A helyi iparűzési adóbevallás, előlegfizetés

Átírás

1 A helyi iparűzési adóbevallás, előlegfizetés Az összefoglalót készítette: Surányi Imréné adószakértő A helyi iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségek teljesítése nem könnyű feladat, hiszen a helyi adókról szóló törvény ás az adózás rendjéről szóló törvény mellett az adózó állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége szerint illetékes akár több helyi önkormányzat rendeleteit is ismerni kell. Ráadásul január 1-jétől jelentősen változott az adóalap-megállapítás általános szabálya, és a kisadózó vállalkozások számára bevezetésre került az iparűzési adó tételes fizetésének lehetősége is. A helyi iparűzési adó bevallására kötelezettek A helyi iparűzési adó alanyai az adót rendelettel bevezetett önkormányzat illetékességi területén gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző vállalkozók, azaz a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a forintot meghaladja, a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, az egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. A helyi iparűzési adó alól adómentes ugyanakkor az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Bevallási kötelezettség, adóelőleg-fizetés, adófizetés A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 2012-ben kezdődött adóévi állandó jellegű iparűzési adó-kötelezettségéről az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell adóbevallását benyújtania a székhelye, illetve a telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Tehát a naptári évvel azonos üzleti éves adózónak a adóévről május 31-éig kell a bevallást benyújtania. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a megfizetés határidejével egyezően a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást adni.

2 A bevallási nyomtatványt az illetékes önkormányzatnál lehet kérni, illetve a honlapjáról lehet letölteni. Érdemes tájékozódni az elektronikus benyújtás lehetőségéről is, illetve a helyi rendeletben foglaltakról is, mivel az önkormányzatok rendeletben jogosultak az adó mértékét meghatározni, illetve adómentességet, adókedvezményt megállapítani azon vállalkozók számára, akiknek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. A helyi iparűzési adóban fő szabályként az ún. tört előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként az általa rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni, illetve folyamatos adózás esetén a bevallás-benyújtással egyidejűleg be kell vallani a fizetendő adóelőleget. A benyújtott adóelőleget tartalmazó bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. A tört előlegfizetési időszak az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. Folyamatos adózás esetén az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Nem kell adóelőleget bejelenteni, vagy bevallani az előtársaságnak, az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében, az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. Törtévi adózás esetén az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott bejelentett összeg. Folyamatos adózás esetén az adóelőleg-részletek összege: ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő

3 adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. Az iparűzési adóelőleget az adóév március 15-éig és szeptember 15-éig kell megfizetni azzal, hogy az adóév december 20-áig azt a várható, éves fizetendő adónak megfelelő összegre ki kell egészíteni. Ez utóbbi szabály csak azon vállalkozásokra vonatkozik, amelyek a társasági adóelőleg-kiegészítésére kötelezettek. A adóelőleg-kiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást is kell adni. Az adóelőleg és a tényleges adó közötti különbség (100 Ft-ra kerekítve) az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizetendő meg, illetve igényelhető vissza. Az ideiglenes vagy alkalmi jelleggel végzett tevékenység iparűzési adóját legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő 100 forintot el nem érő adókötelezettséget az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván. Adóalap, adómérték A 2012-ben állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Állandó jellegű az iparűzési tevékenység, ha a vállalkozás az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben a székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Amennyiben a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön is végzett állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően meg kell osztania. Ennek lényege, hogy az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, vagy a személyi jellegű ráfordítással arányos, vagy az eszközérték arányos megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni;

4 az a vállalkozó pedig, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, adóalap olyan hányadát köteles a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül, míg a fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmaznia. Az adóalap megosztásának részletes szabályait a helyi adókról szóló törvény melléklete tartalmazza. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapját egyszerűsített módon is meghatározhatja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó egyéni vállalkozó, és mezőgazdasági kistermelő, az a vállalkozás, amelynek a nettó árbevétele az adóévben az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot. Ebben az esetben az adó alapja az egyéni vállalkozónál, és mezőgazdasági kistermelőnél a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összege, de nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti e tevékenységből származó bevételének 80 százaléka; más vállalkozásnál a nettó árbevétel 80 százaléka. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50százalékában is megállapíthatja. Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa legfeljebb az adóalap 2 százaléka lehet. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. A tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi megkezdett naptári napja egy napnak számít. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetve természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

5 bármely az előzőekben nem említett vállalkozó tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Építőipari tevékenységnek minősül a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere január 1-jétől hatályos (TEÁOR 08) besorolása szerint a ágazatokba sorolt tevékenységek összessége. Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetve a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenységvégzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból levonhatja. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint lehet. A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adó alapja január 1-jétől A helyi iparűzési adó alapjának kiszámítása során a 2013-ban kezdődő adóévtől az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való levonhatósága sávosan progresszív módon korlátozott, azaz meghatározott

6 esetekben e tételek teljes összege a nettó árbevételből nem vonható le. A korlátozás mértéke az adóalany nettó árbevételétől függ, nagyobb árbevétel esetén a korlátozás erőteljesebb. A nettó árbevétel 2013-tól millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatok értéke (mint nettó árbevétel-csökkentő tétel) együttes összege teljes egészében, millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka, - 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka, - 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka vonható le. A sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg alatt az összes eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányával szorzott összegét kell érteni (a sávba jutó nettó árbevétel és az összes árbevétel arányában meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke). Először ezt az összeget kell kiszámítani. Amennyiben ez a összeg nagyobb, mint az adott sávba tartozó nettó árbevétel meghatározott százalékával szorzott összeg, akkor csak az utóbbi kisebb összeget lehet levonni az adott sávba tartozó nettó árbevételből. Nem kell alkalmazni a korlátozó szabályt az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke azon részére, amelyet exportértékesítéssel összefüggésben számolt el az adózó. Ugyancsak kivétel a korlátozás alól a pénzügyi lízinggel összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás adóalanyoknak meg kell állapítaniuk az összesített nettó árbevételük és az összesített nettó árbevétel-csökkentő tételek pozitív előjelű különbözetét, és az említett számítást erre az összevont különbözetre kell elvégezni. Az egyes adóalanyok iparűzési adóalapját a különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének az összesített nettó árbevételben képviselt aránya szerinti szorzat összegeként (azaz árbevétel-arányosan) kell megállapítani. Ezt a szabályt azonban csak azoknak az adóalanyoknak kell alkalmazniuk, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetítetett szolgáltatások együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát, és csak azon kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok között, amelyek esetén szintén meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttesen. A nettó árbevétel és a csökkentő tételek meghatározása

7 A nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott nettó árbevételt kell figyelembe venni. Lakásszövetkezet, társasház, (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. a KHVT Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételt kell figyelembe venni. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele. Az egyéni vállalkozónál és a mezőgazdasági őstermelőnél a nettó árbevétel a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni. A számvitelről szóló törvény szerint egyéb bevételként kellene elszámolni többek között a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét is.

8 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetében, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele számít nettó árbevételnek. Az eladott áruk beszerzési értéke a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozók valamint az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként, alvállalkozói teljesítés értékeként, közvetített szolgáltatások értékeként a nettó árbevételét csökkentette. A közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. A közvetített szolgáltatások értékével az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal jogdíjként, eladott áruk beszerzési értékeként, anyagköltségként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként a nettó árbevételét nem csökkentette. Az alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti írásban kötött vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide kell érteni annak a közvetített szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatásnak az ellenértékét is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az alvállalkozói teljesítések értékével az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal jogdíjként, eladott áruk beszerzési értékeként, anyagköltségként vagy közvetített szolgáltatások értékeként a nettó árbevételét nem csökkentette. Az anyagköltség a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak a számvitelről szóló törvény szerint anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozók, valamint az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett

9 anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, az alvállalkozói teljesítés értékeként, a közvetített szolgáltatások értékeként a nettó árbevételét csökkentette. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Tao tv.) pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költsége. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség A helyi iparűzési adó alapja csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett főben kifejezett növekménye után minden fő után 1 millió forint összeggel. Az adóalapmentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból új munkahely létesítésére folyósított állami támogatás igénybevételével megvalósult létszámbővítéshez. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány január 1. napján érvényes szabályai szerint kell két tizedes jegy pontossággal számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt, az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken, akkor

10 az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóalapot meg kell növelni. A kisadózó vállalkozások tételes iparűzési adója A kisadózók tételes adójának (kata) alanya a fennálló adóalanyisága időszakára iparűzési adóalapját tételes összegben is meghatározhatja. Ebben az esetben választását az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített (a bejelentkezési, változás-bejelentési, előző időszakról szóló bevallási) nyomtatványon kell közölnie. Ha év közben hozza meg döntését, akkor a január 1-jétől a kata-alanyiság kezdetét megelőző napig terjedő időszak iparűzési adókötelezettségéről bevallást is kell benyújtania. A tételes iparűzési adóalap nagysága minden egyes (azaz székhely, telephely szerinti) adókötelezettséggel érintett településen 2,5-2,5 millió forint. Ha a vállalkozó adókötelezettsége az adott településen nem teljes évre áll fenn (például év közben létesített telephelyet), vagy a kata-ban fennálló fizetési kötelezettség nem teljes évre vonatkozik (például 30 napot meghaladó keresőképtelenség, a kata évközi választása miatt), akkor a 2,5 millió forint tételes adóalapot időarányosan kell megállapítani. A tételes iparűzési adót évi két egyenlő részletben kell megfizetni, adóelőleg-fizetési (és adóelőleg-bevallási) kötelezettség nincs. Ha az adóév 12 hónap, akkor az adófizetés március 15-éig, illetve szeptember 15-éig, ha 12 hónapnál rövidebb, akkor az adókötelezettség adóéven belüli első és utolsó hónapjának 15. napjáig esedékes. A kata alanyának főszabály szerint az iparűzési adót nem kell bevallania. Azonban bevallást kell tennie: - ha a kata-alanyiság bármely ok miatt megszűnik, a megszűnés hónapjának utolsó napjáig (ekkor ha a vállalkozás nem szűnt meg a kata-alanyiság megszűnésének napját követő naptól az adóévet követő év június 30-áig terjedő időszakra adóelőleget is kell bevallani); - az adóévet követő év január 15-éig, amennyiben a kata-fizetési kötelezettség szünetelése miatt év közben több adót fizetett, mint amennyit kellett volna. A kata alanyát is megilletik az önkormányzat által biztosított adómentességek, adókedvezmények, amennyiben a vállalkozás adóalapja nem több mint 2,5 millió forint (azaz csak egy településen adóalany). Így jogosult a foglalkoztatás növeléséhez fűződő, többletfoglalkoztatott utáni 1 millió forint nagyságú adóalap-mentességre, továbbá csökkentheti adóját a más településen megfizetett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adóval. Ezekben az esetekben kedvezmény a bevallás adóévet követő év május 31-éig történő benyújtásával érvényesíthető.