Nincsen a törvényben, mégis fizethetjük?
|
|
- Viktória Takácsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MUNKA J GGAL KÉRDEZZÜK DR. HORVÁTH ISTVÁN ÜGYVÉD, C. EGYETEMI DOCENS PHD (ELTE ÁJTK) 1 Nincsen a törvényben, mégis fizethetjük? A prémium munkajogi kérdései I.RÉSZ A 19. életévében járó Munka Törvénykönyve mellőzte a korábbi szabályozás számos olyan rendelkezését, amely normatív tartalom nélkül rendezett egyes bérelemeket, így többek között prémiumot is. Az Mt. általános szabályozási elvéből ugyanis - miszerint mindaz, amit a törvény nem szabályoz kötelező jelleggel, a kollektív szerződésnek, illetve a felek megállapodásának tárgya lehet - az következik, hogy felesleges az egyes lehetséges munkabér-elemekre vonatkozó példálódzó központi szabályozás, hiszen a megállapodásos rendezéshez nincs szükség törvényi külön felhatalmazásra. Így az egyébként többnyire az év elején kitűzött feladat teljesítése alapján fizetett prémiumot sem találjuk a hatályos törvényi rendelkezések között. Törvényi szabályozás híján jelentős részben a bíróság gyakorlatára támaszkodunk. A prémium fogalma A fogalom meghatározás szerint a prémium a prémium szolgálati idő után járó díj, vagy bónusz, bérpótlék, ráadás, jutalom, továbbá az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett bér. Ide tartozó a közalkalmazottak ilyen címen fizetett illetmény és kereset kiegészítése. A mai munkaügyi gyakorlat azonban általában nem az időt, hanem valamely előre megállapított többlet-teljesítmény elérését honorálja e díjazási jogcímmel. Ahogyan egy humánpolitikai ügyleírás is tartalmazza: a munkáltatóknak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy munkavállalóik a legmagasabb teljesítményt nyújtsák munkahelyükön. A prémium a nagyobb teljesítmény elismerésére szolgáló külön munkabér. A munkáltató a prémium kifizetését meghatározott teljesítmény elérése esetére előre, vagyis az adott feladat elvégzését megelőzően, a személyi alapbéren, vagy teljesítménybéren felül tűzi ki. Gyakorlatilag az előre kitűzött feladathoz kötött ún. mozgóbér is a prémium fogalomkörébe tartozik. A prémium összegét elsősorban a munkáltató anyagi erőforrásai határolják be, így annak nincs alsó, illetve felső korlátja. Eljárási kérdések A munkáltatónak a prémiumfeladatot előre meg kell határoznia. Az így kitűzött prémiumfeladatokat a munkavállalóval közölnie kell, a feladat kitűzésével egyidejűleg lehetőség van a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezők megállapítására is. A munkáltató a kitűzött és közölt prémiumfeladatot nem vonhatja vissza azt követően, amikor a munkavállaló már megkezdte. Amennyiben a munkavállaló a kitűzött prémiumfeladatot teljesítette és kizáró feltételek sem álltak fenn, részére a prémium összegét ki kell fizetni. A 1 dr.p.horvath.istvan@gmail.com
2 prémiumfeladatok teljesítését a munkáltató az előre közölt feltételek szerint köteles elbírálni. A prémiumfeladat részleges teljesítése esetén csak abban az esetben fizethető ki a prémium, ha ilyen esetre a kitűzés tartalmazott fizetési kötelezettséget. A munkavállaló a prémium kifizetésével kapcsolatos sérelmes munkáltatói intézkedés, vagy mulasztás ellen az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál [Mt ]. Beszámítás A több hónapra járó keresetrészeket csak az irányadó időszakra jutó mértékben lehet számításba venni, függetlenül attól, hogy a kifizetés időpontja beleesik-e az irányadó időszakba vagy sem. Különösen ügyelni kell e szabályok megfelelő alkalmazására, például a prémium kifizetéseknél, ugyanis előfordulhat előlegfizetés és utólagos elszámolás is. Az átlagkereset számítás alapja az irányadó időszakra kifizetett munkabér. Ehhez a munkabér pontos ismerete szükséges. A Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi statisztikai fogalmakat meghatározó módszertani segédlete határozza meg a munkabér fogalmát, illetve a kereset elemeit. A kereset a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény). A kereset fogalomkörébe tartozó kifizetések a vállalkozásoknál tartalmilag megfelelnek a számviteli bérköltség fogalomnak, a költségvetési intézmények esetében pedig a számviteli elszámolásokban a személyi juttatások között szerepelnek. Az átlagkeresetbe az alapbér, illetve törzsbér, a bérpótlékok, az egyéb kiegészítő fizetés, a jutalom, a 13. havi és további havi fizetés mellett be kell számítani a prémiumot is. A következőkben törvényi szabályozás híján a bírósági gyakorlat felidézésével ismertetjük a prémium legfontosabb szabályait. Ki tűzi ki? A késedelmes kiírás és a prémiumra való jogosultság A többletfeladatok meghatározása a munkáltató hatáskörébe tartozik, ő dönti el diszkrecionális jogkörében, igényt tart-e ilyen többletfeladat-teljesítésre. Önmagában a feladat késedelmes kiírása, marasztalásra alapot nem adhat. Amennyiben a munkáltató nem volt köteles prémiumot kiírni, és ha ezt elmulasztja, a munkavállalót díjazás nem illeti meg. Egy jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos eset tanulsága szerint az alperesi pozícióban lévő munkáltató rendes felmondása kapcsán az elsőfokú bíróság a kifizetett juttatásoknál elmaradt jövedelemként a prémiumösszegeket is beszámította a felperes munkavállaló átlagkeresetébe. Az ítélet ellen a munkáltató nyújtott be fellebbezést, amelyet azzal indokolt, hogy mindkét évben a prémium kitűzése megtörtént, bár a munkaszerződésben foglaltakhoz képest késedelmesen. Ezt a késedelmes kitűzést egyik évben sem kifogásolta a munkavállaló. A késedelmesen kitűzött prémiumfeladatok ismertek voltak az adott tárgyév I. negyedévében elfogadott gazdálkodási terv adatai alapján. Alaptalanul hivatkozott így a fellebbezés szerint a felperes arra, hogy a késedelmes kiírás miatt nem tudta teljesíteni a prémium feltételeket. Bizonyította, de maga a munkavállaló sem vitatta, hogy egyik évben sem teljesültek ezek a prémiumfeltételek. A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találta. Az első fok jogi álláspontjától eltérően a megyei bíróság szerint abból kellett kiindulni, hogy az Mt alapján a munkavállalónak az elvégzett munkáért díjazás jár. A munkakörhöz tartozó munkákon felül, rendkívüli munkavégzés esetén kell többletdíjazást fizetni a munkáltatónak. A prémium ösztönző bérjellegű díjazás, amelynek célja, hogy a munkavállaló mennyiségi, minőségi többletteljesítményét díjazza. Az ilyen díjazásra csak akkor nyílik meg a munkavállaló jogosultsága, ha sikeresen teljesített. A többletfeladatok meghatározása a munkáltató hatáskörébe tartozik, ő dönti el diszkrecionális jogkörében, igényt tart-e ilyen többletfeladatteljesítésre. Önmagában a feladat késedelmes kiírása marasztalásra alapot nem adhat. A munkáltató nem volt köteles prémiumot kiírni, így ha ezt elmulasztja, a munkavállalót díjazás
3 nem illetheti meg. A jelen perben a kiírás késedelmesen történt, de a feladatok ismertek voltak az adott év első negyedévétől a felperes előtt, így nem volt akadályozva a teljesítésben, nem is tiltakozott a késedelem miatt, a feladatokat nem teljesítette, így a fentiek alapján többletdíjazásra nem tarthat igényt [Csongrád Megyei Bíróság 2. Mf /2002/2.]. A késedelem egy másik példája A munkaszerződésben kikötött prémium megilleti a munkavállalót akkor is, ha a munkáltató a prémiumfeladat kiírásával oly mértékben késlekedett, hogy annak teljesítése már nem volt elvárható [Mt ]. Egy ügyben a felperes munkavállaló munkaszerződésében az alperes munkáltató vállalta, hogy a prémiumot fizet a személyi alapbér 25%-áig terjedő összegben, amelynek feltételeit minden év március 31-ig meghatározza. A munkáltató által sem vitatott tény, hogy ezen kötelezettségének nem tett eleget, az előző évre szóló prémiumfeladatokat csak november 27-én, míg a tárgyévit december 10-én határozta meg. A munkaszerződésben megállapított prémium fizetését a munkáltató prémiumfeladat kitűzéséhez és teljesítéséhez kötheti, ha azonban ezt elmulasztja, erre mint kizáró okra nem hivatkozhat és a munkaszerződésben kikötött juttatást megfizetni köteles [Mt. 76. (3) bekezdése, EBH ]. Adott esetben a tárgyév utolsó előtti hónapja végén, illetve az utolsó hónapjában a prémiumfeladat kiírása oly mértékben késedelmesen történt, hogy az - mivel a feladat teljesítése már nem volt elvárható - a kitűzés elmaradásával egy tekintet alá esik. Ezért a prémiumfeladat teljesítésének hiányára alperes sikerrel nem hivatkozhatott [Legf. Bír. Mfv. II /2003. sz.]. A prémiumkitűzés a munkáltatói jogkör vitatása és a prémiumra való jogosultság Ha a dolgozó prémiumfeladatát felettese határozta meg, és a munkáltató a prémium kifizetése esedékességének időpontjában vitássá teszi a felettes jogosultságát a prémiumfeladat kitűzése vonatkozásában, a munkavállaló, amennyiben a feladatát teljesítette és a prémium kifizetését kizáró tényező nem gátolja - jogszerűen követelheti annak kifizetését. Egy esetben a munkáltató arra hivatkozott, hogy a főmérnök-helyettes nem volt jogosult prémiumfeladatok kitűzésére a közvetlen beosztottai vonatkozásában, így nem is értékelte azok teljesítését. A prémium kitűzését a munkáltató azért tartotta érvénytelennek, mert azt nem az egység főmérnöke írta alá. A munkáltatónak ez a jogosultsága nem ruházható át, a főmérnök helyettes nem volt jogosult az intézkedésre. Az adott évben nem készült prémiumszabályzat sem, ennélfogva erre a gazdasági évre nem lehetett volna prémiumot kitűzni. A prémium kifizetésére nem volt pénzügyi fedezet. A bírói gyakorlat szerint meghatározott teljesítmény elérése esetére, előre prémium vagy jutalék tűzhető ki, illetve állapítható meg. Tény, hogy a munkáltató meghatározott feladatok teljesülése esetére prémiumot tűzött ki. A feladatokat a főmérnök helyettes határozta meg. A jogvita elbírálása során közömbös, hogy az adott esetben a főmérnök vagy a helyettes tűzte-e ki a prémiumot, miután az ilyen külön feladatot kapott dolgozó nincs és nem is lehet abban a helyzetben, hogy a prémiumfeladatot meghatározó felettesének erre való jogosultságát kétségbe vonja, és emiatt a meghatározott teljesítmény elérése érdekében ne végezzen munkát. A munkavállalók joggal tételezték fel, hogy a prémium kitűzése szabályos. Ebből következik, hogy ha a dolgozó a prémiumfeladatot teljesítette, és a prémium kifizetését kizáró tényező nem gátolja, azt a dolgozó részére ki kell fizetni. A prémiumfizetést kizáró vagy korlátozó tényező csak a konkrét munkavégzéssel, a munkáltató egészének vagy adott részének gazdálkodási eredményével függhet össze (M. törv. II /1992. sz.). Prémium a munkaszerződésben jogosultság prémiumfeladat kitűzése nélkül? A munkáltató a munkaszerződésben vállalhatja, hogy - feltétel nélkül - meghatározott mértékű prémiumot fizet a munkavállalónak. Kérdéses, hogy ha prémiumfeladatot nem tűzött
4 ki, utóbb hivatkozhat-e mindennek hiányára?! Egy per tényállása szerint a határozott idejű munkaviszonyban álló felperes ügyvezető igazgató munkaviszonya a határozott idő lejárta előtt közös megegyezéssel megszűnt. Az igazgató prémium megfizetése iránti igényét az alperes munkáltató elutasította arra hivatkozva, hogy prémium kitűzésére nem került sor. Ezt követően Az igazgató keresetében a munkaszerződésére hivatkozással prémium megfizetésére kérte a munkáltatót, amely az éves alapbérének felel meg. A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította keresetét. Nincs ígéret nem jár a prémium A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a munkáltató a prémiumra vonatkozóan semmiféle ígéretet nem tett, és olyan többlettényállás nem merült fel, amely indokolta volna a munkáltatói ügyvezetés időszakában a korábbi, csaknem évtizedes gyakorlattal való szakítást. Az előző ügyvezetővel egyezően, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az igazgató jutalomban részesült. Az igazgató fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével részben megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét és kötelezte a munkáltatót, hogy fizesse meg az igazgatónak x forintot, mely összeg kb. ¼ volt éves keresetének. Fellebbezés csökkentett összegben mégis jár a prémium A másodfokú bíróság elfogadta a döntése alapjául az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást, amelyből azonban eltérő jogi következtetést vont le. Ennek alapjául arra hivatkozott, hogy bár a prémium kitűzése a munkáltató joga, azonban, ha arra a munkaszerződésben kötelezettséget vállalt, ez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét akkor is, ha a munkaszerződés megkötése után a munkáltató elmulasztja a prémiumfeladat és a feltételek, valamint a prémium mértékének meghatározását (BH szám, BH szám). A munkaszerződést a bíróság akként értelmezte, hogy a munkáltató a prémiumra és ennek keretében prémiumfeladat meghatározására tett ígéretet. A munkaszerződés szerint: a munkavállalót a személyi alapbérén felül prémium illeti meg. Ez a megfogalmazás a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint azt jelenti, hogy az igazgató a munkabérén felül jogosult a prémiumra, és a munkáltató köteles azt megfizetni. Ha a munkáltató esetleg tévedésben lett volna a szerződés idézett szövegével kapcsolatban, megtámadhatta volna nyilatkozatát, azonban a tévedés, megtévesztés felismerésétől számított harminc napos megtámadási határidőt elmulasztotta, ezért a szerződés az igazgató javára prémium kifizetésére kötelezettséget teremtett. A másodfokú bíróság a prémiumigényt azonban összegszerűségében eltúlzottnak tartotta, és annak mértékét mérsékelte. Felülvizsgálat a munkaszerződés alapján még sem jár a prémium A felülvizsgálati kérelemre eljárt Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a tényállásból a megyei bíróság téves jogi következtetést vont le. Tévedett, amikor a munkaszerződést akként értelmezte, hogy abban a munkáltató prémiumfeladat meghatározására, prémium kifizetésére tett kötelező erejű ígéretet. E körben hiányosan idézte a munkaszerződést, amely szerint a munkavállalót a személyi alapbérén felül prémium illeti meg. A munkaszerződés szó szerint ugyanis a következőket tartalmazza: A munkavállalót személyi alapbérén felül az igazgatóság által kitűzött prémiumfeladat és prémiumfeltételek teljesítése esetén prémium illeti meg. Ez a megfogalmazás a szavak általánosan elfogadott nyelvtani értelmezése és a logika szabályai szerint sem jelentheti, hogy a munkáltató igazgatósága köteles lett volna prémiumfeladatokat, feltételeket kitűzni, erre az igazgatóságnak csupán lehetősége volt. Az igazgatót prémium feladat, prémiumfeltételek kitűzése és teljesítése esetén illette volna meg prémium. A másodfokú bíróság által hivatkozott BH számú és a BH számú állásfoglalásban közzétett döntések a jelen tényállásra nem alkalmazhatók. E döntések szerint
5 ha a munkáltató a munkaszerződésben vállalta, hogy feltétel nélkül meghatározott mértékű prémiumot fizet a munkavállalónak, prémiumfeladatot azonban ennek ellenére nem tűz ki, utóbb nem hivatkozhat a prémiumfeladat kitűzésének hiányára. A perbeli esetben ugyanis a munkáltató nem vállalta, hogy meghatározott mértékű prémiumot fizet feltétel nélkül a felperes számára. Megállapítható tehát, hogy a másodfokú bíróság a munkaszerződést hiányos idézése és ebből következő téves értelmezése alapján hozta meg a döntését, mert a munkáltató a feladatkitűzés jogát fenntartotta magának. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Azaz, prémium egyáltalán nem járt az igazgatónak (Legf. Bír. Mfv. II /2000. sz.). Munkáltatói kötelezettségvállalás a prémiumkitűzésre és ha mégsem tűz ki feladatot? Ha a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor kötelezettséget vállal a prémium kitűzésére, problémát vethet fel, hogy annak elmulasztása a munkavállaló igényét érinti-e, vagy a munkáltató kötelezettségvállalása folytán eleve jogosultságot szerez a prémiumra [Mt. 3. (1) bek., 76. (3) bek.]. Az ügyintézői munkakörben dolgozó felperes munkaviszonya az alperes munkáltató rendes felmondása folytán megszűnt. Az ügyintéző keresetében a megszüntetést megelőző két negyedévre prémium címén igényt jelentett be. A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetnek helyt adott. Tényként állapította meg, hogy a felek három éve új munkaszerződést kötöttek, amely szerint a munkavállalót külön feladat meghatározása esetén prémium illeti meg. A prémiumfeladatot a munkáltató az adott év március 1. napjáig tartozik kitűzni, és a feladatokat a munkáltató gazdálkodásában év közben bekövetkezett lényeges változásra hivatkozva, legfeljebb egy alkalommal módosíthatja. A prémiumfeladat kiírása a munkaszerződés mellékletét képezi. A munkáltató vállalta, hogy az ügyintézőt alapbér plusz prémium rendszerben foglalkoztatja oly módon, hogy részére a tárgyév március 1-ig a prémiumfeladatot kitűzi. A bíróság döntése meghozatalánál figyelembe vette, hogy a munkáltató négy éve az ügyintéző osztályának dolgozói részére prémiumként különböző összegeket fizetett ki. Mindezek alapján megállapította, hogy az ügyintéző a munkáltató az osztály teljesítménye, vagyis a befolyt árbevétel függvényében prémiumot vezetett be. A premizálási rendszer az ügyintéző munkaviszonyának felmondásakor is hatályban volt, ezért részére jár a prémium. A munkaszerződésben foglaltak alapján a prémiumra alanyi jogosultságot szerzett, a munkáltató hibája, hogy vállalt kötelezettsége ellenére az ügyintéző részére külön prémiumfeladatot nem adott. Alanyi jog a prémiumra A felülvizsgálati kérelemre eljárt Legfelsőbb Bíróság megállapította: a perben azt kellett elbírálni, hogy a munkavállaló alanyi jogot szerzett-e a prémium kifizetésére. Tény, hogy a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor vállalta, hogy a prémiumfeladatot az adott év március 1-jéig kitűzi. Ennek elmulasztása a munkáltató részéről megvalósította meg az együttműködési kötelezettség általános elvének megsértését. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, ha a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor kötelezettséget vállal a prémium kitűzésére, annak elmulasztása a munkavállaló igényét nem érinti, mert a munkáltató kötelezettségvállalása folytán jogosultságot szerez a prémiumra [Mt. 76. (3) bekezdés], (Legf. Bír. Mfv. II /1999. sz.). Az ügyvezető prémiuma munkaszerződésben, feltételek nélkül Az ügyintéző után az ügyvezető (micsoda különbség a két ügy között) munkaszerződésben kikötött prémiuma a kérdés. A munkaszerződésben megállapított prémium fizetését a munkáltató a prémiumfeladat kitűzéséhez és teljesítéséhez kötheti, ha azonban ezt elmulasztja, erre mint kizáró okra nem hivatkozhat, és a munkaszerződésben kikötött juttatást
6 megfizetni köteles [Mt. 76. (3) bek.]. A következő eset leírása a per tanulságával megmutatja: hogyan ne járjunk el munkáltatóként! A felperes ügyvezető munkaszerződése a munkabérét a személyi alapbéren felül 80% éves prémiumban határozta meg. Az alperes munkáltató ügyvezető tisztségéből azonnali hatállyal visszahívta és munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette. Az ügyintéző keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, és ennek folyományaként a határozott időből még hátralévő időre járó munkabér és prémium megfizetését kérte. A munkaügyi bíróság ítéletével az ügyvezető keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló magatartásokkal az ügyintéző a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal szegte meg és ezek a kötelezettségszegések jelentős mértékűek. A prémium iránti igény elutasítását az elsőfokú bíróság külön nem indokolta. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az első fok ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A másodfokú ítélet rámutatott arra, hogy az ügyvezető részére prémiumot a munkáltató nem tűzött ki, ezért ez a követelése alaptalan. Jogosultság a prémiumra prémiumfeladat kitűzése nélkül A felülvizsgálati kérelemre eljárt Legfelsőbb Bíróság leszögezte: a prémium a munkaszerződésben is kiköthető. A munkaszerződésben megállapított prémium fizetését a munkáltató nem kötötte prémiumfeladat kitűzéséhez és teljesítéséhez. Miután ezt a munkáltató elmulasztotta, erre mint kizáró okra nem hivatkozhat, és a juttatást megfizetni köteles. Ennél fogva tévedett a másodfokú bíróság, amikor az ügyvezető prémiumigényét azzal az indokolással utasította el, hogy a prémium kitűzése nem történt meg (Legf. Bír. Mfv. I /1997. sz.). Egy másik igazgató esete A felperes igazgató munkaszerződése szerint prémium illeti meg, ami legfeljebb bérének 150% lehet. Az igazgató munkaviszonya megszűnt, aki keresetében x Ft prémium megfizetésére kérte kötelezni az alperes munkáltatót, mert a munkaviszonyának megszűnésekor prémiumként pedig félévi bérének 10%-át kapta a 150% helyett. A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az igazgatóság nem határozott meg prémiumfeladatokat, és a munkaszerződés sem alapozza meg az igazgató igényét. Az ítéletnek a prémiumigényt elutasító rendelkezése ellen az igazgató fellebbezett. A megyei bíróság helybenhagyta az első fok ítéletét, e szerint az igazgató számára nem tűztek ki prémiumfeladatot, a munkaszerződés pedig ebben a részében csak határozatlan lehetőséget teremt a prémiumra. A munkáltatónak teljesítenie kell a munkaszerződésben foglaltakat Az igazgató felülvizsgálati kérelemét a Legfelsőbb Bíróság alaposnak minősítette. Munkaszerződése szerint a munkáltató vállalta, hogy juttatásként az igazgatót az alapbérén felül prémium illeti meg, a konkrét feladatokat az igazgatóságnak kell meghatároznia, úgyszintén annak mértékét is a 150%-os felső határt figyelembe véve. Az igazgatóság nem határozott meg joghatályosan prémiumfeladatokat, mert az alapító döntésére várt. Ez azonban nem jelentheti, hogy a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét ne kellene teljesítenie. Az ellenkező álláspont a munkáltatót lényegében feljogosítaná, hogy a munkaszerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésétől mentesüljön, ha nem határoz meg prémiumfeladatot. A prémium kitűzése a munkáltató joga, ha azonban arra a munkaszerződésben kötelezettséget vállal, ez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét. Az igazgató munkaszerződésében nem határozták meg a prémium konkrét mértékét, csak annak felső határát. Erre tekintettel, figyelembe véve azt a körülményt is, hogy az igazgatót a megelőző évre az alapbérének száz
7 százaléka illette meg prémiumként, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezzel a mértékkel kell a munkaviszonyának megszűnéséig terjedő időre elszámolni (Legf. Bír. Mfv. II /1996. sz.). A már kitűzött prémiumfeladat visszavonása A prémium kitűzése a munkáltató joga. Ha annak fizetésére a munkaszerződésben vállal kötelezettséget, mint fentebb megismerhettük, mindez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét a prémiumra. Ha a munkáltató szemszögéből közelítünk e kérdéshez, javasoljuk: a prémiumra a munkaszerződésben ne történjék utalás, a szerződés erről ne rendelkezzen. Elégséges - és a munkáltatót jogilag pongyola eljárása utóbb nem hozza költséges pervesztes helyzetbe -, ha a munkaszerződéstől különálló munkáltatói nyilatkozat rendelkezik a prémium kitűzéséről és jogosultság feltételeiről, továbbá a prémium összegéről. A munkáltató a közlést követően visszavonhatja-e a már kitűzött és a munkavállalóval közölt prémiumfeladatot? Mennyiben játszik szerepet ennek jogi megítélésében, hogy a feladat teljesítését a munkavállaló már megkezdte? Az üzemvezető felperes munkaviszonya az alperes munkáltató rendes felmondása következtében szűnt meg. Az üzemvezető kérte az előző évre kitűzött prémiumfeladatokra és a már kifizetett prémiumelőlegre tekintettel további prémium megfizetését. A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte a munkáltatót a prémium megfizetésére. Ítéletének indokolása szerint a prémiumkitűzés megfelelt a jogszabályoknak, és a munkáltató a kitűzött feladatok teljesítését sem vitatta. A prémiumkitűzés nem tartalmazott korlátozó vagy kizáró feltételeket. Az igazgatói intézkedés, amellyel a munkáltató visszavonta a prémiumfeladatokat, jogellenes volt. Végül a munkáltató felülvizsgálati kérelmére eljárt Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban megállapította: az üzemvezetőnek jogszerűen állapították meg az évi prémiumfeladatait, de a prémiumkitűzés visszavonása már nem volt jogszerű eljárás. A munkáltató ugyanis a közlést követően nem vonhatja vissza a már kitűzött és a munkavállalóval közölt olyan prémiumfeladatot, amelynek teljesítését a munkavállaló már megkezdte. (Legfelsőbb Bíróság M. törv. I /1982. sz.) A munkáltató részére a prémiumfeladat egyoldalú visszavonásának lehetőségét biztosító feltétel jogellenes, és erre hivatkozva a munkavállaló nem zárható el a prémiumtól (Legf. Bír. Mfv. II /1995. sz.).
A munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.048/2000/7. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság B. L. felperesnek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenJAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT
JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 1 Preambulum: Túrkeve Város Önkormányzata (a továbbiakban: Tulajdonos), mint a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft, 5420 Túrkeve Kinizsi u. 51 (a továbbiakban: Társaság) 100%-ban
RészletesebbenNincsen a törvényben, mégis fizethetjük?
MUNKA J GGAL KÉRDEZZÜK DR. HORVÁTH ISTVÁN ÜGYVÉD, C. EGYETEMI DOCENS PHD (ELTE ÁJTK) 1 Nincsen a törvényben, mégis fizethetjük? A prémium munkajogi kérdései II. RÉSZ Az ösztönző bér megvonható-e egyoldalúan
RészletesebbenA KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
RészletesebbenA munkavállaló által tett jognyilatkozatra is irányadó az a bírói gyakorlat, miszerint utóbb az azonnali hatályú felmondás indokolása nem bővíthető.
A kötelezettségvállalás felmondására az Mt. 16. -a lehetőséget biztosít. Arra a felperes sem az azonnali hatályú felmondásban, sem az eljárás során nem hivatkozott, hogy nem állnak fenn a kötelezettségvállalás
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
Részletesebben72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.
Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat
Javadalmazási Szabályzat Melléklet a 47/2013.(IV.30.)Öh.sz határozathoz Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló -
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M. 406/1997/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a Független Rendőrszakszervezet Jogi Képviseleti Szolgálat (1388 Budapest, Pf. 52. ügyintéző:
RészletesebbenMUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező
RészletesebbenK I V O N A T. szabályzatának elfogadásáról 7 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:
1 K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 30-án megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Ercsi Dunakavics Nonprofit Kft.
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. 2012. május 24-i rendkívüli ülésére
6. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 24-i rendkívüli ülésére Tárgy: A Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft.-hez kapcsolódó
RészletesebbenAktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)
Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
Részletesebbenúj jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.
Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
Részletesebbení t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai
RészletesebbenAz alkalmazott jogszabályok: Pp.3. (2) bekezdése. Győri Ítélőtábla Pf.III /2012/4.szám
A bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához kötve van, a kereseti kérelemhez kötöttség azonban nem jelenti azt, hogy a fél által megjelölt jogcímhez is kötve lenne. A
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN
VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra
RészletesebbenÍ t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt
RészletesebbenMIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?
MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet
RészletesebbenPénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele
Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen
RészletesebbenVEZETŐI JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT
UV Újpesti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság VEZETŐI JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Budapest, 2012. Jóváhagyta a Tulajdonos...számú határozatával Az UV Újpesti Vagyonkezelő
RészletesebbenA VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
Részletesebbenműszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)
Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V. Markó u. 27. 1055 4.M.2875/1999/5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.) ügyintéző:
Részletesebben2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól
a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján
RészletesebbenMUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE
MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A
RészletesebbenA bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk
1. sz. Melléklet A bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk Az alapbér [Mt.136-138. ] Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi eleme.
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes
RészletesebbenA munkaviszony létrejötte és megszűnése
A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu
RészletesebbenA munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kialakuló bírói gyakorlat az új. Mt. tükrében. Szerző: dr. Bana-Nagy Adrienn
A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kialakuló bírói gyakorlat az új Mt. tükrében Szerző: dr. Bana-Nagy Adrienn Miskolc 2015. november 29. I. A Munka Törvénykönyve változásának jogszabályi, jogpolitikai
Részletesebbenhumán erőforrás vezérigazgató igazgató Munkáltatói jogkörök felettes
Munkáltatói jogok gyakorlásának szabályai Alulírott Lenkei István, a Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Székhely: 7030, Paks, Gagarin utca 1. 3. em. 302/B.; a továbbiakban: Munkáltató
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)
Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított
RészletesebbenA BERÉNYÉP Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Javadalmazási Szabályzata
A BERÉNYÉP Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Javadalmazási Szabályzata Amely készült a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékos működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. * (3) bekezdésében
RészletesebbenEBH2016. M.25. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás
EBH2016. M.25. Amennyiben a közalkalmazott garantált illetményének mértéke jogszabály alapján emelkedik, és a felek között nem jött létre újabb megállapodás a kinevezés módosításával az összilletmény emeléséről,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet
RészletesebbenPERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL
PERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL A látszólagos keresethalmazatban álló kérelmek pertárgyának értékét is csak egyszer, a nagyobb perértékő kereseti kérelem alapján kell megállapítani.,nincs
RészletesebbenA MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
NEM JOGERŐS! Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 4.M.787/2004/15. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság dr. Tordai Gábor előadó (Független Rendőr Szakszervezet, 1077 Budapest, Király
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A MAGASABB VEZETŐKJOGÁLLÁSÁVAL ÉS BÉREZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNYBELI MÓDOSÍTÁSOKRÓL
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 59289/2009. CÍM: TÁJÉKOZTATÓ A MAGASABB VEZETŐKJOGÁLLÁSÁVAL ÉS BÉREZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNYBELI MÓDOSÍTÁSOKRÓL
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V. Markó u. 27. 8.M.4118/2000/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1077 Budapest, Király u. 71., üi: dr.
RészletesebbenRendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972
uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,
Részletesebben1. Az MVM Paks II Zrt. küldetése. 2. Foglalkoztatás. 3. Vezető tisztségviselők
Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM Paks II Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai, továbbá a
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Kaposvári Munkaügyi Bíróság 2.M.733/2000/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőr Szakszervezet dr. Topánka Erika képviselő által képviselt K. Z. felperesnek a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea
RészletesebbenOBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft
OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN
Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1.M.10016/1998-2. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet által képviselt A.K. felperesnek a Budapesti Rendőr-főkapitányság
RészletesebbenMunkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu
Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.
RészletesebbenTájékoztató óta folyamatban lévő munkaügyi perről. Előterjesztő: Dr. Árvay István elnök. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. 7. sz.
Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 7. sz. napirend Előterjesztés A Társulási Tanács 2015. szeptember 22-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Tájékoztató 2011. óta folyamatban lévő munkaügyi perről
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Zalaegeszegi Munkaügyi Bíróság 1.M.107/1999/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf. 52.) által képviselt Gy. Gy. felperesnek a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság,
Részletesebbení t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást
Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály
RészletesebbenSZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN
SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 578/2015. (XII.17.) határozatával elfogadott Javadalmazási Szabályzat Hatályos: 2016. január 1. napjától JAVADA LM AZÁS I S ZABÁLYZAT Eger Megyei Jogú
RészletesebbenA felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika
A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság
RészletesebbenJAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT
JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT Alulírott Dorog Város Önkormányzata (adószám: 15729741-2-11, cím: 2510 Dorog, Bécsi út 79-81., képviseli: Dr. Tittmann János polgármester), mint a KOMMUNÁL-JUNK Közszolgáltató
Részletesebbení t é l e t e t : Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s
Pfv.II.21.499/2014/8. A Kúria a felperesnek az alperes ellen készfizető kezesség iránt a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 14.P.XVIII.21.288/2013. számon indított perében a Fővárosi Törvényszék
RészletesebbenBudai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete
Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/73 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:
Részletesebben1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése
A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés
RészletesebbenKúria. Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium KÚRIAI DÖNTÉSEK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÉMAKÖRBEN
Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium KÚRIAI DÖNTÉSEK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÉMAKÖRBEN Előadó: Dr. Tálné dr. Molnár Erika kollégiumvezető-helyettes, tanácselnök A EBH2010.2179 Az egyéni védőeszközök használatának
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ALAPÍTÁSÁBAN LÉVŐ GERJE-FORRÁS NONPROFIT KFT. JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZATA
PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ALAPÍTÁSÁBAN LÉVŐ GERJE-FORRÁS NONPROFIT KFT. JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZATA A JELEN JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZATOT PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A /2015. ( ) SZÁMÚ
RészletesebbenMUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve
MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..
RészletesebbenAz EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?
ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.228/2005/30.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a G. Ügyvédi Iroda által képviselt R. Díszlet- és Jelmeztervező Bt. felperesnek a
RészletesebbenÉRDEKELTSÉGI SZABÁLYZAT
Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft. 1152 Budapest, Hunyadi u. 3. ÉRDEKELTSÉGI SZABÁLYZAT A RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft. Szervezeti
RészletesebbenMegállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról
Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület március 24-i soros ülésére a Javadalmazási Szabályzat elfogadása tárgyában
E L Ő T E R J E S Z T É S 20. a Képviselő-testület 2016. március 24-i soros ülésére a Javadalmazási Szabályzat elfogadása tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! A 2016. február 11-i képviselő-testületi
Részletesebbení t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Bíróság 7.K.31805/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a Gana 21 Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen (Hiv.sz.: Vj-141/2002) verseny
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12
Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/5. számú ítélete
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.38.073/2014/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/62 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok javadalmazási szabályzatainak megalkotására Tisztelt Képviselő-testület! 2009.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
RészletesebbenElőterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Előterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról A köztulajdonban álló gazdasági társaságok
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.850/2014/7. szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda által (eljáró ügyvéd: dr. Soltész Beatrix) képviselt felperesnek, dr. Juhász Ádám ügyvéd által képviselt
Részletesebben#'. O ~,_,-- cj. D üt>
1/2~: /I ~ "/)~/1ÁW~ Vu:d:"Jt ~ ~rn4 #'. O ~,_,-- cj. D üt>,a Dullr''J>. ~\U mint másodfokú biróság 7.Pf.21.298/20 17/7. V I Ėrk." A Budapest OTP Faktoring Zrt. (1066 Budapest, Mozsár u. 8.) felperesnek
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.
3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta
RészletesebbenT/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat
Javadalmazási Szabályzat Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított köztulajdonban álló (kizárólagos és többségi tulajdonú) gazdasági és nonprofit gazdasági társaságai vonatkozásában alapítói
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.828/2014/5. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd felperesnek a Bertók Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bertók Mihály
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.
A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás
Részletesebben