MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Átírás

1 MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE MIHÁLFFY, Balázs (Abdul Rahman sejk) Mindig kell egy ellenség / Allways be an enemy Eredeti közlés /Original publication: 2013, Mihálffy Balázs honlapjáról letöltve Eredeti Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR Dátum/Date: május / May 27. filename: mihalffy_2012_mindigkellegyellenseg Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document MIHÁLFFY, Balázs (Abdul Rahman sejk): Mindig kell egy ellenség / Allways be an enemy, AHU MATT, 2016, pp old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, az Iszlám értelmezése és napjaink politikai jelenségei, pénz és hatalom, Nyugat és Kelet, a vallások etikai alapjai African studies in Hungary, interpretation of Islam and contemporary political phenomena, money and power, the West and the East, ethical foundations of the religions

2 2 Mihálffy Balázs AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN- TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3 Mindig kell egy ellenség 3 MINDIG KELL EGY ELLENSÉG Mihálffy Balázs (Abdel Rahman sejk) Szeretet ide, szeretet oda, az embereket esetenként a gyűlölet jobban motiválja. Nincs ez így rendjén. A világnak szeptember 11. óta van újból ellenségképe. Vannak, akiket célpontba lehet állítani, akik minden rossz forrásai és megelőző csapásként még országaikat is el lehet foglalni. Ráadásul mindezt egy olyan korban, amikor a dollár nevű világpénz a végnapjait éli, hiszen annak egyetlen fedezete az amerikai hadsereg erejében rejlik. Már egyre több hétköznapi állampolgár számára sem olyan kerek az a történet azokról az iszlám terroristákról, akik a WTC épületeit romba döntötték. A képen a Bin Ladent (állítólag) likvidáló Seal Team 6 különítmény hat tagja látható. Eredetileg 25-en voltak, ma már egyikük sem él. Az utolsó, 25. tag, parancsnok Job W. Price öngyilkosságot követett el. Hogy egy speciálisan képzett különítmény minden tagja másfél éven belül meghal, véletlen egybeesés? Természetesen. Mi más lehetne Ez nem összeesküvés-elmélet, ezek a tények. (Kép és hozzá tartozó magyarázat forrása: Közel-Kelet Jelene Facebook híroldal.)

4 4 Mihálffy Balázs Lehet, hogy találtak a célnak megfelelő arab alanyokat, akik igen kiterjedt háttértámogatással ezt a bűncselekményt végrehajtották, de az idő nagy úr és lassan kirajzolódnak az okozati összefüggések. Most már látjuk miért kellett terror elleni hadjáratot intézni és a terror elleni harc miért nem a kolumbiai kábítószerkartellt, vagy a kínai triádokat célozza, hanem ott találtak fogást az illetékesek, ahol még jócskán vannak fosszilis erőforrások. Szükség van Afganisztánra, hiszen a Távol-kelet hatalmas földgázkincse Afganisztánon keresztül érhet el biztonságban meleg tengeri kikötőbe, szükség van Irakra az olajkincse miatt, ugyancsak Irak logisztikailag feltétlenül fontos az arab világon belül betöltött szerepe miatt. De ugyanígy szükség van Iránra szintén az olaj miatt, valamint itt húzódik a híres Hormuzi szoros, melyen keresztül a világon kitermelt olajnak mintegy 25%-a halad át. Ha pedig valamely térfél próbálja megvédeni saját érdekeltségét, az könnyen terrorista megvilágításba kerül, vagy ha nem, akkor a civilizáció ellensége, akinek nincs joga megvédenie magát, nincs joga országa gazdaságának fejlesztésére, mindenki jó, csak ő gonosz, még ha erre nem is nyújtott példát a történelemben. Hál Istennek azért még léteznek haladó erők, amelyek zokszó nélkül exportálják katonai erővel a fejlett demokráciát, és változtatják azt kapásból diktatúrává, ahogy az a célzott területeken partot ér. Lassan már észre sem veszik, hogy saját országaikban sem demokrácia az már, amit szolgálnak, hanem ezen a néven futó valami más a pénzoligarchák diktatúrája. Ez a társaság az, amely a világot kamatgyarmatként kezeli, szolgálatába állítja a politikusokat, a médiát és működéséhez ideológiát kovácsol. Ha léteznek lelkiismereti, vallási alapon érvek, amelyek működésüket kifogásolnák, ők még arra is képesek, hogy működő egyházakat egy lassú evolúcióval saját érdekeiknek megfelelően gyúrják át. És már a Szent Könyvek átírása sem számit tabunak számukra. Ha pedig akadályba ütköznek és átírhatatlan, megváltoztathatatlan isteni igazsággal kerülnek szembe, akkor nekilátnak a bagatellizáláshoz, lekicsinyléshez, annak olyan demonstrálásához, mint ami a fejlett civilizáció számára idegen, elvetni való. Ebbe a megvilágításba került ma az iszlám kultúra és civilizáció. Az iszlám a kezdetekben óriási területeket hódított meg, és terjedése ma is tart. Az iszlám egyik csodája, hogy követői nem vallási, hanem politikai, hatalmi okok miatt számos ágat, iskolát, szektát hoztak létre, de a lényeget, a Koránt érintetlenül hagyták. E szekták lehet, hogy különböznek az ima külsőségeiben, a követendő tanítók, kalifák

5 Mindig kell egy ellenség 5 megítélésében, de sohasem különböztek és különböznek az egyetlen könyvben, a Koránban. A Korán mindenhol ugyanaz immár 1400 éve, és e könyv a kinyilatkoztatása óta egy betűt sem változott. Pedig mennyien próbálták megváltoztatni! Az oszmán (ottomán) birodalom virágzása idején új pólusok erősödtek meg a nyugati világban. Ezek a pólusok főleg gyarmataik kirablásával tettek szert olyan gazdasági erőre, amely már nem tűrhette tovább az Oszmán birodalom további regnálását. A nyugatnak kedvezett Amerika felfedezése, hiszen ez jelentősen devalválta azoknak a karavánutaknak a jelentőségét, amelyek a török birodalom területén húzódtak. Igen ám, de nyugaton ekkorra már új fegyvernemet is bevetettek a tőke uralmának megszilárdítása érdekében. Ez pedig az egyház befolyásának, hatalmának kiiktatása volt. Első lépésben az egyházat választották le az államról, melyet az addig hatalmat gyakorló dinasztiák vezettek a nemzeti arisztokráciával egyetemben, majd második lépésben ún. népi forradalmak segítségével a dinasztiák kezéből átkerült a hatalom a tőkés csoportok kezébe. Ez innen már egy olyan demokrácia, vagy néphatalom, mely nem más, mint a tőkések háttérdiktatúrája. Nos, ha sikerült ez Nyugaton, akkor miért ne sikerülne Keleten is, gondolták. Ám nagy nehézségbe ütköztek akkor, amikor látták, hogy az iszlám nem teszi lehetővé vallási alapon a hit leválasztását az államról, hiszen az iszlám önmagában államforma is. A nyugati háttérhatalom műhelyeiben, Londonban nagy erőkkel dolgoztak olyan új, mesterséges iszlám szekták megteremtésén, amelyek bevethetőek a török birodalom elleni harcban. Kb. két évszázaddal ezelőtt alakult ki a wahabizmus az arab félsziget területén, az ismertetett háttérrel. Ibn Taymiya és Abdel Wahab voltak azok, akik egy harcos, merev iszlám ideológiát terjesztettek, mint az egyetlen olyan iszlám felfogást, amely elfogadható és az eredeti tanok hű visszatükröződése. Ez azonban csak arra volt jó, hogy az arab félsziget amúgy beduin életmódot élő törzseit egybekovácsolja, számukra felfogható, egyszerű, filozófia mentes, a véleményt nélkülöző vallást adjon, amely alkalmas a törökök elleni harc szentesítésére. Ezzel párhuzamosan a török birodalmon belül megsokasodtak azok a szufi szekták, amelyek elvetették az erőszakot és az iszlámot, mint a toleranciát, a vélemények ütköztetését és a szeretet hirdető eszmevilágot terjesztették. E szufi szekták terjedtek aztán észak Afrikában. Hát nem érdekes?

6 6 Mihálffy Balázs Ugyancsak angol háttérrel a mai Pakisztán területén, Qadiyan városában, ami akkor még India volt, a 19. században Mirza Ghulam Ahmed létrehozta azt az iszlám irányzatot, amelyet ma Ahmedijának, vagy Qadijánizmusnak nevezünk, és központja Londonban van. Ez az irányzat azt hirdeti, hogy Jézus a keresztre feszítést túlélte, és a mai Kashmir területén telepedett meg, ahol tovább terjesztette azt a hitet, amelyet Palesztinában hirdetett. Ezzel az irányzattal a kereszténység és az iszlám közé hidat, iszlám és iszlám közé pedig éket kívántak verni a szerzők. Tovább is elemezhetnénk, hiszen se szeri, se száma a szektáknak, amelyek így, külső erővel jöttek létre. Most ezek a se szeri, se száma szekták a gyarmati birodalom felbomlásával elkerültek a nyugati féltekére, oda, ahol kitalálták őket. Térben és időben olyan irányzatok találkoznak, amelyek azelőtt még soha. Ez most gond, mert ezt nem kalkulálták a szerzők. Most itt van a harcias és a szeretetteljes, a gondolkodó és a merev, szóval minden itt van, amire azt mondják, hogy iszlám, csak éppen nem Mohamed próféta közvetítésével, hanem valahonnan a city of London hatékony közreműködésével kaptuk. Bár a viselkedést, a felszínt sikerült megváltoztatni, de a lényeget soha sem. Ez pedig a Korán. Ez továbbra is ott van minden szekta imaházában, és mindenhol szó szerint ugyanaz. Továbbra is tiltja a kísértést, zavarkeltést (a kísértés nagyobb bűn a gyilkosságnál), a társállítást Istennek (ember, vagy emberi eredetű tan nem élvezhet prioritást Istennel szemben), és tiltja az idő eladását, hiszen az időt ember nem birtokolhatja. Ez utóbbi az uzsorakamat. Ilyen körülmények között lehetetlen ilyen, vagy olyan -izmust, vagy -lógiát meggyökereztetni, szenteket elfogadtatni, egy váratlanul felbukkant prófétát, vagy nem várt messiást hitelessé tenni és a tőke hatalmát érvényesíteni a tőke szabályai szerint. Nos, elérkeztünk a megbocsáthatatlanhoz. Amikor a tőke nem képes érdekei szerint változtatni népeket, civilizációkat, akkor képes e népek és civilizációk kiirtására, megbélyegzésére és emberiség ellenes bemutatására. Ekkor jön a kreált terrorizmus. Ennek van egy jó receptje. Alapíts egy szervezetet, melynek vezetőjét vagy közvetlenül, vagy közvetve, mások által beetetve helyezz rá egy pályára. A pálya irányvonalát a tőkecentrumok ideológusai határozzák meg. Ilyen cél az iszlám elidegenítése a világtól, barbár, embergyűlölő voltának bemutatása, ennek megfelelően a szervezet hajtson végre ennek megfelelő akciókat. Ezen akciók nyissanak utat a tőketulajdonosok stratégiai céljainak is. A

7 Mindig kell egy ellenség 7 szervezethez csatlakoztassunk tömegesen talajt vesztett, nyomorból, szenvedésből kiutat kereső fiatalokat is, így talán még ijesztőbb a kép. Ebbe a szervezetbe aztán tegyünk annyi pénzt, hogy működjön, tartsuk fenn működését, tartsuk fenn általa a félelmet, a terrort. Akkor jöhetünk mi, a jók, megmenthetjük a világot, feltételeket szabhatunk, kényünkre, kedvünkre hiteleket helyezhetünk ki irracionális célokra és bárki, aki ellenszegül megvádolhatjuk, mint aki a terrorizmussal cimborál. Jó híreink is vannak. Új pólusok vannak felnövekvőben. Kína már egyértelműen követeli részét az új világrendben. Gazdasága annyira meghatározó, hogy a dollár nevű világpénz a kínai gazdaság nélkül, már nehezen lenne likvid. Sok múlik Kínán, miként alakítja érdekeit a dollárral kapcsolatban. Felfelé kapaszkodik Oroszország is. Már nem passzív szemlélője a nyugat térnyerésének, önmagára talált, és erőt demonstrál. Grúziában megmutatkozott, hogy a NATO-nak, valamint a fosszilis energia uzsorásainak figyelembe kell venni Oroszország érdekeit. Oroszország is jogosult arra, hogy visszanyerje pozícióit a világban, kialakíthassa kétoldalú kapcsolatait a FED vagy a Bilderberg csoport megkérdezése nélkül. Olyan új tengelyek jönnek létre, mint Venezuela, Szudán, Irán, melyek nem nagyhatalmak, nem pólusok, de fel merik vállalni nemzeti törekvéseiket, és mernek azoknak prioritást adni a külső nyomás ellenére. Nem tudom azonban, mennyire lehet örülni e változásoknak, hiszen az újkori történelem megtanított bennünket arra, hogy ellentétek nélkül a pénzügyi klikkek nem tudják a fenyegetést, az ellenségképet hitelkihelyezéseikhez módszerként felhasználni. Márpedig ellenségre szükség van. Mi lenne, ha nem lenne Irán és a nukleáris fenyegetettség? Mi lenne, ha nem lenne Hugo Chavez és Amerika ellenes politikája? Mi lenne Omar Bashir szudáni elnök nélkül, aki nem a megfelelő irányba értékesíti országa nyersanyagait, ráadásul szembeszáll a szakadár mozgalmakkal? Bizony jó, hogy vannak és méretre szabásuk és nem eltűntetésük a tőke igazi érdeke. Így volt ez Szaddam Husszeinnel is fénykorában. Ezt az egyenletet akkor lehet azonban rendesen lefuttatni, ha egyetlen pólus van a világon. Most azonban több pólus van kialakulóban és az egyenlet sok ismeretlenessé vált, megoldása már nem olyan egyszerű.

8 8 Mihálffy Balázs Új próféták, messiások adventjét éljük, akik a sok ismeretlenes egyenlet megoldásaként apokalipszist hirdetnek, hátha tán az apokalipszis még segít egy utolsó, egy globális tőkekihelyezéshez és kamatgyarmatosításhoz. Ne higgyünk nekik. Ha a világ végét Isten hozza el számunkra, fogadjuk el, de ha ember alkotja meg az más.