MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Átírás

1 MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE BESENYŐ, János Harc az afrikai olajért. Kína gazdasági térnyerése a fekete kontinensen / Fighting for African oil. China's economic expansion on the Black Continent Eredeti közlés /Original publication: Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum, 2007, 11. évf., 4. szám, old. Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR Dátum/Date: november / November 12. filename: besenyo_2007_harcafrolajert Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document BESENYŐ, János: Harc az afrikai olajért. Kína gazdasági térnyerése a fekete kontinensen / Fighting for African oil. China's economic expansion on the Black Continent, AHU MATT, 2016, pp old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, kínai gazdasági behatolás Afrikába, a kínai olajigények kielégítése Afrikából, mit jelent és mit nem Afrikának a kínai gazdasági partnerség African studies in Hungary, Chinese economic penetration in Africa, China's oil needs from Africa, what does it mean and what is not: China's economic partnership for Africa

2 2 Besenyő János AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN- TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African- Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3 Kína harca az afrikai olajért 3 HARC AZ AFRIKAI OLAJÉRT KÍNA GAZDASÁGI TÉRNYERÉSE A FEKETE KONTINENSEN BESENYŐ, János (eredeti megjelenés: Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum, 2007, 11. évf., 4. szám, old.) A világszerte megnövekedett kereslet az energiahordozók iránt (kőolaj, földgáz, szén stb.) felerősítette a vetélkedést az olyan nagy felhasználók között, mint az USA, az EU vagy éppen Japán. Azonban ezeknek mostanában már egy új ellenféllel kell szembenézniük, a feltörekvő Kínával. Kína egyre inkább azért küzd, hogy hozzájusson azokhoz az erőforrásokhoz, amelyek képesek szinten tartani a felszárnyaló gazdaságát. A Közel-Keleten hosszabb ideje meglévő politikai és gazdasági instabilitás miatt Kína kénytelen volt új forrásokat keresni, ahonnan képes hozzájutni mindazokhoz az energiahordozókhoz és nyersanyagokhoz, amelyekre a gazdaságának szüksége van, ez a hely pedig a sokak által már leírt és feledésre ítélt Afrika. Mennyire fontos Kínának az afrikai olaj? Kínát az egyre növekedő energiaigénye, amellyel a fellendülő gazdaságát akarja fenntartani, arra késztette, hogy az olajellátását afrikai országokból, mint Szudán, Csád, Nigéria, Angola, Algéria, Gabon, Egyenlítői-Guinea és a Kongói Köztársaság szerezze be. Az USA Energia Információs Szolgálata (US Energy Information Administration) állítása szerint a kőolaj iránt világszerte jelentősen megnövekedett igény növekedéséért Kína felel, aki már a világ második legnagyobb olaj felhasználójánál, Japánnál is több olajat vásárolt az elmúlt négy év folyamán. Jelenleg csak az USA igényel nagyobb mennyiségben kőolajat, mint Kína 1. Kínai hivatalos források szerint, az ország 2005 első tíz hónapjában 175 millió USD-t fektetett be az afrikai országokban, főleg olajkitermelés és infrastruktúra fejlesztés céljából. 1 Eisabeth C. Economy, The River Runs Black: The Environmental Challange to China s Future (Cornell University Press, 2004).

4 4 Besenyő János Az állami tulajdonban lévő Kínai Energia Vállalat (CNOOCA Ltd.) például megvásárolta a Nigériában lévő külföldi tulajdonú olajmezők 45%-át, amelyért 2,27 billió USD fizetett. Kínának nem ez az egyetlen gazdasági érdekeltsége a kontinensen, ugyanis a szudáni olajexport 64%-át is a kezében tartja és érdekelt abban, hogy minél inkább kiaknázza Afrika olaj forrásait. A kontinens fontosabb olaj kitermeléssel foglalkozó államai Nigéria Mint az OPEC egyik tagja, ez az ország Afrika legnagyobb olajkitermelője és a világ 13. legnagyobb kitermelője, az általa kitermelt olaj főbb vásárlói az USA és a nyugat-európai államok. Az ország 2,5 millió hordó nyersolajat termel ki naponta és 2010-ig még 40 billió hordó olajat lesz képes felszínre hozni. Az ország gazdasága erősen függ az olajkitermeléstől, amit az is mutat, hogy az állami bevételek 80%-át ez az iparág biztosítja. A jelentős olajvagyon ellenére az ország lakosságának 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Angola Az ország Nigéria után a második legnagyobb olajkitermelő a szubszaharai régióban, napi 2 millió hordó olaj kitermelésével. Az ország emellett jelentős kiterjedésű földgáz mezőkkel is rendelkezik. Az igen ígéretesnek tűnő olaj- és gáziparba 2003 óta 20 milliárd dollárt fektettek be a külföldi cégek. Ez az ország is erősen függ az olajipari szektor bevételeitől, innen származik az ország GDP-jének 40%-a és a kormány bevételeinek majd 90%-a. A Világbank adatai szerint Angola biztosította a Kína által Afrikából importált kőolaj közel 50%-át 2005-ben. 2 Szudán A szudáni olaj (beleértve a nyers és finomított kőolajat is) talán a világ egyik legtisztább és leginkább keresett terméke, ezért az ára az elmúlt években jelentősen emelkedett. Így az ország jelentősen megnövelte a kitermelés mértékét ( hordó naponta), amelyet az országot súj- 2 Harry G. Broadman, Africa s Silk Road: China and India s new Economic Frontier (World Bank, 2007).

5 Kína harca az afrikai olajért 5 tó gazdasági szankciók és a belső polgárháborúk (Dél-Szudán és Darfúr) sem voltak képesek negatívan befolyásolni. Mértékadó becslések alapján az ország mintegy 563 millió hordó olajtartalékkal rendelkezik, ennek ellenére a kontinens egyik legszegényebb állama. Egyenlítői-Guinea Ennek az apró nyugat-afrikai országnak a teljes bizonyított olajtartalékát 1,28 milliárd hordónyira becsülik. Az olajtermelés eléri a napi hordót (2003-as adat!), amely az ország exportjának 90%-át adja októberében az ország kormánya rendeletben korlátozta a külföldi olajvállalatok által kitermelt olaj mértékét (maximum hordó/nap), attól való félelmében, hogy a növekvő olajkitermelés destabilizálhatja az ország gazdaságát. Gabon Az ország naponta körülbelül hordó olajat termel ki és kb. 2,5 milliárd hordó olajtartaléka van. A nyersolaj exportjából származik a kormány költségvetésének hozzávetőleg 60%-a és GDP több mint 40%-a. A Kongói Köztársaság A kontinens ötödik legnagyobb olajkitermelő országaként naponta hordónyi nyersolajat termel ki és kb. 1,5 milliárd hordó olajtartaléka van. A évben az ország bevételeinek 80%-a, a teljes export 90%-a az olajiparból származott. Kína érdekeltsége az afrikai olajpiacon Kína fellendülő gazdasága évente átlagosan 9%-os növekedést produkált az utolsó két évtized során és természeti kincsek hatalmas és folyamatos mértékű biztosítását igényli, hogy fenntartható maradjon a növekedés. Jelenleg Kína Ázsia legnagyobb olajimportőre és 2045-re az ország energia szükségletének 45%-át kell importált olajból biztosítani. Szakértők szerint az országnak a viszonylag kedvező költségű afrikai vagy közép-keleti forrásokból kell biztosítania az ellátását. Azonban a szeptember 11-i terrorista-támadások után, és a közel-keleti régió növekvő instabilitása miatt Kína inkább az afrikai államoktól kíván olajat vásárolni. Az elmúlt években kifejlesztett egy

6 6 Besenyő János segélyeket olajért programot, amelynek eredményeképpen egyre több olaj áramlik Afrikából a kínai gazdaságba. Hogyan alakítja Kína külpolitikáját az energia-erőforrásokért folytatott küzdelem A kínai gyáripar részéről óriási, folyamatos igény merül fel az alumínium, a réz, a vasérc és a kőolaj iránt. Ezért az ország képes volt a külpolitikáját a hazai termelés és a piac igényeihez (kihívásaihoz) igazítani. Rábírták az állami kézben lévő vagy az ellenőrzése alatt álló nagyvállalatokat, hogy kössenek különböző megállapodásokat (kutatási, kitermelési, illetve egyéb kereskedelmi célú szerződéseket) olyan államokkal, amelyek jelentős ásványkincsekkel rendelkeznek, illetve olajkitermelést folytatnak. Ugyanakkor Peking szinte már erőszakos diplomáciával udvarol ezeknek az országoknak illetve kormányainak, felkínálva számukra különböző kereskedelmi egyezményeket, adósság elengedést (mint szocialista ország több afrikai országnak nyújtott segélyt, akárcsak a Szovjetunió és más szocialista országok, amelyek törlesztésére egyébként sem lennének képesek ezek az országok), illetve különféle segélycsomagokat. A stratégia működik: Kína ugyanis a világ több pontján is lehetőséget kapott a számára szükséges erőforrások kiaknázására, Bolíviában arany, a Fülöp-szigeteken szén, Chilében réz, Ausztráliában pedig földgáz koncessziókhoz jutott. És természetesen olaj Afrikából. 3 Kína és az afrikai országok közti aktuális kapcsolatok jellemzői Elsősorban kereskedelem és gazdasági tevékenység jellemzi Kína és az afrikai országok közötti kapcsolatokat. A kínai-afrikai kereskedelem az 1990-es évek folyamán 700%-kal nőtt, és a 2000-ben Pekingben létrehozott Kína Afrika Fórum a kereskedelmi együttműködésnek és befektetésnek egy új korszakát nyitotta meg, és figyelemre méltó eredményeket mutat. Kína és a kontinens országai közötti kereskedelem 2002 és 2003 között megkettőződött és elérte a 18,5 milliárd 3 David Zweig és Bi Jiahai, China s Global Hunt for Energy (Foreign Affairs, szeptember október).

7 Kína harca az afrikai olajért 7 USD-t, majd 2005 elejére ismét jelentősen növekedett. A növekedés leginkább a Szudánban és más afrikai országokban kitermelt olaj fokozott kínai importjának volt köszönhető. Kína közvetlen befektetései a kontinens országaiban 2004-re elérték a 900 millió USD-t, miközben az összes külföldi befektetés 15 milliárd USD volt. Kína mostanra a kontinens harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált az Egyesült Államok és Franciaország után, megelőzve a néhai gyarmattartó Nagy-Britanniát. Szakértők szerint a kínai vállalatok két okból is kedvelik a kontinenst, először is az olcsó árujuknak kiváló piaca van, másodszor pedig részt vehetnek Afrika gazdasági újragyarmatosításában. Eddig a legtöbb afrikai országban a fontosabb iparágak, nyersanyag kincsek állami kézben voltak. Ezzel is ki akarták fejezni, hogy szakítanak a néhai gyarmatosítók által meghonosított gazdasági tevékenységek minden formájával. Azonban a legtöbb afrikai ország a belháborúk, etnikai viszályok, korrupció stb. miatt sokkal rosszabb helyzetbe került, mint gyarmat korában, így kénytelenek voltak megnyitni piacaikat ismét a külföldi tőke előtt. Néhány textilgyártó például azért fektet be afrikai gyárakba, hogy megkerülje az EU és az USA által ellenük hozott szigorító intézkedéseket, így túlléphetik a behozatali kvótákat, mert a kínai áru afrikaiként érkezik be az európai vagy amerikai piacra, így továbbra is gazdasági feszültséget keltenek az olcsó dömping áruikkal. A kapcsolatépítés technikái A kínai kormány által nyújtott integrált segélycsomagok lehetőségeket biztosítanak a kínai vállalatok számára, hogy új üzleti lehetőségekhez és piaci részesedéshez juthassanak. Az egyik pozitívuma a Kínával kötött egyezségeknek az, hogy a projekttel kapcsolatos összes gazdasági folyamatot biztosítják az adott ország számára. Pl. Szudánban magam is láttam, hogy Kartúmban milyen fejlesztéseket hajtottak végre kínai cégek az olajkitermelést folyamatosan biztosító kínaiak életének megkönnyítése érdekében (boltok, szállodák, mosodák, szolgáltató ipar, saját kínai negyed létre hozása stb.). Angolának, ahonnan az olaj exportjának 25%-a származik, Peking biztosított egy 2 milliárd dolláros segélycsomagot, amely során lehetőség nyílik kínai cégek számára, hogy utakat, vasutakat, hidakat, kór-

8 8 Besenyő János házakat, iskolákat és közintézményeket építsenek, hogy kiépíthessék a telekommunikációs hálózatot és kiképezzék a majdan azt üzemeltető angolaiakat. Egyébként a kínaiak semmi szokatlant nem tesznek, mivel ugyanezeket a módszereket alkalmazza az USA és az európai államok jelentős része is (a szegény országok számára különböző gazdasági együttműködéseket ajánlanak fel, segélycsomagokkal kombinálva, ezeknek minden előnyével és hátrányával), csak a kínaiak sokkal sikeresebbek. Az olajkitermelés és a fegyverkereskedelem közötti kapcsolatok 1955 és 1977 között a Le Monde jelentése szerint Kína 142 millió USD értékű fegyverzetet értékesített Afrikában, és ez azóta csak növekedett. A Congressional Research Service jelentése alapján, a kontinensen értékesített fegyverek 10%-a származott kínai forrásból 1996 és 2003 között. A kutatók az alábbi esetekre hivatkoztak a tanulmányukban. Szudán A khartoumi iszlám kormány például nemcsak kézifegyvereket, hanem Shenyang típusú harci helikoptereket és F-7 típusú vadászgépeket is vásárolt Kínától kb. 100 millió USD értékben. Egyenlítői-Guinea Kína nemcsak fegyvereket értékesített az ország számára, hanem katonai szakértőket és kiképzőket is küldött a hadsereg felkészítéséhez. Etiópia és Eritrea Kína még az óvatos becslések szerint is egymilliárd dollár értékben szállított fegyvert a két ellenséges államnak, az 1998 és 2000 között zajló határháborújuk során. Burundi 1995-ben egy kínai hajót utasítottak ki Tanzánia kikötőjéből, amely 152 tonna kézifegyvert és a hozzá szükséges lőszereket szállított a burundi hadsereg számára.

9 Kína harca az afrikai olajért 9 Tanzánia Az Overseas Development Institute jelentése szerint, Kína legalább 13 hajórakományra való fegyvert szállított Darnak-e-Salaam kikötőjébe. A szállítmányok jegyzékén a mezőgazdasági felszerelések kifejezés szerepelt. 4 Zimbabwe Robert Mugabe zsarnoki kormánya még 2004 végén rendelt tizenkét FC-1 vadászrepülőgépet és 100 katonai járművet Kínától, 200 millió USD értékben májusában Kína elefántcsontért cserébe kézifegyvereket szállított a kormány számára (az elefántcsont kereskedés már egy jó ideje tiltott!), emellett olyan rádiózavaró eszközt szállítottak a rezsim számára, amellyel az képes zavarni az ellenzék által működtetett független rádióadókat (Radio Africa-Harare). 5 Kína emberi jogokkal kapcsolatos politikája Ha az emberi jogokról van szó, akkor a kínai vezetők a hazai ügyekbe való be nem beavatkozást támogatják, mivel véleményük szerint minden ország maga dönti el, hogy mit számítanak emberi jognak és mit nem. Ne feledkezzünk el arról, hogy Kína maga is tekintélyelvű ország, ahol szinte mindent az államhatalom szabályoz. A kínaiak, az Egyesült Államoktól eltérően, úgy vélik, hogy nem kell az üzletet a politikával összekeverni. Emellett Kína vitatja azt is, hogy van-e joga bárkinek egy független országot elítélni a demokrácia meg nem valósításáért, illetve az emberi jogok elnyomásáért. Néhányan azt mondják, hogy a nyugati demokratikus államok sem különböznek a kínaiaktól, mivel sokszor ők is kötnek katonai és gazdasági szövetségeket olyan országokkal, akik szintén lábbal tapossák az emberi jogokat (Pakisztán, Törökország, Egyiptom vagy Szaúd-Arábia). 4 Daniel Byman és Roger Cliff, China s Arms Sales: Motivations and Implications ( 5 Esther Pan, China, Africa and Oil (Council on Foreign Relations, január 26.).

10 10 Besenyő János Kína hatása Afrikára Az afrikaiak többször is kifejezték egyet nem értésüket azzal kapcsolatban, hogy a kínai cégekre nem vonatkoznak a helyi gazdasági életet befolyásoló törvényi jogszabályok, illetve a kínaiak nem szívesen alkalmazzák az afrikai munkavállalókat. A nemzetközi megfigyelők azt mondják, hogy az a módszer, ahogy Kína üzletel (különösen a hajlandósága, hogy csúszópénzeket fizessen, és ne szabjon feltételeket a segélypénzek felhasználásánál) aláássa azokat a helyi erőfeszítések, amelyek a közintézmények működésének átláthatóságát, a jó kormányzást és nemzetgazdasági reformokat sürgetik a nemzetközi szervezetek bevonásával (bank és a Nemzetközi Valutaalap). Másfelől azonban Afrika a 2005-ös év során 5,2 százalékos gazdasági növekedést ért el, és ez a kínai befektetéseknek köszönhető. Az afrikai nemzetek számára pozitívum hogy a kínai kereslet jelentősen felhajtotta az olajárakat, ami miatt ők is több bevételre tehetnek szert. 6 A kínaiak által megépített utak, hidak és a gátak alacsony költséggel készülnek el, jó minőségek, és az Afrikában megszokott kivitelezési idő töredéke alatt fejezik be azokat. Az ENSZ által felügyelt Kína Afrika Üzleti Tanács (China Africa Business Council) kínai cégeket bíztat az afrikai országokban való gazdasági tevékenységek végzésére. Kína az ENSZ keretein belül az afrikai békefenntartásban is szerepet vállal, pl ben 1500 békefenntartóval járult hozzá az ENSZ küldetések sikeréhez (Libéria, Nyugat-Szahara stb.). Szerepet vállalt különböző gazdasági fejlesztések megvalósításában Etiópiában, Tanzániában, Zambiában és a már előbbiekben is említett országokban. Megközelítőleg 10 milliárd USD értékű adósságot engedett el az afrikai államoknak, orvosokat küld, hogy az afrikai betegeket kezeljék és kínai egyetemeken és oktatási központokban lát vendégül több ezer afrikai munkást és diákot. Ezek olyan befektetések, amik csak később hozzák meg a gyümölcsüket, de mutatják a kínaiak jóindulatát az elhagyott kontinens lakói számára. Kína érdeklődésének Afrika iránt van pozitív és negatív hatása is. Pozitív, mert megjelent egy új szereplő a kontinensen, aki pénzt fektet be, és fejlesztéseket valósít meg, de ez ártalmas is az afrikai országok számára, mert Kína ezzel a tevékenységével elodázza a politikai és gazdasági reformok megvalósulá- 6 Esther Pan, China, Africa and Oil (Council on Foreign Relations, január 26.).

11 Kína harca az afrikai olajért 11 sát. A kérdés, hogy ez a továbbiakban hogyan fog megváltozni, egyáltalán megváltozik-e? Az még kérdés, hogy milyen szerepe lesz az EU államoknak és az Egyesült Államoknak a kontinens jövőjében, de az már látható, hogy egyre több állam bírálja felül az eddigi külpolitikáját Afrikával kapcsolatban és próbál meg gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat kiépíteni a kontinens országaival.