Bevezető. A mikrovállalkozások szabályozása az Európai Unióban

Átírás

1 Bíró Bíborka szter A Regionális Operatív Program mikrovállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásainak helyzete Románia Északnyugati régiójában a as programozási időszakban Bevezető A vállalkozások léte és működése nagymértékben hozzájárul a gazdaság fejlettségéhez és versenyképességéhez mind regionális, mind pedig országos szinten. Nem véletlen, hogy az urópai Unióban a vállalkozásoknak egyre kitüntetettebb szerep jut. Például a regionális és kohéziós politika ra vonatkozó reformcsomagja négy, magas növekedési potenciállal rendelkező prioritási területet határoz meg, amelyek között a kutatás és innováció, információtechnológia és kommunikáció és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság mellett a kis- és középvállalkozások kerülnek kiemelésre. Jelen tanulmány először meghatározza a mikrovállalkozások fogalomkörét, azt követően pedig az Északnyugati régió helyzetét mutatja be a mikrovállalkozások tükrében. zután a mikrovállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások helyzetének elemzése következik, amelynek keretében az említett támogatásokat célzó benyújtott projektek szám és érték szerinti megoszlása is bemutatásra kerül. A mikrovállalkozások szabályozása az urópai Unióban A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó U-szintű szabályozást a 2003/361/K Ajánlás testesíti meg, amely január 1-jén lépett hatályba, és felülírta a korábbi 96/280/K Ajánlás által megvalósított szabályozást. Az 1996-ban elfogadott ajánlás volt az első közös, KKV-k meghatározását tartalmazó szabályozás, amelyet széles körben alkalmaztak az U területén. A 2003-ban megszületett ajánlással bevezetett módosításokat az 1996 óta eltelt időben bekövetkezett gazdasági fejlődés indokolta. A 2005-ben hatályba lépett meghatározások alkalmazandóak minden, a KKV-kat érintő, urópai Bizottság által meghirdetett program vagy intézkedés esetén. A meghatározások Bíró Bíborka szter (1986) közgazdász, jogász, PhD, társult oktató, Babeș Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, biro_biborka@yahoo.com

2 132 ŰHLY tagállamban történő alkalmazása önkéntes alapú (hiszen az ajánlás nem minősül kötelező erejű szekunder közösségi jogforrásnak), viszont az urópai Bizottság kifejezte abbeli szándékát, hogy az urópai Befektetési Bankra és az urópai Befektetési Alapra is vonatkoztatva ezeknek a meghatározásoknak a lehető legszélesebb körben alkalmazásra kell kerülniük. A 2004-ben elfogadott, KKV-k létrehozásának és fejlesztésének ösztönzését célzó 346-os számú törvénnyel Románia beépítette az ajánlás előírásait belső, nemzeti jogrendjébe,. Az említett jogszabály a mikrovállalkozásokat a KKV-k egy alfajának tekinti. A hatályos U-szabályozás szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriájába olyan vállalkozások tartoznak, amelyek kevesebb, mint 250 alkalmazottat foglalkoztatnak, és a következő két kritérium közül teljesítik valamelyiket: az éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszegük kevesebb 43 millió eurónál. 1 A meghatározás tehát három aspektusra vonatkozóan tartalmaz megszorításokat, éspedig: az alkalmazottak számára, az éves mérlegfőösszegre és/vagy az éves bevételre. Az alkalmazottak számára vonatkozó feltétel szigorúan kötelező, míg a két másik kritérium nem kumulatív, bármelyikük teljesítése elegendő. 2 A szabályozás úgy határozza meg a mikrovállalkozást mint bármely olyan vállalkozást, amelynek éves munkaerő egységben kifejezett alkalmazotti létszáma szigorúan kisebb, mint 10 fő, éves bevétele vagy éves mérlegfőösszege pedig nem több, mint 2 millió euró. Fontos azonban látni, hogy az U szintjén érvényes, az említett módon adott meghatározás nem keverendő össze a Román Adótörvénykönyvben kizárólag adózási szempontok miatt elkülönített a 16%-os nyereségadó helyett 3%-os jövedelemadót befizető mikrovállalkozásokkal. bben az esetben a teljesítendő feltételek a következők: a vállalat realizált jövedelmét több mint 80%-ban más tevékenységből nyeri, mint a tanácsadás és menedzsment, éves bevétele nem haladja meg a eurót, a vállalat tulajdonosi körében nem szerepel az állam vagy önkormányzatok, a vállalat nincs feloszlatási vagy felszámolási eljárás alatt. Amennyiben egy romániai vállalat a felsorolt feltételeket teljesíti, köteles 3%-os mikrovállalati jövedelemadót fizetni megszerzett bevétele után. ikrovállalkozások Románia Északnyugati régiójában A 2012-es év statisztikai adatainak megfelelően a Romániában bejegyzett vállalatok száma volt. Az előző évek csökkenő tendenciáival ellentétben, 2012-re megnőtt a bejegyzett vállalkozások száma. íg 2009-ben romániai bejegyzésű vállalkozást tartottak nyilván, ez a szám 2010-re ra csökkent, majd 2011-re tovább csökkent ig. Az előző két év csaknem 10%-os csökkenésével szemben tehát 2011-ről 2012-re több mint 4%-kal nőtt a Romániában bejegyzett vállalkozások száma. 3 1 Commission Recommendation of 6 ay 2003 concerning the definition of micro, small and medium-sized enterprises (A Bizottság 2003 május 6-i ajánlása a mikro-, kis és középvállalatok meghatározására vonatkozóan) 2003/361/C, ( ) 2 Az új KKV-meghatározás, Felhasználói Útmutató és Kézikönyv, Vállalkozás- és Iparpolitikai Kiadványok, urópai Bizottság: ( ) 3 Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai ( )

3 A RGIONÁLIS OPRATÍV PROGRA 133 A 2012-es év adatai azt mutatják, hogy a Romániában bejegyzett vállalkozások több mint 87%-a mikrovállalkozásnak minősül az előbbiekben ismertetett meghatározás alapján az alkalmazotti létszám tekintetében ( vállalkozás a ből). Az Északnyugati régióban a mikrovállalkozások összes vállalkozáshoz viszonyított aránya megegyezik az országos átlag enyhén 87% fölötti értékével. A vállalkozások sűrűségét vizsgálva az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a legutóbb közzétett (2012-re vonatkozó) adatok szerint országos viszonylatban 22,11. Az Északnyugati régió e tekintetben valamivel az országos átlag fölött helyezkedik el a 24,24 darab ezer főre jutó vállalkozás értékkel. A régión belül a vállalkozások sűrűségének legmagasabb értéke Kolozs megyében jellemző, 34,75 darab ezer főre jutó vállalkozással, a legalacsonyabb pedig áramaros és Szilágy megyékben, ahol alig 18 vállalkozás jut ezer főre. Szatmár és Beszterce-Naszód megyékben is alig haladja meg az érték a 18-at táblázat. Vállalkozások az Északnyugati régióban Vállalkozások méretkategóriái Év értékegység: darab Összesen alkalmazott alkalmazott alkalmazott több mint 250 alkalmazott (Forrás: saját szerkesztés a NSI ( ) adatai alapján) A 2008 és 2011 között jellemző csökkenés a vállalkozások számában és ezen belül a mikrovállalkozások számában részint a pénzügyi és gazdasági válság következménye. Nemzeti szinten az említett időszakban a vállalkozások számában bekövetkezett csökkenés 20,39% volt. zzel ellentétes trend volt jellemző 2007 és 2008 között, amikor nemzeti szinten a mikrovállalkozások száma 6,27%-kal növekedett ről re. Az Északnyugati régióban a mikrovállalkozások száma 2011-ben volt, míg ez az érték 2008-ban volt. z csaknem 23%-os csökkenést jelent három év távlatában, míg a gazdasági válságot megelőzően, 2007 és 2008 között 8,8%-os növekedés volt jellemző, mikrovállalkozásról mikrovállalkozásra. Látható, hogy az Északnyugati régióban a mikrovállalkozások számában 2007 és 2008 között bekövetkezett növekedés az országos átlag fölött helyezkedik el (6,27%). Az említett éles csökkenés egyrészt a gazdasági és pénzügyi világválság megjelenésével és terjedésével magyarázható, másrészt viszont a 2009 derekán bevezetett minimális egyösszegű profitadót szabályozó jogszabály hatályba lépésével, amely 2010 októberéig volt érvényes, arra viszont elegendő volt, hogy legalább részben megtisztítsa a gazdaságot a meddő, reális gazdasági tevékenységet nem folytató vállalatoktól. 4 Saját számítások a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai ( ) alapján

4 134 ŰHLY Pozitív tendenciaként és a gazdaság válság utáni felélénküléseként értékelendő 2011 és 2012 között a vállalkozások számában bekövetkezett változás nemzeti szinten és az Északnyugati régióban egyaránt. Országos szinten a vállalkozások száma 4,46%-kal növekedett 2011 és 2012 között ről re, a mikrovállalkozások tekintetében a növekedés meghaladta az 5%-ot vállalkozásról vállalkozásra. Az Északnyugati régióban az összes vállalkozás száma ről (2011) re (2012) változott, ez 5,4%-os, országos átlag fölötti növekedést jelent. A mikrovállalkozások számának regionális alakulása szintén az országos átlag fölötti értéket mutat, hiszen 2011 és 2012 között az Északnyugati régióban 6,16%-kal növekedett a mikrovállalkozások száma ról re. A Regionális Operatív Program keretében mikrovállalkozásoknak nyújtott támogatás az Északnyugati régióban A as programozási periódusban a konvergencia célkitűzésnek megfelelően Romániában hét operatív program került kidolgozásra. Az urópai Unió által operatív programokon keresztül nyújtott strukturális támogatás összértéke 19,21 milliárd eurót tesz ki. z kiegészül a nemzeti támogatási részösszeggel, és együttesen 24,2 milliárd eurót jelent. A hét operatív program egyike a Regionális Operatív Program, amely által 4,43 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre (beleértve a nemzeti hozzájárulást is; az urópai Regionális Fejlesztési Alapból érkező összeg 3,75 milliárd euró). nnek 12,09%-a, 536,41 millió euró az Északnyugati régióban kerülhet felhasználásra. A Regionális Operatív Program, figyelembe véve a régiók specifikus igényeit, a városok, mint lehetséges növekedési pólusok fenntartható fejlesztését bátorítja, valamint a gazdasági környezet és az infrastruktúra javítását. A ROP számára jóváhagyott alapból támogatott beruházások hat tengely mentén kerülnek meghatározásra, minden tengely több fő beavatkozási területet foglalván magában. A negyedik tengely a helyi és regionális vállalkozási infrastruktúra fejlesztését célozza. A harmadik fő beavatkozási terület, nevezetesen a 4.3-as intézkedés a mikrovállalkozások támogatását teszi lehetővé. A negyedik tengely számára jóváhagyott keretösszeg 709,89 millió euró, ebből 95,57 millió euró áll rendelkezésre az Északnyugati régióban. A 4.3-as intézkedés országos szintű költségvetése 200,9 millió euró, ebből az Északnyugat Régiónak 24,19 millió euró jut. 2. táblázat. A ROP 4.3-as intézkedésének keretében nyújtott támogatás keretösszegeinek megoszlása régiók szerint (millió euró) Régió Északnyugati Keretösszeg Északkeleti Nyugati Délkeleti Déli Délnyugati Központi Bukarest Ilfov 32,66 26,51 28,47 28,03 20,69 24,19 21,81 17,73 (Forrás: saját szerkesztés a adatai alapján)

5 A RGIONÁLIS OPRATÍV PROGRA 135 A 2. táblázat az ROP 4.3-as fő beavatkozási területén keresztül nyújtott támogatás keretösszegeinek régiók szerinti értékeit mutatja. Az ROP 4.3-as intézkedésének keretében azon mikrovállalkozások jogosultak támogatásért folyamodni, amelyek jogi formájukat tekintve kereskedelmi társaságok vagy szövetkezetek, a projektdokumentáció leadását megelőzően legalább egy éve működnek, megfelelő pénzügyi forrással rendelkeznek projektjük megvalósításához és projektjük megvalósításának helyszínéül valamely városi települést választottak. A 4.3-as intézkedés esetében az Északnyugati régió vonatkozásában három pályázati kiírás történt a as programozási periódusra tervezett költésgkeret terhére: 2008-ban, ben és 2014-ben. A támogatás intenzitása a 2008-ban meghirdetett kiírás esetén 70%-os volt, majd a gazdasági világválság indokán 100%-ra növekedett a ben meghirdetett kiírás alkalmával, és megtartotta ezt az értéket a 2014-es meghirdetés során is. Ugyanakkor, a támogatás intenzitásának növelésével egy időben, a Regionális Operatív Program Felügyelő Bizottsága az ROP negyedik tengelyének második fő beavatkozási területéről (Szennyezett területek rehabilitációja és felkészülés új tevékenységekre) összegeket csoportosított át a mikrovállalkozások támogatásához (4.3-as intézkedés), így a 2. táblázatban szereplő 24,19 millió eurós összeg 34,56 millió euróra növekedett. 5 A jóváhagyott pályázati dokumentációval rendelkező mikrovállalkozások megoszlása az Északnyugati régióban Figyelembe véve a december végi adatokat, az Északnyugati régióban a leszerződött projektek száma az ROP 4.3-as intézkedése esetén 241 volt. 6 Az ezeket megtestesítő beruházások összértéke (beleértve az U hozzájárulását, a nemzeti hozzájárulást és az önrészt is) 197,25 millió lejt mutatott, ami hozzávetőleg 45 millió eurót jelent. Fontos megjegyezni, hogy jelen tanulmány a 2008-as, valamint es pályázati kiírásokat veszi figyelembe, a legutóbbi 2014 tavaszán meghirdetett kiírásra jelentkezők számával és projektjeik helyzetével nem számol. Az a tény, hogy a 4.3-as intézkedés esetében a rendelkezésre álló U-forrás az Északnyugati régióban 34,56 millió eurót tesz ki (a fentiekben említett átcsoportosítást követően) nem kell hogy félrevezető legyen, hiszen a beruházások összértékébe beletartozik a nemzeti hozzájárulás és a kedvezményezett önrésze is, illetve ami talán még hangsúlyosabb a nem elszámolható költségek tételei is, amely összeg esetünkben 52,7 millió lej (12 millió euró) értéket mutat. Az Északnyugati régió összes mikrovállalkozásának 0,42%-a igényelt és kapott vissza nem térítendő támogatást a 4.3-as intézkedés keretében, azaz a 2012-es év adatainak megfelelően 241 mikrovállalkozás írt alá finanszírozási szerződést az Északnyugati régió mikrovállakozása közül. 5 ( ) ( ) 6 ( )

6 136 ŰHLY 1. ábra. A pályázatok érték szerinti megoszlása az Északnyugati régióban (Forrás: saját szerkesztés) Figyelembe véve a támogatott projektek számát (241 aláírt támogatási szerződés) Kolozsvár foglalja el az első helyet 77 benyújtott pályázattal. i több, Kolozs megyének ezenfelül még 6 projektje került benyújtásra, négy aranyosgyéresi, egy projektje bánffyhunyadi és egy projektje dési megvalósítással. Kolozs megye az így összegyűlt 83 aláírt támogatási szerződéssel rendelkező pályázatával az első helyet foglalja el az Északnyugati régió hat megyéje közül a sikeres pályázatok számának tekintetében. nnek természetes következményeként a benyújtott és elfogadott projektek értéke is Kolozs megyében mutat a legmagasabb értéket (63,63 millió lej). A sorrendben következő megye figyelembe véve az elfogadott projektek számát, valamint azok értékét Bihar megye 47 pályázattal, amelyek közül 42 a megyeszékhelyen, Nagyváradon kerül megvalósításra. A megye pályázatainak összértéke 35,83 millió lej, amelyből 32,59 millió lej Nagyváradon összpontosul. Nagyvárad mellett három projekt Belényesen kerül kivitelezésre 1,72 millió lej összértékben, egy projekt Élesden 1 millió lej körüli értékben és egy projekt Biharszentjánoson, amelynek értéke félmillió lej. A sorban a régió harmadik megyéje Szatmár megye 35 pályázattal, 30,94 millió lej összértékben. Itt meg kell említenünk, hogy áramaros megye több leadott és elfogadott pályázattal rendelkezik (37), de azok összértéke a Szatmár megyei érték alatt marad. A pályázatok területi szórása ebben az esetben eltér az előzőekben bemutatott tendenciától, alig több mint a beruházási érték fele összpontosul a megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben, nevezetesen 16,73 millió lej, amely 20 benyújtott pályázatot foglal magába. Tíz projekt kerül megvalósításra Nagykárolyban 9,2 millió lej értékben, egy projekt Avasfelsőfaluban 1,4 millió lej értékben, egy Gombástanyán majdnem félmillió lej értékben és három Tasnádon összesen 3,24 millió lej értékben. Amint a fentiekben említettük, áramaros megye 37 jóváhagyott projekttel rendelkezik a mikrovállalkozások megerősítésének és fejlesztésének területén, ezek összértéke 26,87 millió lej. áramaros az a megye az Északnyugati régióban, ahol a mikrovállalkozások

7 A RGIONÁLIS OPRATÍV PROGRA ábra. A pályázatok szám szerinti megoszlása az Északnyugati régióban (Forrás: saját szerkesztés) támogatásának tekintetében a legmagasabb a bekapcsolódó városok száma, a támogatásra jelentkező mikrovállalkozások székhelyük szerint nyolc különböző településhez tartoznak. A megyeközpont, Nagybánya 24 projekttel rendelkezik 16,91 millió lej értékben, ezt követi Borsa öt pályázattal 5,95 millió lej értékben, Felsőbánya és Szinérváralja két-két projekttel, agyarlápos, iszmogyorós, Felsővisó és Zazár úgy tudom Lénárdfalva községnek egy faluja, ezt meg kellene jelölni valahol településekből való mikrovállalkozások egy-egy projekttel, 4 millió lej összértékben. Szilágy megye 28 pályázattal rendelkezik 25,48 millió lej értékben, három városban bejegyzett mikrovállalkozások közötti megoszlással: Zilahon, a megyeközpontban 20 projekt 18,08 millió lej összértéket tesz ki, a Szilágysomlyón bejegyzett vállalkozások által benyújtott 5 projekt értéke 3,82 millió lej, Zsibón ez az érték három projekt keretében 3,58 millió lej. Az Északnyugati régió hat megyéje közül a vizsgálat szempontja alapján legrosszabbul teljesítőnek Beszterce-Naszód megye minősül a maga 14,54 millió lej összértékű 11 projektjével. Tíz pályázat a megyeszékhelyen, Besztercén bejegyzett mikrovállalkozásokhoz kötődik (13 millió lej értékben) és egyetlen pályázat benyújtójának székhelye Naszódon található, a pályázat értéke pedig 1,54 millió lej. Következtetések Jelen tanulmány adatainak összegyűjtése és feldolgozása folyamán néhány jelentős következtetés megfogalmazására adódott alkalom. Az egyik ilyen a vállalkozások számának alakulására vonatkozik országos és regionális szinten. íg 2008 és 2011 között a vállalkozások száma folyamatosan csökkent országos és regionális szinten egyaránt, 2012-re visszaállt a legutóbb 2007 és 2008 között jellemző növekedés a bejegyzett vállalkozások számában.

8 138 ŰHLY Szembetűnő, hogy a Romániában bejegyzett vállalkozások az U által alkalmazott meghatározás értelmében túlnyomórészt (87%) mikrovállalkozásnak minősülnek mind országos, mind regionális szinten. zek közül a városi településen bejegyzett (vagy munkaponttal rendelkező) vállalkozások jogosultak az ROP 4.3-as fő beavatkozási területén keresztül mikrovállalkozások fejlesztésére nyújtott támogatások lehívására, és megvalósítandó beruházásaiknak szintén városi településen kell gyakorlatba ültetésre kerülniük. Fontos megjegyezni, hogy ezen előírás nem a vidéki településen bejegyzett vállalkozásokkal szembeni negatív diszkrimináció megtestesítője, hanem sokkal inkább az U által különböző típusú politikákon és alapokon keresztül nyújtott támogatási eszközök közötti komplementaritásnak a példája: a vidéki településen bejegyzett vállalkozások vállalkozásfejlesztésre az urópai ezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 312-es kiírása által voltak jogosultak, a közös agrárpolitika második pillére révén a programozási periódusban. A mikrovállalkozások fejlesztésére a Regionális Operatív Program keretében nyújtott támogatások helyzetét vizsgálva Románia Északnyugati régiójában megfigyelhető, hogy ezek lehívása a régió fejlettebb megyéiben sokkal hangsúlyosabb, és megyén belül a fejlettebb városokban (megyeszékhelyeken) összpontosul. zzel kapcsolatban adódik a kérdés, hogy vajon ez a kohéziós és regionális politika (amely céljainak megvalósulását kívánja szolgálni a Regionális Opertív Program is) konvergenciát hangsúlyozó, lemaradt régiókat felzárkóztató célkitűzéseit nem éppen ellentétes irányban befolyásolja-e, növelvén a régión és akár megyén belüli különbségeket. A kérdés összetett, de vizsgálata mindenképpen érdekes témája lehet egy soron következő kutatásnak. The Situation of the Non-Reimbursable Funds Allocated for icro-nterprises through the Regional Operational Programme in the Romanian North-West Region for the Programming Period The eligible investments from funds approved for the Regional Operational Programme in the programming period are defined by six axes, each axis containing more major intervention areas. The fourth axis targets the development of the local and regional entrepreneurial infrastructure. The 3rd major intervention area of the 4th axis, i.e. the 4.3 measure of the ROP makes possible the support of micro-enterprises. It is entitled: Strengthening the development of micro-enterprises. Present study proposes to give an insight into the situation of the supports claimed by the micro-enterprises located in the Romanian North-West Region through the mentioned intervention area of the Regional Operational Programme.