: Melléklet: 1 pld dokumentáció : H A T Á R O Z A T

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK /806-9/2012. Hiv. szám: Log-K-51/2012. Üi: Bogdán Gyula Ügyintézőjük: Nán Klára : Melléklet: 1 pld dokumentáció : gyula.bogdan@mbfh.hu Magyar Horizont Energia Kft 1126 BUDAPEST Nagy Jenő u. 12.VI. em. Tárgy: Túrkeve-III.-szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítása. H A T Á R O Z A T Szolnoki Bányakapitányság a Magyar Horizont Energia Kft. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26. (3) bekezdése alapján b á n y a t e l k e t á l l a p í t m e g az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: Túrkeve-III.-szénhidrogén 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3. A bányatelek földrajzi fekvése: Jász-Nagykun-Szolnok megyében Túrkeve város közigazgatási területe. 4. A bányatelek jogosítottjának -neve: Magyar Horizont Energia Kft. -székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em Szolnok, Hősök tere 6. : (06-56) : Szolnok, Pf.: 164. : (06-56) szbk@mbfh.hu

2 5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben: Töréspont száma Y (m) X (m) , , , , , , , , , , , ,68 A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje: Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf). 6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: 8,17 km 2 -fedlap: mtsza (Balti) -alaplap: mtsza (Balti) A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a Kinglet védnévvel nyilvántartott, konvencionális eljárással termeltethető szénhidrogén telepekre vonatkozik A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: Egymást részben fedő bányatelkek: nem található Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található Megállapítás alatt lévő, szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: nem található A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, kivett helyek (Hortobágy-Berettyó főcsatorna, Malomzug-Simafoki főcsatorna, Poroszló-Kengyelfenéki (II. sz.) csatorna) 2

3 -a felszín tulajdonviszonyai: -a HHE Túrkeve-Dél-1 kút az MHE Kft. tulajdonában van, -a mezőgazdasági földterületek magántulajdonban vannak, a területen találhatók tanyák, -a bányatelken több ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe érint NATURA 2000 védett természeti-megőrzési területet. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (kutak) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A Túrkeve-III.-szénhidrogén bányatelek ásványvagyonának termeltetését egy kúttal biztosítják. A HHE Túrkeve-D-1 kút rá van kötve a MOL Te-11 kút üzemen kívüli gáz- és metanol vezetékére, és az Endrőd-Észak gyűjtőközpontból kerül a gáz a MOL Nyrt Endrőd-III. Gázüzemébe. A HHE TeD-1 gázkút 2009.IX.25 óta termel. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén jelenleg üzemelő egyéb CH ipari termelő berendezések nem találhatók 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos gázmezők szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte A gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (53/2012. (III.28.) Kormány rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32. (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A. (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. 3

4 Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására, a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás stb) A gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások Környezetvédelem. 1. Levegőtisztaság-védelmj szempontból: A Túrkeve-III.-szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítását nem kifogásoljuk. A tervezett munkálatok során a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet előírásait kell betartani. 2. Zajvédelmi szempontból: A bányatelek megállapításának zajvédelrni hatása nincs, ezért ahhoz előírások nélkül hozzájárulunk. 3. Hulladékgazdá1kodási szempontból: A bányatelek megállapítás a majdani kitermelés jogának bejegyzését eredményezi a vizsgált területre, de szénhidrogén-kitermelésre nem jogosít. Emiatt önmagában nincs hatással a környezetre, nem jár hulladékképződéssel, ezért a bányatelek megállapításához előírások nélkül hozzájárulunk. 4. Természet- és tájvédelmi szempontból: A bányatelek határát a töréspontok áthelyezésével úgy kell módosítani, hogy a Túrkeve- III.-szénhidrogén bányatelek területe a Körös-Maros Nemzeti Park, valamint a Dévaványa környéki gyepek (HUKM20014) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek Natura 2000 hálózat részét ne érintse. A Körös-Maros Nemzeti Park valamint a Dévaványa környéki gyepek (HUKM20014) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek Natura 2000 hálózat részét képező területen kutatási és termelési tevékenység nem végezhető. 5. Vízvédelmi szempontból: A Túrkeve-III. -szénhidrogén védnevű bányatelken tervezett tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A tervezett tevékenységek során a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról ás hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 4

5 A tervezett tevékenységek a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásainak betartásával végezhetők. Környezetszennyezéssel járó, az illetékességi területünkön bekövetkező bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni Felügyelőségünknek. A bányatelek területén tervezett bányászati tevékenységek megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik-e. Amennyiben igen, úgy a megfelelő engedélyezési eljárás lefolytatatása szükséges. Az engedélyezési eljárás, illetve a bányahatósági építési engedélyezési eljárások során kiadásra kerülő határozatainkban, szakhatósági állásfoglalásainkban fogjuk az egyéb előírásainkat megtenni Örökségvédelem. 1. A bányatelek megállapítása ellen kifogást nem emelünk. 2. A kutatási területen tervezett egyes létesítmények engedélyezési eljárása során hatóságom szakhatóságként vesz részt. 3. A kutatási területen tervezett nyomvonalas létesítmények, továbbá az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházások létesítési eljárása során hatóságunk szakahatósági állásfoglalásának kiadását régészeti terepbejáráson alapuló örökségvédelmi hatástanulrnány elkészítéséhez kötheti. 4. A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkákkal nem érinthetik. 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u ) számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik. I n d o k o l á s A bányavállalkozó Magyar Horizont Energia Kft. Log-K-51/2012. ikt. számú a Bányakapitányságra március 9.-én beérkezett kérelmében a Túrkeve-III.-szénhidrogén bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a Túrkeve-Vésztő kutatási területen, a Túrkeve blokk részterületen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, március 10-ig érvényes kutatási engedély alapján 5

6 végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/ /2011. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A. (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a Bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A. (2) bekezdés a) pontja szerint, a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések), ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. (7) bek. és Bt. 26/A. (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. (1) bek. ), 6

7 a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. (5) bek. ), a bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni ( Bt. 26/A. (5) bek ). A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként július 24.-én kelt, /2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része pontja tartalmazza. Indokolás: A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A bányatelek területén lefúrt Túrkeve-D-1 gázkút termelésbe állítása megtörtént. A kút a MOL Nyrt. TE-11 gáz- és metanol vezetékére került rákötésre és az Endrőd Gázüzembe termel. (Az előzetes vizsgálati eljárás Felügyelőségünknél lefolytatásra került, hat. sz.: /2009.) A Túrkeve-Ill. - szénhidrogén bányatelek területe a töréspontokkal határolható területen érinti a Körös-Maros Nemzeti Park, valamint a Dévaványa környéki gyepek (HUKM20014) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek Natura 2000 hálózat területét. A védett, valamint Natura 2000 területen végzett bányászati célú kutatás/termelés a védett és Natura 2000 területek fenntartási céljaival nem összeegyeztethető. Az előírt módosítás a Túrkeve-III. - szénhidrogén bányatelek területének kis részét érinti, a már termelésbe állított HHE-Túrkeve-D- 1. kút üzemeltetését nem érinti. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely a 4. (1) bekezdésére figyelemmel a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza.. A GF/2012/0011/A. rajzszámú térképen a Hortobágy-Berettyó Túrkeve-Ill. - szénhidrogén bányatelekre eső része, és a bányatelek Hortobágy-Berettyótól délre eső része (a töréspontok által határolt terület egy részének kivételével) tévesen védett természeti területnek van jelölve. A Körös-Maros Nemzeti Park területének helyrajzi számos listáját a Körös Maros Nemzeti Park létesítéséről szóló 3/1997. (I. 8.) KTM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 területek helyrajzi számos listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A tervezett tevékenységek során a földtani közegbe, felszíni- ás felszín alatti vízbe szennyező anyag kibocsátás nem történik. A feltárás során a termelőfúrásokat és a kitermeléshez kiépítésre kerülő kútállomány helyét minden esetben olyan ponton jelölik ki, ahol a felszín alatti ivóvíz készleteket, illetve azok védelmi övezetét nem érintik. A tervezett bányatelken a létesítési és üzemeltetési munkálatok során alkalmazott technológia biztosítja, hogy a felszín alatti vízkészletet szennyeződés ne érje, szennyező anyagok használata csak műszaki védelem mellett történik. A bányászati tevékenység során a felszíni vizeket nem veszélyeztetik. Vezetéképítés során felszíni vízfolyás keresztezése általában alulkeresztezéssel, védőcsőben történik. Szakhatósági eljárásunkban - a benyújtott tervdokumentáció (CD) alapján - megállapítottuk, hogy a Túrkeve-Ill. szénhidrogén védnevű bányatelek megállapítása az előírt kikötéseink teljesítése esetén levegőtisztaság-védelmi,zaj védelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szempontból nem kifogásolhatók, hatáskörünkbe tartozó jogszabályokkal nem ellentétesek. 7

8 a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként június 29.-én kelt VI-P-001/3310-2/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.2 pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. tv. (Továbbiakban: Kötv.)10. (1) és (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. Továbbá a Kötv.19. (1), (2) és (3) bekezdése alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelést is- a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. Abban az esetben, ha ez nem megoldható, akkor a Kötv. 22. (1) bekezdése alapján a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 19. (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3 d) pontja értelmében a beruházáshoz kapcsolódó létesítmények engedélyezési eljárása során, hatóságom az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. A Kötv. 20. (2) bekezdése, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 2 -a alapján a régészeti szakfeladatok elvégzésére a területileg illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (5000 Szolnok Kossuth L. tér 4., régészeti osztályvezető:dr. Csányi Marietta ) jogosult. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Körzeti Földhivatala szakhatóságként július 23.-án kelt /3/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétel nélkül járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. Indokolás: A szakhatósági állásfoglalás kiadásnak jogi akadálya nem volt, a döntésemet a rendelkezésemre álló adatok, és a június 26-án megtartott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján hoztam meg. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 8. (1) bekezdése alapján, ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenyég végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld iqénybevételével történjen. A Tfvt. 8. (2) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény nem akadályozza. Jelen szakhatósági állásfoglalásom nem jelenti a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését. A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszám, a Bt. 26. (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra, a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39. (1) bekezdés alapján a pont, a Vhr.12. (2) bekezdésen a pont, a Vhr. 21. (5) bekezdésen a pont, 8

9 a Ket. 72. (1) bekezdés db) pontján a 13. pont, a Bt. 25. (2) bekezdésen a 14. pont. A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A földgáztároló telep beterjesztett dokumentációban szereplő földtani készlete (201 Mm 3 ) nem egyezett meg a kutatási zárójelentésben jóváhagyott földtani készlettel (217,2 Mm 3 ), ezért a III. hóban készült művelési terv alapján az anyagmérleggel számított, mindkét adatnál kisebb földtani készlet figyelembe vételével a beterjesztésben szereplő 201 Mm 3 adatot fogadtuk el. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg az 53/2012. (III. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43 (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26. (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésében foglaltak. Szolnok, szeptember 17. dr. Molnár József bányakapitány sk. A kiadmány hiteléül: Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök 9

10 1 sz. melléklet. Túrkeve-III- szénhidrogén bányatelek konvencionális szénhidrogén telepében található ásványi nyersanyagok mennyisége, minősége Tároló neve kezdeti földtani vagyon ipari vagyon Mm 3 Mm 3 Kinglet Fluidum jellemzők: Földgáz (9030) összetétel (M%) C 1 83,885 C 2 4,873 C 3 3,122 CO 2 3,398 N 2 1,735 relatív sűrűség 0,6996 fűtőérték 37,93 MJ/m 3 Kondenzátum: fajsúly 0,7103 t/m 3 Rétegvíz: összes só 5,6 kg/m 3 ph 5,17 10

11 A határozatot kapják: Kézbesítés útján (tértivevénnyel): 1. Magyar Horizont Energia Kft Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em. + melléklet Tájékoztatásul kapják (tértivevénnyel): 1. JNSZMKH Szolnoki Körzeti Földhivatala, 5001 Szolnok, Pf-8 Tájékoztatásul kapják hivatali kapun: 1. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 5002 Szolnok, Pf-25. hivatali kapu KOTIKTVF 2. CsMKH Kulturális Örökségvédelmi Iroda, 6701 Szeged, Pf-902. hivatali kapu -CSMKHOI Jogerőre emelkedés után kapják (tértivevénnyel): 1. MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály, 1590 Budapest, Pf-95+bányatérkép 2. Irattár. 11