EGY JOGÁSZKARRIER A 19. SZÁZADBAN CSEMEGI KÁROLY ( )
|
|
- Szebasztián Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MEZEY BARNA EGY JOGÁSZKARRIER A 19. SZÁZADBAN CSEMEGI KÁROLY ( ) Csemegi Károly a magyar büntetőjog-tudomány történetének egyik legnagyobb formátumú egyénisége volt. 1 Sikeres ügyvéd és kiváló kodifikátor. Tevékenységének java része arra az időre esett, amikor az új magyar polgári állam jogi alapjait vetette meg a törvényhozás: Törvényalkotó tehetsége kibontakoztatásának kedvezett a politikai környezet. Ahogyan Tarnai János találóan megfogalmazta: "Csemegi Károlyról még... futólagos rajzot sem lehet készíteni az ország viszonyaira való folytonos vonatkozás nélkül. Az ilyen szabású emberek jellemzését nem merítheti ki egyes alkotásaiknak magukban való leírása. Minden alakításuk, életük systemájának egy mozzanata, az pedig az országrend szerint alakul. Csemegi működése is ilyen volt. Közel ötven éves tevékenysége a legszorosabb kapcsolatban áll összes jogi művelődésünkkel." 2 1. AZ ÉLETPÁLYA Nasch Károly május 3-án született, Csongrádon. 3 Apja, a korábbi párizsi bankalkalmazott Nasch József Károly falusi kiskereskedő, s ugyan filléres gondjai a családnak nem voltak, gimnáziumi taníttatása után csak magára számíthatott a legidősebb fiú. Hárman voltak testvérek: Károly, 1 Vö. Angyal Pál emlékbeszéde Magyar Jogászegyleti Értekezések, Budapest Tanai János: Csemegei Károly emlékezete. In: Csemegi Károly emlékezete. A Magyar Jogászegylet Díszülése október 29. Magyar Jogászegyleti Értekezések, Budapest, 1899., 6-7. o. 3 Vö. Magyar Életrajzi Lexikon I. főszerk. Kenyeres Ágnes, Budapest 1967., 306. o. 11
2 Antal és Ignác. Károly 17 évesen búcsúzott el a szülői háztól, hogy a forrongó ország központjába, Pestre utazzon. 4 Amikor útnak indult, kitűnő szellemi munícióval rendelkezett. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, melyet kiegészített szülei nyelvoktatása. Anyja csak németül beszélt vele, apja kitűnően értette a franciát. A negyedik osztályt kiváló eredménnyel, az osztály eminenseként zárta. A gimnázium első négy osztályát a pesti piaristáknál végezte, ahol együtt tanult Bánffy Dénes báróval, Gajzágó Salamonnal és Funták Sándorral. 5 Apja 1836-ban tett egy kísérletet: Szegeden katonai reáliskolába íratta, de esztendő múltán Károlyt ismét a piarista gimnáziumban találjuk. A német és francia mellett a latin nyelvet is mesteri fokon sajátította el. Betegsége visszakényszerítette a Tisza parti városba, hogy az utolsó két gimnáziumi osztályt Szegeden fejezze be. Ekkor tanult meg olaszul, az önképzőkörben Dante-fordításokat tolmácsolt. A görög már csak afféle kiegészítés volt a nyelvi palettán. Vonzotta a jog: már tizenhat-tizenhét éves korában felbukkant a megyei törvényszék ülésein, olvasmányai között fellelhető a reformkor jogi publicisztikája. 6 Pesti szobatársa, Korányi Frigyes jóvoltából lehetett házitanító a Fischer családnál, s ez lehetővé tette jogi tanulmányai finanszírozását. Benthamot és Beccariat olvasta, Jehring és Stammler munkáit tanulmányozta. Kedvenc olvasmánya az évi büntető javaslat és a Code Napoleon. Széleskörű műveltségével, öt idegen nyelvismeretével, tájékozottságával elismerést aratott pályatársai között. Aktivitása a társasági élet felől a politika irányába fordult. Korányival, Funtákkal és Gajzágóval létrehozták az egyetemi ifjúság egyesületét, az egyetemi magyar társulatot, melynek engedélyezését azonban tekintélyes professzoruk, Schedel (Toldy) Ferenc sem tudta kijárni a Helytartótanácsnál. 7 Életrajzírója ezt a mun- 4 Hajnal H.: Csemegi Károly, a magyar büntetőtörvénykönyv s a bírói szervezetről szóló törvény megalkotójának élete és működése, Budapest, 1943., 3-4. o. 5 Gajzágó Salamon a hetvenes években az állami számvevőszék elnöke, Funták, az ügyvédi kar meghatározó alakja, méltó partnerei a Csemegi Károlynak. 6 Hajnal H o. 7 Edvi Illés Károly: Csemegi Károly élete és kora In: Csemegi Károly művei sajtó alá rendezték Edvi Illés Károly és Gyomai Zsigmond, Budapest I. Budapest, 1904., VII. o. 12
3 kát, az alapszabályok kidolgozását tarja Csemegi első kodifikációs munkájának. 8 Feltehetően az illegálisan (vagy inkább: baráti körként) tovább működő társaság hazaias hangulata is közrejátszott abban, hogy Nasch Károly régi családnevét elhagyva Csemegire módosította vezetéknevét ban, húszévesen már ügyvéd, rövidre rá Csongrád vármegye választott aljegyzője. A megye követeként résztvevője az utolsó rendi országgyűlésnek, támogatója Kossuth Lajos és Deák Ferenc modernizációs programjának. A gyűlés után rövid utazást tett Párizsba, a forrongó, forradalmi eszméktől teli városba, hogy hazatérve a szabadságharc eseményei sodorják magukkal. Előbb honvédként harcolt, majd Torontál megyei aljegyzőként a vármegye csapatainak főparancsnoka tavaszán Batthyány Kázmér megbízásából gyalogzászlóalj és lovasszázad élén már őrnagyként küzdött a bánáti és a bácskai hadjáratban. 9 Az elbukott háború a megtorlást is magával vonta: Csemegi az aradi laktanyában, a temesvári várban raboskodott, majd a budai Nádor-kaszárnyában a hadseregbe besorozott katonaként töltött el összesen fél esztendőt. Várfogsága idején tanult meg angolul, Bacont és Benthamet már eredetiben olvasta. A hat hónap után Aradon kezdett ügyvédi praxist. A számára kínálkozó talán egyetlen lehetőséget aknázta ki ezzel Csemegi Károly. A fiskális iroda lehetővé tette, hogy a joggal is foglalkozzon, praktikus ismereteit is gyakorolja, meg is éljen, s ügyesen egyensúlyozva a magánélet és hatalom által birtokolt terrénum határán, hírnévben gyarapodva vészelte át a diktatórikus korszakot. Csongrád megye, melyben polgármester volt Antal öccse, s ahol városi tanácsosként dolgozott Ignác, tisztséggel kínálta meg, ő azonban többre becsülte a függetlenséget ben vette feleségül Fisher Franciskát, s hamarosan megszületett fiuk, Ákos. Az ügyvédi munkát rendőri ellenőrzés mellett, egy kis román faluban, Butyinban volt kénytelen folytatni, de híre és tekintélye messze túlterjedt a falucska határán. Szakmai röpiratokat szerkesztett, 10 majd 8 Hajnal o. 9 Edvi Illés: VII. o. 10 Csemegi Károly: A nemzetiségi kérdés a jelen és a jövő szempontjából. Pest,
4 erőteljessé vált publicisztikai tevékenysége. A Magyarországban 11 és a Pesti Naplóban, a Törvényszéki Csarnokban 12 tett közzé cikkeket, tanulmányokat. Majdani kodifikációs karrierjét ezek az írások alapozták meg, hiszen rajtuk keresztül szerzett tudomást róla a hatalomra készülő liberális politikai elit, mindenekelőtt Deák Ferenc és Horvát Boldizsár. Aradon a gyakorló jogászokat egyletbe szervezte, melynek ülésein a jog legkülönfélébb problémáiról értekeztek az előadók, vitatkoztak bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők és közigazgatási tisztviselők. A kiegyezést követően Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter hívja Csemegit a tárcához. Szükségünk van az Ön munkásságára, amellyel idáig is, előttünk jól ismert módon szolgálta a jog és igazság eszméit. Ezért felkérem Önt, hogy munkáját állítsa be az Igazságügyi minisztérium szolgálatába, mely Önt miniszteri osztálytanácsossá kinevezendi től 1879-ig munkálkodott az igazságügyi minisztériumban, előbb titkárként és tiszteletbeli osztálytanácsosként, majd miniszteri tanácsos lett, később államtitkár. A tíz esztendő alatt három igazságügyi miniszternek Horvát Boldizsárnak, Pauler Tivadarnak, Perczel Bélának és hat miniszterelnöknek: Andrássynak, Lónyaynak, Szlávynak, Bittónak, Wenckheimnek és Tiszának dolgozott. Ez idő alatt számos reformtörvényt dolgozott ki, s számos alkotás kifejezetten az ő egyszemélyi munkásságának eredménye. Koncepciója volt, ugyanis, hogy a nagy kodifikációs munkákat egyedül, csakis egyedül lehet megalkotni. Lehet-e átadni a munka egy részét? Goethe a Faust egy részét átadhatta-e volna valakinek, vagy Verdi csak egy részét komponálhatta-e volna a Traviátának? ban élete egyik legnagyobb sikerét aratta: elementáris erejű beszédeiben megvédte a büntető törvénykönyv nagy támadásokat kiváltott javaslatát, s az 1878:5.tc., a később egyszerűen csak Csemegi kódexnek nevezett Büntető törvénykönyvet becikkelyezték a magyar törvények közé. A Szent István rend középkeresztjével kitüntetett államtitkárt a törvény elfogadását követően Perczel igazságügyi miniszter 6000 forint 11 Lásd Csemegi Károly: A királyi kuria és az alkotmány In: Magyarország, október 19., A büntető törvények és a bíróság, In: Magyarország, december 6. A jogvesztés elmélete és az államjog, In: Magyarország, május 12 Vö. Csemegi Károly: A hatalom jog? In: Törvényszéki Csarnok 1866, 42. sz. 13 Hajnal o. 14 Hajnal o. 14
5 pénzjutalomban akarta létesíteni, amit ő alamizsnának tekintve az öt esztendős munkáért és az eredményért: Kelet-Közép Európa egyik legnívósabb jogalkotási termékéért felháborodottan visszautasított. 15 Sértettségében nyilván szerepet játszott az is, hogy a Büntető törvénykönyv elkészülte után megakasztva közigazgatási karrierjét, a bírói karba irányították, és kúriai tanácselnökké nevezték ki. A Kúrián 1893-ig dolgozott, amikor is nyugdíjazását kérte től megkapta Őfelsége valóságos belső titkos tanácsosi címét, 1896-ban pedig a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává választotta és avatta. Kezdeményezésére 1878-ban hívták életre a Magyar Jogász Egyletet, melynek első elnökévé is lett. Ezt a tisztségét betegsége elhatalmasodásáig, 1898-ig viselte. Ekkor az Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. A hetvenkét esztendős Csemegi influenzából kialakult tüdőgyulladással majd orbánccal ágynak esett. Dacára a gondos orvosi ápolásnak, március 18-án elhunyt. 2. A TÁRSADALMI HÁTTÉR Életpályájának hátterét egy fölöttébb izgalmas politikai tabló adta meg: a reformkor, az alkotmányos forradalom, a szabadságharc, a megtorlás és végül a beteljesedett álom: a polgári alkotmány realizálása. Ez a kor, amely Jókait, Munkácsyt, Zichyt, Benczúrt, Fadruszt, Arany Jánost, Madáchot, Szilágyi Dezsőt, Apponyi Albertet, Erkelt, Blaha Lujzát, Újházi Edét s még sok hasonló nagyságot adott, csak ez tudott kitermelni egy olyan törvényhozót, mint Csemegi volt. 16 Egyetemi tanulmányait és pályakezdetét arra a korszakra datálhatjuk, amikor a lelkesedés egekig csapott, amikor a közélet porondján a mindmáig legképzettebb, legműveltebb, legfelkészültebb politikai elit vívta csatáit a magyar alkotmány továbbfejlesztéséért, amikor a modern eszmék gát nélkül özönlöttek az országba, s amikor Desewffyk és Széchenyik, Eötvösök és Deákok érveltek Kossuthokkal a hogyan tovább- 15 Hajnal o. 16 Hajnal o. 15
6 ról. A nemzeti gondolat ébredésének, a Nemzeti dal születésének napjaiban. Abban a korszakban, melyben minden elképzelhető volt, s amelyben a remény és lelkesedés volt a mindennapos állapot. Az országgyűlés pártjai országrengető törvényjavaslatokról polemizáltak, evolúció és revolúció csatázott a diétán. Ekkor volt egyetemista Csemegi, egyesületet szervezett, vármegyéjében aljegyzőként élte meg a forradalmi változásokat. A huszonkét éves ifjúnak a szabadságharc fegyveres kaland és a hazáért hozott természetes áldozat Az országra kényszerített háború a forradalmi lelkesedés és az elkeseredett küzdelem partjai közé szorította a fiatalságot, köztük Csemegit is. A magától értetődő felelősségvállalás, a romantikus lobogás, a hétköznapi magatartásnak tekintett hősiesség a forradalom dicső pillanatától a megalázó fegyverletételig természetes jellemzője korosztályának. Kitörölhetetlen emlék, meghatározó élmény, tartós muníció a jövőre. Tudta mindenki jól, a fegyveres résztvevőkre hadbíróság, fogság és - besorozás, fizikai és szellemi megtorlás várt és mégis: néhány év múltán sikeres ügyvédként látjuk viszont Aradon. (Még akkor is igaz ez, ha rendőri felügyelet alá helyezik rövid időre, sőt átmenetileg el is telepítik irodáját egy kis román faluba). Az emigráció, az itthoni visszavonulás és a behódolás között lehet választani, az ország forradalmár politikusai vagy külföldön szervezték a nemzetközi szolidaritást, keresték a menedéket vagy a passzív rezisztenciát vállalva húzódtak meg birtokaikon, kúriáikban, a terror enyhülését várva. A fiatal tehetséges jogász számára a meg nem alkuvó óvatosság, a részleges aktivitás, a hatalom toleranciáját próbáló ügyvédi pálya kínál megoldást és fennmaradást. Megélhetést és jogi praxist. A politikai alkalmazkodás, a türelmes várakozás, a csöndes elmélkedés és az elővigyázatos jogi fogalmazás kényszerű gyakorlata lett iskolája a majdani megfontolt kodifikátornak. A kiegyezés, a közjogi diadal megnyitotta az utat a polgári Magyarország felépítése előtt. A feladatok legfontosabbika, melynek jelentős részét a diktatórikus korszak bécsi kormányzata másfél évtizeden át megbéklyózott: a jogrendszer nemzeti modernizációja. A társadalmi mozgalmak indulati jellege, melyet a nemzeti függetlenség forradalmi eszméje indukált, megcsendesedett. A fegyveres harc, a forradalmi tettek helyett a hétköznapok kemény munkája következett, a forradalmi eszmék fegyve- 16
7 res képviselete helyett a szorgos építőmunka következett. Eldőlt a kérdés: revolutio helyett evolutios útra lépett a magyar fejlődés. A látványos forradalmi önfeláldozás helyébe a hétköznapi aprómunka kitartása lépett. Ez persze nem jelentette, hogy kisebb jelentőségű lett volna a teljesítmény, hogy a nyugodt szakmai alkotás kisebb eredményeket szült volna, mint a fegyveres ellenállás hősies önfeláldozása. Csupán másként, más módszerekkel kellett a polgárosodást szolgálni. Ennek a munkának egyik legdolgosabb szolgája lett alkotóképessége teljében a képességeit az igazságügyi miniszter rendelkezésére bocsátó, negyvenes éveit taposó jogtudós. Az igazán nagy változások a dualista korszak első évtizedében lezajlottak. Megszülettek a polgári jogállamiság alapjait jelentő törvények, kiépültek az ennek megfelelő intézmények és intézményrendszerek, az országgyűlés elfogadta a legfontosabb törvényeket. A második liberális generáció nagy történelmi feladata ezzel beteljesült, históriai szerepe pedig véget ért. A Deák Ferencek, Horvát Boldizsárok és Eötvös Józsefek helyét Tisza Kálmánok, Perczel Bélák és Szilágyi Dezsők vették át. A balközép politika uralomra kerülése jó néhány, a jogalkotásban is érzékelhető változást hozott. A kormányok szabadelvűsége már nem elvi gyökerű volt, hanem a politikai racionalitás szolgálatában állított eszköz. Tisza Kálmán hatalmi politikája a reformok lezárultát jelezte és nem engedett teret a nagy törvényalkotási munka folytatásának; a kodifikációs munkálatok elhúzódtak. Miután a szükség kevésbé szorította a törvényhozást és a végrehajtó hatalmat a sürgős kodifikálásra, a jogalkotás megcsendesedett. A Tisza-kormányzat erős vármegyei szemlélete a független törvénykezéssel szemben a közigazgatás kihangsúlyozását hozta. A jogot, s különösen a törvényalkotást alárendelte a politikai szempontoknak. Nem csoda, hogy a nagy öregek egymás után hagyták el a politikai arénát, mind több új arc bukkant fel az államhatalom színpadán. Nem távozott mindenki jókedvűen. Sokan csalódottan, mások sértetten vonultak vissza, hogy azután szomorúan vagy indulatos kritikával szemléljék a politikai eseményeket. Közöttük volt Csemegi Károly is. 17
8 3. A JOGÁSZKÉP VÁLTOZÁSAI Magyarországon hagyományosan sokan tevékenykedtek jogászként. Jogásznak lenni nem annyit tett, mint jogi végzettséggel rendelkezni. A jogász hivatás a praxisban szerzett tapasztalatok alkalmazását jelentette a törvényhozás, a törvénykezés vagy a közigazgatás valamely zónájában. Jogásznak lenni magától értetődő életforma volt a feudális politikai életben a vármegyei-városi szinttől a központi kormányzatig, a rendi diétáig. A "végzettség" is hosszú ideig bizonytalan fogalom volt, a jogban való jártasság igazolása nem volt feltétlenül felsőiskolai végzettséghez kötve, így meglehetősen nehéz megadni a jogászok tényleges számát is. Talán az ügyvédként munkálkodók száma igazíthat el bennünket. Fényes Elek adatai szerint 1847-ben Erdély nélkül Magyarországon 4123 ügyvéd tevékenykedett ben a nyilván tartott ügyvédek, közjegyzők, jogi ügyintézők, kijárók és kereskedelmi magánügynökségeken dolgozó tisztviselők együttes száma: ben a nyilvános joggyakorlatot már folytatók 4884-en voltak. 17 A jogászok (és köztük az ügyvédek) nagy száma jelezte, hogy a jogász élet nem csupán a szűk értelemben vett jogi szakmára terjedt ki, de a jogban szerzett praktikus ismeretek alkalmazása okán előfeltétele volt a politikai karriernek is, önkormányzatoknál és központi kormányszerveknél egyaránt. Ahogyan a forradalmi eszmék megfogalmazói és zászlóvivői is a jogászok lettek. Korszakunk, melyben Csemegi Károly karrierje alakult, a jogászság szerepváltozásának kora volt. A szabadságharc előtt a reformkor lelkes tenni akarásában az ideál a politizáló jogász alakja lett. A hagyományos jogászkép változóban volt. Az egész országot elárasztó, patvarián nevelkedett praktikus jogász helyébe a művelt, politizáló jogász alakja lépett. Megszűnt a kor, mikor legista és jogtudós közé egyenlőségjelet tettek. 18 Deák Ferenc, Szalay László, Szemere Bertalan, Kossuth Lajos mintája nyomán népszerűvé lett a politizáló jogász. A polgári átalakulás reformkori vezéralakja a jogászok táborából toborozta legtöbb aktivistáját. "Át- 17 Szabad Gy: Az értelmiség foglalkozási struktúrája In: Magyarország története , Budapest, 1979, 595. o. 18 Csemegi K: A jogászat és a jogászok helyzete hazánkban In: Csemegi Károly művei I ,
9 ható és tartós volt a hatás, melyet több eredménytelen kísérlet után a jelen század harminczas éveiben Deák Ferencz s a később hozzácsatlakozott, fennkölt szellemű, nemes gondolkozású, nagy tudományú jeleseink gyakoroltak a közszellemre... a reformmozgalom... minden más tekintetet leszorított mély belátással, lelkesedéssel és bátorsággal". 19 Ebben az érában nevelkedik Csemegi Károly. Ebben a hangulatban lesz jogásszá, gondolkodó felnőtté. Későbbi életében a reformkor európai szellemiségű politikai mozgalmának szellemisége számára döntően meghatározó szemponttá válik. Azt a nemzeti géniuszt, melyet a maradi jogász és politikusi szemlélet közvetítetett, egy másikkal kívánta felváltani. Hiszen ez a szemlélet tulajdonképpen minden nagyobb szellemi erő kifejtésének a nemzetietlenség anathemájával való exsecratioja, a munkakerülő tunyaság és a fölényét féltő áltekintély oltalmára. A nemzeti genius e nemű orthodoxiájának tana: valóságában nemzetellenes: a történelemnek öntudatos, vagy öntudatlan meghamisítása. 20 Ekkor lett a rendi jogba kapaszkodó, nemzeti színekben tündöklő, modernizációellenes erők kíméletlen kritikusa. Az alkotmányos forradalom lebonyolításához, a Béccsel kötendő alkotmányos kompromisszum diadalra viteléhez jogban jártas, a törvényeket jól ismerő és használó, politikusi vénával rendelkező jogászok kellettek. A katedrajogászok háttérbe szorultak (ezzel együtt a hagyományos történeti (katedra-)jogtudomány is hatástalanná vált). A felerősödött modernizációs hajlandóság a nyugati eszmék és a nyugati eredmények átvételét szorgalmazta. A jogtudomány, a jogi konstrukciók és megoldások elsősorban nem, mint hazai jogalkotás, tudomány vagy törvénykezés, hanem mint egyetemes európai képletek bukkantak fel. A politikai tartalommal megtöltött alakja egyben a tiszta eszmékért lelkesülő jogász, ki ha kell, kardot is ragad. Ez az átmeneti lelkesültség sodorja Csemegit is a szabadcsapat élére. (Ez azonban múló pillanat a magyar jogászság életében csak úgy, mint az ifjú jogász pályáján. Csemegi példaképe a higgadt, revolutiótól irtózó Deák.) A diktatúra másfajta szakembert igényelt. Az elnyomó hatalom soha nem független, gondolkodó (s főleg nem liberális) jogászt akar a jogéletben látni. A diktatúra az államot szolgáló, jogvégzett szakember alakjával 19 Csemegi K: A jogászat és a jogászok helyzete hazánkban 1904., ih o. 20 Csemegi K: A jogászat és a jogászok helyzete hazánkban 1904., ih o. 19
10 szimpatizál. Az államot szolgáló és az állam által behatárolt terepen mozgó, általa előírt feladatokat, az általa meghatározott jogi keretek között végző szervilis, ellenőrzött és megbízható jogászhivatalnokot. Ez a felfogás eleve lehetetlenné tette a magyar hazafiak, különösen a forradalomban vagy a szabadságharc során szerepet vállalók számára a közszolgálatba lépést. Egyetlen viszonylag független terep maradt a jogász számára: az ügyvédség. Ez a foglalkozás is ellenőrzött volt ugyan, ez is állami engedélyhez kötött, de ügyes és óvatos, a politikát nem érintő praxisvezetés esetén viszonylag szabad mozgástérrel rendelkezett. Igaz ezt is "az engedélyes ipar szempontjából szervezte" az abszolút törvényhozás, 21 de a hétköznapi jogi ügyintézésben mégis maradt némi lehetőség függetlenségre, a konkrét ügyek kapcsán a gondolkodásnak és a szónak némi szabadságát is meg lehetett tartani. Szemben a bécsi kormányzat hivatalnokjogász modelljével a magyar minta a rezisztáló jogász képe. A reformer, politizáló jogász az ügyvédi praxisba húzódott vissza. A napi ügyeket intéző ügyvéd azonban készült a változásra. Kihasználta a lehetőséget arra, hogy szakmailag felkészüljön az akkor még nem sejtett, reá váró feladatokra. Csemegi Károly elmélyült a tudományokban, tollát próbálgatta kisebb publicisztikai dolgozatokon, közjogi és jogtudományi kérdésekről értekezett. Kodifikációról és unifikációról, a közigazgatás és a magánjog kapcsolatáról, a jog kialakulásáról és természetéről, az elkeresztelésről. Ezek a cikkek nem csak a szakmai hozzáértést alapozták meg, de hírnevet hoztak az országos közéletben is. A kiegyezés közjogi diadalt hozott és jogász szakma felelősségének megnövekedését után egy más típusú jogász kerestetett: a kodifikátor. Higgadt gondolkodó, a világosfejű normativista, a széles látókörű, tudományosan művelt jó tollú jogtudós. A kiegyezés Magyarországán nagy feladatok fókusza a kodifikáció volt. Minden a törvényalkotás körül forgott, hiszen a semmiből kellett teremteni egy polgári jogrendszert. Az áprilisi törvények inkább alapvetésnek tekinthetők, irányelvként szerepeltek egy majdani szisztematikus törvényalkotáshoz. A neoabszolutizmus korának fenntartható jogszabályai hézagosan, a közjogtól nagy távolságra eső területek részletszabályozását tartalmazták. A rendi jog többnyire alkalmatlan volt a polgári társadalom mindennapjainak rendezésére. Eu- 21 Tarnai
11 rópai látókörű, felkészült jogászok kellettek tehát, akik a princípiumokat a részletszabályok nyelvére váltották, akik a jogszabályokat szerkezetbe vonták, megszerkesztették, és tudományos monográfia-számba menő indoklással látták el azokat; állták a parlamentben az ellenzék támadásait és okos érvekkel, lángoló szónoklatokkal védelmezték meg a javaslatok szövegét, vitték sikerre a törvénytervezeteket. A személyes karrierre óriási lehetőség nyílt, szakmai téren hatalmas kihívást jelentett a feladat, a vállalt munkában pedig nagy felelősséget hordozott a történelmi pillanat. Kevés erre alkalmasabb jogász találtatott a pályán Csemeginél. A Szabadelvű Párt politizálása előtérbe állította a lojális, kormánypárti szolgálattevők modelljét. A szakmai feladatokat visszaszorították a politikaiak. Hiába a szakmai érdem, a politika mellőzi a tudományos kiválóságokat. A jogászok szerepvállalása a kormányzati politikában, az igazságügy súlya a kormányzásban csökkent, sokak sodródtak ki a jogászélet egyéb területeire. Mint Csemegi, a legendás kodifikátor, aki a jog elefántcsonttornyában lelt menedékre: a Kúriára húzódott vissza. Az ítélkező jogász állásában őrizte meg identitását, s törvényalkotóként, kodifikátorként életre hívott koncepcióját alkalmazta immáron a gyakorlatban. A hatalommegosztás elvét kihasználó bíró függetlenség jegyében tevékenykedett nyugalomba vonulásáig. 4. A TÖRTÉNELMI PILLANAT Csemegi Károly számára a történelmi pillanat 1867-ben jött el. A magyar szabadelvűség beteljesülését jelentette a kiegyezés nagy közjogi aktusa. A kiegyezés után hatalmas lehetősége támadt a polgári átalakulást megharcoló generációnak, hogy a szellemi konstrukciókat politikai és jogi aprópénzre váltsa. Immáron az a feladat, hogy az 1820-as évek óta formálódó teóriát, mint kötőanyagot beépítsék az épülőfélben lévő modern magyar állam falazatába. Ennek a munkának nagy része a jogászokra hárult. Megkezdődött a princípiumok, a hatalmi ágak szétválasztásának, a parlamentarizmusnak, a jogállamiságnak törvényben rögzítése, kezdetét vette a politika által támogatott és ösztönzött kodifikáció. A nagy generáció azonban már kifulladt. A negyvennyolcas államalkotás aktív résztvevőinek sorai megritkultak, a legjobbak az ország politikai életében vállaltak szerepet, többen visszavonultak az aktivitástól, mások elhunytak, 21
12 sokan az ellenzéki oldalról támadták Deák közjogi művét, s elvbarátait, a koncepció realizálóit. Nem volt kétséges, egy második nemzedékre van szükség. Ebben a generációban jutott szóhoz Csemegi Károly, Deák Ferenc elkötelezett híve, a művelt tudós jogász. Már a hatvanas években ismert, publicisztikai munkásságával országos nevet szerző ügyvéd neve elsők között bukkant fel az igazságügyi tárca elgondolásaiban. De a történelmi esélyt növelte a jogtudomány koncepcióváltása is. 22 A kiegyezést megelőzően a magyar jog döntően történeti alapokon nyugodott, annak tárgyalása, koncepciója is históriai szempontokkal alátámasztott. A történeti alkotmányt 1848 sem törte szét, sőt döntései az alkotmányos folytonosságot erősítették. A magánjog erőteljesen szokásjogi gyökérzete miatt a polgári korszak jogászai még később is csak részleges törvényi feldolgozását voltak képesek elvégezni. Az 1848-ban társadalmi státusát történeti érvekkel védő nemesség döntő befolyással volt (és maradt) a törvényhozásra és a törvénykezésre, amit csak hosszú idő múltán adott föl. A Habsburgokkal szembeni álláspontot a magyar politika tradicionálisan rendi-történeti érvekre támaszkodó érveléssel igyekezett alátámasztani, mely ugyancsak kedvezett a történeti alkotmányos koncepció továbbélésének. A történeti szempontok jellegzetes mellékhatása volt a maradiság, a reformok elutasítása vagy legalábbis a modernizáció akadályozása. A kiegyezést követően megváltozott a jogászság nézőpontja. A történeti avíttságot átmenetileg háttérbe szorította a jogot szigorúan dogmatikus szempontok alapján tárgyaló irányzat. (Ez csakúgy a magánjogban, mint a büntetőjogban felbukkant). A törvényesség, a törvény előtti egyenlőség és a szabadságeszmény koncepciójának rangra emelése, különösen a büntetőjogban indokolta a dogmatikus tárgyalást. A jogalkotásban egyre inkább teret nyert a jogtudomány eredményeit felhasználó felfogás, mely "első fordulóban" a klasszikus polgári jogelveket dolgozta föl. Az új állam felépítése megigényelte a kodifikációt, kereste a kodifikáció végrehajtására alkalmas, konstruktív gondolkodású jogászokat. A mintának tekintett európai jogtudomány fejlődésében lezárult az első nagy korszak, a klasszikus tanok hirdetésének időszaka. Vége az új 22 Magyary Z: A magyar tudománypolitika alapvetése Budapest 1927, 130. o.; Mátrai L.: A szellemi tudományok, In: Magyar művelődéstörténet 5., Budapest, o. 22
13 tanok doktriner hirdetésének, elérkezett a praxis kora. A tapasztalatok kiérlelt képletet biztosítottak a modernizálódó jogrendszereknek. Már nem kellett kísérletezni, nem kellet kitalálni az optimális megoldást: a legjobb eredményeket lehetett szintetizálni és adaptálni. Ez az európai műveltségű jogász pozícióját erősítette a jogalkotásban. 5. AZ ALKALMASSÁG Csemegi Károly megfelelt e követelményeknek. Praxisban szerzett tapasztalatait elméleti és történeti kutatásokkal egészítette ki. Olvasta és aprólékosan elemezte Justinianust, a Corpus Jurist, elgondolkodva forgatta Stammlert, és Jheringet. Bár mint Tarnai János mondta: "Ő maga prakikus volt, nem művelhette hát hivatásszerűen az irodalmat, amely az embert leköti. 'Rendszeres" munkát nem hagyott ránk" 23 - mégis kisebb dolgozatai, esszéi, a büntető törvénykönyvek hivatalos indoklásai, továbbá a curiai ítéletek tudományos elmélyültségét igazolják vissza. Angol tudása feljogosította arra, hogy eredetiben olvassa Cromwell esszéit és a Habeas Corpus Actet. Francia kötődése nyomán tudományos műveltsége részben francia gyökerű volt. Ráadásul éppen akkor ismerkedett meg a francia tudomány és jogalkotás eredményeivel, amikor az hihetetlen aktivitásban volt. A népek tavaszát követő hét esztendő a francia büntetőjog megújulásának nagy etapja volt. Kedvelt olvasmánya volt a Code Penal, figyelemmel kísérte a büntető-jogtudomány teoretikus és a büntető törvényalkotás praktikus változásait. A németektől tanulta a jogtudomány mélységeihez igazított szabatosságot, a szisztematikus feldolgozást, a precíz szűkszavúságot, a nyelvileg pontos fogalmazás igényét. Az olasz büntetőjogból megismerkedett a pápai, a nápolyi és szardíniai, majd az osztrák és a toscanai törvényekkel, innen tette magáévá a politikai célszerűség és a jogalkotás kapcsolatának tanát. Könyvtárában ott sorakoztak Beccaria, Carmignani és Carrara művei. "A tudományt, mint az államok haladásának egyik legerősebb tényezőjét tekintette Tarnai o. 24 Vavrik Béla: Csemegi Károly emlékezete, In: Csemegi Károly emlékezete. A Magyar Jogászegylet Díszülése október 29. Magyar Jogászegyleti Értekezések, Budapest, 1899., 5. o. 23
14 A kontinens tőlünk nyugatra fekvő országaiban, ebben a korszakban lobogott legmagasabban a kodifikáció lángja. A polgári társadalom magasztos elveinek törvénykönyvekbe (s főként büntető kódexekbe) foglalása volt napirenden a számos forradalmi megrázkódtatást átélt Párizsban csakúgy, mint a nemzeti egységet építő német államokban, (s különösképp az egységes Németországban). Kodifikált az európai hatalmi pozícióját centralizált kodifikációval őrízni kívánó Ausztria csakúgy, mint az önálló utakat kereső, de francia és osztrák hatások alatt formálódó olasz jogtudomány is. A kodifikáció a jogélet egyik meghatározó formája ekkor Európában: mozgatta a tudományt, a törvényhozó apparátusokat és a praxist egyaránt. És Csemegi Károly, ennek a széles európai mozgalomnak hazai szemlélőjeként, birtokában az érveknek és ellenérveknek, az elért eredményeknek készen állott a magyar törvény megalkotására. A felkészültség az adottságok tükrében teljesedhet ki. Csemegi nyelvi talentuma, az angol, a francia, a görög a latin, a német és az olasz nyelvek aktív használata hihetetlen esélyt adott számára az Európán végigsöprő kodifikációs hullám ismeretével. De emellett kortársai elismerték mind kiváló íráskészségét, mint lebilincselő stílusát. Kompilációs adottsága rendkívüli lehetőséget biztosított ahhoz az egészséges eclecticismus - hoz, mely biztosította az európai tudomány és törvényhozás eredményeinek egyesítését. Technikája korszakot jelent a magyar törvényhozás terén. 25 Beszédei, érvelése briliáns, öröm volt őt hallgatni írta a kortárs képviselő szép folyékony előadása, judiciumának mélysége, logikájának gránitkeménysége, ruganyos elméjének szétbontó és egybekapcsoló ereje csodálatos harmóniában érvényesült. Erre az időszakra esik legfőbb alkotása, a büntető törvénykönyv; valóságos titánai csatákat vív a jázban a jogi ismeretek rettentő arzenáljával, alkotásának minden kis részletéért. A ház disputáló jogászai nem álltak vele egy nívón 26 Szellemi felsőbbségét nem egyszer éreztette ellenfeleivel, s ezzel nem kevés irigyet és ellenséget szerzett magának. Modora érdes, önérzete túlzott, nem nélkülözte az agresszivitást, de beszéde választékos, személye imponáló a társaság- 25 Tarnai 1899, 14. o. 26 Mikszáth 1910., 156. o. 24
15 ban. 27 Humora kemény. Amikor a földbirtokos Kemény István, párbajozni akart vele így szólt: két okból nem duellálok vele. Először, mert a hazai törvények azt tiltják, másodszor pedig nem akarom, hogy valamikor elhencegjen vele, hogy Csemegeivel duellált. 28 Ezt a ritkán található őstehetséget kit kritikusai gyakran vádoltak hiúsággal és nagyravágyással a politikai események és a jogalkotási elvárások kedvező összecsengése repítette a magasba. Ott volt és akkor, amikor szükség volt felkészültségére, tudományára, szorgalmára és elkötelezettségére. Az pedig, hogy ott lehetett, tehetségén kívül egy izgalmas korszak, politikai rengéseken átívelő, helyzetformálta életpályájának köszönhette. A magyar jogtudomány történetének legjelentősebb kodifikátora volt, aki olyan alapvető törvényi, illetve kodifikációs munkálatokban vett részt, illetve olyan törvényeket illetve törvénykönyveket alkotott, mint az 1869:4. tc. a bírói hatalomról, 1871:33. tc. az ügyészi szervezetről, az 1874:34. tc. ügyvédi rendtartásról, 1878:5. tc. a büntető törvénykönyvről, az 1879:40. tc. a kihágásokról, s aki elkészíthette a bűnvádi eljárás első és második tervezetét 1882-ben és 1885-ben. Pályája egy töretlen karrier volt. A hétköznapinak számító jurátusi állástól az aljegyzőségig, az országgyűlési részvételtől a sikeres ügyvédi praxisig. Miniszteri osztálytanácsos beosztástól az államtitkárságig, majd a kuratóriai tanácselnökségig. De mindezek között a legjelentősebb: a büntető törvények kodifikátorának posztja. Tudjuk, Csemegi Károly többre vágyott: amikor államtitkár volt, a miniszterséget szerette volna, amikor tanácselnök a Kúrián, elnöki posztot képzelt el magának. Álmai nem teljesültek, s ezt meglehetősen nehezen, sértődötten, boldogtalan visszavonultsággal vette tudomásul. Pedig ezek csupán feledhető politikai, igazgatási karrierek lettek volna. Az ő karrierje ennél több volt: mindmáig a magyar jogtudomány legnagyobb tekintélyű kodifikátorát tiszteli benne a jogászság. Tarnai János írta méltatásában: A törvényalkotás nemes és nehéz munkájához a tehetségek ritka egyesülése kell: "... A törvényt az ember lelkéből kell írni, mert különben önkényes parancs. A kodifikátornak... Philosophusnak és művésznek is kell lennie. Az elme és a szív összhangja teszi a jó törvényhozót: azért olyan nagy 27 Hajnal o. 28 Hajnal o. 25
16 ritkaság. E mellett a mai kor törvényhozójának más, hogy úgy mondjam techincus tehetségekkel kell bírnia. Könnyű dolog a nagy elveket zászlóra írni és lapidáris szavakban kifejezni, de annál nehezebb a mai társadalmi és gazdasági élet sokfelé ágazó medreiben érvényre juttatni őket." 29 Csemegi Károly ezt tette. Forrás: Mezey Barna: Egy jogászkarrier a 19. században. Csemegi Károly ( ), megj.: Mezey Barna (szerk.): A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére ( ). Bp. Osiris, o. 29 Tarnai o. 26
A magyar börtönügy arcképcsarnoka
A magyar börtönügy arcképcsarnoka Csemegi Károly (1826 1899) A törvényt az ember lelkéből kell írni, mert különben önkényes parancs. (Tarnai János) 1 Büntetőjogász, jogtudós, kúriai tanácselnök, igazságügyi
RészletesebbenA magyar börtönügy arcképcsarnoka
A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁs a reformkor
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenA KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította
RészletesebbenForrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
RészletesebbenII. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenV. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
RészletesebbenA virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/
A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenREFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi
RészletesebbenA börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején*
Mezey Barna KONFERENCIA A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején* A címben jelölt téma ma és itt különös figyelmet érdemel. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön (korábbi nevén Magyar
RészletesebbenSzéchenyi és Budapest
Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot
RészletesebbenAz identitáskereső identitása
Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,
RészletesebbenP. Müller Péter Székely György pályaképe
1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenKALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ
HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?
RészletesebbenIskolánk rövid története
1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.
RészletesebbenDénes Zsófia. Úgy ahogy volt és
Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.
RészletesebbenBodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.
1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:
Részletesebben1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?
1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenHISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG
A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
1 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000011 000020 000021 000022 000023 000024 000025 000026 000027 000028 i közgyűlés alelnöke VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZESEN: (01+...+18) 100030 100040
RészletesebbenB) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat
B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa
Részletesebben225 éve született Széchenyi István. Határidők: I. forduló: január 6. II. forduló: február 26.
Történelem háziverseny 2015/2016. 225 éve született Széchenyi István Határidők: I. forduló: 2016. január 6. II. forduló: 2016. február 26. A feladatsort az iskola honlapjáról lehet letölteni (Ember és
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenBarcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete
Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai 0000 000033 i közgyűlés tagja 14 13 18 19 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000020 000021
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 0000 000020 000021 000023 000025 000029 egyéb választott tisztségviselő (vezető) polgármester, polgármester helyi önkormányzati képviselő-testület tagja 000033 megyei
RészletesebbenFőszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
RészletesebbenNKA pályázat. Hármaskönyv konferencia
NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai 3 2 9 8 4 8 1 5 1 2 2 8 5 4 2 3 4 2 8 2 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 1 11 2 21 22 23 24
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
kapcsolódó fő összesen I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 országgyűlési képviselő 01 000011 Európai Parlament magyarországi képviselői 02 000020 köztársasági elnök 03 000021 alkotmánybíró 04
RészletesebbenOpponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről
Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
RészletesebbenRieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia
Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenSZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó juttatásai 3 5 4 7 3 2 2 5 4 6 3 4 2 8 2 Hmvhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 2 3 4 5 6 7 8 9 I. TELJES
RészletesebbenTörténelem 3 földrészen - 1956
1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 országgyűlési képviselő 000020 köztársasági elnök 01 02 000021 alkotmánybíró 03 000022 Legfelsőbb Bíróság elnöke 04 000023 legfőbb ügyész 05 000024 országgyűlési
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
Részletesebben11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák
11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenGONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS
Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai
Részletesebben7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint
7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései A reformkor f kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgy lés és a megyerendszer m ködése. A gazdasági átalakulás jellemzése.
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
3 4 2 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 1 országgyűlési képviselő 1 11 Európai Parlament magyarországi képviselői 2 2 köztársasági elnök 3 21 alkotmánybíró 4 22 Legfelsőbb Bíróság
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai
Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000020 000021 000022 Legfelsőbb Bíróság elnöke 000023
RészletesebbenLaudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez
Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenBalázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja
kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér
RészletesebbenDr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II.
Dr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II. 32. FEJEZET HAYNAU RÉMURALMA, A BACH- KORSZAK. MEGTORLÁSOK ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS (1849 1867) Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc elbukott ugyan,
RészletesebbenÖsszefoglaló a március 27-ei könyvbemutatóról
Összefoglaló a 2018. március 27-ei könyvbemutatóról A Magyar Jogász Egylet és az Igazságügyi Minisztérium 2018. március 27-én közös könyvbemutatót szervezett a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében. A
RészletesebbenTÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
RészletesebbenINTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP
INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan
RészletesebbenAz Újbudai Gárdonyi Géza Általános Iskola 1114 Budapest XI. kerület Bartók Béla út 27.
Az Újbudai Gárdonyi Géza Általános Iskola 1114 Budapest XI. kerület Bartók Béla út 27. 2018/2019 MAGYARORSZÁG LEGJOBB ISKOLÁI KÖZÖTT 2018-BAN IS A GÁRDONYI 2018 tavaszán jelent meg a legjobbiskola.hu oldalon
RészletesebbenA feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje!
A házi dolgozattal kapcsolatos formai követelmények 1. A dolgozat terjedelme minimum 2-3 oldal, amibe nem értendők bele a szöveg végén mellékletként prezentált táblázatok, képek, ábrák, stb. az áttekinthetőség
RészletesebbenA büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései
Kondorosi Ferenc A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései A büntetõ jogalkotás néhány társadalmi összefüggése A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül
Részletesebben0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere
SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere. DOI : 10.31627/RTF.XXVII.2017.54N.107-126P 0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere 1867-1947 A Magyar Királyi Pénzügyőrség
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenVonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *
302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,
Részletesebben2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI JOGI INTÉZET
A közigazgatási eljárás az EU közigazgatási jogában A "hivatalboliság" alapelvének gyakorlati érvényesülése a közigazgatási eljárásban A dekoncentrált szervek 2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenHárom reform Magyarországon
24 Magyarország és Ausztria allegorikus ábrázolása, 1835 nem is valósulhatott meg hiánytalanul. A 17. század végi alávetési kísérletekhez és a belõlük adódó keserves állapotokhoz képest azonban a helyzet
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
RészletesebbenA 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak
A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: Büntetőjogi témakörben,
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
Részletesebben