2015. JANUÁR 25. AGÓRA ZALAEGERSZEG ÜZEMELTETÉSI KONCEPCIÓ CSERPES ATTILA

Átírás

1 2015. JANUÁR 25. AGÓRA ZALAEGERSZEG ÜZEMELTETÉSI KONCEPCIÓ CSERPES ATTILA

2 Tartalom Az Agóra szervezet létrehozásának bemeneti körülményei... 3 A Pályázati Útmutató elvárásai a szervezettel szemben... 3 Közművelődés-szakmai elvárások... 4 Tulajdonosi elvárások... 5 Az Agóra szervezet... 6 A szervezeti forma kérdése... 6 Az Agóra nonprofit Kft struktúrája... 6 Tevékenységek szervezeten belül és kiszervezve... 7 Team-kényszer és rugalmas foglalkoztatás... 7 A szakmai munka megszervezése... 8 Komolyzene közvetítése... 8 Filmművészet közvetítése... 9 Képző- és iparművészet közvetítése... 9 Könnyűzene közvetítése... 9 Kreatív iparhoz kapcsolódó feladatok... 9 Népművészet közvetítés Felnőttképzés, munkaerő-piaci szolgáltatások Családi- és gyermekprogramok, ifjúsági közösségi munka Közösségfejlesztés, civil kapcsolattartás Területi Közművelődési Tanácsadó Szolgálat PopUp Cafe A támogató munka megszervezése Az Agóra nonprofit Kft szervezeti ábrája Gazdálkodás és üzemeltetés Bérgazdálkodás Ingatlanüzemeltetés Beszerzések és fejlesztések Tartalék... 16

3 Szakmai kiadások Bevételek Tulajdonosi hozzájárulás Saját bevételek Az első év költségvetése Az első év utáni gazdálkodás alapvetései A második év év A telephelyek fejlesztése Pályázati források Nemzeti Kulturális Alap Széchenyi

4 Az Agóra szervezet létrehozásának bemeneti körülményei A projekt során létrejövő új zalaegerszegi AGÓRA megújított szervezeti, humánerőforrás és gazdálkodási struktúrát kíván meg, mivel csak így garantálható a beruházás által teremtett értékek megőrzése és fejlesztése. A projekt megvalósítása lehetőséget kínál a zalaegerszegi közművelődési feladatellátás teljes megújítására, melynek megvalósítása során fel kell számolni a közművelődési szervezetekre országosan is - jellemző téves és a funkcionalitás ellen ható gyakorlatokat és szokásokat. A zalaegerszegi Agóra ugyanakkor magas komplexitású szervezetként fog működni, amelynek egyszerre három elvárás rendszernek is meg kell felelnie. A pályázat kiírói által, valamint a tulajdonos által megfogalmazott elvárások mellett tökéletesen kell a szervezetnek illeszkednie a közművelődési szakmai sztenderdjeihez. E három halmaz metszéspontjában pedig csakis akkor találhatja meg a helyét az új szervezet, ha mind a struktúráját, mind a működését a konkrét feladatok fókuszában szervezzük meg s alakítjuk ki. A Pályázati Útmutató elvárásai a szervezettel szemben A multifunkcionális közösségi központ integrált működésével, funkcióinak komplexitásával a város szocio-kulturális szolgáltatásainak központja lesz. Egyben a formális, iskolarendszerű és az egész életen át tartó tanulás informális, nem formális felnőttképzési formáinak kitüntetett helyszíne. A területi multifunkcionális közösségi központ működése közvetlenül illetve közvetve (mintákat kínálva) kihat a környék közművelődésére, magas színvonalú programokat nyújtva a város közönségének, szolgáltatási segítséget a környező térségek közművelődési intézményeinek. A közösségi funkciók lehetőséget biztosítanak a művelődő közösségek működésére, az át- és továbbképzésekre, a humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerek működtetésére, valamint a közösségi tömegkommunikáció intézményeinek a korszerű elhelyezésére, a civil társadalom helyi formációinak befogadására, a közszolgáltatások minőségét javító vállalkozások elhelyezésére. Az élményfunkciók révén valósulnak meg azok a reprezentatív események művészeti alkalmak, kiállítások, konferenciák, vásárok és bemutatók, amelyek a legszélesebb közönség számára biztosítják az igényes együttléteket. A területi közművelődési tanácsadó szolgálat funkcióihoz szükséges infrastruktúra is az területi multifunkcionális közösségi központ épített tereiben kerül kialakításra. A területi multifunkcionális közösségi központ létrehozása nem csupán az adott város kulturális intézményeinek minőségi fejlesztésére, a városkép javítására, a helyi szolgáltatások minőségének javítására irányul. Az intézményeknek erős területi hatással is kell rendelkezniük. A térségi szolgáltató szerep rendkívül, a fejlesztések kötelező eleme közép- és kistelepülések bevonása, amely az együttműködő felek szándékának megfelelően egyaránt jelenthet programkínálatot és szakmai tanácsadást. Az együttműködésbe a megyei közművelődési szolgáltató kötelező jelleggel bevonandó.

5 A projektelvárásokból azt látjuk, hogy az Agórának nem kell eltérnie a hagyományos közművelődési tevékenységektől, csupán azok minőségében és hatékonyságában szükségesek jelentős, szervezeti szintű fejlesztések. Közművelődés-szakmai elvárások Ehelyütt az ún. művelődési-házi általános feladatokat kell áttekintenünk és strukturálnunk. A művelődési házak alapvetően kultúraközvetítő funkciót látnak el, ami a következő területeken zajlik: 1. Közösségfejlesztés, közösséggondozás együttműködve a hatókör civil szervezeteivel és nem formális közösségeivel. 2. Ifjúsággondozás, ifjúsági szolgáltatások. Gyermek- és ifjúsági közösségek fejlesztése. 3. A helyi érdekű amatőr művészet közvetítése. 4. Népművészet közvetítés, népi hagyományőrzés. 5. Helyi igényű szórakoztató, értékközvetítő rendezvények szervezése. 6. Értékközvetítő gyermek és családi rendezvények szervezése. 7. A képzőművészet és iparművészet tradicionális és kortárs alkotásainak közvetítése. 8. A komolyzene tradicionális és kortárs alkotásainak közvetítése. 9. A könnyűzene tradicionális és kortárs alkotásainak közvetítése. 10. A filmművészet tradicionális és kortárs alkotásainak közvetítése. 11. Felnőttképzési tevékenység, munkaerő-piaci szolgáltatások. 12. Szakmai módszertani kutatás, fejlesztés, képzés és tanácsadás. A zalaegerszegi Agórának szükségszerűen valamennyi területen magas színvonalú és eredményes szakmai munkát kell kifejtenie. E funkciók ugyanakkor jól illeszkednek a Pályázati Útmutató fentebb felsorolt elvárásaihoz: Pályázati útmutató Közösségi funkció Közművelődési tevékenységek Közösségfejlesztés, közösséggondozás formális és nem formális civil közösségekkel, szervezetekkel Ifjúsággondozás, ifjúsági szolgáltatások A helyi érdekű amatőr művészet közvetítése Helyi igényű szórakoztató, értékközvetítő rendezvények szervezése Értékközvetítő gyermek és családi rendezvények szervezése Felnőttképzési tevékenység, munkaerő-piaci szolgáltatások Élményfunkció Képző- és iparművészet közvetítés Komolyzene közvetítés Könnyűzene közvetítés Filmművészet közvetítés Népművészet közvetítés, népi hagyományőrzés

6 Területi közművelődési tanácsadó szolgálat Tulajdonosi elvárások Kreatív iparhoz kötődő tevékenységek Szakmai módszertani tanácsadás kutatás, fejlesztés, képzés A jelenlegi zalaegerszegi közművelődési intézményeket fenntartó tulajdonos, Zalaegerszeg Megyei Város Önkormányzata a közművelődési feladatellátást szolgáló valamennyi intézményét az Agóra szervezetébe bekapcsolva szándékozik tovább működtetni. Mindez azt jelenti, hogy a zalaegerszegi Agóra a jelenlegi két közművelődési intézmény, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ, valamint a Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központ összevonásával, azok feladatait továbbra is ellátva jön létre. Ennek megfelelően nem csupán a projekt során felújításra kerülő ingatlan, hanem az alábbi valamennyi ingatlan és feladatellátási hely feladatellátási helye lesz az Agórának is: Megnevezés Jelenlegi funkció Új funkció Keresztury VMK székhely-intézmény Városi feladatellátás központja Városi alkotó-, és művészeti közösségeinek közösségi háza Art Mozi art mozi Agóra székhely Városi Hangverseny- és Kiállítóterem Komolyzenei, jazz, Komolyzenei, jazz, képzőművészeti kiállítások képzőművészeti kiállítások Kézművesek Háza népművészeti alkotóház népművészeti alkotóház Botfai Közösségi Ház Erzsébethegyi Közösségi Ház Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központ székhelyintézmény Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központ csácsbozsoki telephely Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központ andráshidai telephely Botfa városrész közösségi háza Erzsébethegy városrész közösségi háza peremkerületi feladatellátás központja Csácsbozsok városrész közművelődési feladatai Andráshida városrész közművelődési feladatai Botfa városrész közösségi háza Erzsébethegy városrész közösségi háza Kertváros városrész közművelődési feladatai Csácsbozsok városrész közművelődési feladatai Andráshida városrész közművelődési feladatai A feladatellátási helyek nagy száma, azok erős településrészi beágyazottsága, valamint a feladatok hagyományi és a funkciók komplexitása olyan szervezet megtervezését teszi szükségessé az átvett feladatok sikeres, a felhasználók és a tulajdonos számára is eredményes, valamint gazdaságilag is alacsony kockázatú megvalósítására, amely: Képes rugalmasan és gyorsan reagálni a környezeti változásokra. Képes egyszerre kezelni és kielégíteni a járási, teljes települési és helyi, településrészi felhasználói igényeket, folyamatosan követni azok változásait.

7 Magas fokon integrált, ugyanakkor lehetővé teszi az egyes egységek szakmai önállóságát. Gazdaságilag eredményesen működtethető. Magas fokon teljesíti a közművelődés szakmai elvárásokat. Az Agóra szervezet A szervezeti forma kérdése A zalaegerszegi Agóra szervezeti formájának meghatározására a fentiek, és az érvényes jogszabályi környezet együttes figyelembevételével kell sort kerítenünk. A felsorolt feladatokat egy integrált közművelődési intézmény éppúgy képes lenne ellátni, mint a másik lehetőségként szóba jöhető nonprofit Kft forma ben, jelen pályázati projekt első változatának kidolgozásakor egyértelműen az intézményi forma mellett tettük le a voksunkat, hisz ez a forma éppúgy a felhasználóknak, mint a tulajdonosnak, a partnereknek s az alkalmazottaknak nagyobb működési biztonságot nyújt. Ez a szervezeti forma nagyobb arányban kedvezményezettje Európai Uniós forrásoknak. Ezek az előnyök pedig képesek feledtetni az intézményi forma alapvető nehézkességéből, környezeti túlszabályozottságából fakadó hátrányokat, amennyiben a szervezet megfelelően nyitott és felkészült vezetéssel rendelkezik január 1-el azonban a közintézmények életét mélységükben befolyásolóan változott meg az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény. Ezen időponttól a 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézmények önálló gazdálkodási jogosultsága megszűnik s ezt a jogot valamely külső gazdálkodó szervezetbe kell a fenntartónak kiszerveznie. Függetlenül attól, hogy ennek megvalósítására Zalaegerszeg MJV Önkormányzata milyen megoldást dolgoz ki, azt bizonnyal állíthatjuk, hogy az Agóra intézménnyel szembeni komplex elvárások az önállóan gazdálkodás jogosultsága nélkül nem teljesíthetőek. Ezen körülmény pedig minden további érvelés szükségessége nélkül elbillenti a mérleget. Összességében azt kell mondanunk, hogy a zalaegerszegi Agóra kizárólag nonprofit Kft-ként működtethető azzal a szervezeti rugalmassággal és hatékonysággal, melyek megléte éppúgy érdeke a tulajdonosnak és a felhasználóknak. Az Agóra nonprofit Kft struktúrája Az Agóra nonprofit Kft belső szerkezetének, munkaszervezési modelljének kialakításakor három alapvető szempontot vettünk figyelembe: A szakmai munkatársak munkaszervezése kapcsán kiemelt szempont, hogy a szervezet támogassa az állandó kommunikációt és a team-munkát. A gazdaságos működtetés érdekében nem tartható minden folyamat szervezeten belül, meg kell jelölni azokat a tevékenységeket, melyek nem saját munkaerővel, hanem külső szolgáltatókkal is ellátható. A széttagolt feladatellátás, a feladatellátási helyek nagy száma okán a kis szervezeti egységeket infrastruktúrával erősen támogató rendszert kell felállítani.

8 Tevékenységek szervezeten belül és kiszervezve A szervezeten belüli tevékenységek körébe a tervezés-irányítás tartalmú tevékenységeket soroltuk. Ezek elsősorban az intézmény stratégiai tervezési körbe tartozó céljainak, működési folyamataink, irányainak meghatározására, valamint az így meghatározott egyes intézményi célok eléréséhez szükséges rendezvények, események, tevékenységek létrehozására, és vezérlésre vonatkoznak. Mivel a tervezés-irányítás tartalmú tevékenységek az intézményt önmagát, és alapvető folyamait határozzák meg ezeket mindenképp szükséges szervezeten belül tartani, és megvalósításukhoz munkaköröket meghatározni. A kisszervezett tevékenységek körébe a végrehajtás tartalmú tevékenységek tartoznak, melyeket nem tartunk feltétlenül szervezeten belül megoldandónak. E körbe tartoznak az egyes szervezeten belül tervezett, és szervezeten belülről irányított tevékenységek gyakorlati kivitelezésére vonatkozó munkafolyamatok. Idesoroljuk az általános intézményi működés körülményinek megteremtésére vonatkozó tevékenységeket is. A végrehajtás tartalmú tevékenységek egyrészről közvetlen szakmai, másrészről közvetett támogató munkafolyamatok. Így az előbbi körbe az egyes események rendezvényszervezői feladataitól, a felnőttképzésekben óraadó tanári munkáig, a második körbe a portaszolgálattól, a rendezvény-kiszolgáláson át az IT rendszergazdai tevékenységig ível a sor. Vagyis szervezeten belül kizárólag azokat a munkafolyamatokat kívánjuk megtartani, melyek stratégiai fontosságúak az intézményi működés tekintetében, minden egyéb tevékenységet vásárolt szolgáltatásként, minősített beszállítók közreműködésével valósíthatunk meg. Az egyszerűség kedvéért a MIT, MIKOR kérdéseire szervezet belüli válaszok születnek, a HOGYAN azonban szervezeten kívülre kerül. Felvetődhet természetesen a kérdés, hogy ezen feladatok ellátására honnan lehet megfelelő és szakértő megvalósítókat találni, de ha feltesszük, hogy a közművelődésben eddig is ellátták ezeket a feladatokat és ezek a munkatársak kikerültek az Agóra a szervezetből, így a választ máris megkapjuk. Az átalakítás felelőssége tehát az, hogy az egyes munkafolyamatokat elvégezni képes, megfelelő kompetenciákkal rendelkező dolgozók számára önfoglalkoztatási lehetőséget biztosítsunk, melyhez a szakértelem eleve rendelkezésükre áll, míg a piaci keresletet az Agóra biztosítja. Nem másról szól tehát e szervezeti javaslat, mint az operatív munkahelyi tevékenységek vállalkozásokba történő kiszervezéséről, amely vállalkozások az intézményből kikerülő dolgozók köréből kerülnek ki elsősorban. A folyamat rugalmasságát erősíteni lehet oly módon, hogy az így kialakult vállalkozások számára kedvezményes szolgáltatásokat (pld. telephely), illetve eszközhasználatot (hangtechnika, színpad stb.) biztosít az intézmény, melyért cserébe a vállalkozás is kedvezményes áron végzi munkáját. Team-kényszer és rugalmas foglalkoztatás Úgy véljük, hogy az Agóra szervezet kizárólag akkor fog hatékonyabban, ezáltal pedig eredményesebben működni elődeinél, ha a szakmai munkatársai között folyamatos az együttműködés és a kommunikáció. Ennek okán a szakmai munkaköröket úgy terveztük meg, hogy minden egyes munkatárs osztott munkakörben látja el feladatát. Ennek következtében eleve kénytelen együttműködni a vele azonos munkakörben dolgozó munkatársakkal, másrészt részletes képet kap a

9 szervezeten belüli valamennyi szakterület munkájáról, hisz akivel az egyik munkatárs a munkakörét megosztja, az ugyancsak megosztja valaki mással a sajátját s így tovább. Az egyes szakterületekhez tartozó tevékenységek osztott munkakörben történő ellátása három további előnnyel is együtt jár. Egyrészt nincsenek a közintézményekre oly jellemző, feladat hiányában bekövetkező állásidők, mivel egyik, vagy másik szakterület mindig kínál teendőt a munkavállaló számára. Másrészt az egyes szakterületek kapcsán nem alakulhat ki ún. ízlés primátus, a munkatársak pedig naprakészen helyettesíthetőek. Harmadrészt jól megelőzhető a közművelődési munkára ugyancsak jellemző burn out szindróma, hisz a munka a hagyományosnál jelentősen változatosabb, több kihívást kínál. Az egyes településrészi feladatellátási helyeken (Landorhegy, Csácsbozsok, Andráshida, Keretváros) dolgozó szakemberek elsősorban közösségszervező és ifjúságszervező munkát végeznek, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a más szakterületekhez kapcsolódó rendezvényigények kielégítésében szorosan együtt kell működniük a szakterületi felelősökkel. A szakterületi felelősök pedig ahhoz, hogy a feladataikat jól elláthassák, állandó kapcsolattartásra kényszerülnek a külső telephelyeken dolgozó munkatársakkal. A támogató tevékenységek (üzemeltetés, rendezvény-kiszolgálás, kommunikáció stb.) megszervezésénél ugyancsak kiemelt szempont, hogy a támogató munkaköröket betöltő alkalmazottak folyamatos kapcsolatban legyenek a szakmai munkatársakkal. Erre a szervezet kialakításakor kiemelt figyelemmel voltunk. Az Agóra szervezet munkakapcsolatait összefoglalóan olyan hálózatként szerveztük meg, ahol a munkatársak kiegészítik egymás munkakörét és együttműködésük elengedhetetlen az eredményességhez. A szakmai munka megszervezése A szakmai munka megszervezésekor külön kell választanunk az Agóra központ funkcióit a telephelyek feladataitól. Elsősorban az Agóra központ lát el minden olyan feladatot, amely nem a helyi közösségi, civil, gyermek, ifjúsági kezdeményezések körébe tartozik. A központ valamennyi funkcióját, a fentiek alapján, 0,5 munkakörben terveztük meg. Komolyzene közvetítése A Keresztury VMK jelenlegi struktúrájában a komolyzenei produkciók bemutatásával s a helyi művészeti együttesekkel a Városi Hangverseny és Kiállítóterem Intézményegység foglalkozik. Az Agóra szervezeten belül ezt a szervezeti önállóságot nyilvánvalóan nem szükséges megtartani, ám a komolyzene reprezentatív bemutatóhelye továbbra is ezen épület maradhat. Mivel a megújult épület képzőművészeti kiállítások számára a jelen kívánalmainak inkább megfelelő helyszínt fog kínálni, az így nyert időszakokban a Hangversenyterem nagyobb teret tud biztosítani Zalaegerszeg komolyzenei kezdeményezései számára (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar, Canterina Kamarakórus stb.), valamint a Pálóczi Horváth Ádám Zene és Művészeti Iskolával történő szakmai együttműködéshez. Reprezentatív kiállítótérként ugyanakkor a helyszín továbbra is megmarad.

10 Filmművészet közvetítése A filmművészet közvetítése, filmvetítés jelenleg a Keresztury VMK Art Mozi Intézményegységében zajlik napi rendszerességgel. Mivel az átépítés során ez az épület kap teljesen új funkciókat, a filmvetítések környezete jelentősen megváltozik, a jelenleg használatos vetítőterem ugyanakkor egyéb előadótermi funkciók mellett filmvetítésre is alkalmas marad. A filmművészet-közvetítési munkát elsősorban filmklub, illetve tematikus, célcsoport orientált vetítési funkcióként tervezzük újrapozícionálni. A jelenlegi filmkínálattal szemben így sokkal inkább lesz art mozi a helyszín s egyúttal új célcsoportok is megnyerhetőek. A vetítőterem építészeti áttervezésekor figyelemmel voltunk a közelmúltban beszerzett digitális vetítőrendszer beépíthetőségére, így a vetítések minősége továbbra is megfelel a felhasználói elvárásoknak. A részleges vetítőtermi funkcióval is betartható továbbá az art mozi termekre vonatkozó jogszabályi előírás (negyedévente 80 előadás meghirdetése), így a funkcióhoz továbbra is kapcsolható állami támogatás. A filmművészeti munka számára kiemelt cél az új célcsoportok, különösen a fiatalok bevonása a látogatói körbe, ez indokolja, hogy a filmművészet közvetítői munkakört végző munkatárs egyúttal ifjúságszervező tevékenységet is folytat. Képző- és iparművészet közvetítése A jogelőd szervezetekben e funkciót két helyszín szolgálja. Egyrészt a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, mint reprezentatív helyszín, másrészt a Keresztury VMK székhelyén működő galéria. Előbbi továbbra is megmarad, ha nem is elsődleges kiállítótérként, ebbéli funkciójában. Utóbbi helyébe azonban a felújítás során kialakításra kerül reprezentatív kiállítótér lép. Könnyűzene közvetítése Könnyűzenei rendezvények szervezésére a jelenleginél jobb infrastruktúrájú helyszínek állnak rendelkezésre az új szervezetben. A jelenlegi fő színtér, a Keresztury VMK székhelyén megmarad, de csupán kiegészítő szerepet kap. Elsődlegesen az Agóra központban kialakított 120 fő befogadóképességű kisebb koncertterem, illetve a többfunkciós nagyterem szolgál játszóhelyként a jövőben. Kreatív iparhoz kapcsolódó feladatok A kreatív ipar, annak fejlesztése, a helyi értékekkel és helyi termékekkel kapcsolatos szervezőmunka és közösségfejlesztés kiemelt munkaterülete az Agórának. Az egyik előd szervezet, a Keresztury VMK számos előremutató kezdeményezést hozott létre e szakterületen, így az Egyedi Kézművestermékek Vására és Stelázsi elnevezésű rendezvény néhány év alatt regionális jelentőségű találkozója lett a kreatív ipar területén dolgozó alkotóknak. Több TÁMOP pályázat keretében évekig működött az intézményben diákújságíró, ékszerkészítő, csokoládékészítő, filmkészítő szakkör középiskolásoknak. Az intézményből e projektek eredményeként számos értékes eszköz s hasonlóan értékes kapcsolatrendszer és szaktudás származik át az Agórába. Annak építészeti kialakítása során pedig az alkotóműhelyek kialakítása kiemelt szempont volt. A kreatív iparral való foglalkozás ennek eredményeként meghatározó célterülete a zalaegerszegi Agórának, amely tevékenységbe több, a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból származó forrás is bevonható. Az Agóra egyik lényeges, középtávú terve, hogy e tudásra

11 és forrásokra alapozva a működés 4-5. évére Kreatív Ipari Tudásközpontot hozzon létre. Az pályázati források fokozott bevonásának szándéka indokolja, hogy amint az majd a szervezeti ábrában létszik a kreatív iparral foglalkozó szakember munkaköre másik felében pályázatírással foglalkozik. Népművészet közvetítés A Keresztury VMK-ban jelenleg önálló szervezeti egységként a Kézművesek Háza foglalkozik a tárgyalkotó népművészet élő bemutatásával. E cél érdekében országos is kiemelkedő értéket képviselő alkotóházat üzemeltet, melyben kovácsműhely, fazekas műhely, fafaragó műhely mellett a hagyományos népi kézművesség számos más területével is megismerkedhetnek a látogatók. Ez a tevékenység változatlan formában és munkatársakkal kerül át az Agóra szervezetébe, azzal a kiegészítéssel, hogy míg a Keresztury VMK az elmúlt 4 évben már nem tudott önálló forrást biztosítani a szakmai tevékenységek fedezetéül, addig az Agóra keretén belül erre már az indulás évben 5 millió forint keret áll rendelkezésre. Felnőttképzés, munkaerő-piaci szolgáltatások A Keresztury VMK a évi LXXVII törvény megjelenéséig meghatározó szereplője volt a regionális felnőttképzési piacnak. A törvény változásával kötelezővé váló felnőttképzési engedély megszerzésére azonban az intézmény már nem volt képes a szükséges források hiánya miatt. A törvény hatálya alá nem tartozó, elsősorban közművelődési szakképzések területén azonban továbbra is aktív s eredményes látszanak az andragógiai módszertani munkában, képzésfejlesztésben, szolgáltatásfejlesztésben, mentorálás-tanácsadási munkában is. A ZVMK-ban ugyancsak kiemelten kezeli az andragógiai tevékenységet. Az új épület ugyanakkor jelentősen kiterjeszti a képzésszervezés technikai lehetőségeit, így célszerű e feladatot az Agóra intézmény kiemelt feladatává tenni. Fontos ugyanakkor, a felnőttképzési engedély megszerzésének és megtartásának okán ezt a feladatot időben jól strukturáltan tervezni. Úgy véljük, hogy felnőttképzési engedély iránti kérelmet legkorábban a működés 4. évének elején célszerű benyújtani, erre az időre megfelelő mértékben kisimulnak az intézmény folyamatai és jól felmérhetővé válik az a piaci hatás, amit az új szervezet és infrastruktúra a közművelődési piacon jelent. Az átmeneti időszakban az Agóra szorosan együttműködik a tevékenységükkel az Agóra céljaihoz illeszkedő, felnőttképzési engedéllyel már rendelkező helyi vállalkozásokkal. Fontos fejlesztési cél továbbá az együttműködés, közös képzési területek kialakítása a helyben működő felsőoktatási intézményekkel, így a Budapesti Gazdasági Főiskolával és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karával. Célként jelöljük meg, hogy újra felélénküljön az együttműködés a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karával. Az együttműködés tartalma a közös képzésfejlesztés és megvalósítás. A feladatkör fontos eleme a munkaerő-piaci tanácsadás és a helyi munkaerő-piac fejlesztésére irányuló munka. Ennek fizikai megnyilvánulása lesz többek között az Agóra aulájában működő információs pont. A munkaerő-piaci szolgáltatások keretében kerül sor továbbá olyan non-formális képzési formák kifejlesztésére, amelyek egyrészről a felnőttek munkapiaci szempontból releváns általános kompetenciáinak fejlesztésére irányulnak. Másrészt pedig bevonjuk már a középiskolás korosztályt a kompetenciafejlesztés folyamatába a tehetségség gondozás és tehetségfejlesztés módszertanára alapozva. Az erre irányuló technikák kidolgozására a két előd intézmény esetében már sor került egy-

12 egy TÁMOP projekt keretében, így egyúttal a szakemberek is rendelkezésre állnak. Ez a cél indokolja, hogy az egyik felnőttképzési munkatárs munkaköre másik felében az ifjúságszervezéstehetséggondozás területével foglalkozik. Családi- és gyermekprogramok, ifjúsági közösségi munka Az Agóra szervezet kiemelt célcsoportja a hatókörbe tartozó családok, gyermekek, fiatalok számára nyújtott szolgáltatások köre. Ennek megfelelően a központban 2 munkatárs dolgozik közvetlenül e szakterületen. A munkatársak kiválasztásánál fontos szempontként határozzuk meg, hogy legalább az egyik munkatárs gyakorlattal rendelkező gyermek animátor legyen, aki képes programokat szervezni a várandós, kisgyermekes anyáknak, bölcsődés, óvodás korosztálynak. Az ifjúságszervező szakemberekhez szervesen kapcsolódó munkát végez a Családi- és gyermekprogramokat szervező munkatárs. Az egyes településrészi feladatellátási helyeken (Landorhegy, Csácsbozsok, Andráshida, Keretváros) dolgozó szakemberek munkaidejük legalább 50%-ában ugyancsak ifjúságszervező munkát végeznek. Közösségfejlesztés, civil kapcsolattartás Az Agóra intézmény sikeres és eredményes működésének alapfeltétele, hogy a szervezet aktív és együttműködő kapcsolatot ápoljon a hatókörben működő civil szervezetekkel, nem formális közösségekkel, művészeti csoportokkal és kezdeményezésekkel. E tevékenységet a központban 2 szakember végzi, akik munkakörükben a képző- iparművészettel, illetve a módszertani tanácsadással osztoznak. Előbbit a művészeti csoportokhoz, mint kiemelt célcsoporthoz való szoros kötődés indokolja, míg utóbbi esetében az az elvárásunk, hogy a közösségfejlesztés, civil kapcsolattartás szakterületén aktív szakember legyen képes egyúttal módszertani tanácsadást végezni ugyanezen szakterület kérdéseiben. Az egyes településrészi feladatellátási helyeken (Landorhegy, Csácsbozsok, Andráshida, Keretváros) dolgozó szakemberek munkaidejük legalább 50%-ában ugyancsak ifjúságszervező munkát végeznek. Területi Közművelődési Tanácsadó Szolgálat A területi közművelődési tanácsadó szolgálat munkájának megszervezésében elsődleges szempont a Pályázati útmutató a szolgálat feladatkörére vonatkozó része. Az ott felsoroltakat három csoportba rendezhetjük: Általános módszertani tanácsadás területei a térségben működő közművelődési intézmények tevékenységének és szolgáltatásainak segítése, támogatása; a területén működő nemzeti és etnikai (kiemelten a roma) nemzetiségi önkormányzatok, valamint közművelődési intézmények, szervezetek tevékenységének támogatása; térségi közművelődési, kulturális és kreatív iparral (média, elektronikus és nyomtatott sajtó, film, fotóművészet, stb.) kapcsolatos informatikai adatbázisok működtetése; részvétel a térség jelentősebb kulturális rendezvényeinek szervezésében, nemzetközi kulturális kapcsolatainak gondozásában;

13 E feladatok indokolják, hogy a módszertani munkát végző egyik munkatárs a munkaideje másik felében általános közművelődési feladatokat, közösségfejlesztést, civil szervezetekkel kapcsolatos munkát végezzen. A területhez kötődik továbbá kiegészítő, ám megkerülhetetlen tanácsadási szakterületként a pályázatírás, projektvezetés. Ennek okán a szervezet egyik pályázatíró munkatársa munkaideje másik felében e módszertani tanácsadási munkát végez. Felnőttképzési tevékenységhez köthető módszertani tanácsadás az egész életen át tartó tanulást segítő programok, szolgáltatások fejlesztésének, hatékonyságának elősegítése; közreműködés a közművelődési minőségfejlesztés programjában közművelődési szakemberek továbbképzése; E feladatok indokolják, hogy a felnőttképzéssel foglalkozó egyik munkatárs munkaköre másik felében módszertani tanácsadással foglalkozik. Vezetői kompetenciákhoz köthető módszertani munka a térség stratégiai szintű tervezésében való részvétel, szakmai közreműködés a területi és települési stratégiákban, különös tekintettel a kulturális, turisztikai, vidékfejlesztési stratégiák kialakítására; a térség kulturális turisztikai szempontú fejlesztésében való közreműködés; E feladatok indokolják, hogy a szervezet ügyvezetője aktív szakmai munkát is végezzen, s a tanácsadóként bekapcsolódjon a módszertani munkába. PopUp Cafe A Keresztury VMK-ban az intézmény saját vállalkozásaként működik a PopUp Cafe kulturális közösségi kávézó. A kávézó pódiumszínpadi előadások és akusztikus kiskoncertek színtere, egyúttal pedig lehetővé teszi, hogy az intézmény biztosíthassa rendezvényei számára a vendéglátó ipari kiszolgálást. A jelenlegi kávézóban ugyanakkor étkezési lehetőség biztosítása nem megoldható. A kávézó jelenleg 1 fő alkalmi munkavállaló bevonásával működik időszaki nyitva tartással. Üzemeltetése az intézmény számára gazdaságilag is nyereséges. Az Agóra központban kialakításra kerül egy kávézó egység, amelyben a PopUp Cafe-t kívánjuk tovább üzemeltetni. A kávézó belvárosi elhelyezkedése, büfékiszolgálást lehetővé tevő konyhája, nyári terasza, beltéri és kültéri kisszínpada lehetővé teszi a folyamatos nyitva tartást, ami magasabb bevételt jelent, egyúttal állandó munkatársakat is megkíván. Így azonban a szervezet saját maga képes lesz valamennyi telephelye valamennyi rendezvényét kiszolgálni, a bevételeket szervezeten belül tartani. A kávézó továbbá klubhelyszíne a Cseh Tamás Programnak nyertes pályázóként. A Program további ciklusaiban is pályázni kívánunk a kávézó rendezvényeire. A támogató munka megszervezése A szakmai munkához elengedhetetlen infrastrukturális támogatás megszervezése az üzemeltetési szakemberek feladata:

14 A PR, médiakapcsolati szakember feladata egyrészről, hogy a szervezet kifelé irányuló kommunikációját mind az szervezet egészhez, mind az egyes rendezvényekhez kapcsolódóan (hirdetések, média megjelenések, sajtóesemények) megszervezze. Másrészről az egyes célcsoportokkal történő általános kapcsolattartást szervezi és bonyolítja. Különösen a közösségi médiában és a panaszkezelés területén. A szakember egyúttal szükség esetén szóvivői feladatokat is ellát. Az Intézményi kommunikátor elsősorban tartalom előállító munkát végez a Pr, médiakapcsolati szakember beosztottjaként. Jelen van valamennyi színtéren és rendezvényen, fotót, videót, szöveges tartalmakat állít elő vezetője irányításával s azokat közzé is teszi. Szándékaink szerint az intézményi kommunikátor jártas az alkalmazott grafika alapjaiban, így képes előállítani egyszerű sajtótermékeket (plakát, szórólap, tájékoztatók). A Műszaki vezető és beosztottja, a Stúdiós feladata a rendezvényekhez kapcsolódó technikai infrastruktúra megszervezése és biztosítása. Kezelik az intézmény installációs, illetve színpadtechnikai megvalósításra kiválasztott beszállítóinak adatbázisát, kapcsolatot tartanak a beszállítókkal, megszervezik, ellenőrzik, irányítják a beszállítók munkáját. Szükség esetén egyszerűbb kivitelezési feladatokat is ellátnak. A Létesítménymenedzser és beosztottja, a Létesítmény-üzemeltető feladata az egyes telephelyek, színterek zavartalan üzemelésének biztosítása. Szervezik, irányítják, ellenőrzik a takarítási, karbantartási, biztonságtechnikai munkálatokat. Kapcsolatot tartanak az intézmény szerződött beszállítóival, a közüzemi szolgáltatókkal, adott esetben a bérelt helyiségek bérbeadóival. A Létesítménymenedzser feladata továbbá, hogy protokollokat dolgozzon ki a nem előre tervezhető takarítási, karbantartási, egyéb feladatok megvalósítására. A Létesítmény-üzemeltetőnek képesnek kell lennie egyszerűbb karbantartási feladatok elvégzésére. A Gyermekfelügyelő, animátor feladata az Agórában kialakításra kerülő gyermekfoglalkoztató működtetése, elsősorban a rendezvényekhez, képzésekhez, másodsorban a nyitva tartáshoz kötődően. A támogató egységben dolgozik még a 2 fő Pályázatíró, akik munkaidejüket megosztják szakmai feladatokkal is. 2 fő Könyvelő, pénztáros, valamint 1 fő általános Adminisztrátor. Az Agóra nonprofit Kft szervezeti ábrája Lásd 1. számú melléklet.

15 Gazdálkodás és üzemeltetés A zalaegerszegi Agóra gazdálkodásának részletes tárgyalását megelőzően meg kell említenünk, hogy az itt következő pénzügyi adatok mindegyike a gyakorlat és a piac ismeretén alapuló becslés eredménye. Ennek következtében nagy valószínűséggel helyes adatok, ugyanakkor mégis tartalmaznak számos bizonytalansági tényezőt. Ezek közül az alábbiakat kell feltétlen kiemelnünk: Nem ismeretes jelenleg a bérkiadások 2016 után érvényes járulékszintje. Nehéz megbecsülni, hogy a landorhegyi épület új funkciója milyen mértékben növeli, vagy várakozásainknak megfelelően csökkenti az ingatlan üzemeltetési kiadásait. Nem tudjuk pontosan megbecsülni, hogy a felújítás-átalakítás következtében milyen mértékben nőnek meg az Agóra központjául szolgáló ingatlan üzemeltetési kiadásai. Nehéz megbecsülni a majdani Agóra bevételeit is, legalábbis ezeknek a terembérletekre vonatkozó elemét, hisz nem ismerjük az új infrastruktúrára vonatkozó piaci kereslet mértékét. Ugyancsak nehéz megbecsülni a működést támogatató pályázati források elérésének mértékét is, hisz itt olyan objektív körülmények is közrejátszanak, melyek csupán a működés folyamatában megismerhetőek. Éppen ezért a bevételek körébe pályázati forrást nem terveztünk, ugyanakkor a pályázati források bevonását magas szinten kívánjuk megvalósítani. Különösen nehéz gazdálkodási adatokat 7 évnyi időtávra megbecsülni, így a gazdálkodás adatai minden esetben igazítani kell majd a valós körülményekhez. Mindemellett minden alábbi számítást a lehető legteljesebb gondossággal végeztünk el, az esetleges pontatlanságok kezelésére pedig magas összegű tartalékot építettünk be az Agóra éves költségvetésébe. Az alábbiakban először az induló év gazdálkodását tervezzük meg, majd kitérünk a további 6 év teendőire. Bérgazdálkodás A bérek megállapítása során fontos körülmény, hogy a munkatársak jelentős hányada korábban közalkalmazott volt s bérét a közalkalmazotti bértábla alapján állapították meg. Mivel a bértábla 2006 óta változatlan, az Agóra munkatársai számára, egyfajta kompenzációként is, versenyképesebb béreket kívánunk kínálni: Feladat Létszám Bruttó bér Munkaadó költségei (személyenként havonta) Munkaadó költségei (személyenként évente) Könyvelő Ft Ft Ft Adminisztrátor Ft Ft Ft PR és média Ft Ft Ft Int. kommunikátor Ft Ft Ft Műszaki vezető Ft Ft Ft Stúdiós, létesítményüzemeltető Ft Ft Ft Létesítménymenedzser Ft Ft Ft Pályázatíró, módszertani tanácsadó Ft Ft Ft Pályázatíró, kreatív ipar Ft Ft Ft Gyermek-családi programok, könnyűzene Ft Ft Ft

16 Komolyzene, képző- iparművészet Ft Ft Ft Ifjúságszervező, filmművészet Ft Ft Ft Civil, közösségi szervező, képző- 1 iparművészet Ft Ft Ft Felnőttképző, ifjúsági szervező Ft Ft Ft Felnőttképző, módszertani tanácsadó Ft Ft Ft Módszertani tanácsadó, munkaerő-piaci 1 tanácsadó Ft Ft Ft Módszertani tanácsadó, közösségfejlesztő Ft Ft Ft Landorhegy közösségfejlesztő és 2 ifjúságszervező Ft Ft Ft Kézművesek Háza népművészeti munka Ft Ft Ft Andráshida közösségfejlesztő és 1 ifjúságszervező Ft Ft Ft Csácsbozsok közösségfejlesztő és 1 ifjúságszervező Ft Ft Ft Botfa közösségfejlesztő és ifjúságszervező Ft Ft Ft Kertváros közösségfejlesztő és 2 ifjúságszervező Ft Ft Ft Erzsébethegy közösségfejlesztő 0, Ft Ft Ft PopUp Cafe üzletvezető Ft Ft Ft PopUp felszolgáló Ft Ft Ft Gyermekfoglalkoztató, animátor Ft Ft Ft Családi Intézet munkatársa Ft Ft Ft Ügyvezető, módszertani tanácsadó Ft Ft Ft 35, Ft Ft A bérek esetében fontos megjegyezni, hogy a működés első időszakában cafeteria juttatásokkal nem tervezünk. Ugyanakkor a társaság gazdálkodásának függvényében jutalmazni, ezáltal motiválni kívánjuk a kiemelkedő munkát végző munkatársakat. Ennek nem csupán a pénzbeni juttatásokra épülő szabályozását a működés első időszakában az ügyvezetőnek kell majd kidolgoznia. Ingatlanüzemeltetés Az ingatlanüzemeltetés kiadásainak közüzemi díjakra vonatkozó tételeit a jelenlegi szinten határoztuk meg. Valójában két ingatlan esetében lesznek jelentős változások az üzemeltetésben, a többi telephely e szempontból változatlan formában működik tovább. A landorhegyi épület esetében arra számítunk, hogy a nyitott ház típusú működtetés során valamelyest csökkennek a közüzemi díjak, mivel jelenlegi, elsősorban a nagy színpadtechnikát, igénylő előadások átkerülnek az Agóra központba. Az Agóra központ esetében arra számítunk, hogy bár az üzemeltetendő alapterület megduplázódik, a korszerű nyílászárók, hálózatok, különösen a fűtési rendszer következtében a közüzemi díjak összkiadás értéken nem változnak a jelenlegi, végtelenül korszerűtlen megoldásokhoz képest. A takarítás esetében a valós szolgáltatási költséget a potenciális beszállítókkal lefolytatott alkufolyamat alapján lehet majd megállapítani. Itt arra számítunk, hogy jó tárgyalási alapnak tekinthető a teljes szervezet által üzemeltetendő m 2. A takarítás költségét a szokásos piaci árak középértékével számítottuk ki, heti egy alkalommal történő teljes takarításokkal, mivel a pontos

17 igénybevétel mértéke nehezen becsülhető. A takarítás költségeinek becslésekor további bizonytalanságot jelent, hogy jelenleg nem ismert a kertvárosi egység esetében üzemeltetendő helyiségek száma. Itt akár több 100 négyzetméternyi területcsökkenés is bekövetkezhet (ebédlő, tornaterem, könyvtár stb.), ám a bizonytalanságok okán a teljes alapterületet vettük figyelembe. A takarítás költségei magukban foglalják a felhasznált eszközöket és szereket. A karbantartás esetében azzal a piaci gyakorlattal számoltunk, hogy ennek költsége a takarítás költségével közel azonos. A szolgáltatás esetében úgy terveztünk, hogy az ún. kisjavítások költségét a díj eleve magában foglalja. Fontos szolgáltatási terület az Agóra központ esetében biztonsági szolgálattal tervezni, ami nem csupán a rendezvények biztosításában működik közre, de kezdetben a teljes nyitvatartási időben garantálja a rendeltetésszerű üzemeltetést. Beszerzések és fejlesztések Az Agóra központi épülete ugyan teljes felújításra kerül s jelentős mértékű eszközfejlesztés is megvalósul a projekt során, a folyamatos fejlesztésekről azonban nem szabad lemondani. A kisértékű beszerzések és a beruházások mindösszesen Ft-os fejlesztési keretet biztosítanak, ami egyúttal lehetővé teszi a többi telephelyen évek óta elmaradt felújítások, javítások, eszközcserék megvalósítását is. Kiemelt technikai fejlesztendő terület a társaság színpadtechnikai eszközparkja, különösen hangtechnikai fejlesztések, valamint a szabadtéri helyszínek ellátására vonatkozó beszerzések (különösen: színpad és színpadfedés). A kisértékű beszerzések körébe tartozik még mindazon kellékanyagok beszerzése is, melyek a takarítás, karbantartás szolgáltatási díjaiba nem tartoznak bele (pld: WC papír, folyékony szappan, csereanyagok). Tartalék A tartalék célja, hogy elsődleges kompenzációs forrása legyen a tervezési bizonytalanságokból fakadó megnövekedett kiadásoknak, vagy túltervezett bevételeknek. A tartalék ugyanakkor olyan forrás a társaság működésében, ami legkorábban az utolsó negyedévben felhasználható fejlesztésre. Szakmai kiadások A rendezvények keret szolgál fedezetül a társaság szakmai kiadásaihoz, legyenek azok koncertek, kiállítások vagy képzések. A rendezvények keret magában foglalja a rendezvényekkel kapcsolatos valamennyi kiadást, így a színpadtechnikai, rendezvény-kiszolgálás költségeit is. A rendezvényekre szolgáló keret Ft összege többszörösen meghaladja az elődintézmények e célra fordítható keretét több évre visszamenőleg. Az egyes telephelyek a részükre biztosított kerettel szabadon gazdálkodhatnak, ugyanakkor ez a keret a telephelyek esetében az alapfeladatot szolgálja. Amennyiben egy telephelyen nem alapfeladat kerül megvalósításra például a Kertvárosban koncert, vagy kiállítás annak költségei Agóra központot terhelik, mivel ezen feladatok szakmai költségeit ott terveztük.

18 Bevételek Tulajdonosi hozzájárulás A tulajdonosi hozzájárulás mértékét Ft-ban határoztuk meg. Ezen összeg Ft-al alacsonyabb, mint a két elődintézmény számra 2015-ben meghatározott intézményfinanszírozás összértéke. Saját bevételek A saját bevételek esetében Ft-al számoltunk, ez az összeg alacsonyabb, mint a két elődintézmény által tervezett összbevétel, ugyanakkor magasabb, mint az általuk 2014-ben realizált saját bevétel. A saját bevétel forrása elsősorban az egyes telephelyi ingatlanok üzleti célú bérbeadása, hasznosítása. Azt feltételezzük, hogy a megújult Agóra központ legalább 15%-os bevétel növekedést fog okozni az első két évben az újdonság s a jelentősen javult körülmények okán. Az ingatlanhasznosítás esetében ugyanakkor megkerülhetetlen kérdés a landorhegyi épület, illetve a kertvárosi épület esetében is a befogadott csoportok kérdése. Esetükben nyilvánvalóan nem alkalmazható az üzleti díjszabás, ám nem célszerű az ingyenes használat biztosítása sem. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy ezen csoportok legalább az önköltség (teljes rezsióradíj) erejéig hozzájáruljanak az általuk használt ingatlanok működtetéséhez. Fontos bevételi forrás a jegyeladásokból származó értékesítési bevétel, melynek feltétele az Agóra kínálatának állandó karbantartása és fejlesztése, a felhasználókkal való folyamatos kapcsolat. Amennyiben erős marketingkommunikációs munkát végez a társaság, ezen bevételek jelentősen magasabbak lehetnek az elődintézmények ilyen irányú bevételeinél. Fontos bevételi forrás lehet a tanácsadásokból, képzésekből származó bevétel, melyekre létező piaci igény van, egyúttal pedig létező gyakorlat mindkét elődintézményben. Ez a gyakorlat ugyanakkor forrás- és infrastruktúrahiány miatt az elmúlt években felszámolódott. Lényeges, új bevételi forrásnak tekintjük az Agóra kávézójának működtetését. A kávézót feltétlenül szervezeten belül kívánjuk éppen ezért tartani, amint az a szervezeti struktúrából is látszik. A kávézó napi működése (évi 300 nyitvatartási nap) során átlagosan Ft nyereséget vélünk reálisnak. A kávézó saját rendezvényei esetében (legalább évi 20 rendezvény) a nyereség becsülhető értéke Ft. Az egyes nagykoncertek és nagyrendezvények vendéglátó kiszolgálása esetében (legalább évi 20 rendezvény) a nyereség átlagosan Ft-ra tervezhető. A kávézóból várható nyereség tehát Ft. A becsült adatok a PopUp Cafe jelenlegi működésén alapulnak, így a belvárosi helyszín és a megújult környezet természetesen bevételnövelő tényezőként is hathat, ezek mértéke azonban megbecsülhetetlen.

19 Az első év költségvetése KIADÁSOK Agóra Landorhegy Kézművek Háza Családi Intézet Apáczai Öveges Izsák Botfa Erzsébethegy Összesen Bérkiadások Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Közüzemi díjak Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ingatlanüzemeltetés Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Takarítás Ft Ft Ft Ft Ft - Ft - Ft Ft - Ft Ft Biztonsági szolgálat Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Karbantartás Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Internetszolgáltatás Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Telefonszolgáltatás Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Könyvelési díjak Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Banki költségek Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Hirdetés Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Grafika Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Irodaszer Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Kisértékű beszerzés Ft Ft Ft - Ft Ft Ft Ft Ft - Ft Ft Fejlesztés, beruházás Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Rendezvények (komplex költség) Ft Ft Ft - Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Egyéb kiadás, tartalék Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft BEVÉTELEK Önkormányzati támogatás Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft - Ft Ft Értékesítés bevételei Ft Ft Ft Ft Ft - Ft - Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft - Ft - Ft Ft - Ft

20 Az első év utáni gazdálkodás alapvetései A társaság stabil és kiszámítható működésének alapfeltétele, hogy a tulajdonosi támogatás összege ne változzon. Úgy véljük, hogy a működés érdekében nem volna elvetendő, ha a társaság alapításakor erre a tulajdonos kötelezettséget vállalna. Ez az Agóra szempontjából biztos tervezési alapokat jelentene, míg a tulajdonos számára biztosítékot arra, hogy nem lesz szükséges a feladatellátásba nagyobb arányú tulajdonosi hozzájárulásra. A második év A második működési év lehet az az év, amikor a társaság folyamatai pontosakká, a működés pedig tényadatok alapján tervezhetővé válik. Ennek megfelelően át kell dolgozni a költségvetési táblát, ám úgy véljük, hogy a fő számok arányai nem fognak jelentősen változni. A második évben bérfejlesztésre nem kerül sor, így ez költségnövelő tényezőként nem merül fel. Ebben ugyanakkor ki kell dolgozni egy olyan cafeteria juttatás rendszert, ami a következő évben bevezetésre kerül. A cafeteria forrása a társaság terven felüli saját bevétele és a fel nem használt tartalék lehetnek. Fontos eleme a gazdálkodásnak a beruházásokra tervezett keret felhasználása. Úgy véljük, hogy e keretnek az első 2 év során közel maradéktalanul meg kell maradnia, hisz a legtöbb fejlesztendő eszköz új beszerzés a projekt keretében. A beruházások keret maradványrészéből mindenesetre alapot kell képezni olyan fejlesztésekre, amiknek nagy a bekerülési költsége s e keret működési kiadásokra nem használható fel. 3-7 év A harmadik évben kerülhet sor a cafeteria rendszer bevezetésére az év elejétől, illetve egy legalább 7%-os béremelés előkészítésére. Utóbbi fedezete is a társaság terven felüli saját bevétele és a fel nem használt tartalék lehetnek. A 3-4. évben lehetséges a beruházások keret maradványából képezett alap terhére beszerezni a hiányeszközöket, különösen egy szabadtéri színpad és fedés vásárlása szükségszerű. A társaság a 4-5. működési évében éri el azt az üzleti érettségi szintet, ami már a teljes kihasználtságot, az erőforrások optimális kihasználását jelenti. Ebben az időszakban a saját bevételek összbevételekhez képest mutatott kezdeti 21%-os arányszámának már el kell érnie a 25%-ot. Úgy véljük, hogy ezen arányt meghaladni ugyanakkor, csak időlegesen lehet, ezért célként azt kell kitűznünk, hogy az Agóra társaság működésének összkiadásiból az 5. évtől 25%-nyi részt önmaga teremtsen elő. A telephelyek fejlesztése A működés során nyilvánvalóan szükséges lesz olyan fejlesztő beruházásokat végrehajtani, melyek az egyes telephelyeket érintik. Különösen fontos itt a landorhegyi épület, a kertvárosi épület, a botfai épület állagmegóvására és a Kézművesek Háza, illetve annak környezete fejlesztésére gondolni. Mivel ezekre nyilvánvalóan nem lesz lehetősége saját gazdálkodása keretében a társaságnak, így a tulajdonossal szoros együttműködésben fejlesztési terv elkészítését javasoljuk. Ezen fejlesztési terv lehet az alapja azon pályázati források bevonásának, melyek segítségével a fejlesztések megvalósíthatóak.

21 Pályázati források Amint azt említettük, a jelen tervezés során nem számoltunk pályázati forrásokkal, ugyanakkor a társaság szakmai fejlesztése során a pályázati források magas szintű elérésére számítunk. Nemzeti Kulturális Alap Úgy számolunk, hogy az Agóra meg tudja tartani azokat az NKA forrásokat, melyekhez az elődintézmények évről évre hozzájutottak: 2014-ben NKA Előadó-Művészet Kollégiuma: NKA Vizuális Művészetek Kollégium: NKA Közművelődés És Népművészet Kollégiuma: Zenei Kollégium: Összesen: 2015-ben (ezidáig) NKA Közművelődés És Népművészet Kollégiuma NKA Cseh Tamás Program Összesen: Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Úgy véljük, hogy az Agóra újszerű és innovatív kezdeményezéseihez további NKA források rendelhetőek. Széchenyi 2020 Az Új Széchenyi Terv sor elért támogatások fenntartási időszaka: Támogatás Elnyert összeg Fenntartási időszak vége Keresztury Dezső VMK TÁMOP /7 Rugalmas munkahelyek TÁMOP 3.4.4/B-11/2 Országos tehetségsegítő hálózat létrehozása - (Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program) TÁMOP 3.2.3/A-11/1 "Építő közösségek" - A) közművelődési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában 3. ütem Zalaegerszeg TÁMOP /1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában TÁMOP /2 "Építő közösségek" - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában KEOP 6.1.0/A/09 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Összesen: Ft Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központ és Könyvtár TÁMOP 3.2.9/B-08/2 Audiovizuális emlékgyűjtés TÁMOP B-10/