FONÁLFÉRGEK ÉS HÚRFÉRGEL. FONÁLFÉRGEK TÖRZSE Phylum Nematoda (RUDOLPHI, 1808)
|
|
- Diána Illés
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 7 FONÁLFÉRGEK ÉS HÚRFÉRGEL FONÁLFÉRGEK TÖRZSE Phylum Nematoda (RUDOLPHI, 1808) Az egyik legnagyobb gerinctelen csoport. Testük hengeres, fonalszerűen megnyúlt. Nagyságuk a mikroszkopikus méret és a 8 méter között változik (pl. a bálnákban élő Placentonema gigas). Kültakarójuk többrétegű, meglehetősen merev kutikula. Testükre, vagy egyes szerveikre jellemző a sejtállandóság, vagyis hogy e szervek ugyanazon faj különböző egyedein azonos sejtszámúak. A szájnyílás csúcsi, a végbélnyílás csúcs alatti elhelyezkedésű. A végbélnyílás mögötti részt farokrésznek nevezzük. Keringési és légzőkészülékkel nem rendelkeznek. Váltivarúak és általában ivarosan szaporodnak, bár néhány csoportjuknál a szűznemzés is előfordul. A petékből kikelő lárvák a felnőtt egyedekre hasonlítanak, és négy vedlésen átesve érik el a kifejlett ivarérett állapotot. A harmadik stádiumú lárva a fertőző forma. Feltehetően tengeri eredetű a csoport, de szárazföldön és édesvízben is nagyon gyakoriak. Szabadonélők, növény- állatparaziták és lebontók egyaránt vannak közöttük. Azon kevés állatcsoportok közé tartoznak, amelyeknél a csoport tagjait maguk a csoport tagjai is parazitálhatják. Körülbelül fajuk ismert. Az egyik legismertebb parazita fajuk az orsógiliszta (Ascaris lumbricoides LINNAEUS, 1758) Teste megnyúlt, piszkosfehér vagy rózsaszínes árnyalatú. Ivari dimorfizmussal rendelkezik: a hím rövidebb és vékonyabb (15-20 cm hosszú, 3-4 mm vastag) és farokvége befelé görbülő, míg a nőstény hosszabb és vastagabb (20-30 cm és 5-6 mm vastag) és teste egyenes. A test elején található a három (két hasoldali és két hátoldali) ajak által határolt szájnyílás. Az ajkak külső oldalán érzőszemölcsök vannak, míg belső oldalukon fogacskák találhatók. A hím bekunkorodó farokvégén a hasoldalon szubterminálisan található a kloákanyílás, amelyből két, szabad szemmel is kivehető, párzótüske (spiculum) nyúlik ki. A nősténynél ugyancsak a csúcs alatt nyílik a végbélnyílás, de itt az ivarnyílás a test első harmada végén, a hasoldal középvonalában helyezkedik el. A kiválasztónyílás mindkét nemnél a test elején, a hasoldalon található.
2 Bőrizomtömlővel rendelkezik. Az orsógiliszta tágas elsődleges testüregét testfolyadék tölti ki, mely nyomást gyakorolva a bőrizomtömlőre, meghatározza a test alakját. A bélcsatorna egyenes lefutású, kezdeti szakasza az izmos, henger alakú és fehér színű garat. A középbél szélesebb, lapos és sárgásbarna vagy sárgászöld színű. A nőstény esetében az utolsó szakasz a rövid utóbél és végbélnyílás, a hím esetében az utolsó szakasz kloákává alakul. Az ivarszervek mindkét nemnél fehéres színűek, hosszú fonal alakúak, és gomolyagszerűen összecsavarodva kitöltik a teljes testüreget. A hím ivarszerv páratlan, s inkább a test utolsó harmadában helyezkedik el. Kezdeti legvékonyabb szakasza a here (testis), ezt követi a valamivel vastagabb ondóvezeték (vas defferens), majd a sokkal vastagabb és egyenesebb ondóhólyag (vezicula seminalis) következik. Az ondóhólyag rövid és vékony kilövellő járattal (ductus ejaculatorius) nyílik a kloákába. A hímétől eltérően a nőstény ivarszerve páros. Kezdeti szakaszai ez esetben a petefészkek (ovarium), melyet a valamivel vastagabb petevezetékek (oviductus) követnek. A petevezetékek után a páros méhek (uterus) következnek, melyek a teste végénél kezdődnek és a test első harmadáig húzódnak. Itt páratlan hüvelyben (vagina) egyesülnek, amely a test első harmada után a hasoldal közepén nyílik a külvilágra. 8. szövegdoboz Az orsógiliszta keresztmetszete A bőrizomtömlő legkülső rétegét a vastag kutikula alkotja, ez alatt található a vékonyabb hámréteg, amely szinciciális szerkezetű sejtrétegből áll. Ez a réteg a testüreg felé hosszanti idegfonatokat tartalmazó négy lécszerű megvastagodást képez, melyek közül az oldalvonalak a legvastagabbak, a háti és a hasi középvonalak vékonyabbak. Az oldalvonalakban a kiválasztócsatornák is elhelyezkednek. A hámréteg alatt található hosszanti izomréteget egyetlen sejtsor alkotja, ezt a négy hámléc négy pásztára osztja. Ezeknek az izomsejteknek sajátos szerkezetük van: a hámréteg alatt található az orsó alakú alapi rész, amiből a test közepe felé nyúlik a sejtmagot tartalmazó tömlőszerű sejtrész. A sejtek orsó alakú alapi részei a test hossztengelyével párhuzamosan helyezkednek el, s itt találhatók az összehúzékony myofibrillák. A háti oldalon elhelyezkedő két izompásztában a sejtek tömlőszerű része a háti középvonal felé irányul, ehhez vékony rostokkal kapcsolódik, míg a hasi oldal két izompásztájából ennek megfelelően a hasi középvonalhoz. Az elsődleges testüreget folyadék tölti ki. A középbél keresztmetszetben széles, falát egyrétegű hengerhám alkotja, a hámsejtek alapi része közelében helyezkednek el a sejtmagok, külső felületüket vékony kutikula, belső felületüket pálcikaszegély fedi. Az ivarszervek keresztmetszeti képei szintén jellegzetesek. A petefészkek keresztmetszete kicsi, központjukban szinciciális tengely (rachis) található, ezt sugár alakban veszik körül az őspetesejtek (ovogonium), kívül vékony kutikula található. A petevezetékek keresztmetszete szabálytalanul lekerekített, üregükben érett petesejtek vannak. A méhek keresztmetszetben szélesek, hámrétegüket szabálytalan négyszögletes sejtek alkotják, belsejükben ovális petesejtek találhatók. Az orsógiliszta elterjedt emberparazita, a vékonybélben élősködik. Ha túl sok van belőlük, akkor a vékonybélből az epeutakba, hasnyálmirigybe és légzőszervekbe is eljuthatnak. Hastáji fájdalmakat, hasmenést, hányást okozhatnak, illetve a bélben összetekeredve székrekedést és bélgörcsöket. Anyagcseretermékeik is mérgezőleg hatnak. A nőstény naponta mintegy petét termel, melyek az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A petének páradús, meleg körülményekre van szüksége ahhoz, hogy kb. egy hónap alatt fertőzőképessé váljon, azaz a petében közben a lárva fejlődésnek indul, és a petetokon belül kétszeres vedléssel harmadik stádiumú fertőző lárvává válik. Mosatlan gyümölcsökkel, zöldségekkel, valamint egyéb utakon juthatnak újabb gazdaszervezetbe. Az emésztőcsatornában kikelő lárvák átfúrják az emésztőcsatorna falát, s a májba vándorolnak, ahol kb. 4 napot töltenek, majd innen a tüdőbe vándorolnak. A tüdőben, ha túl nagy a
3 fertőzés, még férges tüdőgyulladás is kialakulhat. Innen a lárvák hosszabb időszak után (kb. 8 nap), kifejlődve, a légutakon keresztül eljutnak a garatba, majd itt az emésztőcsatornába jutva végleges helyükre, a vékonybélbe vándorolnak. Közeli rokona a sertés orsógilisztája (Ascaris suis), a két faj taxonómiai különválasztása ma is vitatott, egyesek inkább alfajoknak tekintik őket. Kozmopolita faj, Afrika egyes részein a fertőzöttség eléri a 90%-ot is, míg Közép- és Dél-Amerikában a 40%-ot is meghaladhatja. Az emberiségnek durván egynegyede fertőzött, és évi haláleset kapcsolható e fajhoz. Madarakban megtalálhatók az Ascaridia orsógiliszta fajok. Az ember vastagbelében élősködik a hegyesfarkú bélgiliszta vagy cérnagiliszta (Enterobius (= Oxyuris) vermicularis [LINNAEUS, 1758]), egyike a leggyakoribb emberparazita férgeknek. Ivari dimorfizmust mutat, a hím 3-5 mm hosszú, testvége spirálisan csavarodott, farokrésze rövid, míg a nőstény 8-10 mm hosszú, hengeres teste hosszú és vékony faroknyúlványban végződik. Szájnyílásuk terminális elhelyezkedésű, a megnyúlt hengeres garat gömbszerűen kitáguló üregben (bulbus) folytatódik, ezután következik az egyenes lefutású középbél és a rövid utóbél. A végbélnyílás a törzs és a farok határán található a hasoldalon. A nőstény kb petét rak le a végbélnyílás környékén, idevándorolva. Ezzel erős viszketegséget idéz elő, s főleg kisgyerekeknél az így kiváltott vakarózás önfertőzéshez vezethet. Elsősorban gyerekeknél fordul elő. Az ostorféreg (Trichuris trichiura [LINNAEUS, 1771]) a vastagbélben parazitál. Közepes hosszúságú (4-5 cm), testalkata szokatlan: a test első fele vékony, míg a test hátulsó fele jelentősen megvastagodott. A bélfalban az első, vékony testrész befúrásával rögzül. Fertőzés után a lárvák a vékonybélben fejlődnek néhány napig, majd az adult stádium elérésével a vastagbélbe vándorolnak. Az ember vékonybelében élősködik a kb. 1 cm hosszú kampósféreg (Ancylostoma duodenale DUBINI, 1843). Szájüregében található fogaival felsérti a bél falát, s így vérzést idéz elő, ami vérszegénységgel jár, a fertőzött ember akár 30 cm 3 vért is veszíthet naponta. A fertőzött ember ennek következtében anyagcseréjének 5-20%-át a fertőzés hatásainak ellensúlyozására fordítja, ami jelentős mértékű leromlással jár. Ez az ún. bányakór vagy bányaaszály, mivel elsősorban bányászokra volt jellemző a XIX. század végén, XX. század elején Európában. A peték az emberi ürülékkel jutnak a külvilágba, ahol meleg, párás körülmények között kikelnek a mikroszkopikus méretű lárvák, melyek a szájon vagy a bőrön keresztül jutnak be a nedves környezetben dolgozó emberek szervezetébe (pl. bányászok, alagútkészítők, földmunkások). A vérárammal a tüdőn keresztül vándorolnak végleges helyükre, a vékonybélbe, ahol elérik ivarérettségüket. Elsősorban a melegebb vidékeken fordul elő, inkább trópusi és szubtrópusi faj, de Európában is ismert, elsősorban a déli részén. Magyarországon még az 1930-as évekig ismert volt. Hasonló életmódú amerikai rokona a Necator americanus. Kampósféreg fajokkal a világ népességének mintegy 15%-a fertőzött, és évente mintegy ember haláláért tehetők felelőssé. A medinaféreg (Dracunculus medinensis [LINNAEUS, 1758]) teste vékony, fonalszerű, a hím 2-4 cm, a nőstény jóval hosszabb, cm is lehet. Köztesgazdái édesvízi evezőlábú rákok (Cyclops spp.), amelyek az ivóvízzel juthatnak be az emberi szervezetbe. A bélcsatornát átfúrva a hasüregbe jutnak, ahol kifejlődnek és párzanak. A hím ezután elpusztul, míg a megtermékenyített nőstény a kéz vagy a láb bőr alatti kötőszövetében telepszik meg, és galambtojás nagyságú kelésszerű, sebesedő daganatot hoz létre. Az esetek 90%-ában a lábfej háti vagy talpi részében telepednek meg, ugyanis ezek a részek érintkeznek a leggyakrabban vízzel. A daganat felfakadása révén a nőstény testének eleje szabadba kerülhet s így juthatnak a peték a vízbe a feji részen keresztül. A nőstény ilyenkor sem húzható ki a testből, mivel elszakadhat. Az ősi eltávolítási mód a testvéget egy pálca végére tekerni, és így naponta tovább tekerve kb. 14 nap alatt eltávolítható a féreg az emberi testből. A trópusi vidékeken az egyik legfertőzőbb féreg, nemcsak embereket, de akár
4 lovakat, kutyákat is fertőzhet. A fertőzött emberek számát a 70-es években több millióra becsülték, ma azonban már feltehetően alá esett számuk. Jelen pillanatban elsősorban Szudánban a leggyakoribb, de a Száhel övezetben és az Arab-félszigeten is előfordulhat szórványosan. A 28. északi szélességi fok és az Egyenlítő között fordul elő Afrikában és Ázsiában. Szúnyogok terjesztik az emberre nézve egyik legveszélyesebb fonálférget, a trópusokon előforduló nyirokférget (Wuchereria bancrofti [COBBOLD, 1877]). Az elefántiázisnak nevezett betegséget idézi elő, amely a végtagok deformálódó megvastagodásával jár. A hím 4 cm, a nőstény 10 cm hosszú. Többnyire a végtagok nyirokjárataiban telepednek meg, innen kapták nevüket. A nőstény az utódokat elevenszüléssel hozza világra. Az így létrejött lárvák a végleges gazda testében érdekes éjjelnappali aktivitást mutatnak: éjszaka felvándorolnak a bőrben levő hajszálerekbe, így könnyebben juthatnak a köztesgazda szúnyog emésztőcsatornájába. A parazita jelenléte az emberben a nyirokcsomók fájdalmas megnagyobbodásával, gyulladással és lázzal jár, ezt követően alakulhat ki a végtagok deformációja évek múltán. Közép- és Dél-Amerikától Afrikán át (főleg a Szaharától délre) egészen Délkelet- Ázsiáig, a csendes-óceáni szigetvilágig megtalálható. Különböző állatokban (sertés, kutya, macska, patkány stb.) élősködik, de véletlenszerűen emberben is előfordulhat az izomféreg vagy trichina (Trichinella spiralis [OWEN, 1835]). Kifejlett korban a bélcsatornában található, a lárvák azonban az izmokban telepednek meg. Az előbbi alakot béltrichinának, az utóbbit izomtrichinának nevezik. Nem rendelkeznek kihangsúlyozott ivari dimorfizmussal. Párzás után a nőstény a bélfalba furakodik, és elevenszüléssel hoz világra kb lárvát. A lárvák a vér- és a nyirokrendszer útján a bő oxigén ellátású izmokba (bordaközi-, rekesz-, garat-, nyelvizom stb.) vándorolnak, ahol egy citrom alakú tokot képeznek maguk körül. A tokban a lárva feltekeredve található, s így több tíz évig fertőzőképes. A fertőzött hús elfogyasztása révén a lárvák az újabb gazda emésztőcsatornájába jutnak, ahol kialakul a béltrichina. Ember esetében a fertőzés elsősorban elégtelenül sütött vagy főzött fertőzött sertéshús fogyasztása révén történhet meg. A trichina emberben allergiás reakciót, lázas állapotot, bél- és szívizomgyulladást idéz elő, s mindez nagyon gyakran akár halálos kimenetelű is lehet. Megjegyzendő, hogy a sertésben kialakuló izomtrichina, érdekes módon a gazdájára nézve, a fentiekkel szemben semmiféle életveszélyes hatással sincs. A búzaféreg (Anguina tritici [STEINBUCH, 1799]) a búza golyóüszög nevű betegségét okozza. A hím 2-3 mm, a nőstény 3-5 mm hosszú. A nőstény petéit a búza ováriumába helyezi, aminek hatására a fertőzött búzaszemből egy barnás színű, szabálytalan alakú gubacs jön létre. A gubacsot a lappangó stádiumban levő lárvák töltik ki (több mint 2000), amelyek, a gubacs nedves közegbe kerültével (pl. nedves talaj), feléledve kibújnak a gubacsból és elkezdik aktív életüket. A második lárvastádiumban a csírázó búzába vagy rozsba hatolnak, majd a gazdanövény fejlődésével párhuzamosan a virágzatig vándorolnak. A raktárbelű fonálférgek ivarérett alakjai szabadonélők, a talajban élnek, de lárváik főként ízeltlábúakban fejlődnek A Mermis fajok kifejlett korban édesvizekben vagy nedves talajban élnek, elérhetik az 50 cm-es hosszúságot is. Lárváik édesvízi vagy szárazföldi ízeltlábúakban élősködnek. A Rhabdis fajok vízben, földben, mohában, trágyában élnek. Viszonylag kistermetűek, alig néhány mm-esek, egész életükben szabadonélők. HÚRFÉRGEK TÖRZSE Phylum Nematomorpha VEJDOVSKY, 1886
5 Vékony (0,5-1 mm), hegedűhúrhoz hasonló, merev testű parazita férgek. Akár méteres hosszúságúak is lehetnek. A kifejlett egyedek emésztőcsatornája csökevényes. Keringési, kiválasztási és légzőkészülékkel nem rendelkeznek. Két lárvaállapottal rendelkeznek, ebből az első szabadonélő, csupán a második lárvaállapotban paraziták, vízi vagy szárazföldi rovarokban élősködnek, ivaréretten édesvizekben vagy tengerekben szabadon élnek. Románia területén kb. 16 faj ismert. Csíkbogarakban fejlődik a közönséges húrféreg vagy húrféreg (Gordius aquaticus [LINNAEUS, 1776] lárvája. Hosszú, megnyúlt és vékony teste cm hosszú a hím esetében, cm hosszú nősténynél, átmérője 1 mm körül van. Színe sárga vagy világosbarna. Többnyire patakokban él, de ritkábban állóvizekben is előfordul. Ivari dimorfizmussal rendelkeznek: a nőstény teste egyenesen végződik, lekerekített, a hím esetében a testvég villásan elágazik, ezzel tartja a hím a nőstényt párzás közben. Középbelük egyenes lefutású, a felnőtt egyedeknél elcsökevényesedik, ezek ugyanis már nem táplálkoznak. 9. szövegdoboz A húrféreg keresztmetszete A bőrizomtömlő legkülső rétege a vastag és barnás kutikula, felületén korongos megvastagodásokkal (arolium). A kutikula alatt lapos hámsejtek helyezkednek el egy rétegben, a sejthatárok és a sejtmagok felismerhetőek. A hámrétegnek egyetlen befelé nyúló megvastagodása van, ez a hasi középvonal, ennek alapi része vékony, a testüreg felé haladva viszont kehelyszerűen kiszélesedik és körülzárja a hasi idegtörzset. A hosszanti izomsejtek egy rétegben helyezkednek el, ezeknek keresztmetszetben oldalról lapított ovális alakjuk van, felületükön találhatók a myofibrillák. A testüreget sokszögű parenchimasejtek töltik ki, ezek között hasítékokat találunk (schizocoeloma). A hasi lakúnában található a bélcsatorna keresztmetszete, az oldallakúnákban az ivarszervek keresztmetszete látszik (a mi esetünkben nőstény féregről van szó). Mindenhol előfordul, gyakran a kifejlett egyedek szinte mozdulatlan gomolyagként hevernek patakok csendesebb öbleinek alján. Rokona a G. dectici HEINZE, 1937 szöcskékben fordul elő, míg a tengeri Nectonema agile VERRILL, 1879 tengeri rákokban.
6 BIBLIOGRÁFIA AXMANN, Á. (1992): Fertőzések és trópusi betegségek. Alfa Power Kft., Budapest. CĂPUŞE, I. (2002): Phylum Nematomorpha. in: Diversitatea lumii VII. - Determinatorul ilustrat al florei şi faunei României. Volumul II. Apele continentale, partea I. (Godeanu Stoica Preda, ed.). Editura Bucura Mond, Bukarest, pp KIS, B. (1981): Állattan gyakorlatok I. Gerinctelenek. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia, Földrajz és Geológia Kar. Kolozsvár. KIS, B., MATIC Zachiu (1983): Állattan. I. Rész. Gerinctelenek. 1. kötet. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia, Földrajz és Geológia Kar. Kolozsvár. NITZULESCU, V. (1979): Parazitologie pentru toţi. Paraziţii aparatului digestiv. Editura Medicală, Bukarest. ONCIU, T. (1995): Phylum Nematoda. Nematode, viermi cilindrici. in: Diversitatea lumii VII. - Determinatorul ilustrat al florei şi faunei României - Volumul I. Mediul marin (Godeanu Stoica Preda, ed.). Editura Bucura Mond, Bukarest, pp PAPP, L. (szerk.) (1996): Zootaxonómia - egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem Zoológiai Központjának a Magyar Természettudományi Múzeumba kihelyezett tanszéke gondozásában, Budapest. ROJANKOVSCHI, E. (2002): Clasa Nematoda. Nematode, viermi cilindrici. in: Diversitatea lumii VII. - Determinatorul ilustrat al florei şi faunei României. Volumul II. Apele continentale, partea I. (Godeanu Stoica Preda, ed.). Editura Bucura Mond, Bukarest, pp RÓZSA, L. (2005): Élősködés, az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, p. 318.
4. Gyakorlat Kerekesférgek, csillóshasúak, fonálférgek, húrférgek, buzogányfejű férgek
4. Gyakorlat Kerekesférgek, csillóshasúak, fonálférgek, húrférgek, buzogányfejű férgek Testük hengeres. Csupán külalakilag tűnnek egységesnek, valójában filogenetikailag egymástól független csoportok.
RészletesebbenKEREKESFÉRGEK, CSILLÓSHASÚAK, ÖVESFÉRGECSKÉK ÉS BUZOGÁNYFEJŰEK
6 KEREKESFÉRGEK, CSILLÓSHASÚAK, ÖVESFÉRGECSKÉK ÉS BUZOGÁNYFEJŰEK KEREKESFÉRGEK TÖRZSE Phylum Rotifera CUVIER, 1817 Apró mikroszkopikus méretű állatok, ritkán érik el az 1-3 mm-es nagyságot, a legkisebbek
RészletesebbenParazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocara canis, Toxocara cati. Diagnózis és terápia. Tünetek. Szabó Judit 2010.
Parazitológia IV. Szabó Judit 2010. Hengeresférgek Enterobius vermicularis Ascaris lumbricoides Trichuris trichiura Toxocara Ancylostoma duodenale Necator americanus Strongyloides stercoralis Trichinella
Részletesebbendiv. Bilateria (Coelomata) kétoldali részarányosak
div. Bilateria (Coelomata) kétoldali részarányosak div. Bilateria (Coelomata) kétoldali részarányosak subdiv. Archicoelomata őstestüregesek II. Superphylum: Pseudocoelia (ál-testüregesek) phylum Platyhelminthes
RészletesebbenBilateria Kétoldali részarányosak
Bilateria Kétoldali részarányosak Archicoelomata Ős-testüregesek Eucoelomata Valódi testüregesek Enterocoela Hármas testüregesek Laposférgek Zsinórférgek Nyelesférgek Fonálférgek Csillóshasúak Kerekesférgek
RészletesebbenFasciola hepatica életciklusa Tünetek
Parazitológia III. Trematodák (Mételyek) Szabó Judit Fasciola hepatica Schistosomák Paragonimus westermani 2007. Általános jellemzık hermaphroditák (kivéve schistosomák) két szívókoronggal rendelkeznek
RészletesebbenLophotrochozoa leszármazási útvonalak
Lophotrochozoa tapogatós - csillókoszorús állatok Törzsek: Mollusca puhatestűek Annelida gyűrűsférgek Nemertea zsinórférgek Phoronida csöves tapogatósok Entoprocta nyelesférgek Bryozoa(Ectoprocta) mohaállatok
RészletesebbenParazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocaracanis, Toxocara cati. Tünetek. Diagnózis és terápia. Szabó Judit 2013.
Parazitológia IV. Szabó Judit 2013. Hengeresférgek Enterobius vermicularis Ascaris lumbricoides Trichuris trichiura Toxocara Ancylostoma duodenale Necator americanus Strongyloides stercoralis Trichinella
Részletesebben(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia
(ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
Részletesebben56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)
56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott
RészletesebbenKivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil
Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:
RészletesebbenAz osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.
EMLŐSÖK - mammalia Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket. Általános jellemzés: Rendszertani helyük: gerincesek törzse emlősök osztálya
RészletesebbenA heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös
Testüregviszonyok A heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös volt a többsejtű élőlények megjelenése
RészletesebbenTÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók törzse Ős-testüregesek altagozata. A laposférgek törzse
A laposférgek Szerkesztette: Vizkievicz András ÁLSZÖVETESEK alországa Szivacsok TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók Ős-testüregesek altagozata Laposférgek
RészletesebbenBármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK
01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája
RészletesebbenKERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd
KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint
Részletesebben33 542 04 1000 00 00 Kárpitos Kárpitos
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza
Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.
RészletesebbenÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.
ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ 01 A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE A TALAJNAK A KÖVETKEZŐ FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIE: > a talajvíz szintje 2 méternél mélyebben legyen, > 6 m mélységig ne legyen sziklatömb,
RészletesebbenTrópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:
Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,
RészletesebbenHelminthek jellemzői: soksejtű eukarioták biológiai inkubáció pete: ellenálló, petetokkal körülvett embryo lárva Féregfertőzések általános tünetei:
Helminthológia Helminthek jellemzői: soksejtű eukarioták biológiai inkubáció pete: ellenálló, petetokkal körülvett embryo lárva Féregfertőzések általános tünetei: meghatározza: - faj - fertőző férgek száma
RészletesebbenKellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I.
Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok Az ember külső élősködői I. A tanösvényhez kapcsolódó bevezető külön letölthető: http://www.nhmus.hu/hu/nateu Készítők: Mike Éva (animátor, Magyar Természettudományi
Részletesebben1 Elnevezésük 2 Elterjedésük 3 Megjelenésük 4 Életmódjuk 5 Szaporodásuk 6 Fajaik 7 A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok 8 Jegyzetek 9 Források
Szúnyogfélék A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából (Szúnyog szócikkből átirányítva) Ugrás: navigáció, keresés Szúnyogfélék Anopheles cf. gambiae Ország: Törzs: Osztály: Öregrend: Rend: Alrend: Alrendág:
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye
RészletesebbenHajtásos növények gyökér hajtás szár levélre
Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a
RészletesebbenBiológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
Részletesebben3. Szövettan (hystologia)
3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait
RészletesebbenMiért kell a nyuszimat vakcinázni?
Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.
RészletesebbenAz én kisenciklopédiám Zöldségek Roland
Az én kisenciklopédiám Zöldségek Roland Ta r t a l o m Borsó.... 6 Hagyma..... 8 Fokhagyma....10 Spenót....12 Saláta......14 Retek.. 16 Tök... 18 Uborka...20 Káposzta.....22 Karalábé....24 4 Ta r t a l
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenA centriólum és a sejtek mozgási organellumai
A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm
Részletesebben3. Gyakorlat Valódi szövetes állatok tagozata (Subregnum Metazoa) Laposférgek törzse (Phylum Platyhelminthes)
3. Gyakorlat Valódi szövetes állatok tagozata (Subregnum Metazoa) Laposférgek törzse (Phylum Platyhelminthes) Hát-hasi irányban lapított testű lények. Nagyságuk a néhány milliméter és a 10-15 méter között
RészletesebbenElektromágneses sugárözönben élünk
Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,
RészletesebbenLAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása:
6 LAPOSFÉRGEK A LAPOSFÉRGEK TÖRZSE (Phylum Platyhelminthes) nevéhez illően hát-hasi irányban lapított testű lényeket foglal magába. Nagyságuk a néhány milliméter és a 10-15 méter között változik. Elsődleges
RészletesebbenFőbb jellemzőik. Főbb csoportok
Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok
RészletesebbenA kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; Baktériumok, paraziták, gombák és vakcináció
A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; Baktériumok, paraziták, gombák és vakcináció A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok,
RészletesebbenA szarvasfélék nagy tüdőférgeinek (Dictyocaulus spp.) genetikai változatossága
A szarvasfélék nagy tüdőférgeinek (Dictyocaulus spp.) genetikai változatossága Ács Zoltán és Sugár László Kaposvári Egyetem Állat- és Környezettudományi Kar Magyar Parazitológusok Társasága 50 éves Jubileumi
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
RészletesebbenMAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK
MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK Készítették: Tisza Ottó dr. Gólya János Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőhasználati Tanszék FOGALMAK Ággöcsök: A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek
RészletesebbenNaegleria. Acanthamoeba. Vérben és szövetekben élő protozoonok. Vérben és szövetekben élő protozoonok
Vérben és szövetekben élő protozoonok Amoeba Naegleria Acanthamoeba Szabadon élő amoebák vizes közeg, talaj Vegetatív és cysta forma Fertőzés: kontaminált vízben való fürdőzés, porban található cysta belélegzése
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András
Szerkesztette Vizkievicz András 1 Puhatestűek törzse Szerk.: Vizkievicz András Puhatestűek főbb csoportjai: Csigák osztálya Kagylók osztálya Fejlábúak osztálya Cserepeshéjúak osztálya Ásólábúak osztálya
RészletesebbenI. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru
I. Gombák (10 pont) A következő tesztkérdések az alább felsorolt, hazánkban is élő nyolc gombafajjal kapcsolatosak. óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba lila pereszke sárga kénvirággomba
Részletesebben2/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan II.
2/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN II. KÉTÉLTŰEK Jellemzők A kétéltűek voltak az első két pár járólábbal rendelkező szárazföldi gerincesek. A vízi és a szárazföldi élettérhez egyaránt kötődnek. Az egyedfejlődés
RészletesebbenA patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)
A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
RészletesebbenMéhek biológiája. A méhek (poszméh) bélcsatornája (Alford nyomán): be: begy; kb: középbél; me: Malpighi edények; ny: nyelőcső; ub: utóbél; vb: végbél
Méhek biológiája dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens SZIE, Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék Mezőgazdasági mérnök BSc, Vadgazda mérnök BSc, Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc, Ökotoxikológus
RészletesebbenA vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei
A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi
RészletesebbenAszpirin. Bőr (köztakaró) Gerincesek kültakarója (nem kell!!!) Ízeltlábúak kültakarója. Ízeltlábúak kültakarója. Szervtan.
Aszpirin Szervtan Animális szervek Vegetatív szervek Bőr (köztakaró) Határfelület Védőréteg Külső hatások (fizikai, kémiai, biológiai) Kutikula (kitin, szklerotin) Színezet Érzékszervek helye Elszarusodó
RészletesebbenGERINCESEK. ZoS 1 Tehén. ZoS 5 Tehénfog Modellek
GERINCESEK ZoS 1 Tehén Nagyjából a természetes méret 1/3-a. Középmetszet, két részre osztható. A baloldal mutatja a bőrt, a jobboldal pedig a felületi izomrendszert. A jobb mellső láb a lapockával és a
RészletesebbenRendszertan - Összefoglalás -
Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,
RészletesebbenEmberi szövetek. A hámszövet
Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti
RészletesebbenHELMINTHOLOGIA. Krizsán Gergely dr.
HELMINTHOLOGIA Krizsán Gergely dr. Bevezetés Kórokozó csoport Mérettartomány Sejtszerveződés Vírusok 10-400 nm Baktériumok 0,3-30 μm prokaryoták Gombák 5-100 μm eukaryoták Protozoonok 5-100 μm eukaryoták
RészletesebbenA KUTYÁK ÉS A MACSKÁK EMBERRE VESZÉLYES JELENTŐSEBB BELSŐ ÉLŐSKÖDŐI (ENDOPARAZITÁI) ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK, TÉVHITEK
A KUTYÁK ÉS A MACSKÁK EMBERRE VESZÉLYES JELENTŐSEBB BELSŐ ÉLŐSKÖDŐI (ENDOPARAZITÁI) ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK, TÉVHITEK Dr. Fok Éva tudományos főmunkatárs, PhD, klinikus szakállatorvos SZIE Állatorvos-tudományi
RészletesebbenMohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása
Mohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása O:Sphagnopsida Jellegzetes felépítésük miatt külön osztályt alkotnak a tőzegmohák (1. ábra). Az egész földön elterjedtek,
RészletesebbenCongenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus. Szülő- és betegtájékoztató
Bevezetés Congenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus Szülő- és betegtájékoztató Minden szülő azt várja, hogy gyermeke egészséges lesz. Így azután mélyen megrázza őket, ha megtudják, hogy
RészletesebbenTüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!
Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása
RészletesebbenGombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita
Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.
Részletesebben3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés
RészletesebbenAz infekciók diagnosztikája
Az infekciók diagnosztikája Dr. Megyeri Pál Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika Infekciók diagnózisának problémái honnan, mikor, milyen mintát vizsgáljunk? mit mérjünk? hogyan értelmezzük az eredményeket?
RészletesebbenBIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 Beküldési határidő: 2017. október 13. BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Össz.pontszám: 50 p Név:. Lakcím:... Iskola neve, címe (vagy bélyegző):...
RészletesebbenSzártípusok,szármódosulatok megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Szártípusok megfigyelése. A szár módosulatok felismerése, vizsgálata. Funkciójuk és változataik megismertetése. Föld alatti és föld feletti szár típusok bemutatása.
RészletesebbenAz ember szaporodása
Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába
RészletesebbenA LAPOSFÉRGEK TÖRZSE. Szerkesztette Vizkievicz András
A LAPOSFÉRGEK TÖRZSE Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás,
RészletesebbenGERINCTELENEK. ZoS 101 Egysejtű mikroszkópikus állat modellje. ZoS 106 Édesvízi polip
GERINCTELENEK ZoS 101 Egysejtű mikroszkópikus állat modellje Amoeba proteus, kb. 1000-szeresre nagyított hosszirányban. Prof. Dr. M. Lindauer és Christian Groβ után. A kis álláb kinyitható, így bemutatható
RészletesebbenA megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása
A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező
RészletesebbenÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.
ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.
RészletesebbenA vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.
Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
Részletesebbenrovarok más ízeltlábúak más gerinctelenek virágtalan növények virágos növények gerincesek
Rovarok osztálya Szerk.: Vizkievicz András A rovarok a Földön leírt 1,8 millió állatfajnak több mint a felét (57%) adják. Ma élő rovarfajok száma becslések szerint legalább 3 millió, de akár 30 millió
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenJavítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.
Javítóvizsga 2013/2014 Annus Anita 9.a Anatómia Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. A csontok feladata, felépítése, csont szerkezete,
RészletesebbenTÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók törzse Ős-testüregesek altagozata. A laposférgek törzse
A laposférgek Szerkesztette: Vizkievicz András ÁLSZÖVETESEK alországa Szivacsok TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók Ős-testüregesek altagozata Laposférgek
RészletesebbenTudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:
Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,
RészletesebbenHáztűznéző a bogaraknál
Háztűznéző a bogaraknál A tücsök A tücsök A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak törzsének, a rovarok osztályának és az egyenesszárnyúak rendjének egyik faja. 2016-ban elnyerte az "Év rovara"
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 7. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. : az a folyamat, melynek során egy sejt a környezetében található makromolekulákat,
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenKörnyezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam
Környezetismeret-környezetvédelem állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. Bizonyos fajtái
RészletesebbenAz ember szaporodása
Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság
RészletesebbenSzaktanári segédlet. BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó
Szaktanári segédlet BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1. Állati szövetek: többrétegű elszarusodó laphám... 4 2. Állati
RészletesebbenJellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.
Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért
Részletesebben4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.
4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenÁllítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.
Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.
Részletesebbenaz a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.
Légzés az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Az életet biztosító, egymással szorosan összefüggő két
RészletesebbenKísérlet helyszíne: Jegyzőkönyv forrása: magnószalag
Azonosító szám: PA-980308a Téma: Kommunikációs partner neve: A reticuli faj biológiája Kommunikációs partner Ghopal faji besorolása: Ganümeda expler EBS-A2a Kísérlet dátuma: 1998. márc. 08. Közvetítő alany:
RészletesebbenEgyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben
Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben tájékoztató, felkészülést segítő anyag a mikro- és kis vállalkozások részére Egyszerűsített HACCP
Részletesebben"#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/
1. Külső testalakulás A juh külső testalakulása, hasznosítási típusok Szervezeti szilárdságra utal: törzsmélység mellkas mélység Hús- és gyapjútermelésre utal: hát és far terjedelme Járóképességre utal:
RészletesebbenÉti csiga. Fekete csupaszcsiga
Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,
RészletesebbenÉLELMISZER- BIZTONSÁGI
K ÉLELMISZER- BIZTONSÁGI I S K O O S TUDTAD? Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznyelvi elnevezése, melyet az elfogyasztott élelmiszerben levő, szemmel nem látható, apró baktériumok, vírusok,
RészletesebbenGYŰRŰSFÉRGEK I. Gyűrűsférgek törzse ( Phylum Annelida 1. Soksertéjűek osztálya ( Classis Polychaeta
11 GYŰRŰSFÉRGEK I. Gyűrűsférgek törzse (Phylum Annelida) Külső és belső szelvényezettséggel rendelkező magasabb rendű gerinctelenek. Nagyságuk néhány mm és 3 méter között változik. Szelvényezettségük nemcsak
RészletesebbenZoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján
Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária Kerekes Kata NÉBIH-ÉKI 2014. április 15. Miről lesz szó? Hogyan
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenNEMI SZERV RENDSZER Organa genitalia
NEMI SZERV RENDSZER Organa genitalia Szalai Annamária ESZSZK GYITO Nemi szerv rendszer női nemi szervek férfi nemi szervek alapműködés: ivarsejtek termelése fajfenntartás biztosítása belső nemi szervek:
RészletesebbenNemi szervek anatómiája és szövettana. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Nemi szervek anatómiája és szövettana Dr. Katz Sándor Ph.D. Női nemi szervek Belső nemi szervek: 1. Ovarium 2. Tuba uterina 3. Uterus 4. Vagina Külső nemi szervek: 1. Clitoris 2. Labia minora 3. Labia
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.
RészletesebbenBúvárkodj a biológiában III. forduló
Búvárkodj a biológiában III. forduló A beküldési határidő: 2018. november 22. Csütörtök Beküldési e-mail cím: biologia@verseghy-szolnok.sulinet.hu A feladatok megoldásához segít a Természet Búvár 2018/3-4-5.
Részletesebben