Wührl Tibor. Kisméretű pilóta nélküli repülőgépek biztonságtechnikája. Dr. Ványa László

Átírás

1 Wührl Tibor Kisméretű pilóta nélküli repülőgépek biztonságtechnikája című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai Dr. Ványa László tudományos témavezető egyetemi docens 2007

2 Bevezetés, tudományos probléma megfogalmazása Napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak azok a robotikai eszközök, amelyek alkalmazása csökkenti az emberi életet-, egészséget fenyegető kockázatokat úgy a katonai, katasztrófavédelmi, mint a polgári alkalmazásokban. Robot-, vagy távirányítású eszközök bevetése olyan helyeken célszerű, ahol a körülmények az emberi életet, egészséget súlyosan veszélyeztetik, mint például a magas radioaktív sugárzási szint, vegyileg szennyezett terület, harctér, vagy ha az ember számára nehezen megközelíthető területen kell feladatot végrehajtani, stb. Természetesen ezen eszközök felhasználása rossz célzattal is történhet, ennek megakadályozására a jogalkotás teszi meg a szükséges lépéseket. A pilóta nélküli repülők (UAV-k) 1 széleskörű, és elsősorban polgári alkalmazásának, elterjedésének elsőrendű, kiemelt fontosságú feltétele a konstrukciós és üzemeltetésbeli műszaki megbízhatóság, valamint a hibatűrő működés. Az UAV alkalmazások tekintetében számos új kutatási eredmény látott napvilágot, de amíg a felhasználó nem látja a biztonság beépített garanciáit, addig a piaci megjelenés kétséges, illetve egyenesen veszélyes lesz. Kutatásaim során a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök repülésének automatizálását biztosító robotpilóta, repülésbiztonsági kérdéseivel foglalkoztam. A kisméretű UAV-k esetén a méretkorlátok és a szállítható maximális tömeg szűk tervezési szabadságot biztosít az UAV-t építők, üzemeltetők számára. Egy biztos, hogy a biztonságról lemondani semmi áron sem szabad, hiszen egy, néhány kg tömegű, km/h sebességgel repülő UAV jelentős anyagi károkat okozhat, a lezuhanó, irányíthatatlan eszköz pedig emberéletet is veszélyeztethet, kiolthat. Magyarországon ezt egy nemrégiben bekövetkezett tragédia példája is alátámasztja (2006. május 13. Őcsény, nemzetközi modellbemutató). Jelenleg hazai jogszabály nem kategorizálja a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközöket. Több nemzetközi tanulmány, ajánlás foglalkozik a besorolási kérdéssel, általában az ultrakönnyű géposztály alatt egy kategória jelenik meg CLASS0, melynek maximális felszálló-tömege nem haladhatja meg a 25 kg-ot. A 25 kg felszálló tömeg alatti tömegű repülő eszközök osztályozása szintén nem jogszabályi szinten, hanem az MMSZ (Magyar Modellező Szövettség) tagok számára kötelező érvényű rendeletben 2 létezik a modellrepülőgépek kategóriájában, valamint az MMSZ közreadja az úgynevezett Nemzetközi Repülő Szövetség Sportkódexét is. Értekezésemben a CLASS 0 besorolást (mely jogi értelmezésben jelenleg nem hivatalos) vettem alapul, kutatásaim során ezt meghatározó paraméternek tekintettem. Kutatásaimtól olyan eredményeket várok, melyek a kisméretű UAV-k repülését biztonságosabbá teszik, és lehetőséget ad újabb a kor szelleméhez jobban illeszkedő repülést szabályozó jogszabályi környezet megteremtéséhez. Műszaki kutatásaim elsősorban a repülést szabályozó fedélzeti elektronika megbízhatóságára, a fedélzeti adatkezelő és szabályzó köri algoritmusok megbízhatóságára, az algoritmus stabilitásra és annak megbízhatósági egyenszilárdságára irányultak. 1 "Pilóta nélküli légi jármű" (Unmanned Aerial Vehicle, "UAV") (9): Minden olyan repülőeszköz, amely a fedélzeten mindennemű emberi jelenlét nélkül képes a repülés megkezdésére, valamint az irányított repülés és navigálás fenntartására. [10/2002 (II.6.) KöViM rendelet a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről] 2 A 2004 évi I. törvény (Stv) felhatalmazza az adott sportágban működő szövetséget a sportfeladatok ellátására.

3 Külön kutatási területnek definiálom a pilóta nélküli repülő eszközök sárkánytestére, hajtóművére és egyéb mechanikai berendezéseire vonatkozó megbízhatósági kérdések kutatását, mely értekezésem kereteibe nem fért bele. Kutatásaimon szintén túlmutat a repülésbiztonság nélkülözhetetlen részét képező földi irányítók, a kapcsolattartásért felelős rádiós összeköttetések és adatkommunikációs csatornák, valamint a repüléssel kapcsolatos eszközök, berendezések karbantartása. Kutatási célok 1. Célom volt feltárni, megfogalmazni és a jelenlegi jogszabályokból levezetni a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök műszaki kutatás-fejlesztési környezetét; 2. Célkitűzésem megvizsgálni a redundáns elemekkel tervezett fedélzeti repülésirányító és szabályozó rendszer működési biztonságának növekedését, meghatározni annak optimumát. A hardver redundáns kialakításánál különös tekintettel kell figyelembe venni a kisméretű UAV felhasználást, mely esetén a felszálló tömeg maximum 25 kg; 3. Célom volt összegyűjteni és elemezni a repülésben használatos szabályozó algoritmusok digitális jelfeldolgozással történő megvalósítását, feltárni a megvalósítás során előálló problémákat, valamint a gyakorlatban használható megoldást adni ezen problémákra. Célom továbbá megfogalmazni a repülésbiztonsággal kapcsolatos algoritmus egyenszilárdság fogalmát és jellemzőit. Alkalmazott kutatási módszerek Kutatásaim komplexen, több kutatási módszer együttes alkalmazásával végeztem: a jogszabályi környezet kutatása, jogszabályi értelmezések; a repülésben jártas szakemberekkel folytatott szakmai konzultációk; műszaki szakirodalmi kutatások; modellalkotás (matematikai modellek, analógiák alkalmazása); szimulációs módszerek adaptálása; kísérleti esettanulmányok vizsgálata. Kutatás eszközei között kiemelkedő szerepet kapott a számítógép, melyen MATLAB környezetben esettanulmányokat, szimulációkat és számításokat végeztem. Irodalomkutatásaim során könyveket, kiadványokat, katalógusokat dolgoztam fel. Számos irodalom, műszaki katalógus, adatlap hozzáférését az internet tette lehetővé. Az értekezés felépítése Értekezésemben a kutatási eredményeim három fő fejezetben mutatom be: 1. Jogi szabályozás, elvárt műszaki jellemzők; 2. Rendszermodell, központi vezérlő hardver- és érzékelők, szenzorok redundanciája; 3. Algoritmus stabilitás. Az első fejezetben áttekintettem a jelenlegi jogi szabályozást, a kisméretű UAV-kre vonatkozó, vagy vonatkoztatható jogszabályokat. A jogi környezet kutatásának célja az volt, hogy feltérképezzem a jelenlegi helyzetet, segítségével definiáljam a műszaki kutatás-

4 fejlesztési környezetet és rámutassak a jogszabályi környezet módosításának, javításának lehetőségeire, a jelen és a jövő elvárásaival történő harmonizálásra. A második fejezetben kisméretű UAV rendszermodellt határoztam meg, definíció szinten megadtam a központi vezérlő, a fedélzeti szenzorok és az energiamenedzsmentre vonatkozó meghatározásokat és elvárásokat. A rendszermodell alapján fogalmaztam meg a beépíthető elektronikai alkatrészekre vonatkozó kritériumokat. Elméleti modellkísérlettel tanulmányoztam a központi vezérlő kiesés valószínűségét és a működési biztonságot javító redundancia kérdését. A harmadik fejezetben a repülést szabályozó algoritmusok stabilitását kutattam. Kutatási célom ebben a fejezetben az volt, hogy rámutassak a kisméretű UAV szabályzó köri instabilitási pontokra, és olyan eljárásokat adjak meg, melyekkel biztosíthatók a stabilitási elvárások. A hibatűrő és biztonságos működésű, kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök kialakíthatósága érdekében hibakezelő és hibafelfedő algoritmusokra adtam javaslatokat. Következtetések A jogszabályi háttér kutatása során megállapítottam, hogy konkrét pilóta nélküli repülő eszközre vonatkozó jogszabály, vagy repülést szabályozó jogszabály paragrafus jelenleg nincs, vagy az csak érintőleges jellegű. A CLASS 0 3 osztály (25 kg felszálló-tömeg alatti repülő eszközök) kamerával, infravagy hőkamerával és egyéb fedélzeti szenzorral a jelenlegi civil békeidős alkalmazási igények túlnyomó részét kiszolgálná. A jogszabályok értelmezése alapján megállapítottam, hogy a kisméretű UAV-k a nem ellenőrzött légtérben csak korlátozottan (jelentős képesség korlátozással) üzemeltethetők, engedélyeztetési procedúra nélkül. Jobb alkalmazhatósági környezetet biztosít az időszakosan erre a célra elkülönített légtér (TSA). A TSA igényléstől az engedély kiadásáig több nap is eltelik, ami az UAV felhasználást, elsősorban a gyors bevethetőséget gátolja. A hardver megbízhatóságra vonatkozó kutatásaim során a megbízhatósági modelljeimben a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök fedélzeti elektronikai rendszerét és azok építő elemeit nem helyreállítható eszközök kategóriájába soroltam. A jogszabályi környezetnek ha lesz ilyen a kisméretű UAV kategóriában mely a repülés biztonsági és megbízhatósági mutatókat, cél- és határértékeket megadja, szintén a nem helyreállítható kategóriájú megbízhatósági modellt kell figyelembe vennie. Ugyanakkor az eszköz alkalmazói, felhasználói számára fontos megbízhatósági számok adódnak (elsősorban üzemeltetési gazdaságosság vonatkozásában), ha a kisméretű UAV-re vonatkozó megbízhatósági számok számítása a helyreállítható termék modell alapján kalkulált. Megállapítottam, hogy jogalkotói felelősség tehát, hogy a megbízhatósági előírásokon (mérőszámokon) felül egyértelműen definiálja a jogszabály az alkalmazható számítási módokat. A hardver megbízhatóság általában tartalék (redundáns) elemek beépítésével javítható. Megállapítottam, hogy a redundáns alkatrészek beépítése akár a teljes rendszer megbízhatóságát is ronthatják, vagyis létezik az optimális redundancia értéke, amelyet az adott konstrukcióra mindig meg lehet határozni. A feleslegesen beépített építőelemeknek 3 IABG - Final Report; CARE Innovative Action Preliminary Study on Integration of Unmanned Aerial Vehicles into Future Air Traffic Management V1.1 7th December Dept. Airbone Defence

5 további káros hatása a plusz teher, valamint a többlet áramigény, ami a fedélzetre telepített akkumulátor tervezett töltés tároló képességének méretezésére van negatív kihatással. A kisméretű UAV központi vezérlő elektronikájának megbízhatósága nagymértékben függ a beépített építőelemektől. A programozható építőelemek (például mikrovezérlők, jelfeldogozó processzorok, FPGA-k) pontos gyártási sorozatkódját is dokumentálni kell a típuskódon felül, mert az egyes sorozatokban a működésre kiható eltérések 4 is előfordulhatnak. Szintén a hardver megbízhatóságra van kihatással a kisméretű UAV fedélzeti áramköreinek tápellátás biztonsága. A fedélzeti tápellátás hatékony kialakítása szintén a kisméretű UAV repülésbiztonságát fokozó tényező. Az áramkörök átlagos áramfelvételének csökkentésének hatásos módja az, ha a nem használt részegységeket lekapcsoljuk, SLEEP vagy IDLE módba állítjuk. A CHIP oszcillátorok leállítása jelentős áram megtakarítást eredményez, valamint a berendezés zavarjel kibocsátása szempontjából is kedvező a hatás, de számolni kell azzal a ténnyel, hogy a visszakapcsolás és az oszcillátor jel stabilizálódás minden esetben időbe telik. Bizonyított, hogy a CHIP-ek szakaszos üzemmódban történő alkalmazása a hardver megbízhatóságot nem rontja. Természetesen az algoritmusok tervezésénél ezt figyelembe kell venni, és ügyelni kell arra, hogy a szoftver megbízhatóság se szenvedjen csorbát. A tápellátás megbízhatósága továbbá növelhető alternatív energiaforrások alkalmazásával, például napelemek fedélzetre, például merev szárnyú UAV esetén szárnyra telepítéssel. Az algoritmus stabilitással kapcsolatos kutatási eredményeim alapján megállapítom, hogy a megbízható, redundáns hardveren precízen realizált algoritmusokat kell futtatni. Esettanulmányaimmal bizonyítottam, hogy a lineárisan kifogástalannak tervezett repülés szabályzó realizáció a megbízható hardver ellenére megbízhatatlan eredő működést eredményezhet a megvalósítás során fellépő nemlineáris hatások következtében. Megállapítottam továbbá, hogy a digitális jelfeldolgozással történő realizációkban a számábrázolási pontatlanságok, a kvantálási- és a túlcsordulási problémák a stabilis jellemzőket mutató rendszert instabillá tehetik. Ezen okból a megtervezett szabályzó és jelfeldolgozó algoritmusokat valós számábrázolási környezetükben is meg kell vizsgálni. Megállapítom, hogy az ilyen jellegű vizsgálatok hatékony eszköze a számítógépes szimuláció. Több, szintézisre és szimulációra is alkalmas algoritmus modellt ismertettem, összegeztem a modellek fontosabb jellemzőit és megadtam érvényességi körüket, valamint több általam tervezett hibafelfedő és hibakezelő algoritmust mutattam be, melyek a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök központi vezérlő egységében realizálhatók. Az algoritmusokat a véges állapotú automatákat leíró nyelven fogalmaztam meg, összhangban az ITU-T Z.100 ajánlásával. Az algoritmusaim értelmezéséhez a mesterséges intelligencia tudományág ágens elméletét hívtam segítségül. Az egyes algoritmusok érzékelés és beavatkozás sorozatát táblázatban foglaltam össze. Összegzésképpen megállapítottam, hogy a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök elektronikai tervezése során ki kell alakítani a hardver és a szoftver megbízhatóság egyenszilárdságát. 4 A CHIP gyártók az ilyen eltéréseket úgynevezett CHIP ERRATA dokumentumokban adják közre

6 Az értekezés új tudományos eredményei Az értekezés tudományos eredményeinek tekintem az alábbiakat: 1. A kisméretű pilóta nélküli repülőgépekre vonatkozó jogszabályi környezet kritikai elemzését és a jogalkotók számára fontos műszaki, biztonsági és egyértelműségi alapkövetelmények megfogalmazását. 2. A fedélzeti repülésirányító és szabályzó rendszerek megbízhatóságának növelésére hivatott redundáns elemek szimulációs elemzésével annak megállapítását, hogy a redundáns fedélzeti rendszereknek található optimális kiépítése. 3. A kisméretű pilóta nélküli repülők elektronikai részegységeinek elemzése alapján megfogalmaztam a megbízhatósági egyenszilárdság fogalmát és tartalmát. 4. Összegeztem a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök algoritmus és algoritmus realizálás biztonságának alapelveit, amely során bizonyítottam, hogy a klasszikus stabilitási kritériumok betartása mellett a digitális jelfeldolgozással történő realizációkban a számábrázolásból eredő nemlinearitások és a számábrázolási pontatlanságok veszélyeztetik a szabályzókörök stabilitását. 5. Eljárásokat, algoritmusokat alkottam a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök szenzoradatainak redundáns és adatfúziós feldolgozására, valamint több, a repülés biztonságát növelő olyan algoritmust készítettem, amely biztosítja a repülésbiztonsági algoritmus-egyenszilárdságot. Ajánlások, értekezés gyakorlati felhasználhatósága Értekezésemben elemeztem a pilóta nélküli repülő eszközökre vonatkozó jogszabályokat, feltártam azok hiányosságait. A jogszabályi környezet műszaki szemléletű megközelítése lehetőséget teremt a jogszabályok előremutató átalakítására. Az értekezés kutatási eredménye alapján a jogszabályokban a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközökre funkcionalitással kapcsolatos biztonsági elvárások dolgozhatók ki. Az értekezésemben megfogalmazott eredményekkel felhívom az UAV kutatók és tervező mérnökök figyelmét a fedélzeti elektronikával kapcsolatos megbízhatósági tényezőkre. Ajánlást adtam a jobb megbízhatóságú rendszer kialakítására, mindemellett mindig szem előtt tartottam a kisméretű pilóta nélküli repülő eszközök kis teherszállító képességét. A biztonságot növelő hardver redundancia hagyományos elektronikai (kereskedelmi forgalomban beszerezhető) alkatrészek felhasználása esetén néhányszor tíz gramm felszálló tömeg növekedést jelent. Értekezésem felhasználható a kapcsolódó további kutatásokhoz, valamint a műszaki oktatásban.

7 Saját publikációk jegyzéke Hazai megjelenésű jegyzet [1] Irodai Informatika I [2] Távoktatási Útmutató a Híradástechnika tantárgyhoz [3] Laboratóriumi Mérési Útmutató a Híradástechnika tantárgyhoz [4] Bevezetés a MATLAB használatába - Híradástechnika és Jelfeldolgozás [5] Matáv RT OKTIG Számítógép-hálózati alapismeretek (oktató anyag, jegyzet) Lektorált folyóirat cikkek [6] GSM-Konverterek, Éteri Összeköttetés; Computer Panoráma 99/12 Mobilvilág p42-43 [7] Kihangosítók Elve, Irányváltás; Mobil Világ 2000/1 p41 [8] Pilóta nélküli repülőgépek repülési feltételei és a jogszabályi környezet; Kard és Toll 2005/1 p [9] Robotkutatások Ismét Grand Challenge ; Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2005 IX.évf. 5. szám p [10] UAV-k repülésbiztonságának kérdései; Robothadviselés 5. Tudományos Konferencia nov. 24. Bolyai Szemle szám p [11] Robotkutatások és a Térinformatika Kapcsolata ZMNE Hadmérnök, június p [12] GPS navigációs problémák UAV alkalmazásokban; Robothadviselés 6. Tudományos Konferencia Hadmérnök különszám [13] Szabályzó Körök és Szabályzott szakaszok Stabilitáskérdései GÉP, LVII. Évfolyam, szám p Lektorált idegen nyelvű [14] Stability of Digital Control Systems of UAVs (21th International Scientific Conference 6-7 May, 2004 Subotica Serbia and Montenegro) ISBN [15] Safety Problems of Micro Size Unmanned Air Vehicles On Board Data Fusion; Academic and Applied Research in Military Science (reg.number:362/2007) Nem lektorált idegen nyelvű [16] Redundancy in Microcontroller Controlled Systems (Budapest Tech JUBILEE CONFERENCE September 4, ISBN Hazai konferencia kiadványok [17] Mikrokontroller vezérlésű távközlő berendezések operációs rendszere; XV. Tudományos Ülésszak, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, p

8 [18] Az egyetemes távközlési hálózatokban végzett teszthívások 13. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, Siófok; szeptember p [19] Egyetemes Távközlési szolgáltatók hálózatában végzett teszthívásokról; Hatvan év a Műszaki Képzésben Kandó Konferencia november ISBN: [20] Pilóta nélküli repülő eszközök szabályzó köre - Digitális szabályzó körök nemlinearitási problémái fixpontos számábrázolás esetén Gazdaságosság, hatékonyság és a biztonság a repülésben. Tudományos Konferencia, Szolnok, április 23. [21] Mikro UAV-k vezérlő redundanciája; Fél évszázad forgószárnyakon a Magyar Katonai Repülésben című konferencián, Szolnok {Az előadáshoz tartozó cikk megjelent: CD kiadványban ( )} [22] Mikrovezérlős rendszerek teljesítménytakarékossága (Power Save of µc Controlled Systems) Kandó Conference 2006 In Memorian Kandó Kálmán XXIII. Tudományos Ülésszak; január ISBN (lektorált kiadvány) [23] Mikro méretű pilóta nélküli repülők repülésbiztonsági kérdései Elektromos tápellátás biztonsága; Új évszázad, új technológia; Gripenek a Magyar Légtérben című konferencián. {Az előadáshoz tartozó cikk megjelent: CD-n a Tudományos konferencia kiadványban ( )} [24] Mikro méretű pilóta nélküli repülők repülésbiztonsági kérdései Fedélzeti adatfúzió; Pilóta nélküli és szállító repülőgépek katonai alkalmazhatósága című konferencián {Az előadáshoz tartozó cikk megjelent: Repüléstudományi Közlemények különszámában ( )} [25] Mérési adatgyűjtés, adattovábbítás rádiós interfészen (Innovációs konferencia BMF-HTI) nov. 16. ISBN: (lektorált kiadvány) Szakmai tudományos önéletrajz Név: Wührl Tibor Születési hely: Budapest Születési idő: Édesanyja neve: Gyöngyösi Olga Szakmai végzettség: 1987 Pataky Szki RTV műszerész 1990 Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola - okl. villamos üzemmérnök (Műszaki akusztika/informatika szakirány) Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és informatikai kar - okl. villamos mérnök (Kapcsolástechnika szakirány) ZMNE PhD hallgató nyelvismeret: angol telekommunikációs, szakmai C középfok, orosz C alapfok Munkahely (fő- és másodállás): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Digitális Kapcsolástechnika laboratórium Főiskolai Tanársegéd Delta-Trone Kft. alapítás (tulajdonos, műszaki vezető)

9 2000. Főiskolai Adjunktus (BMF-HTI) MATRIX tanúsító (műszaki ig.) VERITAN tanúsító (független távközlési szakértő) Főbb szakmai tevékenységek: 1. Oktatás (Központtechnika, Digitális rendszerek tervezése, Irodai Informatika, Irodatechnikai készülékek, Híradástechnika I. és Híradástechnika III. tantárgyak) 2. Hírközlő berendezések honosítása, engedélyeztetésre felkészítése, külföldi partnerrel műszaki egyeztetés: Ericsson Kft, Olympia Gmbh, Hamex R.T., MDB Gmbh, EMI SHARP, Swatch, Koratel. 3. Műszaki fejlesztések, szakértői tevékenységek: Kaputelefon kültéri egység telefon alközponthoz (SIEMENS RT, Robert BOSCH Kft); AC MODEM benzinkúti töltőfej - pénztárgépi kommunikációhoz; Telefon kisközpont család fejlesztés ( , 308); Telefon alközponti hívásbeválasztó és FAX hívásszétválasztó (Dialog); Alközponti GSM konverter berendezés (AT kompatibilis ETS ter25); Gépészeti vezérlő <Budapest Kerületi Tűzoltó Parancsnokságok> (SIEMENS HICOM); URH rádiósegység illesztő és csatornaváltó (FTP tender)(siemens HICOM); PC-s kihangosítás-vezérlő áramkör <Budapest Kerületi Tűzoltó Parancsnokság> Pannon GSM számlázás pontosságának és zártságának vizsgálata (távközlési és Informatikai csoportvezető MATRIX); MATÁV R.T. számlázás pontosság és zártság, valamint szolgáltatás minőség tanúsítása (távközlési csoport vezető MATRIX); Pantel Technocom (PTC) számlázási rendszer kialakítás műszaki szakértői tevékenység; Emitel műszaki szakértői tevékenység; Fővárosi Vízművek kommunikációs kábeleinek mérése, szakértői feladatok (GARET); MATÁV Rt. előfizetői hozzáférési hálózat zártság ellenőrzése (MATRIX); HUNGARORING sportszakmai digitális kamerarendszer (műszaki szaktanácsadás és műszaki átvétel); Fővárosi Vízművek biztonsági kamerarendszer, szakértői feladatok (GARET); BMF-HTI K+F szakmai vezető (FőGáz, PTC, Pantel, Elmű); MNB telekommunikációs szaktanácsadás és tanulmány; GTS-Datanet VERITAN független szakértői tevékenység; etel VERITAN független szakértői tevékenység.