Munkavédelmi Szabályzata

Átírás

1 1 NESZMÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL Munkavédelmi Szabályzata december 20. Elfogadásra került a /2011. (XII. 19.) Kt. sz. határozattal

2 2 A munkavédelemről szóló évi XCIII. Törvény és a végrehajtásra kiadott rendeletekben foglaltak figyelembevételével elrendelem a MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT a továbbiakban: MVSZ - és a mellékleteiben felsorolt kapcsolódó előírások kötelező alkalmazását. Az MVSZ az alábbi fejezeteket tartalmazza: 1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. A MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 2.1 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 2.2 A MAGASABB BEOSZTÁSÚ VEZETŐK MUNKAVÉDELMI, JOG ÉS FELADATKÖRE 2.3 MUNKAVÉDELMIÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS 3. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI 3.1 AZ ALKALMAZÁS ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI 3.2 A MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATA 3.3 ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT MUNKAKÖRÖK 4. A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE 4.1 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 4.2 AZ OKTATÁS FORMÁI 5. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSA 5.1 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK JUTTATÁSÁNAK RENDJE 5.2 VÉDŐITAL JUTTATÁS 5.3 TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSA 6. A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 6.2 SPECIÁLIS SZABÁLYOK 7. A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE 7.1 A LÉTESÍTÉS ÉS HASZNÁLAT ENGEDÉLYEZÉSE 7.2 MINŐSÉGTANÚSÍTÁS, MEGFELELŐSÉGI TANUSÍTVÁNY, MINŐSÍTŐ BIZONYÍTVÁNY 7.3 A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7.4 MUNKAVÉDELMI BELSŐ ELLENŐRZÉS

3 3 7.5 MUNKAVÉDELMI SZEMLE 7.6 MUNKAHELYEK MUNKAHELYI ÁRTALMÁNAK MŰSZERES FELÜLVIZSGÁLATA 8. A MUNKABALESETEK ÉS FOGLAKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSÉNEK, KIVIZSGÁLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK RENDJE 8.1 MUNKABALESETEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA 8.2 FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA 8.3 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS A MUNKAHELYEN 9. MELLÉKLETEK IDŐSZAKOS ÉS PÁLYAALKALMASSÁGI ORVOSI VIZSGÁLATOK RENDJE MUNKAVÉDELMI ELŐZETES OKTATÁS ÚJFELVÉTELES MUNKAVÁLLALÓKNÁL FIATALKORUAK SZÁMÁRA TILTOTT MUNKAKÖRÖK, ILLETVE MUNKAVÉGZÉSEK NŐK (TERHES NŐK) SZÁMÁRA TILTOTT MUNKAKÖR ILLETVE MUNKAVÉGZÉS AZON MUNKAHELYEK, ILLETVE MUNKAFOLYAMATOK, AHOL EGYEDŰL MUNKÁT VÉGEZNI NEM SZABAD KÁRIGÉNY BEJELENTÉSE

4 4 Jelen szabályzat hatálya kiterjed: A Neszmélyi Polgármesteri Hivatalra és az önkormányzathoz tartozó intézményekre - Cseperedő Napközi otthonos óvodára - Launai Miklós Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskolára - Művelődési házra Az ebben foglaltak a hivatal és az intézmények területén dolgozókra, a működési körével összefüggő tevékenységet, munkát végző személyekre vonatkoznak. Az MVSZ betartásának és betartatásának ellenőrzése az irányítási területére vonatkozóan minden vezető feladata. A munkavédelmi szabályzatot a változó körülményeknek, jogszabályoknak megfelelően folyamatosan, de legalább évente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell. Az MVSZ án lép hatályba és visszavonásig érvényes Neszmély jegyző

5 5 1 FEJEZET: A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Polgármesteri Hivatal Jegyzője az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés és munkakörülmények biztosítására az alábbi Munkavédelmi Szabályzatot (továbbiakban MVSZ) adja ki. A MVSZ tárgyi hatálya: A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. Törvény, a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény és a környezetvédelemről szóló évi LIII. Törvény által meghatározott körben és keretek között, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés és munkakörülmények feltételeinek biztosítása. A MVSZ területi hatálya kiterjed: - a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények területére - jogszabályokban meghatározott egyéb területekre. A MVSZ személyi hatálya kiterjed: - a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények valamennyi szervezett munkavégzésben résztvevő munkavállalójára, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodókra. - a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények területén munkát végző külső gazdasági társaságok, intézmények, külföldi gazdasági társaságok munkavállalóira, függetlenül attól, hogy melyik cég irányítása alatt történik a munkavégzésük. - jogszabályokban meghatározott egyéb személyekre.

6 6 A MVSZ belső munkavédelmi alapszabály, mely a vonatkozó rendelkezések, továbbá a helyi adottságoknak, sajátosságoknak megfelelően részletesen meghatározza a munkavédelmi előírásokat. A MVSZ betartásának ellenőrzése a jegyző feladata. A MVSZ-ben előírtak megszegése, a munkavédelmi kötelezettségek elmulasztása a cselekmény vagy az annak nyomán bekövetkező esemény súlyától és jellegétől függően felelősségrevonási, szabálysértési vagy büntetőjogi eljárást vonhat maga után. A MVSZ visszavonásig érvényes, azonban szükség szerint, de legalább évenként felül kell vizsgálni, és ha szükséges, módosítani kell. A MVSZ módosítását a munkavédelmi megbízott, illetve a jegyző kezdeményezheti. Vitás kérdésekben a jegyző dönt a munkavédelmi megbízott véleményezésével. A MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 2.1 ÁLTALÁNOS ELŐIRÁSOK: 2 FEJEZET: A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények tevékenységük alapján az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet értelmében, munkavédelmi szempontból III. veszélyességi osztályba tartozik. A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények illetékes vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az egyes területek vezetői, irányítói munkakörben foglalkoztatott dolgozói részére személyre szóló, részletes munkaköri leírás készüljön. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a munkakörökre vonatkozó tételes munkavédelmi feladatokat is.

7 7 2.2 A MAGASABB BEOSZTÁSÚ VEZETŐK MUNKAVÉDELMI, JOG ÉS FELADATKÖRE: JEGYZŐ: Munkavédelmi feladata: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása, a munkavédelmi törvény, a bányatörvény, a környezetvédelmi törvény és az ezekre kiadott végrehajtási rendeletek, valamint az egyéb vonatkozó rendeletek, szabályzatok, szabványok, az MVSZ betartása és betartatása. A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények képviselete a Területileg Illetékes Munkavédelmi Főfelügyelőség felé. Biztosítja a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket MUNKAVÉDELMI MEGBÍZOTT: szerződésében leírtaknak megfelelően FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI ORVOS: szerződésben foglaltak szerint 2.3 A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS: 1, A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani. A munkavédelmi képviselők számának meghatározására a megválasztásuk módjára a munkavédelmi törvény rendelkezik. Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre. 2, A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogait a munkavédelmi törvény 72. -a tartalmazza. 3, A munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi törvény 72. (2) bekezdés c, e, pontjaiban meghatározott kezdeményezésére az igazgató intézkedni vagy 8 napon belül választ adni köteles. Egyetértés hiánya esetén az azonnali intézkedést követelő esetet kivéve a válaszadás írásban történjen meg. 4, A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények munkavállalói nem választottak maguk közül munkavédelmi képviselőt.

8 8 3. FEJEZET: AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK: 1, Az alkalmazás általános munkavédelmi feltételei: A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények munkahelyein munkavállaló csak akkor alkalmazható, ha: a munkakör ellátásához szükséges szakképzettséggel és ismeretekkel rendelkezik, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat tekintve a munkafeladatra alkalmas. - a munkavégzésre egészségügyi szempontból alkalmas, az alkalmazás az egészségügyi állapotát károsan nem befolyásolja, illetve utódaira nem jelent veszélyt. 1.2 A munkavállalót csak olyan munkával szabad megbízni, amelyre szakmai és egészségügyi szempontból alkalmas, továbbá rendelkezik a feladat biztonságos elvégzéséhez szükséges ismeretekkel és ismeri a veszélyhelyzeti teendőket. 2, A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata: 2.1 A munkaviszony létesítése előtt minden munkavállaló előzetes orvosi vizsgálaton köteles résztvenni. Az újfelvételes munkavállaló előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra történő irányítását a jegyző végzi. Az egészségi állapotát igazoló orvosi igazolást az alkalmazó jegyzőnek be kell mutatni. 2.2 A munkaviszonyban álló munkavállalókat a III/1 számú mellékletben foglaltak szerint időszakos orvosi vizsgálatra, illetve pályaalkalmassági vizsgálatra kell küldeni. A munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok nyilvántartása és munkakörváltozás, vagy az időszakos orvosi vizsgálat esedékességének nyilvántartása és lejárta előtt a vizsgálatra küldés a jegyző feladata. 2.3 Új technológia, veszélyes anyag alkalmazásba vétele, a munkakörülmények jelentős megváltozása előtt, valamint foglalkozási megbetegedés, illetve

9 9 fokozott expozíció esetén a munkavállalót rendkívüli orvosi vizsgálatra kell küldeni. 2.4 Munkaviszonyt létesíteni, illetve a munkavállalót tovább foglalkoztatni csak a foglakozás-egészségügyi szolgálat szakorvosának írásos nyilatkozata alapján, az abban foglaltak betartásával szabad. 2.5 Azt a munkavállalót, aki a számára előírt vizsgálaton saját hibájából nem vett részt, a munkavégzéstől el kell tiltani, ha a munkakör betöltésére alkalmatlan minősítést kapott, a tárgyi munkakörben tovább alkalmazni nem szabad. Erre vonatkozóan mindenkor az alkalmazásért felelős vezető köteles intézkedni. Az egészségi állapotát igazoló orvosi igazolást a megbízott vezetőnek be kell mutatni. 3, Engedélyhez kötött munkakörök: 3.1 A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények működési területén a szakmai alaptevékenységeken túl egyes tevékenységeket csak érvényes jogosítvánnyal, a tevékenység végzésére feljogosító vizsgabizonyítvánnyal, illetve igazolással rendelkező személy láthat el. 3.2 A munkakör betöltéséhez szükséges a mindenkori érvényben lévő ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendelkezés szerint bizonyítványok, tanfolyami végzettséget tanúsító okiratok nyilvántartása hasonlóan az egyéb munkaügyi adatokhoz munkaügyi nyilvántartásban - ban történjen. 3.3 Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakvizsgákra való beiskolázást és a szakvizsgák nyilvántartását a jegyző végzi. 3.4 A jegyző felsorolt feladatait átruházhatja megbízással másik munkatársára.

10 10 4. FEJEZET: MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE 1. Általános előírások Munkavédelmi (biztonságtechnikai, tűzvédelmi és egészségvédelmi) oktatásban kell részesíteni minden munkavállalót. 1.1 Beszámoltatással, vizsgával meg kell győződni arról, hogy megfelelő szinten elsajátította-e a tevékenységhez szükséges ismeretanyagot. 1.2 Az oktatás témáját, időtartamát, a vizsga idejét, eredményét azonosítható módon dokumentálni kell. 2. Az oktatás formái: 2.1 Előzetes munkavédelmi oktatás 2.2 Ismétlődő munkavédelmi oktatás 2.3 Rendkívüli oktatás 2.4 Tűzvédelmi szakvizsgák. 2.5 Pótoktatás 2.1 Munkavédelmi és tűzvédelmi alapoktatás: Alapoktatásban kell részesíteni állománycsoportra való tekintet nélkül - Minden újonnan alkalmazott munkavállalót - Aki a munkáltatóval bármilyen formájú, bármely időtartamú munkaviszonyt létesít.

11 11 - Aki hat hónapnál hosszabb idejű távollét után áll újból munkába Az oktatás elméleti részből áll. Fel kell hívni a figyelmet a magatartási szabályokra, a főbb veszélyforrásokra. Ismertetni kell a főbb közlekedési és menekülési útvonalakat, a riasztási rendet, a tűzoltó eszközök helyét és a szociális létesítményeket Az elméleti oktatás tematikáját, időtartamát a vizsgák rendjét a IV/1 számú melléklet tartalmazza. 2.2 Munkavédelmi ismétlődő oktatás: Évente a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények területén munkavédelmi tájékoztatót kell tartani (minimum 40 perc) a munkavállalók részére Az évi munkavédelmi oktatás keretében tűzvédelmi oktatást is kell tartani. A fő hangsúlyt a balesetek, tüzek és rendkívüli események megelőzésére, kell helyezni. 2.3 Rendkívüli oktatás: Rendkívüli oktatást kell tartani súlyos vagy szokatlan oksági összefüggést mutató balesetek, illetve káresemények esetén, új technológia, új gép, berendezés bevezetése, beállítása, üzembe helyezése esetén Új munkakörbe beosztott, áthelyezett, hat hónapot meghaladó távollét után munkára jelentkező munkavállalót oktatni kell. Az oktatást a munkahely munkavédelmi megbízottja végzi és dokumentálja. 2.4 Tűzvédelmi szakvizsga kötelezettség:

12 Rendeletben szabályozott foglalkozási ágakban, munkakörökben csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy dolgozhat A szakvizsga előkészítő tanfolyam megszervezése, lebonyolítása a munkavédelmi, tűzvédelmi megbízott a feladata Szakvizsgához kötött munkakörök, tevékenységek: - nyílt lánggal járó munkát engedélyezők A tűzvédelmi szakvizsga érvényességi idejét az érvényes BM rendelet tartalmazza. 2.5 Pótoktatás Aki az éves ismétlődő munkavédelmi oktatáson nem tud részt venni munkába állásakor pótoktatásban kell részesíteni. Az oktatás tematikája megegyezik az ismétlődő oktatáséval. 5. FEJEZET: EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSA 1. Egyéni védőeszközök juttatásának rendje: 1.1 Egyéni védőeszközt a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények területén nem szükséges biztosítani a munkavállalók számára, mivel a munkavégzés során lehetséges ártalmak, károsító hatások nem lépnek fel. 2. Védőital juttatása: 2.1 A védőital-ellátást a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények az arra jogosult munkavállalók részére térítés nélkül köteles biztosítani.

13 Védőitalt a vonatkozó jogszabály alapján a következők szerint kell biztosítani: - 0,1% konyhasót tartalmazó víz korlátlan fogyasztásának lehetőségét, az olyan munkahelyen dolgozók számára, ahol a klímakörülményeket jellemző effektív hőmérséklet eléri, vagy meghaladja az alábbi értékeket: könnyű fizikai munkánál: 26 C közepesen nehéz fizikai munkánál: 24 C nehéz fizikai munkánál: 22 C 3. Tisztálkodási eszközök és szerek juttatása: 3.1 A tisztálkodó eszközökkel és fertőtlenítőszerekkel való ellátás valamennyi feltételének biztosítása a megbízott vezető feladata. 3.2 Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállaló bőrét szappanos vizes mosással el nem távolítható szennyeződés éri, biztosítani kell a szennyeződés eltávolítására alkalmas ipari kézmosószert, valamit a kézmosószerrel történő tisztítása után a bőr utánzsírozásához szükséges bőrápoló kenőcs használatát, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat javaslatának figyelembevételével. 3.3 Az előírt munkahelyekre szükséges ipari kézmosószer, illetve védőkenőcs biztosításáért a megbízott vezető, használatáért a munkavállaló a felelős. 3.4 A munkahelyen az étkezőhelyiségekben biztosítani kell a kézmosási lehetőségeket. Ahol mérgezés vagy fokozott szennyezettség esete áll fenn, melegvizes kézmosási, kéztörlési, kézszárítási lehetőségeket kell biztosítani, amely alkalmas a védőkenőcs (bevonat) lemosására is.

14 14 6. FEJEZET: A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Általános szabályok: 1.1 A munkavédelemről szóló törvény alapján a munkavállaló köteles: - a kijelölt időben és helyen, a biztonságos munkavégzésre alkalmas kipihent, alkohol, pszichotrop (drog) és kábulatot okozó gyógyszerek hatásától mentes állapotban, a munkakörére megfelelő öltözékben és megjelenni és a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkával tölteni, - a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azokat rendeltetésszerűen, az utasításoknak és előírásoknak megfelelően használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni, - munkáját a munkakörére megfelelő öltözetben végezni, - a munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, - a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket elsajátítani, azokat alkalmazni, az előírt vizsgákat letenni, együttműködni a munkafeltételeket ellenőrző vezetőkkel és a külső hatósági szakemberekkel, - az előírt orvosi pályaalkalmasság vizsgálatokon részt venni, - rendkívüli helyzet, üzemzavar, veszély észlelése esetén a munkavégzést azonnal abbahagyni, azt a munkahelyi vezetőjének haladéktalanul jelenteni, a tőle elvárható módon a veszélyhelyzetet megszüntetni, vagy hatását csökkenteni, - balesetet, sérülést, rosszullétet, munkahelyi vezetőjének haladéktalanul jelenteni. 1.2 Fizikai munkavégzés közben még a védőruházat alatt is tilos gyűrűt, karkötőt, karórát, nyakláncot, fülbevalót viselni.

15 Munkahelyen dohányozni csak az épületen kívüli, kijelölt dohányzóhelyen szabad. Iskola és óvoda területén tilos a dohányzás. 1.4 A munkavállaló a munkahelyén csak a feladatát képező, illetve az engedélyezett tevékenységet végezheti. Munkahelyét a munkaköréhez tartozó feladatok, pihenési szünetek, szolgáltatások igénybevétele és a veszélyhelyzeti teendők ellátását kivéve csak engedéllyel, illetve utasításra (riasztásra) hagyhatja el. 1.5 Működésben lévő munkaeszközt ha üzemi utasítás másként nem rendelkezik felügyelet nélkül hagyni nem szabad. Védőberendezések kiiktatása, hatásosságának korlátozása tilos. 1.6 Ha a munkát egyidejűleg kettő vagy annál több munkavállalónak kell elvégeznie, a felelős munkahelyi vezető köteles az egyik munkavállalót megbízni a munka irányításával és azt a többiek tudomására hozni, továbbá minden szükséges információt meg kell adni ahhoz, hogy az irányító az előrelátható helyzetekben a feladatát megbízhatóan és biztonságosan legyen képes ellátni. A munka irányítója felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályainak betartásáért. 1.7 A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltatótól jogosultak megkövetelni az ehhez szükséges: - feltételek biztosítását, a védőintézkedések megvalósítását, - ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanulás lehetőségének biztosítását, - a munkavédelmi felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, tisztálkodószer és tisztálkodási lehetőségek biztosítását. 1.8 A munkavállaló jogosult a munkavégzést megtagadni, ha azzal saját életét, egészségét és testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, köteles megtagadni, ha az utasítás teljesítésével másokat veszélyeztetne súlyosan és közvetlenül.

16 Ha a munkavállaló az pontokban előírtakat vétkesen megszegi, ellene hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhat a munkáltató. A további munkavégzéstől el kell tiltani a munkavállalót, ha: - szeszes ital vagy kábító gyógyszer, drog hatása alatt áll, - saját hibájából a munkahelyi oktatáson nem vesz részt, munkavédelmi vizsgakötelezettségének nem tesz eleget, a kötelező orvosi, pályaalkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, - a védőberendezés kiiktatásával dolgozik, a munkaeszközöket nem rendeltetésszerűen használja. Az eltiltás miatt kieső munkaidőre munkabér nem jár Fiatalkorút éjszakai munkára nem, a 16 éven aluli fiatalkorút pedig délutáni munkára sem szabad igénybe venni. 2. Speciális szabályok: 2.1 Rendkívüli körülmények közötti munkavégzés esetén, amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó előírások nem tarthatók be, a megbízott vezető köteles intézkedni, a következők betartásával: - a munka megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére, továbbá a biztonsági intézkedések végrehajtására egyszemélyi felelőst kell kijelölni, - a veszélyes teret meg kell jelölni és az illetéktelenek bejutását meg kell akadályozni, - a veszélyes térben csak a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges számú, azzal megbízott és kioktatott, kiképzett személy tartózkodhat, - szükség esetén külön menekülési útvonalakat kell kijelölni, illetve megjelölni,

17 17 - amennyiben a munkavállalók veszélyeztetettsége vagy a munka jellege szükségessé teszi, a munka elvégzésének módját írásban kell rögzíteni. 2.2 A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények telephelyén kívüli munkavégzés esetén rögzíteni kell, hogy hogyan valósulnak meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit: - munkairányító és felügyeletet ellátó személy kijelölése és feladatainak meghatározása, - munkaeszközök biztosítása, használatuk ellenőrzése, - munka- és tűzvédelmi oktatás, - veszélyhelyzeti intézkedések és eljárások, - munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, a munkavégzés felfüggesztése. 2.3 A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények területén szerződés alapján munkát végző más munkáltatók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésnek feltételeit szerződésben kell meghatározni. A szerződés tartalmazza: - a külső munkavállalóknak adandó tájékoztatást, mely felöleli a munkahelyen tartózkodás alatt lehetséges veszélyeket, ártalmakat, a megtett védőintézkedéseket és a vonatkozó belső előírásokat. A külső munkavállalók kötelesek a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények vonatkozó munkavédelmi szabályok betartásával végezni munkájukat, - a külső munkavállalók munkavédelmi oktatásának, egyéni védőeszközzel való ellátásának módját, - a külső munkavállalók munkairányítójának és a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények illetékes személyének feladatait, kötelességeit az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek megteremtését, fenntartását és ellenőrzését, - a felügyelet módját, - a szociális és foglakozás-egészségügyi ellátás módját,

18 18 - a munkavégzés engedélyezését engedélyhez kötött munkák esetén, - a rendelkezésre bocsátott munkaeszközök karbantartását és biztonságtechnikai ellenőrzését, - a munkabalesetek bejelentését, kivizsgálását, a munkavégzés felfüggesztését, - a munkaruha, védőruha biztosításának módját, - az azonos területen egyidejűleg dolgozó egy, vagy több külső munkáltató munkavégzésének összehangolását, a felelősségeket és eljárásokat. 2.4 A fiatalkorúak számára tiltott munkaköröket és munkavégzéseket a VI/1. számú melléklet, a nők (és terhes anyák) számára tiltott munkaköröket és munkavégzéseket a VI/2. számú melléklet tartalmazza. 2.5 Azon munkahelyek, illetve munkafolyamatok jegyzékét, ahol egyedül munkát végezni nem szabad a VI/3. számú melléklet tartalmazza. 7. FEJEZET: MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE 1. A létesítés és használat engedélyezése: 1.1 A létesítési eljárás és követelményei A törvényekben, rendeletekben, szabályzatokban meghatározott létesítmények, létesítéséhez, telepítéséhez az illetékes hatóságtól létesítési engedélyt kell szerezni. Az engedélyt a beruházásokra vonatkozó szabályok szerint a beruházónak, illetve az üzemeltető, felhasználó egységnek kell megszerezni.

19 A létesítés során a munkavédelmi körülmények érvényre juttatása a létesítésekben közreműködők feladata és ennek teljesítésében együtt kell működniük. A tervező és a kivitelező köteles nyilatkozni, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit betartotta Ha a létesítés szerződés alapján történik, a szerződésben rögzíteni kell: - a tervezővel, kivitelezővel való kapcsolattartás módját, a felelősségeket, az ellenőrzésre, felügyeletre jogosult személyeket, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, - az adatszolgáltatás biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, ergonómiai elemeit, - a tervzsűri, tervmódosítás, tervjóváhagyás rendjét, - az átvétel munkavédelmi követelményeit, a szükséges vizsgálatok, próbák dokumentálását, a tervezői, kivitelezői nyilatkozatok tartalmát Ha a létesítés (beszerzés) megrendelés alapján történik, a megrendelést kiadónak a megrendelésen fel kell sorolnia azokat a munkavédelemmel kapcsolatos nyilatkozatokat, bizonylatokat, amelyek az átvételhez és a használatbavételhez a kivitelezőnek, gyártónak (forgalmazónak) biztosítani kell, különös tekintettel a megfelelőségi tanúsítvány, minősítő bizonyítvány és az általános minőségtanúsítás meglétére Ideiglenes létesítményekre (pl: barakk, felvonulási épület) a Munkavédelmi Törvény munkahelyekre vonatkozó rendelkezéseit a szabályzatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 1.2 A használatbavétel, üzembe helyezés szabályai: A törvényekben, rendeletekben és szabályzatokban meghatározott létesítmények, berendezések, munkaeszközök használatbavételéhez az illetékes hatóságtól használati, használatbavételi engedélyt kell kérni. Az

20 20 engedélyt az üzemeltető, használó egységnek kell megkérnie az erre vonatkozó szabályok megtartásával A veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban kell elrendelni. (munkavédelmi üzembe helyezés) Ez a munkavédelmi üzembe helyezés az polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények veszélyes létesítményei esetén Használatbavételi engedély, veszélyes termelőeszközök, gépek, berendezések üzembe helyezése, nagyjavítása, illetve 30 napnál hosszabb szünet utáni újraindítása, áthelyezhető berendezések áthelyezése utáni üzembeállításhoz Üzembehelyezési engedély megadásával történjen. Üzembehelyezési engedély kell üzemelő, engedéllyel már rendelkező gép további darabjainak, egységeinek munkába állításához is. Veszélyes létesítmények és munkaeszközök jegyzékét a VII/1. számú melléklet tartalmazza. Az üzemeltetés engedélyezése munkavédelmi szempontból történik és nem azonos a beruházások általános rendje szerinti műszaki átadás-átvételi eljárással, de egyszerre történő végrehajtása célszerű A biztonságos üzemeltetés feltételeinek megléte esetén használatbavételi engedély kiadására jogosultak: - a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények területén létesült veszélyes létesítmény üzem, telephely, önálló részleg, külön álló műhely, épület munkaeszközökkel, illetve egyéb termelés célra szolgáló építmény esetében a jegyző Használatbavételi és üzembe helyezési engedélyek kiadására és az engedélyezésre a jegyző távollétében kinevezett helyettes is jogosult, ha egyébként megfelelnek a munkavédelmi szempontból szükséges alábbi követelményeknek: - az üzembe helyezendő gép, létesítmény, stb. közvetlen üzemeltetője felett felügyeletet gyakorolnak, - a megbízott vezetőtől a feladat ellátására a munkaköri leírásban vagy írásbeli megbízás formájában erre felhatalmazást kaptak.

21 Az engedélyt használatbavételi, illetve üzembe helyezési eljárás alapján lehet megadni. Egyszerű esetben például áthelyezhető gép ismételt engedélyezése az eljárás munkavédelmi szempontú helyszíni felülvizsgálatból és az engedély kiadásából áll. Más esetben az eljárás dokumentációgyűjtést, mérések és műszeres vizsgálatok megrendelését és elvégeztetését, az engedély megadására feljogosított személlyel történő időegyeztetést, kiértesítéseket, helyszíni felülvizsgálatot, eredmények összesítését és értékelést, szakvélemények beszerzését és az engedély elkészítését foglalja magában A használatbavételi illetve üzembe helyezési engedélyt csak munkavédelmi szempontú előzetes helyszíni felülvizsgálat alapján szabad kiadni. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A helyszíni felülvizsgálatnak ki kell terjedni a berendezés komplettségének ellenőrzésére, biztonsági berendezéseire, a kapcsolódó berendezések védelmének, a berendezések környezetének ellenőrzésére, a rendeltetésszerű használat feltételeinek, a kezelési és egyéb utasítások, minden gépnél az általános minőségtanúsítás, előírt esetekben a munkavédelmi minősítés vagy a hatósági engedély meglétére, munkavédelmi szabványok betartására, szakszemélyzet biztosítására, stb. A munkavédelmi előzetes vizsgálatot munkavédelmi szakképzettségű szakember végezheti Az engedély megadására jogosult személy a használatbavételi, illetve üzembe helyezési eljáráson vegyen részt, illetve képviseltesse magát. A helyszíni felülvizsgálat résztvevői: - az engedélyezésre feljogosított személy, vagy megbízott helyettese, - munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy, - az üzemeltetésért felelős átvevő A használatbavételi, illetve az első üzembe helyezési engedély nyomtatványát értelemszerűen ki kell tölteni, illetve mellékelni kell valamennyi létesítménynél: - az előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálat jegyzőkönyvét, - a kapcsolódó műszaki mérések eredményeit, jegyzőkönyveit,

22 22 érintésvédelmi, földelés ellenállási, tűzvédelmi szabványossági, zaj mérési, megvilágítás mérési stb jegyzőkönyvek - az előírt esetekben a munkavédelmi minősítést, - a hatósági létesítési, használatbavételi és használati engedélyeket, - a technológiai, szolgálati, kezelési és karbantartási utasítások azonosító számát, - az eljárás során tapasztalt hiányosságok felszámolására tett intézkedéseket és az előírt teendőket, - az üzemeltető és karbantartó nyilatkozatát az átvételről, A MVSZ megjelenése előtt kiadott használatbavételi és üzemeltetési engedélyek a létesítmények használatáig, illetve a gépek kiszereléséig vagy használatának megszűnéséig érvényben maradnak. 2. Minőségtanúsítás, megfelelőségi tanúsítvány, minősítő bizonyítvány: 2.1 Általános esetben gyártás, vásárlás, (beszerzés) esetén a termék, gép, berendezés általános minőségtanúsítására az aktuálisan érvényes rendelet előírásait kell alkalmazni. (Minőségi bizonyítvány) A tanúsítvány beszerzése a vásárlást lebonyolító, illetve kiállítása a gyártást végző szervezeti egység (személy) feladata és azt a felhasználóhoz el kell juttatnia. Külföldről beszerzett termék esetén a beszerzést (vásárlást) lebonyolító szervezeti egység (személy) feladata a tanúsítvány magyar nyelvű biztosítása (lefordítása). 2.2 Az érvényes rendelet tartalmazza a munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal üzembe helyezhető munkaeszközök jegyzékét A jegyzékben szereplő munkaeszközöket csak a munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal lehet beszerezni. Ennek igényét a megrendelésen közölni kell, biztosítása a beszerzést (vásárlást) lebonyolító személy feladata.

23 23 Ellenőrizni kell a tanúsítványt kiadó vizsgáló laboratórium jogosultságát a megfelelőségi tanúsítvány kiállítására. A tanúsítványt el kell juttatni az üzemeltetőnek, aki köteles azt megőrizni, a berendezés selejtezéséig. Külföldről behozott, az érvényes rendeletben szereplő munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségének tanúsításához a Magyar Szabványügyi Társaság által elfogadott magyar nyelvű megfelelőségi tanúsítványt kell biztosítani a beszerzést (vásárlást) lebonyolító személynek az üzemeltető részére Az érvényes rendeletben szereplő munkaeszközök gyártása esetén a gyártó szervezeti egység vezetőjének a feladata a megfelelőségi tanúsítvány elkészítését megrendelni a tanúsítvány kiállítására jogosult vizsgáló laboratóriumtól. 3. A munkavégzésre vonatkozó előírások: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények egészére az érvényes MVSZ- ben kell meghatározni és előírni. 3.1 Új berendezés, műszer vásárlása, beszerzése esetén a beszerzéssel, vásárlással megbízott személy feladata az érvényes szabvány szerinti magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció biztosítása, illetve az Eu. és a nemzetközi dokumentáció biztosítása. 4. Munkavédelmi belső ellenőrzés. A munkavédelmi belső ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a munkavégzés tárgyi és személyi feltételei megfelelnek-e a jogszabályokban, az állami szabványokban és más műszaki előírásokban meghatározott követelményeknek. Formái: 4.1 Rendszeres munkavédelmi ellenőrzés 4.2 Munkavédelmi szemle

24 Munkahelyek, munkahelyi ártalmak műszeres felülvizsgálata 4.1 Rendszeres munkavédelmi ellenőrzés: A vezető beosztású munkavállalók hatáskörüknek megfelelően kötelesek rendszeresen ellenőrizni, hogy: - a munkahelyek és munkaeszközök a munkakezdés előtt, munkavégzés közben a munkavédelmi követelményeknek megfeleljenek, - a munkavállalók a munkájukkal összefüggő munkavédelmi ismereteket elsajátítsák, a munkavédelmi előírásokat betartsák, - a vezető beosztású és a munkát közvetlenül irányító munkavállalók munkavédelmi ellenőrzési feladatait a munkaköri leírásukban is rögzíteni kell Az jegyző és az intézmények vezetői az irányításuk alá tartozó terület munkavédelmi ellenőrzését évente egy alkalommal köteles megtartani A jegyző esetenként külön célellenőrzéseket is elrendelhet Rendkívüli időjárási viszonyok esetén célellenőrzést kell tartani. A célellenőrzést a jegyző kezdeményezi és tesz javaslatot az ellenőrzést végző személyekre. A rendkívüli időjárással kapcsolatban fel kell deríteni a veszélyeztetett területeket, és intézkedni kell a kár vagy akadályoztatás megszüntetésére A munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal új munkahelyen a munka megkezdése előtt is köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek a munkavédelmi követelményeknek megfelelnek-e. A vezető köteles az észlelt vagy tudomására hozott rendellenességeket megszüntettetni. Közvetlen veszély esetén a munkát köteles leállítani. A munkát közvetlenül irányító vezető ellenőrzési feladatait a munkaköri leírásban is rögzíteni kell.

25 Az alkoholos befolyásoltság ellenőrzését alkoholszondás vagy ezzel egyenértékű ellenőrzéssel kell elvégezni. - Azt a munkavállalót, aki alkoholos, kábítószeres befolyásoltság állapotában van, munkába állítani nem szabad, illetve a munkavégzéstől el kell tiltani - Az alkoholos befolyásoltság ellenőrzését el kell végezni balesetek és ittas állapot alapos gyanúja esetén. - Az alkoholos befolyásoltság ellenőrzését valamennyi vezető beosztású személy elvégezheti. - Az ellenőrzésnek mindenki köteles magát alávetni, aki ezt megtagadja, alkoholos befolyásoltságunak kell tekinteni, biztonsági okokból munkába nem állítható, illetve munkát nem végezhet. 4.2 Munkavédelmi szemle: Munkavédelmi és tűzvédelmi szemlét az alábbiak szerit kell megtartani: - A jegyző évenként egy alkalommal az utasításban meghatározottak szerint. A szemléről feljegyzést kell készíteni, amelyben értékelni kell a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények munkavédelmi helyzetét, fel kell tárni az azonnali intézkedést kívánó hiányosságokat Üzemi munkavédelmi- és tűzvédelmi, foglalkozás egészségügyi, környezetvédelmi szemle: A szemle célja annak ellenőrzése, hogy a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények munkahelyein biztosítva vannak-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, valamint a tűzvédelem feltételei. (Személyi- és tárgyi feltételek) A szemlén résztvevőket a jegyző jelöli ki. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a munka- és tűzvédelmi helyzet értékelését, a hiányosságokat, a szükséges intézkedéseket.

26 Rendkívüli szemle: A szemle célja rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar, súlyos baleset esetén az ok és a helyzet kivizsgálása. A rendkívüli szemlét a jegyző rendeli el, megszervezéséről a munkavédelmi vezető gondoskodik. A szemle vizsgálati anyaga alapján a jegyző utasítást adhat ki a hasonló esetek megelőzésére. Rendkívüli szemlén lehet vizsgálni azt is, ha a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények vagy egyes munkaterületein a korábbiakhoz képest aránytalanul megnő a balesetek száma, gyakorisága. 4.3 Munkahelyek munkahelyi ártalmak műszeres felülvizsgálata: A munkahelyek és munkahelyi ártalmak mérése, a mérések gyakorisága, illetve ezek fizikai jellemzőinek meghatározása a vonatkozó szabványok, rendeletek, szabályzatok előírásai alapján történik. A méréseket a munkavédelmi megbízott végzi, a mérések eredményeit dokumentálni kell Az olyan veszélyes vagy károsító hatások mérését, amelynek személyi vagy tárgyi feltétele az üzemnél nincs biztosítva, felkérésre külső szerv közreműködésével kell megoldani. A mérések költségei a megrendelőt terhelik. 8. FEJEZET: A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSÉNEK, KIVIZSGÁLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK RENDJE 1.Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása 1.1Fogalmak.

27 Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső behatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkavégzéssel összefüggő tevékenység: munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglakozásegészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele Súlyos munkabalesetek: Súlyos az a munkabaleset, amely a sérült halálát, magzata vagy újszülöttének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását, valamely érzékszerv és a reprodukciós készség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta. Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. 1.2 Munkabalesetek belső bejelentési rendjének eljárási szabályai a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézményeknél baleseti naplót kell rendszeresíteni, amelybe minden balesetet be kell jegyezni. A baleseti napló vezetéséért, hozzáférhető tárolásáért a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények megbízott vezetője a felelős. A baleseti napló a baleseti nyilvántartás egyik alapdokumentuma, ezért nem selejtezhető 3 évig A sérült akadályoztatása esetén az észlelő köteles a balesetet (sérülést, rosszullétet) a munkáját irányító személynek haladéktalanul jelenteni, egyben a még fennálló veszélyeztetésről tájékoztatni A megbízott vezető minden bejelentett, illetőleg tudomására jutott balesetről a szóbeli jelentéstől függetlenül baleseti jelentés -t kell kiállítani.

28 A munkát irányító vezető köteles a helyszínen a balesetről és annak okáról részletesen tájékozódni, az alkoholszondás vizsgálatot lehetőség szerint elvégezni és a baleseti jelentésben rögzíteni, továbbá a szükséges intézkedést megtenni A munkát irányító vezetőnek minden balesetet a jegyző felé haladéktalanul jelentenie kell. Súlyos baleset esetén a helyszín változatlan megőrzéséről gondoskodni, addig, amíg a jegyző vagy megbízottja a helyszínre nem ér vagy másképp nem rendelkezik A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató nem köteles a munkabalesetet felvenni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni A munkabalesetek felvételének, kivizsgálásának, nyilvántartásának és megelőzésének belső rendjét a hatályos MVSZ figyelembevételével kell szabályozni A jegyző köteles minden bejelentett balesetet minősíteni. Munkabaleseti szempontból a minősítésről írásban kell értesíteni a sérültet (halála esetén a hozzátartozóját). Ha a sérült vagy halála esetén a hozzátartozója a munkabaleset minősítését, a kivizsgálásával kapcsolatos intézkedést, mulasztást sérelmezi, a területileg illetékes Munkavédelmi Főfelügyelőség felé fellebbezéssel élhet Minden munkabalesetet a vonatkozó MVSZ szerint ki kell vizsgálni. Valamennyi munkabaleset kivizsgálásában részt vehet a munkavédelmi megbízott A kivizsgálás eredményeként fel kell tárni a baleset bekövetkezésében szerepet játszó okokat, a kiváltó és közreható körülményeket, magatartásokat, illetve meg kell állapítani a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges munkáltatói intézkedéseket.

29 A súlyos, illetve más okból tanulságos munkabalesetek kivizsgálásának tapasztalatait, megelőzési következtetéseit soron kívüli munkavédelmi tájékoztató keretében kell ismertetni az érintett munkavállalói körrel Minden keresőképtelenséggel járó balesetről Munkabaleseti jegyzőkönyv - et kell felvenni. A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a baleseti eseményt követő hó 8. napjáig meg kell küldeni a sérültnek (halála esetén hozzátartozójának). 1.3 A munkabalesetek bejelentésével kapcsolatos feladatok A súlyos munkabalesetek bejelentési kötelezettségeit a törvényi előírások szerint kell betartani Az 1-3 napos keresőképtelenséget okozó balesetek jegyzőkönyvét 1 példányban a táppénzkifizető helyre, 1 példányban a baleset helye szerint illetékes Munkavédelmi Főfelügyelőségnek kell megküldeni A három napot meghaladó keresőképtelenséggel járó és a halálos munkabalesetekről felvett jegyzőkönyveket a jegyző által aláírt kísérőlevéllel a tárgyi hónapot követő hónap 8. napjáig1 példányt a táppénz kifizető helyre, a területileg illetékes Munkavédelmi Főfelügyelőség címére 1 példányban meg kell küldeni A munkahelyi társadalombiztosítási kifizetőhely és a polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények megbízottjai kötelesek legalább havonta egyszer a baleseti nyilvántartásaikat egyeztetni A baleseti táppénz kifizetését csak a munkabaleseti jegyzőkönyv alapján készült határozat alapján lehet teljesíteni Az munkavállaló, aki keresőképtelenséget okozó munkabalesetet szenvedett, kártérítési igényt nyújthat be a jegyzőhöz.

30 A jegyző köteles a kártérítési igénylés nyomtatványt a baleset bekövetkezésétől számított 15 napon belül a sérültnek eljuttatni személyesen vagy postán. 1.4 Az ellen a munkavállaló ellen, aki balesetével kapcsolatos jelentési és kivizsgálási kötelezettségének nem tett eleget, a munkaviszonyból származó kötelezettségeit vétkesen megszegte, a munkáltató a munkavállalóval szemben a hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhatja. 1.5 Személyi adatvédelem: A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, személyazonosításra alkalmatlan módon. 2. Foglakozási megbetegedések bejelentése és kivizsgálása 2.1 A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények munkavállalóit érő foglalkozási megbetegedések, illetve fokozott expozíciós esetek kivizsgálását és jelentését a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a szerződéses jogviszonyban lévő szakorvosa foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzi. 2.2 Az egészségi állapotot vizsgáló orvos az orvosi működése körében észlelt foglalkozási megbetegedést, illetve a foglakozással összefüggésben keletkezett mérgezést köteles bejelenteni a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (továbbiakban ÁNTSZ). 2.3 A munkáltató távbeszélőn, telexen, telefaxon, táviraton, vagy személyesen haladéktalanul köteles értesíteni a megyei ÁNTSZ intézetet, ha bármelyik munkahelyén halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő. 2.4 A foglalkozási megbetegedés körülményeit a munkahely, telephely szerint illetékes ÁNTSZ intézet, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vizsgálja ki. A kivizsgálást végző

31 31 a megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába bevonja szükség szerint a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények felelős vezetőjét, a munkavédelmi megbízottat, akik köteleset a vizsgálatban részt venni, annak eredményességét elősegíteni, továbbá a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket megtenni. A közegészségügyi-járványügyi szabálytalanságok megszüntetésére az illetékes tisztiorvos határozatban intézkedik. 2.5 A kivizsgálással, az annak alapján teljesítendő intézkedésekkel kapcsolatos konkrét feladatokat, a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal kötött szerződésben kell részletezni. 3. Elsősegélynyújtás a munkahelyen 3.1 Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy az egészséget veszélyeztető heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás biztosítható - egészségi állapotának helyreállítására, illetve rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön. 3.2 Minden munkahelyen, minden műszakban kellő számú kiképzett elsősegélynyújtó telepítése szükséges. Elsősegélynyújtónak olyan munkavállalót kell kijelölni, aki munkaidőben az adott munkahelyen tartózkodik, és aki alkalmas az elsősegélynyújtói feladatok ellátására a tanfolyamokon megszerzett ismeretek alapján. 3.3 Az olyan munkahelyen, ahol villamos feszültség alatt vagy közelében dolgoznak, minden munkavállalónak ismernie kell az elsősegély-nyújtási szabályokat. 3.4 Az elsősegélynyújtói tanfolyamot és a továbbképző oktatást a foglalkozásegészségügyi szolgálattal kötött szerződés alapján a foglalkozásegészségügyi orvosa tarthatja. Az eredményes vizsgát tett munkavállalók elsősegélynyújtói megbízását a jegyző adja ki.

32 32 Az intézmények elsősegélynyújtóiról nyilvántartást kell vezetni, amelynek egy példányával a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot el kell látni. 3.5 A munkahelyeken arra alkalmas, kijelölt helyen a létszámnak megfelelő a szabványban meghatározott nagyságú mentődobozt kell készenlétben tartani. 3.6 Az elsősegélynyújtó felszereléseket, eszközöket a munkavédelmi szemléken ellenőrizni kell. 3.7 Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzése, karbantartása, valamint az elhasznált eszközök, lejárt gyógyszerek, kötözőszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök pótlása a vezetők feladata. Foglalkozás-egészségügyi ellátás A polgármesteri hivatal és a hozzá tartozó intézmények és a foglalkozásegészségügyi szolgálat közötti szerződésben leírtak szerint. 1 sz. melléklet Időszakos és pályaalkalmassági orvosi vizsgálatok rendje Orvosi vizsgálatra kell küldeni: 1. A fizikai munkakörben foglalkoztatott 18. életévüket be nem töltött munkavállalókat évenként 2. Baleseti veszéllyel járó munkakörökben: A foglakozás eü. orvossal kötött szerződés szerint, vagy 40 éves korig 3 évenként, életév között 2 évenként, 50 életév felett 1 évenként.

33 33 2 sz. melléklet Munkavédelmi alapoktatás a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények új munkavállalóinak az oktatás ideje 1 nap. Első nap: jelentkezés a jegyzőnél ill. az intézmények vezetőjénél, orvosi vizsgálati eredménnyel. Helyi oktatás: a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények bemutatása, a polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények helyi sajátosságainak ismertetése, bemutatása. Az oktatást a munkahelyi vezető végzi, akinek ezt az adott munkaköri leírásban rögzíteni kell. Elméleti oktatás: Munkavédelmi, tűzvédelmi alapoktatás: az oktatást a munkavédelmi, tűzvédelmi megbízott végzi. Az oktatás tényét naplóban rögzíteni kell. 3 sz. melléklet Fiatalkorúak számára tiltott munkakörök, illetve munkavégzések - mindazok a munkakörök és munkavégzések, amelyekhez jogszabály vagy szabályzat a 18 éves kor betöltését feltételül szabja, Ezen tilalmak alól kivételt képeznek, akik a munkakörre, illetve a munkavégzésre előírt szakmunkás képesítéssel rendelkeznek és az orvosi vélemény szerint alkalmasak. 4.sz. melléklet Nők (terhes nők) számára tiltott munkakörök, illetve munkavégzések - anyagmozgatás, az anyagmozgatási Bizt. Szabályzat szerint Terhes nőkre az itt felsoroltakon túl a fiatalkorúakra előírtak együttesen vonatkoznak.

34 34 5 sz. melléklet Azon munkahelyek, illetve munkafolyamatok jegyzéke, ahol egyedül munkát végezni nem szabad - tűzfelszámolási munka végzésekor, - tűz- és robbanásveszélyes anyagok, maró hatású savak és lúgok felhasználásával végzendő munka esetén, 6.sz. melléklet Veszélyes létesítmények és munkaeszközök A polgármesteri hivatal és az önkormányzathoz tartozó intézmények területén ilyen eszköz nincs. 7.sz. melléklet Címzés: Kárigény bejelentő.. név (sérült vagy hozzátartozója).. beosztás.. lakóhely Felhívás kárigény bejelentésre A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. Törvény a alapján felhívom,

35 35 hogy amennyiben az 20. Év hó.. napján történt munkabalesetével vagy foglalkozási betegségével összefüggésben kárt szenvedett, az ezzel kapcsolatos igényét szíveskedjék mielőbb a - nek bejelenteni. Tájékoztatom, hogy kártérítési igénye kérdésében a bejelentést kézhezvételtől számított tizenöt napon belül döntök és döntésemről Önnek írásbeli indoklással kiegészített választ adok. Felhívom a figyelmét, hogy a bejelentéssel ne késlekedjék, mivel a kárigény az esedékességtől számított 3 év elteltével a járadékigény pedig 6 hónap elteltével elévül. Ha a kárigény bejelentésében akadályoztatva van, erről értesítsen. A kárigény kiterjed az elmaradt jövedelemre, a dologi kárra, a felmerült és indokolt költségekre, valamint a nem vagyoni kárra. Kérem, hogy bejelentését eszerint részletezve és összesítve, indokolva tegye meg.. 20.hó.. nap. (kitöltő aláírása) A szabályzatot jóváhagyta: Neszmély, Janovics István Polgármester László Ferenc Jegyző