A nemzetközi bíróságok. Az Európai Unió Bírósága. Az EFTA-Bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Nemzetközi Bíróság. A Nemzetközi Büntetőbíróság

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzetközi bíróságok. Az Európai Unió Bírósága. Az EFTA-Bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Nemzetközi Bíróság. A Nemzetközi Büntetőbíróság"

Átírás

1 A nemzetközi bíróságok Az Európai Unió Bírósága Az EFTABíróság Az Emberi Jogok Európai Bírósága A Nemzetközi Bíróság A Nemzetközi Büntetőbíróság

2 AZ EUB AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA KEZDETEK 1952: az ESZAK 1 Bíróság létrehozása. 1957: az ESZAKBíróság átalakul az Európai Közösségek Bíróságává. 1989: az Elsőfokú Bíróság létrehozása. 2004: a Közszolgálati Törvényszék létrehozása. 2009: az Európai Közösségek Bírósága átalakul az Európai Unió Bíróságává (EUB), amely a Bíróságból, a Törvényszékből és a Közszolgálati Törvényszékből áll. SZÉKHELY: Luxembourg (Luxemburg) ALKALMAZANDÓ JOG Az EAK 2 létrehozásáról szóló szerződés Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) A másodlagos jog TAGÁLLAMOK Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság FELADAT A jog tiszteletben tartásának biztosítása az uniós jog értelmezése és alkalmazása során HATÁSKÖR Bíróság 1. A nemzeti bíróságok által előterjesztett, a szerződéseknek és az uniós intézmények, szervek és hivatalok jogi aktusainak értelmezésére, valamint az uniós aktusok érvényességére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmek. 2. A Bíróságon előterjeszthető közvetlen keresetek, vagyis: a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetek; megsemmisítés vagy intézményi mulasztás megállapítása iránti következő keresetek: valamely intézmény által másik intézmény ellen előterjesztett keresetek; valamely tagállam által az Európai Parlament és/vagy a Tanács ellen előterjesztett keresetek, kivéve a Tanács ellen állami támogatásokkal, dömpinggel vagy a Tanács végrehajtási hatáskörével kapcsolatban előterjesztett kereseteket; valamely tagállam által a Bizottság ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti megerősített együttműködés körében előterjesztett keresetek. 3. A Törvényszék határozatai ellen előterjesztett fellebbezések. 4. A Közszolgálati Törvényszék határozatai ellen előterjesztett fellebbezések alapján a Törvényszék által hozott határozatok felülvizsgálata. Törvényszék Valamennyi közvetlen kereset, kivéve azokat, amelyek a Bíróság hatáskörében maradnak. Közszolgálati Törvényszék Az Európai Unió és annak alkalmazottai, valamint a személyi állomány egyes sajátos jogállású tagjai, többek között az Eurojust, az Europol és az OHIM személyi állománya közötti jogviták. 1 Európai Szén és Acélközösség 2 Európai Atomenergiaközösség

3 AZ ÁLLAMPOLGÁROK KERESETINDÍTÁSI JOGA Természetes vagy jogi személy a Törvényszék előtt keresetet terjeszthet elő: az Európai Unió valamely intézménye, szerve vagy hivatala által hozott olyan aktus ellen, amelynek ő a címzettje, illetve amely közvetlenül és személyében érinti őt; az olyan rendeleti jellegű aktus ellen, amely közvetlenül érinti őt, és amely nem tartalmaz végrehajtási intézkedéseket. Másfelől az uniós polgároknak arra is lehetőségük van, hogy a Bíróság előtt észrevételeket tegyenek, ha az őket érintő jogvitában eljáró nemzeti bíróság úgy határoz, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérdésekkel fordul a Bírósághoz. ÖSSZETÉTEL Bíróság tagállamonként 1 bíró (jelenleg 27) és összesen 8 főtanácsnok; a hivatali idő 6 év, amely megújítható. Törvényszék tagállamonként legalább 1 bíró (jelenleg 27); a hivatali idő 6 év, amely megújítható. Közszolgálati Törvényszék 7 bíró; a hivatali idő 6 év, amely megújítható. NYELVEK Az eljárás nyelveként az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelve használható. Főszabály szerint az eljárás nyelve a kérelmező nyelve. Így az előzetes döntéshozatali eljárásokban az eljárás nyelve annak a nemzeti bíróságnak a nyelve, amely a Bírósághoz fordul. A kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetek esetében az eljárás nyelve annak az államnak a nyelve, amely ellen a kereset irányul, míg a fellebbezések esetében az eljárás nyelve főszabály szerint az a nyelv, amelyen a Törvényszék a határozatát hozta. SAJÁTOSSÁGOK Az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, és azt egységesen kell alkalmazni a tagállamokban. Az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletek kötelező erővel rendelkeznek a tagállamokban. CÍM Az Európai Unió Bírósága Sajtó és Tájékoztatási Osztály L2925 Luxembourg Tel: (+352) Fax: (+352) Internet:

4 AZ EFTA BÍRÓSÁG KEZDETEK: 1994 SZÉKHELY: Luxembourg (Luxemburg) (1996 óta) ALKALMAZANDÓ JOG Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás és jegyzőkönyvei Az EFTAállamok között létrejött, egy felügyeleti hatóság és egy bíróság felállításáról szóló megállapodás és jegyzőkönyvei Az EGT másodlagos joga TAGÁLLAMOK Izland, Liechtenstein és Norvégia FELADAT A jog tiszteletben tartásának biztosítása az EGT jogának értelmezése és alkalmazása során HATÁSKÖR Az EGT jogának értelmezése A szerződő felek között, a szerződő felek és az EFTA Felügyeleti Hatóság között, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság és határozatának címzettje vagy a határozat által közvetlenül és személyében érintett személyek közötti eljárások A nemzeti bíróságok által előterjesztett, az EGTSzerződés értelmezésére vonatkozó tanácsadói vélemény iránti kérelmek

5 AZ ÁLLAMPOLGÁROK KERESETINDÍTÁSI JOGA Természetes vagy jogi személy keresetet terjeszthet elő: ha az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatának címzettje, vagy ha az ilyen határozat közvetlenül és személyében érinti őt. Emellett a tanácsadói vélemény iránti kérelem is lehetőséget ad az állampolgárnak arra, hogy a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő ügy során a nemzeti bíróság által feltett kérdéseken keresztül az EFTABírósághoz forduljon. ÖSSZETÉTEL 3 bíró (tagállamonként 1) NYELVEK Angol, tanácsadó vélemény iránti kérelem esetén pedig a nemzeti bíróság nyelve SAJÁTOSSÁGOK Az EGTállamok által elfogadott EGTjog közvetlenül alkalmazandó ezekben az államokban. E jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, és magában foglalja a tagállamok felelősségének elvét. A közvetlen keresetek alapján hozott ítéletek kötelező erővel rendelkeznek. Ezzel szemben a tanácsadó véleményeknek nincs kötelező erejük. CÍM EFTABíróság 1, rue du Fort Thüngen L1499 Luxembourg Tel: (+352) Fax: (+352) Internet:

6 AZ EJEB AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KEZDETEK 1959: az Emberi Jogok Európai Bíróságának létrehozása. 1998: hatályba lép az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (1950) kapcsolódó 11. kiegészítő jegyzőkönyv, amely az Emberi Jogok Európai Bizottsága (1954) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (1959) helyett egyetlen állandó bíróságot hoz létre. SZÉKHELY: Strasbourg (Franciaország) ALKALMAZANDÓ JOG Európai egyezmény az emberi jogok védelméről (1950) és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyvek TAGÁLLAMOK Az Emberi Jogok Európai Egyezményét ratifikáló államok (vagyis 2009ben 47 állam). Albánia, Németország, Andorra, Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, BoszniaHercegovina, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Dánia, Spanyolország, Észtország, Finnország, Franciaország, Grúzia, Görögország, Magyarország, Írország, Izland, Olaszország, Lettország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldávia, Monaco, Montenegró, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Cseh Köztársaság, Románia, Egyesült Királyság, Oroszországi Föderáció, San Marino, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Svájc, Törökország, Ukrajna FELADAT Az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyvek értelmében a Magas Szerződő Feleket terhelő kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása. HATÁSKÖR Bármely szerződő állam (állami kérelem), vagy olyan magánszemély, aki azt állítja, hogy az Egyezmény megsértésének áldozata (egyéni kérelem), közvetlenül a Bírósághoz fordulhat arra hivatkozva, hogy az Egyezmény által biztosított jogok egyikét valamelyik szerződő állam megsértette. AZ ÁLLAMPOLGÁROK KERESETINDÍTÁSI JOGA A Bírósághoz fordulhat bármely természetes személy, nemkormányzati szervezet vagy személyek csoportja, aki vagy amely azt állítja, hogy az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerződő Fél részéről történt megsértésének áldozata. Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták. A Bíróság az egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben az névtelen, vagy lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált, vagy amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak, vagy amennyiben úgy találja, hogy az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minősül.

7 Az ügyvédi képviselet csak a keresetlevélnek az alperes kormánnyal történő közlésétől kezdve kötelező. A Bíróság szabályzata értelmében a kérelmező e közléstől kezdve költségmentességben részesülhet, ha az a Kamara előtti eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges, és ha a kérelmező anyagi helyzeténél fogva nem képes az őt terhelő költségek teljes vagy részleges viselésére. ÖSSZETÉTEL A bírák száma megegyezik a Magas Szerződő Felek számával (jelenleg 47). A hivatali idő 6 év, amely megújítható. A Bíróság háromtagú bírói tanácsban, hét bíróból álló Kamarában vagy tizenhét bíróból álló Nagykamarában jár el. Hivatalból tagja a Kamarának és a Nagykamarának az eljárásban félként részt vevő állam által választott bíró. NYELVEK Angol és francia. A keresetlevélnek az alperes kormánnyal történő közlése előtt a kérelmező a Magas Szerződő Felek bármelyik hivatalos nyelvét használhatja. Az észrevételeket általában a Bíróság két hivatalos nyelvének valamelyikén kell megfogalmazni, kivéve, ha a Kamara elnöke megengedi a kérelmezőnek, hogy továbbra is a Magas Szerződő Felek egyikének hivatalos nyelvét használja. SAJÁTOSSÁGOK A Nagykamara szerepe: a Kamarák bizonyos feltételekkel bármikor átengedhetik hatáskörüket a Nagykamarának, feltéve, hogy ezt a felek egyike sem ellenzi. A Kamara ítéletének meghozatalától számított három hónapon belül bármely fél kérheti az ügynek a Nagykamara elé utalását. A Nagykamara elé utalás iránti kérelemnek egy öt bíróból álló kollégium kivételes esetekben ad helyt. CÍM Emberi Jogok Európai Bírósága Európa Tanács F67075 Strasbourg Tel: (+33) Fax: (+33) Internet:

8 A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG KEZDETEK 1945: az ENSZ legfőbb igazságszolgáltató szerveként létrehozták a Bíróságot, amely az 1922ben, a Népszövetség (NSZ) keretein belül felállított Állandó Nemzetközi Bíróság (ÁNB) jogutódja. SZÉKHELY: Hága (Hollandia) ALKALMAZANDÓ JOG Nemzetközi egyezmények és szerződések, nemzetközi szokásjog, általános jogelvek, továbbá kiegészítésképpen bírói határozatok és a legelismertebb szerzők tanai. TAGÁLLAMOK Az ENSZ tagállamai (2009ben 192 állam), amelyek a Bíróság Alapszabályának ipso facto részesei. A Bíróság Alapszabályához az ENSZ Alapokmányának aláírása és az ENSZ tagjává válás nélkül csatlakozó államok. Egyéb államok, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghatározott feltételeknek megfelelően nyilatkozatot helyeztek letétbe a Titkárságon. FELADAT A nemzetközi joggal összhangban eldönti az államok közötti jogvitákat és azokat a jogvitákat, amelyeket maguk az államok terjesztettek elé. Tanácsadó véleményt ad az ENSZ erre felhatalmazott szervei vagy szakosított intézményei által feltett jogi kérdésekre. HATÁSKÖR Az államok közötti olyan jogviták elbírálása, amelyeket az államok a Bíróság elé terjesztettek (igazságszolgáltatási hatáskör). Tanácsadói vélemény jogi kérdésekben az ENSZ szerveitől (5) vagy az ENSZ ilyen kérelmek előterjesztésére felhatalmazott szakosított szerveitől (16) érkező kérelmekre (tanácsadói hatáskör). AZ ÁLLAMPOLGÁROK KERESETINDÍTÁSI JOGA Magánszemélyek nem fordulhatnak a Bírósághoz, mivel az Alapszabály 34. cikke értelmében kizárólag az államok jogosultak a Bíróság előtt félként eljárni. Ugyanakkor magánérdekek is képezhetik a Bíróság előtti eljárás tárgyát, amenynyiben egy állam állampolgára védelmére kel, és ez utóbbinak valamely másik tagállammal szembeni panaszait sajátjának tekinti.

9 ÖSSZETÉTEL Összesen 15, az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács által 9 évre választott bíró; a Bíróság tagjai a világ nagy kultúrköreit és legjelentősebb jogrendszereit képviselik. A bírói kar egyharmadát 3 évente megújítják. A bírák újraválaszthatók. NYELVEK Angol és francia SAJÁTOSSÁGOK A Bíróság csak akkor járhat el, ha a felek a következő három mód valamelyike szerint elfogadták joghatóságát: 1) megállapodást (különmegállapodást) kötnek azzal a kifejezett szándékkal, hogy a köztük felmerülő vitás kérdéseket a Bíróság elé terjesztik; 2) valamely szerződésben szereplő választottbírósági kikötés értelmében a szerződést aláíró államok közötti vitás kérdések esetén a Bírósághoz fordulnak; 3) a nyilatkozatok viszonossága következtében (az államok nyilatkozatot tehetnek, amelyben kötelezőnek ismerik el a Bíróság joghatóságát a valamennyi olyan állammal szemben felmerült vitás kérdésekben, amely ugyanilyen nyilatkozatot tett). A Bíróság ítéletei az érintett felekre nézve kötelező erejűek. Az ítéletek jogerősek és jogorvoslattal nem támadhatók. A tanácsadói vélemények főszabály szerint nem kötelező erejűek. CÍM Nemzetközi Bíróság Palais de la Paix Carnegieplein 2 NL2517 KJ Den Haag Tel: (+3170) (Tájékoztatás) Internet:

10 A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG KEZDETEK július 17én 120 állam elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló Római Statútumot. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma július 1jén lépett hatályba. SZÉKHELY: Hága (Hollandia) ALKALMAZANDÓ JOG Elsősorban a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma, az Eljárási és Bizonyítási Szabályzat, valamint a bűncselekmények tényállásai. Másodsorban az alkalmazandó szerződések, valamint a nemzetközi jogi elvek és szabályok, ideértve a fegyveres konfliktusok vonatkozásában kialakított nemzetközi jogi elveket. A fentiek által nem szabályozott kérdésekben a Bíróság által a különböző jogrendszerekből eredő nemzeti jogszabályokból levezetett általános jogelvek. TAGÁLLAMOK A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának részesei azok az államok, amelyek azt megerősítették, elfogadták, jóváhagyták vagy ahhoz csatlakoztak. A augusztus 1jei állapot szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának 110 állam a részese és 139 állam írta azt alá. FELADAT Hozzájárul a nemzetközi büntetőigazságszolgáltatás érvényesítéséhez és tartós alkalmazásához, a bűntettek megelőzéséhez és az annak érdekében folytatott küzdelemhez, hogy a bűntettek ne maradjanak büntetlenül. A legsúlyosabb bűntettek vonatkozásában méltányosan, hatékonyan és pártatlanul lefolytatja a nyomozást, megindítja a büntetőeljárást és vezeti a pert. Átláthatóan és hatékonyan jár el. HATÁSKÖR Joghatóság: a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága az alábbi legsúlyosabb bűntettek elkövetői elleni büntetőeljárás lefolytatására és az elkövetők elítélésére terjed ki: a népirtás bűntette, az emberiesség elleni bűntettek, a háborús bűntettek, valamint fogalmának meghatározását követően az agresszió bűntette. Időbeli hatály: a Bíróság joghatósága csak a Statútum hatálybalépése, azaz július 1je után elkövetett bűntettekre terjed ki. Személyi hatály: a Nemzetközi Büntetőbíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha a bűntett elkövetésével vádolt személy valamely részes állam állampolgára, vagy ha a bűntettet valamely részes állam területén követték el. Ugyanakkor ezeket a feltételeket nem kell alkalmazni, ha az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa utalja a főügyész elé az esetet. Komplementaritás elve: a Nemzetközi Büntetőbíróság csak akkor folytathat nyomozást, a személyekkel szemben pedig csak akkor indíthat büntetőeljárást, és akkor ítélheti el őket, ha az érintett állam nem képes vagy nem kívánja gyakorolni büntető joghatóságát.

11 AZ ÁLLAMPOLGÁROK KERESETINDÍTÁSI JOGA A Statútum fontos rendelkezéseket tartalmaz az áldozatok jogai és érdekei tekintetében. A nemzetközi büntetőigazságszolgáltatás történetében először az áldozatok is beavatkozhatnak az eljárásba, és kérhetik az őket ért vagyoni és nem vagyoni kár megtérítését. Továbbá a magánszemélyek, valamint a kormányközi vagy nemkormányzati szervezetek felhívásokat intézhetnek a Főügyészséghez azon bűncselekmények tárgyában, amelyek a Bíróság joghatósága alá tartoznak. ÖSSZETÉTEL A Bíróság 4 szervből áll: az Elnökség, a Kollégiumok, a Főügyészség és a Hivatal. Az Elnökséget az elnök és a két elnökhelyettes alkotja, akiket a Bíróság 18 bírája közül választanak. A Bíróságnak a világ minden tájáról származó 18 bíráját (akiknek száma növelhető) a Részes Államok Közgyűlése választja, hivatali idejük kilenc év. A bírák három kollégiumba szerveződnek, ezek: a Tárgyaláselőkészítő Kollégium; az Elsőfokú Kollégium; a Fellebbviteli Kollégium. A bírói kar egyharmadát 3 évente megújítják. A Főügyészséget a főügyész vezeti, akinek munkáját ügyész segíti. A főügyészt és az ügyészt a részes államok választják. A Hivatalt a hivatalvezető vezeti, akit a bírák választanak. NYELVEK A munkanyelvek az angol és a francia. A Bíróság az eljárásban részt vevő bármelyik fél vagy azon állam kérésére, amelynek az eljárásba történő beavatkozását megengedték, engedélyezi az angol vagy francia nyelven kívüli más nyelvnek az adott fél vagy állam általi használatát, ha ezt kellően indokoltnak találja. A hivatalos nyelvek: angol, arab, kínai, spanyol, francia és orosz. SAJÁTOSSÁGOK A Nemzetközi Büntetőbíróság független igazságszolgáltatási szerv. A Nemzetközi Büntetőbíróság állandó. A Nemzetközi Büntetőbíróság természetes személyekkel szemben járhat el. A Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító szerződés (a Római Statútum) hozta létre, ellentétben az ad hoc büntetőbíróságokkal, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapítottak. Az államok a Római Statútum ratifikálásával előzetesen elfogadják a joghatóságát. A Biztonsági Tanács az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján eljárva átengedheti az ügyeket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. CÍM Nemzetközi Büntetőbíróság Maanweg, 174 NL2516 AB Den Haag Tel: (+3170) Internet:

12 QD HUC A bemutatott Bíróságok különböző szolgálatainak együttműködésével készült kiadvány júniusi kiadás doi: /25920 Az Európai Unió Bírósága Sajtó és Tájékoztatás L2925 Luxembourg www. curia.europa.eu ISBN