A Nemzetközi Büntetőbíróság létrejötte, jellemzői és a Bíróság működésének eredményei SZAKDOLGOZAT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Nemzetközi Büntetőbíróság létrejötte, jellemzői és a Bíróság működésének eredményei SZAKDOLGOZAT"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK A Nemzetközi Büntetőbíróság létrejötte, jellemzői és a Bíróság működésének eredményei SZAKDOLGOZAT SZERZŐ: KEKSZ ZSUZSANNA KONZULENS: DR. SÁNTHA FERENC EGYETEMI DOCENS MISKOLC 2014

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW INSTITUTE OF CRIMINAL SCIENCES DEPARTMENT OF CRIMINAL LAW AND CRIMINOLOGY DEVELOPMENT, FEATURES AND RESULTS OF THE INTERNATIONAL CRIMINAL COURT THESIS AUTHOR: ZSUZSANNA KEKSZ SUPERVISOR: DR. FERENC SÁNTHA ASSOCIATE PROFESSOR MISKOLC

3 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A nemzetközi büntetőjog fejlődésének rövid áttekintése A nemzetközi büntetőjogi ítélkezés kezdeti megvalósulása A Nemzetközi Katonai Törvényszékek Az ad hoc törvényszékek A Sierra Leone-i Különleges Bíróság Nemzetközi Büntetőbíróság III. A nemzetközi büntetőjog forrásai IV. A Nemzetközi Büntetőbíróság szervezete és eljárása röviden V. Komplementaritás elve VI. Az ICC joghatóságába tartozó bűncselekmények Népirtás bűntette Emberiesség elleni bűntettek Háborús bűntettek Agresszió bűntette VII. Az ICC működésének eddigi eredményei Thomas Lubanga Dyilo a Nemzetközi Büntetőbíróság történetének legelső ítélete A letartóztatási parancs A Chui-ügy A Katanga-ügy VIII. Összegzés IX. IRODALOMJEGYZÉK

4 A Nemzetközi Büntetőbíróság létrejötte, jellemzői és a Bíróság működésének eredményei I. Bevezetés A dolgozat célja a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court - ICC) létrejöttének, jellemzőinek bemutatása, továbbá az eddigi, Thomas Lubanga Dyilo, Mathieu Ngudjolo Chui és Germain Katanga kongói hadvezérek ügyének rövid bemutatása, mivel már mindhárom ügyben született ítélet. Lubanga ügyében április 14-én látott napvilágot az a közlemény, mely szerint Lubangát bűnösnek találták tizenöt év alatti gyermekek toborzása, besorozása és fegyveres összecsapásokban való felhasználása háborús bűntett elkövetésében. 1 Chui ügyében december 18-án került sor a felmentő ítélet kihirdetésére. 2 Katanga elítélése alig egy hónappal ezelőtt, május 23-án történt. 3 Mielőtt a három ügy bemutatásra kerül, röviden áttekintjük a nemzetközi büntetőbíráskodás egyes állomásait a kezdetektől: a Hagenbach-ügy, a Nemzetközi Katonai Törvényszékek, az ad hoc Nemzetközi Törvényszékek, a Sierra Leone-i Különleges Bíróság és a Nemzetközi Büntetőbíróság jellemzői, majd a nemzetközi büntetőjog forrásai kerülnek bemutatásra. Mivel a fő cél a Nemzetközi Büntetőbíróság bemutatása, megnézzük azokat a nemzetközi bűncselekményeket, amelyek maga a Bíróságot létrehozó Római Statútum 4 megnevezett és joghatósága alá rendelt. 1 ICC-01/04-01/06 The Prosecutor v. Thomas Lubanga Dyilo: (megtekintve: ) 2 CC /Pages/default.aspx (megtekintve: ) 3 cc%200104%200107/pages/democratic%20republic%20of%20the%20congo.aspx (megtekintve: ) 4 T-4490 számú törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, július 17-én elfogadott Statútumának kihirdetéséről (megtekintve: ) 4

5 II. A nemzetközi büntetőjog fejlődésének rövid áttekintése 1. A nemzetközi büntetőjogi ítélkezés kezdeti megvalósulása A nemzetközi büntető bíráskodás történetének első, korai megjelenése a XV. századra tehető, amikor az első ad hoc jellegű törvényszéket felállították. Burgundia hercege, Merész Károly ültette Peter von Hagenbachot a Felső-Rajna mentén fekvő Breisach város kormányzói székébe. Az új kormányzó a kezdetektől fogva brutális módszerekkel töltötte be tisztét, a lakossággal szemben embertelen bánásmódot tanúsítva. A lakosság tizedeléséért és sanyargatásáért lett felelős emberölés, nemi erőszak, jogtalan adóztatás elkövetése révén. A herceg ellen koalíció szerveződött Ausztria, Franciaország, Bern és a felső-rajnai városok és lovagok között. Ausztria főhercege rendelte el Hagenbach bíróság elé állítását, miután az ő fennhatósága alá tartozó területen fogták el a kormányzót. A kor viszonyaihoz képest sikerült egy valóban nemzetközi szintű büntető törvényszéket felállítani ezen ügy kapcsán, hiszen a már létező koalíció, illetve annak tagjainak véleménye egységesen negatív volt a történtekkel kapcsolatban és a megtorlás mindenkinek szándékában állt. Az ad hoc jellegű ítélőszéket Elzász, Németország és Svájc városaiból érkező 28 bíróból állították fel, élére állítva egy ausztriai elnöklő bírát. Azt nem lehet állítani, hogy nemzetközi jellegű normák alapján járt el a bíróság, hiszen a vád alapja az volt, hogy Hagenbach az emberi és isteni törvényeket súlyosan megsértette. Az azonban megállapítható, hogy a vádlott ellenkezése ellenére, miszerint csak Burgundia hercegének joghatóságát ismerte el maga felett, az államok közötti egyetértés folytán első ízben különösen az akkori viszonyokat szemlélve egy ténylegesen nemzetközi szinten összeállított bírói testület járt el. Bűnösnek nyilvánították az ex-kormányzót, megfosztották lovagi rangjától és az ehhez kapcsolódó privilégiumoktól, és halálra ítélték. 5 A nemzetközi büntetőjog fejlődésében alapvetően három szakaszt különböztetünk meg. Az első szakaszban túlnyomóan belső állami jogszabályokra támaszkodik, amelyek elsősorban eljárási és joghatósági kérdéseket szabályoznak. Az állam központi hatalmának megerősödése óta egészen a legújabb időkig a bűnüldözés igényének és monopóliumát az állami szuverenitás szerves részének tekintették, 5 Dr. Kirs Eszter: A nemzetközi büntető bíráskodás története a második világháborút megelőzően. In: Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai 5/1. Bíbor Kiadó, Miskolc, o. 5

6 amelyet az államok mint szuverenitásuk végső bástyáját féltve őriztek minden külső beavatkozástól. A nemzetközi jog ezért messzemenő szabadságot biztosít az államoknak, saját büntető joghatóságuk meghatározásában. 6 Az állam alapvető bűnüldözési szabadságának következménye, hogy a belső állami jogtól függ, mikor és mely személyekkel szemben kerül sor az állami büntetőjog alkalmazására, és azt is a belső állami jog határozza meg, hogy a hazai bíróságok joghatósága mely esetekre terjed ki, azaz: belföldi vagy külföldi személyek saját területükön követik el a bűncselekményt; saját állampolgárok külföldön követik el; habár külföldön követik el a bűncselekményt, de ezek a bűncselekmények káros hatással vannak az államok területére illetve polgáraira, továbbá az olyan bűncselekmények, amelyeket minden államnak üldöznie kell, mert az egész nemzetközi közösség érdekeit sértik, tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helye külföldön van, illetve az elkövető külföldi állampolgár. 7 A második szakaszban a belső állami jogforrások mellett egyre nagyobb számmal megjelennek nemzetközi eljárásjogi, sőt anyagi büntetőjogi normák is, tehát a nemzetközi büntetőjog tartalmilag is bővül. A nemzetközi és a belső állami büntetőjogi források egyre inkább kiegészítik egymást illetve fokozatosan össze is kapcsolódnak, ugyanis egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyanúsított külföldön tartózkodik és ilyenkor az állam bűnüldözési igényének érvényesítéséhez szükséges, hogy hatóságai a gyanúsítottat jogszerű úton kézre kerítsék, és sokszor előfordul az is, hogy a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat is külföldről kell beszerezni. Az ilyen esetek gyakorisága miatt az államok a viszonosság fennállásának sokszor bonyolult megállapítása helyett egyre inkább két- vagy többoldalú kiadatási illetve jogsegélyegyezményeket kötnek, amelyek tartós jelleggel szabályozzák a kiadatás és a kölcsönös segítségnyújtás feltételeit és módját. Ma már ilyen két- vagy többoldalú egyezmények sűrű hálózata köti össze szinte valamennyi államot. 8 A nemzetközi büntetőjog tágabb értelemben mindazon nemzetközi és belső állami anyagi illetve alaki büntetőjogi jogszabályok összessége, amelyek egy nemzetközi tényállási elemet tartalmaznak és a belső állami jogközösség vagy a nemzetközi jogközösség vagy mindkettő bűnüldözési igényének kielégítését szolgálják. 9 6 Erich Kussbach: Nemzetközi és európai büntetőjog. Szent István Társulat, Budapest, o. 7 Uo, 29. o. 8 Uo, 32. o. 9 Uo, 36. o. 6

7 A harmadik szakaszban egy új fejlődési iránynak lettünk tanúi, és ennek a legújabb fejlődésnek az értelmében az egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége mellett létezik egy közvetlenül a nemzetközi közjogon alapuló tehát a belső állami büntetőjog közvetítése nélkül is fennálló egyéni büntetőjogi felelősség. Ilyen bűncselekmények a béke elleni bűncselekmények (agresszió), a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények, a népirtás és az apartheid bűntette. Az ezeket a bűncselekményeket meghatározó és nemzetközi szinten történő üldözésüket szabályozó nemzetközi jogi szabályok összességét szűkebb értelemben vett nemzetközi büntetőjognak nevezzük A Nemzetközi Katonai Törvényszékek A II. világháború után egy új büntetőjog nemzetközi megszületésének lehettünk tanúi, ugyanis a nagyhatalmak kezdeményezésével, melyek a nürnbergi és a tokiói Nemzetközi Katonai Törvényszékek felállításához vezettek (ez utóbbi január 13- án), a nemzetközi közösség keretein belül új büntetőjog született májusában az Egyesült Nemzetek Szervezetét létrehozó San Francisco-i konferencián a második világháborúban győztes szövetséges hatalmak az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió megállapodtak abban, hogy nemzetközi bíróságot állítanak fel a háborús bűnösök felelősségre vonása céljából. 11 E megállapodásnak számos előzménye volt. Az igazság érvényesítésének és a német vezetők felelősségre vonásának igényét hivatalos formában először az 1942-es St. James deklaráció fogalmazta meg, melyet a megszállt európai államok képviselői adtak ki. E deklarációhoz később három nagyhatalom csatlakozott ban létrehoztak egy háborús bűnösöket kivizsgáló nemzetközi bizottságot, majd kiadták a Moszkvai nyilatkozatot, amely leszögezte, hogy a szövetséges államok mindent megtesznek a háború során elkövetett kegyetlenkedések felelőseinek megbüntetése érdekében. A visszafoglalt szovjet területeken a háború idején is zajlottak olyan perek, amelyek keretében német katonatiszteket ítéltek el a háború során tanúsított magatartásuk miatt, ezek legismertebbike az ún. harkovi per 1943 decemberében, melyben három Sztálingrádnál elfogott német katonát azért ítéltek halálra, mert 10 Uo, 37. o. 11 Takács Péter: Nehéz jogi esetek. Napvilág Kiadó, Budapest, o. 7

8 elgázosító gépkocsikkal gyilkoltak meg embereket. A szovjet vezetők egyébként többször kinyilvánították azon igényüket, hogy az Angliában fogva tartott Hesst már a háború vége előtt állítsák bíróság elé. A német politikai, gazdasági és katonai vezetők felelősségre vonására azonban csak a háború befejezése után felállított Nemzetközi Katonai Törvényszéken (International Military Tribunal) kerül sor. E sajátos bíróságot az augusztus 8-án Londonban aláírt egyezmény, az ún. Londoni Charta hozta létre és állapította meg joghatóságát és eljárási rendjét is. Az egyezményt a négy szövetséges állam képviselői írták alá. Később tizenkilenc állam csatlakozott hozzá: Németország valamennyi háborús ellenfele, kivéve Dél-Afrikát és Kanadát. A bírói tanácsba mind a négy állam egy-egy tagot és egy-egy póttagot delegált. 12 A főbűnösök perében huszonnégy vádlott ellen indult eljárás. A vádirat szerint a vádlottak a következő bűncselekményeket követték el: bűncselekmények végrehajtására és a világ feletti uralom megszerzésére irányuló bűnszövetség létrehozása; béke elleni bűncselekmények elkövetése, vagyis támadó, illetve nemzetközi szerződésekbe ütköző háború tervezése, előkészítése, kirobbantása és folytatása; háborús bűncselekmények, vagyis a hadviselésre vonatkozó törvények és szokások megsértése, például a polgári lakosság kényszermunkára kötelezése, városok katonai ok nélküli elpusztítása és a hadifoglyokkal való embertelen bánásmód; emberiség elleni bűncselekmények, vagyis emberek politikai, faji vagy vallási okból való üldözése, deportálása, rabszolgasorba vetése és elpusztítása. 13 A Nemzetközi Katonai Törvényszék tárgyi joghatóságának meghatározásakor a bűnszövetség létrehozása kivételével a többi bűncselekményt kifejezetten büntetendőnek jelöli meg, a törvényszékre bízza annak kinyilvánítását, mit tekint bűnszövetségnek. Továbbá az emberiség elleni bűncselekményeket attól függetlenül büntetendőnek határozta meg, hogy sértik vagy nem annak az országnak a törvényeit, ahol a bűncselekményeket elkövették, azaz a törvényszéknek nem volt meghatározott, egy vagy több államhoz kötődő területi joghatósága. Az időbeli joghatóságot is csak utalásszerűen jelölte meg: a háború előtt vagy alatt elkövetett emberiség elleni bűncselekményeket rendelte büntetni. 14 A tokiói perben, mely már április 29-én megkezdődött, huszonnyolc japán vezető politikus és katonatiszt ellen indult eljárás, mely hét esetben zárult 12 Uő, 39. o. 13 Uő, o. 14 Uő, 42. o. 8

9 halálbüntetéssel és egy felmentő ítélet sem született. A nemzetközi katonai törvényszéket MacArthur főparancsnok január 19-i hadparancsa alapján hozták létre a Londoni Chartára való utalással. A törvényszék tizenegy tagját Ausztrália, India, a Fülöp-szigetek, Új-Zéland, a Szovjetunió, Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Kína és az Amerikai Egyesült Államok delegálta. 15 Nürnbergben fordult elő először, hogy egy háborúban legyőzött ország vezetőinek felelősségét nemzetközi bíróság előtt, szabályos jogi eljárás során vizsgálták. 16 A nürnbergi jog lényeges hozadéka, hogy a nemzetközi megtorló hatalom és az ún. univerzális büntető joghatóság első szervezeti és materiális ésszerűsítését jelenti. Állandó Nemzetközi Büntetőbíróság azonban csak a század végén, július 17-én született. Mindezeken túl a Nürnberggel felállított szabályok és szankciók az államok jogrendszerére nézve közvetlen hatállyal rendelkeztek. Az ENSZ Közgyűlése elfogadott egy határozatot, melyben tudomásul vette a háborús, a béke elleni, és az emberiesség elleni bűncselekmények meghatározását, amint az a Nürnbergi Törvényszék augusztus 8-i statútumában szerepel (1946. december 11.) 17, majd a Közgyűlés felkérte a Nemzetközi Jogi Bizottságot, hogy kodifikálja a nürnbergi bíróság szabályzatában és gyakorlatában érvényre jutott elveket: - mindenki, aki olyan cselekményt követ el, amely nemzetközi bűncselekményt képez, az ezért felelős és megbüntetendő; - az a tény, hogy a belső jog nem ír elő büntetést a nemzetközi jog szerinti bűncselekményért, nem mentesíti a cselekmény elkövetőjét a nemzetközi jogi felelőssége alól; - az a tény, hogy az, aki olyan cselekményt követett el, amely nemzetközi jogi bűncselekményt képez és e cselekményt államfői vagy kormánytagi minőségében követte el, nem mentesíti a nemzetközi felelősségre vonás alól; - az a tény, hogy valaki kormánya vagy felettese parancsára cselekedett, nem mentesíti őt a nemzetközi felelősségre vonás alól, feltéve hogy megvolt az erkölcsi választási lehetősége; - bárkinek, akit nemzetközi bűncselekmény elkövetésével vádolnak, joga van pártatlan bírósági eljárásra; 15 Uő, 46. o. 16 Uő, 49. o. 17 Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Studia Iuris Gentium Miskolcinensia Tomus 1. Bíbor Kiadó, Miskolc, o. 9

10 - nemzetközi jog szerinti bűncselekményként büntethetők a következők: béke elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények; - az előző alapelvben felsorolt bűncselekményekben való részesség ugyancsak nemzetközi jogi bűncselekménynek minősül Az ad hoc törvényszékek A háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények a New York-i egyezmény (1969. november 26.) értelmében elévülhetetlenekké váltak. Később létrejöttek a volt Jugoszláviában, illetve a Ruandában elkövetett bűncselekményekre alakult büntető törvényszékek (1993. május 25-én, illetve november 8-án): 19 a Hágában működő, a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelő személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia; illetve a tanzániai Arushában működő, az január 1. és december 31. között Ruanda területén elkövetett népirtásért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértéséért felelős személyek, valamint a szomszédos államok területén elkövetett népirtásért és egyéb hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárok megbüntetésére létrejött Nemzetközi Büntetőtörvényszék International Criminal Tribunal for Rwanda. Az ICTY alapokmányának előírásait a magyar jogba beillesztette az évi XXXIX. törvény, az ICTR-ét az évi CI. törvény. 20 A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék, amelyet a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának VII. fejezete alapján állított fel. Ez a Törvényszék jogosult arra, hogy az Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik felelősek a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért Kovács Tamás: A nürnbergi alapelvek érvényesülése napjaink nemzetközi büntetőbíráskodásában. Doktoranduszok Fóruma o. 19 Blaise Tchikaya: Jogesetek, 58. o. 20 Lattmann Tamás: A nemzetközi büntetőbírói fórumok működésének rendszere, különös tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróságra politika, parancs vagy jog? In: Egységesedés és széttagolódás a nemzetközi büntetőjogban. Szerk: Kirs Eszter. Studia Iuris Gentium Miskolciensia Tomus IV, Bíbor Kiadó, Miskolc, o. 21 Jeney Petra: A Nemzetközi Törvényszék Alapokmánya. In: Nemzetközi Jogi Olvasókönyv. Szerk: Jeney Petra, Nagy Boldizsár. Osiris Kiadó, Budapest, o. 10

11 A volt Jugoszlávia területén az addig elfojtott nemzetiségi feszültségek a lehető legdurvább módon törtek felszínre: kegyetlen háború, etnikai felsőbbségtudat és a területi terjeszkedés ideológiája által tüzelt népirtás és a humanitárius nemzetközi jog legsúlyosabb megsértése formájában. A konfliktus megoldása érdekében különböző nemzetközi szervezetek lendültek mozgásba, melyek között kiemelkedő szerepet játszott az ENSZ. Az ENSZ-en belül a döntések meghozója általában a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős Biztonsági Tanács (a továbbiakban: BT) volt. A BT már 1991-től kezdve számos határozatában kijelentette, hogy a jugoszláviai konfliktus, annak folytatódása illetve súlyosbodása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, elítélte a humanitárius nemzetközi jog megsértését, és kinyilvánította, hogy azok a személyek, akik a Genfi Egyezményeket súlyosan megsértik vagy ilyen cselekményekre parancsot adnak, egyénileg fognak felelni tetteikért. 22 Végül úgy határozott, hogy ezek elbírálására egy ad hoc nemzetközi büntetőbíróságot hoz létre. Az államok ezen nemzetközi jogi kötelezettségét a fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló genfi egyezmények közös 49./50./129./146. cikkei kifejezetten megerősítik. Ezek szerint: A Magas Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak, hogy minden szükséges törvényhozási intézkedést megtesznek abból a célból, hogy megfelelő büntető megtorlással sújtsák azokat a személyeket, akik a jelen Egyezmény egyik vagy másik rendelkezését a következő cikkben meghatározott módon súlyosan megsértették, vagy annak megsértésére utasítást adtak. 23 A Törvényszék Alapokmányát a Biztonsági Tanács határozatával hozták létre, ez azért érdekes, mert a korábbi katonai törvényszékeket a győztes hatalmak hozták létre a legyőzöttek büntetőjogi felelősségre vonása céljából. A II. világháborút követően a szövetséges hadműveletek során elkövetett atrocitásokkal kapcsolatos egyéni büntetőjogi felelősség kérdését egyetlen nemzetközi katonai törvényszék tárgyalta, sőt a nemzeti bíróságok előtt is csak elvétve indultak ilyen eljárások. A Biztonsági Tanács jugoszláviai Nemzetközi Törvényszéket létrehozó határozata ezzel szemben a nemzetek közösségének akaratát tükrözi és annak egyetemes jellegét hangsúlyozza. A határozattal szemben felmerült másik kérdés, hogy a Törvényszék miért nem nemzetközi szerződéssel jött létre. Az eddigi tapasztalatok fényében egyértelmű volt, hogyha a Törvényszék ügye a nemzetközi szerződés elfogadására létrehozott konferencia vagy az 22 Silek Rita: A jugoszláviai nemzetközi büntetőtörvényszék joghatósága, szervezete és eljárása. In: Jogtudományi Közlöny, május, 151. o. 23 Dr. Erich Kussbach: A háborús bűncselekményekre vonatkozó hatályos nemzetközi jogszabályok. Magyar Jog 1995/ o. 11

12 ENSZ közgyűlése elé kerül, könnyen hosszadalmas viták áldozatává válik. Az időveszteség elkerülésén túl a Biztonsági Tanács határozatának másik előnye az volt, hogy azt az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján fogadták el, így a határozat az ENSZ valamennyi tagjára nézve automatikusan kötelező. A Törvényszék létrehozása szempontjából a Biztonsági Tanács határozata sokkal gyorsabb és hatékonyabb megoldásnak bizonyult, mi több, hatálybalépése sem függött megfelelő számú részes állam ratifikációs folyamatától, ahogy az egy nemzetközi szerződés esetében történt volna. 24 Az ICTY és az ICTR szerkezeti felépítése és működésük alapvető szabályai jelentős hasonlóságokat mutatnak. A Törvényszékek három nagy szervezeti egysége a bírói tanácsok, a főügyész és a hivatal. Lényeges és gyakran kritika tárgyául szolgáló megoldás mindkét Törvényszékre vonatkozóan, hogy a védelem nem tartozik a Törvényszékek szervezetéhez. A két ad hoc Törvényszék közötti kapcsolat jellegét jól példázza az, hogy volt olyan elképzelés, amely szerint az ICTY joghatóságát kellene kiterjeszteni a Ruandában elkövetett bűncselekményekre, elsősorban abból a megfontolásból, hogy ne értelmezhessék és alkalmazhassák eltérően a nemzetközi humanitárius joganyagot. Ennek elkerülésére közös főügyész és közös fellebbviteli tanács alakult, mára az ICTR önálló főügyésszel működik. 25 Az ICTY működésével kapcsolatban a Törvényszéket sokáig az a vád érte, hogy az elkövetett jogsértésekért leginkább felelős vezetők felelősségre vonására ezidáig nem került sor, és a diplomáciai nyomásgyakorlás elégtelennek bizonyult, a pénzügyi támogatások megvonásával történő fenyetés talán hatékonyabb eszköznek tűnik. 26 Az ICTR működésével kapcsolatban kiemelhető, hogy a polgárháború során elkövetett nemzetközi bűncselekmények, illetve az e cselekményekkel összefüggésben megvalósított egyéb deliktumok gyanújával 1997 elején több mint kilencvenezer személyt tartottak fogva. Problémát jelent viszont, hogy a Törvényszék előtti eljárásban halálbüntetés nem szabható ki, a ruandai jog viszont ismeri és alkalmazza a halálbüntetést Jeney Petra: Szemelvények a Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék joggyakorlatából. Szerk: Jeney Petra, Nagy Boldizsár. Osiris Kiadó, Budapest, o. 25 M. Nyitrai Péter: Nemzetközi és európai büntetőjog. Osiris Kiadó, Budapest, o. 26 Uo, 552. o. 27 Uo, 553. o. 12

13 4. A Sierra Leone-i Különleges Bíróság A Sierra Leone-i konfliktus speciálisnak nevezhető a többi afrikai országban begyűrűző konfliktusok sorában. Nem etnikai ellentétek generálták, mint például Ruanda és Dél-Afrika esetében történt, és nem is egy függetlenedési harc okozta az erőszakos cselekedetek sorát. Elsősorban az áthidalhatatlan gazdasági különbségek kerültek itt az ellentétek középpontjába. A megfelelő életszínvonalra és a modern oktatásra keveseknek adódik lehetősége, míg a többség tűrhetetlen szegénységben él, és többnyire az alapvető oktatás sem érhető el számukra. Az általános magyarázatok szerint a konfliktus alapvető oka a gyémánttermelés megszerzésének tétje volt, ugyanakkor az ország rossz kormányzása, a demokrácia és a jogállamiság hiánya, a korrupció, az emberi jogok tiszteletének hiánya és sorozatos megsértése osztotta meg végzetesen a társadalmat, és vezetett elkerülhetetlenül a konfliktushoz. 28 Az így kialakult polgárháború tizenegy éve alatt hozzávetőlegesen 150 ezer ember vesztette életét, 600 ezer menekült keresett menedéket a környező országokban, több mint 200 ezer nő lett erőszak áldozata, és körülbelül ezer civilnek vágták le egy vagy több végtagját. 29 A polgárháború során mind a kormányerők és a békefenntartók, mind a lázadó csapatok tagjai felelőssé váltak a legsúlyosabb nemzetközi bűntettek elkövetéséért. A civil lakossággal szemben elkövetett erőszakos cselekmények sora magába foglalta a szándékos emberölést, számos esetben a legnagyobb kegyetlenséggel elkövetve. A polgári lakosság elleni bűntettek a hadviselés tudatosan folytatott módszereként, sok esetben a büntetés és kényszerítés eszközeként jelentek meg. 30 A békekötést követően létre kellett hozni egy hatékony felelősségre vonási mechanizmust. A Nemzetközi Büntető Bíróság joghatósága ki volt zárva, hiszen ez az univerzális büntető jogi fórum csak a Római Statútum hatályba lépését követően, július 1-je után elkövetett bűncselekmények vonatkozásában rendelkezik eljárási jogkörrel. Egy speciális megoldást kellett találni, melynek kereteit végül az ENSZ és Sierra Leone Kormánya között január 16-án született megállapodásban határozták meg, ebben a dokumentumban foglalták írásba egy Különleges Bíróság felállításának szándékát (Special Court for Sierra Leone). 28 Kirs Eszter: A Sierra Leone-i konfliktus háborús bűnöseinek felelősségre vonása és a békéltetés folyamata. In: Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai 7/1. Bíbor Kiadó, Miskolc, o. 29 Uő, 296. o. 30 Uő, 298. o. 13

14 A Kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy az eljárások minden szakaszában együttműködik a Bírósággal, ezen belül közreműködik az eljárás alá vont személyek azonosításában, tartózkodásuk felfedésében, a szükséges dokumentumok és adott esetben a vádlott személy Bíróságnak való kiszolgáltatásában, adott személyek elfogatásában és fogvatartásában. A korábban felállított ad hoc nemzetközi büntető törvényszékekkel (ICTY, ICTR) ellentétben ezt az ítélő fórumot egyfajta kevert jelleggel hozták létre, nemzeti és nemzetközi vonásokkal is rendelkezik, amelynek speciális oka, hogy a Kormány beleszólást óhajtott a Bíróság működésébe, másrészről nemzetközi szinten sem élvezett volna támogatást egy újabb költséges nemzetközi törvényszék felállítása. Az eltérő létrehozási formának hátránya is van, mégpedig az, hogy mivel nem a Biztonsági Tanácsnak az ENSZ Alapokmány VII. cikkének megfelelő hatalma keretein belül állították fel a testületet, elesett attól a lehetőségtől például, hogy felhívjon egy másik államot egy vádlott személy kiadására, ehelyett így a másik állam együttműködési szándékának lett kiszolgáltatva. A kevert jelleg megmutatkozott a bíróság szervezetének létrehozásában is. Az Első Fokú Kamara három bírája közül egyet jelöl ki Sierra Leone kormánya, kettőt pedig az ENSZ Főtitkára, míg a Fellebbviteli Kamara öt bírája közül kettőt a Kormány és hármat a Főtitkár választ. A Bíróság Ügyészének és Titkárának személyét úgyszintén a Főtitkár határozza meg. 31 A Különleges Bíróság Statútuma a szükséges kiegészítő szabályok megalkotásának lehetőségét fenntartva, az ad hoc törvényszékek szabályait rendelte alkalmazni a Bíróság működésére nézve, továbbá joghatóság kérdésében a Bíróságnak biztosított elsőbbséget, azaz a Bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalos felkéréssel élhetett a nemzeti bíróságokkal szemben, hogy egy adott ügyet az ő eljárási hatáskörébe utaljanak. 32 A Statútum 1. cikke alapján a Különleges Bíróság vádat emelhet azon személyek ellen, akik a legnagyobb felelősséggel rendelkeznek a nemzetközi humanitárius jogot és a Sierra Leone-i belső jogot súlyosan sértő cselekedetek Sierra Leone területén november 30-át követően történt elkövetése tekintetében. Ide sorolandók azok a vezetők, akik e bűntettek elkövetésével veszélyeztették a Sierra Leone-ban zajló békefolyamat megteremtését és foganatosítását. A személyi hatáskört illetően a fiatal- és gyermekkorú elkövetők felelősségre vonása több kérdést is fölvetett, ugyanis egyrészről igen magas volt a fiatalkorú katonák száma, másrészről a legtöbb fiatalt és gyereket a lázadó csapatok 31 Uő, 299. o. 32 Uő, 300. o. 14

15 kényszerítettek fegyverek megragadására és különböző atrocitások elkövetésére gyakran drogok segítségével vagy az életükre vonatkozó fenyegetéssel. A Statútum rendelkezései szerint a Bíróságnak nincs joghatósága a tizenöt év alatti életkorral rendelkező elkövetők tekintetében, viszont különböző garanciális szabályok betartása mellett eljárhat tizenöt és tizennyolc év közötti személyek esetében, különös tekintettel az életkori sajátosságra és a reintegráció elsődleges céljára. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható és elsődlegesen foganatosítandó intézkedések között szerepel a közszolgálat teljesítésének elrendelése, tanácsadás nyújtása, oktatási és szakoktatási tréningeken és gyermekvédelmi programokban való részvétel elrendelése, továbbá ha megfelelőek a feltételek, a büntetőjogi eljárás helyett a békéltetési eljárás kezdeményezését kell előtérbe helyezni. 33 A Bíróság tárgyi hatáskörének meghatározása során, annak speciális természetéből adódóan, nagyobb mozgásteret biztosítottak neki a már működő ad hoc törvényszékekhez képest, a joghatóság megalapozottságával szemben kevesebb feltételt szabva. Így a Sierra Leone-i fórum eljárhat emberiség elleni bűntettek, az 1949-es Genfi Egyezmények közös 3. cikkének és az azokhoz fűződő II. Kiegészítő Jegyzőkönyvnek súlyos megsértése, a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértése, valamint a Sierra Leone-i gyermekekkel szembeni kegyetlenség kiküszöböléséről szól évi törvénybe ütköző és a rosszhiszemű károkozásról szóló évi törvénnyel ellentétes, a tulajdon szándékos rongálására irányuló magatartások esetében Nemzetközi Büntetőbíróság 1949-ben az ENSZ Közgyűlése felkérte a Nemzetközi Jogi Bizottságot, hogy tanulmányozza egy nemzetközi büntetőbíróság felállításának célszerűségét és lehetőségét, azért, hogy az eljárhasson olyan személyek ellen, akiket a népirtás vagy egyéb nemzetközi bűntett elkövetésével vádolnak. Egy évvel korábban, 1948-ban ugyanis a Közgyűlés elfogadta a népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek VI. cikke kilátásba helyezi egy nemzetközi büntetőbíróság felállítását. Az egyezmény értelmében a Bíróság hatásköre kiterjed azokra a szerződő felekre, amelyek elismerték a Bíróság joghatóságát. A Nemzetközi 33 Uő, 301. o. 34 Uő, o. 15

16 Jogi Bizottság 1949-ben és 1950-ben megtartott két első ülésszakán foglalkozott a nemzetközi büntetőbíráskodás kérdésével. A Bizottság 1949-ben felkérte két tagját, Ricardo J. Alfaro és E.E.F. Sandström professzorokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat. A jelentés alapján a Bizottság 1950-ben arra a meggyőződésre jutott, hogy kívánatos és lehetséges lenne egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási szerv felállítása, amely joghatósággal rendelkezne a népirtás és más súlyos bűncselekmények felett ben a Közgyűlés külön bizottságot létesített, amelynek feladata abban állt, hogy konkrét javaslatokat dolgozzon ki a Bíróság felállítására és statútumának kidolgozására ben a Közgyűlés elnapolta az ügyet az agresszió meghatározására létesített bizottság munkájának a befejezéséig. Az ügy tovább húzódott a 90-es évek elejéig, amikor a jugoszláv háború, a ruandai események és más konfliktusok következtében újra sürgőssé vált egy nemzetközi büntetőbíróság létrehozatala. A Nemzetközi Jogi Bizottság 1994-ben terjesztette elő a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának tervezetét ben a Közgyűlés végül létrehozta a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát Előkészítő Bizottságot, majd 1997 januárjában elhatározta, hogy 1998 nyarára egy nemzetközi konferenciát hív össze Rómába a Statútum végleges tervezetének kidolgozására. 35 A konferencia június 15-től július 17-ig tárgyalt Rómában. Tehát látható, hogy évtizedekig tartó előkészületek után Rómában július 17-én diplomáciai konferencia fogadta el a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumáról szóló szerződést. 36 A Statútum hatálybalépéséhez annak a 126. cikke értelmében hatvan ratifikációs okmány letétbe helyezésére volt szükség. A Statútum a 60. ratifikációs okmány letétbe helyezése után végül július 1-jén lépett hatályba. 37 Magyarország november 30-án ratifikálta a Statútumot. 38 A Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása nagyon fontos állomása a nemzetközi jog fejlődésének, hiszen ez az első olyan intézmény annak történetében, ahol legalább elméleti lehetősége megjelenik annak, hogy a nemzetközi jogilag is értékelhető, a leginkább visszataszító bűncselekményekért való büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége kiszakadjon az államok, illetve az általuk felállított politikai szervek megfontolásainak fogságából Erich Kussbach: Nemzetközi és európai büntetőjog o. 36 Wiener A. Imre: A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságáról. Magyar Jog, 2001/ o. 37 Uo., 71. o. 38 Uo., 275. o. 39 Lattmann Tamás: i. m., 23. o. 16

17 Tíz évvel a Statútum hatályba lépése után kezdődött az első eljárás az első állandó Nemzetközi Büntetőbíróságon. Túl olyan problémák kezelésének nehézségein, mint a gyerekkatonák, a szexuális erőszak, a béke kontra igazságosság kérdései, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak egy nehéz küldetést kell teljesítenie: meg kell szereznie a nemzetközi közösség bizalmát, valóra kell váltania az elképzelést, meg kell küzdenie a kritikusokkal, és bizonyítania kell, hogy meghatározó eszközt jelent a büntetlenség elleni küzdelemben. 40 III. A nemzetközi büntetőjog forrásai A nemzetközi büntetőjog forrásainak funkcionális rendszere a következők szerint vázolható: Normatív források a) általános normatív források: a Nemzetközi Bíróság International Court of Justice Statútumának 38. cikkében rögzítettekre figyelemmel ide sorolandó a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény, a nemzetközi szokás mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítéka, valamint a művelt nemzetek által elismert általános jogelvek, melyek elsősorban a belső büntető igazságszolgáltatási rendszerek alapvető princípiumai. b) speciális normatív források: ezek elsősorban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyben alakultak ki. Ilyennek minősülnek különösen az ad hoc két- vagy többoldalú megállapodások és a viszonossági nyilatkozatok különböző típusai. c) regionális normatív források: az általános és a speciális normatív forrásokon túl az európai büntetőjog összefüggésében az Európai Unió irányelvei, rendeletei, határozatai, valamint kerethatározatai sorolhatók ide. 2. A jogértelmezést segítő források a) a nemzetközi büntetőjog elmélete és gyakorlata egyöntetű azon álláspontot illetően, hogy a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítása a törvényesség elvének sérelmét elkerülendő kizárólag a nem kötelező érvényű jogértelmezésben juthat szerephez. A tudományos interpretáció mindazonáltal a jogalkalmazó kiemelkedően 40 Alina Ioana Apreotesei: A Nemzetközi Büntetőbíróság előtt zajló első per: a Thomas Lubanga Dyiloügy. In: Egységesedés és széttagolódás a nemzetközi büntetőjogban. Szerk.: Kirs Eszter. Studia Iuris Gentium Miskolciensia Tomus IV. Bíbor Kiadó, Miskolc, o. 41 M. Nyitrai : i. m., 90. o. 17

18 jelentős támpontja, s egyben nélkülözhetetlen szerepe van a nemzetközi és európai büntetőjog alakításában, továbbfejlesztési perspektíváinak feltárásában. b) a nemzetközi bírói fórumok jogértelmező esetjoga. A nemzetközi büntetőbíróságok döntései, illetve indokolásuk nem csupán az adott ügy szempontjából tekinthető meghatározónak, hanem a nemzetközi jogi bűncselekmények tényállási elemeinek egységesebb értelmezését, dogmatikai megalapozását igyekeznek elkerülni. Jelen pillanatban azonban még nem tisztázott e területek precedensértékű határozatainak kölcsönös hivatkozhatósága. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (European Court of Human Rights) az emberi jogok büntetőjogi érvényesülésének lehetőségeit és határait igyekszik világossá tenni, a luxemburgi Európai Bíróság (European Court of Justice) pedig különösen az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében törekszik arra, hogy az Európai Unió egyes tagállamainak bíróságai a büntetőeljárás során relevanciával bíró közösségi jogot a lehető legnagyobb mértékben egységesen alkalmazzák. 42 Lényeges, hogy az Amszterdami Szerződés 35. cikke az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali hatáskörébe utalja a kerethatározatok és a határozatok értelmezését és érvényességük vizsgálatát. Az Európai Bíróság értelmezési gyakorlata nemcsak az éppen folyamatban lévő ügyben köti a nemzeti bíróságokat, hanem a tényállási elemeit tekintve azonos vagy hasonló jövőbeni ügyekben is irányadónak kell tekinteni. Az előzetes döntések mindenkire kiterjedő (erga omnes) hatályúak, s így a továbbiakban annak a nemzeti bíróságnak is figyelembe kell vennie őket, amely nem maga kezdeményezte az előzetes eljárást. 3. A jogfejlesztést előmozdító források: a) a jogértelmezést segítő források önmagukban hordozzák azt a potenciális lehetőséget, hogy az ezekben megnyilvánuló gondolatokat a nemzetközi és az európai büntetőjog normatív forrásai értékesítsék, s így a pozitív joganyag részévé váljanak. b) a kormányzati vagy nem kormányzati szervezetek (így az Amnesty International) ajánlásai, nyilatkozatban kifejtett véleményei, jelentései és álláspontjai nem kötelező erejűek, ám a jogalkalmazó és a jogalkotó általában fokozott figyelmet fordít rájuk. Különösen kiemelendők az Európa Tanács ajánlásai és az Európai Bizottság ajánlásértékű jogalkotási javaslatai (recommendation), valamint az Európai Unió közös álláspontjai, mely utóbbiak az unió egy konkrét ügyre vonatkozó megközelítésmódját határozzák meg, előmozdítva az unió célkitűzéseinek megvalósítását Uo, 91. o. 43 Uo, 92. o. 18

19 A jogforrásokat az előbbiekben funkcionális rendszer szerint tekintettük át, de nem hagyhatjuk ki a történelmi áttekintést sem: a nemzetközi hadijog kodifikációjára először 1899-ben Hágában került sor, ahová II. Miklós orosz cár, illetve az orosz külügyminiszter Muraviev javaslatára a holland kormány e célból egy nemzetközi békekonferenciát hívott össze. 44 Léteztek ugyan már korábban is a hadijog egyes kérdéseit szabályozó nemzetközi egyezmények, mint például az évi genfi egyezmény a szárazföldi haderők sebesültjei helyzetének megjavításáról, az 1868-as Szentpétervári Deklaráció vagy az 1874-ben elfogadott Brüsszeli Deklaráció. Ez utóbbi ugyan nem vált tételes joggá, de alapgondolatai a későbbi hágai konferenciának szolgáltak mintául. E nemzetközi kodifikációs munkák mellett ugyancsak megemlítendők egyes nemzetközi hadijogi kódexek, amelyek közül az 1863-ban az amerikai hadsereg számára készült és a szerzőjéről elnevezett Lieber-Kódex a legismertebb. Végül kiemelendő még a Gustave Moynier által kidolgozott és az Institute of International Law által 1880-ban egyhangúlag elfogadott Oxford Manual ben került sor a második hágai békekonferenciára, amely az 1899-es egyezményeket részben módosította, részben kiegészítette. Valamennyi hágai egyezmény közül a jelen tanulmány szempontjából a IV. Egyezmény valamint az ahhoz csatolt Szárazföldi Hadviselési Szabályzat a legfontosabb. A Szabályzat ugyan elsősorban a hadviselés módját szabályozza, de számos rendelkezést is tartalmaz, amely egyes, az ellenfél katonái, illetve polgári személyei ellen irányított ellenséges cselekményeket kifejezetten megtilt. Figyelemre méltó, hogy az ENSZ főtitkára a BT 808/1993 határozata alapján a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények elbírálására létrehozandó nemzetközi bíróságról elkészített Reportjában mind az említett hágai egyezményt, mind a Szárazföldi Hadviselési Szabályzatot a nemzetközi konvencionális humanitárius jog részének tekinti. Ez az ún. hágai jog ma már szokásjognak minősül. A háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályok második legfontosabb csoportja az évi genfi egyezményen alapszik, amelyet az idők folyamán számos új egyezménnyel egészítettek ki, illetve fejlesztettek tovább. Ennek a jogalkotásnak az állomásai 1906, 1929, 1949 és A ma hatályban lévő nemzetközi humanitárius jog gerincét az 1949-es genfi egyezmények és az azokat kiegészítő, illetőleg továbbfejlesztő 1977-es jegyzőkönyvek képezik, amelyeket röviden genfi jognak neveznek. 44 Kussbach, i.m., 578. o. 19

20 Hatályos jogszabályok (tételes jog): - a IV. Hágai Egyezmény és a Szárazföldi Hadviselési Szabályzat - a X. Hágai Egyezmény a Genfi Egyezmény (1906) elveinek a tengeri hadviselésre való alkalmazásáról ben a következő négy egyezményt írták alá Genfben: - A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozó egyezmény; - A tengeri haderők sebesültjei, betegei és hajótöröttei helyzetének javítására vonatkozó egyezmény; - A hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó egyezmény - A polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó egyezmény ben a következő két kiegészítő jegyzőkönyv került Genfben aláírásra: - Az augusztus 12-én kötött genfi egyezményeket kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló jegyzőkönyv (I. Jegyzőkönyv) - Az augusztus 12-én kötött genfi egyezményeket kiegészítő és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló kiegészítő jegyzőkönyv (II. Jegyzőkönyv) A felsorolt nemzetközi egyezmények mellett még a következő, a hadijog számára jelentős egyezmények említendők még: - az 1925-ben elfogadott jegyzőkönyv a mérges gázok bevetéséről - a Nürnbergi nemzetközi Katonai Bíróság Alapokmányát tartalmazó, augusztus 8-i Londoni Egyezmény - az 1948-ban jóváhagyott egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről - az május 14-i Hágai Egyezmény a kulturális javak fegyveres összeütközések esetén való védelme tárgyában - az 1968-as New York-i egyezmény a háborús és emberiség elleni bűncselekmények el nem évüléséről - az április 10-i egyezmény a bakteriológiai, illetve toxikus fegyverek fejlesztésének, előállításának és tárolásának tilalmáról - az december 10-i egyezmény a környezetmegváltoztató technikák katonai vagy más ellenséges alkalmazásának tilalmáról 20

21 - az október 10-én elfogadott egyezmény egyes konvencionális fegyverek bevetésének tilalmáról, illetve korlátozásáról, amelyek fölösleges szenvedést okoznak vagy megkülönböztetés nélkül hatnak, valamint az ahhoz csatolt három jegyzőkönyv (a gyújtó fegyverekről, az aknákról és a ki nem mutatható szilánkokról). 45 A nemzetközi hadijog azonban nemcsak írott jogszabályokból áll, hanem számos szabálya nemzetközi szokásjogon alapul; mint például a Nemzetközi Bíróságnak a Nicaragua-ügyben hozott döntésében foglaltak alapján, amelyben a bíróság kifejezetten megállapítja, hogy a nemzetközi humanitárius és hadijog alapvető szabályai valamennyi államot kötik, függetlenül attól, hogy tagjai-e a megfelelő egyezményeknek vagy sem, mert ezek a szabályok időközben a nemzetközi szokásjog részévé váltak. A Nemzetközi Bíróság ezzel a határozatával elismerte a szokásjogot mint a nemzetközi humanitárius jog önálló, azaz a szerződéses jogtól független jogforrását. 46 IV. A Nemzetközi Büntetőbíróság szervezete és eljárása röviden A Nemzetközi Büntetőbíróság négy szervezeti egységből áll: az Elnökség, a Kollégiumok Fellebbviteli Kollégium, Elsőfokú Kollégium, Tárgyalás-előkészítő Kollégium -, a Főügyészség és a Hivatal. A védelem mint önálló szerv nem jelenik meg a Bíróság struktúrájában. A Részes Államok Közgyűlése, habár nem minősül a Statútum szerint hivatalos szervnek, igen jelentős befolyást gyakorol a Bíróság működésére. A Bíróság munkaterheinek hatékonyabb eloszlása érdekében lehetőség van a bírák ideiglenes áthelyezésére az Elsőfokú Kollégiumból a Tárgyalás-előkészítő Kollégiumba. 47 Az ICC előtti eljárás megindítására, illetve az eljárás kezdeményezésére háromféleképpen kerülhet sor, mindhárom esetben az ügy a Főügyész elé kerül. Az első esetben bármely részes állam a főügyész elé terjeszthet olyan esetet, amelyről feltételezhető, hogy a Bíróság joghatóságába tartozó bűncselekményt követtek el. Az állam kötelezettsége az ügy lényeges körülményeinek megjelölése és a rendelkezésre álló bizonyítékok, dokumentumok csatolása. A második esetben a főügyész saját maga, önállóan indít nyomozást bármely forrásból származó információk alapján, amelyek 45 Uo, o. 46 Uo, 579. o. 47 M. Nyitrai Péter: Nemzetközi és európai büntetőjog. Osiris Kiadó, Budapest, o. 21

22 arra utalnak, hogy a Bíróság joghatóságába tartozó bűncselekményt követtek el. A nyomozás megindítását engedélyező plénum a tárgyalás-előkészítő tanács, amely abban az esetben engedélyezi a nyomozás megindítását, ha a kérelem és a bizonyítékok alapján indokolt, és a bűncselekmény feltételezhetően a Bíróság joghatóságába tartozik. Ha elutasítják a kérelmet, ez nem akadálya újabb kérelem benyújtásának új tények és új bizonyítékok alapján. Ebben a két esetben a Bíróság csak akkor gyakorolhatja joghatóságát, ha a bűncselekmény olyan állam területén történt, amely részese a Statútumnak, illetve ilyen állam állampolgára követte el. A harmadik lehetséges esetben nem szükséges ennek a feltételnek teljesülnie: a Biztonsági Tanács terjeszti az ügyet a főügyész elé a nemzetközi béke és biztonság helyreállítása érdekében az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetében foglalt felhatalmazás alapján, mely szerint ha maga a Biztonsági Tanács kívánja rendezni a helyzetet, kérelemmel fordulhat a Bírósághoz, amelynek alapján a Bíróság az eljárást tizenkét hónapig nem indíthatja meg, illetve a már folyamatban lévő eljárást fel kell függesztenie. 48 Az eljárás kezdeményezését követően a következő lépés az ügy elfogadhatóságának és a Bíróság joghatóságának vizsgálata. Ezt kifogással lehet megtámadni, ennek benyújtására jogosult: a vádlott, illetve olyan személy, aki ellen letartóztatási parancsot bocsátottak ki; az ügyben joghatósággal rendelkező állam, azzal az indokkal, hogy az ügyben már eljárást folytat vagy folytatott; a Bíróság joghatóságát ad hoc jelleggel elismerő állam. Ha minden rendben van, akkor a főügyész megindítja a nyomozást. A nyomozás irányítása a főügyész hatáskörébe tartozik. A nyomozati jogkörében a főügyész bizonyítékokat gyűjthet, kihallgathatja az eljárás alá vont személyt, sértetteket, tanúkat, továbbá bármely állam vagy szervezet együttműködését kérheti. A tárgyalás-előkészítő tanács bocsátja ki a letartóztatási parancsot, beidézi a gyanúsítottat. A főügyésznek minden vádpontot bizonyítékokkal kell alátámasztania, a terheltnek pedig joga van a vádpontokat, illetve a bizonyítékokat vitatni, továbbá maga is előterjeszthet bizonyítékokat. Ezt követően az Elnökség megalakítja az ügyet első fokon tárgyaló tanácsot. A tárgyalás helyszíne a Bíróság székhelye, a vádlott jelenlétében történik és főszabály szerint nyilvános. A tanács feladata a vádirat ismertetése, majd ezt követően a vádlott nyilatkozik a bűnösség kérdésében. Ha a vádlott beismeri bűnösségét, a tanács megállapítja azt és ítéletet hoz. Ennek hiányában további bizonyítékok előterjesztésére hívhatja fel a főügyészt. A Bíróság a bizonyítási 48 Uő, 562. o. 22

23 eljárás eredményeként hozza meg az ítéletet, kizárólag a tárgyaláson előterjesztett és megvizsgált bizonyítékok alapján. A bírák egyhangú határozat meghozatalára törekednek, ennek hiányában többségi határozat születik, a kisebbségi véleményt is tartalmazza az írásba foglalt határozat. 49 Az ítélet nem terjeszkedhet túl a vádban meghatározott tényeken és körülményeken. Bűnösség esetén a következő büntetések születhetnek: életfogytiglani szabadságvesztés; egy évtől harminc évig terjedő, határozott ideig tartó szabadságvesztés, amit években kell meghatározni; a szabadságvesztés mellett a pénzbüntetés, illetve a bűncselekményből származó haszon, vagyon, illetve vagyontárgy elkobzása. A szabadságvesztés végrehajtása fő szabály szerint az elítéltek fogadására hajlandóságot mutató államban történik. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, illetve rendkívüli jogorvoslatként felülvizsgálat lehetséges. A főügyész fellebbezést nyújthat be eljárási hiba, ténybeli és jogi hiba miatt, az elítélt ugyanezen okokból, továbbá bármely más okból, amely a határozat tisztességes voltát vagy hitelét veszélyezteti. Lehetőség van kizárólag a kiszabott büntetés mértéke ellen jogorvoslattal élni. A fellebbezést a fellebbviteli tanács bírálja el, helybenhagyó, megváltoztató, megsemmisítő és új eljárásra utasító döntést hozhat. A másodfokú eljárásban érvényesül a súlyosítási tilalom. A felülvizsgálati kérelmet a fellebbviteli tanács bírálja el, és amennyiben a kérelem megalapozott, újra összehívja az ügyben korábban eljárt elsőfokú tanácsot, új elsőfokú tanácsot hoz létre vagy az ügyet saját maga bírálja el. 50 V. Komplementaritás elve Az ICC joghatósága a Római Statútum alapján automatikus, és mivel állandó bíróságról van szó, komoly korlátozást jelent az államok szuverenitására. 51 A Római Statútum kidolgozásában részt vevők széles köre által támogatott koncepció megtestesítőjeként jött létre a Nemzetközi Büntetőbíróság kiegészítő joghatósága, amely az intézmény egyik legfontosabb jellemvonása. A kiegészítő jelleg olyannyira 49 Uő, 566. o. 50 Uő, o. 51 Ádány Tamás Vince: A legsúlyosabb jogsértések miatti felelősségre vonhatóság nemzetközi jogi tendenciái, különös tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának előfeltételeire. PhDértekezés (látogatva: április 30.) 23

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához

Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához I. BEVEZETÉS (i) Az Egyesült Nemzetek, többek között a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában,

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról Tartalom Oldal I. BEVEZETÉS A. A háttér 3 B. Célok és általános alkalmazás 3

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Államfők elleni eljárások a nemzetközi bíróságok előtt az államfői immunitás múltja, jelene, jövője

Államfők elleni eljárások a nemzetközi bíróságok előtt az államfői immunitás múltja, jelene, jövője Államfők elleni eljárások a nemzetközi bíróságok előtt az államfői immunitás múltja, jelene, jövője Papp Nikolett Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar papp.nikolett@law.unideb.hu Bevezető gondolatok

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

T/1762. számú törvényjavaslat

T/1762. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGA 1 L L Érkezett : 2014 OKT 2 7. T/1762. számú törvényjavaslat az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

32004F0757. Official Journal L 335, 11/11/2004 P

32004F0757. Official Journal L 335, 11/11/2004 P 32004F0757 A Tanács 2004/757/IB kerethatározata (2004. október 25.) a tiltott kábítószerkereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről 182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése

Részletesebben

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok Emberi Jogok Európai Bírósága Kérdések és Válaszok Kérdések és Válaszok MI AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA? A Kérdések és válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, és az nem köti a Bíróságot. Rendeltetése,

Részletesebben

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.október

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

53/1993. (X. 13.) AB határozat INDOKOLÁS

53/1993. (X. 13.) AB határozat INDOKOLÁS 53/1993. (X. 13.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezései alkotmányellenessége

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE V. RÉSZ A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. (1) A Ftv. 73. (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés)

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt

Részletesebben

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN Btk. 305. (NIRIIVIANK) Védelem MÓDOSÍTOTT BEADVÁNY 2009.12.13 Készítette : Sebestyén Adalbert - THL5CK... BMF-NIK Mérnök Informatikus

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben