MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Átírás

1 MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE KUN, Tibor Haiti és az amerikaiak Eredeti közlés/original publication: François Blancpain: Première occupation d Haïti par les Américains (Haiti első amerikai megszállása), Klió, 2001, 10. évf., 1. szám, old. Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR Dátum/Date: augusztus / August augusztus / August 4. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document KUN, Tibor: Haiti és az amerikaiak, AHU MATT, 2014, pp old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, cikkismertetés (François Blancpain: Première occupation d Haïti par les Américains), Haiti múltja és jelene African studies in Hungary, review of a study (François Blancpain: Première occupation d Haïti par les Américains), past and present of Haiti

2 2 Kun Tibor AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN- TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3 Haiti és az amerikaiak 3 HAITI ÉS AZ AMERIKAIAK Kun Tibor F. Blancpain Haiti első amerikai megszállásának történetét, előzményeit, lefolyását és következményeit elemzi ebben az előadásában; az elsőről beszél, arról, amelyik 1915-től 1934-ig tartott; a második napjainkban az ENSZ zászlaja alatt zajlik... Mely történelmi dátumok előzték meg az első amerikai megszállást? Íme a legfontosabbak. 1697: a ryswicki szerződés, melynek értelmében Santo Domingo (francia nevén Saint-Domingue) szigetének addig spanyol fennhatóság alá tartozó része Franciaország irányítása alá került; 1777: kijelölték a francia és a spanyol területeket elválasztó határvonalakat; 1789: a sziget francia fennhatóság alatti része a kor leggazdagabb gyarmatává vált mintegy 480 ezer, Afrikából származó néger rabszolgával és 100 rabszolgaszállító hajóval; január 1.: a haitiak kikiáltották hazájuk függetlenségét. A harcok következtében azonban az ország minden szempontból nagyon meggyöngült. Gazdasági téren a hajdani nagy és virágzó ültetvények kisbirtokokká válása ment végbe, a gazdasági élet archaizálódott; társadalmi berendezkedésében ekkor két osztályt különböztethetünk meg: 1) a hajdani rabszolgákét, akik most parasztok; 2) a helyi elitét, amelynek tagjai a mulattokból és a forradalmat vezető-irányító tábornokok soraiból kerültek ki. Haiti nyugtalanította a többi rabszolgatartó államot, mert rossz példát mutatott a függetlenségüket kivívott rabszolgák lázadásával közötti időszak: az országban eluralkodott a zűrzavar, a politikai bizonytalanság után az új, független nemzet két államra szakadt: északon H. Christophe királyságára, délen Pétion örökös köztársaságára. A kb. 25 évig (1843-ig) tartó stabilitást a kiszámíthatatlanság időszaka követte, 1843 és 1915 között 22 államfő, között 6 elnök uralkodott. Az országot a külföldi hatalmak elsősorban Franciaország mód-

4 4 Kun Tibor szeresen fosztogatták. Ezen belül a szerző részletesen elemzi a Haiti állam által Franciaországnak fizetett kártérítések sorsát től az ország gazdasági függetlenségét is elveszítette, aminek egyik eklatáns példája, hogy a Haiti Köztársaság Nemzeti Bankja félig a Banque de I Union Française, félig a New York-i National City Bankhoz tartozott! Mit akartak az amerikaiak Haitin? Egyrészt, hogy a haitiak adják át nekik Saint Nicolas kikötőjét, ahol hajóik számára szénraktárat létesíthetnek, másrészt pedig a vámügyek ellenőrzését kívánták magukhoz ragadni. Az amerikai megszállás konkrét, közvetlen ürügye egy fegyveres felkelés előkészületeinek híre, illetve véres események voltak az egyik börtönben, ahová az éppen akkor uralmon lévő elnök ellenzékieket záratott be, s a börtönigazgató megöletett 160 foglyot. A francia nagykövetségre menekült államelnököt a felbőszült tömeg lefejezte. Mindez július 28-án délelőtt 10 órakor történt, ugyanezen a napon délután 5 órakor az amerikaiak megszállták Haitit. Caperton admirális azonnal kihirdette a rendkívüli állapotot, majd keresztülvitte egy olyan szerződés aláírását Haiti és az USA között, amelynek értelmében a haiti vám felügyelete amerikai ellenőrzés alá kerül, pénzügyi tanácsadót állítanak munkába, csendőrséget szerveznek, ennek vezetését amerikai szakértőkre bízzák, közmunka- és higiéniai igazgatóságot állítanak fel. A kitűzött feladatok megvalósítása sok akadályba ütközött, a különböző hivatalok között nem volt meg a szükséges összhang, a csendőrség megfelelő működéséhez úthálózatot kellett kiépíteni, ennek érdekében újra bevezették a kényszermunkát, amit viszont a lakosság mint a rabszolgasághoz visszatérést érzékelt, az amerikaiak inkább politikai meggondolások, semmint szakmai hozzáértés alapján válogatták a kiküldött munkatársakat. Egy dologban a haitiak megmakacsolták magukat, ugyanis a csendőrség parancsnoka azt szerette volna, ha valamennyi polgári szolgálatot is a csendőrség irányítja, ebbe a haitiak nem mentek bele, így az amerikaiaknak engedniük kellett. Érdekesen alakult a politikai felállás az országban 1922-ig. Mialatt a megszállók egyfajta gyarmati adminisztrációt kívántak bevezetni, a hivatalban lévő kormány helyi bennszülött tisztviselőkből tevődött össze, akik a gyarmati adminisztrátorok fölött álltak! A haiti elit az ellenzékhez csatlakozott, amit viszont az egyre önkényesebbé váló kormány igyekezett letörni. Az 1922-es esztendő azután változásokat hozott az egész rendszerben és felállásban, amelyek a következő re-

5 Haiti és az amerikaiak 5 formokban tükröződtek: kineveztek egy főbiztost, aki egy személyben felügyelte valamennyi amerikai polgári és katonai szolgálatot, hozzáértőbb és komolyabb szakembereket irányítottak Haitira. L. Borno kormánya lassan rendbehozta az ország pénzügyeit, aminek eredményeképpen Haiti, mely azelőtt Franciaország pénzügyi gyarmata volt, most Amerika pénzügyi gyarmatává vált. Az adóreform jelentős változásokat hozott a külkereskedelemben, mivel kisebb adót vetett ki az exporttermékekre, mint az importra. Sikeresen funkcionált a közegészségügyi valamint a közmunkaügyi hivatal, viszont kevésbé jól az oktatás. A mindenható elnökkel szemben gyakorlatilag egyetlen ellenhatalom létezett, a sajtó, amely ezt fel is ismerte és igyekezett szembeszállni politikai hatalmával. A válasz gyakran bebörtönzések formájában érkezett... Az amerikaiak 1930-tól kezdtek visszavonulni, miután úgy értékelték, hogy elérték stratégiai céljaikat; egyedül a vámügyek intézését tartották továbbra is kezükben mindaddig, amíg az 1922-es, haiti részről fennálló tartozásokat vissza nem kapták. Az utolsó amerikai katonák augusztus 21-én hagyták el az országot. Mit hagytak maguk után az amerikaiak? Véleményem szerint mondja a szerző ez volt az egyedüli, nyugati kritériumoknak megfelelő modernizációs kísérlet, amelyet becsülettel és kitartóan végeztek el. Az eredmények magukért beszélnek: felszámolták az ország eladósodottságát, rendbehozták a pénzügyeket, biztosították a közrendet, modern infrastruktúrát építettek ki 1700 km-es úthálózattal, 190 híddal, 23 iskolával, 70 mintagazdasággal, 3 kórházzal, 50 orvosi rendelőintézettel, 400 km öntözőcsatornával, bevezették a telefont. Politikai-társadalmi téren Európa helyét az USA vette át, megjelent az igazi középosztály, az ország visszanyerte függetlenségét. Sajnos, mindebből mind infrastruktúra, mind politikai-társadalmi vonatkozásban szinte semmi sem maradt. Különösen végzetes rombolást végzett a köztársaságban a Duvalier-dinasztia több évtizedes rémuralma. Mik voltak az okai az ország széthullásának az amerikaiak távozása után? A paraszti rétegek kemény ellenállása a kormánnyal szemben, a középrétegek és az elit távolmaradása a politikai élettől. A fejlődés alapvetően az jelentené, ha a mintegy hat milliós parasztság az extenzív földművelésről áttérne az intenzív gazdálkodásra, s komoly intellektuális és technikai önképzésre szánná el magát. Nagyon elmaradott és törékeny az ország osztálytagozódása. Van kb. egy millió, állandó

6 6 Kun Tibor lakóhely nélküli személy, azután a többséget kitevő parasztság, s az ún. diaszpórák, a tulajdonképpeni mai középosztály, amely azokból áll, akiket a Duvalier-rendszer Kanadába, Franciaországba, az USA-ba kényszerített emigrációba és akik végérvényesen ott telepedtek le. François Blancpain, e cikk szerzője, középiskolai tanulmányait Versailles-ban és Párizsban végezte. Madagaszkáron mint gyarmati tisztviselő-gyakornok töltött néhány hónapot, részt vett az algériai háborúban. Indiában három évig egy papírgyárban dolgozott, majd Franciaországban a Sud-Aviation cégnél foglalt el kiemelt posztokat. Egyébként pedig annak a Marc Blancpain-nek egyik gyermeke, aki a párizsi Alliance Française elnöke volt hosszú éveken keresztül. Ezt a beszámolóját az egyik volt haiti elnök, Louis Borno családi levéltárának máig kiadatlan anyagaira alapozva készítette el. (François Blancpain: Première occupation d Haïti par les Américains (Haiti első amerikai megszállása), in: Mondes et cultures. Comptes rendus trimestriels des séances de l Académie des sciences d outremer, Tome LVII Tome LVIII , Académie des sciences d outre-mer, Paris, 1999, old.)