ISMERTETŐK. A falusi turizmus szerepe Nógrád megyében LENKOVICS BEATRIX
|
|
- Attila Tivadar Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ISMERTETŐK LENKOVICS BEATRIX A falusi turizmus szerepe Nógrád megyében A cikk célja Nógrád megye turizmusban, falusi turizmusban betöltött szerepének bemutatása. Kutatásom során a hivatalos adatbázisokon, statisztikai adatokon nyugvó első rész után a saját felmérésem eredményeit igyekszem bemutatni, majd az összefoglalásban szintetizálni az információkat. A kutatás teljesen újszerű eleme a közel ezer, Nógrád megye falusi turizmusára fókuszáló személyes interjú, amely a szálláshelyek tulajdonosainak, a vendéglátó szakiskolai hallgatóinak és a vendégkörnek az oldalairól egyszerre igyekszik megközelíteni a megyei jellegzetességeket, az elvárásokban, véleményekben tapasztalható eltéréseket. Falusi turizmus A mai értelemben vett turizmus viszonylag új jelenség, formája teljesen különbözik a több száz évvel ezelőttitől, hiszen a 18. század végéig az utazás csak a kiváltságos rétegek előjoga volt. Az iparosodással és az azt követő urbanizációval és polgárosodással egyre szélesebb réteg számára volt adott az utazáshoz szükséges három alapvető feltétel: a szabadidő, a diszkrecionális jövedelem és a motiváció. A történelem során azonban az igazi fellendülést a modern turizmus alapjait a 18. század vége felé kibontakozó ipari forradalom teremtette meg. Az ipari forradalom következtében jelentős változások indultak meg. Fejlődött a turisztikai kínálat és bővültek a szállás- és étkezési lehetőségek. A turizmus szempontjából döntő volt a közlekedési technika forradalma. A 19. században a gőzhajó és a vasúthálózat megjelenésével az utazás gyorsabbá és tömegessé vált. A. században az autó és a repülőgép megjelenése nagy szabadságot és lehetőséget teremtett a turizmusban. Nagyobb volumenű turistaáramlást tett lehetővé, az ezt megelőzően megközelíthetetlen, vagy nehezen megközelíthető helyszínek is turisztikai desztinációvá válhattak. A közlekedés fejlődésével a turizmus tömegjelenségének kialakulásához az is hozzájárult, hogy Európa legtöbb országában a második világháborút követően a fizetett szabadsághoz való jog törvényerőre emelkedett. A turizmus ma már a mindennapi élet velejárója az emberek százmilliói számára. A társadalomban végbement változásoknak nagy szerepe van a turizmus fellendülésében (Puczkó Rátz 5:15. o.). Az utazás gyorsabbá, kényelmesebbé és egyre szélesebb néprétegek számára is elérhetővé vált. A turista áradat egyre nagyobb követelményeket támasztott, így az eddigi szerény szállásokat felváltották a szállodák, amelyek iparszerűen pénz ellenében fogadták a turistákat, ezzel együtt javultak az étkezési körülmények is, létrejöttek az első ismert szállodák (Kaspar Fekete 6:23. o.).
2 A FALUSI TURIZMUS SZEREPE NÓGRÁD MEGYÉBEN 289 Bár turizmus az ókortól létezik, elemzését az úgynevezett berlini iskola tevékenysége indította meg az első világháború után. Glücksmann 1929-ben a turizmust a következőképpen definiálta: személyek utazása egy olyan helyre, ahol nem rendelkeznek állandó lakással. A World Tourism Organisation nemzetközi szervezete és az Interparlamentáris Unió az 1989-ben elfogadott hágai nyilatkozata fogalmazta meg az alábbi definíciót: a turizmus magában foglalja a személyek lakó - és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (Lengyel 4: o.). A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, a 21. század egyik legmeghatározóbb világjelensége. A hagyományos turisztikai desztinációk mellett egyre nagyobb szerepet játszik a vidék, az eldugott kis falvak jelentősége. A turisztikai desztináció turisztikai vonzerőket, termékeket és kapcsolódó szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a turisták legalább egy napi helyben tartózkodását kielégítsék. A desztináció versenyképessége attól függ, hogy a turisták számára mi bizonyul vonzóbbnak, jobb ár érték aránnyal rendelkezzen az adott térség, mint mások. Kiemelt fontosságú egy-egy desztináció megfelelő minőségű infrastruktúrája is. A folyamatos megújulás szükségessége a vállalkozások, régiók, illetve országok fejlődésében, gazdasági növekedésében, versenyképességi pozíciójának javításában kiemelt szerepet tölt be. A turizmus fejlesztése szolgálja a természeti helyek, történelmi helyek, kulturális hagyományok megőrzését is. A WTO a turizmust az alábbiak szerint definiálta: A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Az elképzelések szerint lehetővé teszi az erőforrások olyan módon történő menedzselését, hogy miközben az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különböző népek és csoportok kulturális integritását is (WTO 1998). A 21. század végén a fogyasztói szokások átalakulása a világgazdaságban végbemenő változások közül a legjelentősebbnek tekinthető, a turisztikai keresletet és kínálatot is erősen befolyásolják ezek a tényezők. Puczkó Rácz (:51. o.) csoportosítása szerint az elmúlt évtizedekben a népszerűbb turizmusformák közül az alábbiak a legjelentősebbek: örökségturizmus, kulturális turizmus, etnikai turizmus, vallási turizmus, kalandturizmus, természeti turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus, agroturizmus és borturizmus. Munkámban a falusi turizmus és a helyi gasztronómia szerepét igyekszem bemutatni Nógrád megyében. Itt több helyi gasztronómiai érték is egyszerre van jelen, a szlovák és német ételek, amelyek közül kiemelendők a palóc ételek, a kemencében sütés hagyománya. A gasztronómia turizmus népszerűsége általánosságban növekszik, ezért e termékek fejlesztésének, a termékfejlesztési politikának nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A gasztronómia előnye, hogy a turizmus valamennyi formájához automatikusan kapcsolódhat. A palócok lakta mintegy másfélszáz település főként az Északi-középhegység lábainál, a Cserhát, a Mátra és a Bükk hegyes-dombos vidékén (az országhatáron belül) Borsod, Heves és mindenekelőtt Nógrád megye területén található. Tájnyelvi sajátosságok és
3 29 LENKOVICS BEATRIX néprajzi értékek (viselet, hagyomány, szokás) alapján különböztethető meg más magyar ajkú népcsoporttól. A ma is élő népi hagyományok bemutatása iránti igény a lakosokat a tradíciók megóvására, ápolására ösztönzi. Számtalan példát látunk erre Nógrád megye területén, ilyenek többek között Hollókő (Kovács Molnár ), Kazár, Bánk és Mihálygerge. Nógrád megye gazdaságának fellendítését hozhatja az idegenforgalom erősítése, ahogy tette ezt az ország más régiói, kistérségei, megyéi esetében is (Beluszky Síkos 7). A megye kulturális élete az elmúlt években rengeteg nemzetközi és országos hírű rendezvénnyel gazdagodott. Fontos kiemelni a Hollókői Húsvéti Fesztivált, mikor a falu apraja-nagyja díszes népviseletet ölt magára, s két napon keresztül megelevenednek a falu régi szokásai. Egész napos folklórprogram, népművészeti kirakodóvásár, kézműves bemutatók, gasztronómiai ínyencségek nyújtanak gazdag programot a vendégeknek. Hollókő a régiót jellemző, egyutcás falutípust képviseli, amelynek alapstruktúrája a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala. A népi építészet jellegzetes alkotásai a palócházak, amelyek az ismert hármas tagolásukkal (tisztaszoba vagy ház, a pitvar és a kamra), jellegzetes díszítéseikkel, a ház homlokzatának alakításával az Ipoly és a Cserhát vidékén sokfelé láthatók még. A hollókői népi építészeti együttes 1987-ben került fel az UNESCO kulturális világörökség listájára. Hollókő lakónépessége ma már fő alatt van, ami nagyjából a század eleji falu lélekszámának felel meg. Lassan éve tart a népességfogyás. Hollókő egyszerre viseli magán az elöregedő, népességét vesztő aprófalvak és a turisztikai szempontból kiemelkedő, nemzetközi vonzerővel bíró települések jellegzetességeit (Kovács Molnár Farkas :15. o., Kovács 4:29. o.). Salgótarjánban évről évre megrendezik a Nemzetközi Dixieland Fesztivált, valamint rangos sporteseményt, a Nemzetközi Ugrógálát is a somoskői vár lábánál fekvő sportcentrumban. A jazzkedvelők ünnepe a Bánki Nyár rendezvénysorozata. A megye értékeit már többféle kezdeményezés révén is megpróbálták összefogni. Tematikus utak hálózzák be a megye településeit. A Heves megyével összefogásban létrejött Palóc út célja, hogy a palóc települések közös, mégis különálló értékeit együtt mutassák be. Meghatározó jelentőséggel bírnak a rendezvények is a kis település életében. Nógrád megye szerepe és helye a hazai idegenforgalomban és a falusi szállásadásban Nógrád hazánk egyik legkevésbé fejlett megyéje, hosszú ideig Szabolcs-Szatmár- Bereggel versenyzett az utolsó helyért a megyék fejlettségi sorrendjében. A legfejlettebb Budapest és a legfejletlenebb Nógrád megye közötti olló igen tekintélyes és folyamatosan tovább nyílik. Ha csak a legfrissebb adatokat nézzük, akkor láthatjuk, hogy míg 7-ben a főváros fejlettsége 4,6-szerese volt a megyéének, addig 1-re ez a különbség már 5,2-re nőtt. Nógrád a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák tekintetében a megyék sorrendjében az utolsó helyet foglalta el 11-ben. Az országos összes kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszaka csupán,5-át töltötték itt el ekkor. Rajta kívül csak Tolna megye az, amelynek részesedése az 1-ot sem éri el. Az egyéb szálláshelyek esetében Nógrád a 17. volt 11-ben, az összes vendégéjszaka 1,2-ával. Tőle alacsonyabb részesedésű Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom- Esztergom és Tolna megye.
4 A FALUSI TURIZMUS SZEREPE NÓGRÁD MEGYÉBEN 291 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 1 1. táblázat Mutatók Terület Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken, fő Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, vendég-éjszaka Magyarország összesen Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hollókő Magyarország összesen Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hollókő Forrás: KSH adatbázis alapján saját szerkesztés.
5 292 LENKOVICS BEATRIX A falusi szállásadás vonatkozásában beszélhetünk a legkedvezőbb helyzetről. 11-ben Nógrád a 8. helyen állt az országos vendégéjszakák 4,8-ával. Ugyan a falusi szállásadásban jelentősége országosan jóval nagyobb, mint azt a kereskedelmi szállásadásnál megfigyelhetjük, súlya a régió másik két országosan is a leginkább meghatározó Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéje mellett még így is kicsi. A régió másik két megyéje vendégéjszakák vonatkozásában vezetik az országos rangsort, s együttesen az országos vendégéjszakák több mint egy harmadát birtokolják. 11-ben 141 vendéglátó foglalkozott Nógrád megyében falusi szállásadással. Ez az országos összesített érték 3,7-át jelenti. A régióban ebben a vonatkozásban is viszonylag gyenge a megye pozíciója, hiszen az észak-magyarországi vendéglátóknak csupán 1,7-a működik itt. A megye birtokolja az országos falusi szálláshelyekre érkező vendégek 5,1, a külföldiek esetében 1,1-át. Ugyanez a vendégéjszakák tekintetében 5,2 és 1,. A külföldi vendégek aránya a megye falusi szálláshelyein 2,1, jelentősen elmarad az országos átlagtól (8,7), de valamennyi további vizsgált területi szinttől is. A külföldi vendégéjszakák aránya a megyében 2,3, ugyanez országosan 1,7. 2. táblázat A falusi szállásadás legfontosabb statisztikai adatai, 11 Terület Külföldiek Vendéglátók Férőhelyek Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi vendég vendégéjszaka Belföldiek átlagos tartózkodási ideje Magyarország , 3,7 Észak-Magyarország ,9 3,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,6 3,4 Heves megye ,5 3,3 Nógrád megye , 3,4 Forrás: KSH-adatbázis alapján saját szerkesztés. A 239/9. (X..) számú kormányrendelet (továbbiakban rendelet) módosította a magánszálláshely-kategória definícióját, ennek értelmében a korábbi magánszálláshelyek túlnyomó része egyéb szállásadás keretében adta ki szobáit, a falusi szállásadók száma a rendeletmódosítás következményeként jelentős mértékben csökkent. A rendelet a korábbi szabályozást kiegészítve települési mérethatárt is bevezetett, aminek következtében számos település területén 9 végétől nem lehetett új falusi szállásadói engedélyt kiadni, a régi engedélyek jelentős részét pedig át kellett sorolni az egyéb szállásadás kategóriába. A szabályozás érdekessége, hogy jogi értelemben például Hollókő és Salgótarján is kikerült a falusi turizmus számbavételéből, noha szakmai szemmel mégis idesoroljuk. Az új szabályozás szerint Nógrád megye 131 települése közül 43-ban regisztráltak vendégéjszakákat a falusi turizmusban. A 43 település közül 5 rendelkezett vendégéjszakánál magasabb vendégforgalommal: Mátranovák, Tar, Drégelypalánk, Nógrádmarcal, Kétbodony. A jelzett települések rendelkeznek a megye vendégforgalmának közel 5-ával.
6 A FALUSI TURIZMUS SZEREPE NÓGRÁD MEGYÉBEN 293 Nógrád megye falusi szállásadásának vendégéjszakái, ábra Vendégéjszaka Nincs vendégforgalom Kérdőíves felmérés A kutatás során a falusi turizmus klasszikus megfogalmazását követtem, azaz a közel ezer, Nógrád megye falusi turizmusára fókuszáló személyes interjú során a falusi szálláshelyekre vonatkozó új méretkorlátokat figyelmen kívül hagytam. Véleményem szerint nem csak attól lesz egy település város, hogy sokan lakják (településen belüli kapcsolatok, viszonyrendszerek, a település és környezetének kapcsolata, adott településen megjelenő szolgáltatások stb.), és nem csak attól lesz a turizmus falusi, hogy ott kevesen élnek. A kérdőívekben a szálláshelyek tulajdonosainak, a vendéglátó szakiskola hallgatóinak és a vendégkörnek az oldalairól egyszerre igyekeztem megközelíteni a megyei jellegzetességeket, az elvárásokban, véleményekben tapasztalható eltéréseket. A tulajdonosok megkérdezése az internetről gyűjtött, Nógrád megyében a vendéglátással, szállásadással foglalkozók adatbázisa segítségével történt. Huszonkét vendéglátó egységtől érkezett pozitív válasz, mindegyik interjú megvalósult. A vendégek megkérdezésére Hollókő nagyobb rendezvényein (Hollókői Húsvéti Fesztivál, a Hollókői Bornapok) került sor. A hallgatók mint leendő szakemberek megkérdezése főiskolások körében zajlott. A kutatás alapján Nógrád megyében a turisták között az aktív, fiatal felnőttek súlya a meghatározó. Ők általában házasok, gyermekeikkel együtt érkeznek, közepes vagy annál gyengébb anyagi helyzettel rendelkeznek. A Nógrádba látogatók jelentős ismeretekkel
7 294 LENKOVICS BEATRIX rendelkeznek a megyéről, az itteni látnivalókról, ismerik és szeretik az itteni ételeket. Sokan visszajáró vendégek. A vendéglátók átlagosan idősebbek a turistáknál. A negyven éven aluliak mindegyike beszél idegen nyelvet, mindenki tud angolul, míg az e feletti korosztálynak már csak a fele beszél valamilyen más nyelvet a magyaron kívül. Többen nem ott laknak, ahol a szálláshely-szolgáltatását végzik. Közülük legtöbben Budapesten élnek. Ez némileg megkérdőjelezi az autentikus falusi turizmus jelenlétét a nógrádi szálláshely szolgáltatásban. Ezzel is indokolható, hogy a tulajdonos csak az adott település rendezvényeivel van tisztában, globális megyei rálátása a megyei turizmusra szinte senkinek sincs. A megkérdezett tulajdonosok 23-ának van szakirányú végzettsége. Ezekben a szegmensekben mindenképpen további fejlesztésekre, javulásra lenne szükség. További problémát jelenthet, hogy a szálláshelyek tulajdonosainak anyagi helyzete fejlesztésekre, további bővítésekre (saját bevallásuk alapján) többnyire nem ad módot. Meglepő módon a tulajdonosok azok, akik szerint legkevésbé szükséges a turisztikai munkavállalók munkaerő-piaci beilleszkedésének növelése. 2. ábra Ön szerint szükség van-e a Magyarországon turisztikai munkát vállalók munkaerő-piaci beilleszkedésének növelésére? Igen Nem Ennek oka, hogy sokkal kevésbé gondolnak magukra munkahelyteremtőként, mint a másik két csoport gondol rájuk. A szálláshely tulajdonosok inkább üzletemberként, vállalkozóként aposztrofálják magukat.
8 A FALUSI TURIZMUS SZEREPE NÓGRÁD MEGYÉBEN ábra Ön szerint általában minek tartja az utca embere a szálloda/panzió tulajdonosokat Magyarországon? Üzletembereknek Vállakozóknak Munkahelyteremtőknek Ügyeskedőknek, svindlereknek, bűnözőknek A turisztikai bevételek növelhetők a gyakoribb és/vagy hosszabb ideig tartó látogatásokkal, illetve a szezonalítás kiterjesztésével. Ezért is fontos e kérdések elemzése. A turistautak gyakoriságának és hosszúságának statisztikái nagyban függnek a számbavételi egység megválasztásától, azaz attól, ki szolgáltatja az adatokat. A turisták szerint gyakrabban és hosszabb ideig maradnak, mint az a tulajdonosok statisztikái alapján várható lenne Milyen rendszerességgel szokott turistautakon részt venni? Havonta vagy sűrűbben 2 3 havonta 4 6 havonta 7 12 havonta 1 2 évente Ritkábban 4. ábra
9 296 LENKOVICS BEATRIX Általában milyen hosszú ideig marad egy-egy helyen? 1 nap 1 2 nap 3 4 nap 1 2 hét 2 hétnél több 5. ábra Nagyobb eltéréseket találunk azokban az esetekben, amikor az utazások céljait vetjük össze. A diákok arányérzete teljesen különbözik a keresleti és kínálati oldaltól. Azonban a rokonlátogatások és a hivatalos ügyek intézésének aránya nem olyan magas, mint azt a tulajdonosok gondolják. Az utazások során keresett attrakciókat összevetve nagyobb a harmónia a két csoport között, noha a diákoknál a tanulmányaikból ismert bor-, öko- és falusi turizmus hangsúlyosabb a valóságosnál. 6. ábra (Ön szerint a turisták) milyen céllal jött(ek) jelenlegi szállodájába/panziójába? Szabadidős tevékenység Hivatalos ügyek intézése Rokonlátogatás Baráti látogatás Egyéb
10 A FALUSI TURIZMUS SZEREPE NÓGRÁD MEGYÉBEN 297 A legtöbben szabadidős tevékenység miatt érkeznek szálláshelyükre, de nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik a kikapcsolódást rokonaik, barátaik látogatásával kapcsolják össze. Ez utóbbi a 7 12 havonta érkezőkre sokkal inkább igaz, mint a többiekre. Az egynapos vagy 1-2 napos utak kifejezetten csak szabadidős tevékenységekhez köthetők, a hosszabb látogatások során hangsúlyosabbak a rokon- és barátlátogatások. A turisták általában a vízpartot, városi, kulturális örökség látogatását és a bor-. az öko vagy a falusi turizmust keresik legtöbbször utazásaik során. Utóbbi eredményeink szerint sokkal többször kapcsolódik a rokon- és baráti látogatásokhoz, mint a szabadidős tevékenységekhez. A turisták pusztán a falusi turizmus kedvéért kevesebb utazásra vállalkoznak, mint a vízparti attrakciók vagy városlátogatások miatt, azonban ha a falusi turizmus valamilyen más kiegészítő céllal párosul mint a baráti vagy rokonlátogatások, akkor vezető szerepet is képes lehet betölteni. 7. ábra Ön szerint leginkább milyen attrakciókat keresnek a turisták utazásaik során? Vízpartot Bor-, öko-, falusi turizmust Egyéb Városi, vallási, kulturális, örökséget Téli sportot Gasztroturizmus A diákok állnak legmesszebb a turisták igényeinek, szokásainak ismeretétől, ugyanakkor a szálláshelyek tulajdonosai sincsenek sokszor tisztában azzal, hogy miért jön, mit keres Nógrád megyében egy turista. Összefoglalás Fontos eredménynek tartom, hogy sok olyan turista van, akik kifejezetten csupán a falusi turizmus miatt nem mennének Nógrád megyébe. Ezért más rendezvényekre, hosszabb üdülést eltöltő magyar és külföldi vendégek számára lenne érdemes 1-2 napos fakultatív programok keretében falusi/gasztroturizmust eladni. Ebben az esetben azok is vendégek lehetnének, akik egyébként kiesnének e szolgáltatások köréből.
11 298 LENKOVICS BEATRIX Sikeres stratégia érdekében nem csak a nyári hónapokra kellene koncentrálni. A szezon kitolásával több turista, nagyobb bevétel lenne elérhető, aminek a foglalkoztatottságban is nyoma lenne. A turisztikai bevételek növelhetők a gyakoribb és/vagy hosszabb ideig tartó látogatásokkal, illetve a szezonalitás kiterjesztésével. Ebbe az irányba tett lépés lehet a falusi desztinációk konferenciahelyszíneknek vagy csapatépítő tréningeknek való elgondolása. Együttműködések erősítése révén komplex turisztikai szolgáltatásokat kell kínálni, és azokhoz kapcsolódva a tájjellegű gasztronómiai adottságokat hangsúlyosabban kell érvényesíteni a vendéglátóhelyeken. A gasztronómia értékei kiválóan alkalmasak arra, hogy az egyéb vonzerők kínálatát kiegészítsék és kiemeljék. A gasztrokultúra éppoly kiemelkedő részét képezi az északi régió, így Nógrád megye idegenforgalmi vonzerejének, mint a természeti környezet. IRODALOM Beluszky Pál Síkos T. Tamás (7): Változó falvaink. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. Claude, K. Fekete Mátyás (6): Turisztikai alapismeretek. BGF, Budapest. Kovács Dezső Molnár Melinda Farkas Tibor (): Hollókő felemelése és? Falu Város Régió. 7(1): 14. Kovács Dezső (4): Hollókő dosszié (Hollókő file). Műemlékvédelem 48(5): Lengyel Márton (4): A turizmus általános elmélete. Heller F. Főiskola, Budapest. Puczkó László Rátz Tamara (): Az attrakciótól az élményig. Geomédia Szakkönyvek Budapest. Puczkó László Rátz Tamara: (5): A turizmus hatásai. Aula, Budapest WTO (1998): A fenntartható turizmusfejlesztése (). Geomédia Szakkönyvek, Budapest.
Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK
DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen
RészletesebbenA kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
Részletesebben1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenNatúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség
Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE
RészletesebbenAz ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése
Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenTurizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?
Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenA vendéglátás kialakulása
Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenTájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről
Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenBor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék
Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs
RészletesebbenA Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása
A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi
RészletesebbenTurizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.
Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön
RészletesebbenA szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban
A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenTájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenA vizsgafeladat ismertetése:
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia
RészletesebbenA Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére
Kecskemét, 2018.10.18-19. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére Készítette: Boros Kitti, PhD-hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Város
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenVidéki örökségeink a Kárpátmedencében. Budapest, március Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke
Vidéki örökségeink a Kárpátmedencében Budapest, 2014. március 20-21. Készítette:Ötvös Ida Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke Felső-Tiszavidéken Máramarosi medencében Az ukrán-román határ mentén
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenPartium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei
Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Király Csaba Kárpát Régió Üzleti Hálózat Irodavezető, Nagyvárad Budapest, 2014 március 20 Fekvés: A Nyugati Szigethegység, a magyar
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54
RészletesebbenÜdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%
1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenSokáig voltam távol?
Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenVidéki vonzerő fejlesztés és a vidéki kis - mikro vállalkozások, családi gazdaságok élénkítése a Vidékjáró segítségével
Vidéki vonzerő fejlesztés és a vidéki kis - mikro vállalkozások, családi gazdaságok élénkítése a Vidékjáró segítségével Vidékjáró 27 civil és stratégiai partnere Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti
RészletesebbenÉrettségi témakörök Középszintű, szóbeli érettségi vizsgához
Érettségi témakörök Középszintű, szóbeli érettségi vizsgához Tantárgy megnevezése: Turisztikai ismeretek- ágazati szakmai tantárgy Osztály megnevezése: 12.AB Tanév: 2016/2017 TURISZTIKA ISMERETEK ÁGAZATI
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
Részletesebben2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői
202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenEgy még vonzóbb Budapestért
Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli
RészletesebbenA balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata
A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika
Részletesebben2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci
A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism
RészletesebbenA fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra
A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa
RészletesebbenInterregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon
Interregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon Gerencsér Ilona, Bálint Csaba, Baranyai Gergő Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Magyar
RészletesebbenCIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN
CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon
RészletesebbenA világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben
Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenOrszágos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu
Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
Részletesebbenaktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai
RészletesebbenMarketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenA BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEIRE
MRTT XVI. VÁNDORGYŰLÉSE KECSKEMÉT, 2018. OKT. 18-19. 1 / 17 Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS
RészletesebbenFalusi turizmus tételek 2011
Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS
RészletesebbenTÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK
A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az
RészletesebbenFókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás
Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké
RészletesebbenSió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!
Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai
RészletesebbenESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
TANTÁRGYI PROGRAM ÉS ÜTEMTERV 2014/2015. tanév II. félév A TANTÁRGY Kódja: NBG_TV116G5 Megnevezése: VIDÉKI TURIZMUS Szak: Turizmus-vendéglátás (BA) Heti tanóra: 2+2 A tantárgy kreditértéke: 5 Vizsgajelleg:
RészletesebbenVelencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenTurizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek
Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Záróvizsga A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenGyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai
Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései
A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom
RészletesebbenA falusi és a tanyasi turizmus
A falusi és a tanyasi turizmus 2019. 05. 06. A falusi turizmus fogalmi rendszere https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/78187/de_85.pdf Bevezetés Falusi turizmus az 1930-as évektől vált egyre
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenKovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET
Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenJó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd
Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenII. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei
II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely
RészletesebbenPÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY
PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenTurizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály
Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt
RészletesebbenBorturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület
Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett
RészletesebbenA szenior korosztály utazási szokásai
A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenÉszakMagyarország. Marketingterv.
ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,
RészletesebbenA turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában
A turizmus mint katalizátor tor az európai integráci ció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem Dr. Rátz R Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenA Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről
A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján
RészletesebbenPANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Balatoni Turisztikai Kutatóintézet
Balatoni Turizmus-barométer 218/2 Területi és időbeni koncentráció Szakmai tájékoztató Veszprém, 218. június A szakmai megkérdezésének fókuszában a Balaton turizmusát érintő területi és időbeni koncentráció
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenMitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?
Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv
RészletesebbenSZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ
1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3
RészletesebbenHagyomány és kibontakozás
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Turizmusáért Egyesület Hagyomány és kibontakozás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye turisztikai pozicionálása az Észak-alföldi régió meghatározó desztinációjaként Katona Ilona marketing
Részletesebben