Turizmus társadalmigazdasági

Átírás

1 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége a turisztikai adottságok befolyásolására Hordozói: Közjogi szervezetek (állam és intézményei, önkormányzatok) Magánjogi szervezetek (pártok, egyesületek, szövetségek, szakmai szervezetek) Laza érdekcsoportok (akcióközösségek) 1

2 A turizmus szerepe a területfejlesztésben 3 Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze Fejlesztések tovagyőrőzı hatásai Turisztikai adottságokkal rendelkezı térségek részére kitörési pont Alternatív, kiegészítı jövedelemforrás Népesség megtartó hatása van Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba Térségi együttmőködések elısegítése (turisztikai célterület desztináció - fejlesztés) Történeti áttekintés: turizmusfejlesztés Magyarországon 4 19/20. század fordulója: 260 üdülı- és fürdıhely, A Trianoni döntés után ¾-e a szomszédos országokhoz került I-II. vh. között: Fejlesztések a Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Sopron térségében, 1960-as évektıl Frekventált üdülési területeken, Agglomerációkban, Nyugati-országrész elınyben, Kistérségi háttértelepülések bevonása, Települési központok rehabilitációja, építészeti értékek. Gyors mennyiségi növekedés, de a minıségi mutatók gyengék: Szakmai oldalon a kínálat bıvítése, Települések oldaláról a környezeti feltételek javítása. 2

3 Turizmus fontossága a helyi önkormányzatok számára Adóbevétel Munkahelyteremtés Serkenti a helyi vállalkozásokat, elısegíti a településen belüli és települések közötti együttmőködést Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönzı hatása Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megırzéséhez Településkép javítása Kedvezı imázsformáló hatás 5 Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók 6 BKI (1979) (Belkereskedelmi Kutató Intézet) 24 idegenforgalmi tájegység: (895 település) 1 település Budapest kiemelt Jellemzés szempontjai: üdülésre való alkalmasság,sportolási lehetıség, kulturális nevezetességek, természeti adottságok,gyógytényezı, gazdasági-politikai jelentıség, idegenforgalmi szálláshelykínálat, határátkelés MT 3241/1979. sz. hat. Országos Üdülıterületi Terv (1983-ig) Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvetı keresleti és kínálati helyzete (1981), 26 körzet (Bp település). OIH-BKI-VÁTI (1981): Üdülés-idegenforgalmi hosszú távú fejlesztési koncepció T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: MI alapján? Idegenforgalmi szerepkör (határ, tranzit, kiránduló), kiépítettség, fontosabb adottság (zöldterület, víz, gyógy, kultúra). Javasolta: A már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett további 10 körzet fejlesztését javasolták (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió... ), Az 1980-as évek: finanszírozás 3 üdülıterület-típusnak: Kiemelt üdülıkörzetek, Regionális jelentıségő üdülıterületek, Helyi és kistérségi jelentıségő üdülıterületek. 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat: 9 turisztikai régió létrehozása RIB-ek (Regionális Idegenforgalmi Bizottság) 2000-tıl az MT Rt. Regionális irodái RMI-k (Regionális Marketing Igazgatóság). Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ( , ?) 3

4 A turizmus irányításának intézményei napjainkban 7 Szabályozó szervezetek: pénzügyi-gazdasági, jogi, szociálpolitikai intézkedésekkel irányítják a turizmus rendszer mőködését Szakmai szervezetek: 1. Hazai szakmai szervezetek 2. Nemzetközi szakmai szervezetek Hazai szakmai szervezetek: Magyar Szállodaszövetség Magyar Utazási Irodák Szövetsége Magyar Szállodaportások Aranykulcs Egyesülete Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége Magyar Gasztronómiai Szövetség, stb. Nemzetközi szakmai szervezetek: 1. Fogadóterületek szervezetei 2. Utazásszervezık, utazási irodák szervezetei 3. Általános szakmai szervezetek Nemzetközi szakmai szervezetek Fogadóterületek szervezetei 8 Feladatuk: Szolgáltatók szakmai szervezıdésének segítése Információszolgáltatás Turisztikai fejlesztések összehangolása Példák: International Hotel Association IHA (nemzetközi szállodaipar érdekképviseleti szervezete) International Congress and Convention Association (ICCA - nemzetközi kongresszusszervezık szervezete HOTREC (szállodák, éttermek, kávéházak és hasonló létesítmények érdekvédelmi szervezete az EU-n belül) International Association of Convention and Visitors Bureaus (fogadó területek látogatóit kiszolgáló intézményrendszerek) 4

5 Nemzetközi szakmai szervezetek Utazásszervezık és utazási irodák szervezetei Feladatuk: Szakmai szervezıdésének segítése Érdekképviselet Minıségbiztosítás, stb. Példák: 9 Nemzetközi szakmai szervezetek Általános szervezetek Feladatuk: Statisztikai felmérések, piackutatások Oktatás, továbbképzés Szakmai konzultáció, tanácsadás, stb. Példák: Turizmus Világszervezet (UNWTO): az ENSZ által elismert kormányszintő nemzetközi szervezet Tagok: teljes jogú ország kormánya 10 társult tagjai (privát szektor, 350 tag - légitársaságok, szállodavállalatok, oktatási intézmények, egyéb nemzetközi szervezetek. 5

6 Hazai intézményrendszer, állami irányítás szereplıi Az aktuális helyzet ld.: 11 Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációért felelıs Államtitkárság Turisztikáért felelıs Helyettes államtitkárság, Turisztikai Fıosztály Országgyőlés: törvényalkotó. Az ágazat mőködésének feltételrendszere (pl. idegenforgalmi adó, üdülési csekk rendszer - TURIZMUS TÖRVÉNY???) 1. Az Országgyőlés Sport- és turisztikai bizottsága kezdeményezı, javaslattevı, véleményezı és a kormányzati munka ellenırzésében (korábban: idegenforgalmi bizottsága) 2. Turisztikai Fıosztály ellátja a turizmus állami irányításával kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz a turizmus rövid, közép- és hosszú távú céljaira, kidolgozza a turizmuspolitika koncepcióját, a fejlesztési és marketingkoncepciót, a hazai és EU-s támogatási rendszert mőködteti, Konkrét tevékenységei: Stratégiák, tanulmányok és kutatások, TDMregisztráció Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) (1996 óta) - tanácsadó és döntés-elıkészítı tagjai a jelentısebb turisztikai szakmai szervezeteket, és a regionális idegenforgalmi bizottságokat képviselik. Regionális szint 5. A Magyar Turizmus Zrt. az állam egyszemélyi tulajdonában lévı nemzeti turisztikai marketingszervezet, az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként óta Feladatai: Magyarország mint tur. desztináció ismertségének növelése Országmarketing, országimázs Turisztikai információk a szakma felé Turisztikai fejlesztések szakmai támogatása Termékfejlesztés segítése Külképviseleti hálózat PR tevékenység, kiadványok, hirdetések Logisztikai bázis mőködtetése Regionális marketingigazgatóságok (RMIk) és Regionális Turisztikai Projektirodák (RTPIk) koordinálása 12 6

7 13 A turizmusfejlesztés és területfejlesztés kapcsolatrendszere 14 A területfejlesztés tervezési alapkategóriái 1. Fejlesztési koncepció Hosszú távú célok és prioritások, Konkrét programok kidolgozhatóak ezek alapján. 2. Fejlesztési program A koncepció alapján középtávú fejlesztési terv, mely stratégiai és operatív részekbıl áll: Stratégiai program, Operatív program PROJEKTEK Turizmustervezés 1. Turizmusfejlesztési koncepció: Átfogó fejlesztési célok, Szakmai irányelvek megadása. 2. Turizmusfejlesztési program elkészítése és integrálása a területfejlesztési programokba. 7

8 15 A turizmusfejlesztési koncepció Fı célja: a hosszú távra szóló célok meghatározása Koncepció: eredeti jelentése: Tervet megalapozó szakmai dokumentum, Ma inkább kistérségi szinten kidolgozott tervdokumentum, Nemzeti szinten stratégiának (lásd NTS), illetve turizmuspolitikának nevezik (kormányzati elfogadás után). Rendszerváltás után az elsı 1993.: Balaton, Elfogadás rendjének hiánya miatt ált. nem váltak hivatalos tervvé közvetett módon voltak képesek a turizmus fejlesztését befolyásolni. 16 A turizmusfejlesztési program Középtávra vonatkozó, A hosszú távra szóló koncepció megvalósításának elısegítése, A távlati célok közül melyek azok, amelyek hosszú távon megvalósíthatók, A régiók részvételének elısegítése a hazai és nemzetközi források megszerzéséért, További céljuk a régiók integrálása az országos fejlesztési programokba, A vállalkozói tıke aktivizálása, Szakmai irányadás a területrendezési tervek elkészítéséhez, a kistérségi és a helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához. 8

9 A turizmusfejlesztési program(ozás) 17 Stratégiai programozás: (Turizmusfejlesztési Strat. Pr.) a régió turizmusának, valamint természeti társadalmi gazdasági környezetének elemzése, Az erıs és gyenge oldalak vizsgálata, Megállapítja az általános prioritásokat és célokat, Meghatározza a munkaszervezést, megjelöli a finanszírozás forrásait. Operatív programozás: (Turizmusfejlesztési Oper. Pr.) a stratégiai programra épül, de konkrétabb annál, a jövıbeli végrehajtás és mőködtetés kereteit is szabályozza: al- és részprogramonként részletezi a célkitőzéseket és prioritásokat, tartalmazza a középtávú részprogramokra kidolgozott projekt javaslatokat, kidolgozza a költségvetési forrástérképet, meghatározza a megvalósítás ütemezését, menetét, a végrehajtás figyelemmel kísérése és értékelése. (indikátormutatók összeállítása már a tervezéskor, majd a megvalósulás végén, az ellenırzéskor ezek felhasználása ) Turizmusfejlesztési Projekt 18 Egy konkrét termékre, létesítményre vagy témára kidolgozott fejlesztési tervjavaslat, Elemei: Megvalósíthatósági elıtanulmányok (környezetvédelmi, mőszaki, pénzügyi, foglalkoztatási), Részletes gazdasági megvalósíthatósági tanulmány (piacelemzés, beruházási költségek, mőködési költségek, megtérülés), Költség-haszon elemzések, Finanszírozási terv, Marketing terv, Üzleti terv. 9

10 A tervek kidolgozásának és elfogadásának javasolható optimális sorrendje Hosszú távra szóló nemzeti szintő turizmus koncepció (stratégia, turizmuspolitika); 2. hosszú távra szóló regionális, megyei és kistérségi koncepciók; 3. középtávú kistérségi, megyei és regionális programok; 4. középtávú nemzeti turizmusfejlesztési program, amely a fejlesztési prioritások mellett a turizmus általános mőködési rendszerének kialakítására is figyelmet fordít; 5. a programokat konkretizáló (általában rövidebb távra szóló és konkrét helyszíneken megvalósítandó) projektek kidolgozása. A MAGYAR FEJLESZTÉSPOLITIKA TURISZTIKAI VETÜLETE KÖZÖTT 20 TURIZMUS AZ I. NFT-BEN ( ): 30,5 mrd Ft turizmusfejlesztésre NFT I. ROP-on belül a turizmusfejlesztés önálló prioritásként szerepelt, a regionális szint csak javaslattevı Turisztikai potenciál erısítése prioritáson belül Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, intézkedések az OTK a kiegyensúlyozott területi fejlıdés elısegítését fogalmazta meg ROP: támogatási arányok a régiókra (turizmusból is) 10

11 TURIZMUSFEJLESZTÉS KÖZÖTT Az NFT II. (ÚMFT) alapdokumentumai: Országos fejlesztéspol. koncepció (OFK), 96/2005.OGY határozat Országos területfejl. koncepció (OTK), 97/2005.(XII.25), OGY határozat Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS), 1100/2005.(X.7) Korm.hat. ÚMFT, : A turizmus a 7 regionális operatív programban jelenik meg Kiemelt projektek: (külön lista!) A regionális operatív programokból finanszírozzák (régiók maguk dönthetik el a számukat, arányukat) Turizmus fejlesztése ROP-okból Turisztikai termékek és attrakciók, Kereskedelmi szálláshelyek Térségi desztináció-menedzsment szervezeti hátterének megteremtése, fejlesztése, marketingje Turizmus fejlesztése egyéb forrásból: Gazdasági operatív program (GOP) Új Mo. Vidékfejlesztési Program (UMVP) - alternatív jövedelemforrások ösztönzése, ebben a turizmus ÚSZT ( ): Egészségipar - egészségturizmus Termékfejlesztési prioritások (NTS): Országos: egészség-, örökség- és a kongresszusi turizmus Regionális: többi témák 21 11