KOREOGRÁFIA SZURDOKPÜSPÖKI

Átírás

1 KOREOGRÁFIA SZURDOKPÜSPÖKI NÉPTÁNC SZAKKÖR (6/A ÉS 6/B ) FOGLALKOZÁSSOROZAT ELŐADÓMŰVÉSZETI KREATÍV TERÜLET Készült "Múlt, jelen és jövő a palócföldi Szurdokpüspökiben (TÁMOP A-11/ ) című projekt keretében Szurdokpüspöki Község Önkormányzata megbízásából.

2 Szurdokpüspöki csárdás tanításának előkészítése Szurdokpüspöki koreográfia leírása Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3. oldal II. Néprajzi áttekintés 5. oldal II.1. A palócokról 6. oldal II.2. Szurdokpüspöki története, földrajzi elhelyezkedése 6. oldal II.3. A csárdás kialakulása és stílusjegyei 7. oldal III. Útmutató a modulvázlat használatához 9. oldal IV. ok a tanításhoz 11. oldal V. Koreográfialeírás 21. oldal 2

3 A koreográfia megrendelője: Szurdokpüspöki Község Önkormányzata. A koreográfiát készítette: Husvéth Csaba táncpedagógus. I. Bevezetés Jelen leírás tartalmi felosztása és formai megvalósításának mikéntje több szempontból is megindokolható. Az írásom tartalmának kiválasztását részben érzelmi indokok is motiválták. A palócok néprajza mindig is foglalkoztatott, zenei és táncos hagyományának sokszínűsége sosem hagyhat pihenőt az azt tanulmányozó szakemberek, műkedvelők, laikusok számára. A palóc táj természeti adottságai, az itt élő emberek habitusa első látásra magával ragadott. A ma még közöttünk lévő, és az általunk oly becsesnek tartott múltra átlagos hétköznapokként visszaemlékező parasztemberek megnyilvánulásaiból még süt az erő, a magával ragadó határozottság. Az a vad energia amely mégis a legőszintébb emberi tisztasággal és büszkeséggel párosulva példát mutathat a mai világ emberének. Az ő történeteiken, nótáikon és táncaikon keresztül könnyebben megérthetjük kultúránkat. És talán belőlük lelki energiákat merítve minden szempontból 3

4 egészségesebben élhetünk. Talán ez a plusz melyet tanítványainknak adhatunk. Ami nem kézzelfogható, de talán a legfontosabb. Ami által a munkából hivatás lehet, a hobbiból életforma alakulhat. Ez lehet az a szellemi táplálék, amely hatására a pozitív életminőség változás nem csak egy távolinak tűnő célként lebeghet előttünk, hanem a művészettel foglalkozó iskolák, műhelyek közösségformáló, szocializáló, tudatos munkájának, kultúraátörökítő szerepének köszönhetően az onnan kikerülő kreatív növendékek természetes és valós életcéljává válhat. A formai megvalósítás pedig a praktikusság és a közérthetőség jegyében zajlott. Dolgozatomban a bevezetés és a néprajzi ismertetők után a szurdokpüspöki csárdás legjellemzőbb formáinak tanítási t, az általam gyakorlatban is kipróbált módszereket modul óravázlatokban dolgoztam fel. A modulkeret segíti a foglalkozástervek követhetőségét, megvalósítását, mert magába foglalja a szakmai-pedagógiai folyamat részletes leírását. A foglalkozás tényleges leírását a modulvázlat tartalmazza. Táblázatos formában, egységes rendszerben írja le a foglalkozás lépéseit, a célokat és a fejlesztendő kompetenciákat, valamint a munkaformákat, alkalmazandó módszereket és az eszközrendszert. A modulvázlaton végighaladva, némi képzelőerővel magunk előtt láthatjuk a megvalósuló foglalkozásokat. A következő fejezett találhatjuk a koreográfia részletes leírását. 4

5 II. Néprajzi áttekintés II.1. A palócokról A Palóc-vidék tánckultúrájának összefoglaló jellegzetessége az új stílusú tánc- és zeneanyag egyeduralma, valamint a leánykörtánc általános elterjedése. A nyugati és keleti vidékek tánckultúrája részletvonásokban különbözik s jobban kapcsolódik a dunántúli, ill. alföldi táncdialektusokhoz, mint egymáshoz. A nyugati palócok pl. a régies dudazene emlékeit s a menyasszonyfektető gyertyás tánc divatját a Dunántúlhoz hasonlóan őrzik, míg a keletiek táncaiban sok az alföldi vonás. A pásztortáncok maradványai több helyütt feltűnnek: nyugaton a kétbotos kanásztánc és söprűtánc, keleten pedig a botforgatós, olykor baltás pásztortáncokat járják a jellegzetes felföldi kanász- és dudanótákra. A palóc karikázó legegyszerűbb, általános formája a kört állandóan napirányba forgató nyitó-záró lépés és az ezt követő gyors sergés. A karikázó nyugaton olykor gazdagabb, több részes, keleten pedig az Alföldre is jellemző körcsárdással vegyül. A sallai verbunk a nyugati, a vasvári verbunk a keleti vidékek jellemző férfitánca. Az utóbbi páros változatban is gyakori. A nyugati lassú csárdást igen egyszerű, végig zárt fogásmóddal járják. A lenthangsúlyos friss csárdás viszont gazdag. Legjellemzőbb mozzanatai a páros forgás, a lippentős-bukós 5

6 motívum s a párelengedős csalogatás. Korábban a tánckezdő verbunkot itt a friss követte, a lassú csárdás csak később került a táncrendbe. A keleti lassú csárdás gazdagabb s a fenthangsúlyos frissel egybeolvad éppúgy, mint a Tiszántúlon; a nyílt fogásmódok, a félfordulós motívum és a férfi csapásoló figurázása jellemzi. A menyasszonyfektető gyertyás tánc különböző osztó, vonuló páros és kígyó formái a nyugati vidékre jellemzőek, kelet felé ritkul a használatuk. II. 2. Szurdokpüspöki története, földrajzi elhelyezkedése A Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott ahol a folyó völgye a hegyek közül kilépve kiszélesedik. Keletről a Mátra nyugati nyúlványa (Muzsla 805 m, Nagy- Koncsúr 604 m, Kis-Koncsúr 595 m, Isten-fa-tető 442 m), délről a Nagy-hársas (509 m), nyugatról pedig a Cserhát hegység dombokká szelídülő lankái határolják. Szomszédos települések: Jobbágyi, Pásztó, Gyöngyöspata. Szurdokpüspöki nevének első része az itt található hegyek között kanyargó szurdokvölgyből ered, mivel a község a szurdoknak bejáratánál fekszik. A püspöki az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a 10 településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított egri püspökségnek. A község 1288-ig volt 6

7 először egyházi birtok ben az Aba nemzetségből származó Szalánczay Miklós erdélyi vajda tulajdona lett, majd az esztergomi káptalan kapta meg adományként a királytól. Később világi földesurak: Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoryak birtokolták. A török korban ezen a vidéken húzódott a hódoltság határa, ezért a falu csaknem teljesen elnéptelenedett. A XIX. század közepéig a lakosság szinte kizárólag a mezőgazdaságból élt. Ekkor itt is elkezdõdött az iparosítás ben szabályozták a Zagyvát. A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal. A Szurdok-völgyben kőbányát nyitottak, kőzúzóval, kisvasúttal. II.3. A csárdás kialakulása és stílusjegyei Új táncstílusunk rögtönzött, individuális páros tánca, nemzeti táncstílusunk megtestesítője. A romantika korára oly jellemző elnevezése csak fokozatosan terjedt el a népi szóhasználatban, s mellette az egyes részek tempójára vagy a jellemző mozgásokra utaló névadás volt az általánosabb. Ilyen, a csárdást jelölő gyakoribb elnevezések: lassú, csendes, friss, sebes, szapora, rezgő, sétálós, jártatós, kettős, forgós, ugrós, libbenő, bukós, mártogatós, szökős, és a csárdásnak két nővel járt változata, a hármas csárdás stb. Általában két részből, a düvővel kísért lassúból és az esztam kíséretű frissből áll, de néhány változata megőrizte a korábbi 7

8 páros táncok jellemző hármas tagozódását (három a tánc). Egységes stílusjegyei ellenére is jól elhatárolhatók egymástól az egyes táncdialektusokra jellemző csárdástípusok. A tiszai dialektus fent hangsúlyos csárdásában nincs éles határ a lassú és friss között. Ez a szerkesztési elv érvényesül a tempó fokozatos gyorsulásában, valamint a két rész motívumkincsének viszonylagos egységében is. A K-mo.-i csárdás karakterét döntően meghatározza a külön táncolás és a nyílt összefogódzások uralkodó szerepe, ami nagyobb lehetőséget biztosít a férfi erőteljesebb figurázására, s a táncfolyamat rapszodikusabb felépítésére, a csalogatás oldottabb megfogalmazására. E csárdásfajta legjellemzőbb motívumai a cifra, hátravágó, hegyező, kisharang, a kopogó és bokázó változatok és a sűrű csapásolás. Az ugrós forgók mellett az átvetős, a félfordulós lippentő s a kiforgatás is jellemző még e vidék csárdásaira. Előtörténetéhez tartozik a zárt összefogódzással párosult, forgós, forgatós karakterű páros táncoknak a reneszánsz jegyében kibontakozó divatja és térhódítása. A csárdásban ugyanis összegeződnek azok a legjellemzőbb formák és mozzanatok, amelyek az európai táncáramlatokkal jutottak a Kárpát-medencébe, s élő hagyományként ismerhetők fel a régies vonásokat őrző K-európai páros táncokban. A tiszai dialektus típusa képviseli azt az oldottabb szerkezetű, a verbunk és csárdás jegyeit organikus egységbe ötvöző 8

9 formát, amelyben a nemzeti romantika táncstílusának jellemző vonásaira ismerhetünk. III. Útmutató a modulvázlat használatához A modulvázlat egy egységes szerkezetű leírás a tartalmi elemek felsorolásával, pontos időbeosztással, tevékenységformákkal, módszerekkel, szervezési teendőkkel, ekkel. A modulkeret segíti a foglalkozástervek követhetőségét, megvalósítását, mert tartalmazza a szakmai-pedagógiai folyamat részletes leírását. Ez azért is fontos szempont, mert a felhasználó pedagógusnak nem mindig könnyű belehelyezkednie egy másik tanár gondolatmenetébe, pedagógiai eljárásrendszerébe. Azért is kedvező a moduláris felépítettség, mert az egységek elemei bármikor, más kontextusban is felhasználhatók. Gyakorló tanárként magunk is tapasztaljuk, hogy mekkora különbség lehet osztály és osztály, gyerek és gyerek között, a tanuláshoz való viszony, a motiváció, a tanulási technikák fejlettsége, de még a tanulók pillanatnyi állapota is mennyire befolyásolja egy-egy program sikerességét. 9

10 A hely és körülmények, valamint a tanulócsoport ismerete alapján nagyon sok olyan változtatás hajtható végre a foglalkozáson akár előzetesen, akár már a folyamat közben, amitől az alapgondolat, szándék nem sérül, hiszen ha a tartalom, tevékenységek, módszerek sokszínűsége megmarad, elérjük célunkat. A foglalkozás tényleges leírását a modulvázlat tartalmazza. Táblázatos formában, egységes rendszerben írja le a foglalkozás lépéseit, a célokat és a fejlesztendő kompetenciákat, valamint a munkaformákat, alkalmazandó módszereket és az eszközrendszert. A modulvázlaton végighaladva, némi képzelőerővel magunk előtt láthatjuk a megvalósuló foglalkozásokat. A foglalkozás leírását áttekinthető rendben, megfelelő számozással, a táblázatban is könnyen azonosítható módon a ek (szövegek, képek, feladatok) követik. 10

11 (a ben Az improvizáció képességének fejlesztése a szurdokpüspöki csárdás motívumainak segítségével. Ráhangolás (bevezető rész) 1. Táncos körjáték Időtartam: 3 perc Fegyelem és figyelem felkeltése, előzetes tudás felszínre hozása, csoportmunkára hangolódás A pályázati leírásban szereplő tanulók Nagycsoportos foglalkozás Közvetett tanári irányítás Lásd 1. sz. Az óra tartalmának feldolgozása 2. Két adott Koncentráció, mozgás javítás A pályázati Nagycsoportos foglalkozás Bemutatás, magyarázat, Lásd motívum képessége megjelenése leírásban szereplő majd közvetett irányítás kiválasztása, tanulók 2. sz. felidézése, az adott motívumok és variánsaik beépítése a játékba Időtartam: 3 perc 3. Az előző A motívum fázisainak A pályázati Nagycsoportos foglalkozás, játékban szereplő szétválasztása képessége, az leírásban szereplő szórt alakzat, egységes Közvetlen tanári irányítás, Lásd bemutatás, magyarázat, 11

12 (a ben egyik egyszerű motívum kiválasztása, bővítési nek gyakoroltatása Időtartam: 5 perc 4. Az előző játékban szerepelő másik egyszerű motívum kiválasztása, bővítési nek gyakoroltatása Időtartam: 6 perc azonos fázisok ismételhetőségének képessége fejlesztése Koncentráció, folyamatos tánckép megjelenése, mozgás javítás képessége megjelenése tanulók frontirány javítás 3. sz. A pályázati leírásban szereplő tanulók Kiscsoportos foglalkozás, 3-4 fő egy csoportban Közvetett tanári irányítás, megfigyelés, értékelés Lásd 4. sz. 12

13 (a ben 5. Játék fogócska, a vasvári verbunk jellemző Fegyelem és figyelem felkeltése, előzetes tudás felszínre hozása A pályázati leírásban szereplő tanulók Nagycsoportos foglalkozás Közvetett tanári irányítás, megfigyelés, értékelés Lásd 5. sz. mozdulatöszszetevőivel Időtartam: 3 perc 6. A játékban előforduló mozdulatösz- Koncentráció, egy új ritmusképlet megjelenése felhasználásának képessége, A pályázati leírásban szereplő tanulók Nagycsoportos foglalkozás, szórt alakzat, egységes frontirány Közvetlen tanári irányítás, bemutatás, magyarázat, javítás Lásd 6. sz. szetevök folyamatos tánckép motívumokká megjelenése, mozgás javítás fejlesztése képessége megjelenése Időtartam: 8 perc 7. Új motívum tanulása A mozgástudatosítás és a mozgáskészség kódolása, A pályázati leírásban szereplő tanulók Nagycsoportos foglalkozás Közvetett tanári irányítás, magyarázat Lásd 13

14 (a ben Időtartam: 7 fizikai és szellemi 7. sz. perc kondicionálás 8. Az órán gyakorolt motívumok A mozgástudatosítás és a mozgáskészség kódolása, fizikai és szellemi A pályázati leírásban szereplő tanulók Nagycsoportos foglalkozás, körben Közvetett tanári irányítás Lásd 8. sz. összekapcsolása, kondicionálás improvizáció Időtartam: 4 perc 9. Vasvári verbunk megtekintése archív felvételről A tanórán gyakorolt és a filmfelvételen megtekintett táncanyag azonosságainak, A pályázati leírásban szereplő tanulók Nagycsoportos foglalkozás Közvetett tanári irányítás, magyarázat Lásd 9. sz. Időtartam: 3 hasonlóságainak, esetleg perc különbségeinek észrevételének képessége 1 0. Értékelés, összegzés Időtartam: 3 Az értékelés csoportos és egyéni formája képességének kialakítása, a csoportnorma és A pályázati leírásban szereplő tanulók Nagycsoportos foglalkozás, szórt alakzat Közvetett és közvetlen tanári irányítás, megfigyelés, magyarázat, Lásd 10. sz. 14

15 (a ben perc az egyéni megítélés képességének fejlesztése értékelés Értékelés, összegzés A tanóra feladata a szurdokpüspöki csárdás motívumainak technikai és kognitív elsajátítása, annak jelekre való felidézése. A tanulóknak képesnek kell lenni a tanóra végére improvizatív módon összefűzni a gyakorolt motívumokat, melyeket a megtekintett archív filmfelvétel tükrében az adatközlők táncszerkesztési elveihez hűen alkotnak újra. 15

16 (a ben Melléklet: 1. Táncos körjáték: 5-6 tanuló felemelt kézzel (kaput tartva) összekapaszkodva egy kört alkot. Amikor szól a zene, a többi hallgató folyamatosan futva halad az egyik kapun be, a másikon ki tetszőleges kombinációban. Amikor a zene elhallgat, a kaput tartók leengedik a karjaikat. Aki a körön belül maradt beáll a többiek közé a körbe. A játékot addig játsszuk, míg minden tanuló be nem kerül a körön belülre. 2. A gyakorlat alapja az előző játék. A szabályokon annyiban változtatunk, hogy a kapuk alatt átbújók csak a előtanulmányaikból már ismert érintő motívumokkal közlekedhetnek, a kört alkotók pedig a zene negyedes lüktetésére folyamatosan jobbra keringve futnak. 3. Az egyszerű motívum egy érintő motívum (sarkazó, hegyező). A talaj érintése különböző lábfőrészekkel (sarok vagy lábujj), különböző irányokban, és számban történik. A pedagógus vagy az egyik gyermek kézjelekkel irányítja a tanulókat. Ha a pedagógus egyet mutat, a tanulók egy lábfőrésszel, egyszer érintik a talajt. Ha kettőt, kétszer, ha hármat, háromszor. Ha az első esetben az oktató karjai keresztezik egymást, úgy az érintést rézsűt elől keresztben kell végrehajtani. Tapsra a tanulók helyet cserélhetnek egy tetszőlegesen kiválasztott társukkal. 16

17 (a ben Az érintő motívumok tanulása 4. A hallgatók 5-6 főből álló köröket alkotnak kézfogás nélkül. A kiscsoportot irányító ember a kör közepére áll. A kört alkotók a zene negyedes lüktetésére folyamatosan lépve jobbra keringve haladnak. Ha az irányító a jobb kezét emeli magastartásba, a hallgatók jobb lábbal a futás lábrendjének megfelelően - dobbantanak. Értelemszerűen, ha a balt, akkor bal lábbal dobbantanak. Ha mindkét kezét emeli, akkor felváltva mindkét lábbal dobbantanak. A gyakorlat irányítóit folyamatosan váltjuk. 5. Játék: fogócska Egyszerű fogó, annyiban változtatva a szabályokon, hogy közlekedni csak negyedes tempójú futással szabad. A ház ti-tá ritmusú lépés helyben. 17

18 (a ben 6. A teremben párhuzamosan botokat helyezünk el a képeknek megfelelően. A vasvári verbunkban található egyik háromtagú motívum, első két tagját bővítve ti-tá ritmusban jobb lábbal kezdve azonosan ismételve lépünk, majd a bothoz érve a harmadik fázissal negyed értékben jobb lábbal átugorjuk azt, ezután a gyakorlatot szimmetrikusan ismételve folytatjuk. Több bot elhelyezésével megfelezzük a távolságokat így a tanulók az előző ismétlésszám felét tudják végrehajtani. A megmaradt távolságokat addig felezzük, míg a távolság a verbunkban valóban megtalálható háromtagú motívum eltáncolásához elegendő. A háromlépés motívum tanulása 18

19 (a ben 7. Az új motívum a bokázó. A motívum tanulásának fázisait az alábbi kép szemlélteti. Ugróiskola segítségével először csak a súlylábak mozgását gyakoroltatjuk a bokázó gesztus nélkül. Tehát páros láb, jobb láb, páros láb, bal láb sorrendben követik egymást a rajz rubrikái. Majd az ugróiskola egységei között lévő távolság növelésével hatékonyan elérhető a kívánt cél, a bokázó motívum, melyet a gyakorlat végén a tanulók nagy része a segítséget nyújtó ábrák nélkül is eltáncol. A bokázó motívum tanulása 19

20 (a ben 8. Az órán gyakorolt motívumok összekapcsolása, improvizáció. 9. Archív filmfelvétel megtekintése a pedagógus által megadott szempontok alapján. 10. Értékelés, összegzés: Az értékelés csoportos és egyéni formája képességének kialakítása, a csoportnorma és az egyéni megítélés képességének fejlesztése. A pedagógus áltál ismertetett szempontok alapján a tanulók közösen értékeljék az órát, egymás munkáját és a saját teljesítményüket. 20

21 (a ben A koreográfia leírása: A mű leghosszabb tétele a csárdás alapú karikázó, mely lassú és friss részre osztható. Majd a karikázó utolsó dallamának ismétlésére a zenekar már elkezdi húzni a verbunkot. Ezután lassú csárdást rendelve a férfiak felkérik, vagy magukhoz intik a lányokat, majd mindhárom dallamra improvizálnak a táncosok. A friss csárdásban már több kötött folyamat lelhető fel egy vagy két szólamban, kettő, három, majd egy körben. A utolsó dallam ismétlésére a zene lassan lehalkul, a párok abbahagyják táncukat. A koreográfia elemzése: A koreográfia három jól elkülöníthető részből áll: - Karikázó - Lassú csárdás - Friss csárdás 1. A koreográfia hossza: 8 perc 2. A koreográfia táncos létszáma: 7 lány 7 fiú 3. Zenekar létszáma és összetétele: 5 fő (2 hegedű, 1 brácsa, 1 cimbalom, 1 bőgő) 21

22 (a ben 4. Kegészítő színpadi kellék, díszlet: nincs 5. Zenei felépítés: a karikázóban 7 vokális dallam (A B CC DDD E F GG) 6 hangszeres dallam (HHH I JJ KK LL MM), Nyelvi eszközök: Az énekek a palóc nyelvjárásnak megfelelően, a helyett á magánhangzók ejtésével hangzanak el. Jelmez: A táncosok népviseletben táncolnak. A lányokon az életkoruknak megfelelő viselet látható. A fiúk az általánosan viselt csizmanadrágban, ingben és mellényben táncolnak. A jelmez az autentikus stílust erősíti a változatossággal és eredetiséggel. A koreográfia szerkezete A koreográfia szerkezetének elemzését táblázatban foglalom össze az alábbiak szerint: Szempontok (a táblázat sorai) 1. Tételek, vagyis az egymás után bemutatott tánctípusok 2. Dallamok 22

23 (a ben A különböző dallamokat különböző betűk jelölik. Azonos betűk a dallamok különböző versszakait jelölik, így megfigyelhető, hogy egy dallamot hányszor hallhatunk, visszatér-e a koreográfia során, illetve melyik tételekben hangzik fel. 3. Énekkíséret van-e? L = Lányok F = Fiúk M = Mindenki 4. Szimmetrikus vagy aszimmetrikus színpadkép A = Szimmetria B = Asszimetria 5. Improvizatív vagy kötött táncolás K = Kötött folyamat I = Improvizáció 6. Idő, milyen hosszú egy-egy tétel Karikázó Lassú cs. Friss csárdás Dallamok A B C C D D D E F G G I J J K K L L M M Ének L L L L L L L L L L L M - M - M M M M - Szimmetria B A A A B A A B A A A B B B A A A A B B Folyamat K K K K K K K K K K K I I I K K K K K I 23

24 (a ben 24