Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Átírás

1 Növényvédelmi állattan gyakorlatok 1. gyakorlat Bevzetés Nematoda Mollusca Insecta: Saltatoria Összeállította: Nagy Antal PhD, DE-MÉK Növényvédelmi Intézet, A gyakorlat teljesítése A gyakorlatokon való részvétel kötelező, 3 hiányozás megengedett (14 gyakorlatból). A gyakorlati csoportok nem átjárhatóak. A gyakorlatok két részre oszlanak: 1, fajok egy részének bemutatása; 2, a fennmaradó fajok önálló feldolgozása, jegyzőkönyv készítése (kivéve 1-2. gyakorlatok). A jegyzőkönyvek értékelése érdemjeggyel (1-5) történik. A jegyzőkönyveket a gyakorlatot követő hét péntek 12 óráig lehet leadni. A jegyzőkönyvek megléte és elfogadása(minimum elégséges érdemjegy) a gyakorlat teljesítésének feltétele. Hiányzás esetén a jegyzőkönyvet pótolni kell. Számonkérés: 3 darab félévközi dolgozat + félév végi felismerés (rovarfelismerés (fajok + lárva- és bábtípusok összesen 15 db), kárkép felismerés (15 kárkép). A vizsgajegy kialakításában a gyakorlaton szerzett eredmények (jegyzőkönyv, dolgozat és felismerés) valamint a vizsga érdemjegye szerepelnek. 1

2 A zoológiai nevezéktan fő szabályai Linné (1758, Systema Naturae): kettős nevezéktan NEMZETSÉGNÉV + FAJNÉV + (Leíró neve, leírás ideje) 1960: a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe * 1. A kódex hatásköre : recens és kihalt állatnevek alfajtól családsorozatig. A kódex független más nevezéktani rendszerektől (növények, gombák). A nevezéktan kezdete 1758 január 1. (Systema Naturae 10. kiadás). 2. Szavak száma: fajcsoport felett uninominális; Fajok: binominális; Alfaj: trinominális 3. Publikálás szabályai 4. Alkalmazhatóság szabályai 5. A publikáció dátuma 6. A nevek érvényessége: prioritás elve (a taxonra vonatozó legrégebbi név érvényes) 7. A nevek képzése.. (18.) A Zoológiai Nevezéktan nemzetközi Kódexe, Fordította: Gozmány László. Az őslénytani Viták Különszáma. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest 1989, 170 pp. Faj feletti kategóriák piros: Linne; Regnum ország dőlt : elsődleges kategóriák Subregnum - alország Superphylum - törzscsoport Phylum - törzs Subphylum - altörzs Infraphylum Superclassis - fő-osztály Classis - osztály Subclassis - alosztály Infraclassis Cohors - had Superordo - öregrend Ordo - rend Subordo - alrend Infraordo Superfamilia öregcsalád -oidea Familia család -idae Subfamilia alcsalád -inae Tribus nemzetség -ini Subtribus - alnemzetség Genus nem* Subgenus - alnem * Növénytanban: nemzetség 2

3 Phylum: Nemathelminthes hengeresférgek Classis: Nematoda fonálférgek Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Archicoelomata ős-testüregesek Superphylum: Pseudocoelia ál-testüregesek Phylum: Nemathelminthes hengeresférgek Classis: Nematoda fonálférgek 2. Subclassis, 12 Ordo (~20000 faj) Classis: Nematomorpha húrférgek Classis: Acanthocephala buzogányfejűek más rendszerben*: Phylum *Mészáros F. (1996): Fonálférgek (Nematoda) törzse. In Papp L. (szerk): Zootaxonómia egységes jegyzet. Budapest. 382 pp. Nematoda Testfelépítés Szelvényezetlen, hengeres test. 0,3 mm (Acrobeles)- 8 m (Placentonema gigantissima) 3

4 szájnyílás: ajkak (ősi 6) - serték, tapintó szemölcs oldalszerv (amphidium) kutikulával bélelt szájüreg: - egyszerű - szájszurony (stylus), fog, tüske nyelőcső: bulbus, nyelőcsövi mirigy életmód: szabadon élők: 1. baktériumevők, 2. alga és törmelékevők, 3. növényi és gomba nedvszívók, 4. ragadozók paraziták: egy és többgazdás 4

5 szaporodás: váltivarú, szűznemzés, hermafroditizmus ovipar / ovovivipar / vivipar epimorfózis (L1-L4 lárva, subimago, imago) ivarszervek: Nőstény: vékony feltekeredett (páros v. páratlan) petefészek (ovarium), petevezető, melynek egy szakasza ondótartállyá módosulhat, méh (uterus), hüvely (vagina), ivarnyílás (vulva) Hím: here (testis), ondóvezeték (ductus defferens), amin ondóhólyag lehet (vesicula seminalis), ondókilövellő cső (ductus ejaculatorius) + járulékos mirigyek, ivarvezeték végbéllel közös nyílása, párzótáska (bursa copulatrix), párzótüske (spiculum), vezetőtüske (gubernaculum) Az állat és az ivarszerv felépítését ld.: Bakonyi Gábor (szerk.) Állattan. Mezőgazda Kiadó o. Subclassis: Adenophorea (Aphasmida) érzékpálca nélküliek Ordo: Dorylaimida lándzsás v. tű-fonálférgek Növénybántók: talajlakók, ektoparazita, gyökérkárosító, polifág, vírusvektor Familia: Longidoridae hosszúlándzsás fonálférgek nemasoil.com plpnemweb.ucdavis.edu 5

6 Xiphinema index nagy tőrös / szőlőszívó fonálféreg többnemzedékes, váltivarú, ovipar (30-50 pete/nőstény) polifág: szőlő, füge, alma, rózsa; gyökérkárosító nematode.net Grapevine vein bunding virus agro.bg Subclassis: Secernentea (Phasmidia) érzékpálcásak Ordo: Tylenchida szuronyos fonálférgek a szájüreg kutikulája alakul szájszuronnyá, sok növénykárosító faj, nem vektorok Merloidogyne brevicauda; forestryimages.org 6

7 Familia: Heteroderidae cisztaképző gyökér-fonálférgek ivari dimorfizmus cisztaképzés ciszta 4-5 évig elfekszik L2 inváziós lárva fertőz először ekto- majd endoparazita nőstény: L2 után mozgásképtelen hímek: ivaréretten kirajzanak ciszta Heterodera schachtii répa fonálféreg Mediterrán eredetű, XX. sz. elején terjedt el többnemzedékes, váltivarú, cisztaként telel polifág: libatopfélék, keresztesvirágúak, cékla, repce, káposzta, cukorrépa!! Levelek elsárgulnak, lankadnak, gyökér szakállasodik ematology.ucdavis.edu kasvinsuojeluseura.fi 7

8 Globodera rostochiensis burgonya fonálféreg Dél-amerikai, burgonyával terjedt el, Mo oligofág: burgonyafélék (burgonya, paradicsom), gyom: fekete csucsor L2 gumóba is befurakszik nem rak petét (csak ciszta!!) ciszta telel, univoltin Familia: Meloidogynidae golyvaképző gyökér-fonálférgek ivari dimorfizmus a nőstény folyamatosan petézik ( pete/nőstény) L2 inváziós lárva fertőz óriássejtek, gubacs Többnemzedékes, peteként telel Polifág: eltérő tápnövény spektrummal (búza, kukorica nem) Meloidogyne hapla szabadföldi gubacs-fonálféreg pete alakban telel; 21 C-on aktiválódik a pete; 3-4 nemzedék; kozmopolita; polifág: több 100 tápnövény- paprika, saláta, uborka, gabona (spárga nem) Gubacsok megjelenése, szokatlan elágazású szakállas gyökérzet 8

9 apsnet.org Meloidogyne incognita kertészeti gubacs-fonálféreg pete alakban telel; a pete 25 C-on aktiválódik (melegigényes); kozmopolita; polifág; multivoltin (10 nemzedék is lehet), erősen polifág M. incognita juvenilis M. incognita babon (Peru) 9

10 Familia: Anguinidae / Tylenchidae Szívogató-fonálférgek ivari dimorfizmus nőstény kifejletten mozgásképtelen L2 inváziós lárva fertőz -- gubacs párzás peterakás a gubacsban mono- és oligofág: pázsitfűféléken generatív szerven gubacsot képzők: univoltin egyébként bi- és multivoltin. Anguina tritici búza fonálféreg oligofág: búza, rozs (árpán nem); univoltin; gomba és baktérium vektor invasive.org insectimages.org mkk.szie.hu forestryimages.org 10

11 Subfamilia: Ditylenchinae szár fonálférgek a nőstény helyváltoztató képessége megmarad, L4 lárva a legaktívabb, általában egész életükben endoparaziták, univoltin, mérsékelt égöviek Ditylenchus dipsaci szár fonálféreg polifág (tápnövényspecialista rasszok ~20: hagyma, szamóca dohány stb.); felszín felett károsít nematology.ucdavis.edu forestryimages.org Ditylenchus destructor gumórontó fonálféreg polifág: burgonya, komló, sárgarépa; keményítőben gazdag földalatti növényi részeken: gumók, hagymák, rizómák; peteként telel, anabiózis nincs, multivoltin (6-10 nemzedék) nematology.ucdavis.edu D. destructor Irisen eppo.org ephytia.inra.fr 11

12 Familia: Aphelenchoididae levél fonálférgek levelek endoparazitái fejletten (praeadult) vándorolnak, anabiózis van (száraz időben) multivoltin (gyors fejlődés, 2 hét/nemzedék) Aphelenchoides fragariae szamóca fonálféreg fejlettebb stádiumban ektoparazita; lárva alakban telel talajban v. gyökérnyakon; fertőzés tavasszal (14-17 C); polifág: főleg szamóca ép nematology.ucdavis.edu Phylum: Mollusca puhatestűek Rendszertani hely: Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Eucoelomata valódi testüregesek Phylum: Mollusca puhatestűek (~ faj) mollis=puha, könnyű Subphylum: Placophora héjasok (6 osztály) Classis: Gastropoda csigák (3 Subclassis) Subclassis: Pulmonata tüdőscsigák (2 rend) Ordo: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák 12

13 A taxon leírását ld. Bakonyi Gábor: Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Ordo: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák Szárazföldiek Hímnősek (párzáskor vagy ); néha önmegtermékenyítés is Oviparok Epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek Bivoltin, Univoltin, (néha 2-3 évente egy nemzedék) Minőségi kártétel is fontos Familia: Limacidae tarajos meztelencsiga-félék Északi mérsékelt övre jellemzők; élénk! mozgás; ált. jellemző a taraj; éjjeli aktvitás; nyugalmi állapotban nem gömbölyödnek Deroceras reticulatum szántóföldi (recés) házatlancsiga Kevésbé nedves helyeken is; egyéves; ivaréretten telel; tojásrakás tavasszal (10-60 db/csomó, össz. ~300 db /nőstény); kelés nyár elején; szaporodás ősszel 13

14 Classis: Insecta rovarok Rendszertani hely: Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Eucoelomata valódi testüregesek Superphylum: Articulata szelvényes állatok Phylum: Arthropoda ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda hatlábúak Classis: Insecta rovarok Subclassis: Dicondylea kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota elsődlegesen szárnyasok Superordo: Saltatoria ugró egyenesszárnyúak Ordo: Ensifera - tojócsövesek Subordo: Tettigonoidea szöcskék Subordo: Grylloidea tücskök Ordo: Caelifera tojókampósok 14

15 Ordo ENSIFERA CAELIFERA Subordo TETTIGONIODEA GRYLLOIDEA Csáp a testhossz felénél hosszabb rövidebb a testhossz felénél Szem, látás kis szem, gyenge látás nagyobb szem, jó látás Fejcsúcs előreugró lekerekített Előhát általában van oldalgerinc oldalgerinc nincs általában van oldalgerinc Lábfejízek Fedőszárny Hangadás bal van felül, különbözők jobb van felül, egyformák szárny-szárny összedörzsölése nem / kissé fednek át, egyformák a 3. comb és a szárnyak összedörzsölése Hallószerv első lábszáron a térd alatt első potrohszelvény oldalán Hímivarszerv epiphallus nincs epiphallus van Tojókészülék 4 lemezes, lapított tojócső 2 lemezes, hengeres tojókampó Életmenet pete telel lárva / imágó telel általában a pete telel Ordo: Ensifera tojócsövesek Subordo: Tettigoniodea - Szöcskék Familia: Tettigonidae Fürge szöcskék Tettigonia viridissima zöld lombszöcske Polysarcus denticauda fogasfarkú szöcske 15

16 Subordo: Grylloidea - Tücskök Familia: Gryllidae Valódi tücskök Melanogryllus desertus fekete tücsök Gryllus campestris mezei tücsök Familia: Gryllotalpidae Lótücskök Gryllotalpa gryllotalpa lótücsök biolib.cz mkk.szie.hu 16

17 Ordo: Caelifera - Tojókampósok Familia: Acrididae Valódi sáskák Calliptamus italicus olasz sáska Dociostaurus maroccanus marokkói sáska Locusta migratoria 17

18 Desert locust situation, 27 July 2004 Desert locust swarms travel a few kilometres to over 100 km per day, or as much as 3500 km in a month. One tonne of locusts (a very small portion of an average swarm) eat as much food in one day as about 10 elephants or 25 camels or 2500 people. A desert locust eats its own weight (2 grams) of food every day. Desert locust swarms range from less than one square kilometre (km²) to hundreds of square kilometres in size. There are about 50 million locusts per km² of medium-density swarm. The total number of locusts in a swarm varies from a few hundred millions to several billions. 18

19 Lárva kártétel daff.gov.au Repülő sáskaraj mysteryoftheinquity.wordpress.com 19