Nincsen a törvényben, mégis fizethetjük?
|
|
- Vince Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MUNKA J GGAL KÉRDEZZÜK DR. HORVÁTH ISTVÁN ÜGYVÉD, C. EGYETEMI DOCENS PHD (ELTE ÁJTK) 1 Nincsen a törvényben, mégis fizethetjük? A prémium munkajogi kérdései II. RÉSZ Az ösztönző bér megvonható-e egyoldalúan a munkavállalótól? A munkáltató önkéntesen határozhat meg ösztönző bért (nem prémiumot) munkavállalójának. Kérdéses, hogy ennek visszavonása a korlátozástól mentes munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartozik-e? A felperes munkavállalónak az alperes munkáltató a személyi alapbére mellett további, havonta járó ösztönző bért állapított meg. Az ösztönző bér folyósításának a munkáltató állapította meg feltételeit. A jogosultság elvész, ha a munkavállaló fegyelmi vétséget követ el, igazolatlanul hiányzik. Az ösztönző bér csökkenthető, vagy megvonható, ha felróható módon a munkavállaló a munkáltató érdekeit sérti, vagy jelentős kárt okoz. Az ösztönző bér további folyósításából kizárja magát az, akitől - a felügyelete alá tartozóként - az igazgató vonta meg az ösztönző bért. Kereset jogellenes az egyoldalú ösztönző bér-megvonás A munkáltató igazgatója a munkavállaló tárgyév II. negyedévre esedékes ösztönző bérét a folyósítására vonatkozó rendelkezésre hivatkozással megvonta. Intézkedéséhez csatolta a munkavállaló egyik beosztottjára vonatkozó intézkedését. Eszerint a beosztott dolgozónak is az adott időszakra járó mozgó bérét az igazgató megvonta, és a jutalomból kizárta, mert egy alkalommal alkohol hatása alatt volt. A munkavállaló keresetet indított a megvont ösztönző bérének kifizetése iránt, melynek a munkaügyi bíróság ítéletével helyt adott. A bíróság szerint a munkáltató a munkavállaló kötelezettségszegése miatt vonta meg ösztönző bérét, intézkedése emiatt hátrányos jogkövetkezménynek minősül. Az Mt a szerint a kollektív szerződésben hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását elő lehet írni, azt azonban a megfelelő eljárást követően, indokolt határozattal lehet kiszabni. A munkáltató eljárása ezeknek a rendelkezéseknek nem felelt meg. Munkáltató a munkaszerződés alapján bármikor megvonható Az azonos tartalmú másodfokú ítélet ellen a munkáltató felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint az ösztönző bérben való megállapodás a munkaszerződés olyan része, amelynél a feltételeket szabadon lehetett megállapítani, ehhez képest azokat a körülményeket 1 dr.p.horvath.istvan@gmail.com
2 is, amelyek bekövetkezése az ösztönző bér folyósítását kizárják. Az ösztönző bér a munkaszerződés módosítása szerint bármikor megvonható volt, tehát a munkáltató által meghatározott esetekben is. Az ösztönző bért a munkáltató egyoldalúan, a saját hatáskörében állapíthatja és állapította meg, ezért azt - ugyancsak egyoldalúan - meg is vonhatja. Mindezek miatt nem lehet, és nem is szükséges az Mt ában foglaltakat alkalmazni. A felülvizsgálati kérelem nem volt alapos. A perben azt kellett eldönteni, hogy a munkáltató az általa meghatározott ösztönző bért kizárólag az Mt ában megjelölt eljárásban, hátrányos jogkövetkezményként vonhatta-e meg, vagy jogosult volt-e egyéb módon kizárási feltételeket is meghatározni. Az utóbbi esetben pedig valamely kizáró feltétel bekövetkezésére tekintettel jogszerűen vonta-e meg a negyedévi ösztönző bért? Felülvizsgálat az ösztönző bér nem prémium, visszavonni csak konkrét feltételek mellett lehet A munkáltató jogszabály vagy kollektív szerződés kötelező rendelkezése nélkül, egyoldalúan állapította meg a munkavállaló számára az alapbért meghaladó díjazást. Ez a díjazás nem prémium, mert a munkavállaló nem valamilyen előre megállapított feladat teljesítése esetén válik arra jogosulttá, hanem a munkaviszony fennállása és a munkavégzési kötelezettség teljesítése folytán. A munkáltató a megállapítás önkéntességére tekintettel határozhatott meg olyan feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén ezt a díjazást nem folyósítja. Ha a jogszerű feltételek bekövetkeztek, a bért az Mt ában foglaltakra tekintet nélkül csökkenthette vagy megvonhatta. Tekintettel azonban arra, hogy az ösztönző bér meghatározásával a munkáltató alanyi jogot biztosított annak követelésére, annak visszavonása nem tartozik a korlátozástól mentes mérlegelési jogkörébe. A visszavonás feltételeinek olyanoknak kell lenniük, amelyek okszerűen összefüggnek a munkavállaló munkaviszonyából származó kötelezettségeivel, valamint kellően konkrétak. Ha a feltételek nem kellően pontosak, a munkavállaló elesik annak a lehetőségétől, hogy a megvonás jogszerűségéről meggyőződhessék, ami sérti a jogbiztonságot. A munkáltató által meghatározott megvonási feltételek, bár összefüggnek a munkaviszonnyal és az ebből származó kötelezettségekkel, nem voltak kellően konkrétak. Nem lehet ugyanis megállapítani, hogy az ösztönző bér milyen mértékben, illetőleg milyen időszakra vonható meg. Az a kitétel ugyanis, hogy a beosztott munkavállaló ösztönző bérének megvonásakor a felperes munkavállaló ösztönző bérét ugyanannyi időszakra kell megvonni, nem a felperes kötelezettségeinek megszegését értékeli, hanem a beosztottjáét, ezért, ha az jogorvoslattal nem él, netán az sikertelen, az alanyi jog korlátozása miatt a felperes eredménnyel fel sem léphet. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította: jogellenes volt az ösztönző bér megvonása (Legf. Bír. Mfv. II /1996. sz.). Az egyenlő bánásmód sérelme, avagy a selejt bosszúja Ha a munkáltató a prémiumfeladatok értékelésénél indokolatlan különbséget tett a munkavállaló hátrányára, az esetleges kizáró feltétel bizonyítottságának nincs jelentősége, és a munkavállalót - a többi dolgozóhoz hasonlóan - megilleti a prémium. [Mt. 5. (1) és (2) bek.]. Egy ügy tényállása szerint a felperes munkavállaló részére az alperes munkáltató vezérigazgatója az adott évre prémiumfeladatokat tűzött ki, amelynek teljesítése esetén az éves alapbérének 70%-a illette meg. A munkáltató a kifizethető prémium 40%-át év közben előlegként folyósította, de az évi kiértékeléskor a fennmaradó rész kifizetését megtagadta. A munkáltató szerint a kitűzésben szereplő egyik feladat nem teljesült, mert az üzem munkájából eredően, gyártási hiba miatt a megrendelő reklamált, emiatt a munkáltató árengedményre kényszerült. Ellentmondó ítéletek első- és másodfokon
3 A munkavállaló keresetében kérte a prémiumkülönbözet kifizetését, követelését a munkaügyi bíróság ítéletével elutasította, mert a felperes a feladatot nem teljesítette. A fellebbezés alapján eljárt megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és a munkáltatót a prémium megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság szerint a munkáltató nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a megrendelők gyártási hibából eredő selejtes áru miatt reklamáltak. A munkáltató hasonló prémiumfeladat kitűzése esetén másoknak a teljes összeget kifizette, csak a munkavállalónak nem, noha az Mt. tiltja az indokolatlan megkülönböztetést a munkavállalók között. Felülvizsgálat későn derült ki, a felperes vezető volt A munkáltató felülvizsgálati kérelme szerint a perben bizonyította, hogy a munkavállaló a prémiumfeladatokat nem teljesítette maradéktalanul. A kifizetést illetően a megkülönböztetés indokolt volt, mert a munkáltatót a gyártásvezetői beosztásban dolgozó munkavállaló személyét és tevékenységét kritikusabban ítélte meg, mint más beosztott dolgozókét, minthogy az üzem munkájáért elsősorban a vezető felel. A felülvizsgálati kérelemre eljárt Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a diszkrimináció kérdését vizsgálta, mert ha a munkáltató a prémiumfeladatok értékelésénél indokolatlan különbséget tett a munkavállaló hátrányára, az esetleges kizáró feltétel bizonyítottságának nincs jelentősége. Az Mt. 5. -ának (1) bekezdése szerint tilos a munkaviszonnyal kapcsolatban hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között minden, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegésével kapcsolatban vita merül fel, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az eljárásra nem sértette a tilalmat [5. (2) bekezdés]. A perben a munkavállaló hivatkozott arra, hogy a munkáltató hátrányos megkülönböztetést alkalmazott vele szemben, amikor egyedül neki nem fizette ki azonos feltételek ellenére a prémium teljes összegét. Ezzel szemben a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy ez nem jelentett tilos megkülönböztetést, mert a munkaviszonnyal összefüggő, ezáltal okszerű indoka volt az eljárásának. A periratokból azonban kitűnik, hogy a munkavállalónak azért nem fizettek, mert az értékeléskor már megszüntették a munkaviszonyát, valamint a munkáltatónak anyagi nehézségei voltak. A vezetői tevékenység kritikusabb megítélésére a munkáltató kizárólag a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, noha ez a körülmény okszerűen indokolhatta volna egyéb feltételek esetén eljárásának jogszerűségét. Mivel erre a körülményre az alapeljárásban nem hivatkozott, a valódi okok pedig nem függtek össze a munkaviszonybeli kötelezettségekkel, a másodfokú bíróság jogsértés nélkül döntött ebben a körben, így járt a prémium a munkavállalónak (Legf. Bír. Mfv. II /1996. sz.). A prémium visszakövetelhetőség, ha mérleg jóváhagyásáig csak előleg A prémium meghatározott feladat teljesítéséért jár, amelyet a munkavállalónak a munkaviszonya keretében vagy arra tekintettel kell teljesítenie ahhoz, hogy arra jogot szerezzen. A prémium ennek megfelelően munkabér, amelynek visszakövetelésére a törvény rendelkezései az irányadók. Ha a feladat teljesítésére kitűzött prémium kifizetése csak a mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémium csak prémiumelőlegnek minősül, amely az általános elévülési időn belül követelhető vissza (Mt ). Egy szakálas per ma is aktuális tanulsága szerint a munkavállaló még az átkosban a munkáltató alkalmazásában, től 1990-ig igazgató volt Párizsban. A munkáltató az egyik évre prémiumfeladatokat tűzött ki. Eszerint 8000 frank illette meg, ha a Budapesttel lebonyolított forgalom a korábbi évhez képest legalább 15%-kal emelkedik, és szintén 8000 frank nullszaldós eredmény elérése esetén. A munkavállaló a következő év elején jelentette, hogy mindkét feladatot teljesítette. Az munkáltató osztályvezetője értesítette, hogy az érdekeltség pénztárából a frank felvehető. Az igazgató megbízatásának megszűnését követően, az átadáskor kétségek merültek fel a párizsi kirendeltség gazdálkodását illetően. A
4 munkáltatói ellenőrzés megállapította, hogy a kirendeltség vesztesége a prémiumfeladat évében frank volt. A munkáltató a volt igazgatót 8000 frank tévesen kifizetett prémium visszafizetésére szólította fel. A munkavállaló a fizetési felszólítás ellen munkaügyi vitát kezdeményezett, keresetében kérte a felszólítás hatályon kívül helyezését, mert a munkáltató késve kötelezte a prémium visszafizetésére. A kialakult bírósági gyakorlatra hivatkozott, amely a prémiumot munkabérnek tekinti, amit téves kifizetésnél a munkáltató 60 napon belül követelhet vissza, amennyiben a tévedést nem a munkavállaló okozta, illetőleg arról nem tudhatott. Az ügyben végül eljáró Legfelsőbb Bíróság - nem értve egyet a kereseti követelést elutasító másodfokú bíróság álláspontjával - a prémiumot jellegét illetően munkaérnek minősítette. A prémium ugyanis meghatározott feladat teljesítéséért jár, amit a munkavállalónak a munkaviszonya keretében vagy arra tekintettel kell teljesítenie ahhoz, hogy arra jogot szerezzen. A prémium miután munkabér - amelynek visszakövetelésére a speciális rendelkezések irányadók. A fordulat! A munkáltató által visszakövetelt összeg azonban nem prémium, hanem valójában prémiumelőleg volt, még ha a munkáltató a teljes összeget fizette is ki. A prémiumkitűzésben ugyanis szerepelt, hogy a prémium a feladatok teljesítése esetén, a mérleg jóváhagyásakor esedékes. A kifizetéskor még nem volt jóváhagyott mérlege a párizsi kirendeltségnek, azt csak hónapokkal később hagyta jóvá a munkáltató közgyűlése. Mindaddig pedig a kifizetett összeg csak előlegnek minősülhet, amelynek visszakövetelésére a munkáltatónak az elévülési időn belül lehetősége volt, mert a munkavállaló a feladatot nem vitásan nem teljesítette (Legf. Bír. Mfv. II /1996. sz.). Prémium, előleg vagy jutalom? Ha a munkavállaló a prémiumfeladata teljesítésére prémiumelőleget kapott, a munkáltató gazdálkodási eredménye azonban nem tette lehetővé annak megállapított összege kifizetését, a munkavállaló utóbb alaptalanul hivatkozik a perben a kifizetett prémiumelőleg jutalomjellegére Egy ügy szerint a munkavállaló üzletkötő volt, ezt követően a munkaviszonya megszűnéséig ügyviteli vezető munkakört látott el. A munkáltató felszólította, fizessen vissza Ft-ot. A munkavállaló a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított. Tagadta, hogy prémiumelőlegként vette fel a kérdéses összeget a munkaviszonya megszűnését követően. A munkáltató akkor már ismerte a prémiumfeladat teljesítésére vonatkozó adatokat. A prémium visszafizetésére 60 napon belül lehetett volna kötelezni, ha a kifizetés téves volt, ezt a határidőt azonban a munkáltató elmulasztotta. A jogerős ítélet a keresetnek részben helyt adva, a munkavállaló visszafizetési kötelezettségét Ft-ra csökkentette, mivel a kifizetés előleg jellegű volt, a mérleg elkészülte előtt becsült adatok alapján fizetett a munkáltató. A munkavállaló prémiumát 50%-kal csökkenteni kellett, ehhez képest a felperes Ft visszafizetésére köteles, mivel a prémium fedezete csak a zárszámadáskor vált ismertté. A perben a munkavállaló arra is hivatkozott, hogy a kérdéses összeget valójában jutalomként vette fel, amit a bizonylatok is tanúsítanak. Ezt a munkáltató az összeget 60 napon belül követelhette volna vissza. Az ítélet szerint viszont a munkavállaló számára sem volt vitás, hogy a visszakövetelt összeget a prémiumfeladat teljesítésével kapcsolatban vette fel. Az a körülmény, hogy a munkadíj-elszámolás bizonylatán a kérdéses összeg nem prémiumként, hanem jutalomként szerepel, vagy olyan rovaton, amely jutalom és prémium feltüntetésére egyaránt szolgál, a kifizetés valódi jogcímén nem változtat. A munkavállaló tudta, hogy nem jutalmat vett fel (Legf. Bír. Mfv. II /1995. sz.). Részteljesítés és a prémiumra való jogosultság csak ilyen tartalmú rendelkezés esetén
5 Részteljesítés esetén nem illeti meg prémium a munkavállalót, kivéve, ha a munkáltató a kitűző intézkedésében erre nézve kifejezetten rendelkezett [Mt (2) bek.]. Egy per adatai szerint a kereskedelmi igazgató munkakörben fennállt munkaviszonyát a munkáltató megszüntette. Az igazgató többek között - a tárgyévre járó prémium megfizetése iránt keresetet nyújtott be a munkaügyi bíróságnál. A jogerős ítélet kifejtette, hogy részteljesítés esetén prémium csak akkor jár, ha a prémiumkitűzés ezt kifejezetten előírta. Ezért a munkáltató nem járt el jogellenesen, amikor az egyik részfeladattal összefüggésben nem fizetett prémiumot az igazgatónak. Minthogy részteljesítés esetén nem illeti meg prémium a munkavállalót, kivéve, ha erre vonatkozóan kifejezetten rendelkezik a munkáltató a kitűző intézkedésében, a munkáltató egyedi döntése alapján fizethető rendelkezésre az igazgató igényt nem alapíthat. Ebből következően a keresetben foglalt prémiumigény megalapozatlan (Legf. Bír. Mfv. I /1998. sz.). A munkáltatói utólagos értékelés joga Amennyiben a munkáltató kifejezetten fenntartja a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát, a nemleges döntése nem tekinthető jogszabálysértőnek. Egy per tényállása szerint a munkavállaló éves prémium címén Ft megfizetésére kérte kötelezni a munkáltatót. Határozott időre állt munkaviszonyban a gyár termelési igazgatójaként - havi személyi alapbére mellett a prémiumjuttatás lehetőségével. Utóbbinak összege az alapbér 25%-át érhette el. A munkavállaló megítélése szerint az éves alapbér 25%-ának megfelelő Ft prémium megfizetésére a munkáltató kötelezettséget vállalt, az érintett gazdasági évet jelentős eredménnyel zárta, a hasonló körülmények között tevékenykedett munkatársaknak a prémiumot megfizette, ezért a kilátásba helyezett mértékű prémiumot részére is köteles megfizetni. Ellenkező esetben ugyanis a jogait rendeltetésellenesen, illetve az igazgató hátrányos megkülönböztetésével gyakorolná. A jogerős ítélet prémium megfizetésére irányuló keresetet elutasította. A munkáltató csak arra vállalt kötelezettséget, hogy értékeli a munkavállalók teljesítményét, és attól függően prémiumot fizethet, e kötelezettségének pedig eleget tett. A munkáltató kifejezetten fenntartotta a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát, a mérlegelésnek eleget tett, ezért a mérlegelés alapján a termelési igazgató tekintetében meghozott nemleges döntés nem tekinthető jogszabálysértőnek. Mindezt igazolja a munkaszerződésnek különösen az a kikötése, amely szerint a prémiumra jogosultság nem jelenti automatikusan a prémiumban való részesítést, e felől utólagosan a munkáltató dönt. Ilyen esetben pedig a juttatás megadását a munkáltató mérlegelési jogkörében döntheti el, ehhez képest azt megadhatja vagy mellőzheti (Legfelsőbb Bíróság M. törv. II /1985;). A prémiumra való jogosultság kizárása ha alaptalanok a feltételek Többirányú prémiumfeladat kitűzése és a feladatok teljesítése esetén alaptalan a munkáltatónak a prémium fizetését kizáró feltételekre hivatkozása, ha azok egyrészt nincsenek összefüggésben a munkavállalónak a teljesítés érdekében a munkakörében kifejtett tevékenységével, másrészt, ha a munkáltató teremtett a gazdálkodása körében olyan helyzetet, amelyet az egyébként prémiumra jogosult - segítő készsége ellenére - képtelen volt befolyásolni. A hosszú elvi tétel magyarázataként felidézzük egy per részleteit. A vezető beosztásban dolgozó munkavállaló prémiumfeladata az éves bruttó munkabére 100%-os arányában a következő volt: A tárgyévi tervezett eredmény maradéktalan teljesítésében való aktív közreműködés, a nyereség vagyonarányhoz való kedvező alakulása, 30%.
6 A vállalat privatizációs folyamatában való tevőleges, cselekvő módon történő részvétel, 5%. Az összes belföldi termék értékesítése a tervezett x tonnát érje el, 30%. Dolgozzon ki ösztönző rendszert az export és belföldi értékesítés fokozására, 20%. A reklámtevékenység javítása, 15%. A prémiumot csökkentő vagy megvonó feltétel volt többek között, ha a vállalat az évet veszteséggel zárja, illetve a munkaterületével kapcsolatosan az ellenőrzés olyan mulasztást állapít meg, amely a vállalat eredményét negatívan befolyásolja. A vállalat a tárgyévet követően arról tájékoztatta a munkavállalót, hogy a komplex prémiumfeladatot értékelte, és megállapította, hogy a mulasztásával a vállalat eredményét negatívan befolyásolta az O. Kft. exportszerződés pénzügyi rendezetlensége, ezért a tárgyévben kifizetett előlegen túl a további prémiumát megvonja. A munkavállaló a prémiummegvonást sérelmezve a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében Ft prémium kifizetésére kérte a vállaltot kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a munkaköri leírásában és a prémiumfeladatában nem szerepel az áruszállítások pénzügyi rendezésének a biztosítása. Ennek ellenére, amíg a vállalatnál dolgozott, több alkalommal próbálkozott az adósság behajtására, de eredménytelenül, mert a vevőnek sem fizették ki a termék ellenértékét. A prémiumfeladatokat teljesítette. A perben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a munkavállaló részére a tárgyévre kitűzött prémiumfeladatokban szereplő kifizetést megvonó, illetve csökkentő, a munkavállaló mulasztásával összefüggő ok fennáll-e. A mulasztás okát a munkáltató abban jelölte meg, hogy a munkavállaló a szerződés megkötése előtt nem győződött meg az O. Kft. fizetőképességéről és a szállítási határidők ütemezése nem megfelelő. A perben tényként volt megállapítható, hogy az említett szerződés megkötésekor még nem volt szokás és gyakorlat a vevő fizetőképességének bankgaranciával való megerősítése. Ennek ellenére a munkavállaló az adott helyzetben kellően és körültekintően járt el. A szerződés megkötéséhez meghívta a vevő bankszámláját vezető pénzintézet igazgatóját, aki bizonyosnak tartotta a fizetési határidők megtartását. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló az adott helyzetben megfelelően járt el. A szállítási határidők megállapítását a vállalat azért kifogásolta a prémium megvonása során, mert a szállítmányok ellenértéke a vállalathoz nem érkezett meg. E körben az ítélet megjegyzi, hogy a bankátutalások megléte, figyelemmel kísérése az erre létrehozott pénzügyi apparátus feladata, amely ne munkavállaló, hanem a főkönyvelő irányítása alá tartozik. Arra nem merült fel adat, hogy a pénzügyi osztálytól a munkavállalóhoz érkeztek-e jelzések, és hogy a kellő intézkedéseket elmulasztotta-e. Ezt a perben a vállalat nem bizonyította, ennél fogva a munkavállaló mulasztása nem állapítható meg (Legf. Bír. Mfv. II /1993. sz.). Táppénz beszámít-e a prémium? A táppénz összegének megállapításánál kérdéses lehet, hogy az irányadó időszakban elért jövedelemhez hozzá kell-e számítani az erre az időszakra tekintettel kifizetett prémiumot (célprémiumot). Egy ügyben a munkavállaló részére a munkáltatója az előző év december hónapra járó munkabérével együtt fizette ki a megelőző évre járó célprémiumot. A munkavállaló január 16-ától betegszabadságon, majd február 6-ától - július 11-éig, gyermeke születéséig - táppénzes állományban volt. A munkáltató a táppénz alapja megállapításánál figyelmen kívül hagyta a január 10-én kifizetett célprémiumot, mert álláspontja szerint a kifizetés időpontjára tekintettel a célprémiumot nem lehet hozzászámítani a járulékalapot képező előző évi jövedelemhez. A munkáltató érvelése szerint évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 48. (1) és (2) bekezdése, valamint a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 31. (1) és (2) bekezdése alapján - a prémium, mint nem rendszeres jövedelem tekintetében az R. a rendszeres munkabérek táppénz alapba
7 számításától eltérően rendelkezik. Minthogy a perbeli célprémium kifizetésére nem az irányadó időszakban került sor, ezért az ellátás alapjául nem vehető figyelembe. Az ügyben irányadó Ebtv. 48. (1) bekezdése szerint a táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett volt. Az Ebtv. 48. (1) bekezdésének - a évi LXX. törvény 21. (1) bekezdésével beiktatott - második mondata előírta, hogy a végkielégítés, prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták. Az Ebtv. 48. (2) bekezdése szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Az R. 31. (5) bekezdése értelmében a nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartamnak a naptári napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették. Mindezekből következően a tárgyév január 10-én kifizetett célprémiumot a tárgyévben járó táppénz összegének megállapításánál figyelembe kell venni. A perbeli célprémiumot a munkavállaló ugyanis nem vitásan az előző évi munkájára tekintettel kapta. A táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári éven a tárgyévet megelőző év január 1- jétől december 31-éig terjedő időszakot kell érteni. Eszerint tehát a perbeli táppénz összege megállapításánál az előző évben (irányadó időszak) elért jövedelemhez kell számítani nemcsak a tárgyév január 10-én kifizetett, előző (december) havi munkabért, hanem az előző évi munkára tekintettel a január 10-én kifizetett célprémiumot is (Legf. Bír. Mfv. I /2003. sz.). Átlagkereset-számítás hogyan kell beszámítani a prémiumot és a jutalmat? Az átlagkereset-számítás alapját az irányadó időszakban kifizetett munkabérek képezik. A prémium a teljesítménybér egyik fajtája, ezért munkabérként kell számításba venni, és a törvény, valamint az ítélkezési gyakorlat értelmében az átlagkereset-számítás szempontjából munkabérnek minősül a jutalom is [Mt (1) bekezdés]. Egy per adatai szerint a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató december 22-én, öt havi felmondási idő figyelembevételével, a következő év május 31-re felmondta. A felmondás tájékoztatást adott arról, hogy a munkavállaló utolsó munkában töltött napja december 22-e, és a munkáltató átlagkeresettel kifizeti a részére az öt havi felmentési járandóságát, valamint a négy havi jutalmát. A munkavállaló december 23-tól 31-ig szabadságon volt, a felmentési ideje az újév január 1. napjával kezdődött. Ebből kiindulva a munkáltató az átlagkereset-számításnál az előző, a felmondás szerinti év I-IV. naptári negyedévét vette alapul, és kilenc havi átlagkeresetként forintot fizetett ki a munkavállalónak. A munkavállaló ezzel nem értett egyet, keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Álláspontja szerint a kiszámítás december 22-i időpontjára tekintettel az átlagszámítás alapja az ezt megelőző év IV. negyedévi és a felmondás esztendejének I-III. negyedévi keresete. Ennek havi összege egyrészt a munkáltató által is számításba vett személyi alapbér és bérpótlék, ezenfelül ide számít a felmondást megelőző év októberében (a IV. negyedévben) fizetett forint prémium, valamint a felmondás évében, január-február havában fizetett forint jutalom is. Ezek beszámításával a havi átlagkereset összege forint, a kilenc havi átlagkereset összege pedig forint szemben a munkáltató által kiszámított és kifizetett forinttal. A kereseti követelés a különbözet, a forint megfizetésére irányult. A munkáltató követelését elutasította, arra hivatkozott, hogyha a munkavállaló a felmondását követően december 23-tól 31-ig nem lett volna szabadságon, még munkát kellett volna végezne, ezért az átlagkereset-számítás szempontjából az irányadó időszak felmondás esztendejének I-IV. negyedéve. Ennek megfelelően a személyi alapbér, a bérpótlék és a
8 felmondás évében kifizetett január-februári jutalom alapulvételével a munkavállaló megkapta a járandóságát, a kilenc havi átlagkeresetét. Azaz a prémium így nem számítható be az átlagkeresetébe. Munkaügyi és megyei bíróság: nem megalapozott a munkavállaló igénye A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Indokul arra hivatkozott, hogy december 22-én már ismert volt a munkavállalónak a felmondás évére járó keresete, ezért az átlagkereset-számítás alapja az említett év I-IV. negyedéve. Ennél azonban a felmondás napján kifizetett jutalom nem vehető figyelembe, mert az egyrészt nem esik a munkabérrel egy tekintet alá, másrészt a beszámítás az átlagkereset céljának megvalósulását is veszélyeztetné. A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az első fokú bíróság ítéletét, melyet arra alapított, hogy az Mt a alapján - az első fokú bíróság ítéletétől eltérően - az utolsó munkában töltött nap figyelembevételével számított utolsó négy naptári negyedévben kifizetett munkabérek az irányadók. A munkabérnek (időbérnek, teljesítménybérnek, bérpótléknak) nem minősülő, anyagi ösztönzési célú kifizetések (prémium, jutalom, év végi részesedés) a jogerős ítélet szerint azonban nem minősülnek munkabérnek, ezért azok az Mt-től alapján nem számíthatók be az átlagkereset alapjába. Ennélfogva a munkavállalónak a felmondást megelőző év IV. negyedévi, valamint a felmondás esztendejének I-III. negyedévében kifizetett keresete alapján sem lehet további követelése a munkáltaóval szemben a perben érvényesített jogcímen. Az a körülmény ugyanis, hogy a munkáltató az átlagkereset számításánál bizonyos munkabérnek nem minősülő egyéb díjazásokat is figyelembe vett, a munkáltató kizárólagos mérlegelési jogkörébe tartozó olyan döntés, aminek alapján további fizetésére való kötelezésének nincs helye. Felülvizsgálati kérelem beszámít az átlagkeresetbe a prémium és a jutalom is! A jogerős ítélet ellen a munkavállaló felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, és kérte az munkáltatót a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a fent említett forint megfizetésére kötelezni. Álláspontja szerint a jogerős ítéletnek a prémium és a jutalom figyelmen kívül hagyására vonatkozó döntése sérti az Mt át, miután a munkaviszony keretében kifizetett prémium nyilvánvalóan munkabérnek minősül, és azt az átlagkeresetszámításnál figyelembe kell venni. A Legfelsőbb Bíróság szerint a felülvizsgálati kérelem alapos. A jogerős ítélet helytállóan döntött afelől, hogy e perben az átlagkereset-számítás alapjául annak esedékessége időpontját megelőző utolsó négy naptári negyedévben kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt ának (2)-(3) bekezdése]. Az irányadó időszak tehát a felmondásban az átlagkereset esedékességeként megjelölt, december 22-ét megelőző utolsó négy teljes naptári negyedév, vagyis a felmondást megelőző év IV. negyedévének és a felmondás esztendejének I-III. negyedévének keresetét kell figyelembe venni. A jogerős ítéleti döntésre tekintettel a felülvizsgálati kérelem folytán kizárólag abban a további kérdésben kellett állást foglalni, hogy ebben az irányadó időszakban kifizetett prémiumot és jutalmat figyelembe kell-e venni az átlagkereset-számítás során. E kérdésben az a jogszabály irányadó, amely szerint az átlagszámítás alapját az irányadó időszakban kifizetett munkabérek képezik [Mt ának (1) bekezdése]. A prémium a teljesítménybér egyik fajtája, ezért minden további nélkül munkabérként kell számításba venni, és a törvény, valamint az ítélkezési gyakorlat értelmében az átlagkereset-számítás szempontjából munkabérnek minősül a jutalom is. Ezért a munkavállaló joggal igényelt felmondási járandóságot és jutalmat azon átlagkeresetrész után is, amely az irányadó időszakban kifizetett prémium és jutalom beszámításából adódott. A Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ellentétes döntésének egyik indokával kapcsolatban egyébként rámutatott arra, hogy az átlagkereset-számítás a munkában nem
9 töltött idő alatt, munkavégzés esetén, a valószínűleg elérhető kereset megközelítő megállapítására szolgál, ezért a számítás eredményétől való eltérésnek olyan alapon, hogy az az átlagkereset célját veszélyeztetné, csak kivételes esetben lehet helye. Ilyen kivételes körülmények azonban ebben az esetben nem voltak megállapíthatók. A munkáltató pedig a jogerős ítéletet követően fennmaradt vitás kérdésben valójában a munkavállalóval megegyező állásponton volt, miután a nyilatkozata szerint átlagkeresetet fizetett a jutalmak után is, akkor pedig nem lehetett indoka a prémium figyelmen kívül hagyására. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - a másodfokú bíróság jogszabálysértő ítéletének hatályon kívül helyezése mellett a munkáltatót a kereset szerint kötelezte a felmondási járandóság- és jutalomkülönbözet megfizetésére (Legf. Bír. Mfv. II /1994/2. sz.)
A munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
RészletesebbenNincsen a törvényben, mégis fizethetjük?
MUNKA J GGAL KÉRDEZZÜK DR. HORVÁTH ISTVÁN ÜGYVÉD, C. EGYETEMI DOCENS PHD (ELTE ÁJTK) 1 Nincsen a törvényben, mégis fizethetjük? A prémium munkajogi kérdései I.RÉSZ A 19. életévében járó Munka Törvénykönyve
RészletesebbenPénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele
Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.048/2000/7. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság B. L. felperesnek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
RészletesebbenA KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenPénzügyi számvitel VII. előadás. Kötelezettségek
Pénzügyi számvitel VII. előadás Kötelezettségek Kötelezettségek Szerződésből, jogszabályi előírásból Pénzben kifejezett Teljesített, elismert Kötelezettségek fajtái Mérlegben megjelenítve Hátrasorolt Hosszú
Részletesebbení t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN
VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
Részletesebben72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.
Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű
RészletesebbenIgaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló
Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló 2015.10.27. Előadó: Sümegi Nóra Jogszabályi háttér: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XII. fejezet A munka díjazása (136 152.
RészletesebbenC/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka
RészletesebbenA BERÉNYÉP Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Javadalmazási Szabályzata
A BERÉNYÉP Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Javadalmazási Szabályzata Amely készült a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékos működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. * (3) bekezdésében
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,
RészletesebbenA B U D A P E S T I É R T É K T Ő Z S D E Z Á R T K Ö R Ű E N M Ű K Ö D Ő R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G
Változásokkal egységes szerkezetben Lezárva: 2016. május 25. 1. oldal Jelen Javadalmazási Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékos működéséről szóló 2009.
RészletesebbenA munkavállaló által tett jognyilatkozatra is irányadó az a bírói gyakorlat, miszerint utóbb az azonnali hatályú felmondás indokolása nem bővíthető.
A kötelezettségvállalás felmondására az Mt. 16. -a lehetőséget biztosít. Arra a felperes sem az azonnali hatályú felmondásban, sem az eljárás során nem hivatkozott, hogy nem állnak fenn a kötelezettségvállalás
Részletesebben2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről
2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)
Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított
RészletesebbenA bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk
1. sz. Melléklet A bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk Az alapbér [Mt.136-138. ] Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi eleme.
RészletesebbenKúria. Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium KÚRIAI DÖNTÉSEK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÉMAKÖRBEN
Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium KÚRIAI DÖNTÉSEK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÉMAKÖRBEN Előadó: Dr. Tálné dr. Molnár Erika kollégiumvezető-helyettes, tanácselnök A EBH2010.2179 Az egyéni védőeszközök használatának
RészletesebbenA VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda
RészletesebbenBérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:
Mennyi bérpótlék jár? - Bérpótlékok 2011-2012: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy
RészletesebbenJAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT
JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT Alulírott Dorog Város Önkormányzata (adószám: 15729741-2-11, cím: 2510 Dorog, Bécsi út 79-81., képviseli: Dr. Tittmann János polgármester), mint a KOMMUNÁL-JUNK Közszolgáltató
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és
RészletesebbenC/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea
RészletesebbenMegállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról
Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként
RészletesebbenA nyugdíjak összegének kiszámítása
A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.
Részletesebbenműszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)
Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat
Javadalmazási Szabályzat Melléklet a 47/2013.(IV.30.)Öh.sz határozathoz Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló -
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember
RészletesebbenMUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE
MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A
RészletesebbenEBH2016. M.25. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás
EBH2016. M.25. Amennyiben a közalkalmazott garantált illetményének mértéke jogszabály alapján emelkedik, és a felek között nem jött létre újabb megállapodás a kinevezés módosításával az összilletmény emeléséről,
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12
Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem
RészletesebbenAz Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság
RészletesebbenAktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)
Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:
Részletesebbení t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást
Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN
Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1.M.10016/1998-2. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet által képviselt A.K. felperesnek a Budapesti Rendőr-főkapitányság
RészletesebbenMUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
Részletesebbend) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a
299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről
RészletesebbenJAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT
JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 1 Preambulum: Túrkeve Város Önkormányzata (a továbbiakban: Tulajdonos), mint a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft, 5420 Túrkeve Kinizsi u. 51 (a továbbiakban: Társaság) 100%-ban
RészletesebbenRendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972
uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,
RészletesebbenK I V O N A T. szabályzatának elfogadásáról 7 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:
1 K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 30-án megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Ercsi Dunakavics Nonprofit Kft.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M. 406/1997/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a Független Rendőrszakszervezet Jogi Képviseleti Szolgálat (1388 Budapest, Pf. 52. ügyintéző:
Részletesebbení t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen
RészletesebbenOBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft
OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenFelelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi
RészletesebbenMagyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal
Magyar joganyagok - BH2001. 110. - I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal BH2001. 110. I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy
RészletesebbenA Jászberényi Vagyonkezelő és Városiizemeltető Zrt. Javadalmazási szabályzata :
1cI41%-9t~ /207 A Jászberényi Vagyonkezelő és Városiizemeltető Zrt. Javadalmazási szabályzata : mely készült a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
Részletesebben2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina
2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.850/2014/7. szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda által (eljáró ügyvéd: dr. Soltész Beatrix) képviselt felperesnek, dr. Juhász Ádám ügyvéd által képviselt
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes
RészletesebbenÉRDEKELTSÉGI SZABÁLYZAT
Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft. 1152 Budapest, Hunyadi u. 3. ÉRDEKELTSÉGI SZABÁLYZAT A RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft. Szervezeti
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
2970 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V. Markó u. 27. 8.M.4118/2000/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1077 Budapest, Király u. 71., üi: dr.
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenMUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve
MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s :
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
RészletesebbenMunkajogi változások 2013. augusztus 1-jével
HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
RészletesebbenT/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenÍ t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Zalaegeszegi Munkaügyi Bíróság 1.M.107/1999/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf. 52.) által képviselt Gy. Gy. felperesnek a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság,
RészletesebbenAz igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete
Az igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról * A közbeszerzésekről
Részletesebbení t é l e t e t : Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s
Pfv.II.21.499/2014/8. A Kúria a felperesnek az alperes ellen készfizető kezesség iránt a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 14.P.XVIII.21.288/2013. számon indított perében a Fővárosi Törvényszék
RészletesebbenAz alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1
Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
Részletesebbenv é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,
RészletesebbenJAVASLAT Javadalmazási Szabályzat elfogadására
JAVASLAT Javadalmazási Szabályzat elfogadására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Településfejlesztési Osztály Ózd, 2018. november 15. Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék ellenőrzési
RészletesebbenElőterjesztés a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. javadalmazási szabályzatáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Előterjesztés a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. javadalmazási szabályzatáról A köztulajdonban álló gazdasági társaságok
RészletesebbenElőterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Előterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról A köztulajdonban álló gazdasági társaságok
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM REKTORI TANÁCSÁNAK HATÁROZATA AZ ÖTÉR JUTTATÁS ELŐLEGE KIFIZETÉSÉNEK RÉSZLETSZABÁLYAIRÓL
A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM REKTORI TANÁCSÁNAK HATÁROZATA AZ ÖTÉR JUTTATÁS ELŐLEGE KIFIZETÉSÉNEK RÉSZLETSZABÁLYAIRÓL BUDAPEST 2016. Bevezetés A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Rektori
RészletesebbenJAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT
302/2014. (VI.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Javadalmazási Szabályzatot jelen határozat 1. melléklete szerint. JAVADALMAZÁSI
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg
Magyar joganyagok - 1996. évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 1. oldal 1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
RészletesebbenA felperes elbirtoklás jogcímén az alperesi ingatlanok kerítés által leválasztott részeinek tulajdonjoga iránt terjesztett elő keresetet.
A FORGALOMKÉPTELENSÉG EREDETI SZERZÉSMÓD A jogszabály erejénél fogva forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonnak minősülő ingatlan más által eredeti szerzésmód útján sem szerezhető meg /1990. évi LXV.
Részletesebben2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatójának megválasztására
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 10980/2018. Javaslat a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatójának megválasztására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet
RészletesebbenElőterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról és a benne foglaltakról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Pandur Erika Előterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról és a benne
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.314/2013/4.szám A Kúria a Katona és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Katona Géza ügyvéd, 1125 Budapest, Fészek u. 16.) által képviselt B. T. Zrt. felperesnek
RészletesebbenMagán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december
A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat
Javadalmazási Szabályzat Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított köztulajdonban álló (kizárólagos és többségi tulajdonú) gazdasági és nonprofit gazdasági társaságai vonatkozásában alapítói
RészletesebbenÁllásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről
Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól
Részletesebben