Javaslat. Alsózsolca Város Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet megalkotására

Átírás

1 Javaslat Alsózsolca Város Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet megalkotására és Alsózsolca Város Önkormányzata vagyongazdálkodási terve elkészítéséhez szükséges alapelvek elfogadására, és erre tekintettel a évi vagyongazdálkodási feladatok meghatározására Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatok vagyonára vonatkozó törvényi előírások január 1-től módosultak, amelyeket részben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.), részben a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) állapítanak meg. Az Nvtv. 1. -a rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A nemzeti vagyonba tartozik: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, az előzőek alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység, az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott kulturális javak, a régészeti lelet, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon. Az új Ötv. alapján a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A helyi önkormányzatot törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. 1

2 A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak (Nvtv ). Az Nvtv a szerint a helyi önkormányzat vagyona a törvény alapján két kategóriába sorolható: a már korábban is létező törzsvagyon, illetőleg az üzleti vagyon körébe. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet: a) az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (a), b) együtt forgalomképtelen törzsvagyon), c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg. Minden más vagyonelem az üzleti vagyon része. Az Nvtv. a törzsvagyonon belül új kategóriaként bevezeti a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon fogalmát (5. (3) bekezdés). Eszerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak: a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzátartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonelemek mellett az önkormányzati törzsvagyon részét képezik azon vagyonelemek, amelyeket törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (önkormányzati tulajdonban álló) vagyonná, valamint korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánít. Az önkormányzatnak tehát lehetősége van arra, hogy az önkormányzati törzsvagyon törvényben felsorolt elemeit helyi rendeletben bővítse. A tulajdonosi joggyakorlás szempontjából lényeges feltételt rögzít az Nvtv. 13. (3) bekezdése, amelynek értelmében a nemzeti vagyon - így az önkormányzati vagyon - tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. A vagyonelemek ingyenes átruházásáról szóló szabályozás tehát helyi önkormányzati rendeletben nem szerepelhet. Az Nvtv. 9. (1) bekezdése előírja a helyi önkormányzatok számára, hogy vagyongazdálkodásuknak az Alaptörvényben, valamint az Nvtv.-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kötelesek készíteni. Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A vagyongazdálkodás alapelvei szerint a nemzeti vagyon így az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. 2

3 A nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozza a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységet. A törvény meghatározza az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont forgalomképtelen törzsvagyon részeként. A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelynek felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az előzőekben leírtakat részletesen a vagyongazdálkodási rendelet szabályozza, illetve meghatározza egyes vagyonelemek besorolását. A vagyongazdálkodási rendelet tartalmazza a tulajdonosi jogok gyakorlására, az önkormányzati vagyonkezelőkre, a vagyon hasznosítására, a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó előírásokat is. A közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítését az is szükségessé teszi, hogy az önkormányzat vagyongazdálkodására vonatkozó koncepcionális elemeket több helyi rendelet pl. gazdálkodási rendelet, költségvetési rendeletek, lakások és helyiségek bérletére vonatkozó rendelet, közterületekre használatára vonatkozó rendelet tartalmazzák, holott ezek a rendeletek a vagyongazdálkodási terv céljainak végrehajtását kellene, hogy segítsék. Ugyanakkor az önkormányzati feladatok közeljövőben megvalósuló változása az egyes vagyonelemeket is érinti (állami tulajdonba kerülő vagyon) a kizárólagosan ellátandó feladatok, és a hozzájuk rendelt vagyonnal való gazdálkodás összhangját előzetesen meg kell teremteni. Az új Ötv (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a jegyző nyilvántartást vezet. A vagyonelemek nyilvántartásának szabályait az új Ötv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet fogja szabályozni a közel jövőben. A korábbi szabályozáshoz hasonlóan az új Ötv. is biztosítja annak lehetőségét, hogy a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra - az Nvtv. rendelkezései szerint, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva - vagyonkezelői jogot létesítsen (109. ). A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelési jog létesítése vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az új Ötv. alapján a helyi önkormányzat rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, ingyenes átadásának valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. Arra való tekintettel, hogy az önkormányzati vagyon vonatkozásában minden eddigi szabályozást megalapozó jogszabály megváltozott javaslom, hogy a Képviselő-testület alkosson új rendeletet az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól, a korábbi 4/1994/II.25./ sz. rendeletet pedig helyezze hatályon kívül. Javaslom továbbá, hogy a közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terv megalkotásával a későbbiekben foglalkozzon a testület, jelenleg csak a vagyongazdálkodási terv elkészítéséhez szükséges alapelvek elfogadásáról és a tárgyévre szóló vagyongazdálkodási feladatokról döntsön. 3

4 A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy - a vagyonpolitikai irányelvek felülvizsgálatáról szükség szerint illetve minimum 3 évenként gondoskodjon, - a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítse el és terjessze elő a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet. Határidők: a jogszabályi előírt határidők figyelembevételével folyamatosak Fentiekre tekintettel kérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és elfogadására. Alsózsolca, február 20. Zsiros Sándorné polgármester 4

5 A vagyongazdálkodási terv elkészítéséhez szükséges alapelvek Alsózsolca Város Önkormányzata a vagyongazdálkodási terve elkészítéséhez szükséges alapelveket az alábbiak szerint határozza meg, egyben utasítja a polgármestert, hogy a közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készítse el, mivel jelenleg bővebb információnk a terv tartalmára nincsen, azt a jogszabály megjelenését követő 60 napon belül terjessze a testület elé: 1. Az önkormányzati vagyonnal mint a nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. 2. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 3. A vagyongazdálkodás helyi jogi szabályozását a képviselőtestület vagyonrendelete, az éves költségvetési rendelet, a közterület használatára vonatkozó rendelet tartalmazzák. 4. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés, továbbá a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelem törvényben meghatározott feladatátadás kivételével nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. Az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók. 5. Vagyonkezelő szervek a Polgármesteri Hivatal, az intézmények. A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. 6. Az önkormányzati vagyon ingyenesen képviselőtestületi döntéssel kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a feladat ellátásához szükséges mértékben törvényben rögzített feltételekkel. 7. Az önkormányzati vagyonfejlesztés (felújítás, beruházás a számviteli törvény szerint) céljait a képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg. 8. Az önkormányzatnál a vagyon megőrzésének elsődlegessége elve érvényesül a hosszú távú működési stabilitás biztosítása érdekében. 5

6 9. Az alapelveket a gazdálkodási és egyéb a vagyon kezelését, működtetését szabályozó rendeletek módosításakor, újraalkotáskor, alkalmazásakor, továbbá a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben érvényre kell juttatni. 6

7 Az önkormányzati vagyon hasznosításának alternatívái A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának a biztosítása. Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása, mely tevékenység a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A hasznosítás formái: - a közfeladatok ellátásához nem szükséges, feleslegessé vált vagyon elidegenítése, értékesítés - használatba-, bérbeadás - önkormányzati vagyontárggyal való vállalkozási tevékenység folytatása a./ A vagyon értékesítése: A rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint kell lefolytatni, azzal, hogy az államot elővásárlási jog illeti meg. A vagyon értékesítéséből származó bevétel elsősorban fejlesztési kiadások, fejlesztési hitelek törlesztésének fedezetéül szolgáljon. b./ Bérlet útján történő hasznosítás: A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert ill. szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés keretében tehető meg. Az ilyen jellegű szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő invesztációs lehetőségét a vagyon gyarapítása, állagmegóvása érdekében. A bérlet útján nem hasznosított ingatlan esetében törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kihasználatlan állapotban. c./ Vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítás: Az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhető vagyonnal vállalkozási tevékenység folytatható. A vagyonnak, vagyonrésznek vállalkozásba történő bevitelére gazdasági-pénzügyi megalapozó vizsgálat szükséges. Az önkormányzati vállalkozás az alaptevékenységet nem veszélyeztetheti, csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Vagyonkezelési elvek: Az önkormányzat vagyonkezelési feladatait a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, egyéb intézményei útján teljesíti a vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyonkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb dolgokról, részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen. Az önkormányzat támogatja a költségtakarékos működtetéshez szükséges beruházásokat, ráfordításokat. Az önkormányzat az energiaracionalizálással összefüggő pályázatokat prioritásként kezeli. 7