsony szintű A lőfegyveres vadászat nem s űrűségfüggő A csapdázást elfelejtették Róka Nem a megfelelő időszakban van az apasztás csúcsa Veszettség elleni per os immunizálás Növekvő állomány A csibék első életheteiben az állati eredetű táplálékok döntőek 1-5 napig kizárólag rovar 5-15 nap: domináns a rovartáplálék 50 nap mint az adult madár Kisméretű, puhavázú rovarok A fehérje hiány jelentős mortalitási faktor A kifejlett fácán fitofág Adult madarak rovartáplálékot elsősorban tavasszal fogyasztanak 3
4 A fácán szárazanyagra vonatkoztatott szezonális táplálékösszetétele mezőgazdasági területeken Magyarországon (n = 777) (FARKAS, 1983) Tavasz Nyár Ősz Tél Összes Táplálék nemek (%) n=292 n = 136 n = 310 n = 39 N=777 Magvak 82,60 83,14 98,09 98,21 92,52 Zöld növényi rész 9,86 4,48 1,24 1,60 3,90 Növényi anyag 92,46 87,62 99,33 99,81 96,42 Rovarok 6,38 8,48 0,64-2,85 Tojás + csigahéj 0,75 3,62 0,01-0,55 Állati anyag 7,13 12,10 0,64-3,40 Homok, kavics 0,41 0,28 0,03 0,19 0,18 Összes 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Felnőtt fácánok táplálék-összetételének havi változása Magyarországon (HAVASI ÉS VÁRADI, 1988) Fácán Növényi rész Állati rész Hónap (%) (%) Január 99,95 0,05 Február 99,98 0,02 Március 99,97 0,03 Április 99,86 0,14 Május 96,23 3,77 Június 94,83 5,17 Július 99,92 0,08 Augusztus 98,40 1,60 Szeptember 99,06 0,94 Október 99,98 0,02 November 100,00 - December 100,00 Kedvelt növények Gabonafélék, kukorica, bab, borsó Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű, lapulevelű keserűfű, fakómuhar Az élőhely forrásai döntően befolyásolják a táplálékválasztást Fácán A fészkelőhely választásánál előnyben részesíti a fás, cserjés vegetációt A mezőgazdasági növények közül az őszi vetésű gabonaféléket a rozsot és az őszi búzát választotta Táplálkozó helynek a művelt mezőgazdasági területeket választja Territórium centrumok ritkán esnek mezőgazdasági területekre 4
5 Fácán A fácán élőhely használata a biharkeresztesi mintaterületen, (Szendrei 2005) Téli hóborításos időszakban fontos a nádasok és a fás-cserjés vegetációk szerepe Betakarítási időszakban kedvelt hely a gabonatarló Kedveli a laza, könnyen melegedő homoktalajokat Optimális: változatos, mezőgazdasági táblák, füves területek és fás-cserjés foltok váltakozásából álló élőhely komplex A fácán területhasználata Téli időszakban Fácán Anglia Hill átlag 9 maximum 488 maximum Anglia Hill territórium nélküli 5 territoriális Svédország Göransson et.al ,017 költés alatt 0,056 nevelés alatt A fácán élőhelyhasználata a Lajta projektben (Faragó 1998) Téli időszakban 5
6 Téli időszakban Téli időszakban Téli veszteségek Téli vesztes égek 6
7 Csoportnagyság -szaporodás A kakas a dürgésen kívül külön él A tojó és a csibék családi csoportokban élnek A csibéket a tojó vezeti a kakas nem vesz részt az utódnevelésben Ősztől vegyes csapatokban gyűlnek össze A kakasok néha kisebb csoportokban elkülönülnek Csoportnagyság -szaporodás Csoportnagyság -szaporodás Éjszaka lehetőség szerint felgallyaznak Az átlagos csoportnagyság 2-5 A kakasok csoportjai kisebbek (2-3), mint a tyúkoké (3-5) A vegyes csoportok mindig nagyobbak mint a homogének A kakasok viszonylag gyakran vannak magányosan a tyúkok szinte soha A csapatok öregebb tagjainak szaporodási időszakának mozgáskörzetei a téli mozgáskörzethez szignifikánsan közelebb vannak, mint a fiataloknak A szaporodási időszakban a tojók a téli fedettebb élőhelyekről nyitottabb területek felé mozdulnak el A szaporodási időszakban a kakasok a fedett (erdős) és a nyitott (mg.művelés) területek határán (szegélyén) foglalnak territóriumot Nem minden kakasnak lesz territóriuma, de egy adott területen belül a territóriumok száma közel állandó az évek között A nem territoriális kakasok száma erősen fluktuál Csoportnagyság -szaporodás Csoportnagyság -szaporodás A csoportok ősszel-télen nagyobbak, mint tavasszal Megfelelő élőhelyen (jó takarásnál) a tojók általában nagyobb csoportokat alkotnak, míg a kakasok inkább soliterek lesznek A tojó csapatokban általában vannak olyan öregebb tojók akik végig ugyanabban a csapatban vannak, míg a fiatal tojók gyakran csapatot váltanak A téli csapatok március-áprilisban bomlanak fel Télen a csoportok mozgás körzetei között nagy átfedés van, a szaporodási időszakban azonban a mozgáskörzetek elkülönülnek A nem territoriális kakasok a téli mozgáskörzettől messzebb foglalják el nyári mozgáskörzeteiket, mint a territoriálisok. A már előző évben is territoriális kakas foglal territóriumot legközelebb a téli mozgáskörzethez A territoriális kakasok többsége idősebb és nagyobb, mint a nem territoriális, átlagos mozgáskörzete viszont kisebb A tojók diszperziója a téli mozgáskörzetektől nagyobb, mint a kakasoké A kakasok szegélyekben foglalnak territóriumot a tyúkok keresik őket 7
8 Csoportnagyság -szaporodás A territórium védelme Április elejéig a tyúkok cserélődése a csoportok között gyakori Ennek ellenére egy-egy hárem tagjai többnyire egy csoportban voltak a tél folyamán A tojó idejének 60-65%-át tölti a kakas territóriumában, és mozgáskörzete nagyobb, mint a kakasé Fenyegető séta: magasra tartott fejjel és farokkal. A behatoló általában lekuporodik, vagy elrepül. Csípés: ha a behatoló nem megy el, akkor megpróbál odamenni és csípni Oldalazó séta: a szárny a földet sepri a behatoló felé Elűzés a levegőben - rárepülés Csoportnagyság -szaporodás Általában a fészkelési hely is kívül van a kakas territóriumán A hárem nagyság változatos és nem bizonyítható, hogy függ az élőhely minőségétől. A már másodszor territórium gazda kakasok háreme nagyobb, mint az először territóriumot foglaloké A tojó aktivitása általában egy territoriális hím területéhez kötődik egy szaporodási időszakban Csoportnagyság -szaporodás A territórium védelme szaporodási időszaka a dürgés a kakas territóriumot foglal és háremet gyűjt maga köré (2-7 tojó) a kakas territóriumát jellegzetes hangjával jelöli, a kakasok a territóriumokért verekszenek földön fészkel, az elpusztult első fészket sarjúfészekkel pótolja a tojásrakás nap átlagos fészekalj: tojás a csibék 24 nap költés után kelnek ki a csibék fészekhagyók 8
9 Az udvarló viselkedés A tojó választása Rituális közeledés: a territoriális kakas elindul a tyúk felé magasra tartott fejjel Oldalazó mozgás: az oldalát mutatva halad el közvetlen közel a tojó feje előtt, szétterjesztett farok tollakkal, a szárnyak közel a tojóhoz. Táplálék kínálás: a kakas a fejét lent tartja és hívja a tyúkot A tojó választása A tojó választása Farokhossz pozitív korreláció: súly, méret, kondició a tyúkok a kondicióra, nem a farokhosszra szelektálnak Arcrózsa nem elônyösebb, ha nagyobb territoriális és szatellita hímek: a hímek közti dominanciát jelzi A táplálékforrások elérhetősége A megfelelő fészkelőhely elérhetősége A territórium gazda és korábbi tapasztalata Védelem a szaporodási időszakban Ha a tojó először szaporodási (fészkelési) helyett választ a kakas szaporodási sikere a territórium minőségétől függ Ha a territórium minősége a szaporodási időszak alatt gyorsan változik (pl. új vetés megerősödése) a tyúk kakast válthat. A tojó választása Fészkelés Arcrózsa fekete pöttyei erősebb preferencia hormonális összefüggés: tesztoszteron - melanin lerakódás Tollpamacsok hossza rangsor & udvarlás: hormonális állapotot jelzi a tojók és a versenytársak felé megbízható jelzés a fizikai kondició/ tesztoszteron szintre nézve nagyon sérülékeny: a dürgés végére az alárendelt hímek teljesen elvesztik Életképesség parazitákkal való fertőzöttség az őrzött tyúkok többet táplálkoznak és kevesebbet figyelnek Jobb a kondíciójuk és a túlélésük Ezt a domináns erősebb kakasok biztosítják A kakas folyamatosan őrzi a tojót amíg az készül a szaporodásra tápanyagot gyűjt A tojók mozgása intenzívebb addig míg meg nem találja a megfelelő fészkelőhelyet A fészkelési időszak elején a fészkek többsége fásbokros részeken, a második felében többségükben a nyitott területeken találhatók A váltás a lágyszárú vegetáció növekedésének köszönhető A mezőgazdaságilag művelt területeken így pont az aratás/kaszálás időszakában lesz sok fészek 9
10 Fészkelés Átlagosan tojás/fészek A fészkelési időszak alatt az átlagos fészekalj nagyság csökken A kotlási időszak alatt a tojók ritkán is rövid időre hagyják el a fészket Naponta 1-2 alkalommal általában a reggeli és az esti órákban A fészkelési időszak elején és végén különösen ritkán hagyják el a fészket A táplálkozás a fészektől többnyire méteres távolságban történik Fészkelés A fészkek általában a tojók mozgáskörzetének határán helyezkednek el. Átlagosan 1.4 nap kell egy tojás lerakásához Ha az első fészekalj elveszik akkor sarjúfészkelés figyelhető meg. A korai fészkelés előnye, hogy nagyobb az esélye a sarjúfészeknek A sarjúfészek nagysága nem függ az első fészekalj nagyságától 10
11 Csibenevelés Fácán szaporulat és becslése Fészkek felkutatása és átlagos tojásszám meghatározása Felnevelt szaporulat becslése augusztusban Az élőhely kedvező hatása Kedvező élőhelyen 40-47%, kedvezőtlenen 79-80% a szaporulatot nem vezető tyúkok aránya Kedvező élőhelyen , kedvezőtlenen a felnevelt szaporulat Intenzív ragadozógazdálkodással a felnevelt szaporulat látványosan (3.7-ig is) növelhető Száraz években a szaporulat jobb (Farkas 1981) Csibenevelés Ragadozók hatása a fészkelési időszak alatt Csibenevelés A ragadozók veszélye a fészkelési időszak elején nagyobb mert akkor a takarás kisebb A sikeres fészkelések aránya általában alacsony: 10-51% A sikertelenség okai között egyaránt megtalálható a ragadozás, a zavarás, a fészek elhagyása A ragadozó madarak hatása a fészekrakási időszakban háromszorosa a költési időszaknak 11
12 A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A közvetlen vadászat előtt kirakott fácánok vadászainak jellemzői (Peterle 1967): Nem tagjai egyetlen a természettel, vagy sporttal kapcsolatos civil szervezetnek Nem olvasnak szakirodalmat a vadászattal, vadgazdálkodással, természetvédelemmel kapcsolatban Minden elé kerülő vadat lelő, ha a szabályok ezt engedik Feladja a vadászatot ha jelentősebb erőfeszítést kell tennie 7.1. A fácántenyésztés és hatásai 446 kibocsátott és szárnyjelölővel ellátott fácán túlélését vizsgálták Kibocsátás hathetes korban nyomonkövetés 600 napon keresztül Az első 30 napba viszonylag kevés veszteség a madarak többsége a védett (bekerített területen belül volt) 30 és 80 nap között kezdték el felfedezni a madarak a kerítéses kívüli részeket A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai Veszteségek a kibocsátás után A kibocsátás és a hasznosítás között jelentős veszteségek A kibocsátott madarak hasznosítás aránya növelhető a kibocsátás és a vadászat között eltelő idő rövidítésével. Szélsőséges megoldás: kirakás közvetlen vadászat előtt (put and take release) A veszteség ebben az időszakban nagyon nagy Az összes veszteség 60%-a ebben az időszakban volt 80 nap után a halálozási arány lassult és nagyjából állandó lett Az egy évet megért madarak veszteségei a legalacsonyabbak 12
13 A veszteségek okai (n=446) Ok n % Róka Karámon belüli veszteség Gázolás 12 5 Vízbefulladás 11 4 Macska 6 2 Borz 5 2 Héja 1 1 Nem azonosított 8 3 Összesen 259 A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A veszteségek függenek: Az élőhelytől Az időjárástól A nevelés és a kibocsátás módjáról A genetikai háttértől Szelekció az agresszivitás ellen Alfajok és azok adaptációs problémái Imprinting hiánya A kibocsátás ideje alatti gazdálkodástól De a veszteségek arányos időbeni alakulása általánosnak tűnik Tenyésztett fácánok télen és a szaporodási időszak előtt A felnőtt vad kakasok általában nehezebbek (februármárciusban) mint a kibocsátottak, a fiatalok és a tojók esetében nem volt különbség. A vad és a kibocsátott tojók téli élőhely használatában nem volt különbség A kibocsátott fácánok télen nagyobb csoportokban voltak, mind a vad egyedek A kibocsátott tojók kora tavaszi mozgáskörzete kisebb mint a vad egyedeknek A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja A fácán nem a legfontosabb tápláléka a rókának De rá lehet szoktatni A tenyésztett madarak szaporodási sikere A vad kakasok túlélése február 1 és május 1 között valamivel nagyobb, mint a tenyésztésből származóké A szaporodásban viszont majdnem kétszer annyian vesznek részt (96% és 57%)!! A vad kakasok háreme is nagyobb (4-5 az 1-3-al szemben 13
14 A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A tenyésztett madarak szaporodási sikere Minél nagyobb a szaporodó állományban a tenyésztésből származó tojók aránya, arányaiban annál kevesebb a felnevelt fióka A kibocsátott tojók esetében a ragadozó okozta veszteség szignifikánsan nagyobb Fészekpusztulás Tojópusztulás Szignifikánsan kisebb felnevelt szaporulat A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai A fácántenyésztés és hatásai 14
15 A fácántenyésztés és hatásai Fácán hasznosítás tervezés A tojó állomány változása Elhullás tavasszal-nyáron - e t1 szaporulatot (SZ) aminek a fele tojó Téli elhullás e t2 természetes mortalitás + ha van vadászat TL 1 =/TL x (1-e t1 ) + TL x (1-e t1 ) x SZ x 0.5/ x (1-e t2 ) A kakas állomány változása KL 1 =/TL x (1-e k1 ) + TL x (1-e t1 ) x SZ x 0.5/ x (1-e k2 ) Hasznosítható mennyiség ha a KL 1 > KL illetve az FL 1 > FL A fácántenyésztés és hatásai Fácán hasznosítás tervezés Ha a területen kibocsátás is van, akkor hasznosítás a kibocsátott madarak hasznosításával növekszik H(asznosítás)K(ibocsátás)= K(ibocsátás) x m(egtérülés) T(eljes)H(asznosítás)=KH+TH+HK A tojók hasznosítása nem javasolt! Fácán hasznosítás tervezés A kibocsátás hatásának modellezése A vadon élő állomány populáció mérlege és A kibocsátott fácánok megtérülési aránya alapján Tavaszi törzsállomány (Fácán Létszám)= KL + TL (Kakas Létszám + Tojó Létszám Szaporulat nagysága Természetes elhullás Hasznosítás Következő tavaszi létszám (FL1) Megtérülés Mire vonatkoztassuk? H/B vagy H/K Mérni kell a tényleges megtérülést! Lábgyűrű Szárnyjelölők Ujjperc lecsípés 15
16 A kibocsátás hatásának modellezése A kibocsátás hatásának modellezése A kibocsátás hatásának modellezése A kibocsátás hatásának modellezése Le lehet-e mondani a kibocsátásról? Valószínűleg nem, de át kell értékelni. Megváltoztathatók-e a módszerek? Nincs tyúkkibocsátás. A megtérülés ismerete. Felnevelt szaporulat ismerete. Tömeges kibocsátás elkerülése. Természetes módszerek: Élőhely-javítás Ragadozók szabályozása A kibocsátás hatásának modellezése 16
17 Fás, cserjés vegetációk Menekülési lehetőség Menedék Nyugalom Vadgazdálkodási berendezések elhelyezése Etetők Lesek Csapdák Erdősávok vadvédelmi berendezései 17
18 Erdősávok vadvédelmi berendezései Csenderesek, vadrejtők Facsoport vagy ültetvényerdő létrehozható elhagyott, romos tanyahelyen; szeles, porveréses dombhátakon; erdők nagyobb tisztásain, ahol a talaj savanyú és erodált, ezért hasznos takarmánytermelésre, gyepesítésre nem alkalmas; Duna-Tisza közi, nyírségi homokvidékeken, nagytáblák közötti szegletekben az Alföldön. Mérete és alakja a helytől függ Érdemes a sávszerű kialakítás Fás, cserjés vegetációk Mezővédő fásítás - erdősávok fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korban várható korona átmérőjének kétszeresénél; facsoport: 60%-ban záródó koronaszint időskorban és 1500 m2-nél kisebb területen; erdőterület: 1500 m2-nél nagyobb üzemtervezett terület; Zárt: áttörtségi tényező<0.35) Hézagos: áttörtségi tényező között) nyitott: áttörtségi tényező >0.7) széles m széles, sor közepesen széles m széles, 8-13 sor keskeny m széles, 3-7 sor Fás, cserjés vegetációk Mezővédő fásítás - erdősávok terület kiválasztás saját tulajdon v. hosszú távú bérlet Fa csoportok tervezése és telepítése ajánlott A fa és cserjefaj kiválasztás maximális védőhatást jelentő sávszerkezet kialakítása gyorsan és jól fejlődjenek társulás képesek ellenáll a betegségeknek bírja a gyomkonkurenciát nem vegyszer érzékeny jó gyümölcstermésű jó mézelő az évi átlagos szélsebesség nagyobb, mint 2.5 m/sec, a tenyészidőszakban 340 mm-nél kevesebb csapadék a nyári napok száma (25 foknál melegebb) több, mint 75 A főfafaj termőhelytől függő, a cserje kiválasztás a korábban javasoltak szerint, 18
19 Mezővédő fásítás - erdősávok Apróvadas vadászerdő Erdősávrendszer: fő + melléksávok a fősáv az uralkodó szélirányra merőlegesen, a melléksávok párhuzamosan fősávok távolsága: mezőségi talajon: m; szikes talajon: m; homok, láp talajon: 400 m; melléksávok távolsága: a fősávok X sík terepen Minimum ha ökológiai sziget természetes víz ne legyen túlságosan nedves ne legyen kötött, agyagos, esetleg köves nyiladékokkal tagoljuk Közlekedési vadföld gazdálkodási vadászati célok Mezővédő fásítás - erdősávok Apróvadas vadászerdő kedvező hatás Vadgazdálkodási szélsebesség csökkenés párolgás és a defláció csökken tárolt víz mennyiség növekszik. kedvezőtlen hatás az erdősáv mellett nedvesség és tápanyag elszívás karógyökerű fák szélen cserjesor a sáv mellett árok és földút árnyékolás az északi oldalra áttört lombozatú fafajok alkalmazása Zárt, széles sáv esetén a déli oldalon kedvezőtlen hősugárzás is tapasztalható. Minden feltétel az utóneveléstől a hasznosításig 10-15% vadföld Ragadozógyérítés Állategészségügyi feltételek Vadászatszervezés Hajtásirány, lőállások, leállók Apróvadas vadászerdő az utónevelő és kibocsátó helyeket körülvenni csibére legalább 1 hektár kerítéssel kell kibocsátó helyek felén mezőgazdasági, másik felén bokros-fás vegetáció legyen fácánra egy fedett etető és itató homokfürdőzésre, napozásra, szárítkozásra alkalmas tiszta, száraz terület. 19
20 Apróvadas vadászerdő Bodzafélék (Fekete bodza Sambucus nigra, Fürtös bodza S. racemosa) Apróvadas vadászerdő Búvóhely + táplálékforrás; Síksági-hegyvidéki (FBD.), hegyvidéki (FÜBD); Melegkedvelő, árnyéktűrő (FBD.), hűvös klíma, fényigény (FÜBD.), N-jelzők; Tápanyagdús, üde talaj; Sarjadzóképesség, növekedés kiváló; Szaporítás.dugvány, télen át rétegelt mag Az élőhelykezelés egy másik következménye 20
21 Vesszős fagyal (Ligustrum vulgare) Búvóhely + táplálékforrás; Síksági -dombvidéki; Fényigényes, DE árnyéktűrő, meleg- és mészkedvelő (savanyú talajon is!); Tápanyagdús talaj erdőtenyészet optimuma az Alföldön; Növekedés, sarjadzóképesség kiváló; Szaporítás.dugvány, gyökérsarj, magját rétegezni kell. Galagonya (Egybibés galagonya C. monogyna, Cseregalagonya C. oxiacantha) Kökény (Prunus spinosa) Inkább búvóhely (kivéve a harmadrendű fa), kismértékben táplálékforrás; Síksági hegyvidéki, EGA gyakoribb, CSG ritka az Alföldön; Nagy alkalmazkodóképesség termőhelyigény csekély, hőmérséklet szélsőségeit jól tűri; Levegő páratartalma CSG; Lassú növekedés; Mag átfekszik vetés az őszi gyűjtést követő 2. tavasz. Inkább búvóhely nagyvad, termés apróvad; Síksági, dombvidéki; Meleg- fénykedvelő, szárazságtűrő, mészkedvelő, kötött talaj. Erodált területek megkötése; 21
22 Szeder-félék (Rubus spp.) Táplálékforrások; Síksági-dombvidéki, alacsony félcserjék Mészkedvelő, N-igényes, rövid elárasztást tűri, árnyéktűrő (HSZ), mindenütt előfordul (ÚSZ); Nedves, mély agyag- és öntéstalaj (HSZ) Növekedés gyors; Dugványról, gyökérsarjról jól szaporíthatók!; Gyepűrózsa (Rosa canina) Meggy-félék (Prunus spp.) Szegély; Védősűrűk szerkezetének kialakítása; Mindenütt termőhelyi igényei (inkább mészkedvelő, fényigényes, kötött, száraz talaj); Jól sarjadzik; Madarak terjesztik, magja csak kedvező körülmények között csírázik; Pionír melegkedvelő erdők szekunder szukcessziójában jelentős szerep. Búvóhely + táplálékforrás; Meleg-, fényigény, szárazságtűrők, mészkedvelők. Közepes termetű fa (- 15 m) DE jó minőségű homoktalajon elbokrosodik! Növekedés, sarjadzóképesség kiváló; Homokon fenyő kisérőjeként! Szaporítás magról. CL1700 Szárnyas évelő keverék Hosszú élettartam pillangósokat, fűféléket és gyógynövényeket tartalmaz Ideális szegélynövényzetnek gazdag élőhelyet biztosít a rovarvilágnak, az apróvadnak Erős acatfertőzés esetén az acat maghozása előtt célszerű magas tarlóval levágni 22
23 CL1700 Szárnyas évelő keverék kétévente egyszer, augusztusban elegendő kaszálni. Vetésidő áprilistól szeptemberig vetőmagmennyiség kg/ha Vetést megelőzően 400 kg/ha komplex műtrágya első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet kaszálni Összetétele: pohánka, csomós ebír, réti csenkesz, vöröshere Salino, lucerna Europe, cérnatippan, szarvaskerep, svédhere Aurora, réti perje Balin, fehérhere Huia, fehérhere Milkanova, pántlikafű, somkóró, nyúlszapuka, mezei katáng, széleslevel ű utifű, sárgarépa, pitypang, parlagi ligetszépe, petrezselyem, cickafark Törzsanyag kiválasztás A tenyésztés szempontjai Tojástermelő képesség Tojás keltethetősége Kotlás Ivarérés ideje Termelés - gazdaságosság A vadászat szempontjai Jó röpkészség Élénkség,spontán aktivitás Szociális viselkedés vadság CL1100 Szárnyasvadkeverék Már a fiókanevelés időszakában gazdag növényi és rovartáplálékot biztosít Kora őszig folyamatosan érnek a magvak energiagazdag szemtermés Téli időszakban menedéket, jó takarást biztosít Télen a sorok közé érdemes kukoricát, búzát szórni Törzsanyag kiválasztás Tenyésztés sok tojás jó keltethetőség termékeny tojások jó kotlási hajlam csekély agresszivitás Kiválasztás intenzív technológiákban? nincs egyedi tojatás nem követhető nyomon a tojók teljesítménye CL1100 Szárnyasvadkeverék A télire kifejlődő káposzták és repcék levélzete jó takarás táplálék Vetésidő áprilistól augusztus közepéig Szükséges vetőmag kg/ha Vetés előtt 300 kg/ha komplex trágyázás Ha erősen gyomos, akkor magas tarlóval kell kaszálni. Összetétele: édes csillagfürt, évelő rozs, vöröshere Salino, olajlen Taurus, svédhere, alexandriai here, édeskömény, takarmánykáposzta Gr. Angeliter, inkarnáthere Diogene, őszi káposztarepce Akela, fekete zab, napraforgó, pohánka Gond még az alacsony örökölhetőség: Keltethetőség Tojáshozam Fertilitás Életképesség Hogyan szelektáljunk? Egészséges, jó kondíciójú egyedek kiválogatása Tenyészcsoportok kialakítása csibéket tovább külön nevelve Gazdaságossági értékelések 23
24 Tojástermelő képesség Perzisztencia = a tojástermelés időszaka Intenzitás = összes tojás/ciklusok száma Kotlás Korai kotlás rossz a tenyésztésben tojásrakás hamarabb befejeződik Korai kotlás természetben jó a csibék hamarabb felnőnek, több idejük jut felkészülni a télre Ivarérettség korai Tojatás 6-7 fős kiscsoport nagy csoport (28 - Kiscsoport ketrecekben sodronyon kis volierben Nagy csoport nagy volierben + 10 % cserekakas együtt tartva Kiscsoportban lehet egyenként cserélni Nagy csoportban csak az összes kakast lehet lecserélni egy/egy kakast a többiek agyonverik Nagy csoportban inkább több kakas legyen, Tojástermelő képesség Átlagos tojástermelés = tojások száma/tojók száma Mikori létszámok? Átlagos tojástermelés = tojások száma/átlag létszám Termelési index = átlagos tojástermelés (db)/ perzisztencia (nap) Termékenységi index = gépbe rakott tojások (db) * 100 / 10 napos lámpázásnál még termékeny tojások (db) Kelési % = gépbe rakott tojások (db) * 100 / kikelt madarak (db) Keltetés Mesterségesen létrehozott és szabályozott páratartalom és hőmérséklet Kr.e évvel már volt Kína érlelődő trágyarakás/agyagtapasztású kosárüst faszénparázson Egyiptom agyagtéglákból épült kemencében Gépi keltetés Franciaország nagykapacitású keltetők Ohio légkeveréses keltető Tojatás Megvilágítás -nappalok hosszabbodnak tobozmirigy nemi aktivitás Tojásrakás megindulása Tojásrakási időszak: április eleje július eleje Tojások elszedése mindennap Természetben tenyésztésben Egy tojás gramm Intenzív rendszerekben fényprogram is lehetséges Keltetés nagykapacitású keltetők - keltető házakban. Önálló üzem szigorú technológiai fegyelem Keltetőház mindig könnyen megközelíthető Egyéb forgalom/baromfitelep távol Nyugalom, csend, szélvédett Keltetőgépek National, Viktória 24
25 Keltetés márciusban javítások, próbaüzem takarítás + fertőtlenítés Áprilistól üzemel fácán/fogoly/vadkacsa? Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal Állathigiénia egy gépbe csak egy helyről származó tojásokat rakjunk! szárnyasvadfaj hőmérséklet o C relatív páratartalom előkeltetés fácán % fogoly % vadkacsa % bújtatás fácán % fogoly % vadkacsa % Tojás fogadás törött tojások kiválogatása tisztítás hűtés fertőtlenítés (merítés, gázosítás) osztályozás (lámpázás) tálcázás tárolás 4 napig ºC 6 napig ºC -10 napig ºC >10 nap 8-10 ºC Páratartalom: %, bár mások szerint % A 2 és 20 fok közötti változó h őmérsékleten tárolt tojások keltethetősége jobb közelebb a természeteshez Keltetés Kelés alatti teendők gázosítás (K-permanganát és formalin gáz keverék), forgatás, lámpázás, átrakás a bujtatóba Lámpázás a 10. napon gyorsan Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyes műveletek Berakás hétfő 10. napon (csütörtök) lámpázás 20. nap után (hétfőn vagy kedden) bújtatóba Leszedés péntek Keltetés heti berakás 1-7 nap tárolás állandó ºC és % rel. Páratartalom Hegyes végével felfelé a tálcán forgatás 2 óránként min. 45º-kal (a tojás sárgája ne süllyedjen le) Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára tompa vég felfelé előmelegítés Előkeltetés 20-21, bújtatás 3-4 nap, sum: 24 nap. Leszedés után csibe szárítás, osztályozás, csomagolás, szállítás Szárító válogatás szállítás Fertőtlenített szállítóketrec saját felhasználásra szállítás zárt kocsiban kartondobozban légkondicionált jármű pontosan tervezett és szervezett szállítás Indulás előtt 1 órával a gépkocsi beüzemelve, légkondi megy 29 ºC + légcsere hely a felrakott dobozok között 25
26 fácán fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege g g g tojás index 1,15-1,39 1,23-1,36 1,28-1,41 tojástároló relatív páratartalma % % % kelési eredmény (95) % (88) % % termékenység tíznapos lámpázáskor % % % csibe Vadgazda (kiskacsa) mérnök napos kori tömege g g g Előnevelés (1-30 nap) Időjárástól óvjuk zárt tér megfelelő hőmérséklet és páratartalom Rel. páratartalom 1. héten 70 %; a 2. héttől 60 % amikor már kijárnak a kifutóba nem kell beállítani Hőmérséklet terem és nevelőtér külön Nevelőtér battéria/műanya Etetők, itatók nem a műanya alatt. Berendezések 400 csibe/műanya; 200 csibe/kúpos önitató; 150 csibe/önetető Napos állatok fogadása Tiszta, kifestett, fertőtlenített, 1 napja előre felfűtött épület. 70 % rel. páratartalom 45 lux/m 2 fényerősség Nevelőtérben a fogadási hőmérséklet a műanya alatt: fácán 36 ºC fogoly 37 ºC vadkacsa 32 ºC Alom szitált faforgács De - sodronyos nevelésnél: etázsfűtésnél a csövekre rakott battériák alatta 1 cm vastag homok + zeolit Előnevelés (1-30 nap) Legalább 2 héttel a fogadás előtt ellenőrizni az elektromos hálózatot és a fűtést! takarítás (meszelés), fertőtlenítés, felfűtés a fogadási hőmérsékletre A kifutóban kaszálni, vagy kapálni! 1,5 hétig az épületben vannak a csibék fedett kifutó szabad kifutó jó idő esetén (4 hetesen már szabadon mozoghat) 8 hetesen átrakhatók a volierbe Helyigény: csibe/m 2 Napos állatok fogadása Előre feltöltött itatók vagy önitatók 2,5 % szőlőcukor tartalmú kamilla forrázat jobban koszolja az itatót Elhullott állatok gyűjtése Beteg, sérült, bágyadt állatok félrerakása A kartondobozok egy részéből etetők Magas fehérjetartalmú dercés indító táp Előnevelés (1-30 nap) Mélyalom + kúpos önitató 1-2 napig folyamatosan legyen táp, amíg megtanulnak enni! A kibúvó nyílásokat 5-7 napos korban nyitjuk ki minden nevelőtérhez saját kifutó könnyebb visszaterelhetőség Etetés napi 4, majd 3 alkalom + csengő hang segíti a terelést Vihar idején fontos a gyors visszaterelés ha kint rekednek egy sarokban nem mennek már be a kupac alján lévők megfulladnak + megfázás Három hetes kortól kint etehetünk 26
27 Relatív páratartalom Fény igény Hőmérséklet igény C nevelő térben 1. héten 70 % 45 lux/m nap héttől 60 % 20 lux/m nap lux/m nap lux/m nap lux/m nap teremben Kibocsátás Kibocsátás vadászat megtérülés Zárttéri tartás nagyobb teríték gyenge a visszavadászási százalék időeltérés a kibocsátás és a vadászat között a koncentrált fácán állomány vonzza a ragadozókat! Ragadozók elleni védelem Élőhely elvándorlás helybenmaradás Átjárható kerítés Etetetés természetes módon helyben tartás, összegyűjtés Középnevelés (30-60 nap): Fokozatos takarmányváltás és kifutóba szoktatás. Eleinte még 1 hétig éjszakára vissza az épületbe. 7 hetes kortól már éjszakára is a kifutóban tartjuk őket. 8 hetes kor volier Törzstartás, törzskiválasztás Tenyészállomány kiválogatása ismert módon, célok, szempontok és lehetőségek szerint Ősz elejére kialakul a törzsállomány A keltetés első feléből válasszunk, de nem az első keltetésből ált keltetés A tervezett létszám 1,5-2-szeresét neveljük A tenyészidőszakig tárolás volierben Utónevelés: 50*60 m-es bekerítés, negyede fás-cserjés 2-6 m magas kerítés, alul bebújó nyílások 1-2 hétig csak a kerítésen belül takarmányozunk. napi 2 alkalom takarmányozásra táp, majd csak szemes Ivóvíz mindig legyen Ha már helyhez szoktak nyitjuk a voliert Sokszor csak a vadászat előtt nyitják ki felülről is fedni kell Megnyitás után etetés a szóróutakon Itatás, ha nincs természetes vízforrás! Szőrmés és szárnyas ragadozók kontrollja! Törzstartás, törzskiválasztás A kiválasztott madarakból 6 hetesen 1. válogatás 8-10 hetesen csőrkarika/csőrsisak nemenként külön tároló volierbe Növendékek 2,5 m 2 /fácán; felnőttek 5m 2 /fácán Ivarérettség: hetesen válogatás küllem alapján A tárolás előtti válogatás szempontjai: kakas g tyúk g jó testfelépítés egészséges, kifejezett másodlagos nemi jelleg 27
28 Törzstartás, törzskiválasztás Etetés szemes (táp) + zöld + gyök/gumós - fedett etetők -napi egyszeri etetés Napi ellenőrzés etetéskor Itatás automata/kúpos önitató de fagy esetén hagyományos itatók 35 fácán/itató Épület nem kell, csak féltetők, ami alá kényelmesen beférnek az állatok. indító nevelő tojó Gabona 60,5 68,5 64,0 Növényi fehérjetakarmány 27,0 21,0 22,0 Állati fehérjetakarmány 9,0 7,0 7,0 Ásványi kiegészítés 3,0 3,0 6,5 Egységes premix 0,5 0,5 0,5 Törzstartás, törzskiválasztás Hó eltakarítás fedő hálóról + talajról Tollcsipkedés ellen szemüveg (ritka), csőrkarika, csőrsisak beleakadhat a hálóba elpusztul a madár Tojótörzsek kialakítása nagycsoportosnál január kiscsoportosnál 3-4 héttel a tojásrakás megindulása előtt (legkésőbb február végére) Tartalék kakasok 20 %/teljes létszám Metabolizálható energia MJ indító nevelő tojó Keményítőérték % Nyersfehérje % Ca % 1,3-1,5 1,3-1,5 3-4 P % 1,0 0,9-1,0 0,9 28
Integrált vad- és élőhelygazdálkodás. Apróvadgazdálkodás. Fácán. Fácán. Fácán. Gazdálkodás a fácánnal
Integrált vad- és élőhelygazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a fácánnal Fácán Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fácán (Phasianus colchicus) Felismerés kakas: 75-85 cm, hosszú hegyes farkú,
RészletesebbenApróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai
Apróvadfajok Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás III. előadás Mezei nyúl, fácán, fogoly Vadgazdálkodási jelentőségük nagy Gazdasági és vadászati jelentőség Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati
RészletesebbenPULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA
PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás
RészletesebbenAz intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai
Élőhelygazdálkodás mezőgazdaságilag művelt területeken példák a mezei nyúl szükségletei alapján Heltai Miklós egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Az intenzív mezőgazdálkodás
RészletesebbenÁrutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig
Árutojás-termelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet Dr. Konrád Szilárd egyetemi tanársegéd Módszerei 1. Egyfázisú: nevelés és termelés egy helyen
RészletesebbenAz apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai
Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenFogoly. Fogoly. Felismerés. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás. Fogolygazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Fogolygazdálkodás Fogoly Élőhely - fészkelőhely eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá
RészletesebbenFelismerés. Fogoly. Fogoly. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás. Fogolygazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Fogolygazdálkodás Felismerés 30 cm, kerekded testű rövid lekerekített szárnyú Rövid rozsdabarna farkú; homloka, testoldala és torka világos rozsda
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenFácán (Fhasianus colchicus)
Fácán (Fhasianus colchicus) Felismerés jegyei: A fácánra az ivari dimorfizmus jellemz, a kakas színes, a tyúk szürkésbarna tollazatot visel. Az elmúlt idszakban a fácán számos alfaját telepítették, illetve
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenAz állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő
RészletesebbenA fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben
Ausztria és Németország kivételével valamennyi vizsgált országban exponenciálisan nőttek a szarvasterítékek. Kivétel Lengyelország és Magyarország, ahol az utóbbi évtizedben jelentős csökkenés is történt.
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenApróvadas élőhelygazdálkodásés takarmányozás IV. előadás
Gabonafélék I. Apróvadas élőhelygazdálkodásés takarmányozás IV. előadás Zab Rozs Évelő rozs Gabonafélék I. Felhasználás: termés + zöldtakarmányként is Talaj: középkötött ill. sekély termőrétegű talajokon
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Mezei és vizes élőhelyek kezelés A magyarországi fogolyprogram LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az 1992-1995 közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési
RészletesebbenINTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor
INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Fácán, 1960-2007 pld 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005
RészletesebbenGazdálkodás a mezei nyúllal
Az OMVK Fővárosi és Pest megyei Szervezete a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével együttműködve 2009. november 20-án Gödöllőn a hivatásos vadászok kötelező továbbképzése keretében szakmai
RészletesebbenRészletes takarmányozástan 3. gyakorlat Tenyésznövendék és tojótyúk takarmányozása A tenyésznövendékek takarmányozása Hajtatott nevelés hátrányai: Ivarérés felgyorsul Tojásrakás korán megindul Apró, keltetésre
RészletesebbenGazdálkodás a mezei nyúllal
Az OMVK fővárosi és Pest megyei szervezete a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével együttműködve, 2009. november 20-án, Gödöllőn, a hivatásos vadászok kötelező továbbképzése keretében szakmai
RészletesebbenAz állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő
RészletesebbenVaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása
Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába
RészletesebbenEURÓPA. Teljesítménymutatók ROSS 708 SZÜLŐPÁR. An Aviagen Brand
EURÓPA ROSS 708 SZÜLŐPÁR Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 708 szülőpár-állományok teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel együtt
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by
RészletesebbenROSS 708. Teljesítménymutatók SZÜLŐPÁR EURÓPA. An Aviagen Brand
ROSS 708 Teljesítménymutatók EURÓPA SZÜLŐPÁR An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 708 szülőpár állományok teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Szülőpár kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenVadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás
SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenPillangós növények a zöldítésben
Pillangós növények a zöldítésben Két nagy csoportot különböztetünk meg a zöldítésben használt pillangós növényfajok esetében: I. A nagymagvú pillangósok ( hüvelyesek) - Őszi-tavaszi borsó - Szója - T.bükköny
RészletesebbenTETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia
TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia 1 TETRA-H nevelési és tojástermelési technológia A kettős hasznosítású TETRA-H nyugodt vérmérsékletű, színes tollú hibrid a külterjes tartást is kitűnően
RészletesebbenEURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand
EURÓPA ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross 308 Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel
RészletesebbenROSS 308. Teljesítménymutatók SZÜLŐPÁR EURÓPA. An Aviagen Brand
ROSS 308 Teljesítménymutatók EURÓPA SZÜLŐPÁR An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Szülőpár kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenVP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó
VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenFÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos
FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,
RészletesebbenMustár-olajretek keverék
2030 Érd, Emil utca 28. Tel/Fax:23/369-381 Mobil:06-20-950-9073, 06-20-503-2328 E-mail:gyarmati.tamas@gyarimag.hu,info@gyarimag.hu Honlap: www.gyarimag.hu Mustár-olajretek keverék Ár: 470 Ft+ÁFA/kg Vetési
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A BAROMFITENYÉSZTÉSBEN I. - A pecsenyecsirke előállítás technológiája
RészletesebbenTOVÁBBI KEDVEZMÉNYEKRŐL KÉREM ÉRDEKLŐDJÖN! VARGÁNÉ TÜNDE /
2018.09.07. 14.30 TOVÁBBI KEDVEZMÉNYEKRŐL KÉREM ÉRDEKLŐDJÖN! VARGÁNÉ TÜNDE - 06-20/258-7599 faj fajta fajtaleírás kiszerelés fémzár csávázás egység nettó listaár Facélia Lilla 20 kg igen nem kg 1.010 Ft/kg
RészletesebbenINTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor
INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor Fogoly (Perdix perdix) indikátor faj 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Fogoly állománybecslési és teríték adatok (1960-2004) pld
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenTalajművelési rendszerek
Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje
RészletesebbenTápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti
Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenZáróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak 2017. június 12. Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és
RészletesebbenBevezetés. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás. Bevezetés. Bevezetés. A kijelölt parcella 130 ha! Bevezetés I.
Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás I. előadás A vadgazdálkodás: tudatos tevékenység, a hosszú távú fenntartás és hasznosítás érdekében A beavatkozások során a vadfajok elterjedését, állománynagyságát
RészletesebbenA süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei
A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás
RészletesebbenÉletmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása
Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;
RészletesebbenEllenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)
Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) A telep neve:... Telephelye-címe:... Telefon/fax száma:... Tulajdonos/üzemeltető neve:...
RészletesebbenKoi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök
Koi és aranyhal szaporítás, tartás Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Szaporodás,szaporítás Az ívást kiváltó tényezők hőmérséklet 18-22 ºC ideális (14min-26max)
RészletesebbenBROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand
BROJLER 308 Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl
RészletesebbenAhogyan mi neveltünk
Ahogyan mi neveltünk Tavaly kotlóssal neveltünk fácán-csibét, ennek eredményeit szeretném ismertetni, a nevelés során felmerült problémákat, sikereket értékelni, elemezni. (A programot egyik tagunk finanszírozta,
RészletesebbenKivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil
Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg
Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 1. oldal 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet a Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási
RészletesebbenINTENZÍV BROILER INDÍTÓ
INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött
RészletesebbenPopulációs paraméterek becslése
Populációs paraméterek becslése Vegyük elôször az ökológia törvényeit. A demográfia egyenleteivel írták ôket (E.O. Wilson) Tudományt csinálni annyit tesz, mint a természet mintázatait keresni (R. McArthur).
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére. Impact of weather conditions to egg production of hand-reared pheasant
SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR VADGAZDÁLKODÁSI ÉS GERINCES ÁLLATTANI INTÉZET SZAKDOLGOZAT Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére Impact of weather conditions to egg production of hand-reared
RészletesebbenA 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal
A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye
RészletesebbenMűodúk. - szaporodási periódusban használják: védett helyet képvisel, ahol a lerakott tojások, a fiókák rejtve maradnak a ragadozók előtt
Műodúk Hogy néz ki a műodú? A madaraknak nincs szükségük egy házra, mint nekünk, embereknek. Nem igényelnek több bejárattal, ablakkal, lakrésszel rendelkező otthont. Életük bizonyos szakaszában azonban
RészletesebbenA parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenTörökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek
Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Javaslat helyi jelentőségű védett természeti értékek védetté nyilvánításához Készítette: Petre Anna Gabriella K2/16-0266
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE
Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok
RészletesebbenAgroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok
Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása
RészletesebbenFö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28
Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Részletesebben1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...
Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenBROJLER Teljesítménymutatók
08 BROJLER Teljesítménymutatók An Aviagen Brand ROSS 708 BROJLER: Teljesítménymutatók Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel
RészletesebbenGOLDEN RETRIEVER KÖR TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 3.SZÁMÚ MELLÉKLET. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok
GOLDEN RETRIEVER KÖR TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 3.SZÁMÚ MELLÉKLET A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok MEGKÖTVE TARTANI RETRIEVERT NEM SZABAD!!! 3.1. Tenyészkutyák tartása gazdasági
Részletesebben11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.
11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az
RészletesebbenTanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP
Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.
RészletesebbenAz idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei,
Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, tekintettel arra, hogy az egyesület 2014-ben ünnepli
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenA vaddisznó elterjedése
A vaddisznó elterjedése Számos (25+) alfaj Méret, színezet és nagyság (tömeg) alapján Általában 120-150 kg nagyság, de 200-300 kg-os is előfordul Eurázsiai-elterjedés Észak- és Dél-Amerikába betelepítették
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
Részletesebbentermesztéstechnológia III.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenEgy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45
Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és
RészletesebbenŐszi sörárpa termesztéstechnológia
Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
RészletesebbenCSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány
RészletesebbenP Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru
Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel
RészletesebbenBEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I.
BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 Növénytermesztés tényezői Fény
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
Részletesebben