EGY JOGÁSZKARRIER A 19. SZÁZADBAN CSEMEGI KÁROLY ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGY JOGÁSZKARRIER A 19. SZÁZADBAN CSEMEGI KÁROLY (1826-1899)"

Átírás

1 MEZEY BARNA EGY JOGÁSZKARRIER A 19. SZÁZADBAN CSEMEGI KÁROLY ( ) Csemegi Károly a magyar büntetőjog-tudomány történetének egyik legnagyobb formátumú egyénisége volt. 1 Sikeres ügyvéd és kiváló kodifikátor. Tevékenységének java része arra az időre esett, amikor az új magyar polgári állam jogi alapjait vetette meg a törvényhozás: Törvényalkotó tehetsége kibontakoztatásának kedvezett a politikai környezet. Ahogyan Tarnai János találóan megfogalmazta: "Csemegi Károlyról még... futólagos rajzot sem lehet készíteni az ország viszonyaira való folytonos vonatkozás nélkül. Az ilyen szabású emberek jellemzését nem merítheti ki egyes alkotásaiknak magukban való leírása. Minden alakításuk, életük systemájának egy mozzanata, az pedig az országrend szerint alakul. Csemegi működése is ilyen volt. Közel ötven éves tevékenysége a legszorosabb kapcsolatban áll összes jogi művelődésünkkel." 2 1. AZ ÉLETPÁLYA Nasch Károly május 3-án született, Csongrádon. 3 Apja, a korábbi párizsi bankalkalmazott Nasch József Károly falusi kiskereskedő, s ugyan filléres gondjai a családnak nem voltak, gimnáziumi taníttatása után csak magára számíthatott a legidősebb fiú. Hárman voltak testvérek: Károly, 1 Vö. Angyal Pál emlékbeszéde Magyar Jogászegyleti Értekezések, Budapest Tanai János: Csemegei Károly emlékezete. In: Csemegi Károly emlékezete. A Magyar Jogászegylet Díszülése október 29. Magyar Jogászegyleti Értekezések, Budapest, 1899., 6-7. o. 3 Vö. Magyar Életrajzi Lexikon I. főszerk. Kenyeres Ágnes, Budapest 1967., 306. o. 11

2 Antal és Ignác. Károly 17 évesen búcsúzott el a szülői háztól, hogy a forrongó ország központjába, Pestre utazzon. 4 Amikor útnak indult, kitűnő szellemi munícióval rendelkezett. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, melyet kiegészített szülei nyelvoktatása. Anyja csak németül beszélt vele, apja kitűnően értette a franciát. A negyedik osztályt kiváló eredménnyel, az osztály eminenseként zárta. A gimnázium első négy osztályát a pesti piaristáknál végezte, ahol együtt tanult Bánffy Dénes báróval, Gajzágó Salamonnal és Funták Sándorral. 5 Apja 1836-ban tett egy kísérletet: Szegeden katonai reáliskolába íratta, de esztendő múltán Károlyt ismét a piarista gimnáziumban találjuk. A német és francia mellett a latin nyelvet is mesteri fokon sajátította el. Betegsége visszakényszerítette a Tisza parti városba, hogy az utolsó két gimnáziumi osztályt Szegeden fejezze be. Ekkor tanult meg olaszul, az önképzőkörben Dante-fordításokat tolmácsolt. A görög már csak afféle kiegészítés volt a nyelvi palettán. Vonzotta a jog: már tizenhat-tizenhét éves korában felbukkant a megyei törvényszék ülésein, olvasmányai között fellelhető a reformkor jogi publicisztikája. 6 Pesti szobatársa, Korányi Frigyes jóvoltából lehetett házitanító a Fischer családnál, s ez lehetővé tette jogi tanulmányai finanszírozását. Benthamot és Beccariat olvasta, Jehring és Stammler munkáit tanulmányozta. Kedvenc olvasmánya az évi büntető javaslat és a Code Napoleon. Széleskörű műveltségével, öt idegen nyelvismeretével, tájékozottságával elismerést aratott pályatársai között. Aktivitása a társasági élet felől a politika irányába fordult. Korányival, Funtákkal és Gajzágóval létrehozták az egyetemi ifjúság egyesületét, az egyetemi magyar társulatot, melynek engedélyezését azonban tekintélyes professzoruk, Schedel (Toldy) Ferenc sem tudta kijárni a Helytartótanácsnál. 7 Életrajzírója ezt a mun- 4 Hajnal H.: Csemegi Károly, a magyar büntetőtörvénykönyv s a bírói szervezetről szóló törvény megalkotójának élete és működése, Budapest, 1943., 3-4. o. 5 Gajzágó Salamon a hetvenes években az állami számvevőszék elnöke, Funták, az ügyvédi kar meghatározó alakja, méltó partnerei a Csemegi Károlynak. 6 Hajnal H o. 7 Edvi Illés Károly: Csemegi Károly élete és kora In: Csemegi Károly művei sajtó alá rendezték Edvi Illés Károly és Gyomai Zsigmond, Budapest I. Budapest, 1904., VII. o. 12

3 kát, az alapszabályok kidolgozását tarja Csemegi első kodifikációs munkájának. 8 Feltehetően az illegálisan (vagy inkább: baráti körként) tovább működő társaság hazaias hangulata is közrejátszott abban, hogy Nasch Károly régi családnevét elhagyva Csemegire módosította vezetéknevét ban, húszévesen már ügyvéd, rövidre rá Csongrád vármegye választott aljegyzője. A megye követeként résztvevője az utolsó rendi országgyűlésnek, támogatója Kossuth Lajos és Deák Ferenc modernizációs programjának. A gyűlés után rövid utazást tett Párizsba, a forrongó, forradalmi eszméktől teli városba, hogy hazatérve a szabadságharc eseményei sodorják magukkal. Előbb honvédként harcolt, majd Torontál megyei aljegyzőként a vármegye csapatainak főparancsnoka tavaszán Batthyány Kázmér megbízásából gyalogzászlóalj és lovasszázad élén már őrnagyként küzdött a bánáti és a bácskai hadjáratban. 9 Az elbukott háború a megtorlást is magával vonta: Csemegi az aradi laktanyában, a temesvári várban raboskodott, majd a budai Nádor-kaszárnyában a hadseregbe besorozott katonaként töltött el összesen fél esztendőt. Várfogsága idején tanult meg angolul, Bacont és Benthamet már eredetiben olvasta. A hat hónap után Aradon kezdett ügyvédi praxist. A számára kínálkozó talán egyetlen lehetőséget aknázta ki ezzel Csemegi Károly. A fiskális iroda lehetővé tette, hogy a joggal is foglalkozzon, praktikus ismereteit is gyakorolja, meg is éljen, s ügyesen egyensúlyozva a magánélet és hatalom által birtokolt terrénum határán, hírnévben gyarapodva vészelte át a diktatórikus korszakot. Csongrád megye, melyben polgármester volt Antal öccse, s ahol városi tanácsosként dolgozott Ignác, tisztséggel kínálta meg, ő azonban többre becsülte a függetlenséget ben vette feleségül Fisher Franciskát, s hamarosan megszületett fiuk, Ákos. Az ügyvédi munkát rendőri ellenőrzés mellett, egy kis román faluban, Butyinban volt kénytelen folytatni, de híre és tekintélye messze túlterjedt a falucska határán. Szakmai röpiratokat szerkesztett, 10 majd 8 Hajnal o. 9 Edvi Illés: VII. o. 10 Csemegi Károly: A nemzetiségi kérdés a jelen és a jövő szempontjából. Pest,

4 erőteljessé vált publicisztikai tevékenysége. A Magyarországban 11 és a Pesti Naplóban, a Törvényszéki Csarnokban 12 tett közzé cikkeket, tanulmányokat. Majdani kodifikációs karrierjét ezek az írások alapozták meg, hiszen rajtuk keresztül szerzett tudomást róla a hatalomra készülő liberális politikai elit, mindenekelőtt Deák Ferenc és Horvát Boldizsár. Aradon a gyakorló jogászokat egyletbe szervezte, melynek ülésein a jog legkülönfélébb problémáiról értekeztek az előadók, vitatkoztak bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők és közigazgatási tisztviselők. A kiegyezést követően Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter hívja Csemegit a tárcához. Szükségünk van az Ön munkásságára, amellyel idáig is, előttünk jól ismert módon szolgálta a jog és igazság eszméit. Ezért felkérem Önt, hogy munkáját állítsa be az Igazságügyi minisztérium szolgálatába, mely Önt miniszteri osztálytanácsossá kinevezendi től 1879-ig munkálkodott az igazságügyi minisztériumban, előbb titkárként és tiszteletbeli osztálytanácsosként, majd miniszteri tanácsos lett, később államtitkár. A tíz esztendő alatt három igazságügyi miniszternek Horvát Boldizsárnak, Pauler Tivadarnak, Perczel Bélának és hat miniszterelnöknek: Andrássynak, Lónyaynak, Szlávynak, Bittónak, Wenckheimnek és Tiszának dolgozott. Ez idő alatt számos reformtörvényt dolgozott ki, s számos alkotás kifejezetten az ő egyszemélyi munkásságának eredménye. Koncepciója volt, ugyanis, hogy a nagy kodifikációs munkákat egyedül, csakis egyedül lehet megalkotni. Lehet-e átadni a munka egy részét? Goethe a Faust egy részét átadhatta-e volna valakinek, vagy Verdi csak egy részét komponálhatta-e volna a Traviátának? ban élete egyik legnagyobb sikerét aratta: elementáris erejű beszédeiben megvédte a büntető törvénykönyv nagy támadásokat kiváltott javaslatát, s az 1878:5.tc., a később egyszerűen csak Csemegi kódexnek nevezett Büntető törvénykönyvet becikkelyezték a magyar törvények közé. A Szent István rend középkeresztjével kitüntetett államtitkárt a törvény elfogadását követően Perczel igazságügyi miniszter 6000 forint 11 Lásd Csemegi Károly: A királyi kuria és az alkotmány In: Magyarország, október 19., A büntető törvények és a bíróság, In: Magyarország, december 6. A jogvesztés elmélete és az államjog, In: Magyarország, május 12 Vö. Csemegi Károly: A hatalom jog? In: Törvényszéki Csarnok 1866, 42. sz. 13 Hajnal o. 14 Hajnal o. 14

5 pénzjutalomban akarta létesíteni, amit ő alamizsnának tekintve az öt esztendős munkáért és az eredményért: Kelet-Közép Európa egyik legnívósabb jogalkotási termékéért felháborodottan visszautasított. 15 Sértettségében nyilván szerepet játszott az is, hogy a Büntető törvénykönyv elkészülte után megakasztva közigazgatási karrierjét, a bírói karba irányították, és kúriai tanácselnökké nevezték ki. A Kúrián 1893-ig dolgozott, amikor is nyugdíjazását kérte től megkapta Őfelsége valóságos belső titkos tanácsosi címét, 1896-ban pedig a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává választotta és avatta. Kezdeményezésére 1878-ban hívták életre a Magyar Jogász Egyletet, melynek első elnökévé is lett. Ezt a tisztségét betegsége elhatalmasodásáig, 1898-ig viselte. Ekkor az Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. A hetvenkét esztendős Csemegi influenzából kialakult tüdőgyulladással majd orbánccal ágynak esett. Dacára a gondos orvosi ápolásnak, március 18-án elhunyt. 2. A TÁRSADALMI HÁTTÉR Életpályájának hátterét egy fölöttébb izgalmas politikai tabló adta meg: a reformkor, az alkotmányos forradalom, a szabadságharc, a megtorlás és végül a beteljesedett álom: a polgári alkotmány realizálása. Ez a kor, amely Jókait, Munkácsyt, Zichyt, Benczúrt, Fadruszt, Arany Jánost, Madáchot, Szilágyi Dezsőt, Apponyi Albertet, Erkelt, Blaha Lujzát, Újházi Edét s még sok hasonló nagyságot adott, csak ez tudott kitermelni egy olyan törvényhozót, mint Csemegi volt. 16 Egyetemi tanulmányait és pályakezdetét arra a korszakra datálhatjuk, amikor a lelkesedés egekig csapott, amikor a közélet porondján a mindmáig legképzettebb, legműveltebb, legfelkészültebb politikai elit vívta csatáit a magyar alkotmány továbbfejlesztéséért, amikor a modern eszmék gát nélkül özönlöttek az országba, s amikor Desewffyk és Széchenyik, Eötvösök és Deákok érveltek Kossuthokkal a hogyan tovább- 15 Hajnal o. 16 Hajnal o. 15

6 ról. A nemzeti gondolat ébredésének, a Nemzeti dal születésének napjaiban. Abban a korszakban, melyben minden elképzelhető volt, s amelyben a remény és lelkesedés volt a mindennapos állapot. Az országgyűlés pártjai országrengető törvényjavaslatokról polemizáltak, evolúció és revolúció csatázott a diétán. Ekkor volt egyetemista Csemegi, egyesületet szervezett, vármegyéjében aljegyzőként élte meg a forradalmi változásokat. A huszonkét éves ifjúnak a szabadságharc fegyveres kaland és a hazáért hozott természetes áldozat Az országra kényszerített háború a forradalmi lelkesedés és az elkeseredett küzdelem partjai közé szorította a fiatalságot, köztük Csemegit is. A magától értetődő felelősségvállalás, a romantikus lobogás, a hétköznapi magatartásnak tekintett hősiesség a forradalom dicső pillanatától a megalázó fegyverletételig természetes jellemzője korosztályának. Kitörölhetetlen emlék, meghatározó élmény, tartós muníció a jövőre. Tudta mindenki jól, a fegyveres résztvevőkre hadbíróság, fogság és - besorozás, fizikai és szellemi megtorlás várt és mégis: néhány év múltán sikeres ügyvédként látjuk viszont Aradon. (Még akkor is igaz ez, ha rendőri felügyelet alá helyezik rövid időre, sőt átmenetileg el is telepítik irodáját egy kis román faluba). Az emigráció, az itthoni visszavonulás és a behódolás között lehet választani, az ország forradalmár politikusai vagy külföldön szervezték a nemzetközi szolidaritást, keresték a menedéket vagy a passzív rezisztenciát vállalva húzódtak meg birtokaikon, kúriáikban, a terror enyhülését várva. A fiatal tehetséges jogász számára a meg nem alkuvó óvatosság, a részleges aktivitás, a hatalom toleranciáját próbáló ügyvédi pálya kínál megoldást és fennmaradást. Megélhetést és jogi praxist. A politikai alkalmazkodás, a türelmes várakozás, a csöndes elmélkedés és az elővigyázatos jogi fogalmazás kényszerű gyakorlata lett iskolája a majdani megfontolt kodifikátornak. A kiegyezés, a közjogi diadal megnyitotta az utat a polgári Magyarország felépítése előtt. A feladatok legfontosabbika, melynek jelentős részét a diktatórikus korszak bécsi kormányzata másfél évtizeden át megbéklyózott: a jogrendszer nemzeti modernizációja. A társadalmi mozgalmak indulati jellege, melyet a nemzeti függetlenség forradalmi eszméje indukált, megcsendesedett. A fegyveres harc, a forradalmi tettek helyett a hétköznapok kemény munkája következett, a forradalmi eszmék fegyve- 16

7 res képviselete helyett a szorgos építőmunka következett. Eldőlt a kérdés: revolutio helyett evolutios útra lépett a magyar fejlődés. A látványos forradalmi önfeláldozás helyébe a hétköznapi aprómunka kitartása lépett. Ez persze nem jelentette, hogy kisebb jelentőségű lett volna a teljesítmény, hogy a nyugodt szakmai alkotás kisebb eredményeket szült volna, mint a fegyveres ellenállás hősies önfeláldozása. Csupán másként, más módszerekkel kellett a polgárosodást szolgálni. Ennek a munkának egyik legdolgosabb szolgája lett alkotóképessége teljében a képességeit az igazságügyi miniszter rendelkezésére bocsátó, negyvenes éveit taposó jogtudós. Az igazán nagy változások a dualista korszak első évtizedében lezajlottak. Megszülettek a polgári jogállamiság alapjait jelentő törvények, kiépültek az ennek megfelelő intézmények és intézményrendszerek, az országgyűlés elfogadta a legfontosabb törvényeket. A második liberális generáció nagy történelmi feladata ezzel beteljesült, históriai szerepe pedig véget ért. A Deák Ferencek, Horvát Boldizsárok és Eötvös Józsefek helyét Tisza Kálmánok, Perczel Bélák és Szilágyi Dezsők vették át. A balközép politika uralomra kerülése jó néhány, a jogalkotásban is érzékelhető változást hozott. A kormányok szabadelvűsége már nem elvi gyökerű volt, hanem a politikai racionalitás szolgálatában állított eszköz. Tisza Kálmán hatalmi politikája a reformok lezárultát jelezte és nem engedett teret a nagy törvényalkotási munka folytatásának; a kodifikációs munkálatok elhúzódtak. Miután a szükség kevésbé szorította a törvényhozást és a végrehajtó hatalmat a sürgős kodifikálásra, a jogalkotás megcsendesedett. A Tisza-kormányzat erős vármegyei szemlélete a független törvénykezéssel szemben a közigazgatás kihangsúlyozását hozta. A jogot, s különösen a törvényalkotást alárendelte a politikai szempontoknak. Nem csoda, hogy a nagy öregek egymás után hagyták el a politikai arénát, mind több új arc bukkant fel az államhatalom színpadán. Nem távozott mindenki jókedvűen. Sokan csalódottan, mások sértetten vonultak vissza, hogy azután szomorúan vagy indulatos kritikával szemléljék a politikai eseményeket. Közöttük volt Csemegi Károly is. 17

8 3. A JOGÁSZKÉP VÁLTOZÁSAI Magyarországon hagyományosan sokan tevékenykedtek jogászként. Jogásznak lenni nem annyit tett, mint jogi végzettséggel rendelkezni. A jogász hivatás a praxisban szerzett tapasztalatok alkalmazását jelentette a törvényhozás, a törvénykezés vagy a közigazgatás valamely zónájában. Jogásznak lenni magától értetődő életforma volt a feudális politikai életben a vármegyei-városi szinttől a központi kormányzatig, a rendi diétáig. A "végzettség" is hosszú ideig bizonytalan fogalom volt, a jogban való jártasság igazolása nem volt feltétlenül felsőiskolai végzettséghez kötve, így meglehetősen nehéz megadni a jogászok tényleges számát is. Talán az ügyvédként munkálkodók száma igazíthat el bennünket. Fényes Elek adatai szerint 1847-ben Erdély nélkül Magyarországon 4123 ügyvéd tevékenykedett ben a nyilván tartott ügyvédek, közjegyzők, jogi ügyintézők, kijárók és kereskedelmi magánügynökségeken dolgozó tisztviselők együttes száma: ben a nyilvános joggyakorlatot már folytatók 4884-en voltak. 17 A jogászok (és köztük az ügyvédek) nagy száma jelezte, hogy a jogász élet nem csupán a szűk értelemben vett jogi szakmára terjedt ki, de a jogban szerzett praktikus ismeretek alkalmazása okán előfeltétele volt a politikai karriernek is, önkormányzatoknál és központi kormányszerveknél egyaránt. Ahogyan a forradalmi eszmék megfogalmazói és zászlóvivői is a jogászok lettek. Korszakunk, melyben Csemegi Károly karrierje alakult, a jogászság szerepváltozásának kora volt. A szabadságharc előtt a reformkor lelkes tenni akarásában az ideál a politizáló jogász alakja lett. A hagyományos jogászkép változóban volt. Az egész országot elárasztó, patvarián nevelkedett praktikus jogász helyébe a művelt, politizáló jogász alakja lépett. Megszűnt a kor, mikor legista és jogtudós közé egyenlőségjelet tettek. 18 Deák Ferenc, Szalay László, Szemere Bertalan, Kossuth Lajos mintája nyomán népszerűvé lett a politizáló jogász. A polgári átalakulás reformkori vezéralakja a jogászok táborából toborozta legtöbb aktivistáját. "Át- 17 Szabad Gy: Az értelmiség foglalkozási struktúrája In: Magyarország története , Budapest, 1979, 595. o. 18 Csemegi K: A jogászat és a jogászok helyzete hazánkban In: Csemegi Károly művei I ,

9 ható és tartós volt a hatás, melyet több eredménytelen kísérlet után a jelen század harminczas éveiben Deák Ferencz s a később hozzácsatlakozott, fennkölt szellemű, nemes gondolkozású, nagy tudományú jeleseink gyakoroltak a közszellemre... a reformmozgalom... minden más tekintetet leszorított mély belátással, lelkesedéssel és bátorsággal". 19 Ebben az érában nevelkedik Csemegi Károly. Ebben a hangulatban lesz jogásszá, gondolkodó felnőtté. Későbbi életében a reformkor európai szellemiségű politikai mozgalmának szellemisége számára döntően meghatározó szemponttá válik. Azt a nemzeti géniuszt, melyet a maradi jogász és politikusi szemlélet közvetítetett, egy másikkal kívánta felváltani. Hiszen ez a szemlélet tulajdonképpen minden nagyobb szellemi erő kifejtésének a nemzetietlenség anathemájával való exsecratioja, a munkakerülő tunyaság és a fölényét féltő áltekintély oltalmára. A nemzeti genius e nemű orthodoxiájának tana: valóságában nemzetellenes: a történelemnek öntudatos, vagy öntudatlan meghamisítása. 20 Ekkor lett a rendi jogba kapaszkodó, nemzeti színekben tündöklő, modernizációellenes erők kíméletlen kritikusa. Az alkotmányos forradalom lebonyolításához, a Béccsel kötendő alkotmányos kompromisszum diadalra viteléhez jogban jártas, a törvényeket jól ismerő és használó, politikusi vénával rendelkező jogászok kellettek. A katedrajogászok háttérbe szorultak (ezzel együtt a hagyományos történeti (katedra-)jogtudomány is hatástalanná vált). A felerősödött modernizációs hajlandóság a nyugati eszmék és a nyugati eredmények átvételét szorgalmazta. A jogtudomány, a jogi konstrukciók és megoldások elsősorban nem, mint hazai jogalkotás, tudomány vagy törvénykezés, hanem mint egyetemes európai képletek bukkantak fel. A politikai tartalommal megtöltött alakja egyben a tiszta eszmékért lelkesülő jogász, ki ha kell, kardot is ragad. Ez az átmeneti lelkesültség sodorja Csemegit is a szabadcsapat élére. (Ez azonban múló pillanat a magyar jogászság életében csak úgy, mint az ifjú jogász pályáján. Csemegi példaképe a higgadt, revolutiótól irtózó Deák.) A diktatúra másfajta szakembert igényelt. Az elnyomó hatalom soha nem független, gondolkodó (s főleg nem liberális) jogászt akar a jogéletben látni. A diktatúra az államot szolgáló, jogvégzett szakember alakjával 19 Csemegi K: A jogászat és a jogászok helyzete hazánkban 1904., ih o. 20 Csemegi K: A jogászat és a jogászok helyzete hazánkban 1904., ih o. 19

10 szimpatizál. Az államot szolgáló és az állam által behatárolt terepen mozgó, általa előírt feladatokat, az általa meghatározott jogi keretek között végző szervilis, ellenőrzött és megbízható jogászhivatalnokot. Ez a felfogás eleve lehetetlenné tette a magyar hazafiak, különösen a forradalomban vagy a szabadságharc során szerepet vállalók számára a közszolgálatba lépést. Egyetlen viszonylag független terep maradt a jogász számára: az ügyvédség. Ez a foglalkozás is ellenőrzött volt ugyan, ez is állami engedélyhez kötött, de ügyes és óvatos, a politikát nem érintő praxisvezetés esetén viszonylag szabad mozgástérrel rendelkezett. Igaz ezt is "az engedélyes ipar szempontjából szervezte" az abszolút törvényhozás, 21 de a hétköznapi jogi ügyintézésben mégis maradt némi lehetőség függetlenségre, a konkrét ügyek kapcsán a gondolkodásnak és a szónak némi szabadságát is meg lehetett tartani. Szemben a bécsi kormányzat hivatalnokjogász modelljével a magyar minta a rezisztáló jogász képe. A reformer, politizáló jogász az ügyvédi praxisba húzódott vissza. A napi ügyeket intéző ügyvéd azonban készült a változásra. Kihasználta a lehetőséget arra, hogy szakmailag felkészüljön az akkor még nem sejtett, reá váró feladatokra. Csemegi Károly elmélyült a tudományokban, tollát próbálgatta kisebb publicisztikai dolgozatokon, közjogi és jogtudományi kérdésekről értekezett. Kodifikációról és unifikációról, a közigazgatás és a magánjog kapcsolatáról, a jog kialakulásáról és természetéről, az elkeresztelésről. Ezek a cikkek nem csak a szakmai hozzáértést alapozták meg, de hírnevet hoztak az országos közéletben is. A kiegyezés közjogi diadalt hozott és jogász szakma felelősségének megnövekedését után egy más típusú jogász kerestetett: a kodifikátor. Higgadt gondolkodó, a világosfejű normativista, a széles látókörű, tudományosan művelt jó tollú jogtudós. A kiegyezés Magyarországán nagy feladatok fókusza a kodifikáció volt. Minden a törvényalkotás körül forgott, hiszen a semmiből kellett teremteni egy polgári jogrendszert. Az áprilisi törvények inkább alapvetésnek tekinthetők, irányelvként szerepeltek egy majdani szisztematikus törvényalkotáshoz. A neoabszolutizmus korának fenntartható jogszabályai hézagosan, a közjogtól nagy távolságra eső területek részletszabályozását tartalmazták. A rendi jog többnyire alkalmatlan volt a polgári társadalom mindennapjainak rendezésére. Eu- 21 Tarnai

11 rópai látókörű, felkészült jogászok kellettek tehát, akik a princípiumokat a részletszabályok nyelvére váltották, akik a jogszabályokat szerkezetbe vonták, megszerkesztették, és tudományos monográfia-számba menő indoklással látták el azokat; állták a parlamentben az ellenzék támadásait és okos érvekkel, lángoló szónoklatokkal védelmezték meg a javaslatok szövegét, vitték sikerre a törvénytervezeteket. A személyes karrierre óriási lehetőség nyílt, szakmai téren hatalmas kihívást jelentett a feladat, a vállalt munkában pedig nagy felelősséget hordozott a történelmi pillanat. Kevés erre alkalmasabb jogász találtatott a pályán Csemeginél. A Szabadelvű Párt politizálása előtérbe állította a lojális, kormánypárti szolgálattevők modelljét. A szakmai feladatokat visszaszorították a politikaiak. Hiába a szakmai érdem, a politika mellőzi a tudományos kiválóságokat. A jogászok szerepvállalása a kormányzati politikában, az igazságügy súlya a kormányzásban csökkent, sokak sodródtak ki a jogászélet egyéb területeire. Mint Csemegi, a legendás kodifikátor, aki a jog elefántcsonttornyában lelt menedékre: a Kúriára húzódott vissza. Az ítélkező jogász állásában őrizte meg identitását, s törvényalkotóként, kodifikátorként életre hívott koncepcióját alkalmazta immáron a gyakorlatban. A hatalommegosztás elvét kihasználó bíró függetlenség jegyében tevékenykedett nyugalomba vonulásáig. 4. A TÖRTÉNELMI PILLANAT Csemegi Károly számára a történelmi pillanat 1867-ben jött el. A magyar szabadelvűség beteljesülését jelentette a kiegyezés nagy közjogi aktusa. A kiegyezés után hatalmas lehetősége támadt a polgári átalakulást megharcoló generációnak, hogy a szellemi konstrukciókat politikai és jogi aprópénzre váltsa. Immáron az a feladat, hogy az 1820-as évek óta formálódó teóriát, mint kötőanyagot beépítsék az épülőfélben lévő modern magyar állam falazatába. Ennek a munkának nagy része a jogászokra hárult. Megkezdődött a princípiumok, a hatalmi ágak szétválasztásának, a parlamentarizmusnak, a jogállamiságnak törvényben rögzítése, kezdetét vette a politika által támogatott és ösztönzött kodifikáció. A nagy generáció azonban már kifulladt. A negyvennyolcas államalkotás aktív résztvevőinek sorai megritkultak, a legjobbak az ország politikai életében vállaltak szerepet, többen visszavonultak az aktivitástól, mások elhunytak, 21

12 sokan az ellenzéki oldalról támadták Deák közjogi művét, s elvbarátait, a koncepció realizálóit. Nem volt kétséges, egy második nemzedékre van szükség. Ebben a generációban jutott szóhoz Csemegi Károly, Deák Ferenc elkötelezett híve, a művelt tudós jogász. Már a hatvanas években ismert, publicisztikai munkásságával országos nevet szerző ügyvéd neve elsők között bukkant fel az igazságügyi tárca elgondolásaiban. De a történelmi esélyt növelte a jogtudomány koncepcióváltása is. 22 A kiegyezést megelőzően a magyar jog döntően történeti alapokon nyugodott, annak tárgyalása, koncepciója is históriai szempontokkal alátámasztott. A történeti alkotmányt 1848 sem törte szét, sőt döntései az alkotmányos folytonosságot erősítették. A magánjog erőteljesen szokásjogi gyökérzete miatt a polgári korszak jogászai még később is csak részleges törvényi feldolgozását voltak képesek elvégezni. Az 1848-ban társadalmi státusát történeti érvekkel védő nemesség döntő befolyással volt (és maradt) a törvényhozásra és a törvénykezésre, amit csak hosszú idő múltán adott föl. A Habsburgokkal szembeni álláspontot a magyar politika tradicionálisan rendi-történeti érvekre támaszkodó érveléssel igyekezett alátámasztani, mely ugyancsak kedvezett a történeti alkotmányos koncepció továbbélésének. A történeti szempontok jellegzetes mellékhatása volt a maradiság, a reformok elutasítása vagy legalábbis a modernizáció akadályozása. A kiegyezést követően megváltozott a jogászság nézőpontja. A történeti avíttságot átmenetileg háttérbe szorította a jogot szigorúan dogmatikus szempontok alapján tárgyaló irányzat. (Ez csakúgy a magánjogban, mint a büntetőjogban felbukkant). A törvényesség, a törvény előtti egyenlőség és a szabadságeszmény koncepciójának rangra emelése, különösen a büntetőjogban indokolta a dogmatikus tárgyalást. A jogalkotásban egyre inkább teret nyert a jogtudomány eredményeit felhasználó felfogás, mely "első fordulóban" a klasszikus polgári jogelveket dolgozta föl. Az új állam felépítése megigényelte a kodifikációt, kereste a kodifikáció végrehajtására alkalmas, konstruktív gondolkodású jogászokat. A mintának tekintett európai jogtudomány fejlődésében lezárult az első nagy korszak, a klasszikus tanok hirdetésének időszaka. Vége az új 22 Magyary Z: A magyar tudománypolitika alapvetése Budapest 1927, 130. o.; Mátrai L.: A szellemi tudományok, In: Magyar művelődéstörténet 5., Budapest, o. 22

13 tanok doktriner hirdetésének, elérkezett a praxis kora. A tapasztalatok kiérlelt képletet biztosítottak a modernizálódó jogrendszereknek. Már nem kellett kísérletezni, nem kellet kitalálni az optimális megoldást: a legjobb eredményeket lehetett szintetizálni és adaptálni. Ez az európai műveltségű jogász pozícióját erősítette a jogalkotásban. 5. AZ ALKALMASSÁG Csemegi Károly megfelelt e követelményeknek. Praxisban szerzett tapasztalatait elméleti és történeti kutatásokkal egészítette ki. Olvasta és aprólékosan elemezte Justinianust, a Corpus Jurist, elgondolkodva forgatta Stammlert, és Jheringet. Bár mint Tarnai János mondta: "Ő maga prakikus volt, nem művelhette hát hivatásszerűen az irodalmat, amely az embert leköti. 'Rendszeres" munkát nem hagyott ránk" 23 - mégis kisebb dolgozatai, esszéi, a büntető törvénykönyvek hivatalos indoklásai, továbbá a curiai ítéletek tudományos elmélyültségét igazolják vissza. Angol tudása feljogosította arra, hogy eredetiben olvassa Cromwell esszéit és a Habeas Corpus Actet. Francia kötődése nyomán tudományos műveltsége részben francia gyökerű volt. Ráadásul éppen akkor ismerkedett meg a francia tudomány és jogalkotás eredményeivel, amikor az hihetetlen aktivitásban volt. A népek tavaszát követő hét esztendő a francia büntetőjog megújulásának nagy etapja volt. Kedvelt olvasmánya volt a Code Penal, figyelemmel kísérte a büntető-jogtudomány teoretikus és a büntető törvényalkotás praktikus változásait. A németektől tanulta a jogtudomány mélységeihez igazított szabatosságot, a szisztematikus feldolgozást, a precíz szűkszavúságot, a nyelvileg pontos fogalmazás igényét. Az olasz büntetőjogból megismerkedett a pápai, a nápolyi és szardíniai, majd az osztrák és a toscanai törvényekkel, innen tette magáévá a politikai célszerűség és a jogalkotás kapcsolatának tanát. Könyvtárában ott sorakoztak Beccaria, Carmignani és Carrara művei. "A tudományt, mint az államok haladásának egyik legerősebb tényezőjét tekintette Tarnai o. 24 Vavrik Béla: Csemegi Károly emlékezete, In: Csemegi Károly emlékezete. A Magyar Jogászegylet Díszülése október 29. Magyar Jogászegyleti Értekezések, Budapest, 1899., 5. o. 23

14 A kontinens tőlünk nyugatra fekvő országaiban, ebben a korszakban lobogott legmagasabban a kodifikáció lángja. A polgári társadalom magasztos elveinek törvénykönyvekbe (s főként büntető kódexekbe) foglalása volt napirenden a számos forradalmi megrázkódtatást átélt Párizsban csakúgy, mint a nemzeti egységet építő német államokban, (s különösképp az egységes Németországban). Kodifikált az európai hatalmi pozícióját centralizált kodifikációval őrízni kívánó Ausztria csakúgy, mint az önálló utakat kereső, de francia és osztrák hatások alatt formálódó olasz jogtudomány is. A kodifikáció a jogélet egyik meghatározó formája ekkor Európában: mozgatta a tudományt, a törvényhozó apparátusokat és a praxist egyaránt. És Csemegi Károly, ennek a széles európai mozgalomnak hazai szemlélőjeként, birtokában az érveknek és ellenérveknek, az elért eredményeknek készen állott a magyar törvény megalkotására. A felkészültség az adottságok tükrében teljesedhet ki. Csemegi nyelvi talentuma, az angol, a francia, a görög a latin, a német és az olasz nyelvek aktív használata hihetetlen esélyt adott számára az Európán végigsöprő kodifikációs hullám ismeretével. De emellett kortársai elismerték mind kiváló íráskészségét, mint lebilincselő stílusát. Kompilációs adottsága rendkívüli lehetőséget biztosított ahhoz az egészséges eclecticismus - hoz, mely biztosította az európai tudomány és törvényhozás eredményeinek egyesítését. Technikája korszakot jelent a magyar törvényhozás terén. 25 Beszédei, érvelése briliáns, öröm volt őt hallgatni írta a kortárs képviselő szép folyékony előadása, judiciumának mélysége, logikájának gránitkeménysége, ruganyos elméjének szétbontó és egybekapcsoló ereje csodálatos harmóniában érvényesült. Erre az időszakra esik legfőbb alkotása, a büntető törvénykönyv; valóságos titánai csatákat vív a jázban a jogi ismeretek rettentő arzenáljával, alkotásának minden kis részletéért. A ház disputáló jogászai nem álltak vele egy nívón 26 Szellemi felsőbbségét nem egyszer éreztette ellenfeleivel, s ezzel nem kevés irigyet és ellenséget szerzett magának. Modora érdes, önérzete túlzott, nem nélkülözte az agresszivitást, de beszéde választékos, személye imponáló a társaság- 25 Tarnai 1899, 14. o. 26 Mikszáth 1910., 156. o. 24

15 ban. 27 Humora kemény. Amikor a földbirtokos Kemény István, párbajozni akart vele így szólt: két okból nem duellálok vele. Először, mert a hazai törvények azt tiltják, másodszor pedig nem akarom, hogy valamikor elhencegjen vele, hogy Csemegeivel duellált. 28 Ezt a ritkán található őstehetséget kit kritikusai gyakran vádoltak hiúsággal és nagyravágyással a politikai események és a jogalkotási elvárások kedvező összecsengése repítette a magasba. Ott volt és akkor, amikor szükség volt felkészültségére, tudományára, szorgalmára és elkötelezettségére. Az pedig, hogy ott lehetett, tehetségén kívül egy izgalmas korszak, politikai rengéseken átívelő, helyzetformálta életpályájának köszönhette. A magyar jogtudomány történetének legjelentősebb kodifikátora volt, aki olyan alapvető törvényi, illetve kodifikációs munkálatokban vett részt, illetve olyan törvényeket illetve törvénykönyveket alkotott, mint az 1869:4. tc. a bírói hatalomról, 1871:33. tc. az ügyészi szervezetről, az 1874:34. tc. ügyvédi rendtartásról, 1878:5. tc. a büntető törvénykönyvről, az 1879:40. tc. a kihágásokról, s aki elkészíthette a bűnvádi eljárás első és második tervezetét 1882-ben és 1885-ben. Pályája egy töretlen karrier volt. A hétköznapinak számító jurátusi állástól az aljegyzőségig, az országgyűlési részvételtől a sikeres ügyvédi praxisig. Miniszteri osztálytanácsos beosztástól az államtitkárságig, majd a kuratóriai tanácselnökségig. De mindezek között a legjelentősebb: a büntető törvények kodifikátorának posztja. Tudjuk, Csemegi Károly többre vágyott: amikor államtitkár volt, a miniszterséget szerette volna, amikor tanácselnök a Kúrián, elnöki posztot képzelt el magának. Álmai nem teljesültek, s ezt meglehetősen nehezen, sértődötten, boldogtalan visszavonultsággal vette tudomásul. Pedig ezek csupán feledhető politikai, igazgatási karrierek lettek volna. Az ő karrierje ennél több volt: mindmáig a magyar jogtudomány legnagyobb tekintélyű kodifikátorát tiszteli benne a jogászság. Tarnai János írta méltatásában: A törvényalkotás nemes és nehéz munkájához a tehetségek ritka egyesülése kell: "... A törvényt az ember lelkéből kell írni, mert különben önkényes parancs. A kodifikátornak... Philosophusnak és művésznek is kell lennie. Az elme és a szív összhangja teszi a jó törvényhozót: azért olyan nagy 27 Hajnal o. 28 Hajnal o. 25

16 ritkaság. E mellett a mai kor törvényhozójának más, hogy úgy mondjam techincus tehetségekkel kell bírnia. Könnyű dolog a nagy elveket zászlóra írni és lapidáris szavakban kifejezni, de annál nehezebb a mai társadalmi és gazdasági élet sokfelé ágazó medreiben érvényre juttatni őket." 29 Csemegi Károly ezt tette. Forrás: Mezey Barna: Egy jogászkarrier a 19. században. Csemegi Károly ( ), megj.: Mezey Barna (szerk.): A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére ( ). Bp. Osiris, o. 29 Tarnai o. 26

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK) 085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

225 éve született Széchenyi István. Határidők: I. forduló: január 6. II. forduló: február 26.

225 éve született Széchenyi István. Határidők: I. forduló: január 6. II. forduló: február 26. Történelem háziverseny 2015/2016. 225 éve született Széchenyi István Határidők: I. forduló: 2016. január 6. II. forduló: 2016. február 26. A feladatsort az iskola honlapjáról lehet letölteni (Ember és

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak

A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: Büntetőjogi témakörben,

Részletesebben

Született: június 6-án a Trencsén megyei Pruzsinán Középiskolái: piaristáknál Léván, gyri és esztergomi bencések. Egyetem: Pesten jogi egyetem

Született: június 6-án a Trencsén megyei Pruzsinán Középiskolái: piaristáknál Léván, gyri és esztergomi bencések. Egyetem: Pesten jogi egyetem Baross Gábor a,,vasminiszter Korai évek Született: 1848. június 6-án a Trencsén megyei Pruzsinán Középiskolái: piaristáknál Léván, gyri és esztergomi bencések. Egyetem: Pesten jogi egyetem 1871-ig, amikor

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

A feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje!

A feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje! A házi dolgozattal kapcsolatos formai követelmények 1. A dolgozat terjedelme minimum 2-3 oldal, amibe nem értendők bele a szöveg végén mellékletként prezentált táblázatok, képek, ábrák, stb. az áttekinthetőség

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején*

A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején* Mezey Barna KONFERENCIA A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején* A címben jelölt téma ma és itt különös figyelmet érdemel. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön (korábbi nevén Magyar

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

A győri jogászképzés évfordulójára

A győri jogászképzés évfordulójára ALAPíTás A győri jogászképzés évfordulójára A győri jogászképzés évszázadait tárja fel és mutatja be ez a kötet, [*] amit figyelmükbe ajánlunk.. Sok jogász még a győri egyetem jogi karán diplomát szerző

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE B. Bucureºti, Bukarest Bónis Bónis György: Hûbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1941. Bp. Budapest Connert 1901 Connert János: A székelyek intézményei a legrégibb

Részletesebben

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye május Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye május Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc Megoldókulcs

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30.

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30. A Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, 2012. november 3 30. A magyar tudomány napját a pozsonyi országgyűlés 1825. november 3 i felajánlásától származtatjuk. Az Országgyűlésen Gróf Széchenyi István adományával

Részletesebben

BESZÁMOLÓ II. MISKOLCI EU VÁNDORKUPA. Európajogi Perbeszédverseny. Szóbeli döntő. Miskolci Egyetem, 2005. május 4-6.

BESZÁMOLÓ II. MISKOLCI EU VÁNDORKUPA. Európajogi Perbeszédverseny. Szóbeli döntő. Miskolci Egyetem, 2005. május 4-6. BESZÁMOLÓ II. MISKOLCI EU VÁNDORKUPA Európajogi Perbeszédverseny Szóbeli döntő Miskolci Egyetem, 2005. május 4-6. 2005-ben már második alkalommal hirdette meg a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 14/2012. (IV. 17.) OBT határozat a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásának időpontjáról Az Országos Bírói Tanács a végleges

Részletesebben

1996-os emlékbélyegek

1996-os emlékbélyegek 1996-os emlékbélyegek 1. MAGYAR - AZ 1956 -OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Bélyeg rendelési kód: 1996/005 2. ENGLISH - THE 1956 REVOLUTION - Order code of the stamp: 1996/005 3. GERMAN - Die Revolution

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

História. JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története

História. JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története 112 História Kiss Erika JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története A rendkívül kiterjedt, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében is jelentős

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY A büntetőjogi kodifikáció kérdése hazánkban nem az 1870-es években merült fel első ízben. Az, hogy a büntetőjog fejlődésének

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT BÜNTETŐJOGI válogatott szakirodalom 1945 előtt

DIGITALIZÁLÁSRA JAVASOLT BÜNTETŐJOGI válogatott szakirodalom 1945 előtt Aczél Jenő Az anyagi bünetőjog mai alakjában a törvényhelyek megjelőlésével / összeáll. Aczél Jenő. - Debrecen : Pannónia Ny., 194. - B5/139 8 194 A magyar anyagi büntetőjog hatályos jogszabályai /, Rácz

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Beküldési határidő: 2012. november 07. Össz.pontszám: 40p Név:.. Lakcím:... Iskola neve, címe:....

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete

A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete A Magyar Jogász Egylet 2010. évi szakmai programtervezete 4. 25. 10-12. november 11-13. november december 9. Küldöttgyűlés Tizedik Magyar Jogászgyűlés (Balatonalmádi) Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései Kondorosi Ferenc A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései A büntetõ jogalkotás néhány társadalmi összefüggése A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül

Részletesebben