Tartalom. Hatósági Főosztály tájékoztatói Az elektronikus ügyintézés és az ügyfélkapu... 53

Átírás

1 H H H Tartalom Bevezető...2 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói...3 A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításához kapcsolódó változásokról... 3 Tájékoztatás a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény január 1. napjától hatályos rendelkezéseiről... 7 Tájékoztató a területfejlesztési intézményrendszer változásáról a kistérségi fejlesztési tanácsok megszűnéséről21 Tájékoztató az államháztartás új szabályairól Tájékoztató a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvényről és a hozzá kapcsolódó 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletről Az önkormányzatok díj megállapítási és rendeletalkotási jogkörének változása egyes közszolgáltatásokkal, valamint a személyszállítási szolgáltatással összefüggésben évben Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény január 1. napjától hatályos módosításáról Tájékoztató az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról Hatósági Főosztály tájékoztatói Az elektronikus ügyintézés és az ügyfélkapu Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói A Koordinációs és Szervezési Főosztály tevékenységéről Nemdohányzók védelme jelentős változásokat hoz a törvény módosítása január 1-jétől A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról Az új adatvédelmi törvény Tájékoztató a bíróságok szervezetét érintő változásokról Oktatási Főosztály tájékoztatói Általános tájékoztató az érettségi vizsgára történő jelentkezésről Belső Ellenőrzési Osztály tájékoztatói Tájékoztató a vezetői ellenőrzés rendszerét érintő változásokról Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ tájékoztatói Bemutatkozik a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói Állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági tájékoztató Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói Tájékoztató a személygépkocsi gépjárművezetői vizsga követelményeinek változásáról Kulturális Örökségvédelmi Iroda tájékoztatói Kulturális Örökségvédelmi Iroda Munkaügyi Központ tájékoztatói Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye december) Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv tájékoztatói Nemdohányzók védelme Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tájékoztatói A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjrendszer átalakulása Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei A Szociális és Gyámhivatal tájékoztatója jogszabályváltozásokról Szociális tárgyú jogszabályváltozások január 1. napjától Mi mennyi január 1. napjától?

2 Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is kiemelt témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót készítettünk az Alaptörvény hatálybalépésével összefüggő egyes jogszabály-módosításokról, az új Ötv. szabályairól, valamint a területfejlesztési intézményrendszer átalakításáról. Bemutatjuk az elektronikus ügyintézés lehetőségeit az ügyfélkapun keresztül. Felhívjuk a figyelmet a nemdohányzók védelme érdekében bevezetett új szabályozásra, az új adatvédelmi törvény tartalmára, és a bírósági szervezetrendszert érintő változásokra. Folytatjuk azon sorozatunkat, melyben bemutatjuk a Kormányhivatal törzshivatalának egy belső szervezeti egységét, valamint két szakigazgatási szervét. Jelen számunkban az Koordinációs és Szervezési Főosztály, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Iroda mutatkozik be. Bemutatkozik továbbá a január 1-jével megalakult Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ is. Közzéteszünk egy általános tájékoztatót az érettségi vizsgára történő jelentkezésről, valamint a vezetői ellenőrzés rendszerét érintő változásokról. Felhívjuk a figyelmet a személygépkocsi gépjárművezetői vizsga követelményeinek változásáról. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerő-piac december havi fontosabb adatait. Ismertetjük a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának új szabályait. A szociális tárgykörben tájékoztatást teszünk közzé a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel, illetve egyéb jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, valamint készítettünk egy tájékoztatót a évben aktuális bérekről, illetményekről, juttatásokról, ellátásokról, támogatásokról, nyugdíjakról és közterhekről. Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segítik tevékenységét. S z e g e d, január B. Nagy László kormánymegbízott

3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ VÁLTOZÁSOKRÓL Készítette: Dr. Csongrádi Helga A Magyar Közlöny évi 161. számában jelent meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.). A törvény átfogó szabályozást tartalmaz a helyi önkormányzatok jogszabályi hátterét érintően, a megfelelő átmenet biztosítása érdekében azonban a hatályba lépés csak lépcsőzetesen érvényesül, mellyel párhuzamosan a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: régi Ötv.) rendelkezései fokozatosan hatályukat vesztik. Jelen tájékoztatóban a január 1., illetve április 15. napjától hatályos jogszabályváltozásokra hívjuk fel a figyelmet. I. 1./ Az új Ötv január 1. napjától három fő területen alakítja át a helyi önkormányzati rendszer működését. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló évi CLIV. törvény értelmében január 1. napjától hatályukat vesztették a régi Ötv ai, amelyek a megyei önkormányzat által ellátott feladatokat tartalmazták. Az önkormányzati feladatellátás átalakításához kapcsolódóan az új Ötv. 27. (1) bekezdése megállapítja a megyei önkormányzat jogállását, egyben delegálja részére a területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladat ellátását. A megyei önkormányzat szervezete tekintetében január 1. napjáig hatályban marad a régi Ötv aiban rögzített szabályozás. 2./ Módosulnak a helyi önkormányzatok vagyonára vonatkozó törvényi előírások, amelyeket részben az új Ötv., részben a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) állapít meg. A régi Ötv /B. -ai ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerültek. Az alábbiakban a nemzeti vagyonról szóló törvény új Ötv.-hez kapcsolódó néhány rendelkezését emeljük ki. Az Nvtv. 1. (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A helyi önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik, a vagyonnal kapcsolatos egyes jogosítványok (például a birtoklás, használat, fenntartás) más részére történő átengedésének feltételeit és módját az Nvtv. állapítja meg. A helyi önkormányzat vagyona a törvény alapján két kategóriába sorolható: a már korábban is létező törzsvagyon, illetőleg az üzleti vagyon körébe. A törzsvagyon 3

4 közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, minden más vagyonelem az üzleti vagyon része. Az Nvtv. a törzsvagyonon belül új kategóriaként bevezeti a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon fogalmát. Eszerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. (5. (3) bekezdés). A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonelemek mellett az önkormányzati törzsvagyon részét képezik azon vagyonelemek, amelyeket törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (önkormányzati tulajdonban álló) vagyonná, valamint korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánít. Az önkormányzatoknak tehát lehetőségük van arra, hogy az önkormányzati törzsvagyon törvényben felsorolt elemeit helyi rendeletben bővítsék. Az önkormányzati vagyon körének meghatározása szempontjából fontos határidőt állapít meg az Nvtv. 18. (1) bekezdése: 18. (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. A hivatkozott rendelkezés értelmében valamennyi helyi önkormányzatnak felül kell vizsgálnia a helyi rendeletben forgalomképtelenné nyilvánított vagyonelemek körét. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyer, hogy bármely vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítése indokolt, úgy a tárgykörben az érintett önkormányzatnak a törvényben megjelölt határidőig február 29. napjáig rendeletet kell alkotnia. A vízi közművek a hatályos jogszabályok alapján a továbbiakban is az önkormányzati törzsvagyon részét kell képezzék (Nvtv. 5. (2) bekezdés c) pontja), nem sorolhatóak azonban a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek körébe. (A vízi közművekkel kapcsolatosan a víziközműszolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény szabályairól külön tájékoztató anyag kerül kiadásra.) A tulajdonosi joggyakorlás szempontjából lényeges feltételt rögzít az Nvtv. 13. (3) bekezdése, amelynek értelmében a nemzeti vagyon így az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. A vagyonelemek ingyenes átruházásáról szóló szabályozás tehát helyi önkormányzati rendeletben nem szerepelhet, így szükséges 4

5 a helyi rendeletekben az ingyenes átruházásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése. Az Nvtv. 9. (1) bekezdése előírja a helyi önkormányzatok számára, hogy vagyongazdálkodásuknak az Alaptörvényben, valamint az Nvtv.-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet kötelesek készíteni. A vagyongazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályozásáról egyelőre nem áll rendelkezésre további információ. Az új Ötv (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a jegyző nyilvántartást vezet. A vagyonelemek nyilvántartásának szabályait az új Ötv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet fogja szabályozni. A korábbi szabályozáshoz hasonlóan az új Ötv. is biztosítja annak lehetőségét, hogy a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesítsen (109. ). A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelési jog létesítése vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az új Ötv (4) bekezdésének i) pontja alapján a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. Fontos megemlíteni, hogy bár az önkormányzati vagyon szabályai január 1. napjától megváltoztak, nem módosult viszont a régi Ötv.-nek az önkormányzat bevételeire vonatkozó fejezete, és csak részben változott az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályozás. Hatályát vesztette a régi Ötv. 88. (1) bekezdésének b) pontja, és a 88. (2)-(4) bekezdései, amelyek a helyi önkormányzatok adósságkeletkeztető kötelezettségvállalásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazták, ezen kérdéskör tekintetében a továbbiakban a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény előírásai irányadóak. 3./ január 1. napjától megszűnt a régi Ötv. szerinti törvényességi ellenőrzési jogkör, a kormányhivatal a helyi önkormányzatok felett a továbbiakban törvényességi felügyeletet gyakorol, melynek részletes szabályait várhatólag a közeljövőben megjelenő kormányrendelet állapítja meg. A törvényességi felügyelet eszközei a törvényességi ellenőrzéshez képest szélesebb skálán mozognak, a két jogintézmény eszköztárában azonban átfedések is mutatkoznak. Jogszabálysértés esetén a kormányhivatal törvényességi felhívással él, amely körvonalaiban megfeleltethető az eddigi törvényességi észrevételnek. Az önkormányzati rendelet vizsgálata során tapasztalt jogsértés tekintetében amennyiben a törvényességi felhívás nem vezet eredményre Alaptörvénybe ütközés esetén alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére, más jogszabállyal való ütközés esetében pedig a Kúria előtti bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére van lehetőség. 5

6 Új elem a törvényességi felügyeletben a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása esetén irányadó eljárás (ún. aktuspótlás), illetőleg a határozathozatali kötelezettség és a feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági (törvényszéki) eljárás kezdeményezésének joga. A kormányhivatal a törvényességi felügyelet keretében bírságot is megállapíthat, a 41. (1) bekezdésében meghatározott esetekben. A képviselő-testületi, bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek készítése tekintetében január 1. napját követően is hatályban van a régi Ötv a, amely előírja, hogy a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a kormányhivatalnak. A jegyzőkönyvek kormányhivatalnak történő megküldése rendjét az új Ötv.-ben kapott felhatalmazás alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben szabályozza (az erről szóló végrehajtási rendelet egyelőre nem jelent meg). Kérjük a Tisztelt Jegyző Kollégákat, hogy a jogszabály megjelenéséig a jegyzőkönyveket a törvényben megállapított határidőben, az eddigi gyakorlatnak megfelelően szíveskedjenek felterjeszteni. II április 15. napján lép hatályba az új Ötv. 51. (4) bekezdése, valamint a 143. (4) bekezdés e) pontja, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület rendeletében kirívóan közösségellenes magatartásokat állapítson meg, és ezek elkövetőjével szemben pénzbírság kiszabásáról rendelkezzen. Hangsúlyozni szükséges, hogy ezen rendelkezés alapján a magatartások közösségellenességét állapíthatja meg a helyi rendelet: a felhatalmazás nem terjed ki arra, hogy a képviselő-testület a kirívóan közösségellenes magatartásokat szabálysértéssé nyilvánítsa, mivel a szintén április 15. napján hatályba lépő, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 1. (1) bekezdése értelmében valamely magatartást kizárólag törvény nyilváníthat szabálysértéssé, más jogszabály így önkormányzati rendelet nem. Ennek megfelelően a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság sem azonosítható a évi II. törvényben szabálysértési szankcióként nevesített pénzbírsággal. Az új Ötv. 51. (4) bekezdésében szereplő pénzbírság anyagi jogi bírságnak minősül. Ezen körbe tartozó bírságok kiszabása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 94/A. -a tartalmaz rendelkezéseket, amely február 1. napján lép hatályba. A pénzbírság kiszabásának rendeleti úton történő szabályozása tehát a Ket. említett szakaszában rögzített keretszabályok figyelembevételével történhet. III. Az új Ötv. mellett január 1. napjától több más törvény is módosította a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt. A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) a hatályon kívül helyezte a régi Ötv. 12. (7) bekezdését, amely a települési kisebbségi önkormányzat elnökének mint a kisebbség szószólójának a képviselő-testületi ülésen való részvételét szabályozta. Az Njtv. módosította emellett a régi Ötv. 22. (2) bekezdését, az új szabályozás a következőképpen szól: 6

7 (2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságba indokolt beválasztani a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete tagját. Nem változott viszont a régi Ötv. 24. (1) bekezdése, amelynek értelmében a kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzat elnöke nem lehet a helyi önkormányzat bizottságának elnöke vagy tagja. Ezen rendelkezést a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottság tekintetében is alkalmazni kell. A évi CXLI. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról pontosította a régi Ötv. polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozását (33/A. ), így a polgármester (alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény rendelkezéseivel összhangban nem lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló évi CCI. törvény 35. -a módosította a régi Ötv. 45. (1) bekezdését. A törvény a továbbiakban már nem tartalmazza a helyi népszavazásban való részvételre jogosultak körére vonatkozó rendelkezést. Ennek oka, hogy a jogalkotó következetesen érvényesíteni kívánja azt a kodifikációs-jogelvi megoldást, hogy az Alaptörvényben szereplő rendelkezéseket a törvények ne ismételjék meg. Az elv mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy az Alaptörvényt mint a jogrendszer alapvető forrását az Alaptörvény alapján kibocsátott jogszabályokkal együtt kell értelmezni minden esetben, ezért bármely alaptörvényi rendelkezés más törvényben való megismétlése felesleges. A helyi népszavazáson való részvétel Ötv.-beli szabályozása ezért tekintettel arra, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése rendelkezik a kérdésről hatályon kívül helyezésre került. TÁJÉKOZTATÁS A NEMZETISÉGEK JOGAIRÓL SZÓLÓ ÉVI CLXXIX. TÖRVÉNY JANUÁR 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS RENDELKEZÉSEIRŐL Készítette: Dr. Pintér Anita A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megkeresése nyomán január 3. napján kiküldött körlevelünkben már röviden tájékoztatást adtunk a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésére vonatkozó jogszabályi háttér változásáról, valamint a évi feladatarányos működési támogatás megállapításával kapcsolatos teendőkről. A Magyar Közlöny évi 154. számában kihirdetésre került a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.), amelynek egyes rendelkezései január 1. napján hatályba léptek. Ezzel egyidejűleg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (Nektv.) teljes egészében hatályát vesztette. Az Njtv. hatályba lépése kapcsán most részletesebb 7

8 tájékoztatással kívánunk szolgálni a megváltozott jogszabályi előírásokról. Jelen tájékoztatásunkban a január 1. napjától hatályos egyes rendelkezésekre kívánjuk felhívni a figyelmet. 1./ Az önkormányzatok elnevezése: Az Njtv. értelmében a korábban létrejött kisebbségi önkormányzatok elnevezése a törvény erejénél fogva megváltozott, az új elnevezés a nemzetiségi önkormányzat. Az önkormányzat elnevezésének változását valamennyi, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos fórumon, illetőleg okiraton át kell vezetni. 2./ A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület/közgyűlés megbízatásának keletkezése és megszűnése: Az Njtv. 76. (3) bekezdése értelmében a települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. Az Njtv a kimondja, hogy a nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megbízatása a képviselő-testület, közgyűlés megalakulásával kezdődik. Különbséget tesz azonban a jogszabály a nemzetiségi önkormányzat megszűnése (74. ) és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete/közgyűlése megbízatásának megszűnése (75. ) között. A nemzetiségi önkormányzat megszűnésének esetei a 74. alapján az általános, illetve az időközi választáshoz kapcsolódóan következhetnek be (a választást nem lehet kitűzni, nincs elég jelölt, az időközi választás eredménytelen, az időközi választást követően nem kerül sor határidőben az alakuló ülés megtartására). A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása a 75. értelmében megszűnik a) ha a testület megbízatása lejárt, b) a nemzetiségi önkormányzat megszűnése napján, c) a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása vagy a képviselők számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése miatti időközi választás napján. A fentiekből következik, hogy az Njtv. 74. (1) bekezdésében felsorolt esetek bekövetkezése esetén nemcsak a nemzetiségi önkormányzat szűnik meg, hanem ezzel egyidejűleg a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása is megszűnik (Njtv. 75. (2) bekezdés b) pontja alapján). Abban az esetben viszont, ha a képviselő-testületet feloszlatták, a testület maga kimondta a feloszlását vagy a képviselők száma a testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor a képviselő-testület, közgyűlés megbízatása későbbi időpontban, az időközi választás napján szűnik meg (Njtv. 75. (2) bekezdés c) pontja szerint), de maga a nemzetiségi önkormányzat fennmarad. 3./ Kezdeményezési jog: 8

9 Az Njtv. által hatályon kívül helyezett Nektv. is tartalmazta az ún. kezdeményezési jog intézményét. Az Njtv a a korábbi szabályozást alapul véve, de néhány módosítással rendezi a kezdeményezési jogra vonatkozó előírásokat. Változást jelent, hogy a kezdeményezés joga magában foglalja nemcsak a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését, hanem a felsorolás kibővült a nemzetiségek jogait sértő jogszabály megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezési lehetőségével. Az eljárási szabályok vonatkozásában az Njtv. 79. (2) bekezdése új határidőket rögzít: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője a 79. (1) bekezdése szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt napon belül érdemben nyilatkozni. Az Njtv. 79. (4) bekezdése pedig az eljárási szabályokat rögzíti abban az esetben, ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges. 4./ Együttműködés a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között: Az Njtv. hatályba lépésével módosultak a helyi és a nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés szabályai. A Nektv. által tartalmazott szabályozáshoz képest (Nektv. 27. ) az Njtv. konkrétabb előírásokat rögzít az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok tekintetében, amelyektől eltérni jogszerűen nem lehetséges. Az Njtv. 80. (1) bekezdése értelmében: 80. (1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak székhelyén biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és 9

10 f) az a) e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével a viselése. Az Njtv (3) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. Az Njtv. 80. (2)-(4) bekezdései a megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák Korábban ezeket az előírásokat az államháztartásról szóló törvény rögzítette. A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a gazdálkodási feladatok ellátásról a helyi önkormányzatnak és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv ában foglaltaknak megfelelően megállapodást kell kötnie. Az Njtv (3) bekezdése az átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy a január 1. napját megelőzően megkötött megállapodások hatályban maradnak, azonban az új jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat június 1. napjáig valamennyi önkormányzatnak meg kell kötnie, tekintettel arra, hogy a évi költségvetési tervezést már az új megállapodás alapján kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak évtől kezdődően a megállapodások felülvizsgálatának határideje minden év január 31. napja. Általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kell a felülvizsgálatot elvégezni. Amennyiben a megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést kezdeményez a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat. A bíróság a szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja, továbbá dönt a nemzetiségi önkormányzat kártérítési igényéről. (Njtv. 83. (3) bekezdése). Az Njtv. 80. (2) bekezdése utolsó mondata kimondja, hogy a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. Ez az előírás a helyi önkormányzat részére rendeletmódosítási kötelezettséget (SzMSz) jelent, míg a nemzetiségi önkormányzat a határozattal elfogadott szervezeti és működési szabályzatát köteles a megállapodásban foglaltak szerint módosítani. A határidő mindkét önkormányzat számára 30 napban került megállapításra. A megállapodás kötelező tartalmi elemei tekintetében az Njtv. 80. (3) bekezdése irányadó. A megállapodásban rögzíteni kell a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, 10

11 c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket, d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket. Szintén a megállapodás tartalmával összefüggésben ad szabályozást a törvény 80. (4) bekezdése. Eszerint a megállapodásban kell rögzíteni, hogy a jegyző vagy annak a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 5./ Egyetértési, véleményezési jog: Módosultak az egyetértési jogra vonatkozó előírások is. A Nektv. korábbi szabályozása bővült, a jelenleg hatályos rendelkezéseket a Njtv ai tartalmazzák Egyetértési jog határozathozatal során: Az Njtv a szerint az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg Egyetértési jog rendeletalkotás során: Amennyiben a 81. szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú (Njtv. 83. (1) bekezdés). Ha jogszabály az Njtv.-ben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi szervezet az előírt egyetértés, vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú (Njtv. 83. (2) bekezdés). 11

12 Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történő tudomására jutástól számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell. Az Njtv. 83. (4) bekezdésének utolsó mondata tehát az előterjesztő részére ír elő tájékoztatási kötelezettséget az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozata, illetve annak elmulasztása tekintetében. A tájékoztatás formáját illetően a törvény nem tartalmaz előírást, így mind az írásos, mind a szóbeli tájékoztatás elfogadható, a tájékoztatás tényének azonban a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvből ki kell tűnnie. 6./ A nemzetiségi önkormányzat működése: 6.1. Alakuló ülés: Az Njtv. a Nektv.-hez képest részletesebben szabályozza az alakuló ülést érintő előírásokat. Főszabály szerint a nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási bizottság elnöke továbbra is a választást követő tizenöt napon belüli időpontra hívja össze (Njtv. 87. (1) bekezdés). Az új törvény azonban további szabályokat is megállapít az alakuló ülés összehívásával kapcsolatban. Eszerint az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két ízben, a választás napjától számított harminc napon belüli időpontra kerülhet sor (pl. abban az esetben, ha a tizenöt napon belüli időpontra összehívott alakuló ülés nem volt határozatképes). Ha az alakuló ülés határidőben nem kerül megtartásra, időközi választást kell kitűzni (Njtv. 87. (2)-(3) bekezdései). Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti a képviselő-testület, közgyűlés elnökének megválasztásáig. Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor került (Njtv. 88. (2) bekezdés). Az Njtv. 88. (1) bekezdése értelmében az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről. Megjegyzendő, hogy az SzMSz megalkotásával összefüggésben az Njtv. szóhasználatában mind a szervezeti és működési szabályzat, mind a szervezete és működése részletes szabályai kifejezés előfordul. Mindkét esetben az SzMSz-ről van szó. Az Njtv. hivatkozott 88. (1) bekezdése kötelezően előírja a szervezeti és működési szabályzat alakuló ülésen való megalkotását. A 113. a) pontja szerint az alakuló ülést követő három hónapon belül kell az SzMSz részletes szabályait meghatározni. Tehát a törvény két alkalommal is utal az SzMSz szabályozására, továbbá módot ad szükség esetén is az SzMSz módosítására, amelynek határidejét 30 napban állapította meg (Njtv a) pont). Az új törvény a tiszteletdíjakat érintő, az alakuló ülésen történő döntéshozatalt a 88. (1) bekezdésében kijelentő módban szabályozza. A törvény 109. (1) bekezdése lehetséges döntésként említi a tiszteletdíjat megállapító határozatot. A szóban forgó két rendelkezés összevetéséből megállapítható, hogy a tiszteletdíj fizetése nem 12

13 kötelező, csak egy lehetőség. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete akkor tesz eleget maradéktalanul az Njtv. előírásainak, ha az alakuló ülésen napirendjére tűzi a tiszteletdíjról szóló kérdést, és amennyiben nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor a nemleges döntését is határozatba foglalja Ülésvezetés: A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart (Njtv. 89. ). Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. A 90. értelmében az elnök akadályoztatása vagy a tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén az ülések összehívásának és vezetésének rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Kötelező szabályozási tárgykör tehát annak a rögzítése a nemzetiségi önkormányzatok SzMSz-ében, hogy az elnök távollétében vagy betöltött elnöki tisztség esetén ki jogosult az ülést összehívni és vezetni Az ülések nyilvánossága: Módosultak az ülések nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések. Főszabály továbbra is a nemzetiségi önkormányzati ülések nyilvánossága. Az Njtv. 91. (2) bekezdése a zárt ülés tartásának kötelező eseteit tartalmazza (összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy tárgyalása, vagyonnyilatkozati eljárás, fegyelmi büntetés kiszabása). A 91. (3) bekezdése szerinti esetekben (választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor) az érintett kezdeményezése alapján tartható zárt ülés. A Nektv. korábbi szabályozása szerint akkor volt tartható zárt ülés ezekben a témakörökben, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele. A jelenleg hatályos szabályozás szerint viszont az érintettnek kezdeményeznie (kérnie) kell a zárt ülés tartását, ha nem kívánja az ügy nyilvános tárgyalását. Amennyiben az érintett ilyen kezdeményezéssel nem él, nyilvános ülés keretében kell tárgyalni és dönteni az ügyében. Szintén tarthat a képviselő-testület zárt ülést, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (Njtv. 91. (4) bekezdés). A testület zárt ülést tart, ha a Njtv.-ben meghatározott eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, települési szint esetén a 80. szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt (Njtv. 91. (6) bekezdése alapján) Döntéshozatal: A Nektv.-hez hasonlóan került szabályozásra a határozatképesség, valamint az egyszerű és a minősített többség kérdésköre (92. (1) bekezdés). Új rendelkezést rögzít az Njtv. 92. (2) bekezdése, amely kimondja, hogy az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő. Ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben célszerű szerepeltetni a szavazati arány feltüntetésével. 13

14 A törvény 92. (4) bekezdése felsorolja azokat a tárgyköröket, amelyben minősített többséggel kell dönteni. A felsorolás utolsó eleme felhatalmazza a nemzetiségi önkormányzatokat arra, hogy az SzMSz-ben további olyan tárgyköröket határozzanak meg, amelyről minősített többséggel hozható érvényes döntés. Főszabályként a képviselő-testület nyílt szavazással határoz, de lehetőség van a jelenlévő képviselők több, mint felének kezdeményezésére név szerinti és titkos szavazásra is (Njtv. 93. (1)-(2) bekezdései). Az Njtv. 94. (1) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül. Fontos változás azonban, hogy ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására (94. (2) bekezdés) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok: A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen használt tárgyalási nyelven is el kell készíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekintendő. A jegyzőkönyv közokirat (Njtv. 95. (1) bekezdés). Az Njtv. 95. (2) bekezdése a Nektv.-hez képest jóval részletesebben határozza meg az ülésről készítendő jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit. Eszerint a jegyzőkönyv tartalmazza a) a testületi ülés helyét és b) időpontját; c) a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a 80. szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. A 95. (4) bekezdése azt is rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése és bizottsága ülésének jegyzőkönyve részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések. A törvény nem említi a jelenléti ív csatolásának kötelezettségét, a 95. (2) bekezdés c) 14

15 pontja azonban a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeként előírja a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevének felsorolását. A nemzetiségi önkormányzat azonban az Njtv. 95. (2) bekezdés n) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzatában rögzítheti a jelenléti ív vezetésének és jegyzőkönyvhöz csatolásának kötelezettségét. A törvényességi felügyelet szempontjából is javasolható az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a jelenléti ív vezetése és a kormányhivatalhoz is felterjesztett jegyzőkönyvhöz történő csatolása. Az Njtv. 95. (3) bekezdése rendelkezik a jegyzőkönyv aláírásának szabályairól. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és amennyiben csak magyar nyelven készült a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A nemzetiség nyelvén is elkészített jegyzőkönyvet a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá, akinek személye eltér a magyar nyelvű jegyzőkönyvet hitelesítő képviselőtől. Ha a jegyzőkönyv két nyelven készül, a jegyzőkönyv-hitelesítők mindkét változatot kölcsönösen is aláírják. A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével megtekinthetőek. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi, közgyűlési határozat nyilvános. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak (Njtv. 96. (1)-(2) bekezdései). Az Njtv. módosította a jegyzőkönyvek felterjesztésével kapcsolatos szabályozást is. Az ülésről készült jegyzőkönyvet évtől kezdve a jegyző helyett a nemzetiségi önkormányzat elnöke küldi meg az illetékes kormányhivatalnak, az ülést követő tizenöt napon belül (Njtv. 95. (3) bekezdés). Ezzel egyidejűleg a jegyzőkönyvet a helyi önkormányzat jegyzője vagy megbízottja részére is meg kell küldeni Közmeghallgatás: A települési nemzetiségi önkormányzat tekintetében a korábbi szabályozáshoz hasonlóan az Njtv. is rögzíti az évi egy közmeghallgatás tartására vonatkozó kötelezettséget (97. ). A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a kormányhivatalhoz felterjeszteni. A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdése a kormányhivatal számára feladatként állapítja meg a hivatalhoz beérkezett, a nemzetiségi önkormányzat üléseiről készült jegyzőkönyvek Wekerle Sándor Alapkezelőnek és a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetőjének történő megküldését. A felterjesztett jegyzőkönyvek a nemzetiségi önkormányzat évre vonatkozó költségvetési támogatásának megállapítása szempontjából kiemelkedő fontossággal bírnak, erre tekintettel ismételten kérjük, hogy a jegyzőkönyveket beleértve a évben tartott közmeghallgatásokról készült jegyzőkönyveket is a törvényben előírt alaki feltételekkel és mellékletekkel 15

16 elkészíteni, továbbá a jogszabályban megadott határidőben a kormányhivatalhoz megküldeni szíveskedjenek A képviselő-testület feloszlásának kimondása: A Nektv.-ben foglaltakhoz hasonlóan a nemzetiségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Új szabály azonban, hogy ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségének egyidejű megállapítása mellett hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni, amelynek költségét a nemzetiségi önkormányzat viseli. A képviselő-testület, közgyűlés feloszlása nem mondható ki a választást megelőző és azt követő hat hónapon belül. A határidő megállapításkor a feloszlatásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni (Njtv. 98. (1)-(2) bekezdései). 7./ A nemzetiségi önkormányzati képviselő: A Nektv.-beli szabályozáshoz képest némileg módosulnak a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezések (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik a) a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján, b) választójogának elvesztésével, c) összeférhetetlenségének kimondásával, d) (méltatlanság megállapításával, a évi választás kitűzésének napjától hatályos) e) lemondással, f) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatásával, g) a képviselő-testület feloszlásával, h) ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselőtestület, közgyűlés ülésén, i) a képviselő halálával. A felsorolt megszűnési okok közül a c), e) és h) pontok esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését. A határozatot a döntéshozatalt követő munkanapon meg kell küldeni az érintett képviselőnek, a választási bizottságnak és a megyei kormányhivatalnak. Bővítette és pontosította az Njtv. a lemondás szabályait (Njtv (4)-(6) bekezdései). Eszerint a képviselő a képviselő-testület, közgyűlés ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A képviselő lemondhat a képviselő-testülethez, közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a képviselő-testület, közgyűlés elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselőtestület, közgyűlés következő ülésén ismertetni kell. Fontos szabály, hogy a lemondás nem vonható vissza. Lemondás esetén a képviselő megbízatása megszűnik: a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában 16

17 b) a lemondás bejelentésének vagy az írásbeli nyilatkozat átvételének napján. 8./ A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre: 8.1. Át nem ruházható hatáskörök: A nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható azon hatásköreit, amelyben minősített többséggel meghozott döntés szükséges, az Njtv a rögzíti az alábbiak szerint A helyi nemzetiségi önkormányzat jogszabályi keretek között át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül, b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit, c) vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait, d) a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat, e) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt, f) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást, g) feladat-és hatáskör átvételét más önkormányzattól, h) amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg. A törvényi felsorolás utolsó eleme felhatalmazza a nemzetiségi önkormányzatokat, hogy szervezeti és működési szabályzataikban további olyan tárgyköröket határozhassanak meg, amelyekben a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel dönthet. Ez a felhatalmazás csak lehetőség, nem jelent kötelezettséget a nemzetiségi önkormányzatok számára. A tulajdonost megillető jogosultságokról a nemzetiségi önkormányzat testülete szintén át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz (Njtv (2) bekezdése). Az Njtv (1) bekezdése további át nem ruházható hatásköröket sorol fel (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt: a) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról, b) bizottság létrehozásáról, c) bírósági ülnökök megválasztásáról, d) költségvetéséről és zárszámadásáról, ellátja továbbá az ezzel kapcsolatos, az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási teendőket, e) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról, f) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról, 17

18 g) olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Ezen utóbbi felsorolás bővítése is lehetséges megfelelő SzMSz-beli szabályozás révén A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatai: 115. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata: a) a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás, b) a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást, c) a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása, d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, e) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása, f) a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, helyi egyházi szervezetekkel, g) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése, h) közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében, i) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai: 116. (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat a rendelkezésére álló források keretei között önként vállalt közfeladata különösen a) nemzetiségi intézmény alapítása, b) kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása, c) nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása. Az Njtv (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat a 116. (1) bekezdésben említett feladatokon kívül hatósági feladatok kivételével önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. 9./ A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása: Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület/közgyűlés, a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. A nemzetiségi önkormányzat 18

19 feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása (Njtv (1)-(2) bekezdései). Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: új Áht.) 27. (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait az Njtv. szerinti megállapodásban rendezik, amelyről jelen tájékoztató 4./ pontja alatt olvasható részletes útmutató Önálló pénzforgalmi számla: Az új törvény egyik legfontosabb célja olyan szabályrendszer megteremtése, amely biztosítja, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok az adminisztráció megkettőződése nélkül önálló jogi személyüknek, és az önkormányzatiságnak megfelelően önálló szervezetként (törzskönyvi jogi személy) nyilvántartásba kerüljenek, önálló számlával rendelkezzenek és önállóan gazdálkodjanak, az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint. Ezzel összefüggésben a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban új szabályozást állapít meg az Njtv a, amely az alábbiak szerint rendelkezik: 133. A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXV. törvény 18. -a szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása, továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül. A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvényben megállapított költségvetési támogatásokat évben a december 30. napján hatályos szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára. (Az új Áht. 111 (10) bekezdése a továbbutalás határidejét három munkanapban állapítja meg.) A fenti szabályozásból következően ahhoz, hogy a részére megállapított támogatást megkaphassa, az érintett nemzetiségi önkormányzatnak önálló, a székhely települési önkormányzat számlájától elkülönülő pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az új Áht. 84. (2) bekezdése értelmében a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi nemzetiségi önkormányzat székhely szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti. 19

20 9.2. Önálló költségvetés: Az Njtv. 78. (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik. 78. (3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. A hivatkozott törvényi előírás, valamint a szintén január 1. napján hatályba lépett új Áht. rendelkezései alapján a nemzetiségi önkormányzat költségvetése a évtől kezdődően már nem kerül beépítésre a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. Megváltozott a helyi önkormányzati költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet előkészítésére vonatkozó szabályozás is, amely szerint a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet előkészítése során az előzetes véleményezésében a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérését az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet ai már nem írják elő. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az Njtv a értelmében, amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor. A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében az általános működési támogatás egy települési és egy területi kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzatra jutó éves összegét évtől éves átlagösszegét a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetője közleményként minden év január 31-éig közzéteszi a Magyar Közlönyben. 9./ A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete: A Nektv. által szabályozott törvényességi ellenőrzés helyett január 1. napjától a kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét látja el. Az Njtv a értelmében amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az e törvényen alapuló feladatellátási kötelezettségét elmulasztja, a megyei kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás bíróság által történő megállapítását, egyidejűleg kezdeményezi, hogy a bíróság határidő tűzésével kötelezze a nemzetiségi önkormányzatot a kötelező feladat ellátására. A megyei kormányhivatal az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés pótlása (aktuspótlás) kivételével a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. 20

21 A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályozást egyrészt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény tartalmazza, másrészt ezen törvény felhatalmazása alapján kiadásra fog kerülni a törvényességi felügyelet részletes szabályairól szóló kormányrendelet. A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól csak ezt követően adható teljes körű tájékoztatás. Maga az Njtv. is rögzíti a Nektv.-hez hasonlóan azonban azt az előírást, amely szerint a megyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja (Njtv ). 10./ A nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatása: Az Alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatásának joga az Országgyűlés hatáskörébe tartozik (Njtv (1) bekezdése). Erre javaslatot a törvény 150. d) pontja alapján a Kormány terjeszthet be az Országgyűléshez. A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a megyei kormányhivatal javaslatára jogosult kezdeményezni a Kormánynál, hogy az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az Országgyűléshez. 11./ Egyéb fontos tudnivalók: Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével (Njtv (1) bekezdés). Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára, juttatásaira és a költségátalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak (Njtv (2) bekezdés). Fontos kiemelni, hogy az Njtv aiban foglaltak január 1. napjától hatályosak, azonban a törvény a értelmében ezeket a rendelkezéseket első alkalommal az Njtv. hatályba lépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választásokon kell alkalmazni. TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER VÁLTOZÁSÁRÓL A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCSOK MEGSZŰNÉSÉRŐL Készítette: Dr. Balogh Zoltánné A Magyar Közlöny 164. számában kihirdetésre került a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVIII. törvény, mely alapvetően megváltoztatta a területfejlesztés intézményrendszerét. 21

22 A január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések szerint megszűnt a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács és megszűntek a kistérségi fejlesztési tanácsok is. A regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat lett. A regionális fejlesztési ügynökségek jogutódja és a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Állam, a kistérségi fejlesztési tanácsok jogutódjai a többcélú kistérségi társulások lettek. A módosító törvény indokolása szerint a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatai (például a kistérségi területfejlesztési koncepció, közös területfejlesztési program kidolgozása) nagymértékben átfedésben álltak a területfejlesztési önkormányzati társulások feladataival. Mindezek mellett a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény is lehetőséget biztosított arra, hogy a többcélú társulások lássák el a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait. A feladatokat párhuzamosan ellátó intézmények kistérségi szinten nehezen áttekinthető rendszert eredményeztek, amelyek indokokolttá tették az átalakítást. Szükségessé vált a kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsok és a kistérségi fejlesztési tanácsok megszüntetése. Ezzel párhuzamosan a helyi önkormányzatokról szóló új sarkalatos törvénnyel (a továbbiakban: új Ötv.) a területfejlesztési és területrendezési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerültek. A kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait a jövőben a többcélú kistérségi társulások látják el. A területfejlesztési feladatokkal kapcsolatos szerződéseket a többcélú kistérségi társulásokkal kötötte meg az állam, így nem volt szükség a kistérségi fejlesztési tanácsokkal kapcsolatos jogutódlás rendezésére, ezért az külön nem jelenik meg. A módosító törvény 39. -a tartalmazza azokat a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket, amelyek megszüntetik a kistérségi fejlesztési tanácsokat (Tftv. 10/A.-10/G. -ok), a megyei területfejlesztési tanácsokat (Tftv. 12. és az azt megelőző alcím), és a regionális fejlesztési tanácsokat (Tftv. 16. és az azt megelőző alcím). Az új Ötv., mint sarkalatos törvény a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését január 1-jétől a törvényességi felügyelet szabályaival váltotta fel és rendelkezett az önkormányzatok társulásairól is. A Tftv. módosítása megteremtette az összhangot az új Ötv.-vel, mert kimondja, hogy a területfejlesztési önkormányzati társulások felett a helyi önkormányzatok törvényességéért felelős szerv (kormányhivatal) törvényességi felügyeletet gyakorol. A módosító törvény 10. -ával részletesen szabályozza a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatait. A feladatok közül fontosnak tartjuk kiemelni a Tftv. módosított 13. (2) bekezdésének d) pontját, mely szerint a megyei önkormányzat szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét; továbbá kiemelnénk a (4) bekezdést, mely szerint a megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról és programról szóló rendeletét a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Új intézményként vezeti be a módosító törvény a regionális területfejlesztési fórumot, mely az érintett régiók területét alkotó megyék, illetve főváros képviselőiből áll, önálló szervezettel nem rendelkezik, titkársági teendőit az erre kijelölt megyei önkormányzat hivatala látja el, valamint a megyei területfejlesztési fórumot, 22

23 amelynek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. A regionális területfejlesztési fórumhoz hasonlóan, a megyei területfejlesztési fórum sem rendelkezik önálló szervezettel, titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti képviselő-testület hivatala látja el. A megyei jogú városoknak jelentős szerepe van a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának kidolgozásában, elfogadásában, a megyei fejlesztési programokban, és az egyes alprogramokban is. Új intézmény a szabad vállalkozási zónák megteremtése, melyet a Kormány hozhat létre és területfejlesztési célok érdekében működnek, a jövőben megjelenő külön törvény által meghatározott módon pénzügyi és más kedvezményekkel. A helyi önkormányzatok és társulásaik ipari parkok és más fejlesztési egységek létrehozására jogosultak. A módosító törvény szabályozza a területrendezési tervek tartalmi követelményeit is. A területrendezési hatósági eljárás ügyintézési határidejét 30 napra csökkenti. Ezzel párhuzamosan megszűnik a megyei önkormányzatok hatósági eljárásba nem illeszkedő, a határidőt jelentősen befolyásoló és megnövelő véleményezési lehetősége. A módosítással bevezetésre kerül egy új típusú területrendezési hatósági eljárás, melyre azért van szükség, mert a párhuzamos területrendezési és településrendezési tervezési eljárások következtében előfordulhat olyan eset, amikor a jogszerű településrendezési döntés nincs összhangban az elfogadott területrendezési tervvel. Ezt az ellentmondó jogi helyzetet tisztázná az új eljárás. Az új 23/E. a területrendezési tervezés tapasztalatai alapján meghatározza, hogy a területrendezési terveket legalább tízévenként felül kell vizsgálni. A módosító törvény rendelkezik más, a területfejlesztéssel összefüggő törvénymódosításokról is: A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény január 1-jén lépett hatályba, így már ettől az időponttól kezdődően oly módon határozza meg az ajánlatkérők körét, hogy ne tartalmazza a megszűnő területfejlesztési szervezeti formákra való utalásokat. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény számos összeférhetetlenségi szabályt állapított meg, és a megszűnő szervezeteket felváltó megyei önkormányzat, annak képviselő-testülete elnöke és tagjai vonatkozásában rendezi, hogy mely tisztségviselők kizártak és melyek nem kizártak a támogatásokkal összefüggő eljárásokban, illetve e tisztségviselők milyen körben járhatnak el. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. Törvény módosításával a megszűnő szervezetek helyébe lépő megyei (fővárosi) önkormányzathoz kötődő értelemszerű változások kerültek átvezetésre. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvény módosításra került a megyei (fővárosi) önkormányzatok területfejlesztési hatáskörének kibővülése miatt. 23

24 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény egyes rendelkezései is módosultak, mely a megszűnő kistérségi fejlesztési tanácsok folytán szükséges volt. A sportról szóló évi I. törvényben a sportigazgatási szervvel együttműködő szervezetek körét módosították. A víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény a kikötők létesítéséhez szükséges terület kijelölésében való közreműködést illetően tartalmazott fejlesztési tanácsi feladatot, mely beleolvadt a megyei (fővárosi) önkormányzat által ellátott településrendezési feladatok közé. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIX. törvény egyeztetési kötelezettséget írt elő egyes projektek esetén, mely feladatot január 1-jétől a megyei (fővárosi) önkormányzatoknak szükséges ellátniuk. Fontosnak tartjuk még kiemelni, hogy a Kormány a 248/2011. (XII. 1.) Korm. rendeletével létrehozta a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt. Feladata többek között, hogy a 4. (4) bekezdés a) pontja szerint területfejlesztési stratégiaalkotó tevékenységi körében közreműködik a minisztériumok, a kormányhivatalok és a megyei önkormányzatok, térségek nemzeti területi tervezési feladatainak koordinációjában és a térségi tervezési módszertanok készítésében. TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZABÁLYAIRÓL Készítette: Dr. Semperger Zsolt január 1-jén hatályba lépett az államháztartás két új alapjogszabálya: az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.). Tájékoztatónkban az önkormányzatokat érintő leglényegesebb változásokra szeretnénk felhívni a figyelmet. Hatályát vesztette az említett két jogszabály alapján, többek között: a régi Áht. (1992. évi XXXVIII. törvény), az Ámr. (az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet). Módosult továbbá: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló új törvény, a közbeszerzésekről szóló új törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény, a régi Ötv. (a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény), 24

25 a hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes szabályairól szóló 24/2007. (II. 28.) Korm. rendelet. 25

26 Az Áht. és Ávr. szabályozási módja Az államháztartás rendszerének átformálását elsősorban az európai uniós csatlakozás miatt megváltozott szabályozási környezet és az új Alaptörvény által támasztott követelmények, valamint a törvény áttekinthetőségének (amelynek a két évtized 124 db módosítása nem kedvezett) igénye tették szükségessé. Az új törvény lényegesen, közel felével rövidebb az elődjénél, mivel egyrészt igyekszik egyszerűbb, egységesebb, kevesebb kivételt tartalmazó előírásokat bevezetni, másrészt pedig nagyobb hangsúlyt kapott benne a végrehajtási rendeleteknek teret engedő, keretjellegű szabályozás. A fő végrehajtási rendelet, az Ávr. hossza azonban ezzel együtt is körülbelül kétharmada az eddigi Ámr. terjedelmének. A törvény szerkezeti egységei az egyes folyamatok alapján különülnek el egymástól, szemben a korábbi, alrendszer szerinti felosztással. Így ahol lehetséges, az adott folyamaton, tevékenységen (pl. költségvetés tervezésén, összeállításán, állami támogatások igénybevételén) belül egymás után szerepelnek a központi és az önkormányzati alrendszerre vonatkozó előírások. Az Áht.-ból kikerült az önkormányzat vagyonára (a hétköznapi értelemben vett, azaz a követeléseken és kötelezettségeken túli vagyonára) vonatkozó szabályozás, ugyanis ezt a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény ai tartalmazzák. Ugyancsak külön jogszabály, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló évi CXII. törvény szabályozza a gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok közzétételét. Az új törvény részben a kiskapuk kiküszöbölése, részben az egyszerűsítés céljából jó néhány kivételszabályt megszüntet. Lényeges például, hogy kötelezettségvállaláshoz minden esetben kell előirányzati fedezet, ezt semmilyen egyedi engedély sem helyettesítheti a költségvetésben meghatározott beruházásra, beszerzésre jóváhagyott fedezet megléte esetén viszont az lefolytatható további külön engedély nélkül. Szintén fontos példa az egyszerűsítésre az utalvány külön ellenjegyzésének megszüntetése. Az átláthatóságot szolgálja, hogy rendeleti szintre kerültek át olyan, végrehajtási jellegű szabályozási körök, mint például a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményei, az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közti átcsoportosítások esetei, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak felsorolása, az önkormányzatok finanszírozása, felhasználásának ellenőrzése, az alapító, megszüntető okiratok tartalma és a törzskönyvi nyilvántartás. A törvény keretjellegű normáinak legtöbbjéhez az Ávr. állapít meg végrehajtási szabályokat. Az új rendelet szerkezete eltér a hatályon kívül helyezett Ámr.-től: míg az Ámr. szabályozása saját logikai sorrendet épített fel, addig az Ávr. már pontosan, szakaszról szakaszra követi a törvény érintett rendelkezéseit. Néhány, az önkormányzatok számára is fontos területen azonban nem az Ávr., hanem más rendeletek tartalmazzák a végrehajtási normákat. Ilyen terület többek között: 26

27 a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés, amelyet a (részben az eddigi Ámr. belső kontrollra vonatkozó szabályozását, részben a Ber.-t felváltó) szintén január 1-jén hatályba lépett 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályoz; a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletszabályai (a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet); az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet); a törzskönyvi nyilvántartás, amelynek részletszabályait egyelőre a 25/2009. (XI. 18.) PM rendelet tartalmazza, azonban már előkészítés alatt áll az ezt felváltó NGM rendelet (ennek tervezete a Kormány honlapján olvasható); az állami kezesség és garancia (az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet); az állam és önkormányzat által nyújtott támogatások versenyjogi megfelelőségének garanciái (az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet); a szakfeladatrend (a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet, amely várhatóan hamarosan módosul); a rendezett munkaügyi kapcsolatok egyes kérdései (a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FVM rendelet); továbbá az elemi költségvetés adattartalma, amelyet szabályozó NGM rendelet várhatóan január végén jelenik meg. Irányító szervek A törvény általános szabályai rendezik, ki minősül az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében irányító szervnek és irányító szerv vezetőjének (2. (1) bekezdés h) i) pont), valamint azt is, hogy ez pontosan milyen hatáskörök gyakorlását jelenti, illetve ezek hogyan oszlanak meg az irányító szerv és annak vezetője között (9., elsősorban (1) és (6) bekezdés). Az irányító szervek: a helyi önkormányzat vagy helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács (ennek hiányában a kijelölt vagy székhely szerinti képviselő-testület). Költségvetési rendelet, határozat Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetések elfogadását a törvény a és az Ávr a szabályozza. A költségvetési koncepció benyújtásának határideje november 30. (választási évben december 15.) maradt. A költségvetési rendelettervezet benyújtásának határideje változott. Az eddigi kivételszabály általános előírássá lépett elő, így a határidő a központi költségvetési 27

28 törvény kihirdetését követő 45 nap. Miután a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvény kihirdetése december 28- án történt meg, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetét a polgármesternek február 11-ig kell a képviselő-testület elé terjesztenie (Áht. 24. (1) (2) és 26. (1) bekezdés). A költségvetés elfogadására konkrét határidőt nem ad a törvény, ám a helyi önkormányzat (valamint a nemzetiségi önkormányzat, többcélú társulás, jogi személyiségű társulás, térségi területfejlesztési tanács és ezek valamennyi költségvetési szerve) köteles az elfogadott költségvetési rendelet (határozat) alapján elkészített elemi költségvetésekről a fent említett február 11-ét követő 30 napon belül, azaz március 12-ig adatot szolgáltatni a Kincstárnak (Áht (1) bekezdés és Ávr. 33. (1) bekezdés). Ha ez nem történik meg, akkor a belügyminiszter felfüggeszti a helyi és a nemzetiségi önkormányzatnak, illetve a többcélú társulásnak a nettó finanszírozás alapján járó összeg folyósítását a határidőt követő hónaptól (Áht. 83. (6) bekezdés). A költségvetést az idei évben tehát a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú és a jogi személyiségű társulások, valamint ezek költségvetési szervei tekintetében február 11-ig kell beterjeszteni, elfogadni pedig olyan időben kell, hogy március 12-ig már az elemi költségvetésekről lehessen adatot szolgáltatni a Kincstárnak. Így kerülhető el az szja helyben maradó részének, a jövedelemkülönbség-mérséklő támogatásnak, a normatív hozzájárulásoknak, támogatásoknak, egyéb (központi költségvetési törvényben önkormányzatok részére biztosított) támogatásoknak és az önkormányzati egészségügyi intézmények finanszírozásának áprilistól történő felfüggesztése. Költségvetési hiány A költségvetési hiány tervezését az új szabályozás szigorú feltételektől teszi függővé. Igaz ugyan, hogy az új Ötv. működési hiány tervezését tiltó rendelkezése (111. (4) bekezdés) csak jövőre lép hatályba, azonban a Stabilitási törvény (2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról) már az idei évre is (szűk körű kivételekkel) engedélyeztetési eljáráshoz köti az önkormányzatok hitelfelvételét. Az elfogadott költségvetésben szerepeltetett adósságkeletkezési szándékról is előzetesen tájékoztatni kell a Kormányt, a tényleges végrehajtás pedig az engedélyezéstől függ. Az adósságot keletkeztető ügyletek engedélyeztetésének szabályait a Stabilitási törvény 10. -a, valamint az ennek végrehajtására kiadott, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet határozza meg. (Ezek részleteit külön tájékoztatóban ismertetjük.) Mindezekkel összhangban a költségvetésben betervezett hiány (belső finanszírozással le nem fedett része) tekintetében meg kell határozni a hiány finanszírozásának módját. Áht. 5. (3) A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). ( ) Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet, költségvetési határozat rendelkezik. 28

29 Meg kell határozni továbbá a hiány finanszírozására szolgáló pénzügyi műveletek bevételeit, az összegszerűen meghatározott adósságot indokoló fejlesztési célokat, a fennálló adósságokat és az ezekre fordítandó saját bevételeket. Áht. 23. (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, c) a költségvetési egyenleg összegét, d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, beleértve a 73. (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a c) és d) pont szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, g) a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és h) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket. A hiány külső finanszírozására szóba jöhető pénzügyi műveleteket a törvény pontosan meghatározza. Áht. 73. (1) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) az értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, visszavásárlása, ab) a hitel, kölcsön felvétele és törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként való elhelyezése és visszavonása, ( ) (2) A devizában kibocsátott, értékesített, visszavásárolt értékpapírok, felvett és törlesztett hitelek, kölcsönök kibocsátásakor, értékesítésekor, visszavásárlásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni. Már a költségvetés tervezésekor biztosítani kell továbbá a következő évekre vállalt kötelezettségek fedezetét is. Áht. 36. (4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra ( ) b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival ( ) megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell. A költségvetés elfogadása előtt külön határozatban kell meghatározni a saját bevételeknek és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő kötelezettségnek a költségvetési évet követő 3 évre várható összegét. Áht. 29. (3) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése 29

30 szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. A helyi és nemzetiségi önkormányzatnak, társulásnak és költségvetési szerveiknek likviditási tervet is készíteniük kell. Áht. 78. (2) A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés A kötelezettségvállalási szabályokban jelentős módosítás, hogy bár az önkormányzat nevében továbbra is a polgármester (vagy általa felhatalmazott személy), a hivatal nevében azonban csakis a jegyző (vagy általa felhatalmazott személy) vállalhat kötelezettséget (Ávr. 52. (1) bekezdés c) pont). A pénzügyi ellenjegyzésre (amely a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének új, pontosított elnevezése) kizárólag a polgármesteri hivatal gazdasági vezetője (ennek hiányában kijelölt köztisztviselője) jogosult (55. (2) bekezdés). Az egyszerűsítést szolgálja, hogy megszűnik az utalvány ellenjegyzése, miután a jogalkotó az érvényesítést önmagában is megfelelő kontrollnak ítéli. Önkormányzati biztos Változatlanul megmaradt az önkormányzatnak az a rendeletalkotási felhatalmazása, amely az önkormányzati biztos kirendeléséhez a törvényinél (Áht. 71. (4) bekezdés) szigorúbb szabályozást enged bevezetni (109. (6) bekezdés). A szervek gazdálkodásának különválasztása Az idei évtől a korábbiaknál sokkal jobban elkülönül egymástól a helyi önkormányzat, társulásai és költségvetési szervei (ezen belül különösen a hivatal), valamint a nemzetiségi önkormányzat költségvetése és gazdálkodása. Az Áht. 23. (2) bekezdés a) b) pontja alapján az önkormányzat által irányított költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési rendelet az önkormányzat bevételeitől és kiadásaitól elkülönítve tartalmazza. Az Ávr. 24. (1) (2) bekezdése határozza meg részletesen, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal (a törvény szóhasználatával: önkormányzati hivatal) tekintetében mely bevételek és kiadások melyik szervhez tartoznak. Ennek alkalmazásához fontos figyelembe venni, mely feladatokat telepítik az egyéb jogszabályok az önkormányzatokhoz (pl. közútfenntartás, szociális ellátás), és melyek tartoznak szorosan a polgármesteri hivatalhoz (ahol a hatáskör címzettje a képviselő-testület hivatala, illetve a jegyző). Így például az önkormányzat költségvetési szerveként működő szociális ellátó intézmény támogatása bevételként az intézmény költségvetésében, kiadásként az önkormányzatnál (tehát nem a hivatalnál) jelenik meg. Az önkormányzat belső ügyeinek (pl. a polgármester és a képviselők tiszteletdíja, a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatainak polgármesteri hivatal általi ellátása), valamint a jegyzőhöz telepített államigazgatási feladatoknak, továbbá a vagyonkezelt 30

31 (miután tulajdonos továbbra is csak az önkormányzat lehet) vagyon fenntartásának a bevételei-kiadásai a polgármesteri hivatal költségvetésében szerepelnek. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetése külön határozatban jelenik meg, amelyet idén már nem kell beépíteni az önkormányzati rendeletbe. Ebben kell szerepeltetni a nemzetiségi önkormányzat saját (pl. a nemzetiségi képviselő-testület működésével kapcsolatos) bevételeit-kiadásait (Áht. 26. (1) és Ávr. 29. (1) bekezdése). A különböző jogalanyok átlátható, egymástól elkülönülő gazdálkodása (a külön költségvetésen túl) önálló elemi költségvetést, könyvvezetést és beszámolást is jelent. E feladatok ellátásáról az Áht a alapján az eddigiekhez hasonlóan a helyi és a nemzetiségi önkormányzat (valamint a nem önállóan gazdálkodó költségvetési szervek) tekintetében a polgármesteri hivatal, a társulások esetében pedig (társulási típustól és megállapodástól függően) a munkaszervezet vagy a kijelölt polgármesteri hivatal gondoskodik. Az elkülönítés a bankszámlavezetésben is jelentkezik: a helyi és a nemzetiségi önkormányzat, valamint a költségvetési szervek (azonos számlavezetőnél), a többcélú és a jogi személyiségű társulás, külön-külön számlával kell, hogy rendelkezzenek (Áht. 84. (1) bekezdés). A számlavezető lehet díj ellenében a Kincstár vagy pénzintézet. Ennek határideje: január 31. Mindezen túl ugyanezek a szervezetek (ha még nem rendelkeznek vele), önálló adószámot kell, hogy kérjenek, a Kincstáron keresztül, a NAV-tól. Különösen fontos, hogy a módosuló adatok gyorsan átvezetésre kerüljenek az alapító okiratokban és belső szabályzatokban, mivel a Kincstár az olyan, törvény erejénél fogva bekövetkező változások esetében is, mint a nemzetiségi önkormányzatok elnevezése csakis a szokásos eljárási rendben, okiratokkal alátámasztott bejelentés alapján aktualizálhatja a törzskönyvi nyilvántartást, ez pedig adott esetben támogatások folyósításának is feltétele lehet. TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI STABILITÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CXCIV. TÖRVÉNYRŐL ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ 353/2011. (XII. 30.) KORM. RENDELETRŐL Készítette: Dr. Emhő Zsuzsanna A Magyar Közlöny 164. számában jelent meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási törvény), és az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amelyekkel kapcsolatban az alábbiakra kívánjuk felhívni Tisztelt Jegyző Kollégák figyelmét: 31

32 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény: A Stabilitási törvény értelmező rendelkezései között meghatározza a fejlesztés és a likvid hitel fogalmát. (1. ) Fejlesztés: olyan alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő tevékenység, amely új vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására, vagy meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek javítására irányul. E fogalomhoz kötve felhívjuk a figyelmet, a 10. (12) bekezdésére, mely szerint az önkormányzat az Európai Unió kötelező jogi aktusából következő vagy nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az önkormányzat évi saját bevételeinek 50 %-át. A likvid hitel: a naptári éven belül visszafizetendő hitel, ideértve a pénzforgalmi számlához kapcsolódóan nyújtott hitelt is. Ehhez kapcsolódik a 10. (4) bekezdése, mely szerint az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. A törvény meghatározza az államadósság fogalmát, számítását, melybe beletartozik az államháztartás önkormányzati alrendszerének adóssága is. (2. (1)-(3) bekezdés) A törvény meghatározza az adósságcsökkentést és e cél érdekében részletesen szabályozza az adósságot keletkeztető ügylet fogalmát és annak értékét. (3. ) Kógens rendelkezésként rögzíti, hogy az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet néhány kivétellel érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. (10. (1) bekezdés) E szabályt a január 1-je után megkötött ügyletekre kell alkalmazni. Ezek a jövőben megkötendő ügyletek a évi költségvetési rendeletekben szerepelhetnek, azonban megkötésükre csak a Kormány hozzájárulásának megadását kötően kerülhet sor. A kivételek a következők: A Kormány hozzájárulása nélkül lehetséges: a magyar költségvetést érintő, és az Európai Uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre likvid hitelre vonatkozó, valamint fővárosi önkormányzat és a megyei jogú város esetében a 100 millió forintot országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot egyéb önkormányzat esetében pedig a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötése. A fentieken túl figyelembe kell még venni az önkormányzatnak a saját bevételi korlátot, mely szerint az önkormányzatnak az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 %-át. 32

33 Szabályozásra került az is, hogy az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. (10. (4) bekezdés) A likvid hitel a Kormány hozzájárulása nélkül is felvehető. Az önkormányzatnak a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatnia kell a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében. (10. (7) bekezdés) E formula szerint tehát a költségvetési rendeletben szerepeltetni kell a kormányzati hozzájáruláshoz kötött tervezett ügyletet, azt követően adatszolgáltatási kötelezettsége van az önkormányzatnak, melyet a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet ír elő, továbbá el kell indítania a Kormány felé a hozzájárulás iránti kérelmét. Az ügylet a Kormány hozzájárulása nélkül nem köthető meg. Meghatározásra kerültek azok az együttes feltételek, amelyek alapján az önkormányzat fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletéhez a Kormány hozzájárulását adja. (10. (8) bekezdés) Továbbá a kérelemhez csatolandó kötelező mellékletek is (10. (9) bekezdés.) Külön utalnánk arra, hogy a fizetési kötelezettségbe beleszámítandó a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség is (10. (11) bekezdés). A Stabilitási törvény önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos alkalmazandó szabályt is tartalmaz, miszerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. (29. ) Ez figyelembe veendő a fizetési kötelezettséget előíró valamennyi önkormányzati rendelet tekintetében pl. a helyi adó és helyi bírság tekintetében is. Ehhez társul a 31. -ban szereplő visszamenőleges hatály tilalma. Továbbá a 32. szerinti kihirdetés és hatálybalépés közötti 30 nap követelménye. Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szűntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet. (31. (1) bekezdés) A fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. (32. ) A Stabilizációról szóló törvény végrehajtási rendelete Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet A rendelet hatálya kiterjed: helyi önkormányzatokra nemzetiségi önkormányzatokra többcélú kistérségi társulásokra 33

34 egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulásokra a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi, fejlesztési tanácsokra (a továbbiakban együtt: önkormányzat) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez a Stabilitási törvény szerint a Kormány hozzájárulása szükséges. A kormányrendelet előír egy határidőhöz kötött adatszolgáltatási kötelezettséget. A tárgyévben várható fejlesztési célú, kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletekről az önkormányzat a költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően, de legkésőbb március 15-éig a Korm. rendelet 1. melléklete szerint adatlapon a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül adatot szolgáltat a kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: Igazgatóság). (3. (1) bekezdés) Ez az adatszolgáltatás nem minősül hozzájárulás iráni kérelemnek, e kérelmet az önkormányzatnak külön eljárás keretében kell benyújtania! A kormányrendelet külön írja elő a kérelem benyújtását, amelyhez az önkormányzat oldaláról nincs határidő kötve. Az önkormányzat az előbb részletezett adatszolgáltatása alapján nyújtja be a Kormány hozzájárulása iránti kérelmét a fejlesztési célú jogügylethez. Kivételesen indokolt esetben az adatszolgáltatás hiányában is benyújtható a kérelem. A hozzájárulás iránti kérelmet a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani az Igazgatóságnak. A Korm. rendelet részletesen meghatározza a kérelem tartalmi és formai szabályait, mellékleteit. (5. (2)-(3) bekezdés) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és mellékleteit megvizsgálja, véleményezi és a hiánytalan kérelmet és annak mellékleteit a kérelem benyújtását vagy hiánypótlást követő 8 napon belül véleményével együtt elektronikus úton továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal). (6. (4) bekezdés) A kormányhivatal megvizsgálja azt, hogy az ügyletet alátámasztó dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak és az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e. A kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit az Igazgatóság és saját véleményével együtt a kérelem beérkezését vagy hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a minisztereknek. (7. ) A Kormány a miniszterek által készített együttes előterjesztés alapján a beérkezett kérelmekről a következő hónap utolsó napjáig dönt. (8. ) A Kormány a döntéséről annak meghozatalát követően haladéktalanul a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján értesíti az önkormányzatot. (9. ) A Korm. rendelet január 1. napján lépett hatályba. Ehhez a témához kapcsolódva fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az Államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: új Áht.) 29. (3) 34

35 bekezdése szerint a helyi önkormányzat (nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás) évente, legkésőbb a költségvetési rendelet (határozat) elfogadásáig határozatban állapítja meg a Korm. rendeletben meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. Fentiek összegzéseként felhívjuk a Tisztelt Jegyző Kollégák figyelmét, hogy a Stabilitási törvény és az új Áht. szabályozásának összevetéséből megállapítható, hogy a évi költségvetés előkészítésekor a költségvetési hiány tervezése szigorú feltételektől függ. Ennek részletezését az államháztartás új szabályairól szóló tájékoztatónk tartalmazza. A Stabilitási törvény összhangban áll Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében szabályozza az önkormányzatok kölcsönfelvételét, kötelezettségvállalását, hogy megakadályozza az önkormányzatok további eladósodottságát, és az államadósság növekedését. AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSI ÉS RENDELETALKOTÁSI JOGKÖRÉNEK VÁLTOZÁSA EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁSOKKAL, VALAMINT A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN ÉVBEN Készítette: Dr. Neparáczki Nándor Közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vkt.) december 31-én került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. A Vkt. 65. (1) bekezdés értelmében: A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. Az ármegállapító hatáskör gyakorlója tehát mind az ivóvíz, mind a szennyvízelvezetési közszolgáltatásra vonatkozóan december 31-e órájától a vízgazdálkodásért felelős miniszter. E rendelkezéssel egyidejűleg pedig a Vkt. hatályon kívül helyezte az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv) mellékletének B) pontja Szolgáltatások elnevezésű részéből az önkormányzati tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvíz díja, az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja, és az állami tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja, valamint az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja elnevezésű sorokat, aminek értelmében megszűnt az önkormányzatok díjmegállapító hatásköre a nevezett 35

36 közszolgáltatásokkal összefüggésben december 31.-én órakor. Mindez azt jelenti, hogy a települési önkormányzatok képviselő-testületei nem jogosultak évre vonatkozóan helyi rendeletben meghatározni sem az ivóvíz díját, sem a szennyvízelvezetéssel összefüggő közszolgáltatás díját. A miniszter rendeletében meghatározott díjak hatálybalépéséig a Vkt. maga tartalmaz a évi díjakra vonatkozóan rendelkezéseket az alábbiak szerint: 76. (1) A 74. (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, december 31-én hatályos díjat, b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. A Vkt. idézett 76. (1) bekezdés b) pontja alapján tehát mind az ivóvíz, mind a szennyvízszolgáltatással összefüggő közszolgáltatás díját a nem állami tulajdonban levő közművek esetében a szolgáltató maga állapíthatja meg azzal, hogy a december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 %-kal megemelt mértékű díj alkalmazható addig, ameddig a miniszter rendeletben nem szabályozza nevezett közszolgáltatások díjait. A szolgáltatók tehát január 1-jétől már nem az önkormányzatok rendeletei alapján, hanem a törvény erejénél fogva emelhetik meg az ott meghatározott feltételek között az ivóvízszolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetéssel összefüggő közszolgáltatás díjait. A fenti szabályozás alól kivételeket is meghatároz a Vkt., tehát a 76. (1) bekezdésében meghatározott mértéknél is lehet magasabb összegű díjakat megállapítani a szolgáltatónak, ehhez azonban a szolgáltató részéről kérelmet kell benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. Ebben az esetben a Hivatal határoz arról, hogy milyen mértékű díjakat alkalmazhat a szolgáltató. Az erre vonatkozó szabályozás a Vkt. 76. (2) (6) bekezdésében található. Hulladékkezelési közszolgáltatás díja Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló évi CCI. törvény 196. (2) bekezdése a január 1-jétől kiegészíti a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hgt.) az alábbi szakasszal: 57. (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. (2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el évre a települési önkormányzat képviselőtestülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke évben nem haladhatja meg a december 31-én alkalmazott díjat. 36

37 Az idézett rendelkezések tehát meghatározzák azokat a kereteket, melyek között az önkormányzatok élhetnek a Hgt. 23. f) pontjában kapott a hulladékkezelési közszolgáltatás díjainak meghatározására vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazással. A Hgt. új 57. (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzatok képviselő-testületei évre vonatkozóan a hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékeként nem állapíthatnak meg a helyi rendeleteikben magasabb összegű díjat, mint a évre a helyi rendeletben szabályozott hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke. A Hgt. új 57. (2) bekezdése pedig azt az esetet szabályozza, amikor a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint megállapított egységnyi díjtétel és az abból képzett december 31-én ténylegesen alkalmazott díj nem érte el a helyi rendeletekben évre meghatározott legmagasabb mértéket. Ebben az esetben a december 31-én tényleges alkalmazott közszolgáltatási díj mértékét a évi hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke nem haladhatja meg. Autóbusszal végzett menetrendszerinti személyszállítási, valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatás díjai Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló CCI. törvény 37. (2) bekezdése az Artv. Mellékletének B) pontja Szolgáltatások elnevezésű rész alatti táblázat első négy sorát hatályon kívül helyezi április 1- jétől. A hatályon kívül helyezendő részek tartalmazzák a települési önkormányzatok ármegállapító jogkörét a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés díjai, valamint a menetrend szerinti személyszállítás (villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti) és helyi érdekű vasút díjai vonatkozásában. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló CCI. törvény szintén április 1-jei hatállyal módosítja mind az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvényt, mind pedig a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvényt. Mindkét személyszállítási közszolgáltatás esetében azonosan kerülnek szabályozásra a díjmegállapításra vonatkozó rendelkezések. E szerint a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjakat és a díjalkalmazási feltételeket, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kell meghatározni. Abban az esetben, ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjakat és az díjalkalmazási feltételeket, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket a közszolgáltatási szerződésben és a feladatellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kell meghatározni. A személyszállítási közszolgáltatásokkal összefüggésben, jogszabályban, mégpedig Kormányrendeletben egyedül a kedvezményekkel kapcsolatos szabályozás kerül majd meghatározásra. (autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény 5/E-5/F. ; 37

38 vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 27/G 27/H. ) A személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó fent nevezett mindkét törvényben azonban a települési önkormányzatok rendeletalkotási felhatalmazást kapnak ún. közlekedésszervező kijelölésére, mely szervezet részére az önkormányzatok a személyszállítási közszolgáltatással összefüggő a törvényekben szabályozott feladataikat az azokhoz szükséges forrásokkal együtt átadhatják. Közlekedésszervező csak az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervként működő szervezet lehet. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítani kell. Mindkét törvény részletesen szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közlekedésszervezőt kijelölő önkormányzati rendeletnek milyen kötelező tartalmi elemeket kell szabályoznia. Az ezzel kapcsolatos rendelkezések január 1-jétől hatályosak.(autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény 5/A-5/B., 17/A. (2) bek.; vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 5/A 5/B. ; 88. (4) bekezdés) Az új szabályozás értelmében tehát április 1-jétől a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó díjakat a települési önkormányzatok már nem állapíthatják meg rendeletben. A díjakat a közszolgáltatási szerződésben, illetve a feladatellátási szerződésben rögzítik a szerződést kötő felek. Személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításhoz kapcsolódó önkormányzati rendeletalkotási jogkör (taxi) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló évi CCI. törvény 19. (1) (2) bekezdése a közúti közlekedésről szóló évi I. törvényt kiegészíti a 19/A -al, valamint a törvény 48. -át pedig (5a) bekezdéssel január 1. napjától az alábbiak szerint: 19/A. (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxiszolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető. (2) A helyi önkormányzat a főváros esetében a fővárosi önkormányzat rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti. (3) A helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg. (4) A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő. 38

39 (5) Ha a helyi önkormányzat a fővárosban a fővárosi önkormányzat a (3) és (4) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését. 48. (5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeit, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét rendeletben határozza meg. Az új rendelkezések tehát lehetővé teszik, hogy a települési önkormányzatok amennyiben szeretnék a közigazgatási területükön a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásához a törvényben meghatározott tárgykörökben feltételeket határozhatnak meg. A rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás az önkormányzatok számára lehetőséget teremt rendeleti szabályozásra, de annak megalkotása nem kötelező. Az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény 7. (3) bekezdése alapján fennmaradt az önkormányzat díjmegállapító jogköre, a képviselőtestület a helyi körülmények mérlegelésével legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg a személytaxi szolgáltatás díjtételeit. TÁJÉKOZTATÓ A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ ÉVI III. TÖRVÉNY JANUÁR 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. Pintér Anita Az alábbiakban a január 1. napján hatályba lépett, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényt (a továbbiakban Szt.) érintő módosításokról kívánjuk tájékoztatni a Tisztelt Jegyző Kollégákat. A Szt. módosításainak ismertetése során elsősorban a helyi önkormányzati rendeletalkotást érintő változásokra térünk ki. 1./ Lakásfenntartási támogatás: A Magyarország évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: költségvetést megalapozó tv.) 34. (3) bekezdése értelmében az Szt. az alábbi rendelkezéssel egészül ki: 39

40 140/I. A január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb március 31-éig folyósítható. Ezzel a rendelkezéssel párhuzamosan hatályon kívül helyezésre kerültek a törvényből a helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó előírások. A fentiek értelmében december 31. napjával megszüntetésre került a helyi lakásfenntartási támogatási forma. Mindez azt jelenti, hogy január 1. napjától az Szt a alapján helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása nem lehetséges. Erre tekintettel indokolt a helyi önkormányzati rendeletek helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit december 31. napjával hatályon kívül helyezni. A január 1. napját megelőzően megállapított helyi lakásfenntartási támogatást a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb március 31. napjáig lehet folyósítani. A költségvetést megalapozó törvény mellett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény is módosította január 1. napjától az Szt.-t az alábbiak szerint. Fontos változás, hogy a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyek részére nyújtott lakásfenntartási támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) január 1. napjától jegyzői hatáskörbe kerül. A hatásköri változásra tekintettel felmerül azon helyi önkormányzati rendeletek módosításának indokoltsága, amelyek ezen hatáskör bizottság vagy polgármester részére történő átruházásáról rendelkeztek. A lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit főszabály szerint az Szt. határozza meg (Szt. 38. (2)-(8) bekezdései), a törvény 38. (9) bekezdése azonban lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak arra, hogy a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként meghatározzanak a lakókörnyezet rendezettségét biztosító további előírásokat. Hangsúlyozni szükséges, hogy az Szt. hivatkozott 38. (9) bekezdése nem jelent rendeletalkotási kötelezettséget a helyi önkormányzatok számára. Amennyiben azonban a képviselőtestület élni kíván a rendeletalkotás lehetőségével, figyelemmel kell lennie az alábbiakra. Az Szt. 38. (9) bekezdése meghatározza, hogy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében mire irányuló kötelezettség írható elő ( a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség ). A rendeletben meghatározott feltételek teljesítésére a jegyző szólítja fel a kérelmezőt/jogosultat. A felszólításban 5 napnál rövidebb határidő nem határozható meg, viszont a felszólításnak az elvégzendő tevékenységet konkrétan meg kell jelölnie. A rendeletalkotásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a jegyző ezen hivatkozott hatáskörét érintően az önkormányzati rendeletek nem tartalmazhatnak előírást. Önkormányzati rendeletben a jegyző részére hatáskört megállapítani a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 7. (1) bekezdése alapján jogszerűen nem lehetséges. A jegyző szóban forgó hatáskörét az Szt., mint magasabb szintű jogszabály rendezi. Ezen rendelkezések rendeletben történő 40

41 megismétlése amellett hogy szükségtelen, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet és a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény értelmében jogszerűtlen is. 2./ Aktív korúak ellátása: A hatályos szabályozás alapján az aktív korúak ellátására jogosultak foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy rendszeres szociális segélyt kapnak. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg (Szt. 33. (6) bekezdés, módosította a évi CVI. törvény). A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság szabályozásához hasonlóan az Szt. 33. (7) bekezdése az aktív korúak ellátásánál is felhatalmazza a helyi önkormányzatokat a jogosultság szempontjából a lakókörnyezet rendezettségét biztosító további előírások rendeletben történő meghatározására. A szabályozási elv hasonlóságára tekintettel az. 1./ pont alatt kifejtettek ezen ellátási forma tekintetében is irányadóak. Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, az Szt. 33. (7) bekezdése szerinti feltételeknek a felszólítás ellenére nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni. Ezt a rendelkezést január 1. napjától kezdődő hatállyal a évi CVI. törvény iktatta be január 1. napjától változott a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ez az összeg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (Szt. 35. (4) bekezdése, módosította a költségvetést megalapozó tv.). Szintén módosult a törvény a rendszeres szociális segélyre való jogosultság tekintetében is. A évi CVI. törvény 22. (1) bekezdése szerint január 1. napjától az 55. év betöltése helyett azok a személyek jogosultak a rendszeres szociális segélyre, akik a többi feltétel mellett a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik (Szt. 37. (1) bekezdés b) pont). A változások miatt szükséges felülvizsgálat szabályait az Szt. 140/H. -a tartalmazza. Az Szt a a természetbeni szociális ellátásként nyújtható ellátási formákat szabályozza január 1. napjától hatályos előírások szerint a rendszeres szociális segély mellett a foglalkoztatást helyettesítő támogatás is nyújtható természetben (Szt. 47. (1) bekezdés). Amennyiben a képviselő-testület élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt az Szt. 47. (2) bekezdésében foglaltak betartásával, rendeleti szabályozással teheti meg. Ebben az esetben rendeletben kell szabályozni a természetbeni juttatás szabályait és az eljárási rendelkezéseket. 3./ Adósságkezelési szolgáltatás: Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül. 41

42 2012. január 1. napjától a költségvetést megalapozó tv. szigorította az adósságcsökkentési támogatás szabályait. Az Szt. 55/B. (2) bekezdése szerint az eddigi 24 hónap helyett 48 hónapon belül nem állapítható meg ismételten az adósságcsökkentési támogatás, amennyiben támogatott nem vette igénybe az adósságkezelési tanácsadást, vagy 3 hónapig nem tett eleget fizetési kötelezettségének a kapott anyagi segítség ellenére. Sikeres adósságkezelés esetén pedig ugyanaz a személy vagy háztartásának tagja az eddigi 6 hónap helyett 24 hónapig nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban. 4./ Adatkezelés: A lakásfenntartási támogatás és az aktív korúak ellátása szabályainak módosítása miatt január 1. napjától változtak az Szt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezései is. Az Szt a részletesen meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyet a jegyző által a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából vezetett nyilvántartás tartalmaz. Az Szt a szerinti felsorolást a évi CXCI. törvény a a lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén új elemekkel bővítette (Szt. 18. l) pont). Ehhez kapcsolódóan iktatta be ugyanezen módosító törvény az Szt. 19. (4) bekezdését, amely a 18. szerinti egyes adatoknak a szolgáltatók részére történő átadását szabályozza. A közüzemi szolgáltatóktól történő jegyzői adatkérésére vonatkozó új rendelkezést az Szt. 24. (4) bekezdése rögzíti. Az adatkezelés tekintetében törvényi felhatalmazás hiányában a helyi önkormányzati rendeletekben további szabályok nem állapíthatóak meg. TÁJÉKOZTATÓ AZ EGYES TÖRVÉNYEK ALAPTÖRVÉNNYEL ÖSSZEFÜGGŐ MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. Szabó Gabriella A Magyar Közlöny évi 165. számában megjelent a évi CCI. törvény, mely az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szól. Ennek önkormányzatokat érintő szabályairól készült az alábbi tájékoztatás. 1. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosítása A törvény a 155/A. -t követően a következő alcímmel egészült ki: Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, továbbá a Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt A 155/C. szerint a bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti. Kérelemre indult eljárásnál az a fél vagy beavatkozó kezdeményezhet, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba 42

43 ütközik. A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását végzéssel felfüggeszti. Ezen végzések ellen valamint a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 3. (1) bekezdés tartalmazza.) 2. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény módosítása A törvény kiegészült a 19/A. -sal, mely alapján a személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető és a helyi önkormányzat rendeletében a törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is meghatározott feltételekhez kötheti az alábbiak szerint: A helyi önkormányzat rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg. A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő. Azonban ha a helyi önkormányzat ezek alapján feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzatnak vagy az általa megbízott közlekedésszervezőnek előzetesen igazolnia kell a feltételek teljesülését. A törvény 48. -a kiegészült az (5a) bekezdéssel, melyben felhatalmazást kapott a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeit, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét rendeletben határozza meg. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 19. tartalmazza.) 3. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény módosítása A törvény 45. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A helyi népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. Ezt a módosítást a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 35. tartalmazza.) 4. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása 43

44 A törvény módosított 19. (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogathatja az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül. (A rendelkezés augusztus 15-től hatályos és a 77. (1) bekezdése tartalmazza.) A törvény 81. (11) bekezdése szerint, ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, vagy a közoktatási feladatok ellátására nemzetközi szerződés alapján jogosult a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével, a fenntartásában működő nevelésioktatási intézmény tekintetében a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A települési önkormányzatnak a nyilatkozatot három munkanapon belül a megyei fenntartónak, fővárosi kerület esetén a fővárosi önkormányzat részére kell megküldeni. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 77. (2) bekezdés tartalmazza.) A törvény 2. számú mellékletének A közoktatás információs rendszere alcíme 6. pontjának módosítása alapján a tanulói nyilvántartásból személyes adat az érintetten kívül már nem csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, hanem továbbítható a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek. További módosítás, hogy a tanulói nyilvántartásból személyes adat a tankötelezettség megállapítása céljából a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, valamint a megyei kormányhivatalnak is továbbítható. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 77. (7) bekezdés tartalmazza.) 5. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosítása A törvény 266. (1) bekezdésének c) pontja alapján a bíróság az eljárást abban az esetben is felfüggeszti hivatalból vagy kérelemre, ha az ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmazni, amelynek más jogszabályba ütközését észleli. Ebben az esetben a bíróság a Kúria eljárását kezdeményezi. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 167. (1) bekezdés tartalmazza.) 6. A temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény módosítása A törvény IV. Fejezete a 40. -t követően a következő alcímmel egészül ki: A hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok A 40/A. szerint a hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, az egyházak, a civil szervezetek, illetve a jogi és természetes személyek. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 175. (1) bekezdés tartalmazza.) 44

45 7. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény módosítása Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcím kiegészült az 57. -szal, mely kimondja, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el évre a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke évben nem haladhatja meg a december 31-én alkalmazott díjat. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 196. (2) bekezdés tartalmazza.) 8. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény módosítása A törvény 4. (1) bekezdése, mely az önkormányzat, illetve a miniszter feladatkörét határozza meg, kiegészült a d) ponttal. Ez alapján önkormányzati feladat az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása is. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 256. (5) bekezdés tartalmazza.) A törvény kiegészült az 5/A 5/D. -sal. Az 5/A. szerint az önkormányzat a törvényben meghatározott feladatait az annak ellátásához szükséges forrásokkal együtt az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló Kft. vagy Rt., vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja. Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező feladatok-ellátása során hozott döntését megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit. A törvény 17/A. (2) bekezdése felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy rendeletben a közlekedésszervezőt kijelölje. Az 5/B. alapján az önkormányzat a közlekedésszervezőt a törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki. A kijelölő rendeletben meg kell határozni az alábbiakat: a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet, b) a közlekedésszervező működésének területi határait, c) a feladatátadás célját, d) az átadott feladatok körét, e) azon feladatokat, amelyeket a közlekedésszervező az átadott feladatokon túl önként elláthat, f) az átadott feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, az azok gyakorlásának módját, valamint az azokhoz kapcsolódó eljárási szabályokat, g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint h) az átadott feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források rendelkezésre bocsátásának módját, 45

46 i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját, j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint k) az átadott feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket. A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani. A kijelölő rendelet a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését. Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező a törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett. A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni. A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el. Közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni és lebonyolítani. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 256. (6) és (12) bekezdés tartalmazza.) A törvény 14. -a a (3) (5) bekezdéssel egészült ki, mely szerint az önkormányzat rendeletében a törvény keretei között az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatatóra vonatkozó járati engedély kiadását ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is meghatározott feltételekhez kötheti. Az önkormányzat rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett az autóbusz környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésére, a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított megállóhelyek igénybevételére feltételeket állapíthat meg. A törvény 17/A. (2) bekezdése felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy ezen feltételeket rendeletben határozza meg. A belföldi különcélú menetrend szerinti járatra szóló engedély kiadására helyi személyszállítás esetén a települési önkormányzat jegyzője jogosult. A járati engedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más 46

47 szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak sérelmével, továbbá működőképességének veszélyeztetésével. Az engedély kiadását a jegyző abban az esetben is megtagadhatja, vagy az általa kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató az önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy azokat nem tartja be. Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek megtartását ha a településen közlekedésszervező működik a közlekedésszervező is ellenőrizheti. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 256. (11) és (12) bekezdés tartalmazza.) 47

48 9. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása A törvény 5. (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati, önkormányzati társulási önként vállalt feladatok bővülnek és a szakasz új f) ponttal egészül ki, mely alapján az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése is az önkormányzat feladata lehet (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 285. (5) bekezdés tartalmazza.) A törvénynek A települési önkormányzatok feladatai alcíme 5/A. és 5/B. -szal egészül ki. Az 5/A. szerint az önkormányzat törvényben szabályozott feladatait a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló Kft. vagy Rt., vagy irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja. (2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező feladatok ellátása során hozott döntését megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit. Az 5/B. kimondja, hogy az önkormányzat a közlekedésszervezőt a törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki, majd az 5/B. (2) bekezdése részletezi, a kijelölő rendeletben miket kell meghatározni. A (3) bekezdés szerint a feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani. A paragrafus további bekezdései rögzítik, hogy a kijelölő rendelet a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését. Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett. A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni. A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el. A közlekedésszervező a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok 48

49 elhárítása és rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedéseket meghatározhatja. Ennek kereteit a kijelölő rendelet határozza meg. A közlekedésszervező ezen rendelkezésének végrehajtását a vasúti társaság csak abban az esetben tagadja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 285. (6) bekezdése tartalmazza.) A törvény 88. -a egy (4) bekezdéssel egészül ki, melyben felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a közlekedésszervezőt rendeletben jelölje ki, valamint arra, hogy a közlekedésszervező által a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára adható rendelkezései kereteit rendeletben határozza meg. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 285. (14) bekezdése tartalmazza.) 10. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló évi LXXIV. törvény módosítása A törvény 44. -t követően kiegészült az Adatkezelés a vevőeszköz-támogatás érdekében alcímmel. A 44/A. alapján a Hatóság a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó közfeladat ellátása során a támogatásra jogosultság megállapítása és a támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából jogosult a támogatási jogosultsággal összefüggő személyes és különleges adatok kezelésére. Az állami támogatásra való jogosultsággal összefüggő adatokat kezelő állami, önkormányzati szerv a Hatóság megkeresésére 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni a Hatóság részére. A megkeresés eljárási szabályait, az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket a Hatóság elnöke rendeletében (a továbbiakban: támogatási rendelet) határozza meg. A Hatóság a támogatást igénylő jogosultakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a kincstártól és a települési önkormányzat jegyzőjétől kérhet adatszolgáltatást, a támogatási jogosultságot megalapozó ellátások szerinti csoportosításban. A települési önkormányzat jegyzőjétől a Hatóság a szociális ellátásokkal összefüggésben természetes személyazonosító adatokat, a lakóhely (tartózkodási hely) adatait, valamint a szociális ellátásra vonatkozó adatokat igényelhet megkeresésében. Az adatkezelés során a Hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyenben az átadó állami, önkormányzati szervnél részesülnek. A Hatóság a támogatási jogosultsággal összefüggő természetes személyazonosító adatokat, a lakóhely (tartózkodási hely) adatait átadhatja a vevőeszköz-támogatás lebonyolítását végző szervezetnek, gazdasági társaságnak, amelynek keretében a Hatóság az átadott adatoknak legalább olyan védelmét biztosítja, mint amilyenben a Hatóságnál, illetve az átadó állami, önkormányzati szervnél részesülnek. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 303. (2) bekezdése tartalmazza.) 11. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvény módosítása A törvény 1. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. 49

50 (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 365. (1) bekezdése tartalmazza.) 50

51 12. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény módosítása A törvény 5. -a kiegészülve az (1a) és az (1b) bekezdéssel kimondja, hogy ha a jogszabályalkotásra adott felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselőtestülete, társulás esetén ha a társulási megállapodásban meghatározott feladatés hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. Továbbá ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 375. (3) bekezdése tartalmazza.) Változott a jogszabály területi hatályra, így az Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az előző bekezdésben említett 5. (1a) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati rendelet területi hatálya a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselőtestületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki. Módosult a jogszabály személyi hatálya annyiban, hogy a 6. (2) bekezdés b) pontja szerint az önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 375. (4) bekezdése tartalmazza.) A törvény 23. -ának módosításával normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban szabályozhatja a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. E szakasz (4) bekezdése kimondja, hogy normatív utasításban szabályozhatja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 375. (10) bekezdése tartalmazza.) 51

52 A törvény 26. (2) bekezdésének módosítása bővítette a jogszabályok Magyar Közlönyben történő kihirdetése alóli kivételek körét, így nem kell a Magyar Közlönyben kihirdetni a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítását, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozatát, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítását. Módosult a 26. (6) bekezdése is, mely szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről az arra jogosult általi aláírását követően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik. (A rendelkezés január 1-jétől hatályos és a 375. (12) és (13) bekezdése tartalmazza.) A törvény 29. -a én az alábbiak szerint lépett hatályba: A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény. (2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről. (A rendelkezés december 31-től hatályos és a 376. tartalmazza.) 52

53 AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS AZ ÜGYFÉLKAPU Készítette: Dr. Csúcs Tünde A közigazgatási eljárások közül napjainkban egyre népszerűbbé váltak az elektronikus úton intézhető közigazgatási hatósági ügyek. A közigazgatásban nagyobb hangsúlyt kap az ügyfélközpontúság elve, az ügyfelek új igényeinek minél teljesebb körű kiszolgálása. Tekintettel arra, hogy a háztartásokban az internetes hozzáférések száma egyre növekszik, egyre nagyobb lakossági érdeklődés mutatkozik az elektronikus ügyintézésre, bankokkal, állami szervekkel való közvetlen, gyors, hatékony kapcsolat felvételére és kiépítésére, véleménynyilvánításra, információszerzésre, űrlapok letöltésére és beküldésére, stb. Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő ellátása, az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelési munkafolyamatok összessége: az eljárási cselekmények elektronikus adatfeldolgozása, tárolása, illetőleg a továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök útján történő végzése. Legnagyobb előnye, hogy kényelmes, időtől és helytől független. Az ügyfélnek nem kell a különböző hivatalok nyitvatartási és ügyfélfogadási rendjéhez igazodni, s a sikeres ügyintézéshez sem feltétlenül kell személyesen megjelenni, meghatározott ügyek a nap bármely szakában otthonról, egyszerűen elintézhetőek. Jogszabályi háttér, általános szabályok Az ügyfél és a hatóság közötti kapcsolattartás módjára, az elektronikus ügyintézésre vonatkozó általános szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 28/A., 28/B. tartalmazza. Ennek értelmében az ügyfél és a hatóság szóban és írásban tarthat kapcsolatot; az elektronikus kapcsolattartás az írásbeli kapcsolattartás egyik formája. Írásbeli a kapcsolattartás, ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak vagy a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. A több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, továbbá akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. Ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. Azokban az ügyekben tehát, amelyekben megengedett, a hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton 53

54 nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett. Ha az ügyfél a számára elektronikus úton elküldött irat átvételét nyolc napon belül nem igazolja vissza, a hatóság a továbbiakban más írásbeli formában tart az ügyféllel kapcsolatot. Fentiekből az alábbiak következnek: 1. Fő szabály szerint az ügyfél és az eljárásban részt vevő más személy nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze, hiszen a legtöbb esetben ez csak lehetőség. 2. Meghatározott ügyekben vagy eljárási cselekményeknél azonban jogszabály kötelezővé is teheti az elektronikus ügyintézést. 3. Az ügyfelet az eljárás bármely szakaszában megilleti az a jog, hogy válasszon az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között. 4. Az ügyfél abban az esetben is kérheti, hogy a hatóság a döntését hagyományos úton kézbesítse, ha kérelmét elektronikus úton nyújtotta be. 5. Az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a döntés tényéről csak elektronikus értesítést küldjön, és a hatóság a döntését a központi elektronikus szolgáltató rendszerben biztosított biztonságos, csak az ügyfél számára hozzáférhető, ideiglenes tároló helyre továbbítsa. Mivel a közigazgatási eljárások zöme a jegyző előtt folyik, érdemes tájékozódni előre, hogy az adott önkormányzat milyen típusú ügyben milyen típusú ügyintézést tesz lehetővé, megengedi-e az ügyintézést elektronikus úton. Fontos az is, hogy az elektronikus út több mindent jelent, a számítógépen kívül ide tartozik a telefon, telefax, SMS, is. A hatóság elektronikus levelezés útján csak azzal az ügyféllel tarthat kapcsolatot, aki e célból a hatóságnak az elektronikus levélcímét átadta, amelynek érvényességéért az ügyfél felelős. Az ügyfél elektronikus elérhetőségi adatait (elektronikus levélcím, telefonszám, mobil-telefonszám, faxszám stb.) a közigazgatási szerv az adat visszavonásáig vagy megszűnéséig kezelheti, más szervnek vagy személynek csak törvény rendelkezése szerint vagy az ügyfél engedélyével adhatja át. Az ügyfélkapu Az ügyfélkapu manapság már elég ismerős, köszönhetően annak, hogy már egyre több hivatali ügy intézését kezelhetjük ezen a felületen. Maga az ügyfélkapu nem csak egy program, nem csak egy felület, hanem egy komplex rendszer, mely az ügyfelek hatékonyabb és egységes alapokon nyugvó kiszolgálása érdekében az igénybe vehető szolgáltatásokat (és az azokra vonatkozó tájékoztató jellegű információt), a regisztrációt, illetve az ügyfelek kellő biztonságú kapcsolattartását a Kormányzati Portálon teszi lehetővé. ( Az ügyfélkapu tehát a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az ügyfél rendelkezzen érvényes ügyfélkapuval. A központi elektronikus szolgáltató rendszer látja el a regisztrációt, mint szolgáltatást mindazok számára, akik elektronikusan kívánják ügyeiket intézni, és így számukra szükségtelenné válik minden egyes elektronikus szolgáltatáshoz külön azonosító igénybevétele. A szolgáltatás biztosítja, hogy a felhasználók a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba 54

55 léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. A rendszer kellő biztonságot nyújt a visszaélésekkel, tévedésekkel, szándékos hamisításokkal szemben. Az ügyfélkapu létrehozása 1) Személyes megjelenés regisztráció céljából A regisztráció bármely okmányirodában vagy integrált ügyfélszolgálati irodában (kormányablak), továbbá a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEKKH), állami adóhatóságnál, külképviseleteken is kezdeményezhető, ahol az azonosítási eljárás és regisztráció lebonyolítása érdekében személyesen kell megjelenni. Meghatalmazással ügyfélkapu regisztrációt nem lehet elvégezni. Ügyfélkapu létrehozását bármely természetes személy kezdeményezheti. A személyes ügyfélkapu létrehozásához azonosítania kell magát. A felhasználó személyazonosságát az alábbi módokon igazolhatja: Személyazonosító igazolvánnyal, Útlevéllel, január 1. után kiállított vezetői engedéllyel. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldiek esetén az azonosítás az útlevél, valamint ha azzal rendelkezik a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély alapján történik. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó EGT-tagállamok állampolgárainak azonosítása útlevél vagy más személyazonosításra alkalmas okmány alapján történik. Az ügyintézéshez elengedhetetlen, hogy az ügyfél érvényes címmel rendelkezzen. Továbbá az ügymenet során az ügyfélnek meg kell adnia egy felhasználói nevet, melyre vonatkozó kritériumok az alábbiak: legyen egyedi legalább 4 karakterből álljon nem lehet benne kötőjel, különleges karakter, az elején és a végén szóköz legalább 3 különböző karakter kell, hogy legyen benne (nem lehet pl. pipi, baba, mama, stb.) nem lehet ugyanaz, mint a jelszó Az ügyfélkapu regisztráció során automatikusan igényelhető az ún. proaktív szolgáltatás, melynek előnye, hogy az ügyfél által megadott címre bizonyos személyes okmányok (személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél, gépjármű forgalmi engedély) lejárta előtt 6 hónappal, 1 hónappal, illetve a lejárat napján értesítést küld. Az ügyfélkapu regisztrációt követően az ügyfél regisztrációs nyugtát kap, mely a felhasználó nevét és az általa megadott címet tartalmazza, így ezt érdemes megőriznie. 2) Az ügyfélkapu aktiválása 55

56 Az ügyfél az általa megadott címre kap egy t, amelyben található egyszer használatos aktiváló kóddal ügyfélkapuját aktiválni tudja. Ezt 5 napon belül kell megtennie. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, úgy 60 napon belül a oldalon az elfelejtett jelszó menüpont segítségével aktiválhatja az ügyfélkapuját. Amennyiben a 60 napos határidő is eredménytelenül telik el, az ügyfélkapu nem aktiválható, a regisztrációt újra kell kezdenie. Az aktiválás során az ügyfél meg kell, hogy adjon egy jelszót, mely a következő kritériumoknak kell, hogy megfeleljen: minimum 8 karakter csak az angol ABC betűiből állhat kell, hogy tartalmazzon kis és nagy betűt és legalább 2 számot is A rendszer alapbeállítása alapján a jelszó 2 évig érvényes, de az ügyfél korábbi lejáratot is választhat. Az aktiválást követően az ügyfélkapu azonnal használható. További hasznos információk A kormányablakoknál csak cselekvőképes nagykorú személy tud regisztrálni, amennyiben kiskorú személy kíván ügyfélkaput nyitni, úgy azt az okmányirodában teheti meg, törvényes képviselőjével együtt. A 18 év alatti korlátozottan cselekvőképes személy az ügyfélkapun keresztül használható szolgáltatásoknak csak korlátozott körét használhatja. (Pl: felvételi jelentkezés, TAJ-szolgáltatások, okmányirodai időpontfoglalás.) A kormányablakokban kizárólag első ügyfélkapu nyitható. Amennyiben egy személy második ügyfélkaput kíván létesíteni, azt az okmányirodán teheti meg. Az ügyfélkapu regisztrációval kapcsolatos módosításokra az okmányirodák jogosultak. Az ügyfélkapu működéséhez elengedhetetlen a felhasználó név és a jelszó ismerete valamint az érvényes cím. Minden ügyfélkapuhoz egy cím tartozik. Amennyiben egy családon belül többen szeretnének ügyfélkaput nyitni, úgy a család minden tagjának külön kell rendelkeznie címmel. Az cím érvényességéért az ügyfél felelős. Az cím változása, megszűnése esetén az cím az ügyfélkapu beállításain belül az ügyfél által egyszerűen módosítható. Amennyiben az ügyfél a jelszavát elfelejti, a oldalon elfelejtett jelszó menüpont alatt kért új aktiváló kóddal az ügyfélkapu ismét aktiválható. Amennyiben az ügyfél a felhasználó nevét felejti el, úgy azt az általa megőrzött regisztrációs nyugta tartalmazza. Ha a regisztrációs nyugta sincs meg, akkor személyesen a személyazonosságának igazolása után az okmányirodában vagy a KEKKH-nál tájékoztatják róla. Amennyiben az ügyfél az címét felejti el, úgy azt az általa megőrzött regisztrációs nyugta tartalmazza. Ha a regisztrációs nyugta sincs meg, akkor személyesen a személyazonosságának igazolása után az okmányirodában vagy a kormányablakban tájékoztatják róla. (Azonban, ha a felhasználó nevét és a 56

57 jelszavát tudja, akkor be tud lépni és a saját adatainál láthatja, hogy milyen e- mail címet adott meg.) Amennyiben az ügyfél rendelkezik érvényes, meghatározott minősítésű elektronikus aláírással, abban az esetben nem kell személyesen megjelennie a regisztráció céljából, azt interneten is kezdeményezheti. Amennyiben minősített elektronikus aláírás nélkül az interneten indítja regisztrációját, en azonnal megkapja a belépéshez szükséges egyszeri kódját, ám ezzel csak ideiglenes regisztrálttá válik. A regisztráció díja Az első ügyfélkapu megnyitása ingyenes. Amennyiben az első ügyfélkapu magáncélú, míg a második hivatali, úgy a második ügyfélkapu megnyitása is ingyenes. Amennyiben a második ügyfélkapu nem kapcsolódik az ügyfél munkavégzéséhez, úgy a második és minden további ügyfélkapu megnyitása igazgatási díjköteles (3.000,- Ft). Magáncélra azonban általában egy személynek elég egy ügyfélkaput nyitnia, hiszen azon belül minden elektronikusan intézhető ügyet megtalál. Az ügyfélkapu használata A közigazgatási ügyintézés során rendkívül fontos az egységesített, könnyen áttekinthető ügymenet. A Kormányzati Portálon keresztül különböző közigazgatási szervek elektronikus szolgáltatásait veheti igénybe. Az ügyfélkapus azonosító létrehozása még nem jelenti a portálon elérhető szolgáltatás igénybevételét is, az csupán a "kapu" ezekhez. A közigazgatás internetes szolgáltatói, maguk a szervek szolgáltatásaikkal az "ügyfélkapu mögött" várják az azon keresztül belépő internetes ügyfeleiket. Az ügyfélkapun keresztül intézhető ügyek széles skálája megtalálható a portálon valamint az ügyfélkapuba belépést követően az elektronikusan intézhető ügyek menüpont alatt. Gyakran alkalmazott szolgáltatásai csak példálózó jelleggel: cégbeszámoló elektronikus beküldése, nyugdíj e- ügyintézés, erkölcsi bizonyítvány igénylése, adó-és járulékbevallás, adóigazolás kérése, egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyintézés, GYES igénylése, SZJA bevallás, gépjármű ügyintézés, időpontfoglalás az okmányirodára, lakcímkártyával kapcsolatos ügyintézés, a Takarnet24 szolgáltatásainak használata, biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos adatbetekintés, stb. A kitöltött, feladásra előkészített dokumentumok feltöltésének feltétele az ügyfélkapus regisztráció, valamint a saját gépen, az általános nyomtatványkitöltővel (ÁNYK AbevJava) kitöltött űrlap, így ezt a programot telepíteni kell a számítógépre az elektronikus ügyintézés előtt. A tényleges küldés megkezdéséhez be kell lépni az ügyfélkapun. A személyes ügyfélkapu felületen ki kell választani az előkészített dokumentum(ok) küldését biztosító menüpontot (Dokumentumfeltöltés), majd az adott állományokat el kell küldeni a Központi Rendszer számára. A dokumentumküldés az általános dokumentumfeltöltőn keresztül történik. A dokumentumok feltöltéséhez csak egy böngésző program szükséges. Ugyanakkor ajánlott Java kiegészítő telepítése. ahhoz, hogy a feltöltés minden funkcióját el lehessen érni. 57

58 Az ügyfélkapu regisztráció folyamatának, valamint az ügyfélkapu használatának részletes leírása a internetes lapon található. Valamint az ügyfélbeléptető és azonosító rendszerrel kapcsolatban további tájékoztatás kérhető a Kormányzati Ügyfélvonaltól a 1818-as hívószámon, illetve a 1818@ugyfelvonal.hu címen is. Az e-felvételi Tekintettel arra, hogy közeleg a felvételire való jelentkezés időpontja, az e-felvételi hasznos lehet mindazok számára, akik a felsőoktatásban kívánnak továbbtanulni. Az e-felvételi internetes felsőoktatási jelentkezés, amelyet a (Országos Felsőoktatási Információs Központ OFIK) oldalon keresztül bárki elérhet, aki úgy dönt, hogy elektronikusan szeretné benyújtani jelentkezését. Az elektronikus formában benyújtott jelentkezés amennyiben a jelentkező a felhasználási feltételeknek megfelelően járt el teljes mértékben egyenértékű a "hagyományos" (papír alapú) jelentkezéssel. Az e-felvételizőket a jogszabályok, illetve a felsőoktatási intézmények felvételi szabályzatai alapján ugyanazok a jogok illetik és ugyanazok a kötelezettségek terhelik a felvételi eljárásban, mint a hagyományos módon jelentkezőket. Az e-felvételi menete 1) Regisztráció Az elektronikus felvételi használatának első lépése, hogy regisztrálni kell a honlapon. Többek között ekkor rögzíti a jelentkező az általa használt e- mail címet. A regisztrált ügyfelek bejelentkezés után a honlap fejlécében található "Profilom" listát lenyitva, vagy a személyes oldaluk bal menüjéből kiválasztva használhatják a regisztrációhoz kapcsolódó funkciókat, itt jelenik meg az e-felvételi is. 2) Felhasználási feltételek elfogadása A regisztrációt követően az e-felvételi menüpontra történő első kattintáskor a jelentkezőnek el kell fogadnia a felhasználási feltételeket, amelyek pontosan rögzítik az e-felvételihez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Ezek megismerése és tudomásul vétele az elektronikus jelentkezés elengedhetetlen feltétele, az abban foglaltak a megfelelő használathoz kapcsolódóan mérvadóak. 3) Biztonsági kód kiküldése Miután a jelentkező elfogadta a felhasználási feltételeket, a rendszer automatikusan kiküldi regisztrált címére egyedi biztonsági kódját. Ezt a kódot érdemes megőrizni, mert minden belépés alkalmával szükség van rá. (Ha szükséges, lehetőség van új biztonsági kód kérésére is.) 4) Véglegesítés 58

59 A kitöltés befejezését követően az adatokat a "véglegesítés" funkcióval jóvá kell hagyni. A megadott adatokat az e-felvételiző "menet közben", a jelentkezési határidő lejártáig korlátlan alkalommal javíthatja, pontosíthatja a "legutóbb elmentett verzióhoz" képest, még akkor is, ha már korábban esetleg véglegesítette azokat. Az OFIK a jelentkezési határidő lejártakor a legutolsó megadott állapotot tekinti véglegesnek. 5) Hitelesítés Az elektronikus úton jelentkezőnek a webes űrlapok kitöltése után hitelesítenie kell jelentkezését (ez ugyanúgy elengedhetetlen, mint a hagyományos formanyomtatványok kitöltése során a szintén hitelesítést szolgáló aláírás). Az elektronikus hitelesítéshez ügyfélkapus regisztráció szükséges. (Amennyiben az e-felvételiző nem elektronikusan hitelesít, akkor ki kell nyomtatni a jelentkezést, és postán adhatja fel.) Ha létrejött az ügyfélkapus regisztráció, a hitelesítési folyamat az alábbiak szerint zajlik le: Be kell lépni az Ügyfélkapun az ügyfélkapus regisztrációjával. A belépés után be kell jelentkezni az Országos Felsőoktatási Információs Központ rendszerébe a felvételiző felvis regisztrációjával. Amennyiben már nem kíván változtatni a feltöltött adatain és a dokumentumokon, úgy a bal oldali menüben van lehetőség a véglegesítésre. Amennyiben az e-felvételiző nem töltötte be 18. életévét, úgy valamely szülőnek, vagy törvényes képviselőnek hozzájárulása szükséges a felvételi beküldéséhez, ugyanúgy, mint a postán beküldött felvételi lapok aláírásakor. Az elektronikus felvételinél a papíron történő aláírást a szülő vagy törvényes képviselő ügyfélkapus regisztrációja helyettesíti. Ha a szülő vagy törvényes képviselő rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, akkor az alábbi módon hitelesítheti a jelentkezést: Be kell lépni az Ügyfélkapun a 18 év alatti felvételiző ügyfélkapus regisztrációjával. A belépés után be kell jelentkezni az Országos Felsőoktatási Információs Központ rendszerébe a felvételiző felvis regisztrációjával. Az e-felvételi menübe belépve, a baloldalon található Hitelesítés szóra kattintva megjelenik az Ügyfélkapu belépő oldala, ahol a gondviselő ügyfélkapus regisztrációs nevével és jelszavával kell belépni az Ügyfélkapu rendszerébe. Ezzel a belépéssel a gondviselő egyben hozzájárulását adja a 18 év alatti jelentkező felvételijéhez. Az e-felvételi határideje azonos a hagyományos papír alapú jelentkezés határidejével: február

60 A KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL Készítette: Dr. Lőrincsik Péter A Koordinációs és Szervezési Főosztály a Kormányhivatal törzshivatalának belső szervezeti egysége. A Főosztály a jogelőd közigazgatási hivatalok szervezetének is szerves részét képezte, de jelenlegi formáját a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2011. (III. 4.) KIM utasítás hatályba lépését követően nyerte el. Korábban a Főosztály szervezetén belül működött humánpolitikai feladatokat ellátó apparátus is, akik a kormányhivatali integráció következtében (több mint 1000 fő munkaügyi kezelése) önálló főosztályként alakultak meg március 5-től. A Koordinációs és Szervezési Főosztály is ettől az időponttól tekinthető véglegesnek. Az integráció következtében a különböző szakigazgatási szerveknél korábban foglalkoztatott, de funkcionális állományba tartozó ügyviteli, adminisztratív dolgozók kerültek be a Főosztály állományába. Így a Főosztály jelenlegi létszáma 30 fő, gyakorlatilag azonban a törzshivatalban 7 fő látja el a főosztályi feladatokat és 3 fő az iktatási, ügyiratkezelési feladatokat. A Főosztály törzshivatali állománya az alábbi személyekből áll: NÉV FELADATKÖR TELEFON Szepesiné dr. Hidvégi Julianna főosztályvezető hidvegi.julianna@csmkh.hu dr. Lőrincsik Péter főosztályvezetőhelyettes lorincsik.peter@csmkh.hu dr. Kovács Gábor jogi referens kovacs.gabor@csmkh.hu dr. Orbán Tamás jogi referens orban.tamas@csmkh.hu Révészné Jakus Tünde Képzési ügyintéző jakus.tunde@csmkh.hu Szabóné Szűcs Katalin Képzési ügyintéző szucs.katalin@csmkh.hu Schmidt Tünde Képzési ügyintéző Szőke Ágota ügyiratkezelő szoke.agota@csmkh.hu Jádyné Tücsök Zsuzsanna ügyiratkezelő tucsok.zsuzsanna@csmkh.hu Garasné Molnár Edit ügyiratkezelő molnar.edit@csmkh.hu 60

61 A Főosztály feladatai nagyrészt megegyeznek a korábbi években már kialakult tevékenységekkel, azonban volumenük megtöbbszöröződött, tekintettel arra, hogy január 1-jétől összkormányhivatali szinten értelmezendők. A hagyományosnak tekinthető feladatok mellé már a tavalyi évben is új feladatok kerültek meghatározásra pl. a Jogi Perképviseleti Osztály irányítása, a minősített adatok összkormányhivatali kezelése, illetve január 1-jétől tovább bővült a paletta pl. a Megyei Egészségügyi Védelmi Bizottság és a Megyei Védelmi Bizottság működtetésének feladataival. A Főosztály feladatai közül az alábbiak kiemelendők: A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatok ellátása, melynek során a tavalyi évben két ülést szervezett a Főosztály. Titkársági feladatokat lát el a Kollégium bizottságai, továbbá a megyei Egészségügyi Védelmi Bizottság működése során. A Kormányhivatal szakmai rendezvényeinek megszervezése, pl. jegyzői értekezletek, koordinációs értekezletek, valamint kormányhivatali munkaértekezletek is a Főosztály feladatai közé tartozik. A képzési, vizsgaszervezői feladatok tekintetében a közigazgatási szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga és az újonnan visszatérő közigazgatási alapvizsga érdemel kiemelést. Az elmúlt évben a konzultációk és vizsgák alakulása a következő volt: Közigazgatási szakvizsga kötelező tárgyi felkészítőn 4 csoportban 171 fő, választott tárgyi felkészítőn 6 csoportban (3 államigazgatás és 3 önkormányzati igazgatás) 146 fő vett részt. Kötelező tárgyi vizsgát 247 fő, míg Választott tárgyi vizsgát 190 fő tett, akik közül összesen 175 fő kapott bizonyítványt. Közigazgatási alapvizsgára tavaly egy alkalommal, december 6-án került sor, ahol már az új rendszer szerint vizsgázott 8 fő, akik sikeres vizsgát tettek. Konzultációra igény nem volt. Ügykezelői alapvizsgán az első és második félévben is 1-1 csoport (összesen 25 fő) felkészítésére került sor, akik mindannyian sikeres vizsgát tettek. A képzési tevékenységi körében a fentieken túl az éves továbbképzési terv keretei között felméri az igényeket és igyekszik olyan képzéséket tervezni, mely az önkormányzati, illetve a jegyzői munka ellátásának szakmai színvonalát növelhetik. A Főosztály koordinálja a törzshivatal és a szakigazgatási szervek ügyiratkezelési rendszerét, valamint a kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmére, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok érvényesülésének biztosítását. Elkészíti, illetve összefogja a Kormányhivatal egészét érintő dokumentumok elkészítését, így például a kormányhivatali beszámolókat, munka- és ellenőrzési tervet, szabályzatokat. Koordinálja a Kormányhivatal minőségirányítási rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat. 61

62 Koordinálja a Kormányhivatal által lefolytatandó komplex ellenőrzések végrehajtását a területi államigazgatási szerveknél, illetve az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint ellenőrzi az ügyiratkezelésről szóló jogszabályok végrehajtását a helyi önkormányzatoknál. A Kormányhivatal Jogi Perképviseleti Osztályának irányítása is a Főosztály feladatkörei között említhető. A Kormányhivatal év közepén kialakított egy tervezési, jelentési, ellenőrzési és teljesítményértékelési rendszert a szakigazgatási szervek viszonylatában az átlátható és kontrollált működés biztosítására, melynek összefogására a Főosztály került kijelölésre. Előkészíti véleményezésre a kormánymegbízott számára a rendvédelmi szervek és a NAV kivételével a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést, illetve ezen szervek létszámának és költségvetésének megállapítására vonatkozó javaslatot. NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME JELENTŐS VÁLTOZÁSOKAT HOZ A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA JANUÁR 1-JÉTŐL Készítette: Dr. Orbán Tamás január 1-jétől kell alkalmazni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól szóló évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Nvt) módosított formájában. A törvénymódosítás alapvető célja a lakosság fokozottabb védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, így a legtöbb változást a dohánytermékek fogyasztásának korlátozása terén hozza. Hol tilos és hol megengedett a dohányzás? Sem zárt*, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely: közoktatási intézményben gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben a pszichiátriai intézeteket kivéve, az egészségügyi szolgáltatónál * zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított; A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni: a közterületnek minősülő gyalogos aluljárókban, zárt légterű közlekedő összekötő terekben, közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, 62

63 a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló létesítményekben, területeken (pl. peron), a közösségi közlekedési eszközök megállóiban, várakozóhelyeinél (pl. buszmegálló), illetve ezek 5 méteres körzetén belül. Ezen felül a helyi önkormányzat rendeletben egyéb közterületet is nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Dohányzási tilalmat vezet be (azaz nem jelölhető ki dohányzóhely) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton. Így január 1-jétől a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben nyílt téren kijelölt helyen engedhető csak meg a dohányzás. Ezeken a helyeken (beleértve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat is) viszont ki kell jelölni és fenn kell tartani nyílt légterű helyet a dohányzók számára (kivéve, ha az üzemeltető, munkáltató nemdohányzó intézménnyé nyilvánítja a helyet vagy tűzvédelmi, munkabiztonsági előírások nem engedik azt). Ez a dohányzóhely nem lehet az intézmény bejáratától számított 5 méteren belül, kivételek ez alól a szórakoztató, vendéglátóhelyek. Itt kijelölhető 5 méteren belül is abban az esetben, ha annál távolabb nem állnak fenn a dohányzóhely kijelölésének feltételei. Ezzel szemben közforgalmú intézményeknél nyílt helyen is csak úgy jelölhető ki dohányzóhely, ha az az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától elkülönül. Jelentős változás, hogy amennyiben kijelölhető zárt légtérben a dohányzóhely, az nem lehet nemdohányzó helyiségben. A szállodákban továbbra is megengedett dohányzóként kiadott és megjelölt szoba fenntartása, azonban zárt légterű dohányzóhely csak akkor üzemeltethető (szivarszobaként), ha az korábban már megvolt és az üzemeltető a megadott határidőig (2011. július 9.) kérte annak engedélyezését. Dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen, feltéve, hogy a törvény egyéb rendelkezéseibe nem ütközik. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt területet, helyiséget továbbra is megfelelő felirattal vagy piktogrammal kell ellátni. A fenti feltételek biztosításáról a belső szabályzatban rögzített személynek vagy (ennek hiányában) az intézmény vezetőjének, üzemeltetőjének, a rendezvény szervezőjének, üzembentartójának kell gondoskodnia. Az egészségvédelmi bírság A kijelölt dohányzóhelyek a törvényben foglaltaknak való megfelelését, valamint a dohányzási korlátozások betartását, betartatását a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek ellenőrzik. A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegése esetén egészségvédelmi bírság szabható ki. Egészségvédelmi 63

64 bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik. Az egészségvédelmi bírság összege (Nvt. 7. (4) bekezdése): a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább , legfeljebb Ft; b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén ba) legalább Ft, legfeljebb Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább , legfeljebb Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén a törvénysértőt Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén az Nvt. 7. (4) bekezdését kell alkalmazni. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI MENTOROKRÓL Készítette: Dr. Orbán Tamás A Magyar Közlöny évi 160. számában került kihirdetésre a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet, mely március 1-jén lép hatályba. Az alábbiakban ismertetjük a jogszabály főbb rendelkezéseit. A helyi esélyegyenlőségi program A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. a) A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A települési önkormányzat a helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a kormányhivatalok és szakigazgatási szerveik, a település, a többcélú kistérségi társulás, a megye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait. 64

65 b) Az intézkedési tervben meg kell határozni, hogy a helyzetelemzésben feltárt esélyegyenlőségi problémák felszámolása érdekében milyen beavatkozásokra, intézkedésekre van szükség. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a foglalkoztatási, egészségi és szociális helyzet tekintetében aa) a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére; ab) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezőinek javítására, valamint a diszkrimináció csökkentésére; ac) az egészség előfeltételeinek biztosítása mellett a prevenciós és a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, a kiszűrtek egyéni esetkezelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek és családjuk egészségtelen táplálkozásának vagy alultápláltságának csökkentésére; ad) a pénzbeli és természetbeni ellátásokra, valamint a munkanélküliséghez kapcsolódó támogatásokra; ae) az eladósodottság mértékére; af) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások kiterjedtségére, elérhetőségére; hozzáférhetőségére és kihasználtságára; ag) a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférésre; ah) a helyi lakossági önszerveződésekre; b) a lakhatási szegregáció tekintetében ba) a területi szegregáció mértékére; bb) a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz és a közösségi közlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; bc) a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra; bd) a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára. A gyermekek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására, különösen a gyermekjóléti és a védőnői ellátás, valamint az egészségfejlesztési, a szabadidős, szünidős programok tekintetében; b) a színvonalas gyermekétkeztetés biztosítására; 65

66 c) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében ca) az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére; cb) az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre; cc) a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre; cd) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására; d) a szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek a fentiek tekintetében kiemelt figyelmet élveznek. A nők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a társadalmi problémák nemek szerint eltérő értelmezésére és szükségleteik nemek szerinti eltérésére; b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára; c) a nőket érő erőszakra; d) arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén; e) a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére; f) a nők munkaerő-piaci és családi feladatai összeegyeztethetőségének elősegítésére. Az idősek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) az egészségügyi és szociális ellátások elérhetőségére; b) a közszolgáltatásokhoz, a közösségi közlekedéshez és az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés; c) közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés biztosítására. A fogyatékkal élők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására; b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére; c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre; d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékkal élők rehabilitációjában; e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére; f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében fa) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére; fb) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére; fc) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában; fd) a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésére. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a) arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e, b) a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére. Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat 66

67 a) módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy b) új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A felülvizsgálatot a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat munkatársai segítik. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevőkkel szembeni követelmények Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az folytathat, aki a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, b) legalább kétéves, az esélyegyenlőség területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) részt vett a TKKI által a felnőttképzésről szóló törvény szerint szervezett esélyegyenlőségi mentor képzésen, és az ott elsajátított ismeretekről a TKKI által kiállított tanúsítvánnyal igazoltan sikeres vizsgát tett. A települési önkormányzat közigazgatási szervének köztisztviselőjét vagy költségvetési szervének közalkalmazottját jelölheti ki a TKKI mentorhálózata által a felnőttképzésről szóló törvény szerint szervezett, a helyi esélyegyenlőségi programok megírására felkészítő képzésen való részvételre. A képzést esélyegyenlőségi mentorok tartják. A TKKI által tartott képzésben résztvevő köztisztviselő vagy közalkalmazott a képzésen elsajátított ismeretekről a képzés elvégzését követő egy hónapon belül vizsgát tesz. A vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó legalább 75 %-os vizsgaeredményt ér el. A képzés sikeres elvégzéséről a vizsgázóknak a TKKI tanúsítványt állít ki. A helyi esélyegyenlőségi programok kétévente esedékes felülvizsgálatába és az új helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe, valamint a helyi esélyegyenlőségi programok részét képző intézkedési terv végrehajtásának nyomon követésébe a települési önkormányzat bevonhatja a TKKI helyi esélyegyenlőségi programok írására felkészítő képzésének elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező köztisztviselőt vagy közalkalmazottat. AZ ÚJ ADATVÉDELMI TÖRVÉNY Készítette: Dr. Bangha Ágnes Az Országgyűlés július 11-én fogadta el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényt. Az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg, január 1-jétől, hatályát vesztette a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó évi LXIII. törvény, továbbá az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény (Eisz.) néhány rendelkezése. Az Eisz. hatályon kívül helyezett rendelkezései az új törvényben kaptak helyet. Az Alaptörvény VI. cikke mindenki számára biztosítja a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Az új törvény az alapjogok érvényesítése érdekében meghatározza az információs jogok tartalmát és biztosítja e jogok hatékony érvényesülését. 67

68 Az alábbiakban rövid összefoglalót kívánunk adni a törvény hatálybalépésével életbe lépő lényegesebb változásokról. 1.) Az értelmező rendelkezések körében használt fogalomrendszer követi a korábbi szabályozást, néhány apróbb pontosítással: pl. a személyes adat fogalmából levezethető tartalommal új fogalomként meghatározza az érintett fogalmát; a közérdekű adat fogalmának definiálásával egyértelművé teszi, hogy az elsődlegesen a közfeladat ellátásának funkciójához kapcsolódik; az adatfeldolgozás új fogalma tisztázza, hogy csak az adatokon végzett technikai feladat minősül adatfeldolgozásnak. Az értelmező rendelkezések között kapott helyet az elektronikus infomációszabadságról szóló törvény adatfelelős és adatközlő fogalom-meghatározása. 2.) A személyes adatok kezelésére vonatkozó főbb szabályok nem változtak. Az adatkezelésnek továbbra is feltétele a megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulás vagy a törvényi felhatalmazás. Újdonság, hogy a törvény lehetőséget ad arra, hogy az érintett hozzájárulásával felvett adatot jog érvényesítése vagy kötelezettség teljesítése céljából hozzájárulás nélkül is kezelheti az adatkezelő. Az új adatvédelmi törvény jelentősen megkönnyíti az adatkezelők dolgát két rendelkezésével: Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. 3.) Változások történtek a jogérvényesítés körébe tartozó szabályozásban is. A bíróság jogosítványait meghagyta a törvény. A bírósági szervezetrendszer átalakítása miatt az adatvédelmi rendelkezések megsértését orvosolni hivatott perek a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Az érintett a jogainak megsértése esetén, illetve az adatátvevő bírósághoz fordulhat. A személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő per illetékmentes. Az új törvény megtartotta a fordított bizonyítási terhet, ami azt jelenti, hogy nem az érintett személynek kell bizonyítania, hogy az adatkezelő jogellenesen kezeli az 68

69 adatait, hanem elegendő ezt állítania, és az adatkezelőnek kell bebizonyítania, hogy az adatkezelést jogszerűen végzi. Újdonság, hogy az érintett pernyertessége érdekében a perbe a Hatóság is beavatkozhat. A bíróság az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására illetve törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, valamint az adatátvevő által kért adat kiadására kötelezheti. A bíróság elrendelheti ítéletének nyilvánosságra hozatalát oly módon, hogy az adatkezelő és az általa elkövetett jogsértés beazonosítható legyen. 4.) Az új adatvédelmi törvény megtartja a belső adatvédelmi felelős intézményét, de nagyobb elismerést ad részükre, erősíti szerepüket. A törvény meghatározza azt az adatkezelői illetve adatfeldolgozói kört, ahol belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni, de a törvényben nem nevesített nagyobb adatkezelőknél, esetleg adatfeldolgozóknál is kívánatos az adatvédelmi felelős kinevezése a jogszerű adatkezelések érdekében. Kötelező belső adatvédelmi felelőst kinevezni vagy megbízni: c) az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő, illetve feldolgozó adatkezelőnél és adatfeldolgozónál; d) pénzügyi szervezetnél; e) az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltatónál. Belső adatvédelmi felelős bárki lehet, aki jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Azon adatkezelőknek, melyeknél belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni, továbbá az állami és önkormányzati adatkezelőknek adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteniük. Az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat egy, az adatkezelő szervezetén belül érvényesülő belső előírás, amely az érintettek jogainak érvényesülését garantálja, részletes eljárási szabályokkal, és a felelősség meghatározásával. 5.) Az információszabadság területén az új törvény egyértelműen rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv mely adata nyilvános. A közérdekű és közérdekből nyilvános adat megismeréséhez való jogot törvény korlátozhatja. A jogszerű korlátozást engedő célok köre kibővül a környezet- vagy természetvédelmi érdekkel, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő joggal. A főbb adatigénylési szabályok nem változtak, de az adatkezelőknek lehetőséget ad arra, hogy a korábbi 15 napos határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható legyen, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik. A törvény nem határozza meg, milyen mennyiségű adat igénylése indokolja a határidő meghosszabbítását, ennek eldöntése az adatkezelő mérlegelésén múlik, nyilvánvaló időhúzásra azonban nem szolgálhat. Újdonság a jogérvényesítés körében, hogy az igénylő adatigénylése elutasításán túl akkor is bírósághoz fordulhat, ha a költségtérítés összegét nem szabályszerűen állapították meg, vagy a másolatkészítés díja túlzott mértékű. Lényeges új szabály, hogy a Hatóság az igénylő által indított perbe beavatkozhat. A közérdekű adatok közzétételét elrendelő, az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény egyes rendelkezéseit az új adatvédelmi törvény 69

70 tartalmazza; az új adatvédelmi törvény mellékletében megtalálható az általános közzétételi lista, amelyben foglalt adatokat külön kérés nélkül is közzé kell tenniük az állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szerveknek. 6.) Ez év elejétől létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), egyben megszűnt az adatvédelmi biztosi intézmény. A NAIH elnöki tisztségét dr. Péterfalvi Attila tölti be. A független, csak a törvénynek alárendelt Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének elősegítése és ellenőrzése. A törvény értelmében a NAIH a korábbi adatvédelmi feladatkörökön túlmenően a bírságolási jogot is magába foglaló hatósági jogkörrel is rendelkezik. Az új hatóság létrehozása az Alaptörvényben rögzített szervezeti változások sorába illeszkedik. A hatóság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre, a miniszterelnök javaslatára. Fontos újítás, hogy a hatóság két hónapos határidőt kap az intézkedések megtételére illetve az adatvédelmi hatósági eljárás megindítására. Az új hatóság új jogosítványa lesz, hogy tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet, akár a jogsérelem bekövetkezését követően, akár ha csak annak veszélye fennáll. A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit nem érhet hátrány, a bejelentő anonim maradhat az eljárás során. A Hatóság eljárása ingyenes. A panaszos választhat, hogy a Hatósághoz vagy bírósághoz fordul. A Hatóság az adatkezelőt a korábbi biztosi gyakorlathoz hasonlóan a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem veszélyének megszüntetésére szólíthatja fel, illetve ajánlással élhet a felügyeleti szerve felé. A Hatóság jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy épp megalkotását is javasolhatja. Az adatkezelő a felszólítás kapcsán megtett intézkedéséről, esetleges egyet nem értéséről és indokairól 30 napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot. Ha a Hatóság intézkedése nem vezetett eredményre, adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. 7.) Amennyiben a Hatóság az ombudsmani eszközök alkalmazását kevésnek tartja, vagy ezen eszközök alkalmazása nem volt eredményes, adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. A Hatóság nem mérlegelhet, hanem köteles megindítani a hatósági eljárást akár az előzetes vizsgálati eljárás nélkül is, ha a jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, vagy nagy érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő. Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a következő döntéseket hozhatja: a) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését; 70

71 b) elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését; c) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását; d) megtilthatja a személyes adatok külföldre továbbítását; e) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg; valamint f) Ft-tól Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki. A Hatóság elrendelheti határozatának nyilvánosságra hozatalát, ha ezt szükségesnek tartja. A nyilvánosságra hozott határozatban az adatkezelő adatai nem kerülnek anonimizálásra, így bárki tudomást szerezhet a cég jogsértő tevékenységéről. 8.) Az adatvédelmi nyilvántartás megmaradt, de a törvény előírja, hogy az adatkezelés a nyilvántartásba vételt megelőzően nem kezdhető meg. A bejelentés díjköteles. A január 1-je előtti szabályozás is bejelentési kötelezettséggel terhelte az adatkezelőket; az adatvédelmi biztos ingyenes eljárásában vette nyilvántartásba az adatkezelők egyes adatkezeléseit. A bejelentés elmulasztása semmilyen következménnyel nem járt. Az új adatvédelmi törvény szerint adatkezelést nyilvántartásba vétel nélkül nem lehet végezni. A Hatóság akár Ft bírsággal is sújthatja azt az adatkezelőt, aki bejelentési kötelezettségét nem teljesítve kezeli a személyes adatokat. Átmeneti szabályként a törvény kimondja, hogy a január 1-jét megelőzően megkezdett, de az adatvédelmi nyilvántartásba január 1-jét megelőzően be nem jelentett adatkezelés nyilvántartásba vételét június 30-ig kérelmezni kell a Hatóságnál, ennek hiányában az adatkezelés június 30-át követően nem folytatható. Ezért tehát mindazon adatkezelőknek, amelyek eddig elmulasztották a bejelentést, azt a fenti határidőig pótolniuk kell. Ez évtől a nyilvántartásba vételért díjat kell fizetni, a Hatóság a beérkezéstől számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi az adatkezelést. Ha nem bírálná el időben a bejelentést, az adatkezelő az adatkezelést megkezdheti. A hatóság a nyilvántartásba vételről határozatot hoz, mely tartalmazza a kapott adatkezelési nyilvántartási számot. Minden, eltérő célú adatkezelést önállóan be kell jelenteni, még akkor is, ha a kezelt adatok köre azonos. Az adatvédelmi nyilvántartást 2012-től a NAIH vezeti. A nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül. 71

72 TÁJÉKOZTATÓ A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOKRÓL Készítette: Dr. Bangha Ágnes Az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg január 1-jével léptek hatályba az igazságügyi rendszer reformját jelentő bírósági és ügyészségi szervezet átalakítására vonatkozó törvények, melyeket az Országgyűlés november 28- án fogadott el. Az igazságügyi rendszer átalakítását célzó jogszabályok a Magyar Közlöny 2011/143. számában jelentek meg: a) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (Bszi.), b) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény (Bjt.), c) az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény (Ütv.), d) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló évi CLXIV. törvény (Üsztv.). Az alábbiakban főleg a bírósági szervezetrendszer átalakítását ismertetjük, érintve a további jogszabályok által meghatározott fontosabb változásokat. Magyarország Alaptörvényének cikkei tartalmazzák a bíróságokra vonatkozó új alapvető rendelkezéseket. A bírósági szervezetet érintően az Alaptörvény előírja, hogy a bírósági szervezet többszintű, a legfőbb bírói szerv a Kúria és az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők. A bírói szervezet új feladatokat is kapott, hiszen az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról a bíróságnak kell döntenie. A korábbi igazgatási modellt számos bírálat érte; elsősorban az ítélkezési gyakorlat egységének hiányát és az elhúzódó elbírálást rótták fel. Az új igazgatási rendszer célja a bírói függetlenség biztosítása mellett a bírósági szervezet hatékony működése: a bíróságok az eljárásokat magas szakmai színvonalon folytassák le, és ésszerű időn belül fejezzék is be azokat. 14 év után megszüntetésre került az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT); az OIT elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerültek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg 2/3-os többséggel 9 évre, a legalább 5 éves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül. A hatályos szabályozás kettéosztotta a feladatokat. E szerint a bíróságok központi igazgatását az OBH elnöke látja el, munkáját elnökhelyettesek és a Hivatal segíti. Az OBH elnökének igazgatási munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli, amely március 1-jén kezdi meg működését. Az OBT a Kúria elnökéből és 14 bíróból egy ítélőtáblaiból, öt törvényszékiből, hét helyi bíróságiból és egy munkaügyi bíróságiból áll. Az OBT-nek ellenőrzési, javaslattevői, véleményezési jogai vannak. Az OBT-nek külön hivatali szervezete nincs, működési feltételeit az OBH biztosítja. 72

73 Az új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek: a Kúria elnöke (a tisztséget dr. Darák Péter tölti be) a szakmai vezetésért felelős, az OBH elnöke (a tisztséget dr. Handó Tünde tölti be) pedig igazgatási kérdésekben dönt. A Legfelsőbb Bíróság Kúria megnevezéssel működik tovább; a hatáskörébe utalt döntéseken túl a bíróságok szakmai irányításáért, a jogegységért felel. Ennek érdekében joggyakorlat-elemzést folytat, vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol. A főbírót továbbra is az Országgyűlés választja a minimum 5 éves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül 2/3-os többséggel 9 évre, a köztársasági elnök jelölésére. A bíróság szervezetében megmaradt a négyszintű tagozódás; legfőbb bírói szervként a Kúria jár el, alatta lévő szinten az ítélőtáblák, alattuk a megyei bíróságok helyett törvényszékek működnek január 1-jétől a városi és kerületi bíróságok helyén létrejönnek a járásbíróságok, s ugyancsak ettől az időponttól kezdik meg működésüket a munkaügyi bíróságokat fölváltó, különbíróságként eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróságok január 1-jétől a négyszintű tagozódásnak megfelelően, az eljáró bíróságok megnevezésében, módosult a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény, továbbá a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény. A Kúria feladata igen összetett, az eddigi feladatokhoz az Alaptörvény január 1-jétől új hatáskört is telepített. A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria eljár az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi önkormányzati törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló, egyfokú eljárásban. Az ügyekben nemperes eljárásban a Kúria három bíróból álló önkormányzati tanácsa dönt. Az önkormányzati tanács előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A törvény konkrétan előírja, hogy a Pp. rendelkezési közül melyeket kell megfelelően alkalmazni. Az eljárás során a feleket költségmentesség illeti meg. Az önkormányzati tanács, ha az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba. A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát, de az önkormányzati tanács ettől eltérően is rendelkezhet. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló eljárás első szakaszában az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határidő tűzésével elrendeli a kötelezettség teljesítését. Ha az önkormányzat ennek eleget tesz, az eljárás lezárul. Ha azonban a megadott határidőben mulasztását nem pótolja, az önkormányzati tanács határidő tűzésével elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás 73

74 orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg. A Bszi. átmeneti rendelkezései körében a Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával kapcsolatos feladatával összefüggésben rögzíti, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok által az Alkotmánybíróságra december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottak szerinti kiegészítésére. Az Ítélőtábla hatáskörei tekintetében nincs változás. A közigazgatási bíróságok a munkaügyi bíróságokkal egy szervezeti egységben működnek jövő évtől; a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyben jár el első fokon. Határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a törvényszék bírálja el. Újdonság az új törvényben, hogy a kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működéséről rendelkezik. A regionális kollégium az ítélőtábla illetékességi területén eljáró első és másodfokon ítélkező közigazgatási és munkaügyi bírák speciális, szakmai bírói testülete. Elsődleges szerepe, hogy a különbíróságként működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, illetve a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi perekben ítélkező bírák számára egy külön szakmai fórumot biztosítson. Az ügyészség szervezete Az új ügyészségi törvény a hatályos szabályozás alapjain nem változtat, továbbra is megőrzi az eddigi struktúrát, mely szerint az ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos, független szervezet. Az ügyészség szervezetrendszere szükségszerűen igazodik a bírósági szervezet felépítéséhez (járási ügyészségek, megyei szintű főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek és Legfőbb Ügyészség). A katonai ügyészségek megszűntek, a katonai ügyészek az általános ügyészségi szervezetbe integrálva látják el től feladataikat, és a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek. A legfőbb ügyésznek az ügyészség vezetése és irányítása mellett az egységes ítélkezés, joggyakorlat kialakításában is hangsúlyos szerepe lesz. A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat. Változás, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést néhány kivétellel az ügyészek nem maguk végzik majd, hanem az e tevékenységre feljogosított szervezetekkel végeztetik. 74

75 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSRŐL A 2011/2012. tanév május-júniusi vizsgaidőszak érettségi vizsgára a jelentkezési határidő: február 15. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik, amelyet személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani a vizsgát szervező intézménynek. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a vizsgát szervező intézménybe igazolási kérelmet lehet benyújtani a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül (az igazolási kérelemmel együtt a jelentkezési lapot és mellékleteit is be kell nyújtani). Az igazolási kérelem benyújtásának határideje jogvesztő. A kérelem elfogadásáról a vizsgát szervező intézmény dönt. Tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók csak a saját középiskolájukban jelentkezhetnek. Külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán tanulmányait folytató jelentkező kizárólag a kormányhivatalban, Szegeden a Csongrád Megyei Kormányhivatalban (Szeged, Rákóczi tér 1.) nyújthatja be előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezését, személyesen vagy postai úton. A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók a megyei kormányhivatalokban, Szegeden a Csongrád Megyei Kormányhivatalban (Szeged, Rákóczi tér 1.): személyesen vagy postai úton (jelentkezési lap a honlapon található) egy vizsgát szervező középiskolában: személyesen jelentkezhetnek. A középiskolák nem kötelesek fogadni a tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését. A vizsgadíjak mértéke a kormányhivatal által szervezett vizsgák esetén: a több vizsgarészből álló vizsgákra (az idegen nyelv, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsgák kivételével) Ft/vizsga, az egy vizsgarészből (pl.: matematika középszinten) álló vizsgákra Ft/vizsga, az idegen nyelv, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsgákra Ft/vizsga. 75

76 TÁJÉKOZTATÓ A VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERÉT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOKRÓL Készítette: Juhász Róbert január 1-jétől módosult a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés szabályozás törvényi és kormányrendeleti szintje. Törvényi szint Áht évi CXCV. törvény Kormányrendeleti szint Irányelvi szint Útmutatók Áht.vhr. /új Ámr. Bkr./ új Ber. Belső kontroll standardok Belső ellenőrzési standardok Belső Kontroll Kézikönyv Belső Ellenőrzési Kézikönyv 368/2011 (XII. 31.) Korm. rend. 370/2011 (XII..31.) Korm. rend. 1/2009. (IX. 11) PM irányelv 2/2009. (XII. 4.) PM A vezetői ellenőrzés rendszere A költségvetési szerv vezetőjének feladat- és hatásköre, felelőssége definiált, ugyanakkor a követelménynek való megfelelésről is nyilatkoznia kell, ez az elem a vezetői elszámoltathatóság témakörébe tartozó nyilatkozat készítésének kötelezettsége. (Bkr. 11. ) A vezetői ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni, a részletes szabályokat az ügyrend és a munkaköri leírások tartalmazzák. A belső irányítási rendszer egyes részei a tervezési, szervezeti, döntési, az információs és ellenőrzési rendszer szoros kapcsolatban vannak egymással, az ellenőrzési (kontroll) rendszer megfelelő szervezés esetén átfogja az irányítási rendszer egészét. Belső kontrollnak minősíthető minden olyan folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és apparátusa alakít ki azért, hogy a szervezeti célok eltérését, valamint a megfelelést biztosítsa az alkalmazott törvényeknek, más jogszabályoknak, illetve a szervezet belső szabályzatainak, beleértve bizonyos etikai követelményeket is. A belső kontrolloknak bizonyosságot kell nyújtaniuk arról, hogy az adott szervezetnél (rendszerben) valamennyi nyilvántartandó tranzakció, és egyéb információ ténylegesen nyilvántartásra került, az információk feldolgozása során előforduló hibák vagy rendellenességek felszínre kerültek, így a rendszerben valóban megtörtént tranzakciók és események kerülnek pontos rögzítésre. A költségvetési szerven belül olyan ellenőrzési rendszer kialakítására kell törekedni, amely megfelelő időben képes jelezni a szabályoktól, céloktól való eltérést, a 76

77 hátrányos következményeket, a külső környezetben bekövetkező változásokat, amelyek befolyásolják a tevékenység feltételeit. A vezetői ellenőrzés a vezetők által személyesen gyakorolt irányítási tevékenység része, megvalósulhat folyamatosan is, de szükség lehet egy-egy feladat kiemelt ellenőrzésére is. A költségvetési szerv minden szervezeti egységének vezetője köteles az irányítása alá tartozó munkaterületet vagy tevékenységet ellenőrizni, így a költségvetési szerven belül az ellenőrzést illetően is hierarchia áll fenn. A vezetői ellenőrzés hatékonyságának alapfeltétele, hogy a hatáskörök elhatároltak legyenek, az információáramlás, kommunikáció gyors, pontos és döntés-centrikus legyen. Eredményességét a folyamatosság, rendszeresség, szakszerűség és pontosság biztosítja. A vezetési lépcsőkön lefelé haladva a feladatok szűkebb területre korlátozódnak, a részletek tekintetében mélyülnek. A vezetőnek meg kell győződnie a kiadott intézkedések végrehajtásáról, így ellenőrzési funkciója révén megismeri döntéseinek, utasításainak hatását, helyességét, a végrehajtást befolyásoló körülményeket, a változásokat, és azt is, hogy az irányítása alá rendelt kollektíva mennyiben elégedett a vezetési gyakorlattal, a célok meghatározásával, a munkájuk végzéséhez szükséges feltételek megteremtésével, megszervezésével. A vezetői tájékozódás és tájékoztatás minden vezetési szinten érvényesül, és a tájékoztatás, tájékozódás kölcsönös. Mindezeknek dokumentáltan, utólagosan is ellenőrizhetően kell megtörténnie. Jogkövetkezmények A gazdálkodó szervezet dolgozója (vezetője vagy beosztott munkatársa) az adott munkaköri kötelezettségek jó teljesítéséért visel felelősséget. Amennyiben az elszámoltatás során hiányosságokra derül fény, a mulasztó személy felelősségre vonható, tettei vagy mulasztása következményeiért felelősséggel tartozik. A felelősség mint fogalom azt fejezi ki, hogy bárki, akinek a munkakörébe vagy feladatkörébe tartozó tartós kötelezettségét nem teljesíti, előírt feladatát elmulasztja kellő színvonalon teljesíteni vagy jogszabályba ütköző cselekményével, illetve mulasztásával kárt, anyagi hátrányt okoz, akkor felelősségre vonható. A jogszabályok, a belső szabályzatok, előírások megsértése esetén annak súlyosságától függően indokolt és szükséges az elkövető felelősségének felvetése. Ennek megfelelően az ellenőrzött szerv azon vezetőjével vagy dolgozójával szemben kell a személyes felelősséget megállapítani, akinek a cselekménye, mulasztása, magatartása folytán a kötelességszegés (a törvények, rendeletek, más jogszabályok, szabályzatok előírásainak megsértése) bekövetkezett. A felelősségre vonás a vezető feladata, ez az intézkedés a belső ellenőrzés hatáskörébe nem tartozhat. A költségvetési szerv vezetőjének (büntetőjogi) felelőssége A vezető teljes felelősséggel tartozik az általa irányított szervezet, szervezeti egység működéséért. Ez közvetett felelősséget is jelent, azaz a cselekedetei közvetlen következményein túl általánosságban felel az általa irányított szervezet / szervezeti 77

78 egység tevékenységéért, a tevékenység ellátása közben bekövetkező hibákért, a hibás működés (pl. nem megfelelő belső kontroll rendszer miatt észre nem vett, a szervezet bármely dolgozója által elkövetett szándékos szabálytalanság) következtében jelentkező károkért. Amennyiben a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a BTK ban meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, akkor a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűntettét követi el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Belső kontroll továbbképzés A kötelező továbbképzés teljesítésének szabályairól az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletben rendelkezik. A belső ellenőrnek első alkalommal a belső ellenőri tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását követő évben ÁBPE-továbbképzés I. képzést kell végeznie, mely vizsgával zárul. Az ÁBPE-továbbképzés I. sikeres elvégzését követően naptári évben számolva kétévente egy választható modulból álló ÁBPEtovábbképzés II. képzést kell teljesíteni. Az ÁBPE-továbbképzés II. képzésekhez nem kapcsolódik vizsga. A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője, mivel neki is továbbképzési kötelezettsége van, továbbá a költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői a belső kontrollrendszer témakörben előírt képzési kötelezettségüket az ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére szakmai továbbképzésen való részvétellel teljesítik első ízben. Ezt követően az ÁBPEtovábbképzés II. képzés választott moduljának elvégzése a továbbképzésre kötelezettet kétévente (naptári évben számolva) terheli. Az ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére képzéshez, valamint az ÁBPE-továbbképzés II. képzésekhez vizsga nem kapcsolódik. A évi továbbképzésekre történő jelentkezés határideje február 28! Összegzésként megállapítható, hogy a költségvetési szerv vezetője egyszemélyi felelőse a költségvetési szervnek, ezért mindenképpen érdeke, hogy jól működő belső kontroll rendszert építsen ki a szervezeten belül a szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes működés érdekében. 78

79 BEMUTATKOZIK A CSONGRÁD MEGYEI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT Készítette: Tápai Péter Tisztelt Olvasó! Kérem engedje meg, hogy pár szóban ismertessem azt a célt és feladatot, amely életre hívta, és a jövőben meghatározza majd a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) működését. Magyarország és mindannyiunk közös érdeke a gazdasági stabilitás, amelynek megteremtéséhez elengedhetetlen az állami feladatok, a felelősség és a finanszírozás rendszerének teljes újragondolása, a hatékony, gazdaságos közszolgáltatás megteremtése. Ehhez arra volt szükség, hogy az állam átvállalja, átvegye a megyei önkormányzatoktól az oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális feladatokat és garantálja az intézmények biztonságos működését. A cél az, hogy a meglévő értékeket megtartva valamennyi ellátott, illetve dolgozó jövőjét biztosítsa, s tegye mindezt takarékosan, hasznosan, hatékonyan. Az elmúlt évtizedben százmilliárdos nagyságrendben vontak el bevételt a megyei önkormányzatoktól. A Csongrád Megyei Önkormányzat mintegy 11 milliárd forintos adósságállományt halmozott fel, amely az intézmények működését már-már megbénította. A megszorítások következményei máig hatóak. A kormány szándéka az, hogy az ellátás színvonalát hosszú távon biztosítsa, az intézmények működésének feltételeit helyreállítsa. Ezért konszolidálta a feladataik ellátásához az elmúlt években jelentős hitelfelvételre kényszerült önkormányzatokat, az adósság mögé kerülő állami garancia pedig lélegzethez juttatta az átvett intézményeket. Ez volt az első lépés. A következő feladat a közszolgáltatások egységes, magas színvonalú, további adósságot nem halmozó működtetése. Szervezetünk, a január 1-jén megalakult Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ, a törvény erejénél fogva arra kapott felhatalmazást, hogy fenntartóként viselje gondját a Megyei Önkormányzattól átvett iskoláknak, szociális intézményeknek. A volt önkormányzati vagyon tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt lett. Mostantól nekünk kell működtetnünk a megyei tulajdonú gazdasági társaságokat, felügyelni az üzletrészek, az alapítványok sorsát, kezelni az átvett vagyont. A szentesi, makói és a deszki kórházon, illetve az üdülőkön kívül minden, korábban megyei fenntartású szervezet hozzánk tartozik: az átvett intézmények száma meghaladja a húszat, az ellátottaké a kilencezret közelíti, és munkatársaink is közel háromezren vannak. A feladatunk ellátásához pénzt, paripát, fegyvert kaptunk, ugyanakkor már az induláskor takarékosságra kényszerülünk, hiszen az eddigi működési költségeknek csupán 80 százalékával rendelkezünk. 79

80 Óhatatlan tehát, hogy első dolgunk a gazdálkodás széleskörű átvilágítása lesz. Meggyőződésünk ugyanis, hogy szervezeti átalakításokkal, egyes intézmények közös működtetésével, pályázatokkal jelentős költségeket takaríthatunk meg és növelhető a hatékonyság, illetve emelhető a színvonal. Óriási munka áll előttünk. Figyelemmel kell kísérni a költségvetést, az üzleti terv végrehajtását, folytatnunk kell a különböző európai uniós vagy más támogatásból megvalósuló programok megvalósulását. Ahhoz, hogy mindezt sikerre vigyük, szükségünk van azokra a szakemberekre, akik a Megyei Önkormányzatnál eddig is ezen a területeken dolgoztak, de mindenképpen szükségünk lesz új munkatársakra, akik ötleteikkel, hozzá tudnak járulni céljaink eléréséhez. Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nagyon komoly feladat, de hiszünk magunkban, a sok munka eredményességében, és abban is, hogy kellő elszántsággal képesek vagyunk a nehézségeket is megoldani. 80

81 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI TÁJÉKOZTATÓ 1. Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet értelmében vissza nem térítendő támogatás továbbra is igénybe vehető a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal jegyzékében szereplő állatbetegségekkel kapcsolatos állategészségügyi szolgáltatások költségeihez. A szolgáltatások elvégzéséhez az e tevékenységre engedéllyel rendelkező állatorvost, illetve egyéb engedélyest lehet igénybe venni abban az esetben, ha az állattartó a jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti, és rendelkezik a területileg illetékes Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság hozzájárulásával. A támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága bírálja el és intézkedik a jogosan igényelt támogatási összegek kifizetéséről az engedélyesek részére abban az esetben, ha az Igazgatóság a benyújtott dokumentumok alapján a támogatási kérelmet szakmai szempontból megalapozottnak találta és leigazolta. A támogatás forrásául szolgáló felhasználási keretszámla évente kerül feltöltésre. Az eddigi évek során az Igazgatóság összességében évente mintegy millió forintnyi támogatási igény szakmai jogosultságát bírálta el kedvezően. A jóváhagyás a kedvezményezettet csak az adott naptári évben jogosítja fel a szolgáltatás igénybevételére. A 2011-es tárgyévben közel 400 állattartó kérelmezte Igazgatóságunktól a támogatás igénybevételéhez szükséges jóváhagyási igazolás kiállítását. A 2012-es tárgyévben a támogatás igényléséhez az állattartóknak ismét be kell nyújtaniuk a rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú jóváhagyási kérelmet az illetékes Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hivatalhoz, ahol kiállítják az igazolást a hazai és közösségi állategészségügyi és állatjóléti jogszabályok által előírt feltételek teljesüléséről. Az igazolással ellátott jóváhagyási kérelmeket az Igazgatósághoz kell továbbítani. Megfelelés esetén az Igazgatóság 30 napon belül határozatot ad ki a kedvezményezett részére, mely tartalmazza az adott típusú szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot. 2. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága állatvédelmi képzést szervez közúti élőállatszállító járművek vezetői és kísérőszemélyzete részére. A képzési felhívás és a jelentkezési lap letölthető a weboldalról. Az élő halat külföldre szállítók részére a képzésen belül külön szekció indul, az erre vonatkozó képzési felhívás és jelentkezési lap is a weboldalról tölthető le, kérjük, hogy a halasokra vonatkozó külön jelentkezési lapot töltsék ki. 3. A 107/2011 (XI. 10.) VM rendelet alapján gomba szakellenőri tevékenység csak abban az esetben végezhető, ha a gomba szakellenőr regisztráltatja magát az MgSzH Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóságánál. Ez ideig Csongrád megyében az alábbi gomba szakellenőrök kapták meg a nyilvántartási számot: 81

82 Gomba szakellenőr neve Nyilvántartási száma Tevékenységi helye Hajdú Mihály Algyő Gombavizsgáló Állomás Korsó u. 16. Hullman Bata Éva Szeged Mars tér M Pavilon Gönczöl Sándor Szeged Mars tér M Pavilon Katzenmayer Jánosné Szeged Mars tér M Pavilon 82

83 TÁJÉKOZTATÓ A SZEMÉLYGÉPKOCSI GÉPJÁRMŰVEZETŐI VIZSGA KÖVETELMÉNYEINEK VÁLTOZÁSÁRÓL január 1. napjától a 24/2005 GKM rendelet módosítása miatt B járműkategóriás járművezető vizsgák tekintetében gyökeres változás lépett be, mivel eltörölték a járműkezelési (u.n. rutin ) vizsgát, de ezzel egyidejűleg megnövelték 10 perccel a forgalmi vizsga idejét, valamint plusz 2 manőverezési feladat végrehajtásával megemelkedett a követelmény. A forgalmi vezetés vizsga időtartama 60 perc, melyből a vizsgázónak a közúti forgalomban járművet vezetnie 50 percen keresztül kell. A többi idő a járműellenőrzés elindulás előtt illetve a vizsgázó teljesítményének értékelése a vizsga után. A forgalmi vezetés vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a személygépkocsi biztonságos közlekedéséhez szükséges ellenőrzési ismeretekkel a személygépkocsi technikai kezelésében és a manőverezési feladatok végrehajtásában eljutott-e az önálló, biztonságos és környezetkímélő közlekedéshez szükséges jártasság szintjére, gyakorlottsága, helyzetfelismerése, közlekedési látása, manőverezési képessége megfelel-e a közúti forgalomban történő önálló, biztonságos és környezetkímélő közlekedés követelményeinek. A vizsgabiztos a forgalmi vizsgán a különböző forgalmi helyzetekben a vizsgázó jármű feletti uralmát, járművezetői teljesítményét azon a szinten értékeli, ami a kezdő járművezetőtől a saját és a közlekedés többi résztvevőjének biztonsága érdekében elvárható. A forgalmi vezetés vizsga során a vizsgázónak a vizsga elején el kell végeznie a jogszabályban kötelezően előírt, a járművön végrehajtandó ellenőrzéseket, napi első elindulás előtti teendőket (Elindulás előtti teendők), a szakoktató tájékoztatása, útirány meghatározás alapján a forgalmi szabályok betartása mellett önállóan kell a közúti forgalomban járművet vezetnie 50 percen keresztül (Forgalmi vezetés a közúti forgalomban) melynek során o a teljes vizsgaidő alatt a jelen vizsgakövetelményekben meghatározott 9 manőverezési feladat (M1-M9) közül minimálisan 4-et sikeresen végre kell hajtania (Manőverezési feladatok): kettőt a 90º-os parkolási manőverek feladatai közül egyet a Párhuzamos parkolási manőverek feladatai közül egyet a Megfordulási manőverek feladatai közül. 83

84 Manőverezési feladatok 90º-os parkolási manőverek Párhuzamos parkolási manőverek Megfordulási manőverek 84

85 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI IRODA A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése (2011. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 4. ) 1. Szervezeti felépítés A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája illetékessége január 1-jétől 4 megyére terjed ki (Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád megye). A központi iroda Szegeden, az Oroszlán u. 6. szám alatt található (műemlék épületben, mely egyben régészeti lelőhely is), telephelyeink Békéscsabán, Szolnokon, Kecskeméten működnek, egy munkatársunk Budapesten dolgozik. A hatósági és örökségvédelmi felügyeleti feladatokat 6 műemléki- és 4 régészeti felügyelő látja el. Három ügykezelő segíti a munkájukat. Az ügyiratkezelés (érkeztetés, iktatás, kiadmányozás) a szegedi irodában zajlik, innen öt felügyelő látja el a munkáját, a többi munkatársunk pedig a kirendeltségekről. A munka a felügyelők között megyénként került felosztásra. Az irodavezető ellátja az iroda hatósági referensi feladatait is. 2. Néhány számadat Az iroda által felügyelt négy megyében 1436 műemlék (az ország műemlékeinek 9 %- a) található, a műemlékként védett ingatlanok szám Nagyságrenddel nagyobb számú a műemléki környezetként védett ingatlanok száma (erre nem áll pontos számadatunk rendelkezésre). A felügyelt régészeti lelőhelyek száma 19178, amely folyamatosan növekszik, és az ország összes lelőhelyállományának 35 %-át adja. (az érintett ingatlanok száma felett van!) Az iroda éves iratforgalma főszám szerint évek óta 5000 feletti, alszám szerint körül mozog. 3. Kapcsolatok A fővárosi és megyei kormányhivatalokban kilenc kulturális örökségvédelmi iroda működik. Az irodák a székhelyük szerinti kormányhivatal szakigazgatási szerveiként integrálódtak. A kulturális örökségvédelmi irodák szakmai irányító szerve a Budapesten működő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Ez a szerv rendelkezik a másodfokú hatáskörrel a kulturális örökségvédelmi irodák első fokú hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben. A 9 iroda közötti koordinációt, az egységes és integrált örökségvédelmi feladatellátást a Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium segíti elő. A Kollégium tagjai a Hivatal elnöke és a szakigazgatási szervek vezetői. 85

86 A szakmai feladatellátást segíti a KÖH által működtetett szakértő testületek, az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület, melynek véleményét a rendelet szerint kötelező kikérnie az irodáknak. Ezen testületek véleménye mellett, jogsegély keretében tudományos adatszolgáltatást nyújt a KÖH azon ügyekben, amelyekben az irodák nem rendelkeznek a megfelelő képzettségű szakemberekkel döntésük kialakításához (restaurálás, statikus, faanyagvédelmi szakértő stb.). A KÖH Nyilvántartási Irodája közhiteles nyilvántartást működtet a régészeti és műemléki, valamint műtárgyi örökségéről. Az iroda a kulturális örökség elemeit érintő eljárásaiban a nyilvántartási adatokat köteles felhasználni. Egy terület régészeti vagy műemléki védettségéről a Nyilvántartási Iroda kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. 4. Feladataink A fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve a kulturális örökségvédelmi iroda, amely ellátja a műemlékvédelemmel, régészeti örökség védelmével kapcsolatos, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. -ában meghatározott első fokú hatósági és egyéb feladatokat, továbbá a Korm. rendelet 6. -ában és külön kormányrendeletekben meghatározott szakhatósági feladatokat. A kulturális örökségvédelmi iroda engedélyező hatóságként jár el a műemlékeket érintő építésügyi és örökségvédelmi eljárásokban, valamint a régészeti feltárások engedélyezése ügyében és a régészeti örökséget érintő örökségvédelmi eljárásokban. Más hatóságok műemlékekre, műemléki területekre (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti táj) régészeti lelőhelyekre vagy a régészeti védőövezetekre vonatkozó eljárásaiban a kulturális örökségvédelmi iroda szakhatósági feladatokat lát el. Az ügyfélnek, kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást adható. Az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek vonatkozásában a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, karbantartását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését rendeli el. Műemlékek és régészeti lelőhelyek károsítása, veszélyeztetése esetén az ott folyó tevékenységet hivatalból leállítja, illetve az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérő módon való végzése, valamint védelem alatt álló kulturális örökségi elemek jogellenes megsemmisítése, megrongálása, veszélyeztetése esetén örökségvédelmi bírságot szab ki, melynek mértéke 10 ezertől 250 millió forintig terjedhet (a bírságok összege örökségvédelmi célra fordítandó). Örökségvédelmi felügyeleti feladatok ellátása keretében a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát figyelemmel kíséri; az örökségi elemek fenntartható, integrált szemléletű védelmét elősegíti, ellenőrzi hatósági, szakhatósági döntések, előírások betartását. Elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést. 5. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos ügyek A kultúra magában foglalja egy adott társadalom mindazon ismereteit, értékeit, normáit, melyek a közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kulturális 86

87 örökség védelmével kapcsolatos közigazgatási eszközök a nemzeti és egyetemes kulturális örökség megóvásának keretében az építészeti örökség (műemlékek, műemléki területek) és régészeti örökség (régészeti lelőhelyek) védelmét biztosítják. A) A műemlékvédelem körébe tartozó ügyek A műemlékvédelem általános szabályait a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) szakaszai tartalmazzák. A műemlékvédelem kiterjed az egyedi védelem alatt álló műemlékekre a műemléki területekre (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti táj), továbbá a védelmet elrendelő rendelet ettől eltérően is rendelkezhet egyes ingatlanok esetében. a) Műemléken vagy műemléki területen végzendő, építési engedélyhez kötött tevékenységek A műemlékeken végzett építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák esetében az iroda építésügyi hatóságként jár el, míg a műemléki területeken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák esetében az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt. A műemlékek és a műemléki területek esetében az általános szabályokhoz viszonyítva bővebb az építési engedélyhez kötött tevékenységek köre. Az érintett további engedély- és bejelentés köteles tevékenységeket az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklete, és a Bontási engedély, bejelentés című táblázat 1. sora tartalmazza. b) Műemlék ingatlanon végzett telekalakítás engedélyezése Ez esetben az iroda hatásköre akkor áll fenn, ha a telekalakítást olyan ingatlanon végzik, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban jogi jellegként műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve. Az iroda a Korm. rendelet 12. és 13. szakaszában meghatározott eljárási szabályokat alkalmazza. c) Műemléki érték ideiglenes védelem alá helyezése Az iroda hatósági határozattal ideiglenes védelem alá helyezheti azt az ingatlant, illetve műemléki értéket, amely védetté nyilvánítását előkészítik, vagy amelyet megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti. Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra a Kötv. 31. (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. d) Műemlékekkel kapcsolatos örökségvédelmi engedélyezési eljárások A Kötv 63. (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekhez az örökségvédelmi engedélye szükséges (pl.: műemléken reklámok elhelyezése, műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása, műemléki ingatlanon fakivágás, telepítés, tereprendezés, műemlék jellegét, megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése). Az engedélyköteles tevékenységek részletes meghatározását és az eljárási 87

88 szabályokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet tartalmazza. e) Műemlékekkel és műemléki területekkel kapcsolatos szakhatósági eljárások Az iroda a műemlékekkel és a műemléki területekkel (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti táj) kapcsolatos szakhatósági eljárásaiban a Korm. rendelet 2. mellékletének B. részében meghatározott szempontokat vizsgálja. f) Műemlékekre vonatkozó jogügyletek jóváhagyása Az iroda hatósági jóváhagyása szükséges a Kötv. 44. (1) bekezdésének b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott jogügyletekhez. B) A régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos örökségvédelmi engedélyezési eljárások A kulturális örökség részét képezi a régészeti örökség, azaz az emberi létnek a föld felszínén, a föld, a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma. A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, kiterjed továbbá a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására, valamint a régészeti örökség megőrzésére. A régészeti örökség elemei a régészeti emlékek, valamint a régészeti leletek. A régészeti emlék a régészeti örökség ingatlan eleme, a régészeti lelet a régészeti örökség felfedezett, feltárt, megkutatott, ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, eredeti összefüggéseiből elmozdult-e, elmozdították-e, vagy sem. a) Régészeti lelőhelyekkel és régészeti védőövezetekkel kapcsolatos szakhatósági eljárások Az iroda a régészeti lelőhelyekkel és a régészeti védőövezetekkel kapcsolatos szakhatósági eljárásában Korm. rendelet 2. mellékletének A. részében meghatározott szempontokat vizsgálja. Ezek a szempontok egyrészt a lelőhely jellegére, jelentőségére, védettségi fokára, állapotára, a lelőhelyen belül a régészeti jelenségek sűrűségére, intenzitására, rétegzettségére másrészt a tervezett munkák jellegére, mértékére, és a lelőhelyre gyakorolt hatására vonatkoznak. b) Régészeti feltárások engedélyezése Régészeti feltárást csak a jogszabályban meghatározott szervek, mégpedig jogszabályban meghatározott kivétellel az iroda engedélyével jogosultak végezni. Régészeti feltárás az a tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. Régészeti feltárást kizárólag a területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és más régészeti 88

89 gyűjtőkörrel rendelkező múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhetnek. Feltárási engedély nélkül végezhető a fémkereső műszer használatának kivételével a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, a régészeti megfigyelés és a terepbejárás, mely tevékenységet, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal be kell jelenteni a hatóságnak. c) Védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő változtatás engedélyezése A kulturális örökségvédelmi iroda engedélye szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen végzendő változtatáshoz, ha az 30 cm mélységet meghaladó földmunkával jár, vagy a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja, és ahhoz egyébként építési vagy más hatósági engedély nem szükséges. d) Régészeti lelőhelyeken végzendő tereprendezési munkák engedélyezése A kulturális örökségvédelmi iroda engedélye szükséges a régészeti lelőhelyen végzendő tereprendezési munkához, ha ahhoz egyébként építési vagy más hatósági engedély nem szükséges. Ide tartoznak azok a munkálatok is, amelyek az építéshatóságnál csak bejelentés kötelesek. e) Régészeti lelőhelyek ideiglenesen védetté nyilvánítása A régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetén, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a kulturális örökségvédelmi iroda a területet örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását. 6. Fontos információk Megragadva a lehetőséget, hogy az irodával, és eljárásainkkal szélesebb kört is meg tudunk ismertetni, néhány nagyon fontos információt szeretnénk átadni. Nyilvántartásunk közhiteles, de nem nyilvános. Ingatlanok vásárlásakor gyakran merül fel ügyfeleink részéről a vád, hogy nem tudtak az adásvétel előtt a régészeti, ritkábban műemléki védettségről. A Kötv a kimondja, hogy a védettséget be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásába, de a bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti. Hogy elkerüljük a fent jelzett esetet, ami egyébként akár egy beruházást is meghiúsíthat, ha menet közben derül ki az érintettség ténye, kérjük, hogy ügyfeleiket, a beruházókat tájékoztassák, hogy irodánk előzetesen is ad tájékoztatást a nyilvántartási adatokról. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy szakhatósági eljárásaink illetékkötelesek, január 1-jétől 3000 Ft illetéket kell bélyegben leróni a kérelmeken. 89

90 Gyakran találkozunk azzal a téves gyakorlattal, hogy az építéshatóságok a településrendezési terv szabályozási tervlapjai, illetve mellékletei alapján megvizsgálva a régészeti érintettséget építési engedélyt adnak ki. Sem településrendezési terv szabályozási lapjai, sem a mellékletben felsorolt, és helyrajzi számmal azonosított érintett ingatlanok nem tartalmazzák azokat az információkat, amelyet az irodák által elektronikusan kezelt közhiteles nyilvántartása. A régészeti lelőhelyek száma ezen kívül folyamatosan bővül. Ezért a hatályos jogszabályok alapján, amennyiben szakhatóságként való bevonás nélkül kerül sor engedély kiadására, úgy az semmisnek tekintendő. Örökségi elem sérelme, veszélyeztetése esetén ezen kívül bírság kiszabására is sor kerül. 90

91 MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE DECEMBER) Készítette: Fejes Ágnes Főbb megyei adatok Fontosabb adatok térségenként december Decemberben, a megyében nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma 91

92 Csongrád megyében december végén a nyilvántartott álláskeresők száma 20 ezer fő fölé emelkedett, amely fővel, 6,2 %- kal volt több mint az előző hónap végén. Az álláskeresők 41 %-a (8 319 fő) a szegedi, 15 %-a (3 096 fő) a makói, 13 %-a (2 594 fő) a hódmezővásárhelyi kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt minden térségben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma: nagyobb mértékben, 12 %-kal Hódmezővásárhelyen, ugyanakkor az előző év végéhez képest ebben a térségben látható a legnagyobb visszaesés, mely meghaladja az ezer főt, mértékében pedig a 30 %-ot év végével összevetve a tényadatokat, összességében megyei szinten több mint kettőezer-háromszáz fős (2380) létszám csökkenés látszik. A kirendeltségek közül egy év távlatában Hódmezővásárhelyen 1126 fővel (-30 %), Makón 449, Mórahalmon 303, Szegeden 283 fővel kevesebb most az álláskeresők száma. Kisteleken 73 fővel haladja meg a nyilvántartásban lévők száma az egy évvel korábbit. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) december végén 10,7 % volt, az egy évvel korábbi szinttől 1,8 %-ponttal alacsonyabb. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (8,9 %) illetve Hódmezővásárhelyen 9,8%, amely 5 %- pontot esett egy év alatt. Kistelek térségében a legmagasabb a ráta szintje ebben a hónapban, 16,8 %-kal. Az előző évhez képest még Mórahalmon és Makón látszik nagyobb mértékű csökkenés, ahol 3,5 %-, illetve 3 %-ponttal lett alacsonyabb a ráta szintje. Nemenkénti megoszlás, korcsoportok, pályakezdők, ellátás A megyében az év utolsó hónapjában a nyilvántartásban lévő nők száma fő volt, arányuk 51,5 % az álláskeresők között. Egy hónap alatt a nők száma 276 fővel, a férfiaké 901 fővel emelkedett. Egy év távlatában a férfiak száma 1560 fővel, a nőké 820 fővel esett vissza. A térségek közül a nők aránya legalacsonyabb Mórahalmon 47 %-kal, Hódmezővásárhelyen a legmagasabb, ahol a nők 58 %-os hányadot képviselnek. 92

93 Az álláskeresők korszerkezete kisebb mértékben változott egy hónap alatt: a regisztráltak 14,5 %-a (2937 fő) 25 évnél fiatalabb, egynegyede pedig már betöltötte az 50. életévét, mely 5023 főt jelentett a utolsó havi adatok szerint. A decemberben nyilvántartásban szereplő 2136 fő pályakezdő a regisztráltak 10,6 %- át képviseli. A fiatalok száma 49 fővel több az előző havinál, illetve 158 fővel, hét százalékkal marad el az egy évvel korábbi pályakezdő zárólétszámtól. Álláskeresőink 57,6 %-a ( fő) kevesebb, mint fél éve; 18,4 %-a 6 hónapnál régebben, de 12 hónapnál rövidebb ideje; 24 %-a (4852 fő) egy éve, vagy annál hosszabb ideje folyamatosan szerepel a nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. E réteg aránya a megyében 17,5 % (Csongrád) és 29,6 % (Hódmezővásárhely) között alakult. A tartósan munka nélkül lévők száma több mint ezerszáz fővel, arányuk az összes álláskereső között 2,4 %-ponttal estt vissza egy év alatt. Álláshelyek December hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 1571 darab volt, mely egyharmadával több az előző havinál, az egy évvel korábbinak pedig kétszerese. A hónap elején meglévő 685 álláshellyel együtt 2256 álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek, 41 %-át (929) Szegeden, 27 %-át (597) Hódmezővásárhelyen. Az új állásbejelentések 58 %-ához támogatási igény is kapcsolódott. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma Csongrád megyében december 93