MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Átírás

1 MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE HANKÓ Ildikó Családfa az ajtófélfán (Magyarabok a Nílus-völgyben) Eredeti közlés/original publication: Magyar Nemzet, 1986, július 12., 9. old. Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR Dátum/Date: május / May 5. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document HANKÓ Ildikó: Családfa az ajtófélfán (Magyarabok a Nílus-völgyben), AHU MATT, 2014, pp old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: az Afrikai Kutatási és Kiadási Program archívumában / in Archive of the African Research and Publication Program (Érd) Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, magyarabok a Nílus völgyében, magyar származású népcsoport Egyiptomban II. Szelim korából African research in Hungary, Magyarabs (Hungarian Arabs) in the Nile valley, Hungarian descent ethnic group stayed in the age of II. Selim in Egypt

2 2 Hankó Ildikó AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN- TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3 Magyarabok a Nílus völgyében 3 CSALÁDFA AZ AJTÓFÉLFÁN Magyarabok a Nílus-völgyben Hankó Ildikó Lapunk július elsejei számában szép megemlékezést olvashattunk Domokos Pál Péterről, a Bethlen Gábor Alapítvány első kitüntetettjéről. A cikk szerzője szót ejt a világban szétszóródott magyarokról, többek között a feltételezett egyiptomi magyarokról. A feltételezett jelző azt sugallja, mintha létük, magyar származásuk kétséges lenne, pedig elég sokat tudunk róluk, ha nem is eleget. Éppen napjainkban vált szükségessé, hogy életükről dokumentumfilm készüljön addig, amíg még megtaláljuk őket. A valaha Magyarországból különböző időpontokban eltávozott magyarok leszármazottai ismerik származásukat, hovatartozásukat mindig vállalták és büszkén vallják ma is. Az elmúlt száz év alatt, a Dél-Egyiptomba (Núbiába) és Észak- Szudánba utazó magyarok gyakran kapcsolatba kerültek a magyarabokkal. Almásy László gróf 1936-ban Wadi Halfában ismerős beszédet hallott, amit magyar tájszólásként ismert fel. Tolmács révén érdeklődött (kilétükről, és csodálkozva értesült arról, ahogy Magyar artin, azaz a Magyarabok Szigetén élnek. Legutóbb 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként Fodor István orientalista, később kairói magyar tanácsos járt közöttük. Két és fél hónapos kutatóútjának célja e különös népcsoport tanulmányozása volt. Velük élt, beszélte nyelvüket, így igen sok információt szerzett életükről tól kezdve több írásban számolt be egyszemélyes expedíciójának eredményéről. Elárasztotta a víz Nevük a közhiedelemmel ellentétben nem annyit jelent, mint magyar arabok. Az -ab szótag núbiai eredetű, törzset, családot jelöl. Sok núbiai törzsnél közismert, a magyarabok szomszédjai például az

4 4 Hankó Ildikó Abrasab-ok, a Waly-ab-ok, a Kiky-ab-ok és az Omar-ab-ok. Egyébként a magyar szót ugyanúgy ejtik ki, mint mi. Hagyományaik szerint két csoportban különböző időpontban kerültek Núbiába (Núbia a Nílus nagy kanyarulatának a vidéke, a Vörös-tenger, az egyiptomi Asszuán és a szudáni Khartoum között). Amikor II. Szelim szultán elfoglalta Egyiptomot, vezetőjük Ibrahim al-magyar (Magyar Abraham) volt, aki, miután katonái fellázadtak többedmagával egy Wadi Halfa melletti szigetre menekült, ahol három núbiai nőt vett feleségül. Mai leszármazottaik a 11. generációt képviselik. Más források szerint II. Szelim szultán 1517-ben miután legyőzte Egyiptomot Hasszán Kushi vezetésével magyar katonai foglyokat szállított egy Wadi Haifa melletti szigetre, a núbiai feketék ellen határőrnek. Ezek az emberek elszakítva hazájuktól négy és fél évszázadon át a közeli Nílus-szigeteken éltek (99 sziget közül 75-ön), mígnem ősi szálláshelyüket az asszuáni völgyzárógát megépítése után elárasztották. Az első szigeten állt a Kara Noog A Fekete Ház, amely Primos püspökük székhelye volt. Az értékes műemlékeket nemzetközi összefogással megmentették, de a magyarabok falvait elárasztotta a víz. Lakóit új falvakba telepítették, Qattába, Anébába, Tuskába és Ibrimbe. Földet kaptak, és főleg kereskedelemmel foglalkoznak. Nyelvük núbiai, ezen belül a fadidzsa nyelvjárást beszélik. Keresztény vallásukat sokáig megtartották, a kenyérre megszegés előtt ma is keresztet rajzolnak. Világos arcszín A Wadi Halfá-val szemben levő szigeten élő magyarabok testi megjelenését Almásy László megjelent könyvében így jellemezte: Feltűnően világos arcszínű, sasorrú emberek. Amint úgy csoportban láttam őket, azonnal feltűnt, hogy mások, mint a berberinek vagy a szudáni arabok. A magyarabok másik núbiai csoportjának eredetéről egy asszuáni magyarab kereskedő tájékoztatta Fodor Istvánt. Elmondta, hogy az Osztrák Magyar Monarchia idején, Mária Terézia uralkodása alatt (1755 után) költöztek Asszuánba. Ők voltak azok a magyarok és ki-

5 Magyarabok a Nílus völgyében 5 sebb részben bosnyákok, akiket a királynő azért űzött el, mert mohamedán hitüket a török kiűzése után is megtartották. Ma már arabul beszélünk, de nem felejtettük et, honnan származunk mondta az elbeszélő. Hetedik generációjuk él már ezen a vidéken, családfájukat ajtófélfára vésve gondosan őrzik. A két (Wadi Halfa-i és az asszuáni) közösség viszonylag kevés kapcsolatot tart fent egymással. A magyarabok számát ma 7000 körülire becsülhetjük. Korn Ombo környékén 4 faluban 1000-en, Asszuánban 600-an, Wadi Halfában 2000-en, a szudáni Khartoumban 250-en, Port Sudanban 250-en, Khasm el Qibrában 150-en élnek, de másutt is mint például Kairóban megtaláljuk közösségeiket. Az őket meglátogató Fodor Istvánnak ott-tartózkodása idején terítőt ajándékoztak, amelyre a következő szöveget hímezték: A Wadi Halfa-i magyarabok üdvözlik testvérüket, Fodor Istvánt, aki meglátogatta őket 1965 októberében. A magyarabok vezetője a khartourni Mohamed Khalil Bairam földbirtokos, a Magyarab Bizottság elnöke. Egyetlen vágyuk: szeretnék, ha kapcsodat létesülne köztük és a Magyarak világszövetsége között, szeretnék, ha bizottságukat úgy tekintenék, mint a Núbiában élő magyarok szervezetét (Fodor István). A származás büszkesége Az asszuáni gát építésekor az elárasztandó területen lévő műemlékek megmentésére az UNESCO nemzetközi összefogást hirdetett meg. A munkálatokban az MTA Régészeti Intézetének kutatói és más szakemberek is részt vettek. Sajnos a magyarabok legkorábbi építményeinek, sírjainak és tárgyi leleteinek megmentésére az akkori hivatalos szervek nem fordítottak gondot, így kutatóink nem végezhettek ásatásokat ezen a területen. Ezért a skandináv expedíció tagjai tárták fel Magyar-artit, Wadi Halfától mintegy 60 kilométernyire délre. Ezt a területet ma a Nasser-tó 13 méter mély vize borítja. A sírokból feltárt 1275 egyén csontváza az első magyaraboké is így Svédországba

6 6 Hankó Ildikó került. A maradványokat Ole Vagn Nielsen svéd antropológus dolgozta fel, és 1970-ben doktori disszertáció keretében adta közre. Az évek óta Egyiptomban dolgozó thébai magyar expedíció tagjai Kákosy László professzor vezetésével gyakran találkoznak magyarabokkal Thébában és Núbiában. Büszkén vallják ma is magyar származásukat, az eredettudat még összetartja a lassan széthulló kis közösséget. Úgy érzem, hogy a magyarab kérdésben a kezdeti lépéseket már megtettem írja Fodor István, de csak hosszú kutatás után tudok pontot tenni ennek az érdekes kérdésnek a végére. A végső választ talán a külföldi könyvtárakban lapuló feljegyzések adják. meg.