tízó'llosy S^.ndop; EZ AZ I G A Z S Á G E rdély, a rotn-'í.n nép és protektorai

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "tízó'llosy S^.ndop; EZ AZ I G A Z S Á G E rdély, a rotn-'í.n nép és protektorai"

Átírás

1 tízó'llosy S^.ndop; EZ AZ I G A Z S Á G E rdély, a rotn-'í.n nép és protektorai

2 - 5 - ELÖSZ A tö r té n e tir é s - népekre vonatkoztatva - nem más, mint valam ely nép é le té n e k, küzdelmének, harcának, fe jlő d é sén ek irdsban '^áló o il o s zélése, megö rök itése. T örtén etet ir n i nem nehéz. Nehéz azonban olyan tö rté n e te t im i,a m e ly minden tekin tetben e lb ir ja a k r it ik á t. ívíert ha a tö rté n e tiró sa já t népéről i r tö r té n e te t, nehezen mentes bizonyos e l fo g u lts á g tó l! egyre k isértésn ek van k ité v e, hogy népe tö r té n e té t megszépítse,megnag7its a ; sok e s e t ben pedig még a ham isit'í.stól sem ria d v is s za. Ha pedig e llen séges n ép ről i r tö rté n e te t,a vádaskodás le k ic s in y lé s hibájába eshet. Minden k r it ik á t e lb ir ó tö rtó n etirá sh o z tehát nagy e lfo g u la tla n s á g, azaz! tá rg yila g o sság és jó Ítélő k ép esség, valamint s o k fé le forrásanyag szükséges "pro és k on tra", amelyből a mü fe lé p ü l. Ha nem e l^ g hozzá a fo rrá sa n y a g,- de főként b.a a t ö r tén etírób an tú lte n g sovinizmus, - "költemény" le s z a műből, még a legjobb szándék m elle tt is. A k ö ltö tt tö r té n e t pedig hamj.sitás,s bármilyen "nemz e t i" legyen i s, előbb-utóbb megkapja megérdemelt b ír á la t á t, Történetham isitás a r é g i korban is f o l y t, korunkban p ed ig már a csúcspontjára é rt e l. Hajdan v a llá s i érdekből, tü relm etlen ségb ől, e lfo g u lts á g b ól, igen sok esetben a "nagyok -nak való h iz e l- gésből k ifo ly ó la g ham isítottak tö rté n e te t; ma le g inkább t ú lfű t ö t t n a cio n a lista érzelem ből. A h a m isított tö rté n e t és tö rté n e t-ta n ítá s l é - lekm érgezés, amely a nép^k egymás e lle n i gyű lölködését v á lt ja k i és t á p lá lja,melyet semmiféle marxis ta, kommunista k özösségi, t e s t v é r is é g i dogma sem képes k iö ln i a le lk e k b jl éa örökös viszálykodás, háborúskodas tü zévé v á lik. Sajnos,hogy a mai halad ott korban is megvan az ily e n történ etnek és t ö r tén et-tan ítá sn ak a maga "h ite lta d ó " olvasóközönsége és h a llgatósága, ami a jö v ő t ille t ő l e g nem éppen v ig a s z ta ló je le n s é g.

3 - ^ - Hasonló t ö r t énét hamisít ás hibájí-ba estek a ro mán tö rté n e tíró k is és - amióta a X V II.-Ik század yégén a román tudósok k it a lá lt á k a román nép rómaia k tó l való leszármazásának t ö r t é n e t é t,- szin te 1- p arszerü leg ű zik ezt a m esterséget. Legdjabban egy hatalmas, k étk ötetes műben b izo n y ítjá k be, m ilyen tö k é ly re v it t é k e té re n s z e rz e tt tap asztalatu k at. A mü nevel E rdély tö rté n e te. K iadója a Román Népköztársaság Akadémiája. S zerzője több román és ma- ^ a r tudós. M egjelent Bukarestben, 1964-ben, Miron Constantinescu szerkesztésében és e lő s za v á v a l. A művet megrendelésre Írtá k. "Ig e n fe le lő s s é g - t e lje s fe la d a t á l l tö rtén észein k e l ott.e gy s z é le s körű tudományos kutatócsoport e re jé r e támaszkodva, még k e ll Írnunk Románia tö rté n e té t'*, - adta k i az u ta s ítá s t Gheorghe Gheorghlu-Dej, a kommunista Roipánla néhai eln ö k e.. (Lásd Erdély Története,1 1.XV) Es a mű m egszü letett! Az E rdély tö rté n e te című mü a tö rtén elm i materializm uson épül f e l, erősen marxista szellem ű,am i ugyan csak külső máz a valóságos román tö rtén eten, ée éppen úgy, mint a kommunizmus is a román p o l i - tik á n l takarója egy h a tártalan naclonalizm usnak,am elyet csak olyan o lcsó győzelem fok ozh at o ly magasra, mint fi románoké is v o lt a két nagy v ilá g h á borúban. Az, hogy a mü m arxista szellem ű és a m a te r ia l izmuson épül f e l, nem von le érték éb ől semmit, h i szen az é le t és fe jlő d é s e lv á la s zth a ta tla n az a - n yagtól, a szocializm us pedig korunkat, életűjüket form áló jelen s é g és é le ts zü k s é g le t. A t ö r t é n e t i 1- gazságot megcsúfoló hiba azonban az benne - és még sok v itá r a is fo g alkalmat s zo 1 g á lta t n i,- h o ^ t e l jesen a dákó-román leszárm azási elm életet h ir d e t i. Az vonul v é g ig az egész művön,mint v e z é rfo n a l. Annak értelm ében domborodik k i már előszavában is az a vélemény, vagy gon d o lat,hogy E rdély kultúrájának megalkotásában - v é lt dák-római ősein k e re s ztü l - a román nép já ts z o tta a l& grégebbl és legnagyobb szerep et. Ez a gondolat végigvon u l az egész művön és mindenütt különös hangsúlyozást n yer, ahol v a

4 lamely más e r d é ly i népről van szó. T ö rté n e ti szerepüket - a római uralom koriét véve te k in te tb e, évben á,lla p itjá k meg a románok, A k r it ik á t nem ellen szen v, hanem a tények v á l t ják k i. Hiszen minden elm aradott népben é l az ős géniusz és a legelm aradottabb nép is e lé r h e t i é k szer a kultúra legmagasabb fok át is. Éppen a zért vetőd ik f e l e z z e l kapcsolatban a kérdés, 'm ié rt a - kar a román nép mindenáron l a t i n utód le n n i?" Szégyen v o ln a -e, ha beismerné, hogy a Balkánról s zá r mazik, hiszen o tt é lte k hajdan a nagymüveitségü pelazgok, paionok (pannonok),trákok és más szrumirskitha eredetű népek, akiknek utódai ma is élnek a balkáni népekben, ha n y elvet is c s e r é lte k..? Egy másik szem beötlő je le n s é g a műben az,hogy a hajdan Erdélyben és 0-ííomániában é lt szlávoknak o - lyan nagy k u ltilrte lje s itm é n y t tu la jd o n it, amely a - zokat foí:én t csak mint a kereszténység t e r je s z t ő it i l l e t i meg, azt is csak a V I I I. századtól kezdve; Erdélyben pedig - m ivel o tt csekély számban é lte k, - a lig, A szlávok a magyar honfoglalás után nemsokára eltűntek onnan, megszűntek s zere p e ln i;a ze lő tt pedig tu rán i népek k özö tt é lte k, akik nem v o lta k hajlandók könnyen keresztényekké le n n i. Ugyanakkor a tu rán i népeknek - hunoknak, avaroknak, bessenyoknek, kunoknak, magyaroknak - jóformán semmi k u l- tű rte lje s itm é n y t nem t u la jd o n it,h o lo tt nemcsak Erd ély, hanem 0-Románia lakosságának zömét is azok alkották egészen a X II. sz?^.zadig. ' 'Elsősorban is ők m ozd ították e lő az ú j term e lé s i viszonyok to v á b b fe jlő d é s é t és a későbbi hübérurak új v e ze tő rétegének kiemelkedését a hazai fö ld m iv e lő meg pásztorkodó népségekből, azonkívül a kialakuló új társadalom e ls ő, á lla m e lő tti alakulatának, a kenézségnek m eg s zilá rd ítá s á t, - mondják a román tudósok. íg y, e lh a llg a tá s s a l csökkentik a turáni népeknek a román és E rdély térségében való történ elm i s zere p lé s é t és é rté k é t, mig ugyanakkor a je le n té k te le n t is magasra n övesztik. E zzel egycsapásro két le g y e t ütnek, mert mig e g y fe lő l e l h a llg a tjá k a tu rán i népek kultúra alk otását és fe!l

5 dicsér.ik a szlá vok a t, elism erést nyernek a szomszédságukban lakó s z lá v népektől,am elyek ma v i l á g - p o lit ik a i tényezők. A kommunista és pánszláv igában nyögő és pusztu ló magyar nép tudósai 'nőm foglalh atn ak á llá s t ebben a kérdésben, nem c á fo lh a tjá k meg a román tu dósok tö rté n eth a m is itá s á t, m ivel nincs s a jt ó - és szólásszabadság M agyarországon,igy az emigrációban é lő hivatásos tö rté n e tiró k k ötelessége m egszólalni ebben az ü ^ b en, megadni a méltó tudományos vá la s z t és b ír á la to t az e m lite tt műre. Legyen ez a k is tanulmány is egyike a hamis román tö rté n e tirá s e lle n i tilta k o zá sn a k, valam int bemutatója annak, hogy miként c s ú fo ljá k meg a románok a k r is z tu s i s z e r e te te t, az IM0-Chj9rtában is le fe k t e t e t t emberi /j népi jogokat védő tö rv é n y t, valamint Lenin e - gyenlőséget h ird e tő ta n á t. Ném etország, A szerző.

6 E rdély, o románok és prot elet ő re ik. E rdély: A szorosan v e t t E rdély te r ü le te 57,000 négyzetkilom éter. Az "E rd ély Történ ete (1. o ld.) 1U2. 00Ú négyzetkilom éternek tü n te ti f e l j hozzászam itja a T isza -sik sa g f e l é eső n é g y zetk ilo méternyi te r ü le te t i s, ahol nagyszámú m a^ar la - koss^íg é lj valószín ű a zért tö rté n ik az együvé való szémit^vs, hogy a zza l is kiem eljék a román népnek a te rü le th e z, mint Erdélyhez ta rto zó föld h öz va ló Óög(^.t vagy " v é lt " jo g á t. Erdély klim»?.ja emberi te le p ü lé s re igen a lk a l mas I m érsékelten meleg és h id eg. Csapadékmennyisége is jó, kedvező. Erdőben, vadban, ^ásványi anyagban, erőforrí^-sokban - mint szén, gáz és v iz ie r o -r igen gazdag. Ö sszetett ércei*, ólom, horgany,arany, ezü st, réz, bauxit, mangán, higany. Mezőgazdasági term eivén yei m e lle tt bőven terem s z ő lő t, gyümölcsöt, amely Ízben, zamatban p á rjá t r i t k í t j a, hasonlóan terem ip a r i és é le lm is zer növényeket i s. Kedvező kiim ája és nagy gazdagsága von zotta oda az em bert. őslakosai: "Legősibb la k ó i korát ezer évre te s z ik. Nyoma van annak is, hogy már évvel e z e lő t t m egjelent o tt az T örtén ete, 16.o ld.) ősember. (Erdély. Öslakói részben azok a skythák v o lta k, akik a magyar sikságon is laktak és akik közül K r.e,2500- ban néhány tö rz s Ázsiába vándorolt,am iről Dunbarra angol tudós is megemlékezik India tö r té n e te c. müvében (London, ), A népnek,amely Magyarországon abban az időben é l t, a Wiro nevet adták. ''Ar-^ r ó l van szó, hogy néhány törzsük Európából Ázsiába ván dorolt, és Indiába is " - id é z i Z a jti Ferenc az angol tu d óst. (Aucient In d ia, V o l.i. by jí.j.rapson - Cambridge, U n iv e rs ity Press, Z a jt i: Magyar éve zredek, 68. o ld. ) A w iro népet Z a jt i **varedaha* -nak és a hunok fa jtá já h o z tartozónak v é l i, amely ism erte a gabonát és részben fö ld m iv e lő is v o lt.

7 Későbbi, és mér magasabb k u ltú r'it alkotó la k ó i részben a Kaiikázus v id é k é rő l od atelep ü lt tu rán i népek, részben a Balkán f e l ő l érk ezett mezopotámia i szkitha szumirok v o lta k. A Balkán f e l ö l érk eztek oda a t r ó j a i néppel rokon pelazgok, valam int a paionok, vagy pannonok, melynek rokon t ö r z s e i a Balkánon és Magyarországon é lte k, fiflajd a f3;éta-dákok, agathyrszek le tte k o tt k u ltú rát alkotó lakosok. A Kr.e. első századokban pedig az Ural f e l 6'l érkeztek oda gótok, hunok, gepidák, avarok, akik hosszabb-^övidebb id e ig laktak o t t. E régebbi és ujabbkori népek maradikait a h on foglaló magyarság még o tt t a lá lt a Erdélyben és velük egybeolvadt, így a kaukázusi turánok és mezopotámiai eredetű népek maradékai ma is élnek a magyar nem zettestben. Az e r d é ly i agathyrszek a daha (d ák) n épcsoportba ta rto z ta k, rokonságban á llt a k a balkáni és dun ántú li paion (pannon; néppel, amely a Balkánon a th rák népcsaládban é l t. "A th ra k ia i hegyi nép, - a tru se - k ö z e li rokona v o lt az e r d é ly i agathyrsz népnek és s zk ita befo ly á s a la t t á l l t. " (H e ro d o t,iv.10ü.) Az e r d é ly i dáicokat (daha skythakat) Trajanus római császár ig á z ta le Kr.u. 107-ben. A rómaiak utf\n től 460-ig a hunok b ir to k o l ták E rd é ly t. A hunokat a tö rö k fa ju avarok v á lto ttá k f e l száz óv múlva, 560-bon. Az avar nép elgyengülése korában, 700 tá já n a tö rö k fa jú b olgár nép te le p ü lt E rdélybe, amely 9 magyarral- testvérn ép v o lt. A h u n-avar-bolgár népmaradván;>'hoz 896-ban a Med iából K r.e. a VI.században kiszakadt és az U ralnál más t ö r z s b e li magyarral egyesü lt magyar nép te le p ü lt oda és v e tte birtokába E rd élyt Magyarors z á g a i együ tt. átvonultak Erdélyen a gótok, gepidák, szarmaták is, de o tt tartózlccdásuk r ö v id v o lt óta a román nép birtokában van.

8 Erdély tö r té n e t i la k o s a i: kí^.rpok, gótok. E két nép ugyan cssk <?ittnenetileg je le n t meg Erdély te rü le té n, mégis simertetnünk k e ll a t e l j e s ség kedvéértí részben a z é rt i s» mert a romón t ö r - té n e tiró k a karpik v a ^ ^ k^rpok (ká.rp'^) népről nem adnak hat'í.rozott le ir n s t, A rom^^-n szerzők E rdély Története c. müvükben epjyütt e m litik e két népet, mint a rómaiakkal v a ló v a ló s zin ü le g szövetséges lé - p eket, * A rómaiak visszavonulí.sa ut^n megjelennek o tt a B a lti-te n g e r v id é k é rő l odav'^ndorolt gótok^ meg a Moldva terü le tén lakó, v o ló s zin ü le g geta-szarm azásű gótok. E gyelőre ism eret len, milyen erősségű v o lt e két nép, és hogy o rómaiakkal v a ló megegyezés a - lapjdn je le n t-e o tt meg^ sem azt nem tudjuk, h o ^ milyen je lle g ű v o lt uralmuk Dácia te rü le té n. A dékok 375 tá já n m egjcisérlik e lle n á lln i a hunok betörésének, amikor még a gótok zöme k e le t r e van D áciá tó l. Hasonló a h e ly ze t a k^.rpokkal is. Ezeket a következő században a Birodalommal v a ló háborúskodás közben még mindig egyéb helyeken (Moldvában, vagy másutt) ta lrllju k, és más vándorló népekkel e - gyütt többször is betörnek a keletróm ai - b izán ci birodalomba. A rró l v is zo n t szó sem le h e t, hogy a kárpok vagy a gótok ténylegesen birtokukba v e tté k volna D áciá t, Dácia v.ralm i és r a b lá s i körükbe ker ü lt terü letk én t j:ét ségtedenül könnyű zsákmányukká v í l t. Révükön, vagy más úton h a to lh a to tt be Dáciába a E/irpátok meg a Duna fo ly ó k özö tt már huzamos id e je v irá g zó Cseri-vahov ne*m új k u ltú ra. Ám ezt a behatolást nem k e ll f e lt é t le n ü l az egész egykori tartomány got vagy kárp m egszál].ásával egybekötni" (E rd ély T örtén ete, I. 63» o ld.) A kárpokat e ^ e lő tj a magyar tö r té n e tir á s is k e- vésbbé ism erte, i l l e t v e csak ta lá n a szaktudósok ism erték, a zért nem ':rt, ha i t t rüviö. ism ertetésüket adjuk. Az emigrációban é lő magyar tudósok f e l d e r í t e t té k már a kárpok e re d e té t és népi m iv o ltá t! különösen behatóan fo g la lk o z o tt ism ertetésükkel f t. d r. S zelén yi Imre tö r té n e t ir ó.

9 Az elsc' hivabalos tö rtén elm i adat I. D;^j?ius perzsa kir^ílynak tómsdí^sa a Duno v ö lg y e és Pannónia e lle n K r.e. i?13- ik óv, amikor* is hatalmas p e r zsa sere g ével 3 hónapig aljaidozott az i t t lakó kutasi-k.^.rpp.t és pannon törzsek k el vagy népekkel. Minthogy csapatai szamár és asszijc* fe lir íís ú tá b lákkal csalogatta k a fe n t i népeket'", v ild g o s, hjogy a Diina völgyében és Pannonidban (ta tro n -tó )szu m éra s s z ir n y elvet beszélő tö rzsek vagy népek é lt e k!'* (Dárius élete,. V ilá g s o ro za t, New York, 1924.) Ezek a népek o ly erősek voltak,h ogy Ddrius hatalmas seregét l.á á llito ttd k a Duna avagy a Dr^iva hidndl, amelyet D-^rius v e r e t e t t, és h'.rom hónapi alkudozás -utan, - amikor e népek k ik ü ld ö ttje á ta d ta Ddriusnak o titk o s jc lü ajándékot (béka, k ig y ó, sas és n y ila k ), DArius megértve a titk o s fen yeget é s t, hogy nem mint győztes sas fo g visszam enni, e lre n d e lte a gyors visszavon u lást, mire hidőrségét felk o n coltá k a kuta3i-kárpát-pannon csapatok, és M riu s g y o r s íto tt menetben t é r t v is sza B ábelbelu r- ba, Borshippara, Urukba, ahonnét e lin d íto tta boszszú- és k iir t ó hoci3''.ratfit ő v is s z a té r t szumérok u tódai e lle n. " (S z e lé n y i Imre, Vas^^rnapi L e v é l, 1962.mf.rc,3.) A kárpok teh á t skj^tha szumirck v o lta k s ig y i - gazat iirbak a krónüzások, hogy Dáriust a Dunánál a skythák v e rté k ziqq 515--bon. A kárpok ' gyik Zrdélybo való korábbi b etörésér ő l a következőt i:?öa Joseph -^iesner, Die Thraker c. müve 180.old ; Ián. "P h ilip p u s Ar'iűs a la t t s ik e rü lt a k á r- poknak mélyen benyomulniuk Dáciába, ami a rómaiak uralmi h e ly z e té t komoh.yan vcr.zélye z te tte (Z os. I. 20). A kárpokat, ' ' agy pannonokat a későbbi korban a ^rómaiak ijó szívesen sorozták lé g ió ik b a, akik aztán az állandóan :itolyó harcokban igen e l is p u sztu lta k, Ks^yoii v a l 6.:3inü azonban, hogy a honfo g la ló magyarok még ta lá lta k belőlük a Kárpát-medencében tö riís e k.t 896-ban 3 nagytömegű avarság k özött.

10 A hunok. A hím nép a szkitha nópcsal'^dba ta r to z o tt és a - mikor E rd élyt és Magyarországot birtokába v e tte, tulajdonképpen rokonai fö ld jé n te le p e d e tt l e, mert az o t t tal^vlt népek, - a dákok és agathyrszek u tó dai - ugyanabba a népcsal^dba ta rto z ta k, amelybe a hunok. A tutp.nföldi hun nép, a saka-szkithdk, a jü e - t s i hunok, a fe h é r hunok és A t illa hunjai ugyanegy nép: fo g la la t ja a magyar ő si alapelem nek." (Z a jt i Ferenc: Magyar évezred ek, Budapest, o l d.) Ezt a m egállapitá st vsz.lja több nyugati t ö r t é - nettudős is, G eiger néinet tudós s zerin t "A szkithak javarésze a Túrán k ic á ly s á g keretébe ta rto zó v o lt és annak legérték eseb b elemét képezte a szkithák k ir á ly i tö r z s e, a hatalmas hun nép." (E rd ély Törté n e te, 67. o ld.) A román akadémia kiadásában m egjelent Erdély Története a hunok év k ö z ö tti Erdél^jí- f ö l ö t t i uralmát p o litik a i-k a to n a i \aralomnak n evezi és nem "tén yleges m egszállás' '-nak. "Sem a történ elm i forrá sok, sem a r é g é s z e ti le le t e k nem tan ú sítjá k a füves s ik sá g i hun népr.'g hazánk te rü le té n va ló l e telepedését*^ - Í r ja. (E rd ély T örtén ete, 65.o ld.) A hun nép e r d é ly i és magyarországi szereplése valóban rö v id id e ig t a r t o t t és e szerin t állandó m egszállásról nem bessélhetürúc. Ha azonban f ig y e lembevesszük, hogy a hunok - p o lit ik a i és katonai biikásuk után - nem mind hagyták e l Magyarország és E rdély t e r ü le t é t, hanem bizonyos tö rzsek a magyar Felvidéken és Erdélyben maradtak, megdől a f e n t i vélemény és odamódosul, hogy a visszamaradt h\m törzsek állan dósu ltak és fe ls z ív ó d v a az utánuk o - d aérkezett avarságba, majd a marryarságba,r é s z tv e t- tek a kultúra to vá b b viteléb en és fe jle s z té s é b e n. Az is ism eretes, hogy a több rokon népből á lló hun népsép k özött é lte k olyan törzsek is, amelyek a nomádizálá.s m e lle tt é rte tte k a földm ivelésh ez amelyet Mezopotá.mia ér Kaukázus vidékén s a já t ít o t tak e l; am ellett h ozzájáru ltak a fe g y v e r - és harcmodor tö k é le te s íté s é h e z is, nem is beszélve a i?uh a d is zité s r 51.

11 A gepidák, A hunok uralma a ló l v a ló felszabadulásuk után - az V.század második fe lé b e n - a gepidák, a gótok egyik á g b e li népei v e tté k át E rdély f ö l ö t t az u- rálmat egy rö v id id ő re. A le le t e k tanúsága s z e rin t azonban csak E rdély egy részét b irto k o ltá k. U ralmukat az avarok és longobárdok döntötték meg 560 után. A gepidák va lósá gos uralm át, valam int e rd é l y i településü k arányát nem ism eri eléggé a t ö r t é nelem. Az E rd ély T örtén ete c. mu a Duna-Tisza középső folyásáh oz t e s z i te le p ü lé s i helyüket, Némely tö r té n e ti fo r rá s Pannónia d é lk e le ti részé re, ö z ir - mium város környékére» az id r t pedig 471-tol 670- ig * A gepidák egy része lé g y őzet ésük után I t á l i á ba, más részük a b izán ci birodalomba k ö ltö z ik. A megmaradtak szétszóródnak a Kárpátok k ö z ö tti te rü le te n s Íg y egyes e ls z ig e t e lt csoportok elju tn a k Dáciába, a Temesközbe i s, ahol beolvadnak az ő s la kosságba. A gepida név e lv ita th a ta tla n u l később is (a V II.században ) je le n tk e z ik, azonban nem mindig bizonyos, hogy ez a la t t az ig a z i gepidákat k e ll értenünk. Egyesek á llít á s a s z e rin t a gepidák tö rz s e l e t t volna az E rd élyt benépesítő őslakossággal le g s z o rosabban és leghuzamosabb id e ig együtt ó lt népség. M ivel sem ilyen bizonyos nyom nem ig a z o lja e zt az á l l í t á s t, mondaként e l k e ll tűnnie tö r té n e t ír á sunkból.. (E rd ély T örtén ete, 67.o ld.) A k e le t r ő l abban a korban nyugat f e l é áramló indogermán népek íviagyarországon és ú gyszin tén E r délyben is csak rö v id id e ig tartózkodtak mindig, mert egyre újabb és újabb népáradat zúdult utánuk k e le t r ő l a tu rán i népcsaládból, amely továbbnyomta onnan őket. Az avarok. Az avarok a hun népcsaládba ta rto zta k. T ö rté netírásunk k é t fé le avart különböztet megl a tö r ö kös, vagy k e le t i avart és a hun avart,am ely t u l a j donképpen a la va r, vagy v is s z a té r ő hun v o lt.

12 "A bizán ci Író k n á l felbukkanó (a)var-cbu n i öszs z e te tt népnév és ennek egyik f e l e a v a r -t, másik hun-t je le n t. A felü lk erek ed ő hun réteg később a maga nevét te h e tte általán os népnévvé. A nyugati források is irnak avarokról, akiket hunok-nak is hivnak (a v a r i qui e t hunni nom inatur)." (L á s zló : A honfoglaló magyar nép é le te, 97.o ld.) Az avarok k ö zö tt k e zd ettő l fogva fe n n á llo tt a v is z á ly a k é t fé le népiség m iatt.az egymásközti v i szálykodás azonban inkább csak vetélkedés v o lt s a fejed elem vála sztssb ó l ered t, mert mindegyik a maga népéből akart fe jed e lm e t v á la s zta n i. Az avar s z á lla s te r ü le t központja a Magyar A l föld ön és a Dunántúlon v o lt, de uralmuk jó v a l t ú l- t e r já d t Magyarország határán^ Nyugaton benyúlt e - fé s z^ i a mai Bajorországba, északon Morvaországba. F elvid ék et azonban nem s z á lltá k meg v a ló s á g o s a, mert o tt hun maradvány nép é l t. M egszállták E rdély f e l é Békés és Bihar megye a lfö ld i r é s z é t, E rdélyben a M eszesi-kaputól (z ila h n á l) a Maroson keresztü l az A lfö ld r e visszakanyarodó iv e t és a Küküllő mentét. Azonkívül a Balkán f e lé v e ze tő f5 útvonal to rk ola tá n á l ta lá lju k nyomukat. Fejedelm i tö r z s e ik az ország középpontjában hely ezk ed tek e l l F e jé r és Tolna megye, Pest környéke, a Tisza-Duna köze és Bihar megye a fe je d e lm i tö rzsek e ls ^ s z á llá s te r ü le te. (L á szló Gyula megállapítása. ) A K is - és Nagy-Kunság avar t e r ü le t e ir ő l árpádházi k irá ly a in k Erdélybe b e le p ite ttó k az avarokat (hunokat, akkor s zé k e ly e k e t). Talán Ekkor te le p ü l tek a S zék elyfö ld re a bessenyők i s, mert Őket nyugaton együtt em legetik a szék elyek k el. A román tö rté n etx rá s term észetesen az avar népr ő l is - mint e lő d jé r ő l,o hunról - mint rabló népr ő l em lékezik meg, h o lo t t az avar nép abban a korban magasabb m űveltségi fokon á l l t, mint Európa bármelyik k eresztén y népe. íijs m elyik nép nem v o lt abban a korban "r a b ló " nép? "Az avarok számára a T is z á tó l k e le tre eső te rü le te k csupán ra b lá sra, hűbéri-adó behajtására és

13 harcosok toborzáséra s zo lg á ló te rü le te k e t je le n te tte k. A zsékinány- és éíelem szerzés, valam int a h a d viselésh ez szükséges csapatok toborzásának l e hetősége magyarázza meg az u.n. "b arb ár" népek köz ö t t i fe lso b b s é g é rt v iv o t t harcot,valajnint azt is, hogy mindezek a h ód itó népek! - gótok, hunok, g e pidák, avarok - uralm i körüket ig y e k e zte k mindjobban k is z é le s ite n io Csak ig y érth etjü k neg, hogy egy, az avarhoz h a s o n ló a r á n y la g kisszámú és j e len ték telen e re jű nép h ir te le n, - miután a Icn gobárdok s e g íts é g é v e l e lű zte a r e t t e g e t t gep id ákat, - a b izán ci birodalommal és nyugati szom szédaival szem beszállni tudó ó r iá s i hatalommá v á ljé k. '* (E r d ély T örtén ete, 67. o ld.) A nyugati tö rté n e tíró k - a hajdani k o lo s to r i fe lfo g á s t utánozva, - álta láb an " bar bárok"-nak nev e z ik müveikben a nemkeresztény népeket; mértékük a keresztény h it, a k e r e s z tv íz,h o lo tt azok a lovas nomádok, vagy részben pásztorkodó és részben f ö l d művelést üzo félnomádok korábban ré s z e s ü lte k a Mezopotám iából, K ín áb ól, Egyiptomból kiáradó földm ű v e lé s t, kézművességet vagy iparosodást f e j l e s z t ő kultúra áldásaiban. A m ellett megvolt a steppe k u l tú ráju k i s, amely s z in té n nem maradt messze a nyug a ti k u ltú rá tó l. Azoknak a népeknek teh á t az e ^ i k műveltség - ha le h e t e k ife je z é s t h a szn á ln i,- isak ráadás v o lt. AZ e m líte tt nyugati betegségbe estek a rr«mán tö rté n etíró k i s, amikor a k e le t i népeket barfbárok"-nak nevezik. Ugyancsak ellentm ondást v á lt k i az a megáxj.»pitásuk is, amelyben ra b lá s t és erőszakos toborzást tu lajdonítanak a k e le t i népeknek. A ra b lá st és a le g y ő z ö tt népekből va ló katonatoborzást a hajdankorban nemcsak a k e le t i, hanem a nyugati népek is űzték; sőt korunkban is ugyanazt csele k s zik. Avagy p éldáu l milyen úton á l l í t o t t a össze a hatalmas római nép, - a román nép á l l í t ó lagos őse - azt a számtalan lé g ió t, a m ellyel a népeket le ig á z ta, ha nem a le g y ő z ö tt népek f ia ib ó l? lis hogy ne menjünlc olyan messze a történ elem ben.

14 kérdezem,nem v o lt - e rablás a magyar te rü le te k b ir tokbavétele és többszörös k ifo s z tá s a, ami az o t t lakó népek megkérdezése nélkül és e lle n é re tö rté n t - megcsúfolva a népi önrendelkezési jo g o t, emberi humanitást. i s v á jjo n nem erőszakos katonatoborzés-e az, amikor az e r d é ly i magyarok és szászok fia in a k e z r e i t a román hadseregbe sorozzák megkérdezésük nélkül? ^ s rém az-e a balkáni szlávok és az oroszok immár évszázados hasonló e ljá r á s a? Az id é z e tt mü az avarok számáról is olyan le k i- c s in y lá le g i r, mintha az avar nép csak egy k is j e len ték telen *portya-csapat l e t t volna. A magyarországi ásatások eredménye alapj-^.n ma már tudjuk, hogy az avar-hun nép számos és erős nép v o l t. L ászló Gyula kutató még az avar b irod a lom összeomlása után Magyarországon maradt avar töredéket is hasonló erősségűnek ta r tja a honfogla ló magyarokéval. Az pedig gondos számitás szer in t mintegy f é lm illió v o lt. Olyan sereg, ille t v e nép abban a korban igen erősnek számit o t t. M ivel az avarok két csoportban érkeztek hazánkba,fe lte h e tő, h o ^ a román tö rté n e tir á s csak az egyik et v e s z i számításba, - ha a le k ic s in y lé s nem szándékos, AZ avarok egy része pedig mire a h on foglaló magyarok hazánkba é rk e zte k, a Balkánra és Bajorországba t e lep ü lt. Nem kisebb téved és, - ha nem szándékosság! - a román tö rté n e tíró k r é s z é r ő l, amikor azt irjá k,h o g y "a z avar homál^ os ered etű nép v o l t " és két só gbevonják Erdélyben v a ló nagyobb le te le p e d é s é t, v a la mint azt i s, hogy valam ilyen k u ltú rája l e t t voln a. "Az avaroknak tu la jd o n íto tt kevésszámú nyugate rd é ly i és tem esközl l e l e t va ló szin ü leg nem is maguktól az avar októ], szárm azik, hanem valam ely r o konkultúrájú n é p tő l, fe lt e h e t ő le g a s zlá v o k tó l s nemkevésbbé az új éks-sert és fe g y v erd iv a to t utánzó bennszülött la k o s s á g tó l," (E rd ély T ö rté n e te,6 7.o, ) Az avarok ered etére vonatkozólag előrébb már röviden m egfeleitü-ül, teh át megdől a "homályos e - red et" véleménye. A hun-avar k u ltú rá ró l, vagy in kább m űvészetről rnár sokat Írta k e lfo g u la tla n t ö r té n e tíró k, i t t csak röviden en n yit!

15 'IsTneretes, hogy a perzsa művészetben, s ze re p lő és a m agyarral egyező gazdag motivum-anyag e re d e t i l e g nem perzsa fejlem én y, hanem a szomszédsagaba% k erü lt hunok v it t é k P erzsia b a, miként ism eretes, hogy az európai hun birodalom összeroppanása utdn Bizáncban a hun selyem gazdag motívuma j ö t t d iv a t ba, Priszkusz szemtanú i r j a, miként hímezték Réka kirr.lyno, A t t ila fe le s é g e és udvarhölgyei a f é r f i ak és maguk ünneplő v is e le t é t.'* (Z a j t i! Litegyar évezredek, 292. o ld.) A román n é p v is e le t d is z ité s e is a hunoktól-avaro k tó l leszárm azott magyaroktól ered, E ls5 nagyobb á tv é te le akkor tö r té n t, amikor a törökök e ls ő nagy hadj'-ratuk id e jé n Déln:3gyaro_3zágról, de különösen Hunyad m eséb ő l elh u rcoltá k a f é r f i lakosságot s a magyar n ^ román pásztorokkal házasodtak össze, a - melynek következménye le tt,h o g y a hímzést és egyéb r u h a d is z ité s t, la k á s d is z ité s t kölcsönadták a román népnek. A b olgár nép. 'A bolgár népnek a magyarral való k ö z e li rokonságát - vagy éppen azonosságát - már b e b iz o n y íto t ta 0 tö r té n e tír á s. A Theiphanes,Nichephorus és más b iza n ti tudósok müveiben! hun,hunobundo-bolgár, o - nogunduri, hunkorragoi és más hun-magyar e re d ete t b izon yító neveken jönnek e lő. De az arab iró k még jobban f e lfe d ik elő ttü n k a bolgí^j? nemzetség t i t k át, a bolgárok n y e lv ét a kazárokéhoz hasonlónak v a llv á n. A kazárokkal a zo n o sítja a bolgárokat az orosz Nestor i s.. A b olgár nép e g y k o ri magyar rokonságát m egállap ít ja a tudós JernejT- is "Izm a elitá k '' cimü é rte k e zésében, amelyben az izm a e lita és kalandor k i f e j e zések - a bolgárokra vonatkozólag - ' khajlantur azonos je le n té s é t mutatja k i. E nevek a magyarban mint: Kai, K alóz, K alocz, Kálózd ta lá lh a tó k meg. S név kalózkodást, já r'^ s t-k e lé s t je le n t. Már Ibas Katina örmény tö rtén etiró ^ k a la n d or hunoknak" t a r t ja Őket. (Lukácsyl A magyarok ő s e le i, hajdankori n evei és la k h e ly e i, 95.o ld.)

16 A bolg'^.r nép hajdan a Kautózus északi részén la k o tt, egynyelven, magyar nyelven beszélő hun nép v o lt. H^vsz-^-zadokon?^.t fe n n ta rto tta a rokons-^-got k e le t i rokon aival, akikhez kalm drait is gyajcron elk ü ld te. A b olgár nép a honfoglaláskor D élkelet-m agyarországot ta r to tta birtokában, amely benyúlt a Maros völgyéb e, Erdélybe is. A ró la szó ló rövid i s mertetés csak azt a c é lt óh ajtja s z o lg á ln i, hogy bizonyítsuk, miként o is b e le ta rto z o tt abba a l e származási lán colatb a, amely a szkitha-hun-avarfa- Jil magyarság E rdélyre vonatkozó le g ré g ib b tö rté n e t i szerep lését mutat ja be. A honfoglal-^skor a bolgárok és magyarok közt nem v o lt harc, ami a közös leszárm azás, a rokonság tudatát t é t e l e z i f e l. Menü Marót b olgár fejedelem, Árpád fiá h o z adta lányát fe le s é g ü l, ami a rokonságot csak e lm é ly ít e t t e. A szlávok. "A Balkán s zlá v népelemei is -egy bizonyos százalék lebontásával - je le n tő s csoportjukban a szkitha fa jis á g török-ugoros je lle g é t tü n te tik f e l ; i s mérvét mindazon je lle g z e te s s é g n e k, amelyek az o - rosz puszták u g o r-ta tá r csop ortozataira i l l ő megá lla p ítá so k. " (Z a jt i; Magyar évezredek, 391*ol<i») Ez a m egállapitás a balkáni s zlá v népek tu rá n i- ságát - vagy nagyrészbeni tu rán iságát - van h iv a t va b izo n y íta n i. Ha e m egállapitás r á i l l i k a b a l káni szlávok ra, méginkább r á i l l i k a m agyarországi, i l l e t v e e r d é ly i szlávok ra, akik k özött ig en sok szarmata é l t, akik médiai eredetűek v o lta k. Az e r d é ly i szlávok száma csek ély le h e te tt, őket a hunok nyugat f e l é v a ló áramlása űzte a Balkán f e l é R r.e. 300 táján*, Erdélybe pedig főként az a- varok t e le p ít e t t é k 560-ban. "A s z lá v népek k özép-eu róp ai m egjelenése egybee sik az avar hódítás k e zd etével. Ez az egybeesés nem v é le t le n, hanem az avarok nagyszabású t e l ^ i - t é s i rendszerének következménye. A szlá v népeket ugyanis gyűrűként t e le p ít e t t é k maguk köré ós had

17 j?^j?atukban előcsapotként v e te tté k harcba. Úgy j^.rtak e l később a magyarok is a bessenyőkkcl, szél^elyek k el és kunokkal is. Ez is egyik oka, hogy a szék elyek et meghódolt, helyesebben c satla k o zott népnek k e ll tekinten ünk..(lászlóia h on foglaló magyar nép é le t e, lo l.o ld. ) őket K riezsa Istvá n szláv-k u tató igy je lle m z i! "A szln.vok mocsarak és erdők közepette é lte k az e - gész összlí'lv korszakon k e re s ztü l. Ennek m e g fe lelő - le g a szl»^.vok elsősorban ha Íjászattal és vadászatt a l fo g la lk o z ta k." "M egta lá lh a tó k nemcsak az észa k i hegyvidék pereme te r ü le té n, hanem a Dunfntul dombvidékein, valamint az e r d é ly i medence s z é le in, nzonben jó f o r mán t e lje s e n hiányoznak a K is - és N agyalföldön, az ú gyn evezett M ezőföldön, valam int az i;rdélyi-m ed en ce belsejéb en, a Mezősében. A szlávoknak ez a peremi elh elyez':ed ése k iz á r ja annak a le h e tő ségét, h o ^ i t t jelen tőseb b form ációk alakultak volna kiv (L t:.s z1ói a h orjfoglaló magyar nép é le t e, lo J.o ld.) A szkithák. A szkithák E rdély le g ré g ib b tö r tó n e ti lakoani v o lta k ; Magyarországon és Erdélyben már Kr.e.2500 tá já n je le n v o lta k. Későbbi utódaik az agath yrszek, dííkok szin tén szkitho népek v o lta k, ism ertetésük teh át id e ta r to z ik. M ilyen nép v o lt a szkitha? A szkitha népelcet a nyugati tö rté n e tirá s á lt a lánosságban árjáknak t a r t j a, azaz indoirániaknnk, amely m eg jelö lés h e ly e tt korunkban az"indoeu rópai e ln evezést használják. E zzel a fe lfo g á s s a l szemben a.k e le t i tö r té n e tir á s és némely n yu roti t ö r t é n e t i ró is nagyi'észüket a tu rán i népcsaládba sorozza, Hagy Géza magyar -cudós mondjo e k érd ésrőll"öem - m iesetre sem le h e t e lv á la s z ta n i a szkithákrt azon később fe ltű n t közép- és b e ls ő á z s ic i nomádokt- hunok, magyarok, kunok, turkománok, ta tá ro k, k i r g i zek, mongolok - c s a lá d já tó l, akiket turánoknak i s merünk. ( Z a j t i : Magyar évezredek, 1 9.o ld.)

18 A szkith&k: űagynrorsz'^.^i és e rd é ly i szerep ló sór51 angol tudomány ig y 'e m lé k e zik meg: "A Mogyar A lfö ld és Erdély jelen ték en y része szkitha fö ld v o lt R r.e. c hetedik század óts és vp lószin ü, hogy leg??l'bb kezdetben n nogy szk ith o birodclomhcz tart o z o t t. (The Conbridge Ancient H istory V I I I. ) A Feketetenger észnki p s r tjo mentét o Dontól kezdve ü Ounp irá n y á ig o k ir á ly i, o földm ive lő és le g e lt e t ő nomád szkithak lakták már ősidólc óta, de 0 íü?.e szr^.zadtól kezdve tö r té n e tile g is ig a - zo lh atóla^ nzck la k t% e te r ü le t e t. Birodalmuk benyúlt Erdélybe is c b esszarábiai te rü le te n A t. E te r ü le t k e le t i részén c le g e lt e t ő szkithak, a Meot i s z t ó l a Duna to r k o la tá ig a félnomád, fö ld m iv e lő szkithák laktak. A magyarországi és e r d é ly i szkithák a szkitha népcsoport nyugati szárnyát képezték. 'Amikor az os-jászok-jazygok, azután a fa jt a szerin t hozzájuk sorolható e r d é ly i dákok és a dákokkal f a j i l a g azonos góták, - akiket v is zo n t a tbj?ákok e litjé n e k t a r t o t t maga Herodotos is, - laktak az Alduna és Középduna tá já n, tulajdonképpen a szkitha fajtán ak más és más te le p ü lé s i c s o p o rtjá ró l tö rté n ik em lít é s, " ( Z a jt i : Magyar évezredek, 3 8 ű.old.) Strabo s ze rin t a IVieotisztól a tran sk asp ii terü l e t i g nyúlt a szkith ákkal a zo n o síto tt dák és géta fa jtá k egyvonalú te r je s z k e d é s e,sőt azontúl egészen India közepéig. A szkithák indoiránisáp-át a szkitha papság medb a k tria i nyelvhasználata alapján v é lik b iz o n y íth atn i, amelyet akkor i^gy használtak azok a papok, mint korunkban a r.k a to lik u s papok a la t in t. Nagy Géza és Fischer K ároly m egállapítása ig y hangzik e kéi*désrői; ' A szkitháknak^ mint a szkithaságban b en n foglalt hunoknak is ZarathustKi id ejéb en és még azután is hosszú időn át - mágusi papsága ré-r vén - csupán papi nyelvük v o lt az árja nyelvcsalád körébe s o r o lt, ú gyn evezett m ed-baktriai n y e lv já rása, az aveszta "^akkori ir a t á s i n y e lv e. (Z a jt i: Magyar évezredek, jl A.o ld.)

19 A rómaiak. A rómaiak csak mint hóditók volta k je le n Erdélyben, mintegy 165 eszten d eig. Rövid ism erteitésük csak k ie g é s zíté s k é n t tö rté n ik, részben a z é rt, mert az e r d é ly i kultúra alkotasdban ré s zt v e tte k, részben p edig - vagy inkább főként - a zért, mert a román nép hajdani o tta n i szereplésükre a la p ítja "róm ai" e re d e té t. A rómaiak állan dó hadsereget, légió k a t t a r t o t tak Erdélyben a rend fen n tartása c é ljá b ó l. Consul á l l t a k özigazgatás élén, aki teljhatalrad úr v o lt o t t. Az szedte be az adót, mint Róma h e ly ta r tó ja. A rómaiak o t t lé t e - a rö v id id ő ellen ére is - h o zzá já ru lt E rd ély kultú rája fe jle s z té s é h e z ; tö k é le te s e d e tt a fö ld m iv e lé s, kézm ivesség, bányászat, utak, erődök épültek, megindult bizonyos v á ro s ia sodás, a műszaki és m űvészeti haladás. A római korban sokat emelkedett a só-, arany-, ezü stbán yászat. Az arany- és ezüstbányászatot k ezdetben bérbeadták, de később - a nagyobb haszon kedvéért - magánkezeiésbe v e tté k. Az E rdély T örtén ete cimü mü a m egszálló római csapatokról és az o d o te le p ite tt föld m ivesek ről azt Í r j a, hogy azok nagy számban volta k je le n." A következőkben, - a dák nép ism ertetésében, - f o g l a l kozni kívánok e k érd éssel. A dák (dnha) nép. A dájc nép tö r té n e t i ism ertetését a tö b b i hajdan i e r d é ly i nép ism ertetése utánra hagytam, m ivel is m ertetése ö sszefü gg a román nép leszárm azási e l m életével, amely részleteseb b m gyarázatot igéqytjl. Milyen nép v o lt a dák? Á ltalán os tudományos vélemény s zo rin t a szkitha népcsaládba t a r t o z o t t ; annak tu rán i csoportjába. E fe lfo g á s t u ^ a n több n;^g9t i történ ijtiró v it a t ja. Maguk a román tö r té n e tír ó k is tv^rmészotoson á r já nak, indoeurópainak ta r tjá k. A lb e rt W irth tö r té n e tír ó s ze rin t ős finnek v o l tak.

20 űs finneknek törtöm a dákokat, n dunomenti o r szágok e le grégib b la k ó it. A dákok az Avesztában és a Hahabharatában mint daha" és "dasa fo r d u l nak e lő. A Dunától vándoroltak a dákok Krimbe, az A rai tís Kaspi tó közé. Az in d ia i hadjáratra Nagy Sándor lo v a s a it is ők adták. Kanszuban (Kinában; m egalapították Da-ata vá rost mint "dah iak", f ő eredő tö rzse le t t e k a Jüe-tsiknek,akik mint Gutik, vagy Geták (ő s k in a iu l! Goat) T ib et fe n n s ik ja ir ó l a T iu su -ig (T is z á ig ) laktak. Ha a dákok árja neveket v is e lte k is, úgy e;. csak á rja b efo lyá st je le n t, A tu rá n i népek ugyanis később á r ja népekkel is k everedtek és a Dunától India s z iv é ig te rje d te k e l. " " A t t ila címzésében - A t t ila Hex Hunnorum, Medorum, Dakorum - o tt s ze re p el a dák is. A szakirodalom a dákokat és hunokat egy gyökérről e r e d te ti, v iszo n t a hunokat a h o n foglaló magyarokkal azonos ít j a. " (Z a jti*. Magyar évezredek, 5<^'4,old.) Lukácsy K r is tó f magyar tö r té n e tir ó a több, mint kétezeréves örmény tö r té n e t i forrásokat fe lh a s z nálva a következőket i r ja rólu k i ' 'A sakn ntv a zsák fogalm ával függ össze és ra b lá s t, fo s z to g a tá s t, kalandort je le n t. Magyarországon sok szó ta lá lh a tó, amely összefügg vele,' úgymint; öag, Sághy, Ip o ly s á g, Csák-vár, CsáJc-tornya és a Cs^Jci név. A dáhokra emlékeztetnek a magyarhoni Tahok, a - k ik et Jerney e m lit. *i/éteznek, - úgymond,- Csángó, Ganyó, Matyó és Taho n évvel j e l ö l t magyar felek e-r z e t e k '. (Lukácsy*. ü magyarok őselei...^ 98. o ld.) Ezeket a népeket az örmény tö rté n e tírá s mind a chus, chusan, chusita n évvel j e l ö l i és a szikitha népcsoportba sorozza. Közéjük ta rto zta k a párthuszok is, akiket a k in a i tö r té n e tír á s a " t a h ia ", t ia o - t s i (doha) népből e r e d t e t i. Ugyancsak dáhok v o lta k Luk'csy s ze rin t a baktriánok is. E zzel az e lm é le tte l szemben a román t ö r t é n e t í rá s, - k özeleb b ről az E rdély Története cimü mü - m egállapítása s z e rin t "a már korábban Erdélyben és a szomszédos terü letek en é lő ősnépekhez nomád p ásztortörzsek te le p ü lte k é s za k -k e le ti irán yb ól és

Közgyűlésekmindháromegyházkerületben Tisztújításazészakiakcsaládjában

Közgyűlésekmindháromegyházkerületben Tisztújításazészakiakcsaládjában Evangélikus hetilap www.evangelikuselet.hu 77. évfolyam, 39. szám g 2012. szeptember 30. g Szentháromság ünnepe után 17. vasárnap Ára: 250 Ft Az, hogy ma már nem erő szak kal aka runk/akar nak val lá si

Részletesebben

Húsz éve ka to nák kö zött

Húsz éve ka to nák kö zött Evangélikus hetilap www.evangelikuselet.hu 79. évfolyam, 9. szám g 2014. március 2. g Ötvened vasárnap Ára: 275 Ft de át él tem ha son lót a ha tal mas dél ba jor hegy csú cso kon, a ha vas Har gi tán

Részletesebben

LUK ÁCS TA MÁS. Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI

LUK ÁCS TA MÁS. Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI LUK ÁCS TA MÁS Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 33 34 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET LUK ÁCS TA MÁS Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 35 22 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET Git tá nak

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2012. november 12. 2012. 9. szám HATÁROZATAI HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 3301/2012. (XI. 12.) AB ha tá ro zat jog sza bály fo lya mat ban lé võ ügy ben al kal ma zá sá nak kizárá - sáról... 603

Részletesebben

Szü re ti Mu lat ság ÜN NE PEL TÜNK A TAR TA LOM BÓL. A ha gyo má nyos szü re ti fel vo nu lás és bál Szent ki rá lyon 2013. szep tem ber 21-én lesz.

Szü re ti Mu lat ság ÜN NE PEL TÜNK A TAR TA LOM BÓL. A ha gyo má nyos szü re ti fel vo nu lás és bál Szent ki rá lyon 2013. szep tem ber 21-én lesz. XXIV. ÉV FO LYAM 9. szám ÁRA: 100,-Ft 2013. szep tem ber SZENT KI RÁ LYI ÜN NE PEL TÜNK www.szentkiraly.hu Köz sé günk név adó já nak, Szent Ist ván nak ne ve nap ján au gusz tus 20-án mél tó ság gal em

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Nem azé, aki akarja...

Nem azé, aki akarja... MEDGYASSZAY LÁSZLÓ Nem azé, aki akarja... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 33 34 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET MEDGYASSZAY LÁSZLÓ Nem azé, aki akarja... ÉLETRAJZI BESZÉLGTÉS BESZÉLGETÕTÁRS KOZMA HUBA BESZÉDEK,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Elõ szó...3 I. FEGYVERNEK HELYE, HAGYOMÁNYOK, TÖRTÉNETE...4 1. A nagy köz ség te rü le ti el he lyez ke dé se...4 2.

TARTALOMJEGYZÉK Elõ szó...3 I. FEGYVERNEK HELYE, HAGYOMÁNYOK, TÖRTÉNETE...4 1. A nagy köz ség te rü le ti el he lyez ke dé se...4 2. TARTALOMJEGYZÉK Elõ szó...3 I. FEGYVERNEK HELYE, HAGYOMÁNYOK, TÖRTÉNETE...4 1. A nagy köz ség te rü le ti el he lyez ke dé se...4 2. Ter mé sze ti jel lem zõk...4 3. A te le pü lés múlt ja...6 4. Fegy

Részletesebben

A hónap mûvésze. Képviselõ-testületi ülés. Dunaharaszti Gazdakör. Faragó Tibortól búcsúzunk

A hónap mûvésze. Képviselõ-testületi ülés. Dunaharaszti Gazdakör. Faragó Tibortól búcsúzunk XXI. évfolyam 2012. január * Dunaharaszti Város Önkormányzatának Lapja A hónap mûvésze Képviselõ-testületi ülés Dunaharaszti Gazdakör Faragó Tibortól búcsúzunk 2. oldal 8. oldal 12. oldal 18. oldal 6.

Részletesebben

A ver seny: Min den ze ne kar nak két ze ne szám elõ adá sá ra van le he tõ ség, egy sa ját tal és egy fel dol go zás sal kell ké szül nie.

A ver seny: Min den ze ne kar nak két ze ne szám elõ adá sá ra van le he tõ ség, egy sa ját tal és egy fel dol go zás sal kell ké szül nie. Ne ve zés: Ne vez het min den olyan, már mû kö dõ Ma gyar ze ne kar, aki je len leg még hi va ta lo san ki adott han ga nyag gal nem ren del ke zik. (Nem hi va ta los nak szá mít: ga rázs fel vé tel, de

Részletesebben

Ha tehetséges a gyerek

Ha tehetséges a gyerek Ha tehetséges a gyerek GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják. A sorozat célja,

Részletesebben

Épít ke zõk. Oláh Ro land szo ci á lis mun kás

Épít ke zõk. Oláh Ro land szo ci á lis mun kás Épít ke zõk Jú li us ele jén Ágon te tõ fel újí tás ba fo gott Or sós Flóra és Fá bi - án. A Hab itat Pont és a Köz-Tér-Há ló Ala pít vány köz re mû kö dé - sé vel meg va ló su ló mun kát már áp ri lis

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. NOVEMBER 23. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft F E L

Részletesebben

TÖR TÉ NEL MI KÉ PEK KOR TÁR SA INK MA GYA RÁ ZA TÁ BAN

TÖR TÉ NEL MI KÉ PEK KOR TÁR SA INK MA GYA RÁ ZA TÁ BAN Mes ter Bé la TÖR TÉ NEL MI KÉ PEK KOR TÁR SA INK MA GYA RÁ ZA TÁ BAN A Sipáni Úr pél dá ja Í r á s o m b a n a z e lm úl t é vt iz ed e k e g y i k l e gj el e ntôs e b b r é g é s z e t i l e l e té

Részletesebben

Pál fel tá ma dás hi té rõl

Pál fel tá ma dás hi té rõl Pál fel tá ma dás hi té rõl Hogyan alakult ki Pál hite Jézus feltámadásában, és miért vált szá má ra min den mást el söp rõ vé? A kor rekt vá lasz hoz (rész- ben te o ló gi ai, rész ben pszi cho ló gi

Részletesebben

60. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. má jus 19., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2783, Ft. Oldal

60. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. má jus 19., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2783, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. má jus 19., péntek 60. szám Ára: 2783, Ft TARTALOMJEGYZÉK 121/2006. (V. 19.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kor -

Részletesebben

TÓTH IMRE MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

TÓTH IMRE MAGYAR ŐSTÖRTÉNET TÓTH IMRE MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Előszó helyett: Átvettük? Finnugor-török alapokon álló nyelvészeink és történészeink mára több könyvtárnyi irodalmat hordtak össze, és ezt, mint állításaikat önmagában igazoló

Részletesebben

ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL

ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL A Ma gyar Tu do mányos Akadémia né hány kutatócso portjá nak köz re mû kö dé sé vel, a Tu dás tár sada l om Ku ta tó központ s zervezésében ta nulm

Részletesebben

A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI

A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2011/4, 39 62. 39 A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI RÉPÁSI Éva HA LÁSZ Er

Részletesebben

MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN

MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN Kiss Zoltán László MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN ZRÍNYI KIADÓ Kiss Zoltán László MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN Kiss Zoltán László MAGYAROK A BÉKEFENNTARTÁSBAN Katonaszociológiai adalékok a nemzetközi béketámogató

Részletesebben

Dá vid Im re JÓ SZÓVAL OKTASD. Mód szer ta ni ké zi könyv oktatóknak

Dá vid Im re JÓ SZÓVAL OKTASD. Mód szer ta ni ké zi könyv oktatóknak Jó szó val ok tasd GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják. A sorozat célja,

Részletesebben

Isten áldásában gazag, boldog új évet!

Isten áldásában gazag, boldog új évet! X. évfolyam 1. szám A keresztény nemzeti gondolat hírnöke * Tár sa dal mi, kul tu rá lis, ha gyo mány õr zõ fo lyó irat * Ára: 100 Ft 2003. ja nu ár Szá munk tar tal má ból: - Im memoriam: Szmola Sán dor

Részletesebben

Az Oral History Ar chí vum gyûj te mé nyé bõl. Vá lo gat taésös sze ál lí tot tamol NÁR ADRIENNE A HAT VA NAS ÉVEK EM LÉ KE ZE TE.

Az Oral History Ar chí vum gyûj te mé nyé bõl. Vá lo gat taésös sze ál lí tot tamol NÁR ADRIENNE A HAT VA NAS ÉVEK EM LÉ KE ZE TE. A HAT VA NAS ÉVEK EM LÉ KE ZE TE Az Oral History Ar chí vum gyûj te mé nyé bõl Vá lo gat taésös sze ál lí tot tamol NÁR ADRIENNE 1956-os Intézet A HATVANAS ÉVEK MAGYARORSZÁGON (POLITIKA)TÖRTÉNETI KÖZELÍTÉSEK

Részletesebben

Az Oral History Ar chí vum gyûj te mé nyé bõl. Vá lo gat taésös sze ál lí tot tamol NÁR ADRIENNE A HAT VA NAS ÉVEK EM LÉ KE ZE TE.

Az Oral History Ar chí vum gyûj te mé nyé bõl. Vá lo gat taésös sze ál lí tot tamol NÁR ADRIENNE A HAT VA NAS ÉVEK EM LÉ KE ZE TE. A HAT VA NAS ÉVEK EM LÉ KE ZE TE Az Oral History Ar chí vum gyûj te mé nyé bõl Vá lo gat taésös sze ál lí tot tamol NÁR ADRIENNE 1956-os Intézet A HATVANAS ÉVEK MAGYARORSZÁGON (POLITIKA)TÖRTÉNETI KÖZELÍTÉSEK

Részletesebben

Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek

Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett

Részletesebben

Nagy László: Meddig terjed az alternativitás határa? Hungarista tankönyvsorozat kicsiknek és nagyoknak

Nagy László: Meddig terjed az alternativitás határa? Hungarista tankönyvsorozat kicsiknek és nagyoknak Nagy László: Meddig terjed az alternativitás határa? Hungarista tankönyvsorozat kicsiknek és nagyoknak Bakay Kornél és a nyilasok rehabilitálása Amikor az alternatív tankönyvek megjelentek a tankönyvpiacon

Részletesebben

Sze lek tív el ván dor lás Haj dú-bi har me gye fel vé te li zôi kö ré ben

Sze lek tív el ván dor lás Haj dú-bi har me gye fel vé te li zôi kö ré ben A jók men nek el? VENDÉGOLDAL FELSÔOKTATÁSI MŰHELY Sze lek tív el ván dor lás Haj dú-bi har me gye fel vé te li zôi kö ré ben Ceg lé di Tí mea Nyüs ti Szil via Haj dú-bi har me gye nagy múl tú fel sô ok

Részletesebben

NYELV ÉS BE SZÉD MINT A KARTEZ IÁNUS EM BER DIF FER EN TIA SPECI FI CA- JA

NYELV ÉS BE SZÉD MINT A KARTEZ IÁNUS EM BER DIF FER EN TIA SPECI FI CA- JA Dékány And rás NYELV ÉS BE SZÉD MINT A KARTEZ IÁNUS EM BER DIF FER EN TIA SPECI FI CA- JA (Ap ró meg jegy zé sek egy is mert descartes -i szö veg hely néhány idé ze té hez ) Elsô idézet: azok, akik tud

Részletesebben

A Székely Nemzet története és alkotmánya

A Székely Nemzet története és alkotmánya A Székely Nemzet története és alkotmánya írta: Dr. Szádeczky Kardoss Lajos egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagja E kiadás a "Hargitaváralja" J. Sz. K. a Franklin-Társulat bizománya Budapest,

Részletesebben