Kossuth-nap szeptember 19. Debrecen

Átírás

1 Kossuth-nap szeptember 19. Debrecen

2 A program célja: A Kossuth-nap iskolánk hagyományai közé tartozik. Névadónk születésnapján szeptember 19-én rendeztük meg ezt a programot. Minden évben méltóképpen emlékezünk Kossuth Lajosra. Az ünnepi műsort ez évben is a 7. osztályosok adták. Ezen a napon természetesen nem volt tanítás, de volt helyette sok-sok színes, érdekes program. Az állomásokon a szülői választmány tagjai voltak az állomásvezetők. ; Az alábbi programsort valósítottuk meg iskolánk tanulóival: Debrecent megismerő programot állítottunk össze. Sajnálatos tény, hogy 13 km-re Debrecentől van olyan tanulónk, aki még nem járt ott úgy, hogy megismerje a város nevezetességeit. Debrecen az ország második legnépesebb város, közel 215 ezren lakják. A cívisvárost, a "kálvinista Rómát", Hajdú-Bihar megye székhelyét Kossuth Lajos - iskolánk névadója - a szabadság őrvárosának nevezte. A Nagyállomástól - melyet Kelemen László tervei alapján készítettek 1961-ben -, érdemes végigsétálni az impozáns, főként szecessziós és klasszicista épületek között a Piac utcán. E széles sugárutat a Református Nagytemplom zárja le. Az állomás épülete előtti téren Medgyessy Ferenc Petőfi szobránál álltunk meg.

3 1. állomás: Petőfi szobor, Petőfi tér Petőfi Sándor szobrát a szabadságharc centenáriumára 1948-ban készítette a város szobrászművésze, Medgyessy Ferenc. A másfélszeres életnagyságú szobor a forradalmár Petőfi Sándort versmondás közben ábrázolja. Jobb kezét magasra lendíti, míg jobb lába nyugalomban marad. E szándékosan nem hagyományos testtartás fokozza a szobor dinamizmusát. Az 1. osztály a Petőfi szobornál

4 2. állomás: Megyeháza A 3. osztály a Megyeházáról a Petőfi térre tart A legszebb magyar szecessziós épület Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján épült ben. A telken egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. Eddig terjedt a történelmi belváros, itt ért véget a Nagytemplomtól induló 670 m hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek. A fahidat ben bontották el, amikor lecsatornázták a főutcát. A Fejérló Szálló, sok neves vendéget fogadó nyitása (1688) óta, például 1770-ben a későbbi II. József királyt. A szálló udvarán színielőadásokat is tartottak. Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, augusztus 11-én. Kolozsvár után itt szólalhatott meg másodszor magyarul a Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. A mai megyeháza épületének elődje 1876-ben lett Hajdú vármegye közigazgatási központja 1911-ig, a mai épület építésének kezdetéig. Az új megyeháza épületének homlokzata erősen tagolt, a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemeivel, virág füzérekkel és négy fegyveres hajdú szobrával díszítve. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható. Különösen gazdagon díszített a közgyűlési terem, amelyet az 1876-ban megszervezett Hajdú vármegye településeinek címerei díszítenek. A színes üvegablakok Kernstok Károly alkotásai, a honfoglaló hét vezért ábrázolják. A központi helyen álló Árpád alakja a II. világháborúban megsérült, ma már helyreállítva teljes pompájában emeli a terem méltóságát. Az üvegablakok művészi értéke ugyancsak kiemelkedő.

5 3. állomás: Szent Anna Katolikus Székesegyház A 6. osztály a Székesegyházban A barokk stílusú templom 1721 és 1746 között épült fel gróf Csáky Imre püspök költségén a milánói születésű Giovanni Battista Carlone tervei alapján. Az 1811-es tűzvész megrongálta a templomot. Az 1830-as években Povolny Ferenc tervei nyomán alakult ki homlokzatának és tornyainak végleges kiképzése. A kapuk melletti fülkében balról Szent István király, jobbról fia, Szent Imre herceg szobra, a főbejárat fölött az alapító, Csáky címere látható. A főoltárkép a templom védőszentjét, a Máriát tanító Szent Annát ábrázolja. A legrégibb és legértékesebb festmény az egyik oltárkép- Calasanzi Szent Józsefet, a piarista rend alapítóját ábrázolja piros ruhás tanítványai között. Valószínűleg Karl Rahl osztrák festő, Lotz Károly, Than Mór és Munkácsy Mihály mestere festette. Bizonyosan 18. századiak a mellékoltárok faragványai és barokk szobrai. A mennyezet és az ablakok alatti falfelület a harmincas évekbeli nagy felújításkor kapta nagy freskó-és stukkódíszeit. Ekkor készültek Ungváry Sándor mennyezetfreskói is, amelyek az Árpád-ház szentjeit ábrázolják. A századi katolikusság jellegzetes alakjait idéző faliképek Takács István és Prohászka József munkái. Az altemplomban a kegyesrend (a piaristák) tagjainak kriptái láthatók, köztük a templomépítő Csáky Imréé ban megalakult a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen székhellyel, püspökét a székesegyházban iktatták be. Azóta a templom a püspöki székesegyház szerepét is betölti.

6 4. állomás: Csokonai Színház A 2. osztály megérkezett a színházhoz A romantikus stílusú színházépület között épült Szkalniczky Antal tervei szerint. Homlokzata hármas tagozású, mór és bizánci elemeket hordoz. A színház 1915-ben vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét. A város először Ybl Miklóst kérte fel a színház tervezésére, de terve meghaladta a város anyagi lehetőségeit. Ybl ráállt, hogy másik tervet készítsen, ám amikor megtudta, hogy Szkalniczky Antalt is felkérték, visszalépett. Így Szkalniczky terve valósult meg októberében a megnyitón a színházköszöntő prológust Jókai Mór írta, s felesége Laborfalvy Róza szavalta el. A Bánk bánnal tisztelegtek az új színház előtt. A teátrumban az állóhelyekkel együtt főnek jutott hely. A 20. század elején az állóhelyekre is páholyokat építettek, így a férőhelyek száma 600- ra csökkent.az épület homlokzatát eredetileg két allegorikus nőalak és hat költőszobor díszítette: valamennyi Marschalkó János műve - aki a Lánchíd oroszlánjainak alkotójaként vált ismertté. Minthogy a szobrok megsérültek, az allegorikus nőalakok helyébe Antal József Melpoméné-figurája és Boldogfalvi Farkas Sándor Terpszikhoré-szobra került. Az új költőszobrokat is többen készítették: Petőfiét Szabó Iván, Csokonaiét Várady Sándor, Vörösmartyét Kamotsay István, Kölcseyét Dabóczy Mihály, Kazinczyét Ungváry Lajos, Kisfaludy Károlyét Soproni Stöckert Károly. A színház előtt áll a két kiemelkedő igazgató, Horváth Árpád és Téri Árpád mellszobra (Berky Nándor és Török Richárd alkotásai).

7 5. állomás: Református Kistemplom Csonkatemplom A 3. osztály gyorsan ideért a Csonkatemplohoz Debrecen legrégibb református temploma. Helyén a XVII. század dereka óta egyházi építmény állt, mely 1719 nyarán leégett. A XVIII. század elején épült barokk templomot 1876-ban neoromantikus stílusban átalakították. A tornyot eredetileg hagymaszerű sisak zárta, 1907-ben azonban megrongálta egy óriási szélvész. Megjavították, de egy még erősebb szélvész a toronyfedőt egészen ledöntötte. Az építészek ezután bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak és lemondtak a sisakról. Azóta hívják az épületet Csonkatemplomnak is.

8 6. állomás:aranybika Szálloda A 4. osztály az Aranybika előtt Az Aranybika Magyarország egyik legpatinásabb szállodája. A szecessziós épületegyüttes között épült Hajós Alfréd és Villányi Lajos tervei szerint, majd 1976-ban egy új szárnnyal egészítették ki, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz. Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek. A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére 1915-ben épült fel az eklektikus stílusban tervezett épület. A terveit Hajós Alfréd mesterépítész készítette, aki 1896-ban, az athéni olimpián hazánk első olimpiai bajnoka volt, emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. Az épületen belül külön említést érdemel az emeleti díszterem, nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt. A bejárat közelében található Hajós Alfrédnak, első olimpiai bajnokunknak, az épület tervezőjének másfélszeres életnagyságú bronz mellszobra. A szállodát 1976-ban egy új szárnnyal egészítették ki, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz.

9 7. állomás: Debreceni Református Nagytemplom A 7.a és 7.b osztályok Kossuth műsora A Kossuth tér északi oldalán áll Debrecen legnevezetesebb, történelmi és építészettörténeti szempontból egyaránt kimagasló jelentőségű épülete a Nagytemplom. A legnagyobb hazai református egyházi épület két évtizedig épült Péchy Mihály és Tallherr József tervei szerint között. Az épület 55 m hosszú, a főhajó 17 m széles és 67 m magas. A tornyok 53 méteresek. A homlokzat középpontjában háromszög alakú orommező, amely nyolc, a széleken páros oszlopon nyugszik. Egyszerű a belsőtér hófehér falaival április 14-én Kossuth Lajos az Országgyűlés két házának együttes ülésén itt olvasta fel a Magyarország függetlenségéről és a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló határozatot. Ma is látható a kegyeletből megőrzött szószék. A Nagytemplom mögött az Emlékkert öreg fái alatt találunk néhány, a város történelmét idéző szobrot, emlékművet: Bocskai István erdélyi fejedelem szobra, az 1674-ben ellenreformáció idején gályarabságra ítélt református prédikátorok emlékművét, melyet 1991-ben debreceni látogatásakor II. János Pál pápa a megbékélés jegyében megkoszorúzott. Itt van Csokonai Vitéz Mihály szobra is, melyet Izsó Miklós készített.

10 8. állomás: Debreceni Református Kollégium A szülői választmány tagjai várják állomásukon a csoportokat Az Emlékkert fái mögött áll a Debreceni Kollégium történelmi nevezetességű épülete. Mai formájában Péchy Mihály tervei szerint között emelték, s a hazai klasszicista építkezés egyik kiemelkedő jelentőségű emléke. A főépület díszes Oratóriuma az es szabadságharc emlékeit idézi gyűjteményével. A bejárati fülkében a "Magyar Faust", a legendás Hatvani István professzor sírköve található. A padokon réztáblák az 1849-es nemzetgyűlés résztvevői nevével. Nagykönyvtára, levéltára, múzeuma az egész magyar reformátusság értéke. A Kollégium falai között - a Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar országgyűlés képviselőháza üléseit január 9-étől május 31-éig. Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt - alakult meg december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, s ekkor és itt fektették le az új, demokratikus Magyarország alapjait.

11 9. állomás: Déri Múzeum A 8. osztály a Déri tér fái alatt

12 Pár lépéssel tovább az egykori Kollégiumi Füvészkert helyén kialakított Déri térre érünk. Központjában a legszebb vidéki múzeumok egyike a György Dénes és Münnich Aladár tervei szerint között épített Déri Múzeum áll. A Magyar Nemzeti Múzeum után első, ugyanis a gyűjtőkör átfogóbb, mint a szakosodott múzeumokban A múzeumról: DÉRI MÚZEUM Debrecen középpontjában a Déri téren található a Déri Múzeum neoempír stílusú épülete, amely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült és ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeum különleges tárgyi anyagának alapját az 1902-ben Löfkovits Artúr ékszerész-műgyűjtő kezdeményezésére és adományából megalakult Városi Múzeum anyaga képezte. Országosan egyedülálló múzeummá Déri Frigyes általános művelődéstörténeti gyűjteménye tette, amely 1921-ben kapott helyet a városban. Déri György, bátyja példáját követve 1938-ban adományozta Debrecennek a Kárpát medence népeinek népművészeti alkotásaiból álló, páratlan gyűjteményét. Déri Györgyné üveggyűjteményét 1982-ben, Szomolányi Elemér ötvös és iparművészeti anyagát 1992-ben hagyta a múzeumra, amely néprajzkutatók, történészek, régészek munkájával folyamatosan gyarapszik. A Déri Múzeum földszintjén két kiállítás található. A keleti szárny tájunk jellegzetes madarait mutatja be, míg a nyugati szárnyon a magyarországi ásványok világába pillanthatnak be a látogatók. Az első emeleten állandó régészeti kiállítás fogadja a letűnt korok temetkezési és halotti kultuszának története iránt érdeklődőeket, amelyen a Hajdú-Bihar megye területén előkerült régészeti leleteket tekinthetik meg. A helytörténeti kiállításunk Debrecen város történetét mutatja be a kezdetektől 1945-ig. A földművelés és az állattenyésztés jellegzetes, gyakran évszámmal ellátott munkaeszközei között figyelmet érdemel a vesszőből font, tapasztott gabonatároló és a többszintes kézimalom. A tímár, a szűcs, csizmadia, szíjgyártó, gubacsapó mesterek műhelyeiben szerszámok és egykor messzeföldön híres termékek őrzik a város kézműiparának emlékét. A kora várostörténeti emlékek között a céhemlékek sorában a XVI- XVIII. századi ötvös és asztalos munkák remekei e céhek hírnevét őrzik.

13 A II. emeleten a kupolaterem a múzeum alapítóinak, adományozóinak, kiemelkedő múzeumigazgatóinak emlékét idézi. Déri Frigyes művelődéstörténeti gyűjteményének bemutatása az egyiptomi kiállítással kezdődik, amelyben az egyiptomi halotti kultusz legjellegzetesebb tárgyai az Újbirodalom idejéből és a Késői korból származó múmiakoporsók láthatók. Az antik kor világát a Kr. e. V. Kr. u. III. század közötti időből származó görög vázák, amforák, márványszobrok, etruszk tükrök, görög és római fegyverek és bronztárgyak, vésett gyűrűkövek képviselik. A XVII-XIX- századból származó keleti gyűjteményben nemcsak a kínai és a japán iparművészet remekeit, a fa, bronzszobrokat, elefántcsont necuke-kat, lakkdobozokat emelhetjük ki, hanem a perzsa tollrajzok, zománctárgyak mellett a mongol istenzászlók, indiai fémedények is megjelennek. A múzeum fegyvergyűjteménye is csodálatra méltó, hiszen nemcsak spanyol, német, olasz, magyar kardok, szablyák, alabárdok, sisakok, páncélok és más védőfegyvere, lófelszerelések láthatók, hanem albán, török és perzsa kardok, indiai díszfegyverek és japán szamuráj páncélok is. A régi képtárunkban elsősorban XVII.-XIX. századi magyar festészet legjelentősebb művészeinek kiemelkedő alkotásait mutatjuk be, többek között Mányoki Ádám, Markó Károly, Madarász Viktor, Benczúr Gyula, Borsos József, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Paál László műveiben gyönyörködhetnek a látogatók. Az egyházművészeti terünkben kaptak helyet az olasz és francia kisbronzok, harangok és Az ónművesség remekei. A kerámia teremben habán kerámiák, a XVIII- XIX. századi fajanszok, porcelánok, fazekas munkák, valamint az üvegművészet míves darabjai láthatók. A Modern Képtárban olyan művészek, mint Csók István, Mednyánszky László, Vaszary János, Kernstock Károly, Derkovits Gyula, Egry József alkotási szerepelnek. És nem utolsó sorban a múzeum leghíresebb és egyben a legimpozánsabb pontja Munkácsy terem, ahol Munkácsy Mihály világhírű Krisztus trilógiája tekinthető meg, a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo. A múzeum rövid leírásából kitűnik, hogy egy igen értékes gyűjtemény látható itt együtt. Nemcsak helyi, megyei leletek, tárgyi emlékek kerülnek bemutatásra állandó kiállításainkon, hanem egy egyetemes kultúrtörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A múzeum anyaga kiváló lehetőséget nyújt az oktatási folyamatok megerősítésében, illetve azok kiegészítésében. Nemcsak visszacsatolásként érdemes a pedagógusoknak elhoznia a diákokat hozzánk, hanem egy-egy fontosabb témakör megtárgyalása előtt és közben egyaránt.

14 10. állomás: Kossuth Lajos szobra-koszorúzás Programunkat a néhány éve szépen kialakított Kossuth téren zártuk Kossuth Lajos szobránál, mely 1913-ban készült Margó Ede és Pongrácz Szigfrid utasításai szerint. Gyönyörködhettünk a tűzzománc városcímerben és a nyaranta nagyszerű látványt adó szökőkutakban. A 7.a és 7. b osztály ünnepi műsort adott. Megkoszorúztuk a szobrot.

15 A 7. osztályok körében elhelyeztük koszorúnkat a Kossuth szobornál

16 Esik eső karikára. Elfáradva, de rengeteg élménnyel és tapasztalással indultunk haza. Meg tudtuk valósítani ezt az élményekben gazdag napot, és megismertethettük egy kicsit közelebbről is Debrecent a sárándi tanulókkal! Ebéd A nap folyamán közös ebéd elfogyasztása a Gödörben.

17 Ebédre vár az 1. osztály Végre ebéd!

18 Menetlevél Állomás helye Állomás címe 1. Petőfi szobor Petőfi tér 2. Megyeháza Piac utca Szent Anna Székesegyház Szent Anna utca Csokonai Színház Kossuth utca Csonkatemplom Révész tér Aranybika Szálloda Piac utca Református Kossuth tér Nagytemplom 8. Református Kollégium Kálvin tér Déri Múzeum Déri tér Kossuth szobor Kossuth tér megjegyzés aláírás