RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló

Átírás

1 RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: EKOP

2 Tartalom A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 3 A1. ALAPVETŐ CÉL ÉS HÁTTÉR INFORMÁCIÓ... 3 A2. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS A3. TÁMOGATHATÓ PROJEKTJAVASLATOK SZÁMA B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE B1. JOGI FORMA B2. KIZÁRÓ OKOK C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE C2. NEM TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE C3. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE C4. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE C5. PROJEKT TERÜLETI KORLÁTOZÁSA C6. A PROJEKT MEGKEZDÉSE C7. A PROJEKT BEFEJEZÉSE ÉS A PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS VÉGSŐ HATÁRIDEJE C8. FENNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG C9. EGYÉB KORLÁTOZÁSOK A PROJEKT TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK D1. TÁMOGATÁS FORMÁJA D2. TÁMOGATÁS MÉRTÉKE D3. TÁMOGATÁS ÖSSZEGE D4. ELŐLEG IGÉNYLÉSE D5. BIZTOSÍTÉKOK KÖRE D6. EGYÉB FELTÉTELEK E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK E1. MONITORING MUTATÓK E2. HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK F1. A TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ FELFÜGGESZTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE F2. A PROJEKTJAVASLATOK BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA, HELYE ÉS HATÁRIDEJE F3. A PROJEKTJAVASLAT BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI TUDNIVALÓK F4. A PROJEKTKIVÁLASZTÁS FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA (ELJÁRÁSREND) F5. KIFOGÁS F6. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK/KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK LISTÁJA F7. FOGALOMJEGYZÉK

3 A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A Részletes felhívás és útmutató elválaszthatatlan része a Projekt Adatlap, ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt. Egyéb, a Részletes felhívás és útmutatóban nem szabályozott kérdésben a vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A legfontosabb irányadó jogszabályok megtalálhatóak jelen útmutató F6. pontjában. A1. Alapvető cél és háttér információ Előzmények A Kormány Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program közötti időszakra szóló akciótervének megállapításáról, egyes kiemelt projektek akciótervi nevesítéséről és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program tartaléklistájának jóváhagyásáról szóló 1122/2012. (III.11.) számú Korm. határozatában jelen konstrukciót kiemelt projektként nevesítette. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az így kapott felhatalmazás alapján bocsátja ki az útmutatót. Háttér A Kormány 2010-ben megteremtette a pénztártagok visszalépésének lehetőségét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is lesz egyéni számlájuk (sajátszámlájuk). Az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához. A jogalkotó időközben a tartalmat pontosította. A társadalombiztosítási egyéni számla rendszer kialakításának előkészítését év folyamán az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) megkezdte. Ennek oka, hogy az akkor előkészítés alatt álló jogszabálytervezet szerint is a biztosítottak számára már májusától elérhetővé kellett volna tenni a nyilvántartást április 29-én hatályba lépő társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 96/A -ának módosítása szerint a társadalombiztosítási egyéni számla a biztosított után december 31-ét követő időszakra bevallott (nem befizetett) nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat tartalmazza. A jelenlegi jogszabályi környezet alapján a konstrukció célja a sajátszámla kialakítása elkülönített, erre a célra létrehozott nyilvántartási adatbázisban a Tny. 96/A szerinti adattartalommal. A szaktárcák egyeztetése alapján a sajátszámla kialakítását a Tny. 96/A., illetve a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló évi LXXXII. törvény módosításával szabályozták. A törvénymódosításokat az Országgyűlés április 08- án fogadta el. A Kormány 123/2013. (IV.26.) kormányrendelet 1. értelmében a sajátszámla vezetésére június 1-jétől az ONYF került kijelölésre. A törvényi szabályozásnak, illetve a jogszabályi környezetnek való megfelelés érdekében a saját számla rendszer ügyfelek által is elérhető felületét (a továbbiakban 1. Részprojekt 1. üteme) az ONYF saját forrásból valósítja meg. A sajátszámla rendszert az ügyfelek elektronikusan érhetik el. (Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében kialakításra kerül a személyes, illetve a levélben történő ügyintézés lehetősége is.) A nyugdíjbiztosítási jogviszonnyal rendelkezők a 3

4 magyarorszag.hu kormányzati portálon keresztül tekinthetik meg adataikat, illetve kezdeményezhetnek elektronikus ügyintézést. Az ügyfelek a sajátszámla megtekintésével a december 31-ét követő időszakra bevallott, az állami adóhatóság által átvett nyugdíjjárulék összegét ellenőrizhetik. A megtekintett adatok alapján a tartalommal kapcsolatban elektronikusan (esetleg postai vagy személyes úton is) bejelentést vagy kérelmet kezdeményezhetnek. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok ügyintézőinek lehetőségük lesz egy ügyintézői felületről is elérni a rendszert, azonban ezt csak az ügyfelektől beérkező sajátszámla adattartalmára vonatkozó - bejelentések és kérelmek esetén, illetve az ügyfelek személyes ügyintézése alkalmával tehetik meg. A fentieknek megfelelően további regisztrációk várhatók a kormányzati portálra, illetve a sajátszámla rendszer indulása után az elektronikus ügyintézési kezdeményezések száma növekszik. A sajátszámla teljes mértékben elektronikus ezen belül is alfanumerikus adatokra épül, melyet a jogszerzők/ügyfelek folyamatosan ellenőrizhetnek, jogszabályban rögzített rendelkezések alapján jelezhetik az adatokkal kapcsolatos problémáikat. Az ONYF-nek számlavezetőként fel kell készülni a problémák kezelésére, így a jelzések alapján a felmerülő problémák gyorsan és hatékonyan rendezhetővé válnak. A sajátszámla adattartalmát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) havi adatszolgáltatására épülő elkülönített adatbázis fogja kiszolgálni. Ennek megfelelően adatforrása a Tny. 96/A -ban meghatározottak szerint a NAV felé teljesített, havi foglalkoztatói járulékbevallás. A sajátszámla adatköre tehát, a NAV-tól az Art. 52. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a december 31-ét követő időszakra bevallott, a havi adatátadás folyamán megkapott egyéni nyugdíjjárulék összege. A fentieknek megfelelően a konstrukció keretében sor kerül egy olyan korszerű, komplex és rugalmas adatbázis tervezésére, mely a NAV adatszolgáltatásra épülve hosszútávon kiszolgálja a sajátszámla nyilvántartást és a nyugdíj jogszerzési adatok nyilvántartását jelen jogszabályi környezetben, továbbá a jövőben - a nyugdíjrendszer esetleges átalakítása után - is alkalmas lesz feladatát ellátni. Az adatbázis tervezés mellett - jelen konstrukció keretében - az adatbázis alapjai is elkészülnek. A sajátszámla a megvalósítandó nyugdíjbiztosítási nyilvántartási rendszer ügyfelek számára is elérhető/megtekinthető nézete. Adattartalma a mindenkori hatályos jogszabályoknak felel meg. A sajátszámlát is bemutató informatikai rendszer megvalósítása több évre átnyúlóan, több szakaszban történik. Jelen konstrukció csupán egy ütemét fedi le a teljes programnak. A megvalósítás első lépése - a legsürgetőbb jogszabályi kötelezettség - a NAV-tól átvett havi adatokból a nyugdíjjárulék-adatok bemutatása az ügyfeleknek (mely fejlesztés nem a jelen pályázati konstrukció részeként valósul meg). Ezzel párhuzamosan megkezdődik a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás évtizedekre átgondolt adatbázisának tervezése, mely egy komplex, korszerű társadalombiztosítási nyilvántartási rendszer részeként jön létre. Továbbá folytatódik nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplőkkel történő adategyeztetés (mely feladat nem a jelen pályázati konstrukció részeként valósul meg), és a nyugdíjokmányok alfanumerikus formában történő rögzítése. Az adategyeztetések első szakaszának befejezése és az adatrögzítés lezárása a jogszabályban nevesített, első kijelölt korcsoport vonatkozásában - várhatóan ig megkezdődik. Az egyeztetések eredményeit a megfelelő szakrendszerek tárolják. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartási rendszer az ágazat jelenlegi szakrendszereinek adatbázisait jelentős részben kiváltja, így a megvalósítás a jelenlegi adatbázisok 4

5 tartalmának migrálásával, majd a jelenleg alkalmazott szakrendszerek adatbázisainak archiválásával lesz teljes. Az ágazat számára tehát kiemelt fontosságú egy komplex, rugalmas adatbázis kiépítése, mely hosszú távon lesz képes kiszolgálni a mindenkori nyugdíjrendszert. Várhatóan - a sajátszámla kialakításával - erősebb ösztönzés teremthető meg a járulékfizetési és az ahhoz kapcsolódó bevallási kötelezettség teljesítésére is. Az új adatbázis tervezésével párhuzamosan szükséges a teljes folyamathoz kapcsolódó ügyvitel-támogató rendszer tervezése, fejlesztése. Részletes célok és módszerek Részletes célok Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program átfogó célja a közigazgatás teljesítményének a javítása azzal, hogy javul a közigazgatási szolgáltatások eredményessége és a működés hatékonysága. A program a célját az elektronikus közigazgatás elterjesztésének a támogatásával kívánja elérni, miközben törekszik arra, hogy új megközelítést honosítson meg az elektronikus közigazgatási fejlesztések terén. A sajátszámla projekt legfőbb céljai túlmutatnak a program céljain: a) A kormányzati társadalombiztosítási stratégiai célok, elképzelések megvalósítása. A második Széll Kálmán terv Magyarország évi nemzeti reform programja fejezetének 19. pontja egyértelműen meghatározza: ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést ; b) A hatályos jogszabályok által előírt sajátszámla rendszer kialakítása; c) A költségvetés hosszabb távú fenntarthatóságának elősegítése. A pontos tájékoztatás, a járulékbevallás/befizetés elmulasztásával járó hátrányok egyértelművé tétele nagymértékben ösztönzőleg hathat a járulékfizetési fegyelemre is. Mindez társadalmi szinten az érintettek védelmén kívül az adatok hatékonyabb hasznosítását és a közigazgatás hatékonyabb működését is eredményezi; d) Egy korszerű, átlátható, a nap bármely szakában megtekinthető sajátszámla nyilvántartás kialakításával elérhető a társadalmi bizalom növelése; e) A magas rendelkezésre állású elektronikus adatszolgáltatás segítségével az elektronikus közigazgatási szolgáltatások terjesztése az állampolgárok és a vállalkozások körében; A sajátszámla kialakításának projektje három részprojektre tagolódik. A fő célok teljesülését további célrendszer alakítja. A részprojektek céljai és a program céljainak megfeleltetése egyértelmű. 1. Részprojekt: Sajátszámla ügyféloldali szolgáltatások kialakítása további céljai: Az elektronikus közigazgatás szolgáltatásai tovább bővülnek: o Az ügyfelek mind az ONYF honlapjáról, mind a magyaroszag.hu ügyfélkapu felől elérhetik és ellenőrizhetik sajátszámla adataikat, o az adatok részét képezik a hivatalból történő kiértesítésnek is, továbbá o az ügyfelek kezdeményezhetik az adatok egyeztetését is; A társadalombiztosítási nyilvántartási rendszer egy olyan adatbázisához biztosít széleskörű és akadálymentes hozzáférést, melynek elérése jelenleg nem lehetséges, illetve kialakítása a jogszabályok szerint folyamatban van. 2. Részprojekt: A saját számlát támogató nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartási rendszer alapjainak kialakítása további céljai: A sajátszámla rendszer végleges kialakításával -, azaz mind a hardver-, mind szoftver architektúra teljes körű megvalósításával, valamint a végleges adatbázis 5

6 architektúra kialakításával és az ügyviteli folyamatok leképzésével - eléri az erre vonatkozó ügymenetek (sajátszámlán nyilvántartott adatok egyeztetése, kiértesítése) felgyorsítását. Az egyéni nyilvántartási rendszer teljes körű megvalósulása esetén egyszerűsíti a nyugdíj-megállapítás/elbírálás ügyintézését, illetve a jogszabályi változások egyszerű alkalmazhatóságával gyorsítja azt; A jelenlegi szakrendszerek kiváltásával, illetve adataik migrálásával egységesíti és konszolidálja azok adatbázisait törekedve a redundancia-mentes adatbázisszerkezet létrehozására; Tartalma mind az ügyfelekkel egyeztetett adatokra (a jogszerzőkkel előzetesen leegyeztetett jogosultság), mind a társszervezetektől (NAV, PSZÁF) átvett adatokra kiterjed; Megvalósítása esetén az adatok visszakeresése egyszerűsödik, így gördülékenyebbé teszi és gyorsítja az ügyintézést; A kialakítandó adatbázis megfelel a korszerű adatbázis-építés követelményeinek. 3. Részprojekt: Az adatbázis-tartalom bővítése alfanumerikus adatokkal további célja: A társadalombiztosítási adatbázis kialakításához a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásaiban jelenleg papír alapon és szkennelt formában rendelkezésre álló adatok kezelhető, nagytömegű adatfeldolgozásra alkalmas, és mindenekelőtt elemezhető alfanumerikus formában fognak megjelenni biztosítva a kormányzati tervezéshez szükséges elemzési adatokat. Módszerek A sajátszámla adatköre és folyamatai A. Adatkör A megvalósítás első lépésében azaz az 1. részprojektben - egy átmeneti adatbázisra épül az alkalmazás. Az ONYF által megvalósított, saját forrásból finanszírozott, jelenlegi folyamatban levő NAV Haviadat-befogadás projektben kialakításra kerülő adatbázis segíti a jogszabály által előírt határidő betartását, illetve az alapszolgáltatások elérhetőségét. Ez az átmeneti adatbázis a projekt során kiváltásra kerül a 2. részprojekt (A saját számlát támogató nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartási rendszer alapjainak kialakítása) eredményeképpen létrejövő komplex és rugalmasan bővíthető adatbázissal. A sajátszámla projekt feladata a számla jelenlegi jogszabályoknak megfelelő leképzése és bemutatása. A NAV Haviadat-befogadás Projektben kialakításra kerülő adatbázisra kell építenie a fejlesztésnek, mert a sajátszámla rendszer adatköre a NAV-tól az Art. 52. (7) bekezdésének megfelelően az az Art. 31. (2) bekezdése szerinti részletezettséggel december 31-ét követő időszakra bevallott, a havi adatátadás folyamán megkapott egyéni nyugdíjjárulék összege. B. Az ügyfél jelentkezése Az ügyfél személyesen, postai úton vagy elektronikusan kérhet kivonatot a saját számláján nyilvántartott adatokról. A fejlesztendő rendszerben a sajátszámlához köthető ügyvitelvezérelt ügyintézői funkciókat csak a 2. ütemben kell kialakítani. Akadálymentes honlapot kell kialakítani, hogy az egyszerűbb elektronikus ügyintézés lehetőségét a fogyatékkal élő ügyfelei számára is biztosítsa az ágazat. 6

7 C. Az adatok lezárása Amennyiben a vonatkozó jogszabály megszületik, úgy az év lezárása előtt (ha már a következő év májusában esedékes SZJA bevallást követően az utolsó releváns adatot is megkapja az ONYF a NAV-tól, majd ezt követően az adatok konszolidációja megtörténik) minden érintett ügyfelet az ONYF egy meghatározott ütemezés szerint kiértesít az adott időszakra bevallott nyugdíjjárulékokról. A kiértesítés támogató funkciójaként a sajátszámla rendszer minden érintett ügyfél részére legenerálja és eltárolja a hitelesített kimutatást, valamint az ütemezett nyomtatás lehetőségét is biztosítja. Amennyiben azt a törvényi szabályozás előírja, illetve lehetővé teszi, a kiértesítés során az ügyfelek nem jeleznek vissza problémát, letelik a határidő és a kiértesítés jogerőre emelkedik, vagy az ügyfelek visszajeleznek, hogy elfogadják a kiértesítéskor megküldött adatokat, úgy az adott időszak lezárásra kerül. Az adatok az új adatbázisban letárolásra kerülnek. A rendszernek a lezárt adatokat ebből az adatbázisból kell bemutatnia. Abban az esetben, ha az ügyfél jogos kifogással él, úgy az adatok módosítása kizárólag a NAV által küldött adatszolgáltatás alapján történhet, mert a foglalkoztatónak minden ilyen esetben (pl. ellenőri jegyzőkönyv alapján, másodfokú határozat alapján) módosított bevallást kell benyújtania a NAV-hoz. D. Visszajelzés az ügyféltől A kivonat kézhezvételét követően az ügyfél problémákat jelezhet a kimutatás adattartalmával kapcsolatban személyesen, postai- vagy elektronikus úton. Ezek az esetek fordulhatnak elő abban az esetben is, ha egyébként jogszabály írja elő, hogy a sajátszámla rendszert csak elektronikusan lehet elérni az ügyfeleknek. Az első két esetben a visszajelzést fogadni kell az ügyféltől, ezek típusa: általában beérkező irat, jegyzőkönyv, feljegyzés, melyek iktatásra kerülnek. Lehetőség szerint az elektronikus ügyintézés felé kell terelni az ügyfeleket. Elektronikus ügyintézés keretében lehetősége van az ügyfélnek a bejelentés és a kérelem nyomtatványok kitöltésével jeleznie a problémáját. A beérkezett űrlapot az érkezése után értelmezni kell, és ha azt állapítják meg, hogy az egyéni számlával összefüggő problémáról szól, az iktató rendszer új iktatókönyvébe kell átadni. A sajátszámla részprojektjeinek bemutatása A jogszabályoknak megfelelés eredményeként júniusától az ügyfelek számára be kell mutatni a bevallott nyugdíjjárulék január és február havi adatát, majd júliustól folyamatosan, havonta adatot kell szolgáltatni. E sürgető határidőt, és a kapcsolódó nem jelen konstrukció részeként megvalósul NAV Haviadat-befogadási projekt jogszabályban előírt határidejét figyelembe véve, a sajátszámla rendszer kialakítása, és a hozzá kapcsolható fejlesztések több lépcsőben és három részprojektben történnek. 1. Részprojekt: Sajátszámla ügyféloldali szolgáltatások kialakítása Az 1. részprojekt 1. ütemének feladata a sajátszámla rendszer kormányzati portálon keresztül történő elérésének kialakítása, illetve a számla jogszabályban előírt tartalmának bemutatása. E feladatok megvalósításának jogszabályban előírt határideje június 1-je, így erre az időpontra a rendszer átmeneti adatbázissal és alapfunkcionalitással készül el. Az 1. ütemet az ONYF nem a jelen konstrukció részeként saját forrásból valósítja meg. 7

8 Az 1. részprojekt 2. ütemének megvalósítását az ONYF már a jelen konstrukció részeként, támogatási forrás terhére kívánja elvégezni. Ennek keretében megvalósul a sajátszámlához kapcsolható ügyviteli folyamatok workflow alapú leképzése, az akadálymentes honlap kialakítása, az ügyviteli felület és az alkalmazás kapcsolatának kiépítése, illetve az évente jogviszonyra konszolidált adatokat leképzése. Az 1. részprojekt 2. üteme az 1. ütemben kialakított alapfunkcionalitás továbbfejlesztését eredményezi, jól definiálható többlet funkcionalitást biztosít a rendszer számára, melynek megvalósítása hardver és szoftver beszerzéshez kötődik, valamint informatikailag és szakmailag is más erőforrásokat igényel. A 2. ütem megvalósításához már jelen pályázati forrás megléte szükséges. A kialakításra kerülő sajátszámla rendszernek az 1. részprojekt 1. és 2. ütemének befejezése után biztosítania kell: a meghatározott adatkörök biztosítottakhoz kötődő nyilvántartásba vételét, a nyilvántartásba web-felületen történő betekintés lehetőségét, az ügyintézői munka támogatását ügyintézői felülettel, melyen az adatok megtekintése, valamint kivonat, jegyzőkönyv és hatósági bizonyítvány nyomtatása lehetséges, a kiértesítés támogatását tömeges kivonat generálási funkcióval, kérelemre a nyilvántartásból kivonat generálását elektronikus és papír formátumban, ügyintézői munka vezérlését, a korszerű telefonos és személyes ügyfélszolgálat támogatását, ide értve a dokumentumok elektronikus kezelését és az elektronikus ügyintézéshez szükséges hitelesítési szolgáltatást, a kapcsolódó rendszerekhez történő integrációt, illetve szabványos felületek biztosítását - a későbbi interface-ek kialakításához, valamint az alapvető statisztikai lekérdezéseket. A megvalósítás során a 2. ütemben a következő eredménytermékek készülnek el: Szakmai koncepcióterv; Rendszerterv, melynek részei a logikai rendszerterv, a fizikai rendszerterv és az architektúra terv; Fejlesztői, teszt és éles rendszer kialakítása; Alkalmazásfejlesztés a sajátszámla rendszerre, valamint a kapcsolódó szakrendszerekben szükséges fejlesztések; Tesztelési tervek, valamint a sajátszámla rendszer és a kapcsolódó szakrendszerekben végzett fejlesztések tesztelése alapján tesztelési dokumentáció; Oktatási terv, valamint az üzemeltetői és ügyintézői oktatások; Üzemeltetési kézikönyv, felhasználói kézikönyv; Informatikai katasztrófa helyreállítási terv; Mentési terv; Vonatkozó ügyviteli szabályzatok; forráskódok, és a fejlesztési környezet; a szükséges számítógépek és hálózati eszközök, valamint a háttértárak beszerzése. 2. Részprojekt: A saját számlát támogató nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartási rendszer alapjainak kialakítása A 2. részprojekt és az 1. részprojekt 2. üteme nem határolható el élesen egymástól, mert feladataiban nemcsak egymásra épül, hanem több ponton átfedések vannak. Mégis érdemes külön tárgyalni őket, mert míg az egyéni nyilvántartási rendszer egy komplex és 8

9 integrált ágazati rendszert jelent, addig a sajátszámla ennek a rendszernek csak egy kisebb szolgáltatáshalmaza. A saját számlát támogató nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartási rendszer alapjainak kialakítása magába foglalja: Az ügyviteli folyamatok és a nyilvántartandó adatkörök felmérését, elemzését és leképzését, A szolgáltatásstruktúra és a központi törzsadat-kezelés kialakítását, A teljes körű szoftver- és hardver architekúra megtervezését, Az adatbázis architektúra tervezését, A minimálisan szükséges hardver és szoftver elemek beszerzését, A migráció koncepciótervének és részletes középtávú tervének elkészítését, A rendszer alapstruktúrájának kialakítását, Az alapvető szoftverfejlesztéseket és teszteléseket, A szükséges interface-ek kialakítását. A nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó sajátszámla szolgáltatások megvalósítása a következőket jelenti: A sajátszámla adatbázisának létrehozása, A nyitóállomány kialakítása, A sajátszámla szolgáltatások és a sajátszámla ügyviteli folyamatok fejlesztését, konfigurálását. A részprojekt eredménytermékei a sajátszámla rendszerre, illetve a teljes egyéni nyilvántartási rendszerre a következők: Szakmai koncepciótervek; Architektúra tervek; Helyzetfelmérési és elemzési dokumentáció; Logikai és fizikai rendszerterv; Migrációs terv; Alkalmazásfejlesztés, valamint a kapcsolódó szakrendszerekben szükséges fejlesztések; Migráció; Tesztelési tervek, valamint a rendszer, a migráció és a kapcsolódó szakrendszerekben végzett fejlesztések tesztelése; Oktatási terv, valamint az üzemeltetői és ügyintézői oktatások; Üzemeltetési kézikönyv; Informatikai katasztrófa helyreállítási terv; Mentési terv; Vonatkozó ügyviteli szabályzatok elkészítése és módosítása; forráskódok, és a fejlesztési környezet. 3. Részprojekt: Az adatbázis-tartalom bővítése alfanumerikus adatokkal Az ágazati komplex, integrált rendszer kialakításához elengedhetetlen feltétel, hogy az iratanyagok alfanumerikus elemezhető és feldolgozható formában rögzítésre kerüljenek. 9

10 A rögzítés és a rögzített adatok ellenőrzésének módszertana részleteiben kidolgozott, és a gyakorlatban alkalmazott. A részprojektnek nem feladata a teljes alfanumerikus adatállomány előállítása. A projekt megkezdése előtt az adatok feldolgozása megkezdődött. Az ONYF 2001 óta kb. 53 millió okmányt tárol alfanumerikus formában, aminek jelentős részét felhasználta az elmúlt 10 év igényelbírálása során, illetve a es és 2013-as évben is megtörtént/megtörténik kb millió szkennelt okmány és 12 M papíralapú okmány feldolgozása (részben Uniós forrásból), ugyanakkor még szükséges kb. 11 millió okmány feldolgozása a teljes képállomány alfanumerikussá tételéhez. A különböző típusú, emiatt különböző teljesítménnyel feldolgozható okmányok külső adatrögzítőkkel történő feldolgozásának becsült munkaigénye emberév. Az ONYF épületeiben és a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokon korábban megtörtént fő rögzítését lehetővé tevő infrastruktúra (munkaállomások és rögzítő alkalmazás) kialakítása. A szkennelt iratokról rögzítésre kerül az alapokmányok teljes adattartalma, mert csak így biztosítható, hogy bármely további feldolgozáshoz teljes körűen rendelkezésre álljanak a szükséges adatok. Ez teszi lehetővé, hogy az alapadatokból kiindulva különböző nyugdíjkoncepciókhoz számításokat lehessen végezni, elemzéseket készíteni. Az adatok rögzítését minden esetben revizori ellenőrzés követi. A JAFO iratanyag feldolgozásánál az egyéni vállalkozók folyószámláinak feldolgozását kell elvégezni. Ebben az esetben nem okmányhű rögzítés a feladat, hanem a nyilvántartás áttekintése és az igényelbírálás szempontjából lényeges adatok meghatározása és a rögzítése (un. jogosítás) és revideálás. A teljes folyószámla állomány feldolgozására nincs lehetőség, ezért csak nyugdíj előtt álló és még nem feldolgozott korosztályba tartozó egyéni vállalkozók folyószámláiból kell jogosítani (kb db-ot). Elvárt eredmények A sajátszámla rendszer kialakításának számos elvárt eredménye közül - közvetve, vagy közvetlenül - az alábbiakban felsoroltak kapcsolódnak az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program céljaihoz. A konstrukció megvalósítása esetén: az továbbfejleszti az ONYF jelenlegi elektronikus ügyfélkapcsolatait, bővítve azok szolgáltatási színvonalát, és újabb tartalmakkal szélesítve a társadalombiztosítási ügyfelek részére az adatszolgáltatást; a járulék bevallás- és befizetési fegyelem feltehetően erősödik az adatok lekérdezhetőségével és ellenőrizhetőségével; a közigazgatási adatvagyon növekszik, továbbá adatminősége és mennyisége hatékonyabban ellenőrizhető és hasznosítható; a társadalmi bizalom növelhető a sajátszámla adatainak széleskörű, az egyes társadalmi csoportok számára azonos feltételekkel biztosított, akadálymentes elérhetőségével; az újabb elektronikus közigazgatási szolgáltatás ösztönzi az elektronikus azonosítóval ellátott ügyfelek számának növekedését és csökkenti a személyes ügyintézés arányát; a NAV és az ONYF adatbázisai közötti kapcsolat megteremtése és a törvényben szabályozott adatok célzott használhatóságának biztosítása, a közigazgatás működési hatékonyságának növekedését eredményezi; a saját számlát támogató egyéni nyilvántartási rendszer alapjainak kialakításával, azaz az új adatbázis architektúrára építve a jelenlegi redundáns adattárolások és a korszerűtlen alkalmazások egy része ágazati szinten kiváltásra kerülhet - az adatok folyamatos migrációjával; az alfanumerikusan berögzített adatok tartalma, mennyisége és minősége, valamint a sajátszámla létrehozása, illetve az ágazati integrált rendszer kialakítása együttesen növelik a nyugdíjágazat ügyintézésének hatékonyságát és színvonalát; 10

11 a továbbfejlesztett elektronikus közigazgatási szolgáltatás ösztönzi az elektronikus azonosítóval ellátott ügyfelek számának növekedését és csökkenti a személyes ügyintézés arányát. Kapcsolódó projektek A projekt részletes tervezése során megvizsgálandó, hogy a Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése című projekt, megvalósítása során, milyen módon hasznosíthatja az alábbi projektek keretében megvalósuló eredménytermékeket: EKOP Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer, EKOP Telefonos ügyfélszolgálat megújítása; EKOP Ügyfélkapcsolat fejlesztés kiemelt projekt; EKOP Az integrált ügyfélszolgálatok interoperábilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása; EKOP Központosított kormányzati informatikai rendszer kiterjesztése (KKIR2); EKOP Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (kormányzati felhő); EKOP E-befogadás; EKOP Postai Agóra; EKOP Teljeskörű ügyfélazonosítás kiemelt projekt. Az ONYF által megvalósított / megvalósítás alatt álló kapcsolódó projektek Támogatásból megvalósuló kapcsolódó projektek: A lezárult EKOP-1.A.1-/C as projekt keretében kezdődött meg a társadalombiztosítási adatbázis kialakításához a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásaiban papír és szkennelt formában rendelkezésre álló adatok feldolgozása. Ennek eredményeként közel 12 millió papír alapú és 4,7 millió szkennelt nyugdíjokmány került feldolgozásra alfanumerikus formában, mely csak az ben született korosztály nyugdíjokmányainak feldolgozását biztosította. Az ONYF által én megkezdett ÁROP-1.A es azonosítószámú projekt célja a saját számla kialakításához szükséges havi járulék bevallási adatok átvétele kapcsán az ONYF és NAV közötti adatkapcsolat hibaarányának csökkentése és az adatkapcsolat minőségi javítása. A projektben kialakításra kerül egy adatminőség menedzsment rendszer és egy adatkezelési eljárásrend, valamint alfanumerikus módon rögzítésre kerül 2 millió nyugdíjokmány, tovább bővítve a társadalombiztosítási adatbázis tartalmat. A projekt fizikai megvalósításának záródátuma: Saját forrásból megvalósuló kapcsolódó projekt: NAV adatok befogadása és feldolgozása projektben az adóhatóság által, az ágazat részére átadott , 2011, 2012 évre vonatkozóan az éves, valamint a as évtől kezdődően havi járulék adatok feldolgozása valósul meg. A projekt eredményei a saját számla projekt I. szakaszának alapját teremtik meg. A2. Rendelkezésre álló forrás A támogatási konstrukció meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb forint. 11

12 Jelen projektjavaslati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap, (az ESZA típusú tevékenységre pl. képzések lebonyolítására, átjárhatóságot biztosít legfeljebb a projekt elszámolható költségeinek 5 %-áig) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A3. Támogatható projektjavaslatok száma A konstrukció keretében legfeljebb egy kiemelt projekt kerül támogatásra. B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE B1. Jogi forma Jelen támogatási konstrukció keretében Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be projektjavaslatot. A konzorciumba bevont tagoknak is meg kell felelniük az EKOP-ban meghatározott, lehetséges kedvezményezetti körnek. B2. Kizáró okok A támogatást igénylőnek, illetve konzorcium esetén bármely konzorciumi tagnak nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, illetve nem nyújtható támogatás annak, 1. aki az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 76. (1) bekezdésében foglaltak alapján a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik az Ávr. 72. (3) bekezdés a) pontja szerint, c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett, d) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll, e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) 6. -a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban, f) jogszabályban vagy az Ávr ban a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy g) aki az államháztartásról szóló évi CXCV. Törvény (a továbbiakban:áht.) 50. (1) bekezdésében meghatározott következő feltételeket nem teljesíti: o megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, o a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és o jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül 2. nem biztosítható költségvetési támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban 12

13 vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el; 3. aki a Támogatói Okirat kibocsátásához/támogatási Szerződés feltételeként meghatározott a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja; 4. aki esetében kezdeményezték a konzorcium vezetőjének vagy a konzorcium bármely tagjának szervezeti, vagyis jogutód nélküli megszüntetését; 5. akivel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben; 6. akinek tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; 7. aki a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltató, aki a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig támogatásban nem részesülhet, kivéve ha igazolja, hogy a béremeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre A projekt céljának megvalósítását szolgáló eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, szakértői tanácsadás igénybevétele, projektmenedzsment, valamint egyes, a C3. pontban nevesített projekt megvalósításához kapcsolódó további tevékenységek. Az egyes tevékenységeken belül elszámolható költségeket részleteiben az útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontja tartalmazza. C2. Nem támogatható tevékenységek köre Az útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontjában foglaltakon kívül semmilyen más tevékenység, illetve költség nem támogatható, különös tekintettel a C4. Nem elszámolható költségek köre pontjában foglaltakra. C3. Elszámolható költségek köre Általános elszámolhatósági szabályok Amennyiben a kedvezményezett a projekt megvalósítása során felmerülő költségei vonatkozásában általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, azaz a projekt költségvetését bruttó módon kell megterveznie. Amennyiben a kedvezményezett adóalany, vagy még nem adóalany, de a pályázat alapján azzá válik és az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt levonható ÁFA nélkül számított nettó összköltsége. Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: - A kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek, fizikailag teljesített tehát valós munkára alapozottak, melyek teljesülése és jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal stb.), számlával, bevallással egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak (valós költség alapú elszámolás). 13

14 - A felmerült költségeknek teljesítményarányosnak kell lenniük, s nem rögzíthetők sávos teljesítési küszöbök. - Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek. - A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, vagy az Irányító Hatóság által előzetesen meghatározott fajlagos mutatókat). A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása. A piaci árat meghaladó összeg nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a projektjavaslat elbírálásakor a Kormányrendelet alapján az igényelt támogatás csökkentésére került sor. Ebben az esetben az az összeg, amely az igényelt támogatás csökkentésének alapjául szolgált, elszámolható költség lehet, a szokásos piaci ár figyelembe vétele mellett. - Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel. - A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, illetve amilyen mértékben annak célját szolgálják. - Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás. - Csak olyan vállalkozói szerződések számolhatóak el, amelyek a projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek. - Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés (vagy annak módosítása) a kifizetést nem a tényleges teljesítéshez köti, nem teljesítményarányosan határozza meg. A ténylegesen felmerült és kiegyenlített költségeket a végső kedvezményezett a tevékenység, vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással részletes teljesítésigazolással támasztja alá. Nem számolható el az időarányos kifizetés és a rendelkezésre állás. - Az elszámolható személyi jellegű költség mértéke nem haladhatja meg az adott intézményben szokásos értéket, valamint igazodnia kell az alkalmazásban állók esetén a szokásos jövedelmi viszonyokhoz. - Az adott projektben elszámolható költségek körét az akcióterv, illetve a vonatkozó jogcím-rendelet alapján készített pályázati felhívás tartalmazza, és a költségek nem szerepelnek jogszabály/pályázati felhívás/jelen útmutató által nem elszámolhatónak minősített költségek között. - Az elszámolhatóság időszakában, és a támogatási szerződés szerint a projekt megvalósítására rendelkezésre álló időszakban merültek fel. - A projekt érdekében felmerült valós költségeket a Kedvezményezett arányosítással számolja el. - A projekt érdekében felmerült valósköltség-alapú elszámoláson túl, a kedvezményezett alkalmazza a Tanács Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (28) pontjában (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) hivatkozott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban. - Az egyes támogatható tevékenységekhez szorosan kapcsolódó elszámolható költségeket a projektjavaslat értékelése során a szakértők bírálják el, melyről az Irányító Hatóság vezetője dönt véglegesen. Az el nem számolható költségek semmilyen formában nem támogathatóak, mérlegelésükre nincs lehetőség. 14

15 Az útmutató C3. pontjában feltüntetett elszámolható költségekkel kapcsolatos egyéb részletes feltételeket a www. magzrt.hu honlapon elérhető pénzügyi lebonyolításról szóló tájékoztató tartalmazza. A kedvezményezett kötelezettsége, hogy költséghatékonyan valósítsa meg a fejlesztést. A költséghatékonyság követelménye a szokásos piaci árak betartásán túl magában foglalja a nyilvános és diszkriminációmentes (köz)beszerzések lebonyolítását, a közbeszerzések és egyéb beszerzések során az eljárás típusához és tárgyához választott bírálati szempontrendszer alapján elérhető legelőnyösebb ajánlat elérésének a kötelezettségét, továbbá az indokolatlan költségek keletkeztetésétől való tartózkodást. Kizárólag a költséghatékonyan felhasznált forrás számolható el. A projektben az alábbi költségek az itt meghatározott mértékig számolhatók el: Előkészítési költségek Előkészítési költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 2 százalékáig számolhatók el. A január 1. után, a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdési időpontig felmerült előkészítési költségek számolhatóak el. Az előkészítés költségei között a külső harmadik fél által elvégzett vagy a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített tevékenységek merülhetnek fel, amelyek a támogatott projekt előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódnak: - projekt tervezéséhez, szakmai tartalmának előkészítéséhez kapcsolódó dokumentumok; - a projekt adatlap benyújtásához kapcsolódó dokumentumok készítése, projektmenedzsmenti feladatok (tekintettel a projekt menedzsment költségekre vonatkozó korlátra is, amely számításakor az előkészítés során végzett projektmenedzsment tevékenység költségét is figyelembe kell venni); - kötelező előzetes tanulmányok, szükségletfelmérés, helyzetfeltárás - műszaki tervek, engedélyezési dokumentumok elkészítésének költségei, és ezek hatósági díjának költségei; - közbeszerzés előkészítési tevékenységei (közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése), és - előkészítéshez kapcsolódó egyéb szakértői, jogi tanácsadás. Előkészítési költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt, és - külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költsége. Az előkészítési feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletmunka elvégzéséről, közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a 15

16 személy jellegű költségeknek csak ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő szervezet tényleges költségeinek azonosítását. A jutalom nem elszámolható. Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó) kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a Közreműködő Szervezet részére be kell nyújtani a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. Előkészítési költség - kivéve a projektmenedzsment költség esetében - kizárólag a projekt megkezdéséig (C6. pont) és csak olyan igazolt költség számolható el, melyhez konkrét eredmény (pl. dokumentum) kapcsolódik. Projektmenedzsment költségek A projektmenedzsment költségekbe kizárólag azon költségek számolhatóak el, amelyek nem a szakmai tevékenység konkrét megvalósításához, szervezéséhez, hanem a projekt adminisztratív feladatainak lebonyolításához, koordinációjához kapcsolódnak (pl. időközi beszámoló, kifizetés igénylés összeállítása, támogatási szerződésmódosítás, változás bejelentés folyamatának adminisztratív támogatása stb.) Kizárólag a projekt tartalmát közvetlenül szolgáló, a projekthez közvetlenül kapcsolódó projektmenedzsment költségek számolhatók el. A projekt tartalmát közvetlenül szolgáló külső harmadik fél által elvégzett vagy a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített tevékenységek számolhatók el. Projektmenedzsment költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt, - külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költsége. A projektmenedzseri feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletmunka elvégzéséről, közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai esetén túlszolgálat elrendelés. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak a ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő szervezet tényleges költségeinek azonosítását. Jutalom nem elszámolható. Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó) kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a közreműködő 16

17 szervezet részére megküldi a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátásán túl lehetőség van külső szakértői szolgáltatások igénybevételére a mindenkor hatályos közbeszerzési szabályok illetve a költségszint megalapozottság bizonyításának alkalmazásával. A projektmenedzsment keretén belül nem számolható el eszközök beszerzése és bérlése. Projektmenedzsment költségek beleértve az előkészítés időszakában felmerült projektmenedzsment költségeket is - a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 5 százalékáig számolhatók el. Szolgáltatások igénybevétele A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevétele számolható el: mérnöki, jogi, tanácsadói és szakértői díjak; felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok készítésének költsége, belső nyilvántartások készítésének költsége; vagyonbiztosítás költsége. A biztosítás díja a megvalósítási időszak végéig számolható el. minőségbiztosítás költsége A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetetten kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevétele számolható el: a jelen útmutatóban kötelezően előírt (lsd. Útmutató F4. pont) könyvvizsgálat költsége, a horizontális szempontok teljesítésével kapcsolatosan vállalt tevékenységek költségei Nyilvánosság biztosításának költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő kommunikációs kötelezettségek és vállalások teljesítése érdekében felmerülő költségek számolhatóak el a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1,5 százalékáig. A kommunikációs feladatok saját szervezeten belül történő ellátásán túl lehetőség van külső szakértői szolgáltatások igénybevételére is. Nyilvánosság biztosításának költségén belül elszámolható: külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költségei, és a projektgazda által teljesített kommunikációs feladatok elvégzésével összefüggő költségek az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítás figyelembevételével. Közbeszerzési eljárások költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban jelentkező költségek a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1,5 százalékáig számolhatóak el (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése). 17

18 A közbeszerzési eljárások lebonyolítása elszámolható harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként, vagy a projekt keretében kiírásra kerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításában résztvevő munkatársak személy jellegű ráfordításai alapján a személyi jellegű ráfordításokra vonatkozó elszámolási szabályok szerint. Eszközbeszerzés A projekt megvalósításához elengedhetetlen, az A1. pontban nevesített célokat közvetlenül szolgáló informatikai eszközök beszerzése támogatható. Kizárólag a projekt céljához kapcsolódó legkorszerűbb technológiát használó új, rendszert alkotó eszközök bekerülési értéke számolható el. A projekt időszakára eső arányos járulékos költségek is elszámolhatók (support, garancia) ez esetben, ha ez külön kerül számlázásra vagy a számlán tételesen kerül feltüntetésre. Az alábbi feltételek teljesülése esetén elszámolható a használt eszköz beszerzése: Adott eszközt a megelőző hét évben nem EU vagy hazai támogatásból szerezték be vagy állították elő, amit az eladó igazolni tud, és más megoldás (új eszköz beszerzése, lízing, stb.) igénybevétele nem indokolt. Az eszköz eladója igazolja az eszköz eredetét. Értéke nem érheti el a hasonló rendeltetésű, azzal azonos, vagy közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkező új eszköz piaci értékét. A használt eszköz ára nem haladhatja meg a piaci árat (ennek igazolása történhet pl. független értékbecslő igénybevételével). A használt eszköznek is meg kell felelnie a hatályos szabványoknak és normáknak. Elszámolható költség az eszköz bekerülési értéke, a számvitelről szóló évi C. tv. 47., 48. és 51. értelmezésében. A számvitelről szóló évi C. törvény 80. (2) bekezdése szerinti, a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az egy összegben leírt eszközöknél is szükséges leltári nyilvántartás vezetése. Immateriális javak A projekt megvalósításához szükséges, az A1. pontban nevesített célokat közvetlenül szolgáló immateriális javak (pl. szellemi termékek, vagyoni értékű jogok) bekerülési értéke. A számvitelről szóló évi C. törvény 80. (2) bekezdése szerinti, a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az egy összegben leírt eszközöknél is szükséges leltári nyilvántartás vezetése. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő személyjellegű költségek és járulékaik A projekt céljainak megvalósításában és/vagy szakmai felügyeletében közvetlenül közreműködő projektgazda által teljesített szakmai megvalósítással összefüggő tevékenységek merülhetnek fel. A projektmenedzsment célú tevékenységek kiadásai kizárólag a projektmenedzsment címszó alatt számolhatók el. A szakmai feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletmunka elvégzéséről, közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat 18

19 elvégzéséről, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai esetén túlszolgálat elrendelés. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak a ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő szervezet tényleges költségeinek azonosítását. A jutalom nem elszámolható. A szakmai megvalósítással összefüggő költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó) kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a közreműködő szervezet részére megküldi a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. Képzéssel, képzési dokumentumokkal kapcsolatos költségek Kizárólag a beszerzett eszközök használatához szükséges, továbbá az útmutató A1. pontjában nevesített szakmai célokat közvetlenül szolgáló képzések (betanítás, oktatás) lebonyolítása számolható el. A következő képzési költségek számolhatók el: - külső, harmadik féltől megrendelt oktatók, előadók díja; - Saját teljesítés esetén oktatók bér-, személyi jellegű költségei, amennyiben ez máshol nem került elszámolásra; - a helyiség bérleti díja, oktatástechnikai eszközök bérleti díja; - a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tananyagok, készletnek minősülő fogyóeszközök költségei (pl. papír, irodaszer), a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tantermi és e-learning tananyagok előállítási, beszerzési költségei; - az étkezés költségei, az étkezés költségeit terhelő adó és járulék költségekkel együtt (SZJA, EHO), A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 80. (2) bekezdése szerinti képzéseket amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyújtja a kormánytisztviselők számára. A képzés megtervezésénél, a Nemzeti Közszolgálat Egyetemmel lefolytatott egyeztetés dokumentálása szükséges. Amennyiben a képzéssel kapcsolatos költségek nem harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként merülnek fel, úgy a költségek az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítással számolhatóak el. Kedvezményezettnek az elszámolás alátámasztására egy összesítő táblában szükséges bemutatnia a képzés során felmerülő reprezentációs költségekhez kapcsolódó számlákat, valamint a kapcsolódó adók és járulékok összegét, továbbá a jelenléti ív és a számlák közötti összhangot. Az elektronikus tananyag oktatása esetében külön kimutatást kell készíteni mindazon költségekről, melyeket a projektgazda e címen el kíván számolni. A képzés során felmerülő költségek esetében kizárólag a tételes, aláírt jelenléti íveken nyugvó résztvevői szám után számolhatók el a költségek. Több alkalmas képzés esetén 19

20 képzettként az a személy vehető figyelembe, aki az adott képzés képzési alkalmainak legalább 75%-án igazolhatóan részt vett. Amennyiben a részvételi arány 75% alatti, az adott személy képzési költségei csak a képzésen történő részvétel mértékéig érvényesíthetők. A képzési költség igazolásához szükséges dokumentum a tételes jelenléti ív hitelesített másolata az adott képzésről, amelyből egyértelműen megállapítható a képzés megnevezése, helyszíne, dátuma, időtartama (pl.: alkalom, nap, óra), a képzésben résztvevők neve, munkahelye, elérhetősége és a képzésben résztvevők aláírása, valamint szükséges a képzésről szóló beszámoló benyújtása. A képzésre vonatkozó ajánlatokat minden esetben a képzendő személyek létszámára lebontva kell kérni, illetve megadni, továbbá a vállalkozói szerződésnek is részleteznie kell a felmerülő költségek 1 főre eső díját. Csoportalapú elszámolás, illetve ezen alapuló szerződés a projekt megvalósítása során nem számolható el. Képzéssel kapcsolatos költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 5 százalékáig számolhatók el. Vagyonbiztosítás költsége A támogatásból beszerzett tárgyi eszközökre amennyiben azok beszerzéskori összértéke meghaladja a bruttó 50 millió forintot a kedvezményezettnek megfelelő értékű vagyonbiztosítást kell kötnie a fenntartási időszak végéig. A vagyonbiztosítás költségei elszámolhatóak a megvalósítási időszak végéig (fizikai befejezésig). Az 50 millió forint alatti egyedi eszközökre nem kötelező vagyonbiztosítást kötni, azonban amennyiben a projektgazda ezen eszközökre is vagyonbiztosítást köt, annak költsége a projekt terhére elszámolható. Közvetett költségek elszámolhatóságának mértéke Az A1. pontban jelzett célokat áttételesen szolgáló, tehát a projekt konkrét szakmai tartalmához közvetlenül nem kapcsolódó úgynevezett közvetett költségek összességében nem haladhatják meg a teljes projekt elszámolható költségének 10 százalékát. Közvetett költségek a következők: projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások lebonyolítása, nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, a horizontális szempontok teljesítésével kapcsolatosan vállalt tevékenységek költségei valamint a vagyonbiztosítás költsége. Ezt a projekt végrehajtása során kíséri figyelemmel a közreműködő szervezet. A költségszint megalapozottságának bizonyítása A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat, illetve a jelen útmutató C3. pontjában rögzített tevékenységek esetében feltüntetett elszámolhatósági maximumot. Főszabály szerint a piaci ár igazolására közbeszerzési eljárásban beszerzett javak esetén maga az eljárás dokumentációja szolgál. Nem használható fel a piaci ár igazolására azon közbeszerzés, vagy beszerzés, mely esetében nem mutatható ki valódi verseny. Közbeszerzési kötelezettség hiányában az egy szállítótól (vállalkozótól) nettó ,- forint feletti megrendelés esetén, a piaci árnak való megfelelés biztosításához legalább három, azonos tárgyú, összehasonlítható, összegében egyértelmű, írásos ajánlatot kell benyújtani. Az árajánlatkéréseket és az ajánlatok beérkezését is megfelelően dokumentálni (postai feladás bélyegzője/faxjelentés/érkeztetés/iktatás) szükséges, mely a helyszíni ellenőrzések során ellenőrzésre kerül. 20