MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Átírás

1 MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE JANTSEK, Sarolta BIEDERMANN, Zsuzsanna A nagy zöld fal az elsivatagosodás védőgátja / The Great Green Wall desertification barrier Eredeti közlés /Original publication: AfrikaBlog, szerk. Biedermann Zszuzsanna, 2015 Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR Dátum/Date: december / December 27. filename: jantsek_biedermann_2015_nagyzoldfal Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document JANTSEK, Sarolta BIEDERMANN, Zsuzsanna: A nagy zöld fal az elsivatagosodás védőgátja / The Great Green Wall desertification barrier, AHU MATT, 2016, pp old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: Interneten / At internet Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, elképzelések az elsivatagosodás megállításáról, Zöld Szahara megteremtéséről African studies in Hungary, ideas for the halting desertification, the creation of Green Sahara AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN-

2 2 Jantsek Sarolta Biedermann Zsuzsanna TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3 A Nagy Zöld Fal az elsivatagosodás védő gátja 3 A NAGY ZÖLD FAL AZ ELSIVATAGOSODÁS VÉDŐGÁTJA JANTSEK, Sarolta BIEDERMANN, Zsuzsanna AfrikaBlog, szerk. Biedermann Zsuzsanna, 2015 A Szahara minden évben terjeszkedik dél felé A napjainkban egyre inkább aggasztóvá váló globális felmelegedés és klímaváltozás következtében a csapadékmennyiség jelentősen csökken, mely fokozza az elsivatagosodást. A Szahara déli peremén (az ún. Száhel-övezetben) elhelyezkedő mintegy 11 országot (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán) ez a jelenség napról napra jobban fenyegeti: az elmúlt száz évben a csapadékmennyiség itt harminc százalékkal csökkent. A Szahara évente közel egy négyzetkilométernyi területet hódít el a Száhel-övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől. A klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására már a nyolcvanas években felmerült egy érdekes ötlet: a Nagy Zöld Fal. A Nagy Zöld Fal egy 15 kilométer széles, 7000 kilométer hosszú erdősáv lenne, amely nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) nyúlna.

4 4 Jantsek Sarolta Biedermann Zsuzsanna A Nagy Zöld Fal ötlete és támogatottsága A fal építésének ötletét először a burkina fasói államfő, Thomas Sankara vetette föl a nyolcvanas években, az elsivatagosodás visszaszorítása céljából. Majd pedig 2005-ben a nigériai elnök, Olusegun Obasanjo kezdeményezte a Nagy Zöld Fal létrehozását, amelyet két évvel később 2007-ben az Afrikai Unió is jóváhagyott. A tizenegy érintett ország közül mindegyik szorgalmazta a terv megvalósítását. A legeltökéltebb állam Szenegál volt: 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt sikerült létrehozniuk Szenegál határain belül. A 12 millió fából álló ültetvénysor főként a Szenegálban őshonos akáciából áll. Az akácia jól bírja a szárazságot, emellett un. gumiarábikumot termel, mely különböző fogyasztási cikkek összetevője is (pl. üdítőitalok), ezzel a helyi bevételt is növeli júniusában a Nagy Zöld Fal kezdeményezésben résztvevő tizenegy ország aláírásával létrejött a Nagy Zöld Fal Ügynökség (GGW Agency). A Száhel-övezet országai és a Nagy Zöld Fal sárgával jelezve a térképen

5 A Nagy Zöld Fal az elsivatagosodás védő gátja 5 Az erdősáv felülnézetből A projekt elfogadása és elindítása óta több regionális és nemzetközi szervezet támogatását sikerült elnyerni, melyek technikailag és anyagi támogatással is hozzájárulnak Afrika,,erdősítéséhez, ilyenek például: Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az Európai Unió, a Világbank, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), a,,pan- African Farmers Organisation, vagy az,,african Forest Forum.

6 6 Jantsek Sarolta Biedermann Zsuzsanna Miért lenne olyan fontos megvalósítani? Az elsivatagosodás, illetve a talajdegradáció jelensége a Száhelövezetben élő lakosság millióit fenyegeti. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint a szegénységben élő afrikaiaknak nem kevesebb, mint 70%-a mezőgazdaságból él. A fent említett jelenségek következtében a termőföldek minősége romlik, a termelékenység csökken, mely az itt élő népesség megélhetését veszélyezteti és arra kényszeríti a gazdákat, hogy elhagyják földjeiket. E szempontból a Nagy Zöld Fal megvalósulása kihatásaival jelentős mértékben hozzájárulna a helyi gazdák, az egész régió gazdasági fejlődéséhez, amely a jelenleg elvándorló fiatal lakosság számára egy jövőbeli perspektívát nyújthatna. Az elsivatagosodás megállítása a környezeti, gazdasági, ill. szociális előnyökön kívül segíthetné a Száhel-régióban napjainkban megerősödött terrorizmus visszaszorítását. Azokon a területeken, ahol a népesség nagy része mélyszegénységben él, ami a Száhel-övezet esetében kb. 10 millió főt jelent, a terrorizmus a kilátástalan jövővel szembenéző fiatalok körében gyorsabban terjed. Ha a Nagy Zöld Fal megvalósulása által (akár kismértékben is) vissza tudnák szorítani a szegénységet, illetve munkalehetőségeket tudnának nyújtani a régióban élő fiatalság számára, nagy valószínűséggel csökkenteni lehetne a szélsőséges politikai, ill. vallási csoportok működését. Ezzel a régió a politikai stabilitás útjára léphetne. Az afrikai országok által létrehozott kezdeményezés számos pozitív változást hozhat a kontinensen. A talajerózió, az elsivatagosodás, a terrorizmus visszaszorítása, a termelékenység növelése mellett lehetővé tenné például a kontinens vízforrásainak védelmét, többek közt a Csád-tó kiszáradásának megakadályozását. A megvalósulás útján? De hogy is áll Nagy Zöld Fal megvalósítása? Ahogy már említettük, a nyolcvanas években merült fel először a fatelepítés ötlete a sivatag délre terjeszkedésének megakadályozására ben a Száhel-övezeti körülmények gyors romlása miatt ismét elővették a döntéshozók a Nagy Zöld Fal tervét az asztalfiókból óta az Amerikai Egyesült Államok 115 millió dollárral, az Európai Unió 1,9 millió euróval tá-

7 A Nagy Zöld Fal az elsivatagosodás védő gátja 7 mogatta az ötlet megvalósulását. Ennek ellenére jelentősebb előrelépésről a tizenegy ország közül csak kettőben beszélhetünk. Niger Zinder régiójában rengeteg fát ültettek a Szahara déli peremére, és ötmillió hektárnyi földterületet sikerült visszaszerezni a mezőgazdasági termelés számára. Szenegálban hektárnyi terület vált újra művelhetővé, miután tizenkétmillió fát ültettek. A 2008-ban ültetett és életben maradt fák (nyolcvan százalék) akár a három méteres magasságot is elérhetik. Az előzetes tudományos eredmények azt mutatják, hogy már akár 4 8 fából álló kisebb telep is mérhető változást okoz a terep mikroklímájában. A fák transzpirációja olyan mikroklímát hoz létre, amely mérsékli a napi hőmérsékleti kilengéseket. A talajerózió is csökken, így kevesebb a falvakba áramló por mennyisége. A vékony, fákkal borított övezet úgy viselkedik, mint egy jó kis lábtörlő, és megállítja a homokot hozó szaharai szeleket mondja Boetsch, a Szenegálban dolgozó francia kutatócsoport vezetője. Még a vándormadarak is kezdenek visszatérni. De ha ennyire pozitív az erdősáv hatása, a Száhel-övezet többi országa miért késlekedik? Az általános magyarázat az, hogy a nemzetközi támogatás megvan a projekthez, de sok esetben a helyi közösségek nem találják jó ötletnek a faültetést. Az okok között szerepelhet, hogy akiket a fásítás érintene, azokat kizárták a döntéshozatalból. Másrészt gyakran aktívan használt mezőgazdasági területeket kellene kivonni a forgalomból a faültetés érdekében. Felmerült az is, hogy az öntözés miatt tovább csökkennek az amúgy is szűkös vízkészletek, ráadásul tradicionális élőhelyeket kellene feláldozni a fásítás oltárán.

8 8 Jantsek Sarolta Biedermann Zsuzsanna Öntözéses gazdálkodás a Száhel-övezetben Ennek ellenére hosszú távon nyilvánvalóan jobb megoldás a Nagy Zöld Fal, hiszen meggátolhatja a sivatag előrenyomulását. Azok, akik manapság tradicionális falvaikat féltik, néhány éven belül kénytelenek lesznek délebbre költözni a Szahara terjeszkedése elől menekülve A bejegyzést Jantsek Sarolta és Biedermann Zsuzsánna közösen készítették.