A jogszabály száma és címe: évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény módosításáról

Átírás

1 A közbeszerzésekről szóló törvény módosítása A jogszabály száma és címe: évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény módosításáról A jogszabály lényege: A törvény jelentősen módosítja a közbeszerzési eljárás szabályait. A kiemelendő rendelkezések ismertetése során a évi CXXIX. törvény rövidítése: Kbt., a módosító évi CVIII. törvény rövidítése: Kbtm. A törvénymódosítás, amelynek legtöbb rendelkezése április 1-én lép hatályba, több célt szolgál. A fő irány az eljárások egyszerűsítése. A jogorvoslati rendszer felülvizsgálatára az új közösségi jogorvoslati irányelv (az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2007/66/EK számú irányelve) miatt volt szükség. Emellett a felmerült jogalkalmazási tapasztalatok is indokolták egyes jogintézmények tekintetében a pontosítást. Az eljárás egyszerűsítését szolgáló főbb rendelkezések: - A jelenlegi három eljárásrend (közösségi nemzeti, egyszerű) helyett két eljárásrendet (közösségi, egyszerű) vezet be a Kbtm. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben a nemzeti egyszerű eljárásra meghatározott értékhatár másfélszeresét eléri a beruházás, beruházási koncesszió becsült értéke, akkor az eljárást a közösségi eljárásrend szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy a hirdetmények a Közbeszerzési értesítőben jelennek meg. (Kbtm. 12..) Az új összevont eljárásrendbe tartozó eljárások szabályozását a nemzeti és az egyszerű eljárásrend szabályainak hatályon kívül helyezése mellett a Kbt-nek a Kbtm ával megállapított új ai szabályozzák, amelyek döntően a korábbi egyszerű eljárásrendre épülnek, nem elhanyagolható különbségekkel. Különösen a Kbt. Kbtm-el módosított (3) bekezdésére kívánjuk felhívni a figyelmet, amely arról rendelkezik, hogy a közösségi eljárásrendre irányadó rendelkezések közül melyeket kell alkalmazni az új egyszerű eljárásban. - Megszűnik az egyszerűsített eljárás, mint eljárástípus. Helyette a közösségi értékhatárt elérő 4. mellékletbe tartozó szolgáltatás beszerzése esetén is az egyszerű nemzeti eljárásrendben kell lefolytatni az eljárást. (Kbtm. 13.., Kbtm (1) ) Fontos megemlíteni, hogy a módosítás értelmében a 4. mellékletbe tartozó jogi szolgáltatások körében mentes ügyvédi szolgáltatások mellett az egyszerű nemzeti eljárásrendben a módosítás kivétellé nyilvánítja valamennyi jogi szolgáltatás, beleértve a közbeszerzési tanácsadó szolgáltatás beszerzését. Vagyis ebben a körben csak akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a becsült érték eléri a közösségi értékhatárt. - Az ajánlattevők adminisztratív terheinek enyhítését célozza, hogy a kizáró okok fennállásának hiányát nem az ajánlat benyújtásakor, hanem csak a nyertes ajánlattevőnek az eredményhirdetést követő nyolc napon belül kell benyújtania. Ekkor sem kérheti az ajánlatkérő azon tények igazolását, amelyek ellenőrzésére közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. (Kbtm ) - Az elektronikus eljárás kötelező bevezetésével gyorsítani kívánja az eljárást. A közösségi eljárásrendbe tartozó eljárásokat január 1-től, az egyszerű nemzeti eljárásrendbe tartozó eljárásokat július 1-től minden ajánlatkérő kizárólag elektronikus úton folytathatja le. (Kbtm. 12.., 68.., (2), illetve (3)

2 2 bekezdés.) Mivel az eljárást a fenti időpontoktól kizárólag elektronikusan lehet lefolytatni, a módosítás csökkenti az eljárásokra előírt minimális ajánlattételi/részvételi határidőt. (pl. közösségi nyílt eljárásban: 45 nap, egyszerű nemzeti eljárásban 25 nap) A jogalkalmazási tapasztalatok alapján történt pontosítások - Egyértelművé teszi az erőforrást biztosító harmadik szervezet jogállását, az ajánlatkérő ezzel kapcsolatos feladatait. (Kbtm. 4.. (2), , 31..) Így külön kell vizsgálni az erőforrást nyújtó szervezet esetében is a kizáró okok hiányát, az alkalmassági követelmények teljesítését. Egyértelművé teszi a módosítás, hogy az erőforrást nyújtó szervezet ugyanabban az eljárásban nem lehet ajánlattevő közös ajánlattevő és alvállalkozó. Rá nézve is irányadók az összeférhetetlenségi szabályok, előírható a megjelölése az ajánlatban. - A módosítás kiegészíti a hiánypótlásra vonatkozó szabályokat, és egyben minden eljárásban kötelezővé teszi a hiánypótlás biztosítását. (Kbtm. 33. ) - A módosítás pontosítja az irreális árajánlatra vonatkozó szabályokat, támpontot nyújtva, milyen esetekben minősíthető az ajánlott ár irreálisnak. (Kbtm. 34..) - A módosítás lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő/közös ajánlattevők a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében elkülönült projekttársaságot hozzon létre, és szigorú szabályokat állapít meg e gazdasági társaságra. (Kbtm. 70..) - Az alvállalkozó fogalmát meghatározza a módosítás. Alvállalkozónak minősül az erőforrást biztosító szervezet kivételével mindenki, aki közreműködik a szerződés teljesítésében, tehát a Ptk-hoz viszonyítva szélesebb közreműködői kört takar a Kbt. értelmében az alvállalkozó. (Kbtm. 4.. (1) bek.) Átláthatóságot, nyilvánosságot, a verseny tisztaságának biztosítását erősítő módosítások. - Szigorúbb szabályokat vezet be a módosítás annak érdekében, hogy a törvény szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet eleget tegyen a Közbeszerzések Tanácsánál történő bejelentkezési kötelezettségének. A módosítás értelmében bárki jelezheti a Közbeszerzések Tanácsánál, hogy valamely ajánlatkérő elmulasztotta a nyilvántartásba történő bejegyzését kérni. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az érintett szervezetet a bejelentkezésre. Ha e felhívásnak nem tesz eleget a kötelezett, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke hivatalból kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. (Kbtm. 10..) Ebben az esetben a Döntőbizottság bírságot köteles kiszabni. (Kbtm. 85..) - A módosítás megszünteti a tanúsítás jogintézményét (Kbtm (1)). Ugyanakkor új jogintézményként bevezeti az átláthatósági megállapodást, amelyben az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy független szakértő monitorozza az eljárást, és fokozott nyilvánosságra hozatali kötelezettséget is vállal. Az ajánlattevő önként köthet az ajánlatkérővel átláthatósági megállapodást, ha erre nem hajlandó, ebből hátrány nem érheti. (Kbtm. 1.., 24.. (2) bek.)

3 3 - A módosítás szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt az ajánlatkérő köteles a saját honlapján amennyiben nem rendelkezik honlappal, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétenni, így többek között az összes hirdetményt, a jogorvoslatra vonatkozó adatokat, a közbeszerzési szerződéseket, sőt esetenként a közbeszerzési körbe nem tartozó szerződéseket is, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos információkat is. (Kbtm. 9..) Amennyiben az ajánlatkérő nem tesz eleget a honlapon történő közzétételi kötelezettségének, a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot köteles kiszabni. (Kbtm. 85..) - Amennyiben az ajánlatkérő azt észleli eljárása során, hogy valamely ajánlattevő megsérti a tisztességes verseny szabályait, köteles a a Gazdasági Versenyhivatalnak jelezni. A tisztességtelen tevékenységet nem kell ajánlatkérőnek bizonyítani, elegendő a gyanú felmerülése is. (Kbtm ) - A közbeszerzési értékének legalább ötven százalékát az ajánlattevő/közös ajánlattevők kötelesek személyesen teljesíteni. (Így az alvállalkozói teljesítés nem lehet magasabb 50%-nál.) (Kbtm. 69..) A jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételét szolgáló módosítások Tekintettel arra, hogy az önkormányzatoknak csak annyiban kell ismerniük a jogorvoslatok rendszerét, amennyiben kérelmezők, illetve kérelmezettek, ezért csak a legelemibb rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet. - Megszűnik a békéltetés, különös békéltetés jogintézménye. (Kbtm (1). Helyette viszont általánossá válik az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti konfliktusok rendezésére az előzetes vitarendezés. (Kbtm. 40..) - A közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban semmisnek nyilvánítja a módosítás a közbeszerzési szerződés jogtalan mellőzésével kötött szerződést, illetve azt a szerződést, amelyet az ajánlatkérő és az ajánlattevők a szerződéskötésre előírt legrövidebb időn belül kötöttek meg. (Kbtm. 72..) A szerződés semmissége megállapítására irányuló pert az érdekelt feleken kívül a Közbeszerzési Döntőbizottság is megindíthatja.(kbtm. 86..) A bíróság bizonyos esetekben mellőzheti az érvénytelenség jogkövetkezményei megállapítását, ebben az esetben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles az ajánlatkérőre bírságot kiszabni, amelynek mértéke a közbeszerzés értékének 10%-a. (Kbtm. 91..) - Az ajánlatkérő az eredményhirdetésről készített írásbeli összegzés megküldését követő január június 30. közötti időpontban 20 napon belül, től 12 napon belül nem kötheti meg a közbeszerzési szerződést. (Kbtm. 41., illetve (2) d.) pontja.) A Kbt. jelenleg hatályos 99.. (2) bekezdése szerint a szerződés nem köthető meg az eredményhirdetés napjától számított nyolc napon belül. - A legfontosabb változás a jelenlegi helyzethez képest az, hogy a jogorvoslati eljárás megindítása automatikusan a szerződéskötés felfüggesztését eredményezi, vagyis amennyiben bárki a döntőbizottságnál jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, a szerződés nem köthető meg a jogorvoslati eljárás jogerős befejezéséig. Bizonyos körülmények fennállása esetén azonban a Közbeszerzési

4 4 Döntőbizottság engedélyezheti az eljárás folyamán a szerződés megkötését. (Kbtm. 75.., 83. ) - A jogorvoslati eljárásban is tért hódít az elektronikus ügyintézés, a törvényben meghatározott eljárási cselekmények közösségi eljárásrendben január 1- től, nemzeti eljárásrendben július 1-től csak elektronikusan végezhetők, és a közbeszerzési hirdetményeket is csak elektronikusan lehet feladni. Egyéb, fontos részletszabályok - A közösségi eljárásrendre euróban meghatározott értékhatárok csökkentek. A nemzeti, az egyszerű eljárásrend, illetve április 1-től a nemzeti egyszerű eljárásrend értékhatárai az alábbiak. A közösségi értékhatárok forintban kifejezett összegéről az Európai Bizottság rendelete alapján a Közbeszerzési Tanács Elnöke tájékoztatót ad ki, amely a honlapon megtalálható. A fentiek alapján a évben érvényes értékhatárok az alábbiak. Közösségi eljárásrend (klasszikus ajánlatkérők): Áru és szolgáltatás beszerzése esetén a Kbt (1) bekezdés a.) pontja szerinti ajánlatkérők esetében nem , hanem euró, azaz Ft. Áru és szolgáltatás beszerzése esetén a Kbt (1) bekezdés b.) pontja szerinti ajánlatkérők esetében ide tartoznak az önkormányzatok nem euró, hanem euró, azaz Ft. Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetén nem euró, hanem euró, azaz Ft. Nemzeti eljárásrend január 1- március 31. a./ árubeszerzés esetében : 30,0 millió Ft b./ építési beruházás esetében : 90,0 millió Ft c./ építési koncesszió esetében : 100,0 millió Ft d./ szolgáltatás megrendelése esetében : 25,0 millió Ft e./ szolgáltatási koncesszió esetében : 25,0 millió Ft Egyszerű eljárásrend január 1-március 31. a./ árubeszerzés esetében : 8,0 millió Ft b./ építési beruházás esetében : 15,0 millió Ft c./ szolgáltatás megrendelése esetében : 8,0 millió Ft Nemzeti (új) eljárásrend április 1-december 31. a./ árubeszerzés esetében : 8,0 millió Ft b./ építési beruházás esetében : 15,0 millió Ft

5 5 c./ építési koncesszió esetében : 100,0 millió Ft d./ szolgáltatás megrendelése esetében : 8,0 millió Ft e./ szolgáltatási koncesszió esetében : 25,0 millió Ft Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az irányadó értékhatár az, amely a közbeszerzési eljárás megindításakor érvényes. Az eljárás megindításának időpontja hirdetménnyel induló eljárás esetén a hirdetmény feladásának a napja, közvetlen ajánlati felhívással induló eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének napja, hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalások megkezdésének a napja. A kis- és középvállalkozások esélyegyenlőségének növelésére irányuló módosítások - Az ajánlatkérő minden beszerzése előtt köteles megvizsgálni, megvalósítható-e a beszerzés részekre bontása. Amennyiben igen, köteles a részajánlat-tétel lehetőségét biztosítani. (Kbtm. 20..) - Az új nemzeti egyszerű eljárásrendben az ajánlattevőnek lehetősége van arra, hogy a részvétel jogát fenntartsa az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. (Kbtm 68. -ával beiktatott (1) ) Hatálybalépés: április 1. A (2) bekezdésében felsoroltak január 1-én, a (3) bekezdésében meghatározottak július 1-én lépnek hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK szám (2008. december 22.)