Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar PÁLYÁZAT

Átírás

1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar PÁLYÁZAT a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékáni beosztásának ellátására dr. habil Komlósi István egyetemi docens Debrecen 2012

2 Tartalomjegyzék Dékáni pályázat 3. o. Szakmai önéletrajz 16. o. Közlemények és hivatkozások listája 44. o. Nyilatkozat 65. o. Mellékletek: 66. o. Diploma másolat Állami nyelvvizsga bizonyítvány másolata Tudományos fokozatot bizonyító okirat másolata Habilitációs oklevél másolata Díjak, kitüntetések másolata 2

3 DÉKÁNI PÁLYÁZAT A leendő dékán tevékenységét az egyetemi szabályzatok mellett a Felsőoktatási Törvény, az Intézményfejlesztési Terv, az akkreditációs jelentések és a költségvetés keretei határozzák meg. Ebben az ötszögben bontakozhat ki az egyéni, közösségi kreativitás ban kezdtem tanulmányaimat a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán, az akkori egy szakon, az agrármérnök képzésben végeztem. Mondhatnánk, hogy azóta ismerem a Kart. Jeles diplomával, az akkor végzettekhez hasonlóan, több állás közül válogathattam. A hajdúböszörményi Bocskai Termelőszövetkezetben helyezkedtem el gyakornokként, majd állattenyésztői szakirányú végzettségemnél fogva tenyésztésvezetőként dolgoztam. Az Állattenyésztéstani Tanszékre Dr. Veress László tanszékvezető hívott, akinek személye alapvetően meghatározta kutatói pályámat. Az ő biztatására pályáztam meg egy egyéves ausztrál ösztöndíjat. A University of New-South Wales és a University of New England intézményekben folytatott posztgraduális tanulmányaim, kvantitatív genetika, biometria, tenyészértékbecslés tárgyakban, valamint Dr. John W. James és Dr. Brian Kinghorn professzorok személye és szemlélete alapvetően meghatározza kutatói pályámat. A célkitűzés, végrehajtás, ellenőrzés, újratervezés egysége nemcsak a kutatási tevékenységemet, hanem személyes életvitelemet is jellemzi. PhD fokozattal záró kutatásaimat a University of Wales, Bangor intézményben végeztem. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (a korábbi Mezőgazdaságtudományi Karon) a tudományos segédmunkatársi beosztástól docensi beosztásig jutottam. Közreműködésemmel sikeresen akkreditáltuk az Állattenyésztő mérnöki BSc és MSc szakokat, valamint az angol nyelvű Állattenyésztő mérnöki MSc szakot, mely szakoknak szakfelelőse vagyok tól a Kar oktatási dékánhelyettese, 2011-től az Állattenyésztési Tanszék vezetője vagyok. HUMÁNERŐFORRÁS UTÁNPÓTLÁS, NEVELÉS Egy oktató-kutató intézményben olyan tudományos hátteret kell biztosítani, amelyben kinevelődhetnek és nevelhetnek az iskolateremtő professzorok. Ennek természetesen alapvető feltétele a kutatói-oktatói kvalitás. Egy intézménynek először meg kell találnia azokat a személyeket, akikből ilyen személyiségek válhatnak, majd pedig részben itthoni, 3

4 részben külföldi tudományos műhelyekben továbbképeztetni őket. Nagy jelentőséget tulajdonítok a saját utánpótlás nevelésnek, kiemelt szerepet szánva a külföldi továbbképzésére. Fontos a tehetséges hallgatók felismerése, kiválasztása, menedzselése, ösztöndíj-lehetőségekhez juttatása. Elvárásként is megfogalmazható a külföldi kapcsolatépítés, tapasztalatszerzés. Az a hallgató, aki Erasmus képzés keretében a BSc vagy MSc tanulmányai alatt nem töltött el egy fél évet külföldön, nem biztos, hogy majdan az elvárásainknak megfelelő oktató-kutatóként számíthatunk rá. A PhD tanulmányok alatt ez kiemelt elvárás is lehet. Nagyobb figyelmet kívánok szentelni a Tormay Béla és a Kerpely Kálmán Szakkollégiumaink hallgatóinak, ezek a testületek a jövő vezetőinek keltetői. A munkastílus, gondolkodás éves korban alakul ki, ez egy leendő kolléga életéből nem maradhat ki. Azokba az intézményekbe kell küldenünk a hallgatóinkat, amely intézményünk stratégiai partnerei. A jelenlegi partneri kapcsolatok új tartalommal való megtöltése intézményi érdek. Ez nemcsak hosszútávú építkezést jelent, hanem, mint azt a párhuzamos akkreditációs jelentés is megállapította, az oktatói állomány korösszetétele kedvezőtlen (országosan is), a fiatalok publikációs (IF) teljesítménye nem kielégítő. Ez veszélyezteti az előterjesztési lehetőségeket, a doktori iskolák létét, a Kar későbbi akkreditálhatóságát. A tehetséges fiatal kollégákat meg kell tartani. A október 15-i létszám szerint a teljes és részmunkaidős oktatói, kutatói létszám 93, amiből 44 egyetemi docens és egyetemi tanár, 49 pedig az alacsonyabb beosztásban dolgozó; 27 fő 55 év fölötti, 25 fő 40 és 55 év közötti, 41 fő 40 év alatti. Ennek a 41 kollégának az életpályájáért, továbbképzéséért is felelősek vagyunk, ebben a korosztályban a saját helykeresésből fakadóan a legnagyobb a fluktuáció. Az intézmény promóciós tervének ki kell terjednie a megfelelő tudományos teljesítménnyel rendelkező kollégák habilitációra, akadémiai doktori cím pályázására történő kijelölésére is. Az alkotói szabadság intézményének lehetőségével kevéssé élnek a kollégák. A KAR GAZDASÁGI HELYZETE, FENNTARTHATÓSÁGA A felsőoktatási törvényből következő változások már 2012-ben is éreztetik hatásukat, de még inkább a költségvetési évtől kezdődően. Ezek konkrét mibenléte, így például az, hogy mit is fog jelenteni a bázisfinanszírozás, a pályázat írása közben még nem ismertek. Ez természetesen beszűkíti annak lehetőségét, hogy konkrét és átfogó cselekvési tervet vázoljon fel a jelen dékáni pályázat. 4

5 Előrevetítve azonban megemlíteném, hogy növelnünk kell a költségtérítéses hallgatói létszámot (nappali, levelező graduális, posztgraduális és felnőttképzésben). Növelnünk kell a kutatásból származó bevételeket, ugyanakkor csökkenteni, mérsékelni a Kar fenntartási költségeit. A kiadásainkat, költségeinket anélkül kell csökkentenünk, hogy a bevételt megtermelő oktatói, kutatói létszámot csökkentenénk. A képzési szerkezet változása, teljesítmény elmaradás oktatói, kutatói állományváltozást is magával von. Intézményünk legnagyobb értéke a magát folyamatosan továbbképző, ismereteit eredményesen átadó, az intézmény bevételét növelő oktató, kutató. A Kar fenntartási, üzemeltetési tevékenységében tervezem a Zöld Kar - Zöld Campus elvének következetes megvalósítását, ami az alternatív energiaforrások felhasználásában, a takarékos energia- és vízgazdálkodásban nyilvánul meg. A fenntartható környezet elvét a hallgatók könnyebben megvalósítják végzés után, ha már eleve ilyen környezetben tanultak. Ezen terv kidolgozásában a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet és a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék oktatóira és a szakok hallgatóira számítok. OKTATÁS A sokszínű képzés a Kar eddigi hallgatói létszámfenntartásának záloga, tekintettel a sokszínű, multifunkcionális mezőgazdaságra. Ez a fenntarthatóság feltétele is, az evolúció is ezt bizonyítja. Az oktatásból származó bevétele a Karnak a biztos árbevétel. Biztosabb mint a kutatásból származó bevétele. Az oktatásnak, oktatási fegyelemnek, oktatói továbbképzésnek, az oktatói munka értékelésének, megbecsülésének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ebben folyamatos továbbképzéseket, óralátogatásokat, elismeréseket tervezek. Ismereteink szerint a Kormány több nagyösszegű oktatási minőségfejlesztési pályázatot kíván meghirdetni, amit ki kell használnunk. A pályázatírási know-how nem minden területe van jelen a Karon, ennek teljes kiépítésére törekszem, melynek részleteit a kutatás fejezetében fejtem ki. Az alapképzésre (BSc) felvehető nappali, állami finanszírozású létszámot a Fenntartó 115-ben maximálta. Ez a létszám a Kar 1980-as években beiskolázott létszáma. Előző években 210 és 230 között változott az állami finanszírozott alapképzési létszám. Igaz, hogy a Felsőoktatási Törvény a támogatást csak 30%-ban teszi függővé a hallgatói létszámtól, s jelenleg nem 5

6 tudható, hogy ez nominálisan mennyit jelent, de ettől függetlenül kijelenthető, hogy a költségtérítéses hallgatók létszámát szükséges növelnünk. Olyan képzést kell nyújtanunk, hogy a korábbinál magasabb szinten megállapított költségtérítést többen vállalják, mert a Karon olyan képzést kapnak, mely ezt a befektetést megéri. Ezért tartom fontosnak az oktatói minőség, az oktatás minőségének fejlesztését. A mezőgazdaság helyzete átmenetileg változó, de hosszútávon az előrejelzések alapján javuló. Ettől függetlenül, a hallgatóink többsége városi, mezőgazdasághoz nem kapcsolódó környezetből érkezik. Számukra olyan képzést kell nyújtanunk, mellyel nemcsak a szűken vett mezőgazdaság területén tudnak elhelyezkedni. Úgy vélem, hogy a mezőgazdaság egy jó oktatási környezet arra, hogy a folyamatosan változó, többtényezős erőforrásokat gazdaságosan működtessük. Ez apropót, kísérleti terepet jelenthet olyan készségek megszerzésére, amit a végzett hallgató a gazdasági élet bármelyik területére konvertálhat. Mindezt ikonikusan meg kell fogalmaznunk és kommunikálnunk. Az akkreditációs jelentésben Felmerült a mezőgazdasági gépkezelői képzés és jogosítvány megszerzésének bevezetése, agrárképzésekbe illesztése, mellyel azonosulni tudok. Jelenleg nyolc alapképzési szakunk mindegyikének fenntartása, figyelembe véve az állami keretszámot, az eddigi beiskolázott létszámokat, nem feltétlenül indokolt. Újabb szak indítása nem tűnik indokoltnak, viszont a folyamatos, tartalmi megújítás, amit a Fenntartó meg is határoz, szükségszerű. A 7. féléves gyakorlatszervezési rendszert a Mag Praktikum Nonprofit Kft. segítségével jó megoldásnak tartom. A vezetők, alkalmazottak folyamatosan fejlesztik szolgáltatásukat, nyitottak az új megoldásokra. Jelenleg a Kar 8 felsőfokú szakképzésnek gazdája. A felsőfokú szakképzés törvény szerint ebben az évben alakul át egy akkreditáció folyamatában felsőoktatási szakképzéssé, ami még inkább a felsőoktatási intézményekhez rendeli ezt a képzési szintet. Habár a jelenleg ismert tervezési fázisban nem minden szakunk jelenik meg az országos listán (pl. nem található meg a hulladékgazdálkodási technológus és a gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó technológus szak). Törekednünk kell arra, hogy minden szakunk megkapja az akkreditációt, a jelenleg még alacsony beiskolázási létszámmal rendelkező energetikai mérnökasszisztens és növénytermesztő és növényvédelmi technológus szakjaink esetében is. A képzési szinten (az alapképzéshez képest) megállapított alacsonyabb tandíj több családnak lehet finanszírozható, 6

7 másrészt a képzés egy féléves összefüggő gyakorlata nagyobb elhelyezkedési garanciát jelenthet. Alapvető gond az, hogy a gazdaságok vezetői, mégsem tudnak mit kezdeni az alapszakon végzett hallgatókkal, nem tekintik őket a hagyományos értelemben vett mérnök szakembereknek. Úgy vélem, nem is várható el, egyrészt életkor szempontjából sem, és a megszerzett tudás szempontjából sem. Az alapszak a gyakorlati készségek fejlesztését, a mesterképzés a rendszerszemléletű elméleti képzést, irányítási, vezetési készségek elsajátíttatását kell, hogy szem előtt tartsa. Fél évtized alatt sem forrt ki ennek a különválása, ami miatt olyan országokból való tapasztalatszerzést, tantervek tanulmányozását tartok indokoltnak, ahol ennek több évtizedes gyakorlata van, mint például Nagy-Britannia, Hollandia. Igény jelentkezik olyan szakemberek képzésére, akik a terméklánc teljes vertikumát képesek tervezni, irányítani, gazdálkodni. A kérdés az, hogy minderre a BSc elegendő-e? Véleményem szerint nem, a két szint, alap és mesterszak együttesen viszont igen. Ezt a gondolatot a képzés középpontjába kell helyeznünk. A mesterképzés 8 szakjának utánpótlása azokon a szakokon megoldottnak tűnik, ahol nagyszámú az alapképzésben végzők száma. A kis létszámú szakokon jelent ez gondot, s sajnos az agrármérnök szakon is. Ez utóbbi nem tűnik elég vonzónak a hallgatók számára. A szak tartalmi megújítása nem várathat magára. Ez kihatással van a PhD jelentkezésekre, az oktatói utánpótlásra is. Keresztféléves mesterszak indítás. A jó képességű hallgatóink decemberben végeznek, s hogy ne veszítsenek fél évet, keresztfélévben kívánják folytatni tanulmányaikat. Ennek korlátozásakor a Kormányzat nem volt tekintettel a 7 féléves szakokra. Kezdeményeztük a 35:65-ös arány megváltoztatását, amit megkaptunk, de ennek eltörlését tartjuk indokoltnak a 7 féléves képzésben. Az oktatási terhelés további növelésének elkerülése miatt tartjuk fenn a tavaszi/őszi félév rendszerét az I, II. félév rendszere helyett. Jelenleg 14 szakirányú továbbképzési szakja van a Karnak. A szakjaink többségére évek óta nem tudtunk beiskolázni. Míg 2006-ban még 113, 2010-ben már csak 43 hallgatónk volt a képzésben. Ennek oka lehet az, hogy a vállalati előmenetelben jelentősége háttérbe szorult, a vállalatok sem munkaidő kedvezménnyel, sem költségtérítési hozzájárulással nem támogatják, továbbá az oktatott anyag esetleg nem korszerű. Pedig ez az a képzési szint, 7

8 amiből új mesterszakok kinőhetnek. A jelenlegiek közül a halgazdálkodást látom olyan területnek, amelynek angol nyelvű indítása érdeklődésre tarthat számot. A kertészmérnöki szakirányú továbbképzés regisztráltatásával elkezdtük úgy átszervezni a képzést, hogy moduláris rendszerben felépítve, a modulok egyenkénti abszolválásával, majd ezek mindegyikének teljesítésével a képzésben megszerzi a hallgató a szakmérnökit. Ezen a szinten a korábbi ismeretek validációját, a kreditalapú tandíjat szükségesnek tartom bevezetni. A felnőttképzést kiemelten fontosnak tartom. Igaz, hogy a szakirányú továbbképzés ennek a része, és nem mondható sikeresnek a tevékenységünk, ezért az egyéves időtartam helyett rövidebb idejű továbbképzéseket tervezek. Ezt a Centrum Felnőttképzési Osztályával közösen kívánom megoldani, oktatóink mellett kiváló gyakorlati (pl. címzetes docensek), akár külföldi szakemberek meghívásával, a médiaeszközök alkalmazásával. Azonosítanunk kell azokat a területeket, ahol az ágazatban tudáshiány mutatkozik. Határon túli képzés A jelenlegi kormányzati elképzelés nem támogatja a székhelyen kívüli képzést, ami érinti a határon túli képzéseket. Ettől függetlenül ennek további fenntartását meg kell keresnünk, ebben az intézménynek, az egyetemnek szerepet kell vállalnia. Nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerzettek aránya A BSc képzésben levők 30%-a nem képes a középfokú nyelvvizsga követelményeit teljesíteni. Ez szakonként eltérő. A nagyobb felvételi pontszámú szakokra ez kevésbé érvényes (élelmiszermérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnök, természetvédelmi mérnök). Ismereteim szerint a Kormány pályázati formában ehhez segítséget kíván nyújtani. A Kar a több féléven keresztül tartó nyelvi képzést finanszírozni nem tudja, s a hallgatók motivációja is igen ingadozó. Az oktatásban tervezem holland példa alapján a kompetenciafejlődés nyomonkövetését, a hallgatói életpálya-követést. A régi csoportvezető tanári megbízás visszaállítását. Ez egyrészt elősegítheti azt, hogy középiskolai környezetből, lakókörnyezetből kikerülve a hallgató ne maradjon magára, csökkenjen a lemorzsolódások aránya, a tanulási problémák korai érzékelése, segítségnyújtás lehetősége megvalósuljon, másrészt megtanul a hallgató egy célkitűzés tervezést, megvalósítást, mely életvezetési segítség is egyben. 8

9 Oktatóink, s nem csak a fiatalok, egy részének nem volt alkalma gyakorlatban, vállalkozásban, gazdálkodás irányításában is kipróbálnia képességeit. Úgy kell gyakorlatigényes képzést folytatnunk, hogy a gyakorlati fogásokkal, egy-egy eljárás megvalósítási lehetőségével tisztában vagyunk. Ez nemcsak az oktatás hitelét erősíti a hallgatók felé, hanem a gyakorlat felé is. A korábbi KK-k leépülése, a szakképzési alap átstrukturálódása miatt a Kar elveszteni látszik azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek a gyakorlathoz kötik. Ezt olyan megbízásokkal látom pótolni, ami a gyakorlat valós problémáira ad kutatáson keresztül hiteles megoldást. Ezt fel kell, vissza kell építenünk külső szakdolgozati, diplomadolgozati témákon, kutatási megbízásokon keresztül. De ehhez olyan kollégák kellenek, akik ismerik a gyakorlati problémákat, megfogalmazzák azokat, ha a termelő esetleg azt nem is tudja megfogalmazni. Ezekre épülhetnek már az akár hazai, akár uniós nagypályázatok. Az oktatók túlterheltek, állapítja meg az akkreditációs jelentés. Ez, jobban megvizsgálva a Kar oktatási feladatait, az oktatók 35%-ára igaz. A terhelés, óratartási szerepvállalás nem egyenletes. Ennek nyomon követése a tanszék- és intézetvezetők feladata, ha az intézetek között van nagyobb arányú eltérés, annak kiegyenlítése pedig a dékán feladata. Mindenkinek egyenlő részt kell vállalnia a Kar fenntartásából. Olyan teljesítménymérési rendszer kidolgozását tartom szükségesnek, ami ezt tükrözi. Ennek másik eleme az oktatási terhelésen, értékelésen kívül a kutatói szerepvállalás, a kutatásból származó bevételnövelés. Tudomásul kell vennünk azt, hogy a felsőoktatás versenyszféra, így a dolgozókkal, oktatókkal, kutatókkal szemben a versenyszférában érvényes teljesítményértékelési követelményeket szükséges támasztanunk. A készülő intézményfejlesztési tervben, melytől a Kar finanszírozása függ, teljesítménycélokat fogalmazunk meg, éves jelentési kötelezettséggel. Ahhoz, hogy ez teljesíthető legyen az egységvezetők bevonására, szoros együttműködésre, egyénekre lebontott éves teljesítménycélokra van szükségünk. Több célnak kell egyszerre megfelelni, több szinten kell oktatni: felsőfokú szakképzés, BSc képzés (ami gyakorlatias), MSc képzés és PhD (ami elméleti) képzésben, több szinten kell kutatni (gyakorlatigényű, alkalmazott és alapkutatás). Ezek mindegyikének megfelelni egyénileg talán nem is, hanem csak csoportban, munkamegosztásban, rotációban lehet, 9

10 mindenkinek biztosítva az akadémiai doktori címhez, egyetemi tanári beosztáshoz való jutás lehetőségét. Oktatóink többsége nem rendelkezik tanári képesítéssel. Ezért tervezem folyamatos, kötelező részvételű pedagógiai, oktatás módszertani képzések, továbbképzések megszervezését. A DPR rendszerében végzett hallgatóink, jelenlegi hallgatóink, a munkaadók értékelték a Kar teljesítményét. A válaszadók intézményünk ismeretközvetítését jónak (4,2), gyakorlati ismeretközvetítését közepesnek (2,9) ítélték meg. Tapasztalatuk szerint intézményünk a szakmai szemlélet fejlesztésében jó (3,9), a szakmai problémákra való felkészítésben, problémamegoldásban, emberekkel való bánásmódra való felkészítésben közepes (3,3) színvonalú munkát végez. Véleményük szerint az intézmény kevés segítséget nyújt a végzés utáni elhelyezkedésben (2,5). Kiemelten fontos a nagy munkabírás, az önálló munkavégzés (4,6; 4,8). Ezen a területen Karunknak van még tennivalója (3,6; 3,8). A csapatmunkához szükséges készségek fejlesztendőek (3,4), a vállalkozói szellem kialakítása szintén hiányos (3). A fentiek felvázolják azokat a kompetencia területeket, aminek fejlesztésére az egyes szakoknak tervet kell készíteni, a tanterv tartalmi elemeit át kell dolgozni. A számonkérés tevődjön át az elméleti tudást számonkérő kollokviumról a gyakorlati ismeretet (ami magában foglalja az elméleti tudást is), a változó környezetben alkalmazott, azt számonkérő gyakorlati, alkalmazott tudásra. Ezen képességek előrevetítik az önfoglalkoztató munkavállaló képzését, ami garanciát is jelenthet a munkába álláshoz. Kevés hallgatónk él az Erasmus, Ceepus nyújtotta lehetőséggel. Ha él is, inkább a gyakorlatot választják. Ennek okait szükséges megvizsgálnunk. A külföldi diákoknak az angol nyelvű MSc képzéseinket ajánljuk, a korábbi egyéni oktatói preferenciát tükröző tantárgyak helyett. Az angol nyelvű MSc szakjaink beiskolázási lehetőségeit kevéssé használjuk ki, ezen javítani szükséges egy átgondolt, a nemzetközi piacon is figyelmet felkeltő stratégiával. Dékánhelyettesi időszakom alatt valósult meg egy ERASMUS MUNDUS szak (European Master in Sustainable Animal Nutrition and Feeding) akkreditálása. Ehhez több nemzetközi 10

11 képzés kapcsolódhat (EURAMA), de az Animal Science MSc szakunk is kiteljesedhet. A már akkreditált Agricultural Science MSc pályázati támogatásban vonzó lehet külföldi hallgatók számára, de amitől még sokat várok, az a MSc in Food Science szakunk. Az elkészült MSc in Agro-environmental management szakunk akkreditációs beadásra vár. Az angol nyelvű képzéseinkben az oktatók érdekeltségének a megteremtése az Egyetem többi karának mintájára még megvalósulásra vár. BEISKOLÁZÁS Több csatornán szükséges megközelíteni a potenciális hallgatókat. A tanszéki honlapok aktualizálása nem várathat magára, angol nyelven sem. Több egyetemen (Pl. Szent István Egyetem, Corvinus Egyetem) ennek jó példáját tapasztaljuk. Jó példák a középiskolai versenyek, amit a FarmerExpo idejére szervezhetünk. Volt már ezirányú kezdeményezés. A Balásházy János Gyakorló Szakközépiskola és Gimnázium, Kollégium mind a mérnöktanár képzésben, mind a tehetséggondozásban, hallgatói életpálya modell megvalósításában ki nem használt lehetőségeket tartogat. A vonzáskörzetbe tartozó szakirányú középiskolai igazgatókkal szorosabb kapcsolattartásra törekszem. Tervezem meghívásukat a kari eseményekre. Kari hallgatói eseményeken egy-egy középiskolai osztály részvétele is felmerülhet. Ha lehet tanulói-hallgatói életpályáról beszélni, hangsúlyt kell fektetnünk azokra a középiskolákra, ahonnan diákjaink többsége érkezik, s rajtuk keresztül azokra az általános iskolákra, ahonnan ezen középiskolák diákjai érkeznek. A tehetséggondozást, mint arra példa is van, szükséges kiterjesztenünk a középiskolákra, a nevezett középiskolák pedig az általános iskolákra. Azokat az iskolákat hírlevélben tájékoztatjuk, ahonnan nagyobb számban érkeznek hallgatók. A régiek megtartása, újak bevonása a célom. 11

12 A HALLGATÓK, HALLGATÓI KAPCSOLATTARTÁS A tanulni akaró, közösségi szabályokat betartó hallgatót mindig is partnernek tekintettem. Oktatási dékán-helyettesként a hallgatók képviselője voltam. Ha problémájukkal kerestek, mindig megoldással távoztak. Az oktatás- és kutatásfejlesztési elképzeléseim megvalósulásának közvetlen és közvetett nyertesei a hallgatók, akik azért választják intézményünket, mert az itt tanultak képességeiket olyan mértékben és irányban fejlesztik, hogy családjuknak és nekik megéri az idő és pénz befektetést. Az intézmény lehetőséget teremt, és jó lenne, ha ezzel mindenki élne is. A tartalmas, értelmiségi létre nevelő diákélet híve vagyok. A hallgatók körében nő a tanulási nehézséggel, lelki problémákkal küzdők, lemorzsolódók, passzív félévre menők (23%) aránya. Ezen, a már említett csoportvezetői tanári rendszer, kompetenciakövetés mellett a tanulás módszertani tárgy bevezetése segíthet. A jelentkezők kémiai, matematikai, biológiai ismeretei hiányosak. Felzárkóztató órák tartása, egyéni konzultációk tartása jó gyakorlat. A hallgatók lassú haladásának, lemorzsolódásának okai elemzésének nagyobb teret kell szentelnünk. A KORÁBBAN VÉGZETTEK, ALUMNI, TÁJÉKOZTATÁS Az évfolyam találkozók mindig jó alkalmat biztosítottak arra, hogy a Kar tájékoztassa a végzetteket az eltelt időszak változásairól. A karrier beszámolókat meghallgatjuk ugyan, de arra nem épül szervezett információ gyűjtés, döntésekben (oktatási, kutatási, gazdasági) való felhasználás. Ennél jobb alkalmat nem is találhatnánk, amikor az információ helybe jön, miközben a DPR válaszadók aránya általában alacsony. Ennek szervezett adatgyűjtését, döntésekben való felhasználását tervezem. Az Agrár mindig büszke volt arra, ha két nemzedéket tudott nevelni, amikor az itt végzett ide küldi továbbtanulni gyermekét óta végzetteknek már a harmadik nemzedéke várható. Hogy minket válasszanak, velük folyamatos kapcsolatban kell lennünk. Ezt az en havi rendszerességgel kiküldött legfeljebb 2 oldalas színes pdf-es hírösszefoglaló segítheti. 12

13 A médiajelenlétet nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez nemcsak a megyei, hanem a helyi sajtót is jelenti. A helyi sajtóban állandóan jelen lenni, nemcsak beiskolázás alkalmával, a Kar kiemelt célja. KUTATÁS Non Food Food Functional Food Karunk kutatási területe korábban az élelmiszertermelésre, annak körülményeire korlátozódott, majd kiterjedt azon belül a funkcionális élelmiszerre. Kevéssé foglalkozunk a mezőgazdasági termékek nem élelmiszercélú (non-food) kutatásával. A funkcionális élelmiszer előállításának, annak hatásán is túllép a Világ a molekuláris táplálkozás irányába. A kari kutatás irányát részben meghatározza az Ernyőprogram, részben az EU és hazai pályázati témakiírások, regionális fejlesztési célok, de nem hagyható figyelmen kívül, sőt, mint említettem, a jelenleginél nagyobb jelentőséget tulajdonítok a gyakorlatigényes kutatásoknak. A források elnyeréséhez az Egyetem brüsszeli képviseletének támogatása, lehetőségeinek kihasználása érdekünk. Pályázati, Innovációs és Technológia-transzfer Csoport létrehozása A csoport (iroda) feladata kettős, egyrészt a meglévő kapacitások (humán erőforrás és eszközrendszer) hasznosításának támogatása, másrészt a gyakorlat (vállalkozói szféra) kutatás-fejlesztési (esetleg oktatási?) igényének kielégítése elsősorban az élelmiszergazdaság teljes vertikuma és a mezőgazdasági eredetű megújuló energiák területén. Mindkét feladathoz forrásfeltárás és -szerzés is feladata, melyek között a hazai és nemzetközi K+F+I pályázatok, valamint piaci alapú tőkebevonás (pl. kockázati tőke Jeremie alapok, magánbefektetők, stb.) kiemelt jelentőségűek. Működésének alapfeltétele az intézmény oktatói-kutatói humán erőforrásának, az itt folyó kutatómunka jellegének, irányainak és eredményeinek naprakész ismerete. Ugyancsak lényeges a hazai és nemzetközi forrásszerző tevékenység keretében végzett lobbi tevékenység is, mely során élő, hatékony kapcsolatokat épít ki és tart fenn a hazai és nemzetközi támogatáskezelő és befektetési szervezetekkel. A tevékenységét eredményorientáltan végzi, munkájának indikátorai: az elnyert pályázatok, létrejött kutatási szerződések, közvetített/hasznosított szellemi termékek (know-how-k) stb., valamint az ezek által realizált bevételek, teremtett munkahelyek stb. 13

14 A nagypályázatok nagy, területenként specializált, ugyanakkor összeállításában, témájában egységes kutatói csoportokat feltételeznek. Ehhez erősítenünk szükséges a kari belső kommunikációt, tudjunk egymás kutatási tevékenységéről, akár kutatási fórumok rendezésével, de a megjelenő közlemények, külföldi tartózkodások, konferencia részvételek honlapon való megjelentetésével is. Az Élettudományi Épületben lévő egységeinknek a TTKval és az OEC karaival szorosabb együttműködését látom szükségesnek. Részben azért, mert a legtöbb nagypályázatban az alapkutatás nagyobb mértékben finanszírozott, részben az impakt faktoros lapokban való megjelenés miatt. A kutatói továbbképzés hazai, külföldi tudományos műhelyekben elengedhetetlen. Ez részben előfeltétele is az EU pályázatoknak. Ne csak közlemények, egy-egy konferencia előadás alapján szerezzenek kollégáink ismeretséget, hanem elsősorban külföldi kutatói ösztöndíjakon keresztül. Ezt már a PhD képzésben el kell kezdenünk. A külföldi kapcsolatok tartalommal való megtöltését fontosnak tartom, melyre aztán az EU finanszírozású pályázatokat is lehetne építeni. Kevésnek tartom a külföldi vendégprofesszorok létszámát a Karon. Az Erasmus, Ceepus nyújtotta lehetőségeket jobban ki kell használnunk. A kutatás keretei a tanszékek, intézetek, de még inkább a doktori iskolák. A törzstagi utánpótlást, a törzstagi megfelelés szempontjait mindegyik iskolának szükséges szem előtt tartania. A kutatási lehetőségeinket a Centrumhoz tartozó KIT Kutatóintézetek jól kiegészítik, a Karcagi Kutatóintézet jelentős szerepet vállal a környezetgazdálkodási képzésünkben. Az alap és alapozó tanszékek utánpótlásának biztosítására a TTK-n, vagy OEC-en végzett mesterszakos hallgatók folytatnák doktori tanulmányaikat agráros doktori iskolákban, vagy a saját intézményünk doktori iskoláiban agráros társ-témavezetéssel. A gyakorlati kapcsolattartást segítheti a külföldi sajtófigyelés, irodalmi összefoglalók megküldése az arra igényt tartó vállalkozások számára, ami az MSc és PhD hallgatók feladata lehet. 14

15 INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉS A gyakorlati képzésbe a kísérleti telepeket nagyobb mértékben tartom bevonandónak. A kertészet, növénytermesztés, állattenyésztés mellett több, alapozó diszciplína (pl. növénytan, talajtan, géptan) és alkalmazott diszciplína (pl. vállalatgazdaságtan, munkaszervezés) oktatásának is helye lehet. A laborfejlesztés elsősorban a kísérleti telepi-üzemi laborok fejlesztését jelenti számomra, hogy helyben el lehessen alapvető vizsgálatokat végezni. Pl. növényi, takarmány beltartalmi, betegség vizsgálatokat (mikroszkópok, NIR eszközök, stb). Ezek a továbbképzéseket is szolgálhatják. Az oktatótermek technikai fejlesztésére pályázati forrásokat szükséges bevonnunk. VEZETŐI STÍLUS, A KONFLIKTUSOK KEZELÉSE Vezetői magatartásomra az érdekegyeztetés, a közösségi döntéseken alapuló, az intézmény érdekét szolgáló cselekvés volt a jellemző. A dékáni pályázat elnyerése esetén sem lesz ez másképp. Vezetői krédóm, hogy a felmerült problémát minél több hiteles információ birtokában, több szempont mérlegelésével a lehető leghamarabb meg kell oldani. Hiszek a személyes kapcsolattartásban, az egyéni beszélgetésekben, a csapatmunkában. A gazdasági, stratégiai döntések nem születhetnek intézetvezetők bevonása nélkül, mert emberi egzisztenciákról van szó. Az élet minden területén, munkahelyen is konfliktusok fordulhatnak elő. A konfliktusok kezelésére azonban különböző technikák ismertek, s ennek intelligens kezelése a munkahelyi légkört javítja. Ezért a DE Mentálhigiénes Központ segítségével tervezem a konfliktusforrások felmérését, azok megszüntetését, tréningek tartását. A konfliktusok, feszültségek egy része információhiányból, érdekellentétből fakad. Belső információáramláshoz tartoznak a vezetői, testületi döntésekről (pl. kari tanácsi határozatok, intézkedési tervek stb.) szóló tájékoztatók. Legyünk tájékozottak egymás munkájáról, amit az internetes hírkosár lehetővé tesz. 15

16 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYI ADATOK: Név: Dr. Komlósi István Születési idő: május 12. Születési hely: Munkahely: Gyula Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Tel: (52) , Fax: (52) Állandó lakcím: 4225 Debrecen Homokhát u. 46. SZAKMAI KÉPZETTSÉG: PhD tanulmányok a University of Wales, Bangor (Egyesült Királyság) egyetemen Posztgraduális tanulmányok Biometria és Kvantitatív genetika tárgyakban a University of NSW, Kensington és a University of New England, Armidale, NSW (Ausztrália) egyetemeken egyetemi tanulmányok a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) Mezőgazdaságtudományi Karán, állattenyésztési szakirányon (okleveles agrármérnök, 5/1985, minősítés: jeles) TUDOMÁNYOS FOKOZAT, CÍM: 2000 habilitált doktor cím, Debreceni Egyetem 1994 PhD fokozat, University of Wales, Bangor A PhD értekezés címe: The application of computer image analysis to predict conformation in sheep 16

17 1990 egyetemi doktor (DATE, D-634/404/1988) A doktori értekezés címe: Juhok hízékonysági teljesítményvizsgálati eredményeinek értékelése FOGLALKOZÁS, BEOSZTÁS: tanszékvezető, DE-AGTC MÉK Állattenyésztéstani Tanszék oktatási dékánhelyettes, DE-AGTC, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docens, DATE egyetemi adjunktus, DATE egyetemi tanársegéd, DATE tudományos segédmunkatárs, DATE tenyésztésvezető, Hajdúböszörményi Bocskai MGTSZ gyakornok, Hajdúböszörményi Bocskai MGTSZ körzeti felügyelő, Békés megyei Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség NYELVTUDÁS: angol felsőfokú nyelvvizsga (11/1990. (X.4.) MKM rendelet) angol állami középfokú C típusú nyelvvizsga (Á /1987) orosz lektorátusi nyelvvizsga (1996) TUDOMÁNYOS EREDMÉNY Számítógépes képelemzés felhasználási lehetőségeinek feltárása a juh vágás utáni paramétereinek becslésében. Szimulációs modellek létrehozása és alkalmazása az állattenyésztésben. A hazai juhfajták szelekciós indexének szerkesztése. A hazai sertésfajták szelekciós indexének szerkesztése. Az enzimaktivitásban mutatkozó variabilitás struktúrája természetes D. Melanogaster populációkban. Statisztikai modellek kialakítása és bevezetése a sertés tenyészértékbecslésbe a magyarországi sertéspopulációk központi ivadék-, üzemi sajátés szaporasági teljesítményvizsgálati adatainak BLUP-módszerrel történő együttes 17

18 kiértékelése alapján. Állatnemesítési programok hatékonyságának fejlesztése juh, sertés, szarvasmarha és ló fajtákban, tekintettel az értékmérők gazdasági értékére, genetikai paraméterekre, tenyészértékbecslésre, a párosításra és a szelekciós előrehaladásra. Párosítási programok készítése. Génhatások becslése. SZAKPUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, TUDOMÁNYMETRIAI ADATOK Összes tudományos közlemény: 206 Független idézetek száma: 193 Összes idézetek száma: 209 Összegzett impakt faktor: 26,732 Hirsch-index: 6/6 Megnevezés közlemény (független/össze s idézet) magyar nyelvű egyetlen szerzőként első/utolsó vagy levelező szerző Könyv szerzőként 3 (2/2) Könyvrész 8 (1/1) Folyóiratcikk 81 (152/158) Konferenciacikk min (14/16) oldal Absztrakt 39 (12/16) További tudományos közlemény 44 (17/19) SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG Az EUROP rendszerű vágójuh minősítés hazai bevezetését előkészítő munkabizottságban kifejtett szakértői tevékenység. A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési programjának, tenyészértékbecslésének fejlesztése. Az MGSZH Juh és Kecske Teljesítményvizsgálati Kódexének bizottságbeli folyamatos fejlesztése. A hazai sertésfajták szelekciós indexének kialakítása. A Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesülete és a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete BREEDPLAN tenyészértékbecslési rendszeréhez való kapcsolódás elősegítése, szaktanácsadás. A Magyartarka Tenyésztők 18

19 Egyesülete, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete tenyésztési programjának fejlesztése, fitnesz tulajdonságok tenyészértékbecslése. A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács részére a mérőműszerek vágósertés színhústartalmát becslő egyenletek kidolgozása. A NEKIFUT Élő természettudományi bizottságában, az EU FP5 keretprogram bíráló bizottságában kifejtett szakértői tevékenység. SZAKMASPECIFIKUS ALKOTÁS MAxInSel párosítást támogató program (Harsányi B., Komlósi, I, 2007) Daisy-3D küllemi korrektív párosítást támogató program (Komlósi, I., Harsányi, B., Svantner, D., 2007) Szelekciós index a hazai sertésfajták tenyészértékének becslésére (1999) Tehenészeti telepek párosítást segítő programja (File, S., Komlósi, I., Béri, B., COOP-NO- RIN Kft., 1999) MULSIM szimulációs program (Kovács, Z., Komlósi, I., 1998) Szelekciós index a hazai juhfajták tenyészértékének becslésére (1998) Hústermelést szimuláló oktatóprogram (1995) KUTATÁSI PÁLYÁZATOK, KUTATÁSSZERVEZÉSI TAPASZTALAT Téma: Támogató: Eredmény: A hazai sertés vágott test minősítési egyenleteinek kidolgozása különböző mérőműszerekre (2010) Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A Fat-o-Meat er (FOM S-70, S-71), UltraFom 200, UltraFom 300, IM-03 OptiGrade-MCP, OptiScan-TP mérőműszerekre a legkisebb hibaszázalék alapján kidolgozott becslő egyenletek a színhús % becslésére a haza vágósertés populációra. Részvétel: témavezető 19

20 Téma: A magyartarka fitnesz tulajdonságainak tenyészértékbecslése ( ) Támogató: Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Eredmény: A fajta termékenyülőképességének, holtellésének, ellés lefolyásának, perzisztenciájának paraméterbecslése és tenyészértékbecslése. Részvétel: témavezető Téma: A hazai tejtermelés versenyképességének növelési lehetősége ( ) Támogató: Eredmény: Részvétel: NKTH (OM-00060/2008) A hazai viszonyok között adott tejtermelői és feldolgozói igényeknek leginkább megfelelő tejhasznú szarvasmarha genotípus megtalálása. A különböző genotípusok termelési potenciáljának kibontakozását maximalizáló takarmányozási receptúrák kidolgozása. A tenyészállat felnevelés és tejtermelés költségeinek csökkentése. Funkcionális élelmiszerek gyártása. közreműködő Téma: Az információtechnológia hatékony felhasználása a fenntartható állatnemesítési célok kialakításáért ( ) Támogató: Eredmény: Részvétel: Magyar-Cseh Kormányközi Együttműködés (TÉT, OMFB-00490/2007) A tejelő szarvasmarha laktációs tejtermelését leíró függvények illesztése. A holstein-fríz szarvasmarhafajta értékmérő tulajdonságainak gazdasági értékszámítása. Sertés fajták értékmérő tulajdonságainak gazdasági értékszámítása. Kutatási jelentés, közlemény. témavezető Téma: Állatnemesítési programok hatékonyságának fejlesztése ( ) Támogató: Eredmény: 4/ /NKTH Tenyészcélok és szelekciós kritériumok meghatározása, tenyészcélt támogató szelekciós rendszerek kidolgozása. Értékmérők közötti összefüggésvizsgálat. Értékmérők gazdasági értékének meghatározása. Fajtánkénti tenyészértéket meghatározó fix és random hatások vizsgálata. Genetikai markerek tesztvizsgálata. Tenyészértékbecslési modellek összehasonlítása. Genetikai markerek használata és tulajdonságok összefüggésvizsgálata. Állományok közötti genetikai kapcsolat megállapítása. Párosítási tervek készítése a 20

21 szelekciós előrehaladás maximalizálására és a beltenyésztés csökkentésére. Korrektív küllemi párosító program készítése. Részvétel: koordinátor, titkár Téma: Hagyományos háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének tudományos feltárása ( ) Támogató: OM 4/0021/2002 Eredmény: A genetikai variancia kutatása során került sor a magyar szürke, a mezőhegyesi hagyományos lófajták, a régi lúd- és tyúkfajták összehasonlítására. A molekuláris genetikában (mikroszatellit) elért eredményeinket alkalmazni lehet a baromfi és szarvasmarha állományok fenntartásának területén. A magyar szürke fajtában feltárt ritka allélek alapján a hordozó egyedek tenyésztésben tartását már figyelemmel lehet kísérni. Sikerült tisztázni a három mangalica színváltozat egymástól lényegesen különböző jellegét. A kidolgozott videó programmal több száz magyar szürke tehén méretének felvétele történt meg és sikerült az olasz maremann fajtával összehasonlítást végezni. Részvétel: közreműködő Téma: Integrált agrárgazdasági modellek a XXI. század mezőgazdaságában ( ) Támogató: NKTH 4/031/2001 Eredmény: Részvétel: A bronzpulyka tesztállomány fenntartása. A Magyar Juhtenyésztők Szövetsége informatikai rendszerének fejlesztése. A magyar merinó tenyésztési szerkezetének értékelése. A nemzetközi teljesítményvizsgálati kódex, EU ICAR szabványok összevetése a magyar teljesítményvizsgálati kódexszel a tenyésztett fajták viszonylatában. A hazai fajták tenyésztési programjának megfeleltetése a kódexszel. A húsjuh fajták ÜSTV eredményeinek, a kosok bírálati adatainak leválogatása, alapstatisztikai értékelése. Súlygyarapodásra teljesítményvizsgált kosok ivadékainak molekuláris genetikai értékelése. A magyar merinó súlygyarapodást befolyásoló génjeinek azonosítása apai féltestvércsoportok alapján. Az egyedmodell kialakítása, fajtatenyészérték számítása, párosítási terv készítése. témakoordinátor 21

22 Téma: Az enzimaktivitásban mutatkozó variabilitás struktúrájának elemzése természetes D. Melanogaster populációkban ( ) Támogató: OTKA T Eredmény: Részvétel: A genetikai és fenotípusos variabilitás (varianciakomponensek) meghatározása egyedi állatmodell segítségével. Az egyedek eltérő földrajzi helyről, s azon belül is eltérő környezetből származtak, ezt követően vonal és családtenyésztésben folyt a párosítás. Közös közlemények. közreműködő Téma: A hazai sertésfajták tenyészértékbecslése (1998-) Támogató: Eredmény: Részvétel: OMMI/MGSZH A hazai sertésfajták indexének kidolgozása, a hízlalási napok száma, értékes húsarány, életnap, színhús % tulajdonságokra. közreműködő Téma: Statisztikai modellek kialakítása és bevezetése a sertés tenyészértékbecslésbe a magyarországi sertéspopulációk központi ivadék-, üzemi saját- és szaporasági teljesítményvizsgálati adatainak BLUPmódszerrel történő együttes kiértékelése alapján ( ) Támogató: Eredmény: Részvétel: Magyar-Német Kormányközi Együttműködés (TÉT) A tulajdonságok variancia-kovariancia komponenseinek becslése, indexek kidolgozása. közreműködő Téma: A hazai juhfajták szelekciós indexének szerkesztése (1997-) Támogató: MJSZ, MJKSZ Eredmény: A hazai juhfajták indexének kidolgozása, értékmérő tulajdonságok paraméterbecslése, tenyészértékbecslése. Részvétel: témavezető 22

23 Téma: Támogató: Eredmény: Részvétel: Trait gene mapping in a cross between two divergent pig breeds Duroc and Mangalica pigs ( ) INCO-COPERNICUS IC15-CT A fajtatiszta és F2 populációk termelési és vágási adatainak értékelése, a felvételezett tulajdonságok lókuszainak mikroszatellitekkel való térképezése. Kutatási jelentés. közreműködő Téma: Szimulációs modellek létrehozása és alkalmazása az állattenyésztésben ( ) Támogató: OTKA F Eredmény: Részvétel: Téma: Támogató: Eredmény: Részvétel: A kifejlesztett MULSIM szimulációs szoftver alkalmas tenyészértékbecslés és genetikai paraméterbecslés módszereinek vizsgálatához. Hústermelést szimuláló oktatóprogramok írása. A programok a növekedés és a testösszetétel változásának főbb törvényszerűségeit mutatják be juh, sertés és szarvasmarha fajokban. témavezető The Application of Video Image Analysis to Predict Conformation in Sheep ( ) TEMPUS; British Meat and Livestock Commission (MLC) A University of Wales intézményben elnyert PhD fokozat. A testalakulás becslésében a képfelvételt befolyásoló tényezők azonosítása, az állattól függő tényezők értékelése. közreműködő Téma: Tejirányú keresztezések összehasonlító vizsgálata a juhtenyésztésben ( ) Támogató: OMFB 5.2, 5.3 Eredmény: Részvétel: A keresztezésben résztvevő fajták teljesítményeinek értékelése közreműködő 23

24 Téma: A szapora merinó kialakítása ( ) Támogató: Eredmény: Részvétel: AP-3 A szapora merinó fajta ideiglenes elismerése közreműködő JELENTŐSEBB NEMZETKÖZI KONFERENCIÁN VALÓ RÉSZVÉTEL 2008 XXXV World Charolais Congress, Budapest 2008 European University Association. Autumn Conference. Rotterdam th Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Dublin th World Merino Conference. Perth. Australia th. Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Rome th World Merino Conference. Budapest th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production. Montpellier th Annual Meeting of the European Association of Animal Production. Vienna th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production. Guelph. Canada rd Annual Meeting of the European Association of Animal Production, Madrid PHD HALLGATÓK TUDOMÁNYOS KÉPZÉSÉNEK IRÁNYÍTÁSA TÉMAVEZETŐKÉNT (T), TÁRSTÉMAVEZETŐKÉNT (TT): Mikóné Jónás Edit (2012): A holstein-fríz szarvasmarhák kondíciója és egyes értékmérő tulajdonságai közötti összefüggések (TT) PhD fokozat minősítése: cum laude Posta János (2008): Tenyészértékbecslés a sportlótenyésztésben. (TT) PhD fokozat minősítése: summa cum laude Nagy László (2006): A magyar racka juh termelési és küllemi paraméterei. (TT) PhD fokozat minősítése: summa cum laude Szőke Szilvia (2005): A variancia és a beltenyésztettség vizsgálata számítógépes szimulációkkal. (T) PhD fokozat minősítése: summa cum laude 24

25 Harcsa Attila (2004): Az ile de france, suffolk és bábolna tetra juhfajták teljesítményének elemzése. (TT) PhD fokozat minősítése: summa cum laude Nagy István (1999): Quantitative genetic studies on the Hungarian Merino sheep population. (T) PhD fokozat minősítése: summa cum laude JELENLEGI PHD HALLGATÓK (TÁRS)TÉMAVEZETÉSE: Ryszard Gudaj (2009-): Study of the animal welfare status in dairy herds in Hungary. (TT) Gál Tímea (2008-): Szarvasmarha telepek anyagáramlási folyamatainak modellezése. (TT) Márkus Szilárd (2007-): A random regressziós modellek alkalmazása a tenyészértékbecslésben (TT) Farkas Boglárka (2006-): Gazdasági érték számítása a tejelő szarvasmarhák tenyészértékbecslésében (TT) TDK DOLGOZAT TÉMAVEZETÉSE Gerstner Blanka (2011): A tejelő szarvasmarha lábvégbetegsége és hierarchiabeli viszonya. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. III. helyezés. Páll Petra (2009): A magyar szürkemarha szarvalakulása és a szarv népművészeti felhasználása. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. III. helyezés Csáki Zsófia (2008): A Hajdú-Strucc Kft. strucc állományának teljesítményvizsgálata. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Báthory Ildikó (2007): Anyai öröklés hatása a magyar szürkemarha néhány értékmérő tulajdonságára. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Ádám Szilvia (2004): A magyar merinó súlygyarapodása és egyes mikroszatellitek közötti összefüggés. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. II. helyezés Száraz Andrea (2002): A szapora merinó tenyésztésének értékelése. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Debrecen. Mészár Zoltán (2000): A kappa- és béta-kazein allélok eloszlása a beltenyésztett nyúltörzsekben. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Molnár Andrea (2000): Szelekciós módszerek hatása a populáció paramétereire. Debreceni Egyetem. Természettudományi Kar. DIPLOMA ÉS SZAKDOLGOZATOK TÉMAVEZETÉSE Gerstner Blanka (2011): A tejelő szarvasmarha lábvégbetegsége és hierarchiabeli viszonya. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdákodási Kar. Szakdolgozat 25

26 Kónya Gergő (2010): Mezőhegyes lótenyésztésének története a megalapítástól napjainkig. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Szakdolgozat Páll Petra (2010): A magyar szürke marha szarvalakulása és a szarv népművészeti felhasználása. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Báthory Ildikó (2009): Anyai öröklés hatása a magyar szürke marha néhány értékmérő tulajdonságára. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Szakdolgozat. Kanalas Tünde (2008): A bikák hatása holstein-fríz tehenészetben. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Csáki Zsófia (2008): A Hajdú-Strucc Kft. strucc állományának teljesítményvizsgálata. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Ádám Szilvia (2005): A magyar merinó súlygyarapodása és egyes mikroszatellitek közötti összefüggés. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Száraz Andrea (2002): A szapora merinó tenyésztésének értékelése. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Oláh János (2002): A hortobágyi magyar rackajuh geneológiai vonalainak kialakítása. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Varga Dóra (2001): Az őz agancsfelrakását befolyásoló egyes környezeti tényezők. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Mészár Zoltán (2001): A kappa- és béta-kazein allélok eloszlása a beltenyésztett nyúltörzsekben. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Molnár Andrea (2000): Szelekciós módszerek hatása a populáció paramétereire. Debreceni Egyetem. Természettudományi Kar. Diplomadolgozat. Naser Ali M. Estuty (1999): Factors affecting prolificacy in the Prolific Merino. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Master of Science Thesis Pásztor Tibor (1999): A charolais húsmarha sajátteljesítmény-vizsgálatainak elemzése. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Zrínyi Péter (1998): A holstein-fríz szarvasmarha termelési paramétereinek vizsgálata három különböző telepen. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Balogh István (1997): A bakonszegi importált awassi állomány származásának értékelése. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Bozsik Attila (1994): A genetikai előrehaladás vizsgálata magyar merinó állományon. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Erdélyi Zsolt (1992): Szelekciós index magyar merinóra. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. Tóth Attila (1992): Genetikai paraméterek és környezeti tényezők hatásának becslése hazai merinó állományoknál. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Diplomadolgozat. 26

27 KÉPESÍTŐ FORDÍTÁSI SZAKDOLGOZATOK Szabó Andrea (2002): Orosz Renáta (2002): Nagy Katalin (2001): Takács Péter (2001): Gajdán Edit (2001): Tejelő szarvasmarhák nemesítése. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. A betegségekkel szembeni ellenálló képesség genetikai háttere. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar A szarvasmarha viselkedésgenetikája. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. A finn juh vizsgálata és hasznosítása. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Tervezett juhtenyésztés. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. TUDOMÁNYOS KARRIERT BEFUTOTT TANÍTVÁNYOK Dr. Nagy István (PhD, 1999) Összes tudományos közlemény: 182 Független idézetek száma: 111 Összes idézetek száma: 112 Összegzett impakt faktor: 18,693 Hirsch-index: 5/5 Dr. Posta János (PhD, 2008) Összes tudományos közlemény: 28 Független idézetek száma: 24 Összes idézetek száma: 24 Összegzett impakt faktor: 5,49 Hirsch-index: 3/3 27

28 KUTATÁSI TERVEK Tanszékvezetőként 1. Tenyésztőszervezetek, mezőgazdasági vállalkozások általánosan vagy specifikusan előforduló állattenyésztési problémáinak igény szerinti megfogalmazása, megoldásában való szerepvállalás kutatási eszközökkel. 2. Hazai és európai pályázatokon a tanszéki aktivitás növelése. A határterületi diszciplínákkal a kutatási együttműködés megalapozása, ezek a növénytermesztéstakarmányozás, állati eredetű élelmiszer-funkcionális élelmiszer-humán táplálkozás, proteomika-növény-állatgenetika-molekuláris genetika, állattartás-állatjólétkörnyezetvédelem. 3. Nemzetközi konferenciaszervezés. Kutatóként 1. Tenyésztési programok továbbfejlesztése hazai és nemzetközi tenyésztő-szervezetekkel együttműködésben. 2. Genotípus-környezet kölcsönhatás vizsgálatában való részvétel a proteomikához kapcsolódóan. 3. Precíziós állattenyésztés rendszerének meghonosítása, állati indikátorok (teljesítmény, komfort, állatjólét) kutatása. Ezen a területen együttműködve állatorvos, környezetmérnök, műszaki mérnök, informatikus kollégákkal. 28