AKTUÁLIS KÉRDÉSEK - BEVEZETÉS
|
|
- Boglárka Nagyné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 UAV-k repülésbiztonságának technikai kérdései (tartalékolt központi vezérlők) Wührl Tibor főiskolai adjunktus Budapesti Műszaki Főiskola, KVK HTI Több cikkemben foglalkoztam a robotika fontosságának kérdéseivel, melyben tényszerű megállapítás és talán e tudományterület egyetlen szakértője sem vitatja- az, hogy napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak azok a robotikai eszközök [1]. Robotikai eszközök alkalmazása csökkenti az emberi életet-, egészséget fenyegető kockázatokat úgy a katonai, katasztrófavédelmi, mint a polgári alkalmazásokban [2]. Robot-, vagy távirányítású eszközök bevetése olyan helyeken célszerű, ahol a körülmények az emberi életet, egészséget súlyosan veszélyeztetik, mint például a magas radioaktív sugárzási szint, vegyileg szennyezett terület, harctér, vagy ha az ember számára nehezen megközelíthető területen kell feladatot végrehajtani, stb. [1] [2] [3]. AKTUÁLIS KÉRDÉSEK - BEVEZETÉS A robotika fejlett eszközei között önálló csoportot alkotnak a pilóta nélkül repülő eszközök (Unmanned Aerial Vehicles UAV). A széles körű felhasználásnak azonban korlátot szab a jogszabályi háttér. Az Évi XCVII. Törvény a légiközlekedésről 6. (5) bekezdése kimondja, hogy: Az illetékes légiközlekedési hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz. [4]. A fenti meghatározás szerint tehát UAV kizárólag a Légiközlekedési Hatóság engedélyével repülhet [5] [6]. A jelenlegi jogszabályokból következik, hogy UAV repülés csak a kijelölt, zárt légtérben történhet. A jelenlegi jogszabályok tehát nem teremtik meg a pilóta nélküli repülőgépek széles körű elterjedését, azok békeidőben történő rendszeres polgári alkalmazását. A polgári alkalmazás korlátozottságát azért szükséges kiemelnünk, mert [4] nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Honvédség légvédelmi célú készültségi repüléseire. Polgári alkalmazások elterjedése lehet a robotika fejlődésének olyan mozgató rugója, melytől a
2 kutatások fellendülését várhatjuk, vagyis az üzlet és a profit jelentős kutatási célra fordítható magántőkét vonz. Az UAV-k polgári alkalmazásához tehát mindenképpen jogszabályi változás szükséges. A továbbiakban azon műszaki feltételek (jogszabályok által meghatározott) áttekintése szükséges, melyek a jelenleg alkalmazható légi járművek esetén kötelező érvényűek. Abban az esetben, ha a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak a műszaki előírások vonatkozásában a pilóta nélküli repülő eszközök maradéktalanul megfelelnek, akkor nyílik esély azon jogszabályi változások bevezetésére, melyek már megteremtik az UAV-k rendszeres alkalmazását. A 2005 évben tartott konferencián [5] előadásomban áttekintettem az UAV-k központi egység hardver kialakítási lehetőségeit, a tartalékolt redundáns vezérlő struktúrákat. Az alkalmazható struktúrák közül említésre méltó a melegtartalékolt rendszer (hot-stanby), a terhelésmegosztásban üzemelő processzoregységek (load-sharing), valamint a többség döntés elvén működő rendszerek. REDUNDÁNS VEZÉRLŐSTRUKTÚRA HARDVERKIALAKÍTÁS LEHETŐSÉGEK Melegtartalékolt rendszer (Hot standby) A melegtartalékolt rendszerekben két egyenértékű vezérlő áramkör található (1. ábra). Mindkét vezérlő ugyanazt a bemenő információt fogadja és mindkét eszközben azonos szoftver fut, így hibamentes működés esetén mindkét eszköz ugyanazon döntések sorozatát hozza. Az egyik eszközt élesnek (aktívnak) nevezzük ki, vagyis az éles eszköz vezérlő jelei irányítják a folyamatot. A másik eszköz (melegtartalékolt hot standby) vezérlő jelei csupán ellenőrzési céllal jelennek meg a rendszerben. Meghibásodás esetén a vezérlő jelekben eltérést fedezünk fel, mely hatására tesztekkel kell kiszűrnünk azt, hogy mely eszköz hibásodott meg. Az aktív eszköz szerepét a melegtartalékolt eszköz át tudja venni.
3 1. ábra Melegtartalékolt vezérlő struktúra Terhelés megosztásban működő vezérlők (Load Sharing) A terhelés megosztásban működő processzor struktúrák (2. ábra) esetén minimum kettő, vagy annál több, általában egymással egyenértékű vezérlő dolgozik, így egy eszköz meghibásodása esetén a rendszer feladat megoldó sebessége ugyan csökken, de az működőképes marad. 2. ábra Terhelés megosztásos vezérlő struktúra Többség döntés elvén működő redundáns központi vezérlő A többség döntés elve alapján működő vezérlőkben (3. ábra) legalább három, funkcionálisan egyenértékű vezérlő hozza meg döntését. Mindegyik vezérlő áramkör ugyanazon bemenő jeleket fogadja, így hibamentes esetben természetesen mind ugyanazt a döntést hozza.
4 3. ábra A többség döntés elvén működő vezérlő struktúrája A struktúrából eredően a központi vezérlő áramköröknek csakis funkciójuk tekintetében kell megegyezniük, az egyes vezérlők hardver kialakítása, valamint a rajtuk futtatott szoftver származhat más gyártótól, fejlesztőtől. A struktúra hibatűrése nagyságrendekkel jobb az előző két struktúrához mérten, ugyanis az esetleg előforduló rejtett szoftverhibák hatása is nagy valószínűséggel kiküszöbölésre kerülhet a működés során. A struktúra azonban azt a veszélyt is magában hordozza, hogyha két vezérlő egyszerre (előbb az egyik, majd a másik) lefagy vagy kiakad, mert például végtelen ciklusba kerülnek, akkor két vezérlő azonosan szolgáltatja a hibás jelet és a többségi döntés értelmében a jól működő eszköz kisebbségben marad, így lényegében a központi vezérlő felmondja a szolgálatot. Ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy csakis a működő eszköznek adunk szavazati jogot. A működésre a sign of life (életjel) jel bevezetésével következtetünk. Például az összehasonlító áramkör csakis annak a vezérlőnek a szavazatát fogadja el, mely eszköz megfelelő gyakorisággal életjelet ad magáról. Az életjel előállítás szoftveresen történik, mely legegyszerűbb esetben egy port bit invertálásával valósítható meg. Az erre vonatkozó utasítást a program azon részébe kell beágyazni (például egy legalacsonyabb prioritású megszakításrutin), melyre a vezérlés nagy valószínűséggel csak akkor adódhat, ha az eszköz nem került végtelen ciklusba, vagy egyéb hibás állapotba. KÖZPONTI VEZÉRLŐK MŰKÖDTETŐ SZOFTVERRENDSZERE A redundánsan kialakított hardver struktúrák lehetőségeinek kiaknázásához, -mely jelen esetben elsősorban a hibavédelmet és hibafelfedést jelenti- megfelelő működtető szoftver
5 rendszer szükséges. A szoftver rendszer felépítését az áttekinthetőség, valamint a továbbfejleszthetőség okán rétegekre bontottan célszerű tárgyalni. Mikro UAV-k esetén a központi vezérlő szoftver teljes egészében a központi vezérlő program memóriába töltött kód, tehát a rétegszerű felépítés határai logikailag adható meg. A stabilis működés érdekében a működtető kód a vezérlő számára csak olvasható. A működés során a programtár (ROM, EPROM, EEPROM vagy FLASH) tartalma nem változhat. A hardver kialakítás Harward architektúrájú, vagyis a programtár és az adattár fizikailag is elkülönül. Az adattárban tároljuk a szenzorok mérési eredményeit, az állapotváltozókat, valamint a döntési folyamatok eredményeit, státuszinformációkat. A szenzorok mérési eredményei az időben változó, folyamatosan frissülő adatsorok. A mérési adatok szűrését, feldolgozásra előkészítését és adatmemóriába leképezését a BIOS (Basic Input Output System) szoftverelem végzi. A BIOS további feladata a beavatkozó szervek megfelelő működtetése. Egy mikro UAV szoftver rendszer általános felépítését a következő ábrán láthatjuk: 4. ábra Mikro UAV szoftverstruktúra Az operációs rendszer elsődleges feladata az egyes feladatok, task-ok futás ütemezése, valamint jelen speciális feladat esetén a szenzorok mérési eredményeiből állapotváltozók kalkulálása, valamint azok becslése (például Kalman szűrők) [6]. A BIOS és az operációs rendszer erősen hardver közeli, és ebben az esetben köztük éles határvonal nem is húzható. A repülési algoritmusok olyan ütemezett task-ok, melyek rendszeres időközönként meghívásra kerülnek, meghívásukat az operációs rendszer ütemezi. Ezen task-ok valósítják meg a repülés során az állapotegyenletek (vagy annak valamilyen transzformált alakjának) megoldását. Ezen task-ok számára bemenő adat az adatmemóriában tárolt állapotváltózók halmaza, kimenő adatok pedig a beavatkozó szervek számára előkészített utasítás, melyet az operációs rendszer ütemezése szerint a BIOS juttat el a beavatkozó szerv felé.
6 Az operációs rendszer és a BIOS feladata továbbá a redundáns központi vezérlő, a redundáns szenzorok hibáinak felismerése és a hibatűrő működés kialakítása. A legfelső szinten helyezkednek el a taktikai algoritmusok, a döntést hozó algoritmusok, melyek kihatással vannak a repülési útvonalra, a küldetés fázisainak nyilvántartására. Amennyiben analógiával kívánunk élni, akkor ez a szoftvermodul tekinthető az eszköz pilótájának. A pilóta a pillanatnyi működési állapot, a pillanatnyi helyzet (koordináták) ismeretében a küldetési terv szerint irányítja a repülőt. Ezt a modult kell felruházni olyan jellemzőkkel, melyek a humán pilótát hivatottak pótolni a repülés során. Az adattárolót funkciója szerint szintén több rétegre oszthatjuk fel. Megbízhatósági okokból az útvonal tervet, valamint az egyes konfigurációs adatokat tároló memória kialakításának szintén olyannak kell lennie, hogy annak tartalma zavarjel hatására, valamint bizonyos szoftver kiakadás esetén se változhasson meg. Az ilyen adatok tárolására kizárólag EEPROM, vagy FLASH memóriát célszerű alkalmazni. A további adatok, melyek általában a másodperc töredéke alatt frissülnek, RAM-ban tárolhatóak. BIOS ÉS OPERÁCIÓS RENDSZER FUNKCIÓK Az operációs rendszer feladata elsősorban a feladat (task) ütemezés, míg az egyes szenzorokról az ütemezett adat fogadás és a rendelkező jelek perifériákra juttatása, ami a BIOS funkciója. Ezen két funkció jelen esetben élesen nem választható szét. A task-ok ütemezése (hívása) bizonyos időközönként, a mintavételi ciklus szerint kell történjen. Az ütemezés legcélszerűbb megvalósítása hardver TIMER modul felprogramozással történhet. A TIMER lejártakor (előre számláló esetén a számlánc túlcsordulása esetén) megszakításkérés generálódik. Abban az esetben, ha a processzor hardver támogatja (általában ez így van), akkor a TIMERT automatikus újratöltődő üzemmódban (auto-reload) kell használni. A megszakítások gyakorisága (periódusideje) függ a számláncba töltött kiindulási értéktől, vagyis megfelelő kiindulási érték választással érhető el a kívánt periódusidő. A mintavételes rendszer működési periódus idejét (a periódusidő maximumát, illetőleg a mintavételi frekvencia minimumát) Shannon mintavételi tételével határozhatjuk meg. Shannon mintavételi tétele szerint a mintavételi frekvencia legyen legalább akkora, mint a feldolgozandó jelben előforduló maximális frekvenciakomponens
7 kétszerese. Természetesen a Shannon tétel megtartása nem kötelező minden esetben, de jelen esetben jó iránymutatást ad. A Shannon tétel alkalmazásakor nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a maximális frekvencia összetevő figyelembevételénél nem csak a hasznos jellel kell számolnunk, hanem az azt terhelő nemkívánatos zavar és zajkomponensekkel. Ha ezt nem így tesszük, akkor a nemkívánatos összetevők átlapolódnak (alíasing) és a hasznos frekvenciasávba transzponálva zajként jelennek meg. A nemkívánatos komponensek általában előre pontosan nem meghatározhatóak, csak jósolhatóak. Leghatékonyabb védekezést jelent, ha analóg aluláteresztő szűrővel vágjuk a mintavételi frekvencia fele feletti komponenseket. A szűrőnek olyan csillapítást kell mutatnia a nemkívánatos komponensekre, hogy azok szintje 1 LSB alá csökkenjen. A processzor egység működés biztonságát (kiakadás védelmét) watch-dog áramkör felügyeli. Ez az áramkör általában újraindítható RC monostabil multivibrátor, mely újraindító jelét (törlő jelét) szoftveresen állítjuk elő. Abban az esetben, ha a törlő jel nem érkezik meg egy bizonyos időn belül, az RC monostabil multivibrátor stabil állapotába billen és processzor újraindító (reset) jelet generál. A watch-dog újraindító jel generálás tehát egy olyan szoftver feladat, mely helyes működés esetén bizonyos időn belül (RC átbillenési időn belül) törlő jelet generál. A törlő jelet olyan szoftver modulban kell előállítani, mely modulra nagy valószínűséggel vezérlés nem adódik egy esetleges processzor kiakadáskor (végtelen ciklusba jutáskor). Egy ilyen megoldás lehet az, ha egy szoftveresen újratöltött TIMER eszköz megszakítás rutinjában állítjuk elő a watch-dog törlő jelet. Ennek a megszakítás rutinnak a prioritási szintje legyen a legalacsonyabb, vagyis a magasabb prioritású rutinok befagyása esetén az alacsonyabb prioritású rutinra már nem adódhat a vezérlés, így a törlő jel előállítás megszűnik, ami teljes processzor újraindítást eredményez. Az operációs rendszer feladataként adhatjuk meg továbbá a szenzor adatok (mérési eredmények) hihetőségének bírálatát. Fontos, hogy a hibás mérési adatok ne zavarják a helyes működést, a hibás adatokat ki kell zárni a rendszerből. A hibaellenőrzés valószínűségi döntésen alapulhat [8], technikája több módon is megvalósítható: Több azonos fizikai jellemzőt mérő szenzor adatainak összehasonlításával; Az egyes fizikai jellemzők kapcsolatának felhasználásával; Az előző mérési eredmények alapján becsült érték és a pillanatnyilag mért érték összehasonlításával.
8 Sok esetben nem lehetséges, vagy nem célszerű a szabályzó kör állapotegyenletében szereplő összes állapotváltozó mérése. Ekkor az egyes állapotváltozók más fizikai jellemzőkből számíthatóak (például Kalman szűrés). [6.], [7]. REPÜLÉST SZABÁLYZÓ ALGORITMUSOK A BIOS és az operációs rendszer által a memóriában leképzett adatok, állapotváltozók, mint a valóság digitális leképzése jelenik meg. A valóság leképzését jelen esetben virtuális repülőnek nevezhetjük. A szabályozó algoritmusok ezen memóriában tárolt adatokra alapoznak és ezen adatok alapján kalkulálják a rendelkező jelet. A kiszámított rendelkező jelet a BIOS-nak adják át (például egy kijelölt memória területen message queue), majd az megfelelő ütemezéssel a beavatkozó szervre szervóra juttatja. A szabályzó kör alapjelét a robotpilóta szolgáltatja. A stabilis működés feltétele, hogy a tervezés során elkészített szabályzó kör, mint visszacsatolt rendszer stabil legyen. A stabilitásvizsgálatra számos stabilitáskritérium adható meg és azok szükséges és elégséges feltételeinek meghatározására több módszer is rendelkezésre áll. [6]. Realizáláskor azonban újabb problémák állhatnak elő, melyek a digitális minták ábrázolásából ered. A véges számábrázolási pontosság kvantálási hibát eredményez, ami kvantálási zajt termel. Ez még a kisebb probléma, de két szám összeszorzásakor az eredmény (szorzat) tárolása általában több bitet igényel, mint a két összeszorzott szám. Visszacsatolt rendszerben ezt az ábrázolási felduzzadást vissza kell állítani az eredeti értékre, mely ismételt kvantálást jelent, hatása pedig nem kívánt nemlinearitás bevitelét jelenti a rendszerbe. Az ilyen nemlinearitások veszélyeztethetik a stabilis működést és határciklusos jelenségeket idézhetnek elő. A szabályzó köri struktúra realizálásakor, a szorzás műveletek utáni kvantáláskor tehát úgy kell eljárni, hogy az adott kör passzivitása megmaradjon. [9] A helyes működést durván befolyásolhatja a kalkulált eredmény túlcsordulása (számábrázolási tartományon kívül esése). Mindenáron törekedni kell arra, hogy a számított eredmények és részeredmények minden körülmények között az ábrázolási tartományon belül maradjanak. [8] Jelprocesszoros realizálás esetén a jelprocesszorok aritmetikája rendelkezik túlcsordulás kezeléssel (telítéses karakterisztika, háromszög karakterisztika), de ezt nem célszerű kihasználni, ezen lehetőséget csak másodlagos védelemre illik tervezni.
9 TAKTIKAI ALGORITMUSOK A taktikai algoritmusok jelen esetben a robotpilótát jelentik. A memóriában tárolt küldetési terv szerint a robotpilóta alap jelet állít elő az egyes szabályozó körök számára. A biztonságos működés érdekében a küldetési terv és a konfigurációs adatok tárolására EEPROM, vagy Flash memóriát célszerű alkalmazni. A biztonságos működés érdekében a robotpilótát emberi találékonysággal is fel kell ruházni. Találékonyság alatt itt a helyzetelemzést kell értenünk, vagyis az alapjel előállításnál figyelembe kell venni nemkívánatos jelenségeket is, mely lehet rossz időjárási viszony, sárkánytest-, hajtómű-, csűrőlap stb. meghibásodása. A taktikai algoritmusoknak ezen nemkívánatos jelenségeket időben fel kell ismerniük és időben meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket. Ilyen intézkedés lehet a küldetési tervtől eltérő átmeneti magasság korrekció, a küldetés ideiglenes felfüggesztése (például irányváltással), visszatérés elrendelése és az esetleges kényszerleszállás végrehajtása. A taktikai algoritmusok erősen felhasználás függő szoftver modulok. Polgári alkalmazás esetén (békeidőben) egész más lehet a cél, mint háborús helyzetben katonai alkalmazáskor. A taktikai algoritmusok a memóriában leképzett vitruális repülő viselkedésére alapozó szoftver rutinok, mely döntések sokaságát jelenti. Taktikai algoritmusok kutatási eredményeit további cikkemben fogom közölni.
10 Irodalomjegyzék: [1] LÁSZLÓ VÁNYA: Excepts from the history of unmanned ground vehicles development in USA. AARMS vol.2,no.2 (2004) Budapest, Hungary [2] GÁCSER ZOLTÁN: A kisméretű pilóta nélküli repülőgépek katonai alkalmazásának lehetőségei Gazdaságosság, hatékonyság és a biztonság a repülésben. Tudományos Konferencia, Szolnok, április 23. [3] IMRE MAKKAY: Robotics in the 21th century AARMS vol.2,no.2 (2004) Budapest, Hungary [4] évi XCVII. Törvény a légiközlekedésről Megjegyzés [DVL1]: Valós oldalszámokat kell beírni! Megjegyzés [DVL2]: Valós oldalszámokat kell beírni! [5] WÜHRL TIBOR: Mikro UAV-k vezérlő redundanciája Fél évszázad forgószárnyakon a Magyar Katonai Repülésben; Szolnok [6] SZABOLCSI RÓBERT: Modern szabályzástechnika ZMNE Egyetemi jegyzet [7] SZABOLCSI RÓBERT: Automatikus repülésszabályozó rendszerek ZMNE Egyetemi jegyzet [8] ŐSZ SÁNDOR: Egyetemi előadása [9] ALFRED FETTWEIS KLAUS MEERKÖTTER: Supression of Parasitic Oscillation in Wave Digital Filters; IEEE VOL. CAS-22 NO.3 March 1975.
1. ábra. Repülő eszköz matematikai modellje ( fekete doboz )
Wührl Tibor DIGITÁLIS SZABÁLYZÓ KÖRÖK NEMLINEARITÁSI PROBLÉMÁI FIXPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS ESETÉN RENDSZERMODELL A pilóta nélküli repülő eszközök szabályzó körének tervezése során első lépésben a repülő eszköz
RészletesebbenMikro UAV-k vezérlő redundanciája
Wührl Tibor Mikro UAV-k vezérlő redundanciája Napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak azok a robotikai eszközök [1], amelyek alkalmazása csökkenti az emberi életet-, egészséget fenyegető kockázatokat
RészletesebbenMIKRO MÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK REPÜLÉSBIZTONSÁGI KÉRDÉSEI FEDÉLZETI ADATFÚZIÓ BEVEZETÉS
Wührl Tibor MIKRO MÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK REPÜLÉSBIZTONSÁGI KÉRDÉSEI FEDÉLZETI ADATFÚZIÓ BEVEZETÉS A pilóta nélküli repülők (UAV-k) alkalmazásának és elterjedésének feltétele a hibatűrő működés.
RészletesebbenAnalóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék
Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás
RészletesebbenMIKRO MÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK REPÜLÉSBIZTONSÁGI KÉRDÉSEI ELEKTROMOS TÁPELLÁTÁS BIZTONSÁGA
Wührl Tibor MIKRO MÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK REPÜLÉSBIZTONSÁGI KÉRDÉSEI ELEKTROMOS TÁPELLÁTÁS BIZTONSÁGA Bevezetés A pilóta nélküli repülők (UAV-k) alkalmazásának és elterjedésének feltétele a hibatűrő
RészletesebbenKISMÉRETŰ MODULÁRIS UAV FEDÉLZETI ROBOTIKA BEVEZETÉS
Dr. Wührl Tibor KISMÉRETŰ MODULÁRIS UAV FEDÉLZETI ROBOTIKA BEVEZETÉS A pilóta nélküli repülők (UAV-k) alkalmazásának jelenleg több akadálya van. Bár számos megoldás létezik [1], a széles körű elterjedés
Részletesebben2. Elméleti összefoglaló
2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges
RészletesebbenIsmerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor
Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív
RészletesebbenElektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók
Elektronika 2 9. Előadás Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki
RészletesebbenKISMÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK LÉGTÉRHASZNÁLATI KÉRDÉSEI
Dr. Wührl Tibor 1 KISMÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK LÉGTÉRHASZNÁLATI KÉRDÉSEI Előadásom célja, hogy áttekintést adjak a kisméretű UAV-k légtérhasználati lehetőségeivel kapcsolatos jelenlegi jogszabályi
RészletesebbenPWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron
PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron F1. A mikroprocesszorok, mint digitális eszközök, ritkán rendelkeznek közvetlen analóg kimeneti jelet biztosító perifériával, tehát valódi, minőségi
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek
RészletesebbenSzámítógép felépítése
Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége
RészletesebbenSzekvenciális hálózatok és automaták
Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával
RészletesebbenA ROBOTIKA ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖK KÉPZÉSBEN
IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Tibenszkyné Fórika Krisztina Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tibenszkyne.forika.krisztina@zmne.hu A ROBOTIKA ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció
Autóipari beágyazott rendszerek és rendszer integráció 1 Magas szintű fejlesztési folyamat SW architektúra modellezés Modell (VFB) Magas szintű modellezés komponensek portok interfészek adattípusok meghatározása
Részletesebben1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.
Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.
RészletesebbenInformatika érettségi vizsga
Informatika 11/L/BJ Informatika érettségi vizsga ÍRÁSBELI GYAKORLATI VIZSGA (180 PERC - 120 PONT) SZÓBELI SZÓBELI VIZSGA (30 PERC FELKÉSZÜLÉS 10 PERC FELELET - 30 PONT) Szövegszerkesztés (40 pont) Prezentáció-készítés
RészletesebbenAz irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1
Az irányítástechnika alapfogalmai 2008.02.15. 1 Irányítás fogalma irányítástechnika: önműködő irányítás törvényeivel és gyakorlati megvalósításával foglakozó műszaki tudomány irányítás: olyan művelet,
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ Dr. Soumelidis Alexandros 2018.09.06. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG A tárgy célja
RészletesebbenA KONFERENCIA PROGRAMJA november 27.
A KONFERENCIA PROGRAMJA 2008. november 27. 08.30-09.00 Regisztráció 09.00-09.05 09.05-09.10 Megnyitó Dr. Ujj András ezredes a ZMNE mb. tudományos rektorhelyettese Köszöntő Dr. Nagy László nyá. mk. ezredes
RészletesebbenI. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése. II. C8051Fxxx mikrovezérlők programozása. III. Digitális perifériák
I. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése 1. Adja meg a belső RAM felépítését! 2. Miben különbözik a belső RAM alsó és felső felének elérhetősége? 3. Hogyan érhetők el az SFR regiszterek?
RészletesebbenIványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata
ARM programozás 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata Iványi László ivanyi.laszlo@stud.uni-obuda.hu Szabó Béla szabo.bela@stud.uni-obuda.hu Mi az ADC? ADC -> Analog Digital Converter Analóg jelek mintavételezéssel
RészletesebbenAz Informatika Elméleti Alapjai
Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás az analóg és digitális rendszerek között http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA 3/1
Részletesebbenelektronikus adattárolást memóriacím
MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK. Elmélet
1. OPERÁCIÓS RENDSZEREK Elmélet BEVEZETÉS 2 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszerek feladatai Csoportosítás BEVEZETÉS 1. A tantárgy tananyag tartalma 2. Operációs rendszerek régen és most
Részletesebben2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés
. Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve
RészletesebbenHIL SZIMULÁCIÓ ROBOTPILÓTA FEJLESZTÉSBEN
Dr. Molnár András - Stojcsics Dániel HIL SZIMULÁCIÓ ROBOTPILÓTA FEJLESZTÉSBEN Bevezető Pilóta nélküli robotrepülőgéppel végzett kutatás és fejlesztés elengedhetetlen része a tesztelés. Az időjárási feltételek
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
RészletesebbenSzenzorhálózatok programfejlesztési kérdései. Orosz György
Szenzorhálózatok programfejlesztési kérdései Orosz György 2011. 09. 30. Szoftverfejlesztési alternatívák Erőforráskorlátok! (CPU, MEM, Energia) PC-től eltérő felfogás: HW közeli programozás Eszközök közvetlen
Részletesebben1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba
Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 6. A MINTAVÉTELI TÖRVÉNY
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 6. A MINTAVÉTELI TÖRVÉNY Dr. Soumelidis Alexandros 2018.10.25. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG Mintavételezés
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenInformatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei
Informatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei Dr. Gingl Zoltán SZTE, Kísérleti Fizikai Tanszék Szeged, 2000 Február e-mail : gingl@physx.u-szeged.hu 1 Az ember kapcsolata
RészletesebbenA számítógép egységei
A számítógép egységei A számítógépes rendszer két alapvető részből áll: Hardver (a fizikai eszközök összessége) Szoftver (a fizikai eszközöket működtető programok összessége) 1.) Hardver a) Alaplap: Kommunikációt
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ TELEPHELYE FELETT ELHELYEZKEDŐ TILTOTT LÉGTÉR MÉRETÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA
A PAKSI ATOMERŐMŰ TELEPHELYE FELETT ELHELYEZKEDŐ TILTOTT LÉGTÉR MÉRETÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA Készült Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági ellenőrzését szolgáló műszaki megalapozó tevékenység
RészletesebbenSzámítógép architektúra
Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek
RészletesebbenInformatika Rendszerek Alapjai
Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Alapfogalmak Információ-feldolgozó paradigmák Analóg és digitális rendszerek jellemzői Jelek típusai Átalakítás rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 5. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 5. óra Verzió: 1.1 Utolsó frissítés: 2011. április 12. 1/20 Tartalom I 1 Demók 2 Digitális multiméterek
RészletesebbenMiskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert
Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája Készítette: Urbán Norbert Szoftver-minőség A szoftver egy termelő-folyamat végterméke, A minőség azt jelenti,
RészletesebbenAz interrupt Benesóczky Zoltán 2004
Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt
RészletesebbenÚj kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal
Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS Dr. Soumelidis Alexandros 2018.10.04. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG Mérés-feldolgozás
RészletesebbenLaboratóriumi műszerek megvalósítása ARM alapú mikrovezérlővel és Linux-szal
Laboratóriumi műszerek megvalósítása ARM alapú mikrovezérlővel és Linux-szal Fuszenecker Róbert Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Műszaki Főiskolai Kar 2007. október 17. Laboratóriumi berendezések
RészletesebbenLabor 2 Mikrovezérlők
Labor 2 Mikrovezérlők ATMEL AVR - ARDUINO BUDAI TAMÁS 2015. 09. 06. Tartalom Mikrovezérlők Mikrovezérlők felépítése, működése Mikrovezérlő típusok, gyártók Mikrovezérlők perifériái Mikrovezérlők programozása
RészletesebbenWRC-15. A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezlet 1.5 és 1.16 napirendi pontjaira történő felkészülés helyzete. Koroncz László
WRC-15 Koroncz László spektrumgazdálkodási mérnök Védelmi és Rendészeti Frekvenciagazdálkodási Főosztály Spektrumgazdálkodási és NATO Osztály A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezlet 1.5 és 1.16 napirendi
RészletesebbenDrónok alkalmazása a katasztrófavédelemben. Készítette: Dr. Restás Ágoston Budapest, február 23.
Drónok alkalmazása a katasztrófavédelemben Tartalom A kezdetek, avagy egy kis történeti áttekintés - ami eddig történt az előadó szemszögéből A drónok és szinonimáinak osztályozása, képességeik A katasztrófák
Részletesebben1 csűrő 1 csűrő 2 magassági 2 magassági 3 gáz 3 gáz 4 oldalkormány 4 oldalkormány 5 Robot üzemmód 5 csűrő
RC csatlakozók A csatlakozók kiosztása. Figyelem, a Gnd (föld, fekete) tüskéi felül vannak! RC input RC output 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 SP Gnd 5V Signal A robot 5 tel (RC input) és 5 tel (RC output) rendelkezik.
RészletesebbenBepillantás a gépházba
Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt
RészletesebbenMintavételezés tanulmányozása. AD - konverzió. Soros kommunikáció
Mintavételezés tanulmányozása. AD - konverzió. Soros kommunikáció A gyakorlat célja A gyakorlat során a dspic30f6010 digitális jelprocesszor Analóg Digital konverterét tanulmányozzuk. A mintavételezett
RészletesebbenA gyártási rendszerek áttekintése
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen
RészletesebbenA KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A KATONAI LÉGIJÁRMŰ
Seres György A KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A rendszerelmélet, mint új tudományos vizsgálati módszer, Angliában keletkezett, a második világháború idején, amikor a német légierő, a Luftwaffe támadásai
RészletesebbenA TESZTELÉS ALAPJAI MIÉRT SZÜKSÉGES A TESZTELÉS? MI A TESZTELÉS? ÁLTALÁNOS TESZTELÉSI ALAPELVEK
A TESZTELÉS ALAPJAI MIÉRT SZÜKSÉGES A TESZTELÉS? MI A TESZTELÉS? ÁLTALÁNOS TESZTELÉSI ALAPELVEK MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN ÉLELMISZERIPAR,
RészletesebbenGrafikus folyamatmonitorizálás
Grafikus folyamatmonitorizálás 1. A gyakorlat célja Ipari folyamatok irányítását megvalósító program alapjának megismerése, fejlesztése, lassú folyamatok grafikus monitorizálásának megvalósítása. 2. Elméleti
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenA pilótanélküli légijárművek használatának engedélyezése
A pilótanélküli légijárművek használatának engedélyezése Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 2016. október 27. Szenczi Imre, NKH Légügyi Hivatal Témák UAS/RPAS mint légijármű az alkalmazás feltételei
RészletesebbenGyakorló többnyire régebbi zh feladatok. Intelligens orvosi műszerek október 2.
Gyakorló többnyire régebbi zh feladatok Intelligens orvosi műszerek 2018. október 2. Régebbi zh feladat - #1 Az ábrán látható két jelet, illetve összegüket mozgóablak mediánszűréssel szűrjük egy 11 pontos
RészletesebbenVerifikáció és validáció Általános bevezető
Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának
RészletesebbenSzimuláció RICHARD M. KARP és AVI WIGDERSON. (Készítette: Domoszlai László)
Szimuláció RICHARD M. KARP és AVI WIGDERSON A Fast Parallel Algorithm for the Maximal Independent Set Problem című cikke alapján (Készítette: Domoszlai László) 1. Bevezetés A következőkben megadott algoritmus
RészletesebbenÖsszeadás BCD számokkal
Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok
RészletesebbenVTOL UAV. Moduláris fedélzeti elektronika fejlesztése pilóta nélküli repülőgépek számára. Árvai László, Doktorandusz, ZMNE ÁRVAI LÁSZLÓ, ZMNE
Moduláris fedélzeti elektronika fejlesztése pilóta nélküli repülőgépek számára Árvai László, Doktorandusz, ZMNE Tartalom Fejezet Témakör 1. Fedélzeti elektronika tulajdonságai 2. Modularitás 3. Funkcionális
RészletesebbenIrányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF
Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai
RészletesebbenSzárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz
Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz A mobil robot vezérlőrendszerének feladatai Elvégzendő feladat Kommunikáció Vezérlő rendszer
RészletesebbenMérési struktúrák
Mérési struktúrák 2007.02.19. 1 Mérési struktúrák A mérés művelete: a mérendő jellemző és a szimbólum halmaz közötti leképezés megvalósítása jel- és rendszerelméleti aspektus mérési folyamat: a leképezést
RészletesebbenAz irányítástechnika alapfogalmai
Az irányítástechnika alapfogalmai 2014. 02. 08. Folyamatirányítás - bevezetés Legyen adott egy tetszőleges technológiai rendszer Mi a cél? üzemeltetés az előírt tevékenység elvégzése (termék előállítása,
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenMintavételezés és AD átalakítók
HORVÁTH ESZTER BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM JÁRMŰELEMEK ÉS JÁRMŰ-SZERKEZETANALÍZIS TANSZÉK ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA Az érzékelés, jelfeldolgozás általános folyamata Mérés Adatfeldolgozás 2/31
RészletesebbenInformatika Rendszerek Alapjai
Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás analóg és digitális rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 2014. ősz IRA3/1 Analóg jelek digitális feldolgozhatóságának
RészletesebbenA mintavételezéses mérések alapjai
A mintavételezéses mérések alapjai Sok mérési feladat során egy fizikai mennyiség időbeli változását kell meghatároznunk. Ha a folyamat lassan változik, akkor adott időpillanatokban elvégzett méréssel
RészletesebbenWührl Tibor. Kisméretű pilóta nélküli repülőgépek biztonságtechnikája. Dr. Ványa László
Wührl Tibor Kisméretű pilóta nélküli repülőgépek biztonságtechnikája című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai Dr. Ványa László tudományos témavezető egyetemi docens 2007
RészletesebbenElektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők
Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki
RészletesebbenIRC beüzemelése Mach3-hoz IRC Frekvenciaváltó vezérlő áramkör Inverter Remote Controller
IRC beüzemelése Mach3-hoz IRC Frekvenciaváltó vezérlő áramkör Inverter Remote Controller A PicoPower család tagja 2012-10-19 A Pico IRC használatával szoftverből állíthatjuk a frekvenciaváltóval vezérelt
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenDIGITÁLIS JELFELDOLGOZÓ ALGORITMUSOK A ROBOTIKÁBAN
X. Évfolyam 1. szám - 2015. március WÜHRL Tibor wuhrl.tibor@kvk.uni-obuda.hu DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÓ ALGORITMUSOK A ROBOTIKÁBAN Absztrakt A robotok vezérlő áramköreit, visszacsatolt szabályozó kör elektronikáit,
RészletesebbenÉlettartam teszteknél alkalmazott programstruktúra egy váltóvezérlő példáján keresztül
Élettartam teszteknél alkalmazott programstruktúra egy váltóvezérlő példáján keresztül 1 Tartalom Miről is lesz szó? Bosch GS-TC Automata sebességváltó TCU (Transmission Control Unit) Élettartam tesztek
Részletesebbenevosoft Hungary Kft.
2. fejezet: Runtime Software Előadó: Petényi István - üzletágvezető ELŐADÓ: PETÉNYI ISTVÁN üzletágvezető Programozó matematikus, ELTE Informatikai Kar projektvetető, ágazatvezető, szakterületvezető, üzletág
RészletesebbenMinden mérésre vonatkozó minimumkérdések
Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a
Részletesebben2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás
2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás x(t) x[k]= =x(k T) Q x[k] ^ D/A x(t) ~ ampl. FOLYTONOS idı FOLYTONOS ANALÓG DISZKRÉT MINTAVÉTELEZETT DISZKRÉT KVANTÁLT DIGITÁLIS Jelek visszaállítása egyenköző mintáinak
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit
RészletesebbenMINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,
MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Wührl Tibor Kisméretű
RészletesebbenAz operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai
Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói programok Rendszerhívások Válaszok Kernel Eszközkezelők Megszakításvezérlés Perifériák Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenBiztonsági folyamatirányító. rendszerek szoftvere
Biztonsági folyamatirányító rendszerek szoftvere 1 Biztonsági folyamatirányító rendszerek szoftvere Tartalom Szoftverek szerepe a folyamatirányító rendszerekben Szoftverek megbízhatósága Szoftver életciklus
RészletesebbenBMD Rendszerkövetelmények
BMD Rendszerkövetelmények Rendszerkövetelmények BMD 1. SZERVER Az alábbiakban áttekintést nyerhet azokról a szerver rendszerkövetelményekről, melyek szükségesek a BMD zavartalan működéséhez. Ezen felül
Részletesebben2. rész PC alapú mérőrendszer esetén hogyan történhet az adatok kezelése? Írjon pár 2-2 jellemző is az egyes esetekhez.
Méréselmélet és mérőrendszerek (levelező) Kérdések - 2. előadás 1. rész Írja fel a hiba fogalmát és hogyan számítjuk ki? Hogyan számítjuk ki a relatív hibát? Mit tud a rendszeres hibákról és mi az okozója
RészletesebbenLabor gyakorlat Mikrovezérlők
Labor gyakorlat Mikrovezérlők ATMEL AVR ARDUINO 1. ELŐADÁS BUDAI TAMÁS Tartalom Labor 2 mikrovezérlők modul 2 alkalom 1 mikrovezérlők felépítése, elmélet 2 programozás, mintaprogramok Értékelés: a 2. alkalom
RészletesebbenIpari mintavételes PID szabályozóstruktúra megvalósítása
Ipari mintavételes PID szabályozóstruktúra megvalósítása 1. A gyakorlat célja Készítsen diszkrét PID szabályozót megvalósító programot C++, obiektumorientált környezetben. Teszteléssel igazolja a szabályozó
RészletesebbenSzámítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop)
Számítógép Számítógépnek nevezzük azt a műszakilag megalkotott rendszert, amely adatok bevitelére, azok tárolására, feldolgozására, a gépen tárolt programok működtetésére alkalmas emberi beavatkozás nélkül.
RészletesebbenA processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem)
65-67 A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem) Két fő része: a vezérlőegység, ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, az
RészletesebbenBeltéri autonóm négyrotoros helikopter szabályozó rendszerének kifejlesztése és hardware-in-the-loop tesztelése
Beltéri autonóm négyrotoros helikopter szabályozó rendszerének kifejlesztése és hardware-in-the-loop tesztelése Regula Gergely, Lantos Béla BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és
RészletesebbenPROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar
PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea
RészletesebbenMűködésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ
Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ-09-960614-87 Célja: a szisztematikus zavar-feltárás, nyomozás. A tervezett működési körülményektől eltérő állapotok azonosítása,
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Analóg és Hírközlési Áramkörök Laboratóriumi Gyakorlatok Készítette: Joó Gábor és Pintér Tamás OE-MTI 2011 1.Szűrők
RészletesebbenDr. Schuster György október 14.
Real-time operációs rendszerek RTOS 2011. október 14. A fordítás vázlata prog.c Előfeldolgozó Átmenti állomány Fordító prog.obj más.obj-tek könyvtárak indító kód Linker futtatható kód Ismétlés Előfeldolgozó
RészletesebbenProgramtervezés. Dr. Iványi Péter
Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenFEDÉLZETI INERCIÁLIS ADATGYŰJTŐ RENDSZER ALKALMAZÁSA PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEKBEN BEVEZETÉS
Koncz Miklós Tamás FEDÉLZETI INERCIÁLIS ADATGYŰJTŐ RENDSZER ALKALMAZÁSA PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEKBEN BEVEZETÉS Magyarországon megszűnt a nagyoroszi (Drégelypalánk) lőtér, a térségben található egyetlen,
Részletesebben