A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2012) 515 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Jelentés az Erasmus Mundus II program ( ) időközi értékeléséről HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Jelentés az Erasmus Mundus II program ( ) időközi értékeléséről 1. BEVEZETÉS HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSHEZ A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS Az értékelés feltételei Módszer Az értékelő megállapításai Az Erasmus Mundus II újdonságai Egyéb általános megállapítások Relevancia Eredményesség Fenntarthatóság Hatékonyság Programirányítás: felépítés és struktúra A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS LEGFONTOSABB AJÁNLÁSAI Relevancia általános ajánlások Eredményesség általános ajánlások Fenntarthatóság általános ajánlások Hatékonyság általános ajánlások A BIZOTTSÁG KÖVETKEZTETÉSEI HU 2 HU

3 1. BEVEZETÉS Az Erasmus Mundus II (Erasmus Mundus) program időközi értékelését az Európai Bizottság indította el az Erasmus Mundusról szóló, december 16-i 1298/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 1 követelményeinek megfelelően. Az értékelés célja az volt, hogy felmérje a program relevanciáját, eredményességét, fenntarthatóságát és hatékonyságát, külön figyelmet fordítva a program II. szakaszában bevezetett újdonságokra. Az értékelés mindhárom cselekvésre kiterjedt (1., 2. és 3. cselekvés) a közötti végrehajtási időszakban. Az értékelést az Európai Bizottság főigazgatóságai (Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság; a Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság EuropeAid és a Bővítési Főigazgatóság), az Európai Külügyi Szolgálat, valamint az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség képviseletéből álló irányítóbizottság vezette, mely intézmények mind részt vettek az Erasmus Mundus programban. Az értékelés teljes szövege a következő internetes oldalról érhető el: Ezt az időközi értékelő jelentést az Erasmus Mundus-határozat 13. cikke alapján nyújtották be. A jelentés alapjául az Erasmus Mundus II időközi értékelésének az elért eredményekkel és a program végrehajtásának minőségi szempontjaival kapcsolatos megállapításai szolgálnak. A jelentés bemutatja a Bizottság álláspontját az időközi értékelés legfontosabb következtetéseiről és ajánlásairól. Ezek a következtetések és ajánlások széles körű felméréseken és az Erasmus Mundus résztvevőivel és fontosabb érdekeltjeivel készült interjúkon alapulnak. 2. HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSHEZ Az Erasmus Mundus II ( ) program célja, hogy javítsa az európai felsőoktatás színvonalát, segítsen bővíteni a hallgatók karrierlehetőségeit és a nemzetközi együttműködés révén előmozdítsa a népek és kultúrák közötti párbeszédet és megértést, valamint az EU külpolitikai céljaival összhangban hozzájáruljon a harmadik országok felsőoktatás terén való fenntartható fejlődésének támogatásához. Az Erasmus Mundus program költségvetése meghaladja a 950 millió eurót, amelyből körülbelül 494 millió EUR jut az 1. és a 3. cselekvésre az EU oktatási költségvetéséből, míg 460 millió EUR a 2. cselekvésre, különféle finanszírozási eszközökből. A program felépítése: Az Erasmus Mundus II végrehajtása a következő cselekvéseken keresztül történt: 1. cselekvés: kiemelkedő tudományos színvonalú Erasmus Mundus közös programok (mester- és doktori képzések), beleértve az ezekben a programokban való részvételhez adott ösztöndíjakat is; 2. cselekvés: európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti Erasmus Mundus partnerségek, beleértve a mobilitási ösztöndíjakat is, a tudományos képzés minden szintjén. Ez a cselekvés a korábbi külső együttműködési eszköz rendszerét váltotta fel; 3. cselekvés: az európai felsőoktatás támogatása olyan projektek által, amelyek növelik az európai országok tanulmányi helyszínként és világviszonylatban mért kiválósági központként gyakorolt vonzerejét. 1 HL L 340., , 83. o. HU 3 HU

4 Az Erasmus Mundus II újdonságai: az Erasmus Mundus program alkalmazási köre a II. szakaszban a következő fontos új dimenziókkal került kibővítésre: a közös programok kiterjesztése a doktori szintre; európai hallgatóknak szóló ösztöndíjak; a külső együttműködési eszköz rendszerének beépítése az Erasmus Mundus programba 2. cselekvésként, és alkalmazási körének kibővítése; a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények Erasmus Mundus közös programokban való részvételének lehetővé tétele. 3. A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS 3.1. Az értékelés feltételei Az értékelés elvégzését ajánlati felhívás 2 útján a Public Policy and Management Institute (PPMI) nyerte el. Az időközi értékelés a közötti időszakra vonatkozott, amelynek során több ajánlati felhívást bonyolítottak le a program végrehajtása érdekében. Az időközi értékelés a program relevanciájával és hasznosságával, hatékonyságával, eredményességével, fenntarthatóságával és európai uniós hozzáadott értékével kapcsolatos értékelési kérdésekre kívánt választ adni. Az időközi értékelés az egyes értékelési kérdésekkel kapcsolatban konkrét ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a Bizottság, a kedvezményezettek és a potenciális pályázók szempontjából hogyan lehetne tovább javítani a logikai felépítést, a célkitűzéseket, a kialakítást, a végrehajtást és az eredményeket Módszer Az alkalmazott módszerhez először is össze kellett állítani 45 értékelési kérdést és részkérdést/operatív kérdést. A kérdések megválaszolásához konkrét mutatókat és mérlegelési kritériumokat kellett meghatározni Az értékelő megállapításai Az Erasmus Mundus II újdonságai: Az Erasmus Mundus közös doktori programok: Az 1. cselekvésben finanszírozott közös mester- és doktori képzéseknek komoly hozzáadott értéke van, hiszen növelik a végzős hallgatók sikerességét az álláskereséskor és/vagy újabb kutatói pozíciók betöltésekor. Az Erasmus Mundus hallgatókat mindenekelőtt a nemzetközi tapasztalat és az interkulturális kompetencia különböztette meg a többi végzős hallgatótól. A doktori és posztdoktori együttműködés Erasmus Mundus II programba való felvétele a II. szakasz egyik legsikeresebb újítása volt, mivel sok tekintélyes felsőoktatási intézmény részvétele előtt nyitotta meg az utat. Az Erasmus Mundus új 2. cselekvése A harmadik országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos egyedi célkitűzéseket megfogalmazó 2. cselekvést egy olyan programszerkezetbe építették be, amely igyekezett megoldani a harmadik országok fenntartható fejlődése (2. cselekvés) és a kiválóság ösztönzése (1. cselekvés) közötti esetleges konfliktust. Az Erasmus Mundus II-t ilyenformán 2 Meghívásos ajánlati felhívás az értékelésre, értékeléshez kapcsolódó támogatásra és hatásvizsgálatra vonatkozó EAC/50/2009. számú többszörös keretszerződés alapján. HU 4 HU

5 úgy alakították ki, hogy megelőzze az agyelszívást. Ez az új cselekvés két területből áll: az egyik a fejlődő országoké (1. terület), a másik az iparosodott országoké (2. terület). Az intézményi és egyéni kedvezményezettekkel készült interjúk, valamint az esettanulmányok azt jelzik, hogy az együttműködésre és a kiválóságra irányuló célkitűzések inkább kiegészítették, sem mint akadályozták volna egymást. A harmadik országokból származó kedvezményezettek értékelik az együttműködés jelentős pozitív hatását az országaikban működő felsőoktatási intézmények kapacitásaira. A harmadik országokból származó érdekeltek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az európai uniós és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények között kölcsönösebb kapcsolatokra lenne szükség. Az Európai Unióból származó hallgatóknak szóló ösztöndíjak Az Erasmus Mundus programnak ez az új szakasza általában a munkakeresésben vagy az újabb kutatói helyek keresésében kínál többletértéket az EU-ból származó diákok számára (ez korábban csak harmadik országbeli diákok számára volt elérhető). Az Erasmus Mundus programnak a nemzetközi tapasztalatok és interkulturális kompetenciák is fontos hozadékai, és ebben most már az uniós diákok is részesülnek. Az 1. cselekvésen belül azonban az európai hallgatóknak nyújtott támogatások tekinthetők a legkevésbé sikeresnek a program újdonságai közül (az uniós diákoknak szóló B. kategóriás támogatások nem voltak elég vonzóak ahhoz, hogy felkeltsék a diákok érdeklődését). Ráadásul az is felmerült, hogy az európai diákok érdeklődésének felkeltéséhez a megfelelő tájékoztatás kulcsfontosságú. A 2. cselekvésbe tartozó mobilitásnál szintén kihívást jelentett az európai hallgatók érdeklődésének felkeltése. A 2. cselekvés 2. területéhez (iparosodott országok) tartozó partnerintézmények megkérdezett képviselőinek mindazonáltal szilárd meggyőződése volt, hogy az iparosodott harmadik országokba tartó és onnan induló mobilitásnak a jövőbeni Erasmus Mundus programokban is szerepelnie kell, mert támogatja a kiválóságot és remek lehetőségeket kínál a világ fontosabb gazdaságaiban működő felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatok építésére. Annak engedélyezése, hogy a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények a program 1. cselekvésében teljes jogú partnerként vegyenek részt Ennek az újdonságnak köszönhetően a harmadik országok felsőoktatási intézményei lehetőséget kaptak arra, hogy konzorciumokon belül szerepet vállaljanak a közös programok egész Európára kiterjedő kialakításában. A nemzeti felsőoktatási rendszerek sokfélesége hátráltatja az uniós és Európán kívüli felsőoktatási intézmények közötti együttműködést. A nem európai felsőoktatási intézmények Erasmus Mundus programban való részvételét rendeletek, szabályozási kérdések, korlátozott erőforrások és a különféle tárgyterületekhez kapcsolódó sajátos kérdések nehezítik. A nem uniós felsőoktatási intézmények és az uniós partnerek foglalkoztak a nemzeti rendszerek sokfélesége miatt felmerülő akadályokkal, adminisztratív kérdésekkel, konzorcium koordinálásával, a közös oklevelek odaítélésével és az oktatási költségek különbségeinek kérdésével a konzorcium egészében. A nehézségeket általában eseti alapon sikerült leküzdeni, de a jövőben rendszerezettebb intézkedésekre lesz szükség ezek kezeléséhez. Az Erasmus Mundus II-ben az intézményi kedvezményezettek lelkesen nyilatkoztak arról, hogy a program milyen hatással volt az európai és harmadik országbeli intézmények közötti nemzetközi kötelékek megerősítésére. A példákból világosan kiderült, hogy a program milyen hasznos lehet a részt vevő országok felsőoktatási rendszerének nemzetközivé tételében (a nemzetközi intézményközi együttműködési lehetőségek növelésében). HU 5 HU

6 Egyéb általános megállapítások Ez az időközi értékelés abban a tekintetben is hasznos volt, hogy általa jobban meg lehetett ismerni az Erasmus Mundus II kedvezményezettjeinek végső célkitűzéseit. Az 1. cselekvés kedvezményezettjei azt állították, hogy kiválasztott projektjeik fő célja a tanításban és a kutatásban nyújtott kiválóság volt. A 2. cselekvés 1. területének kedvezményezettjei az együttműködést, a mobilitást és a kapacitásépítést hangsúlyozták. A 2. cselekvés 2. területében részt vevő érdekeltek azt nyilatkozták, hogy az érintett intézmények fő motivációja a tudományos kiválóság. Az Erasmus Mundus program hozzájárult az európai felsőoktatás versenyelőnyének megerősítéséhez azzal, hogy a felsőoktatási rendszereket hozzásegítette ahhoz, hogy a közös programok keretében homogénebb képet alakíthassanak ki magukról. Az Erasmus Mundus II célkitűzései összhangban álltak az uniós szakpolitikai kezdeményezésekkel és politikai prioritásokkal. A jövőbeni Erasmus Mundus II azonban tovább fokozná a fiatalok foglalkoztathatóságára helyezett hangsúlyt, amit az Európa 2020 is nyomatékosít. A program a pályakezdéshez értékes készségeket nyújt a végzős hallgatóknak, de a tényleges foglalkoztathatóság továbbra is egyenetlen a különböző régiókban és tárgyterületeken Relevancia Az Erasmus Mundus II célkitűzései továbbra is nagymértékben relevánsak maradtak, még akkor is, ha a célcsoportok és az érdekeltek meglehetősen sokféle igénnyel szembesültek. A közös programok (1. cselekvés) és a mobilitási programok (2. cselekvés) egyaránt hozzájárulnak a kiválóság ösztönzéséhez, a kapacitásépítéshez és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. A harmadik országokból származó kedvezményezettek hangsúlyozták, hogy a program képes elősegíteni a felsőoktatási intézményeik kapacitásépítését. Továbbra is fennáll a kockázata a harmadik országokból való agyelszívásnak, de az ezekből az országokból származó érdekeltek azt is felvetették, hogy a fejlesztési elemet meg lehetne erősíteni azzal, ha az EUból és a harmadik országokból származó résztvevők között kiegyensúlyozottabb, kölcsönösebb kapcsolatokat biztosítanának. Az Erasmus Mundus II szorosan összekapcsolódott más uniós programokkal, kiegészítve azokat, melyek a következők: az egész életen át tartó tanulás programja, Tempus, Alfa, Edulink és Marie Curie cselekvések Eredményesség Bár a program hozzájárult az EU stratégiai jelentőségű szakpolitikáihoz, a bolognai folyamatra gyakorolt hatása vegyes volt, és országonként eltérően alakult. Néhány harmadik országban különösen a szomszédságpolitika országaiban nagyon jelentős volt ez a hozzájárulás, különösen a közös oklevelek és a kredit-elismerési mechanizmusok elismeréséhez szükséges jogalkotás területén. Ugyanakkor azt is felismerték, hogy az Unión belül és a harmadik országokban további erőfeszítésekre van szükség ezekben a kérdésekben. A program összességében véve jelentősen hozzájárul a részt vevő intézmények nemzetközi orientációjának erősítéséhez, de a folyamatot a szélesebb körű nemzetközi együttműködés kontextusában kell vizsgálni, és figyelembe kell venni az egyes felsőoktatási intézményeken belüli helyzetek különbözőségét. A program egyfajta puha eszköz, kezdeményezés a politikai döntéshozók és az érdekeltek hozzáállásának és véleményének megváltoztatására. HU 6 HU

7 Az Erasmus Mundus II résztvevői néhány esetben már régen elkötelezték magukat a nemzetközi együttműködés mellett. A tapasztalt nehézségek témakörében az értékelés összességében három, mobilitással kapcsolatos akadálycsoportot határozott meg: 1) a nemzeti felsőoktatási rendszerek sokféleségével kapcsolatos akadályok; 2) a program felépítésével kapcsolatos akadályok; 3) az adminisztratív terhekkel és a társfinanszírozással kapcsolatos akadályok (az Erasmus Mundus konzorciumok koordináló intézményei rendszerint központi adminisztráció és irányítás alatt állnak. Ezen intézmények próbálják biztosítani az adminisztratív és pénzügyi hatékonyságot, ami magában foglalja az esetleges társfinanszírozási források felkutatását is) Fenntarthatóság Noha a részt vevő intézmények jellemzően nagymértékben nemzetköziek voltak, és rendelkeztek a nemzetközi projektirányításért felelős munkatársakkal, a kedvezményezettek közel fele úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezik elég emberi erőforrással a közös Erasmus Mundus projekt munkamennyiségének ellátásához. A részt vevő intézmények általában fel voltak készülve az uniós támogatás kivezetésére, de remélték, hogy ez fokozatosan fog megtörténni. Az Erasmus Mundus címke lehetővé tette a saját területükön kiemelkedő, de nemzetközi elismertséggel nem rendelkező intézményeknek, hogy külső finanszírozáshoz jussanak és könnyebben ismertessék el kurzusaikat. Ha a korábbi kedvezményezettek a támogatási időszakot követően is megtarthatnák a címkét, növekedne kurzusaik fenntarthatósága. A program népszerűsítése és az eredmények kiaknázása javíthatná az Erasmus Mundus projektek fenntarthatóságát. Az EMA (Erasmus Mundus öregdiákok szövetsége) különösen motivált és aktív a program népszerűsítésében és az Erasmus Mundus végzős hallgatói identitás kialakításában. Ismeretterjesztő tevékenységeik többnyire a program népszerűsítését jelentették, nem pedig Európa mint tanulmányi helyszín népszerűsítését Hatékonyság A program végrehajtása hatékony volt. Az értékelés szerint a program hatékonysága részletesen a következőképpen alakult: A program tervezett eredményeinek nagy részét a tervek szerint 2013-ra az eredetileg előre jelzettnél alacsonyabb költséggel fogják elérni. A program eredményeinek eléréséhez a hasonló ösztöndíjrendszerekével megegyező vagy akár annál alacsonyabb költség is elegendő volt. Az elemzés összességében azt mutatja, hogy az azonos eredmények kisebb finanszírozással való elérése nem okozott problémát, mert a program végrehajtása a költségvetés és eredmények szempontjából hatékony volt. Az Erasmus Mundus második szakaszában olyan adminisztratív eszközöket léptettek életbe, mint a felmerült költségek átalányösszegeken alapuló kiszámítása. Bár a tevékenységi jelentések számát a program végrehajtása alatt csökkentették, a kedvezményezettek megterhelőnek találták az Erasmus Mundus programban való részvételüket Programirányítás: felépítés és struktúra A program kedvezményezettjei eltekintve a jelentős adminisztratív munkamennyiségtől kedvezően értékelték az Erasmus Mundus projektek előkészítését és végrehajtását. A kedvezményezettek felvetették, hogy lenne mód további egyszerűsítésekre (pl. tevékenységi jelentések) is, beleértve az évenkénti újrapályáztatási rendszer leváltását is. A projektek nyomon követése és értékelése elsősorban mennyiségi szempontú volt. A jövőre nézve az Erasmus Mundus minőség-ellenőrzési projektben (EMQA) rejlő lehetőségeket is ki HU 7 HU

8 lehetne aknázni, hogy a területi szakértők bevonásával jobban lehessen értékelni a közös programok minőségét. A kedvezményezettek elégedettek voltak a végrehajtó ügynökség (EACEA) szolgáltatásaival, valamint a nemzeti struktúráktól, a nemzeti Tempus-irodáktól és az Unió küldöttségeitől kapott tájékoztatással és útmutatással. Bár a projektek kiválasztására szolgáló mechanizmusok hatékonyak voltak, a cselekvések és területek némelyikének alacsony sikerességi rátája miatt a célcsoportok kevésbé bíztak a projektkiválasztás átláthatóságában. Az 1. és 2. cselekvés végrehajtásáért vállalt felelősségek megosztása a főigazgatóságok között, illetve a program egészéért felelős közös bizottság hiánya nem segítette elő, hogy a program cselekvései között szinergiák alakuljanak ki. A stratégiai koordináció gyengeségeit azonban bizonyos mértékig ellensúlyozza az operatív szinten zajló jó koordináció, mivel az összes cselekvés igazgatása a végrehajtó ügynökség (EACEA Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség) egyetlen részlegének felelősségi körébe tartozik. A 2013 utáni program irányítására ki kell nevezni egy bizottságot (benne az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság, a Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság és az Európai Bizottság más főigazgatóságainak és szolgálatainak képviselőivel). HU 8 HU

9 4. A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS LEGFONTOSABB AJÁNLÁSAI Általános ajánlások 4.1. Relevancia általános ajánlások: Az általános értékelés ajánlásai szerint a helyénvalóságot a program kiegyensúlyozottabb célkitűzéseivel és az Erasmus Mundus és a felsőoktatás területén folyó más uniós programok közötti megerősített kapcsolatokkal lehetne tovább növelni Eredményesség általános ajánlások Az eredményesség javítása érdekében az értékelésben megfogalmazott ajánlások a következő fő kérdésekkel foglalkoznak: foglalkoztathatóság; a kiválóság, a kapacitásépítés és a földrajzi részvétel célkitűzéseinek egyensúlya a programban; a munkáltatók bevonása; a vízumügyintézés támogatása; valamint a bevált gyakorlatok felmérése. Ami a foglalkoztathatóságot illeti, a program tevékenységei a felsőoktatási intézmények által biztosított szakképzés terén nyitottabbak lehetnének a nemzetközi mobilitás és együttműködés előtt, hogy magasan képzett szakembereket képezzenek. A programnak a kiválóságot, a kapacitásépítést és a földrajzi képviseletet érintő célkitűzései közötti egyensúlyt meg kell tartani és tovább kell erősíteni. Ösztönzőkkel kellene segíteni a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok intézményeinek szélesebb körű bevonását a programba, és a kapacitásaik megerősítését a kiegyensúlyozott mobilitás érdekében. Erősíteni kell a munkáltatók bevonására szolgáló bevált gyakorlatokat, és a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban bevonási tevékenységekre van szükség. Mivel a fő akadályok adminisztratív kérdésekhez kapcsolódnak, fontos, hogy az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság továbbra is támogassa az Európai Bizottság fellépését abba az irányba, hogy az európai mobilitási programok kedvezményezettjei számára megkönnyítse a jelenleg irányelvek kiadásával végrehajtott vízumügyintézést. A bevált gyakorlatokat általánosan alkalmazni kell a pályázókra és kedvezményezettekre Fenntarthatóság általános ajánlások A fenntarthatóság biztosítása az Erasmus Mundus kedvezményezettjeinek fontos közös ügye. A fenntarthatóságról szóló ajánlások a korlátozott uniós finanszírozás jobb kihasználására vonatkoznak. A bevált gyakorlatok megosztása és a program integráltabb szervezése is hasznos lehet. Bár fennáll a veszélye az uniós finanszírozástól való függőségnek, az is igaz, hogy a más eszközökből származó támogatás kérelmezéséhez a tudományos hálózatok elmélyítésére és kibővítésére van szükség, ami elősegíti a kiváló kurzusok és partnerségek elmélyülését. Fontos a bevált gyakorlatok megosztása, hogy a partnerek ennek segítségével megerősíthessék elismerési mechanizmusaikat és megtakaríthassák a kidolgozásukra fordított forrásokat Hatékonyság általános ajánlások Az időközi értékelés ajánlásaival összhangban a program hatékonyságát növelheti az egyes cselekvések pénzügyi juttatásainak összekapcsolása a világosan meghatározott politikai célkitűzésekkel, amelyek a tárgyi prioritások, a beavatkozási szint alap-, mester és doktori képzés, az oklevelek vagy kreditpontok mobilitása stb. meghatározásakor megfelelően figyelembe veszik a világ különböző régióinak egyedi szükségleteit; a jövőbeni projektek HU 9 HU

10 nyomon követésének és értékelésének javítása; továbbá a program népszerűsítésének összehangolása. A 2013 utáni programban világosan meghatározott szakpolitikai célkitűzések szerint a lehető legnagyobb siker érdekében felül kell vizsgálni a különféle cselekvések és területeik közötti egyensúlyt. A jövőbeni projektek nyomon követését és értékelését a mennyiségi és minőségi szempontú értékelés egyensúlyának megteremtésével, illetve területi szakemberek ellenőrző látogatásokba és projektértékelésekbe való bevonásával kell javítani. Folytatni kell az Erasmus Mundus minőség-ellenőrzési projektet, és jobban össze kell kapcsolni a projektellenőrzéssel. A 2013 utáni program különböző cselekvéseiben egységesíteni kell a program népszerűsítését, ugyanakkor meg kell tartani a jelenlegi intézményi keretet, amelyben a végrehajtó ügynökség, a nemzeti struktúrák és az Unió küldöttségei egyaránt szerephez jutnak. 5. A BIZOTTSÁG KÖVETKEZTETÉSEI A Bizottság egyetért az értékelőnek azzal az általános véleményével, hogy az Erasmus Mundus II program szilárd támogatást nyújtott és jelentős mértékben hozzájárult az európai felsőoktatási térség nemzetközivé válásához. A program a kiválóság ösztönzése, a nemzetközi együttműködés támogatása, a mobilitás és a tudományos kapacitásépítés szempontjából továbbra is nagymértékben releváns. Az Erasmus Mundus program első felében ( ) a program amellett, hogy eredményesnek bizonyult a részt vevő intézmények nemzetközi orientációs stratégiájának megerősítésében, a stratégiai hálózatépítési tevékenységek fenntarthatóságát is biztosította. Időközi értékelése alapján az Erasmus Mundus olyan program, amelynek végrehajtása hatékonyan, nagyon jó költség/haszon arány mellett valósult meg. A program 3 cselekvése kiemelkedő eredményeket hozott az uniós tagállamok és a harmadik országok felsőoktatási intézményei, hallgatói és oktatói számára. Az 1. cselekvés hozzájárult a kiválóság fejlesztéséhez a tanításban és a tanulásban, valamint az intézményi hálózatba szervezés támogatásához. Az Erasmus Mundus II 2. cselekvésébe tartozó partnerségek fontos szerepet játszottak a felsőoktatás terén folyó nemzetközi együttműködés támogatásában, és a harmadik országbeli intézményeket elég hatékonyan sikerült bevonniuk a tudományos mobilitást támogató nemzetközi partnerségekbe. Az Erasmus Mundus II 3. cselekvése eredményesen biztosította a program egészének koherenciáját és fenntarthatóságát. Az Erasmus Mundus II kidolgozásakor 4 újítást vezettek be a korábbi szakaszban ( ) megfigyelt különféle hiányosságok és gyengeségek orvoslása érdekében. Bár az újítások további finomításra szorulnak, az eredmény összességében az új 2. cselekvés beépítése, a harmadik országbeli partnerek konzorciumokban való aktívabb részvétele és az európai uniós diákoknak kínált ösztöndíjak terén nagyon pozitív. A Bizottság tudomásul veszi az értékelés további fejlesztése érdekében tett megállapításokat, amelyekre a program második felében és azt követően kerülhet sor. A Bizottság külön üdvözli a 4.1. ajánlást, miszerint az Erasmus Mundus és a felsőoktatás területén folyó más uniós programok közötti kapcsolatok megerősítése révén fokozni kell a HU 10 HU

11 relevanciát. Ez az ajánlás nagymértékben tükrözi a közötti időszakra szóló leendő integrált program felsőoktatási cselekvéseinek nemzetközi dimenziójáról szóló hatásvizsgálatban kiemelt elképzelést. Ez az elgondolás (amelynek alapján a Bizottság a leendő Erasmus Mindenkinek integrált oktatási, ifjúsági és sportprogramra vonatkozó javaslatát megfogalmazta) az összevonások és az egységesített felépítés révén a program célkitűzéseinek és hatásának megerősítésére irányul. Ha ez az elképzelés érvényesül a leendő integrált programban, akkor nagy valószínűséggel sikerül megteremteni a szükséges kapcsolatokat a belső programokon belül (az Erasmus és az Erasmus Mundus között), illetve a felsőoktatás területének külső és belső szakpolitikái és programjai (Erasmus Mundus, Tempus, EDULINK, Alfa, Atlantis stb.) között. Ez várhatóan a mobilitás és a partnerségek közötti kapcsolatokat is meg fogja erősíteni (beleértve a kapacitásépítést és a politikai támogató intézkedéseket), és támogatást nyújt a felsőoktatás általános színvonalának és relevanciájának növeléséhez, javítja a kapcsolatot a szakpolitikák és a programok között, támogatja az egyetemeket nemzetközivé válási stratégiájukban és a nem uniós országok felsőoktatásának modernizálásában, valamint a humán tőkéjük fejlesztésében. A Bizottság a 4.2. ajánlással is egyetért, miszerint a program eredményességének javításához jobb egyensúlyt kell teremteni a kiválóság a kapacitásépítés között (konkrétan az egyes cselekvések pénzügyi juttatásait összekapcsolva a világosan meghatározott politikai célkitűzésekkel, ami tükrözi a világ különböző régióinak szükségleteit); jobban be kell vonni a munkáltatókat; valamint lehetőség szerint közreműködésre van szükség a vízumügyintézés javításában. A 4.3. ajánlást illetően a Bizottság már eddig is különféle kezdeményezésekkel támogatta (és a továbbiakban is támogatni fogja) a fenntarthatóságot; idetartozik például az Erasmus Mundus márkanév létrehozása és egy klaszter megvalósítása, amellyel a bevált fenntarthatósági gyakorlatokat mind az Erasmus Mundus alá csoportosította át. A 4.4. ajánlással kapcsolatban a Bizottság egyetért azzal, hogy javítani kell a projektek nyomon követését és értékelését, és egységesíteni kell a program népszerűsítését (hogy megerősödjön a jelenlegi intézményi keret, amely a végrehajtó ügynökséget, a nemzeti struktúrákat és az Unió küldöttségeit tartalmazza). Erre a leendő integrált program keretében fog sor kerülni, a program jelenlegi szakaszában elkészített eszközök, konkrétan az Erasmus Mundus minőség-ellenőrzési projekt segítségével. HU 11 HU